Vj-54/2001/85

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Corax Környezetvédelmi Kft. (Budapest) I. r.
RSZ-Coop Légiszolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Békéscsaba) II. r.
Rovért Rovar és Rágcsálóirtó Kft. (Békés) III. r.
Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (Velence) IV. r.
Bábolna Környezetbiológiai Központ Magyar-Francia Kft. (Budapest) V. r.
eljárás alá vont vállalkozások ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozások a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhetnek.

Indoklás

I.

A bejelentés

  • 1)

    A mezőgazdasági repülést is végző bejelentő 1994-től foglalkozik alvállalkozóként szúnyogirtással, 1998-tól pedig önállóan és teljes körűen is végzi ezt a tevékenységet. Teljes körű szolgáltatás végzésére azért vállalkozik, mert a társaság alvállalkozó igénybevétele nélkül alkalmasnak tartja magát a szúnyogirtás légi és földi jellegű végzésére.
    2000. decemberében azzal fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz, hogy a pályázatokon sorozatosan versenytársai nyernek annak ellenére, hogy versenytársaihoz képest a legalacsonyabb tárgyalási díjat ajánlja, illetve versenytársai indokolatlanul magas vállalkozási díjat ajánlanak.

  • 2)

    Ezen túlmenően utalt a versenytársai között létesült fő- és alvállalkozói kapcsolatokra és együttműködési megállapodásokra, amelyek a gazdasági verseny korlátozását eredményezhetik a módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-ába ütközően. Példakánt nevezte meg a szolnoki 1999. évre, a Dunakanyar és a Ráckevei Dunaág 1999. és 2000. évekre, a Velence-tavi 2000. évre, a Fertő-tavi 2000. évre kiírt közbeszerzési pályázatok lefolytatását, ideértve a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz beadott jogorvoslatok elbírálását is, mint olyan eseteket, amelyekre bejelentését alapította.

II.

Az érintett piac

  • 3)

    Valamely versenyjogilag értékelhető magatartás sohasem önmagában, hanem egy adott földrajzi területen az ott lévő ésszerűen helyettesítő árukkal, szolgáltatásokkal való kapcsolatát figyelembevéve minősíthető, amelyet a Tpvt. 14. §-a az érintett piac fogalmával határoz meg. Ennek megfelelően az érintett termékpiacot az 5)-12) számú pontokban meghatározott módon specifikált és teljes körűen végzett szúnyogirtási szolgáltatás alkotja.

  • 4)

    Az érintett földrajzi piacot Magyarország teljes területe adja, amelyen belül egyes részeken csak közbeszerzési eljárások nyertesei végezhetnek szúnyogirtási munkát. A közbeszerzési eljárásokkal érintett térségek köre évente változik.
    Az 1998-tól 2000-ig terjedő időszakban kiemelt helyszínként jelölhető a Fertő-tó, Győr, a Balaton, a Velencei-tó, a Dunakanyar és a Ráckevei Dunaág, Szolnok, a Tisza-tó.
    Magyarországon éves szinten többszöri védekezéssel 2 - 300.000 hektáron mintegy 300 - 500 millió Ft értékben végeznek szúnyogirtást.

  • 5)

    A szúnyogirtás sokrétű és magas szintű szakmai tevékenység, amely a több mint húszféle, az ország különböző táján eltérő jellegzetességű, tenyésző faj pete, lárva, báb, kifejlett rovar fejlődési szakaszai közül a lárva és a kifejlett rovar állapotot megcélzó légi- vagy földi úton kijuttatott kémiai- és biológiai szerek célirányos felhasználását foglalja magában. Ennélfogva a felhasznált irtószertől függően lehet megkülönböztetni biológiai- és kémiai irtást, a kijuttatás módja szerint pedig légi- és földi irtást. A légi irtás lehet biológiai és kémiai, a földi pedig ugyancsak biológiai és kémiai.

  • 6)

    A biológiai védekezés során a szúnyoglárvákat korai fejlődési szakaszukban speciális baktériumtörzzsel kezelik, ami azok pusztulását eredményezi. A biológiai irtás előnye, hogy csak a szúnyoglárvákra veszélyes, ezért környezetbarát. A kémiai védekezést a már kifejlett szúnyogok ellen alkalmazzák. Hátránya, hogy az irtószerek nemcsak szúnyogokat, hanem más rovarokat is pusztítanak.

  • 7)

    A Tpvt. 14. § (2) bekezdése értelmében a keresleti helyettesíthetőség fennállása kapcsán figyelembe kell venni a felhasználási célt, az árat, a minőséget és a teljesítés feltételeit. Nem alkalmazható a biológiai irtás a mocsári szúnyog ellen, ami a Balatonnál például a szúnyog-állomány 20 %-át teszi ki. Ebben az esetben nem áll fenn a helyettesíthetőség a biológiai és a kémiai védekezés között, a felhasználási célra figyelemmel.

  • 8)

    A biológiai védekezéshez használt irtószer körülbelül háromszor olyan költséges, mint a kémiai irtószer. A biológiai irtást azonban csak célirányosan, a lárva-tenyészhelyeken, tehát a kémiai védekezéshez képest kisebb területen, átlagosan a védett terület 1/5-én kell alkalmazni, ami összességében nem eredményez magasabb költséget, emellett hatékonysága tartósabb, mint a kémiai védekezésé, és kevesebb kezelés is elegendő. Hosszútávon így a biológiai védekezés gazdaságosabb. A biológiai védekezést megelőzően azonban fel kell mérni az állandó és az ideiglenes tenyészhelyeket, az ott fellelhető lárvák faját, korát, vándorlási szokásait, a populáció dinamikáját, ami jelentős (3.000 - 4.000 Ft/ha) többletköltséggel jár. A biológiai és a kémiai irtás ezért az árra tekintettel egymással nem helyettesíthető.
    A légi védekezés összefüggő, nagy területek, tenyészhelyek kezelésére alkalmas módszer. A biológiai és a kémiai hatóanyagok kijuttatására egyaránt alkalmas, amelyeket repülőgépről vagy helikopterről egy speciális, ún. ULV-berendezés segítségével, mikron méretű permet formájában, vagy granulátumként szórnak ki. A földi technológia szintén mind a kémiai, mind a biológiai irtószerekhez használható.

  • 9)

    A folyékony biológiai szereket terepjáró kocsira szerelt nagy nyomású berendezés, nehezen megközelíthető helyeken pedig háti, vagy motoros permetező segítségével juttatják ki.
    A földi kémiai irtásnak két változata ismert: a földi melegködös és a földi ULV védekezés.
    Csak légi védekezés alkalmazható az összefüggő, nagy vízfelületek, mocsaras területek felett. Ebben az esetben tehát nem áll fenn helyettesíthetőség a légi és a földi védekezés között, a felhasználási célra figyelemmel.
    A földi védekezést kis, lokalizált területeken, például kempingekben, parkokban önállóan alkalmazzák, mert a repülőgép alkalmazása ilyen nagyságú területen költséges lenne. Az árra tekintettel ilyen esetben sem helyettesíti egymást a két védekezési mód.
    A földi kémiai védekezés kb. 30-50 %-al költségesebb, mint a légi kémiai védekezés, továbbá kevésbé hatékony, mert kisebb levegőtömeget mozgat meg, mint a légi irtás. Ezért az árra és a felhasználási célra tekintettel sem áll fenn közöttük a helyettesítés.
    Nagyságrendileg a földi irtás kizárólagos alkalmazása elhanyagolható. A földi irtást ugyanis jellemzően a nagy területeken végzett légi irtás hatékony kiegészítéseként alkalmazzák, a növényzettel sűrűn benőtt részeken. A hét vizsgált helyszínen mindenütt a légi kémiai és a légi biológiai irtás volt a jellemző, ami alól csak a Dunakanyar-, Ráckeve térsége a kivétel, mert ott az irtás légi- földi kémiai.
    A mezőgazdasági repülőgépek viszonylag csekély, kb. 200 - 360 ezer forint értékű ULV-berendezéssel alkalmassá tehetőek légi kémiai irtás elvégzésére. A szúnyogirtási munkához azonban ez önmagában nem elegendő, megfelelő szakmai háttér is szükséges hozzá.

  • 10)

    A légi védekezés során korlátozottan fennáll a kínálati helyettesíthetőség lehetősége. A kiírók több esetben azonban referenciát kérnek, fontos számukra az irtást végző több éves gyakorlata, helyismerete. Éppen ezért hiába a tevékenységben a légi jelleg ténybeli túlsúlya, kis számú az olyan repülős vállalkozás, amely fővállalkozóként piacra tud lépni, nevezetesen közbeszerzési pályázaton versenyképes.

  • 11)

    A versenyképes pályázati szerepléshez hatósági engedélyek beszerzése, a munkálatok szakértői vizsgálattal történő végzése, irányítása, esetlegesen hatásvizsgálati tevékenység szükséges. Ez utóbbi - azaz a szúnyogirtás eredményességének ellenőrzése - az elmúlt négy év közbeszerzési felhívásai, összegzései, eredményhirdetései alapján - nem feltétlenül minősül a szúnyogirtási munka részeként. Előfordult ugyanakkor a vizsgálat tárgyát képező közbeszerzési eljárások során az is, hogy bizonyos esetekben a szúnyogirtási tevékenység részét képezte; más esetekben pedig részajánlat volt benyújtható.
    Az 1998-as és az 1999-es balatoni, az 1999-es szolnoki és az 1999-es Tisza-tavi pályázat esetében a beszerzés nem terjedt ki a hatásvizsgálatra, csak a kémiai és biológiai védekezésre. Ugyancsak nem tartalmazta a hatásvizsgálati tevékenységet a 2000-ben a Fertő-tóra a Magyar Turizmus Rt. által kiírt közbeszerzési eljárás sem. 1999-ben a Dunakanyar és a Ráckeve-Soroksári Duna-ág szúnyogirtási munkálatainak elvégzésére a GM Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság Titkársága által kiírt közbeszerzési pályázaton a hatásvizsgálat a szúnyogirtási munkák részét képezte, e vonatkozásban nem lehetett külön pályázatot benyújtani. 2000-ben a Tisza-tavi közbeszerzési eljárásnál ugyancsak tartalmazta a szúnyogirtási munka a hatásvizsgálati tevékenységet. 2000-ben - az előbb említett Fertő-tavi pályázatot kivéve - a Magyar Turizmus Rt. által a Balaton, a Dunakanyar, valamint a Ráckeve-Soroksári Dunaág és a Velencei-tó munkálataira kiírt közbeszerzési eljárások során lehetőség nyílott a hatásvizsgálat vonatkozásában részajánlat tételére. A Dunakanyar, valamint a Ráckeve-Soroksári Duna-ág kapcsán lefolytatott eljárásban a hatásvizsgálatot a Bábolna
    Bio Kft. nyerte meg. Az összegzésben leírtak szerint a döntés oka az volt, hogy a Bábolna Bio Kft. "az irtás tekintetében nem érdekelt" - azt a Corax Kft., az RSZ-Coop Kft. és a Rovért Kft. közös pályázata nyerte meg - "így függetlennek tekinthető". Ugyanez az indokolás szerepelt a Velence-tavi pályázat összegzésében is, ahol a szúnyogirtási munkát a Fejér megyei NTSZ, a hatásvizsgálatot pedig a Bábolna Bio Kft. nyerte meg. Az utóbbi három esetben tehát a hatásvizsgálat önálló piacnak tekinthető.

  • 12)

    A piacra lépés jogi feltételei között szerepel, hogy a tevékenység gyakorlásához a 30/1989. (XI.15.) SZEM rendelet alapján az ÁNTSZ kártevőirtó tevékenységi engedélye rendelkezésre álljon (5.§, 22. §, 26. §). A 18/1988. (VI.3.) NM rendelet 4. számú mellékletének 2. pontja szerint a légi kémiai és a légi biológiai irtás csak egészségügyi gázmester irányításával történhet.
    A rovar- és rágcsálóirtószerek, valamint a riasztószerek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 3/1969. (V.16.) EüM rendelet alapján erősen mérgező és mérgező irtószert rovar- vagy rágcsálóirtásra csak egészségügyi gázmesteri képesítéssel rendelkező személyek használhatnak fel. Az irtás szakszerű végrehajtásáért és a vonatkozó óvórendszabályok megtartásáért az egészségügyi gázmester felelős (4. § (3) bekezdés). Veszélyes irtószert csak olyan intézmény, vállalat részére szolgáltathatnak ki, aki a megrendelésében igazolja, hogy az irtószert annak felhasználására jogosult szakképzett személy fogja alkalmazni (5. § (4) bekezdés).
    A 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet 1.§ c) és d) pontja értelmében egészségügyi képesítéshez kötött egészségügyi magántevékenység, amely munkaviszony vagy tagsági viszony keretében végezhető. A 18/1998. (VI.3.) NM rendelet értelmében a légi biológiai irtáshoz entomológiai szakértő részvétele is szükséges, akinek feladata a kezelendő terület kijelölése, a megfelelő készítmény kiválasztása, az alkalmas dózis megállapítása, a kezelés optimális időpontjának meghatározása és a kezelés hatékonyságának mérése. A légi szúnyogirtáshoz szükséges repülőgéphez, helikopterhez a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény értelmében üzembentartási engedély szükséges (19. § (1) bek.). A közegészségügyi vegyszerszórás végzéséhez szintén engedélyt kell kérni a Légügyi Főigazgatóságtól (Lt. 20.§ (4) bekezdés), mert ez teszi lehetővé, hogy lakott területen 30 méter alatti magasságban is repülhessen a gép. Ilyen engedély hiányában lakott területen 30 méter alatti magasságban nem repülhetnek, ami az irtás hatékonysága ellen hat.
    A konkrét szúnyogirtási munkálatokhoz számos engedély beszerzése szükséges. A 18/1988. (VI.3.) NM rendelet 4. számú mellékletének 2. pontja alapján a légi kémiai és a légi biológiai irtás az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalának engedélye alapján végezhető, amelynek kiadására a kezelés helye szerint illetékes ÁNTSZ megyei/fővárosi intézetének állásfoglalása és az Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) szakvéleménye figyelembevételével kerül sor. A kezelések megkezdése előtt az illetékes vízügyi és természetvédelmi hatósággal is fel kell venni a kapcsolatot. Ha az irtás természetvédelmi területen történik, az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyét is be kell szerezni.
    A tevékenység során az 5/1972. (V.9.) EüM rendelet mellékleteként kiadott "Vegyszeres rovar-és rágcsálóirtás balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabálya" rendelkezései mellett az OEK "Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről" kiadványában foglaltakat is be kell tartani.
    Az irtószerhulladék veszélyes hulladéknak minősül, így ártalmatlanításuk során a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet előírásait is be kell tartani. Egyéb fontosabb jogszabályok:

    • -

      az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény;

    • -

      a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény;

    • -

      a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat és hatásköréről szóló 211/1997. (XI. 26.);

    • -

      a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény;

    • -

      az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény;

    • -

      az egészségügyi gázmesteri tanfolyamról és vizsgáról szóló 5/1976. (IV.30.) EüM rendelet;

    • -

      az egészségügyi gázmester szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 19/1997. (VII.4.) NM rendelet;

    • -

      az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 6/2000. (III.17.) EüM rendelet;

    • -

      az egészségügyi szakképzést szerzett személyek alapnyilvántartásáról szóló 27/1998. (VI.17.) NM rendelet.

  • 13)

    A piacralépésnek nincsenek műszaki feltételei; a gépek, berendezések alvállalkozó igénybevételével is biztosíthatóak. (A Közbeszerzési Döntőbizottság D.343./9/2001. számú határozatában is kifejtette, hogy a felhívásban szereplő "gépparkkal való rendelkezés" nem az azok fölötti tulajdonjog fennállását jelenti, alvállalkozó bevonásával is biztosítható. A befektetés tőkeigényességét jelzi, hogy elmondás szerint egy darab melegköd-képző berendezés és a kihelyezéséhez szükséges teherautó kb. 5-7 millió forintba kerül. Egy repülőgép ára kb. 5 millió forint.
    A piacra lépés kockázata, hogy önmagában nem elegendő a szükséges gépek, berendezések rendelkezésre állása. A munkák odaítélésénél nagy szerepe van egy vállalkozás szakmai ismertségének. A közbeszerzési eljárásokról készült összegzéseket, eredményhirdetéseket áttekintve megállapítható, hogy több alkalommal a referencia is szerepelt az ajánlatok elbírálásának szempontjai között. 1998-ban a Balatonnál három év, 1999-ben a Dunakanyarnál és a Tisza-tónál egyaránt három év referencia volt feltüntetve az ajánlati felhívásában. 1999-ben a Balatonnál nem jelölték meg, milyen időtartamú referencia szükséges, de itt is figyelembe vették az ajánlatok elbírálásánál: a jegyzőkönyv szerint a nyertes kiválasztásának indokai között szerepelt annak több évtizedes tapasztalata; külön kiemelték a balatoni védekezés megfelelő kivitelezésének fontosságát. 2000-ben a Tisza-tavi szúnyogirtásra kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán szerepeltették külön a referencia-munkát az értékelési szempontok között (20 súlyszám); a 2000-es balatoni pályázat összegzése szerint pedig a kiíró az ajánlat tartalmi részének vizsgálatakor figyelembe vette, hogy a nyertes vállalkozás helyismerettel rendelkezik azon a területen, vagyis korábban már dolgozott ott.

  • 14)

    Az 1998. évtől 2000. évig terjedő időszak főbb piaci szereplői az eljárás alá vontakon kívül a Kobo-Coop Kft., az Air-Doktor Kft., a Semp-Air Kft., a Helikopteres Kft., a Zephyr Kft., a Gergely Air Kft. és az ÁNTSZ Fővárosi Intézete volt.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozások

  • 15)

    A Corax Kft. I. r. eljárás alá vont vállalkozás a piac legismertebb szereplője 1991-től fő tevékenységét a szúnyogirtás képezi, de irtószer-forgalmazással is foglalkozik, amelynek beszerzési költsége a szúnyogirtási vállalkozási díj mintegy 30 - 50 %-a. Az I. r. eljárás alá vont vállalkozásnak (a továbbiakban: Corax) 1998-ban 269.250.000.- Ft, 1999-ben 249.039.000.- Ft, 2000-ben 371.665.000.- Ft nettó árbevétele keletkezett. A szúnyogirtásból keletkezett árbevétel összege üzleti titok.
    A Corax földi tevékenységre szakosodott, elsősorban munkaszervezéssel foglalkozik. A földi irtáshoz szükséges személyi- és tárgyi feltételekkel rendelkezik, de a légi irtáshoz szükséges feltételeket repüléssel foglalkozó alvállalkozók bevonásával végzi, amelyeket jellemzően az irtással érintett területen működő vállalkozások köréből választ. Például Balaton 1998. Agro Aero Kft., Győr 1998. Győri Aero Klub, Szolnok 1999. Aero Mester. Kivételesen - feltehetően - kapacitásgondok miatt, további földi szúnyogirtásra szakosodott vállalkozások bevonására is volt példa: Szigetmonostor 1998. 1999. Bándiné Tordai Ágnes, Dunakanyar 1998. Rovért Kft. III. r. eljárás alá vont vállalkozás. Egy ízben maga is alvállalkozói szerepet vállalt a Bábolna Bio Kft. V. r. eljárás alá vont vállalkozás mellett, de ez nem hatályosult, mert a pályázó nem nyert (Győr 2000.). Figyelemreméltóan alakult szerződéses kapcsolata az RSZ-Coop Kft. II. r. eljárás alá vont vállalkozással.
    1999. február 20-tól évente megújított együttműködési szerződés szabályozta a közös pályázatindulást a Dunakanyar-Ráckevei Dunaág pályázaton, amelyben munkamegosztásként a Corax repülőgépes alvállalkozóként az RSZ-Coop Kft. II. r. eljárás alá vontat alkalmazta, továbbá 2002-ben az RSZ-Coop Kft. II. r. eljárás alá vont vállalkozás alvállalkozóként is résztvett a Corax égisze alatt a Tisza-tó 2002. pályázattal vállalt tevékenységben. A Corax munkavégzési területe 1998-tól áttekintve, az egész országra kiterjed, bár a Tisza vonalától délre terjedő területre kevésbé, mivel ez a terület hagyományosan az RSZ-Coop-Rovért II-III. r. eljárás alá vonti páros munkavégzési területe volt a közelmúltig. A területi megoszlás azt jelenti, hogy a Corax indult a területre meghirdetett pályázatokon, illetve közbeszerzési pályázatokon, amelyet meg is nyert önállóan vagy az RSZ-Coop-Rovérttal hatályos együttműködési szerződése alapján (például a Balaton 1985-től napjainkig, Tisza-tó 1999-2000., 2002 Dunakanyar-Ráckevei Dunaág 1999., 2000., 2001., 2002., Szolnok 1999., 2002., Fertő-tó 2000., Győr 1998., 1999., 2000.).
    A Corax az irtószerértékesítésben is fontos szerepet tölt be, mert a Teknar HP-D biológiai irtószer kizárólagos magyarországi forgalmazója. A másik, a Vectobac nevű biológiai irtószert maga is a Summit Agro Kft-től vásárolja, akárcsak az Aventis Kft-től a kémiai szereket. A kémiai szereket továbbforgalmazásra is beszerzi és kedvezőbb feltételekkel értékesíti, mint az Aventis Kft.

  • 16)

    Az RSZ-Coop Kft. II. r. eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: RSZ-Coop) az eljárás alá vontak közül az egyetlen légi irtásra szakosodott, a többi földi tevékenységre vállalkozó eljárás alá vont között, s önálló pályázati induló is. Egyedül indult a Balaton 1998., 1999., 2000. pályázatokon. Az egyébként mezőgazdasági repüléssel is foglalkozó RSZ-Coop irtási tevékenységében a légi kémiai és a légi biológiai irtás a meghatározó. 1998-ban 95.307.000.-, 1999-ben 88.175.000.-, 2000-ben 109.648.000.- Ft nettó árbevétele keletkezett. A szúnyogirtásból keletkezett árbevétele üzleti titok. Ügyvezetője Kondács Gábor, akinek érdekeltsége van a Zephyr Kft-ben, amely ugyancsak érintett a szúnyogirtásban.
    Az RSZ-Coop-Rovért III. r. eljárás alá vont vállalkozás konzorcium tevékenységében hosszú évek óta közreműködik dr. Szitó András hidrobiológus szakértő, akinek nevéhez fűződik az 1999. február 20-án kötött Corax-RSZ-Coop-Rovért-féle együttműködési megállapodás szakmai szorgalmazása. Egyébként az RSZ-Coop-ban tulajdonilag is részesedett, tagsági viszonya 2000-ben azonban már nem volt kimutatható, amikoris közreműködött a Velence-tóra 2000-ben meghirdetett közbeszerzési pályázaton a közbeszerzési bíráló bizottság tagjaként. E pályázatra az RSZ-Coopot is meghívta a pályázatot kiíró Magyar Turizmus Rt., de az nem indult.
    Az RSZ-Coop a közelmúltig a földi tevékenység végzését a Rovért III. r. eljárás alá vont vállalkozással huzamosan fennálló együttműködési kapcsolatával hidalta át, amely 1992-től évente megújított írásbeli formát öltött, tükrözve a két vállalkozás partneri összefogását, amely a légi és a földi irtás egymást kiegészítő voltát szemlélteti. Az RSZ-Coop jellemzően a Duna vonalától keletre működött, elvégezve a területen a közbeszerzésen kívül megszerezhető szúnyogirtási munkát is, együtt a békéscsabai székhelyéhez közel eső békési székhelyű Rovért Kft. III. r. eljárás alá vont vállalkozással.
    A páros együttműködés szükségtelenné tette, hogy az RSZ-Coop külön alvállalkozót foglalkoztasson, amire pályázataiban szokásosan fel is hívta a figyelmet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy alvállalkozói feladatot nem vállalt, példa erre a Tisza-tó 2001. pályázat.
    Az RSZ-Coop 2001-ben alvállalkozóként is dolgozott már, de nem az eljárás alá vont vállalkozásokkal. 2002-ben már több alkalommal is megjelent alvállalkozóként a Corax mellett, köztük olyan helyeken is, ahol 2001-ben maga dolgozott (például Harkány, Rákóczifalva, Rákóczi újfalu, Tiszapüspöki). Bár működése az Alföldhöz kötődik, rendszeresen indult a balatoni pályázatokon, sőt egy ízben a Győrött és környékére meghirdetett 1998-2000. évi pályázaton is, együtt a Rovért Kft-vel. Indulását azzal indokolta, hogy a meghirdetett jelentős munkavégzés három évre szólt, s a közelben repülőtér is volt. A Fertő-tóra soha nem pályázott.

  • 17)

    A Rovért Kft. III. r. eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Rovért) földi szúnyogirtásra szakosodott vállalkozás, amelynek együttműködése az RSZ-Cooppal 1995-től nem jelenti, hogy munkavégzési önállóságát feladta; maga is vállal szúnyogirtási tevékenységet. A szúnyogirtáson kívül rágcsálóirtással és terménygázosítással foglalkozik. 1998-ban 114.354.000.- Ft, 1999-ben 109.197.000.- Ft, 2000-ben 132.329.000.- Ft nettó árbevétele volt, amelyből a szúnyogirtásból származó bevétel üzleti titok. Tevékenységére jellemzően a múltban az RSZ-Coop, illetve a Corax-RSZ-Coop-Rovért-féle együttműködés nyomta rá a bélyegét.
    2002-ben a kétféle együttműködésben való részvétele megszakadni látszik, mert 2002-ben a dunakanyari pályázatot a Corax és az RSZ-Coop nélküle adta be és 2002-ben már nem az RSZ-Cooppal, hanem a Gergely Air Kft-vel és az Air Patrol Kft-vel dolgozott valamely társulási szerződés alapján. Bár számos helyen pályázott 2002-ben (Dunakanyar, Balaton, Tisza-tó) az együttes, csak Mohácson szerepelt sikeresen.

  • 18)

    A Fejér Megyei NTSZ IV. r. eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: NTSZ) kettős arculatú vállalkozás. Központi költségvetési szerv, amely a 24/1995. (VII.12.) FM rendelet hatálya alá tartozott, jelenleg pedig a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény szabályozza tevékenységét. Eszerint a szolgálat önálló jogi személyiségű, részben önálló gazdálkodási jogkörű hatósági szakigazgatási intézmény, amely növényvédelmi és jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat lát el (53.§).
    A korábban hatályos 24/1995. FM rendelet lehetőséget biztosított arra, hogy az intézmény vállalkozási tevékenységet folytasson. A jelenleg hatályos 21/2001. (III.9.) FVM rendelet értelmében a szolgálat alaptevékenységének veszélyeztetése nélkül és azzal összefüggésben kutatási, fejlesztési, laboratóriumi, vizsgálati, szaktanácsadási, szakértői, tervezési és egyéb feladatokat is elláthat (6.§). Ezek a jogszabályhelyek adtak(nak) lehetőséget gazdasági tevékenység végzésére.
    A fentiekre tekintettel tevékenységében a földi jellegű szúnyogirtás kiegészítő szerepet játszik. 1998-2000 során csak a Velencei-tavon végzett szúnyogirtást, aminek bevétele elenyésző évi 250 milliós egyéb árbevételéhez képest. A Velence-tavi szúnyogirtási tevékenysége kb. 15 éves múltra tekint vissza, ami a helyhez való kötődésére vezethető. Évek óta a légi tevékenység végzésében alvállalkozója az Aero Média Kft., amelyet a 2000. évi Velence-tavi pályázaton vele azonosan a Corax is alvállalkozói szerepre jelölt. A 2001. évi Velence-tavi pályázatot jogorvoslati eljárás után nyerte meg, amelyet követően úgy döntött, hogy a szúnyogirtási tevékenységgel egyelőre felhagy. Korábban egy példa volt rá, hogy a Velence-tavi pályázaton kívül máshol is megpróbált munkát szerezni, de sikertelenül (Dunakanyar 2000.).

  • 19)

    A Bábolna Bio Kft. V. r. eljárás alá vont vállalkozás patkányirtással, rovar- és rágcsálóirtással, légfrissítők gyártásával foglalkozik. Nettó árbevétele 1999-ben 1.885.726, 2000-ben 1.793.468 ezer forint értékben keletkezett. 2000-ben jelent meg tevékenységi körében a szúnyogirtás és a hatásvizsgálat. Bár több helyen nyújtott be szúnyogirtással kapcsolatos pályázatot, csak egy alkalommal, Bábolnán jutott megrendeléshez. Hatásvizsgálati tevékenységet a Balatonnál, a Velencei-tónál és a Dunakanyarban végzett, összesen 4.120 ezer forint értékben. Tevékenységében a szúnyogirtás, a hatásvizsgálat egyelőre elhanyagolható jelentőségű. Ügyvezetője dr. Bajomi Dániel, aki az 1993-ban megalakult Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének elnöke. A Kft-vel szakértői kapcsolatban álló dr. Kufcsák Oszkár pedig a Szövetség kebelén belül 2001-ben megalakult Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének vezetője.

IV.

A közbeszerzésről

  • 20)

    Az eljárás alá vontak és versenytársaik sikeres piaci szereplésének záloga a minél több és jelentős értékű megrendelés gyűjtése. Ennek ismert módja az önkormányzati pályázatokon való részvétel vagy ajánlattétel, de a legfontosabb a közbeszerzési pályázatok megnyerése, mert a közpénzből fedezett munkák közbeszerzési pályázatokon szerezhetők meg 1995. novemberétől, amikor az 1995. évi LX. törvény hatályba lépett. Sőt a közbeszerzéssel érintett területeken más módon, mint a közbeszerzési pályázatokon való részvétellel nem is valósulhat meg a piaci szereplők között verseny.

  • 21)

    Az idegenforgalmi szempontból kiemelt területek szúnyogirtását az utóbbi években az állami tulajdonú Magyar Turizmus Rt. hangolja össze az évente kiírt közbeszerzési eljárásai útján, amelyek minden év júniusára lezárulnak. Az 1998-ra visszatekintő vizsgálati időszakban az értékelt közbeszerzési pályázatok kiírója a Magyar Turizmus Rt. volt (Velence 2000., Dunakanyar 2000., Fertő-tó 2000., Balaton 2000.), de alkalmanként a vele kapcsolatban álló egyéb szervezetek, avagy önkormányzatok, társulások is írtak ki közbeszerzési pályázatokat. Ezeket közösen az jellemzi, hogy a kiírók a közbeszerzési törvény (a továbbiakban: Kbt.) adta lehetőséggel élve, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljáráson választották ki a pályázati nyertest, vagyis nem folytattak le nyílt eljárást, amelyen fő szabályként valamennyi érdekelt ajánlatot tehetett volna azzal az esetleges korlátozással, hogy csak belföldi székhelyű és a teljesítésre valószínűsíthetően alkalmas ajánlattevők vehettek volna részt az eljárásban (Kbt. 26. § (2)-(3) bekezdés). Nem folytattak le - némi kivételtől eltekintve - meghívásos eljárást sem, amelynek során az ajánlatkérő által meghívottak mellett azok is jelentkezhettek volna, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére (Kbt. 26. § (4) bekezdés, 66. § (2) bekezdés), hanem a fentebb írtaknak megfelelően általában a Kbt. 70. §-ára alapítottan a tárgyalásos eljárási módot, azon belül is a hirdetmény közzététele nélküli beszerzési eljárást választották. Ennek folytán nem kérhető számon, hogy ki indulhatott, vagy indulhat a pályázatokon, mert csak az ajánlatkérő által kiválasztott minimum három meghívott vehetett részt, akiknek kiléte a pályázati felhívásból megismerhető.

  • 22)

    Az 1999. szeptember 1-től hatályos jogszabályi változások következtében, a korábbiaktól eltérően a közbeszerzési eljárás során a Közbeszerzési Döntőbizottság Elnökének be kell jelenteni a tárgyalásos eljárás tartását. Mivel a Kbt. 26. § (6) bekezdés értelmében a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni - kivéve, ha e törvény másként rendelkezik - az ajánlati felhívásban előre közölni kell, hogy a kiíró milyen bírálati szempontok szerint fogja pályázati döntését meghozni (Kbt. 33. §). A vizsgált pályázati kiírások a bírálati szempontokat 1999. szeptembere előtt az értékelés sorrendjét felállítva tartalmazták, 1999. szeptember 1-től pedig pontozási renddel is kiegészült. E sorrendben az összességében a legelőnyösebb ajánlat keretében mindig a szolgáltatás színvonala szerepelt első helyen, amelyhez képest a vállalkozási díj a második, harmadik helyre szorult.

  • 23)

    A Kbt. 36. §-a maga teszi lehetővé, hogy a versenytársak egymással összefogva, közösen is ajánlatot tehessenek, sőt többváltozatú ajánlattételre is van mód a szúnyogirtásban úgy alakultan, hogy részajánlat csak a szorosan értelmezett szúnyogirtástól elkülöníthető hatásvizsgálatra tehető.

  • 24)

    Az ajánlatok felbontásakor a jogszerűen jelenlévő versenytársak a pályázaton indult versenytársaik árairól, teljesítési határidőiről értesülnek (Kbt. 51. §). A tárgyalás lefolytatásának mikéntjéről a Kbt. 26. § (5) bekezdése annyi eligazítást ad, hogy a kiíró az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről. A tárgyalásos alku jellemzően az összes érdekelt együttes jelenlétében, elvétve tapasztaltan a kiíró és az egyes pályázók egymásközti jelenlétében és más érdekeltek távollétében folyt, amelyen a pályázók eredetileg beadott ajánlataikat lényegesen nem módosították. Az érdemi alku korlátait, határait a Kbt. 71. § (2) bekezdése jelenti, amely 1999. szeptemberétől úgy rendelkezik, hogy nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében térjen el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tenné lehetővé tárgyalásos eljárás tartását.
    A vizsgált pályázatokon a felek lényegi alkut nem folytattak, eredetileg titkosan kezelt ajánlataikat a kölcsönös jogszerű megismerést követően sem módosították nagymértékben.

  • 25)

    A kiírót a pályázat elbírálásához szükséges szakértelmének biztosítására megilleti az a jog (Kbt. 31. § (3) bekezdés), hogy legalább háromtagú bizottságot hozzon létre, amelynek összetételére összeférhetetlenségi szabályok irányadók (Kbt. 31. § (2) bekezdés). A pályázatok elbírálása a Kbt. 61. §-a szerint megismerhető, a döntések ellen anyagi és eljárásjogilag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz van jogorvoslatnak helye.

  • 26)

    Az évente kiírt pályázatok jellemzőek a piacon, bár a Coraxnak Győrött (1998-2001.) és Szolnokon (1999-2000.) volt több évre szóló megbízása. Az RSZ-Coopot és a Rovértet jellemzi elsősorban székhelyi térségében az önkormányzatokkal kötött ilyetén szerződések sora.

V.

A közbeszerzés és a versenytörvény

  • 27)

    A Kbt. kinyilvánított célja a közpénz tiszta versenybeli ellenőrizhető és ésszerű elköltésének biztosítása, amit a 24. § az eljárás alapelvei között úgy fogalmaz meg, hogy az ajánlatkérőnek az eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntése, a szerződéskötés, valamint általában az esélyegyenlőség tekintetében biztosítania kell a verseny tisztaságát, a nyilvánosságot, míg az ajánlattevőnek ezt tiszteletben kell tartania.

  • 28)

    E törvényi rendelkezésekhez a Tpvt. sajátos versenyszempontjai szerint tilalmi szabályok felállításával csatlakozik, amikor 7. §-ában kisegítő jelleggel tilt minden olyan verseny tisztaságot sértő magatartást, amit a Tpvt. 11. § (2) bekezdés e) pontja nem minősít a versenytársak egymás közötti versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásának. Ezzel összefüggésben a pályázati kiírók versenytisztaságot sértő magatartása önállóan vagy a pályázókkal való összefüggésében a Tpvt. 7. § alá vonhatóan kizárólag bírói hatáskörbe tartozóan orvosolható, illetve a Gazdasági Versenyhivatal hivatalbóli eljárásindításával a Tpvt. 11. §-ának megsértése miatt.

VI.

A vizsgálati jelentés

  • 29)

    A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 70. § (1) bekezdés szerint, figyelemmel a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére, eljárást indított az I-V. r. eljárás alá vont vállalkozással szemben, mert vélelmezte, hogy a versenytársak több szúnyogirtási közbeszerzési eljárás kapcsán olyan magatartást tanúsítottak, amely a közbeszerzési eljárásokat megelőző együttműködésükre, magatartásuk összehangolására utal a Tpvt. 11. §-ának sérelmével.

  • 30)

    A vizsgálat 1998-tól 2000-ig áttekintette a bejelentésben sérelmezett pályázatokat, sőt néhány ezen kívül esőt is, továbbá a versenytársak egymással kötött együttműködési szerződéseit, a már fentebb említett RSZ-Coop-Rovért-féle, illetve a Corax-RSZ-Coop-Rovért-féle megállapodásokat. A részletesen vizsgált pályázatok táblázatos összefoglalását a határozat melléklete tartalmazza.

  • 31)

    Az eljárás során készült vizsgálati jelentés jogsértés hiánya miatt az eljárás megszüntetését indítványozta, amelynek részletes indokát adta.

    • a.

      A Velencei-tó 2000. évi pályázat (3. táblázat) vonatkozásában az kapott hangsúlyt, hogy a Corax és az NTSZ egyaránt alvállalkozónak jelölte ugyanazt a helyi repüléssel foglalkozó vállalkozást. Ez a jelölés azonban csak a vállalkozás azévi munkavégzését biztosította a helyszínen, az eljárás alá vontak versenyére nem hatott ki, függetlenül attól, hogy melyikük volt a nyertes.

    • b.

      A Dunakanyar 1999. és 2000. évi pályázatokon (4-5. táblázat), a Corax-RSZ-Coop-Rovért-féle együttműködési szerződés alapján való közös pályázat benyújtását a területen megkívánt egymást kiegészítő, s egyszerre végzendő irtási munka szakmai indokai miatt a vizsgálat nem kifogásolta, amely helyzetben szükségszerű volt, hogy az RSZ-Coop végezze az egyébként a Corax munkavégzésével érintett dunakanyari középső rész légi védekezési munkáit, amellett, hogy a Fővárosi ÁNTSZ alvállalkozójaként szokásosan az RSZ-Coop végzi a dunakanyari résszel szomszédos főváros szúnyogirtását.

    • c.

      A vizsgálat a Fertő-tó 2000. évi pályázatot (1. táblázat) a meghívás ellenére távolmaradó és ezért piacfelosztást okozó versenytársi magatartás szempontjából értékelte; megállapította, hogy az RSZ-Coop és a Bábolna Bio pályázattól való távolmaradása gazdaságilag ésszerű volt.

    • d.

      A vizsgálat részletes összehasonlító ár és költségelemzést végzett arra is kiterjedően, hogy a szúnyogirtási költség tetemes részét kitevő irtószer költség okoz-e a versenytársak között a Corax javára szóló függőségi helyzetet. E vonatkozásban csak annyi volt megállapítható, hogy az RSZ-Coop szokásosan viszonylag magas pályázati árait a Coraxéval összevetve az okozhatta, hogy az RSZ-Coop a légi tevékenységgel összefüggő összes költséget (gépkarbantartás, javítás, üzemanyag, stb.) viselte, míg a Coraxot csak az irtószer költsége terhelte, amely körülmény a kölcsönös ellentételezés hiányát indokolhatja.
      Felvetette, hogy a közbeszerzéssel érintett vizsgált kiemelt területeken visszatérően ugyanazok a pályázók nyertek, munkavégzésük egy-egy térségben hagyományosnak tekinthető. Erre utal az NTSZ 1986-ra visszanyúló Velence-tavi, a Corax-RSZ-Coop-Rovért közös 1999-2000. évi munkavégzése, amelyet megelőzően a korábbi években is a térségben dolgoztak. A Corax 1985. óta gyérít a Balatonnál, továbbá a Tisza-tónál is a munkavégzése hagyományos. E tények ellenére mégis pályáztak az adott területeken olyan vállalkozások, amelyek nem nyertek ott korábban. A vizsgálat e körülményt az erős verseny jeleként vélte, mert az árajánlatok közötti kiugró különbség hiányából a versenytársak esetleges egymás közötti megállapodásának hiányára következtetett, számításba véve azt is, hogy az RSZ-Coop árai a Coraxéhoz képest indokoltan magasabbak.
      Észlelte, hogy a hagyományozódó munkavégzéshez a kiíró is hozzájárult azzal, hogy a helyismeretet előnyként értékelte a pályázati összegzésekből egyértelműen meg nem állapítható szakmai okokból. (pl. a Gergely Air Kft. legalacsonyabb árakat ajánló pályázatai: Velencei tó 2000., Dunakanyar 1999., Balaton 1999., 2000.)

VII.

Az eljárás alá vontak védekezése

Az eljárás alá vontak már az eljárás korai szakaszában az eljárás megszüntetését kérték. Hangsúlyozták, hogy a szúnyogirtásban a magas szintű szakmai hozzáértésnek kell érvényre jutnia. Erre biztosítékot jelent a szakmai múlt, a referenciák, ami meghatározza a piaci elfogadottságot. A szakmai szakszerűség diktálja, hogy a légi-földi irtás egymást kiegészítő szakmai egysége tükröződjön alvállalkozói vagy közös pályázat beadási kapcsolatok létesítésével.
Hangsúlyozták, hogy a vizsgálati időszakban nemcsak a hét kiemelt helyszínre folytattak le közbeszerzési eljárást, hanem szerte az egész ország területén, amelynek közbeszerzéssel való érintettsége folytonosan változik. Ebből következően a Dunakanyar és a Ráckevei Dunaág közbeszerzéses szúnyogirtása jelentéktelen, 10 % alatti az országban végzett közbeszerzéses eljárásokat tekintve. Utaltak arra, hogy az elmúlt két évben a szakmai szempontok a közbeszerzési pályázatok háttérbe szorultak és előtérbe került az ár és a határidő.

VIII.

A Versenytanács értékelése

  • 32)

    A Gazdasági Versenyhivatal eljárása két egymásra épülő részből áll. Az eljárást indító határozattal kezdődő vizsgálati időszakot a vizsgálati jelentés összegezi, s egyben teret ad a Versenytanács döntési, szükségképpeni tényállás tisztázási hatásköre érvényesülésének (Tpvt. 47. § - 71. § - 72. § 73. §). A jelen eljárásban a lefolytatott vizsgálat természeténél fogva meghatározott időszakra terjedhetett ki, amelynek kereteit a bejelentő által valószínűsített jogsértésen (Tpvt. 70. § (1) bekezdés) alapuló eljárásindító határozat jelölte ki.
    A Versenytanács az eljárásindító határozatot úgy értelmezte, hogy az 1998-2000. közötti vizsgálati időszak meghosszabbítása nélkül, a körültekintőbb értékelés érdekében nincs eljárásjogi akadálya a kifogásolt magatartás értékelésének a határozathozatalig a védekezési jog egyidejű biztosításával, ezért a 2001. és 2002. évi közbeszerzési szereplésekre, a hatályos együttműködési szerződésekre és a nem közbeszerzési jellegű munkavégzésre is szerzett be adatokat. (vagy ... meghosszabbítása nélkül, a vizsgálati időszak történéseinek jobb megértése érdekében, nincs eljárásjogi akadálya a 2001. és 2002. évre vonatkozó adatbeszerzésnek.)

  • 33)

    A jelen eljárás célja annak megállapítása volt, hogy az öt eljárás alá vont vállalkozás közbeszerzés során vagy ahhoz kapcsolódó magatartásában a verseny tisztaságát sértő szellemiségű összejátszás (Tpvt. 11. (2) bekezdés e) pont) vagy ezzel együtt, avagy ettől függetlenül is súlyosan minősülő versenykorlátozó magatartás (Tpvt. 11. § (2) bekezdés a), d), f) pont) bizonyíthatóan megvalósult-e.

  • 34)

    A Versenytanács az eljárás alá vontak közbeszerzési pályázaton és ezen kívüli szerepléséből, a szúnyogirtásból eredő bevételeinek ismeretében megállapította, hogy az érintett piacnak a vizsgált 1998-2000. évekre terjedő időszakában, három kiemelkedően jelentős szereplője volt, a Corax, az RSZ-Coop és a Rovért, mivel az NTSZ jellemzően a Velencei-tó környékéhez kötődött, s egyébként is kettős arculatú vállalkozás, a Bábolna Bio pedig inkább a mostanában előtérbe kerülő hatásvizsgálati tevékenységet végezte, ami az irtástól elkülönülő. 2001-2002. évben a 4) pontban felsorolt helyszíneken, kiemelt közbeszerzési eljárásokon egy további szereplő is megbízásokat kapott, a Gergely Air Kft. A Gergely Air Kft nyerte a Fertő tó 2001., a Tisza tó 2001., a Velencei tó 2002. pályázatot.

  • 35)

    A Versenytanács megállapította, hogy a szúnyogirtásra kiírt közbeszerzési eljárások során az un. szakmai szempontok különös jelentőséget kaptak. A szakmai szempontok kitüntetett szerepét előre kinyilvánítottan a pályázati elbíráláskor a kiírók is figyelembe vették, akik az összességében a legelőnyösebb ajánlat címszó alatt elsődlegesen a szolgáltatás színvonalát vették figyelembe. Értékelésük ugyanakkor szükségszerűen nem nélkülözött a szubjektív elemeket sem, mert önmagában a szakmai színvonal nehezen megítélhető, s a vállalkozások a szakmai követelmények fontosságtudatát maguk is erősítették, okkal vagy ok nélkül. A szakmai szempontok szubjektív megítélését idézte elő egyes személyek akár etikai összeférhetetlenségnek is minősíthető részvétele az ajánlatkérőket segítő szakmai bizottságokban, amely szakmai szempontok vállalkozásoknak kedvező hangsúlyozásán keresztül a bizottsági tagok egyes vállalkozások sikeres szereplését befolyásolhatták. Az alapvető probléma versenyjogi szempontból azonban nem a szakmai szempontok szükséges vagy szükségtelen, etikus vagy etikátlan hangsúlyozása, hanem az, hogy a pályázati elbírálási szempontok között a szakmai színvonal egyáltalán feltételként szerepelt. Ezzel a kiírók magukra vették annak terhét és következményeit, hogy állást kellett foglalniuk szubjektíve megítélhetően a vállalkozás belső ügyének tekintendő szakmai kérdésekben, ahelyett, hogy az objektíve mérhető teljesítési feltételek összehasonlításával hoztak volna döntést.

  • 36)

    A pályázatok, s ezen belül is a közbeszerzési pályázatok rendeltetése az, hogy kiválassza a pályázók pályázatai közül a legalkalmasabbat a Kbt. idézett alapelvének szem előtt tartásával, s ne a pályázó alkalmasságáról ítélkezzen. Ezt a válogatást a vizsgált közbeszerzési eljárások során a kiíró kétszeresen is elvégezte, hiszen eleve csak bizonyos vállalkozásokat hívott meg a pályázatra, amelyeknek egyúttal az alkalmasságát is feltételezte. A kialakult elbírálási gyakorlatot versenyjogi szempontból nem menti, hogy a kiírók az esetleges jövőbeni hibás teljesítés megelőzése érdekében kívántak ily módon előre biztosítékot szerezni. Ebből következően a Kbt. alapelvében kinyilvánítottak sérültek, mert a pályázatokat nem versenyszempontok szerint írták ki, s ezáltal a szakmai és a versenyszempontok ütközési helyzetbe kerültek.

  • 37)

    A pályáztatás alapvető célját kérdőjelezi meg - a Kbt. által egyébként tudomásul vett - közös pályázat intézménye, amelyről szintén az mondható, hogy a kiíróra nem tartozik a pályázati ajánlat vállalkozáson belüli végrehajtásának mikéntje. Ha a Kbt. nem is, de a Tpvt., s különösen annak 2001. február 1-től hatályos 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel beiktatott változásai jogi akadályokat gördítenek az együttműködési megállapodások megkötése, hatályban maradása, így azoknak - a kiíró tudtával történő - pályázati hatályosulása, felhasználása elé.

  • 38)

    A Versenytanács - elkerülendő azt, hogy átlépje a Tpvt. hatókörét - tudomásul veszi a szakmai szempontok kitüntetett szerepét a vizsgált közbeszerzési eljárások során, miközben fenntartja a 35)-37) pontokban leírt, elsősorban a pályáztatás körülményeivel kapcsolatos aggodalmait. Ennek alapján a Versenytanács nem lát alapot arra, hogy minősítse azokat a szakmai indokokat, amelyek a légi és a földi tevékenység egymást kiegészítő jellegéből adódnak, és alapul szolgálhatnak a közös piaci cselekvés együttműködési vagy fő- és alvállalkozói viszonyban történő egyszeri vagy tartós gyakorlásához, miután a versenytársak közötti együttműködés nem vitathatóan mindig versenykorlátozó.

  • 39)

    A Versenytanács látókörébe az eljárással érintett időszakon belül, illetve azon túlterjedően még a 2001-ben is hatályos RSZ-Coop-Rovért és a Corax-RSZ-Coop-Rovért együttműködési megállapodás került, amely 2002-ben a Rovért távolmaradásával ismeretlen tartalommal valósult meg. A jelen eljárással nem érintetten új együttműködési megállapodás is létrejött a Rovért, a Gergely Air Kft. és az Air Patrol Kft. között.

  • 40)

    Versenyjogi probléma elsősorban a szorosan vett közbeszerzési pályázaton való részvétel céljából és jelentős piaci vállalkozások által kötött 1999. február 20-tól datálódó és még 2001-ben is irányadó szerződésből adódhat, mert ehhez a szerződéshez a szakmai együttműködésen túl kifejezett versenykorlátozó tartalom is párosult, amely területileg a Dunakanyarhoz értendő kb. 4.300 ha többszörös légi és mintegy 2000 ha földi jellegű irtását érintette pályázati úton. A szerződés kivonatosan idézett szövege szerint az együttműködés jellege fő- és alvállalkozói kapcsolat létrehozása, illetve annak sikeres működését követően közös munka vállalása. A célzott pályázandó munkaterület a Dunakanyar és a Ráckeve-Soroksári Dunaág településeinek szúnyogirtása. Az együttműködés más területekre, városokra nem terjed ki, azoknál fennáll a felek érdekellentéte. Az évente megújuló együttműködés a három fél egyetértésével nem működhet tovább, ha már egy fél attól elzárkózik, továbbá ha a pályáztató az együttműködő vállalkozások indulását a pályázatban kizárja, valamint ha a pályáztatott munkafeladat nagyságrendje a versenytörvénybe ütköző, azaz ha a végzendő munka összességében meghaladja az országos szúnyogirtási munkák 10 %-os arányú nagyságrendjét.

  • 41)

    A szerződés szövegezéséből levonhatóan az ügyletkötő felek szerződésük versenykorlátozó tartalmával - nem versenyzünk a Dunakanyarban - maguk is tisztában voltak és a hatályos Tpvt. szabályaihoz igazodóan a szerződési konstrukciót úgy alakították, hogy szerződéses magatartásuk a büntetlenséget biztosító csekély jelentőség fölé ne emelkedhessen (Tpvt. 12. §). Ugyanis a vizsgálati időszakban hatályos Tpvt. 12. § a) pont szerint nem esett tilalom alá a csekély jelentőségű megállapodás, amely ekként minősül, ha a megállapodást kötő feleknek az együttes részesedése az érintett piacon a 10 százalékot nem haladta meg. E feltételnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kellett (13. §). A szerződést kötő felek abból indultak ki, hogy a szerződésük által érintett piac országos méretű. A Versenytanács a felek ezen álláspontját - amint azt a 4) pontban kifejtette - csak részben osztja. A csak közbeszerzési eljárással elnyerhető munkafeladat által meghatározott földrajzi területek önmagukban is versenyjogilag értékelhető, önálló részpiacot alkotnak. Erre való tekintettel a Versenytanács álláspontja az, hogy a szúnyogirtási piacon belül a közbeszerzéssel érintett területek elkülöníthető részpiacot határoznak meg, amelyen csak egyetlen vállalkozó - a közbeszerzési pályázat nyertese - fog tevékenységet kifejteni. Ezért a csekély jelentőséget megalapozó piaci részesedéseket, illetőleg az érintett részpiacot a szóban forgó közbeszerzési pályázat sajátosságai alapján kell meghatározni. A jelen eljárás tárgyát adó pályázati eljárások zárt jellege, a meghívott vállalkozások korlátozott köre, a lebonyolítás konkrét módja alapján a Versenytanács úgy látja, hogy a közbeszerzések által érintett összpiacot nemcsak a 4) pontban leírt hét földrajzi terület alkotja, amelyekre vonatkozóan a Dunakanyarra kiírt pályázati résztvevők piaci részesedése valószínűsíthetően jóval a csekély jelentőséghez szükséges 10 százalékos mérték alatt maradt.

  • 42)

    A dunakanyari helyszínre vonatkozóan 2002-re is aggályok fogalmazhatók meg, mert a Versenytanács tudomása szerint a Rovért szerződéses részvétele megszűnt, ellenben nélküle is a Corax-RSZ-Coop páros közösen indult 2002-ben a dunakanyari pályázaton és meg is nyerte azt. A Tpvt. 2001. február 1-jei módosításának hatálybalépését megelőzően csekély jelentőségűnek minősülő versenykorlátozó megállapodás törvényi megengedettségét 2001. február 1-el elvesztette, amennyiben a megállapodás a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik (Tpvt. 13. § (2) bekezdés b) pont). A 2000. évi CXXXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés folytán ez a rendelkezés azonban csak 2002. február 1-től alkalmazható, amikortól a Tpvt. 70. § (1) bekezdés tükrében a Gazdasági Versenyhivatal szükség szerint ismételten is vizsgálhatja a szerződést, miután a közigazgatási eljárásban a res indicata (ítélt dolog) jogintézménye ideértelmezhető akadályt nem képez.

  • 43)

    Az a körülmény, hogy a szúnyogirtást jelentős részben közpénzből végzik, amely tény viszont a pályáztatás (közbeszerzés) mellőzhetetlenségét vonja maga után, a pályáztatás (közbeszerzés) intézményét a szúnyogirtási piacon felértékeli és a verseny megnyilvánulási formájává, eszközévé teszi. Megszabja, behatárolja a piaci szereplők mozgásterét, úgyis fogalmazható, hogy sajátos piaci akadály, amelyet sikerrel kell venniük, hogy a piacon számottevő, ugyanazon a földrajzi területen a jövőre nézve is sikerrel kecsegtető piaci szereplést alapozzanak meg. A pályáztatás megszabja a versenyviszonyokat, kezdve attól, hogy kiválogatja a szereplőket a hirdetmény nélküli tárgyalás (esetleg gyorsított) forma alkalmazásával, amit tovább fokoz a szakmai indokok elsődlegességének előírása, avagy a közös pályázat beadásának jogszabályi alapú megengedettsége. Mindezt tetézi, hogy a kiíró mellett működő szakmai bizottságok okkal vagy ok nélkül kifogásolható személyi összetételével, tevékenységével, szükség szerint szubjektív elemet visznek a pályáztatás lefolyásába, azon keresztül a piaci viszonyok alakulásába és azok nemcsak a versenyjogilag kívánatos objektív módon, a piaci versenyzők egymásközti harcában alakulnak. Ennek folytán már a piac sem csak az egymással folytatott tisztességes piaci harc során alakulhatott kevésszereplőssé, nyilvánvalóan e helyzet változatlan fenntartásának igényével. A kialakult pályáztatási rendszer a szúnyogirtás piacán ahelyett, hogy elősegítené és támogatná az egymástól független szereplők tisztességes versenyét, ezáltal a köz érdekét, maga is hozzájárul a verseny korlátozásához vezető viszonyok kialakulásához.

  • 44)

    Mindezek alapján a Versenytanács azt állapította meg, hogy közbeszerzéses eljárások révén elvégezhető szúnyogirtási munkálatok által meghatározott érintett piac viszonyai a résztvevő vállalkozások szándékaitól függetlenül is, eleve alkalmasak olyan versenykorlátozó megállapodás magatartás kiváltására, amit a Tpvt. 11. § (1) bekezdés általános és (2) bekezdése példálózó jellegű felsorolással tilt. Ez azonban nem menti azokat a vállalkozásokat, amelyek a szándéktól függetlenül kialakult helyzetet kihasználva, tiltott magatartással, a verseny korlátozása árán piaci előnyökhöz juthatnak.

    • a.

      A legegyszerűbb esetben csupán a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás (Tpvt. 11. § (2) bekezdés e) pont) merülhet fel, mint olyan, versenytisztaságot sértő megegyezés közöttük, amelyről a kiíró és a kimaradó versenytársak nem is értesülnek.

    • b.

      A legtöbb esetben, avagy aligha van olyan pályázati összejátszás, amely nem csak ezt a versenyjogellenes tényállást valósítja meg, hanem az ennél jóval súlyosabban minősülő árrögzítést, piacfelosztást is (Tpvt. 11. § (2) bekezdés a), b), c), d) pont).

    • c.

      Az sem kizárt, hogy a pályázók összejátszásnak nem minősülően tanúsítanak árrögzítő, piacfelosztó magatartást, eszközül használva a jogintézményt, éppen annak okán, hogy a pályáztatás a verseny leglényegesebb, netán a verseny egyedüli megnyilvánulási módja, lehetősége.

  • 45)

    A Versenytanács figyelemmel van arra, hogy a pályázatok összehasonlításából a 1998. és 2000. közötti időszakra, egy-egy helyszínre és évekre visszamenően megismerhetőek - nyilvánvalóan a piaci szereplők által is tudottan, ha másból nem a pályázati eredményközlésből - a kiírói igények, a versenytársak kiléte és árai, amelyekhez a piaci szereplők egymástól függetlenül is alkalmazkodtak. A versenyviszonyok könnyű megismeréséből következik a piac magas átláthatósága. A piaci viszonyok transzparenciája a közbeszerzések esetében egyrészt hozzájárul ahhoz, hogy az állampolgárok átláthassák a közpénzek elköltésének módját, másrészt versenyszempontból nem kívánatosan hozzájárul ahhoz, hogy a piaci szereplők ajánlataikat egymáshoz igazíthassák anélkül, hogy erre vonatkozóan külön megállapodásokat kötnének.

  • 46)

    A szúnyogirtás piacán a piaci szereplők viszonylag alacsony száma azt jelzi, hogy a piaci belépési korlátok jelentősek. Ennek megértéséhez figyelembe kell venni, hogy bár az elsődlegesen értékelt személyi feltételeken kívül a tárgyi feltételek biztosítása alvállalkozó bevonásával is lehetséges, e feltételek birtokában is a pályázónak csak akkor van esélye a közbeszerzési pályázaton a sikeres szereplésre, ha befolyással rendelkezik a kiíró által felállított értékelő bizottságra. Ebben közrejátszhat bizonyos személyiségek összeférhető vagy összeférhetetlen közbenjárása, továbbá az érdekképviseleti szervezetek közreműködése, amelyek a versenytársak egyébként számtalan találkozási lehetőségének szervezett formája.

  • 47)

    A fentiekben felsorolt összejátszási körülmények kedvezéséből többféle versenysértő magatartás is feltételezhető:

    • a.

      árrögzítés, illetőleg az ajánlati árak előzetes összehangolása;

    • b.

      piacfelosztás;

    • c.

      potenciális szereplők belépésének megakadályozása;

    • d.

      a már bent lévő vállalkozás kiszorítása.

  • 48)

    A lehetséges versenysértő magatartások tekintetében a Versenytanács megállapította, hogy

    • a.

      amelyik pályázaton a Corax elindult, azt meg is nyerte (kivétel a Velencei-tó 2000.)

    • b.

      a Corax a Tiszától nyugatra, míg az RSZ-Coop-Rovért páros a Dunától keletre,

    • c.

      az NTSZ a Velencei-tó környékén elfogadott piaci szereplő a megrendelők körében, tekintet nélkül arra, hogy közbeszerzéssel vagy annak hiányában szerez munkát;

    • d.

      a Bábolna Bio nem földrajzi területen, hanem az irtástól elkülönült hatásvizsgálat piaci szegmensének piaci szereplője.

  • 49)

    A Versenytanács a kölcsönös kompenzáció vizsgálatánál általános jelleggel is értékelte az alvállalkozások alakulását. Kiinduló pontja az volt, hogy mindegyik eljárás alá vont vállalkozás földi irtási tevékenységet végez, az RSZ-Coop kivételével, amelyből életszerűen következett, hogy jogszerűen csak légi irtást végző vállalkozást választhattak alvállalkozónak.

  • 50)

    A vizsgálat során nem került napvilágra olyan információ, amely megalapozta volna a bejelentő azon álláspontját, hogy pályázati sikertelenségének oka az eljárás alá vontak jogellenes versenykorlátozó megállapodásában vagy magatartásában rejlett.

    Ezért az eljárást a Versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdés második fordulatára figyelemmel, a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszüntette.

    A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja az eljárás alá vont vállalkozások számára.

Vj-54/2001.

1. táblázat

  • -

    A bejelentésben sérelmezett pályázat

  • -

    A kiíró: Magyar Turizmus Rt., hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás

  • -

    Kiírás helye: Fertő tó, 2000. május 26., tárgyalás: 2000. május 3. 8345 ha.

  • -

    A beszerzés mennyisége, tárgya

    • -

      hatósági engedélyek beszerzése

    • -

      földi kémiai és/vagy légi biológiai irtás, lárvairtás

    • -

      szakértői vizsgálatok készíttetése

  • -

    Az elbírálás szempontjai: összességében a legelőnyösebb ajánlat, ezen belül: szolgáltatás színvonala, több helyszínen egyszerre végzett irtás, gázmester alkalmazása 30 pont, garanciavállalás 30 pont, ár 30 pont, fizetési határidő 10 pont

  • -

    A meghívott vállalkozások: Aero Média Kft., Bábolnai Kft. V. r., Corax Kft. I. r., DDD Kft., Gergely Air Kft., RSZ-Coop Kft. II. r., Szitakötő Kft.

A résztvevő vállalkozások (tárgyalási) ajánlatai: Ft/ha. + ÁFA nélkül

Tevékenység

Corax Kft.

Gergely Air Kft.

Földi kémiai helyett légi kémiai

840

ismeretlen

Bio-lárva

2400

ismeretlen

Megjegyzés: Corax nyert. Gergely Air ajánlata érvénytelen, a Corax így egyedüli induló. A kiírástól eltérő tartalmú eredményes ajánlat.
Vizsgálati jelentés: 6.3. pont.

Vj-54/2001.

2. táblázat

  • -

    Kiíró: Győri Kommunális Szolg. Kft.

  • -

    A beszerzés helye: Győr és környéke 1998-2000. évre szólóan, elbírálás: 1998. március 25.

  • -

    A beszerzés tárgya:

    • -

      hatósági engedélyek beszerzése

    • -

      biológiai lárvairtás, kiegészítésére kémiai, a feltételeket, kezelést az ajánlattevőnek kell kidolgozni

    • -

      szakértő alkalmazása, alvállalkozó feltüntetése

  • -

    A pályázaton részt vett az RSZ-Coop-Rovért közös ajánlattal II., III. r. és a Corax I. r., mások részvétele ismeretlen

  • -

    A két résztvevő ajánlata: Ft/ha. + ÁFA nélkül

Tevékenység

Corax Kft.

RSZ-Coop-Rovért közös ajánlat

Légi kémiai

750

720

Légi bio

3000

3200

Megjegyzés:
A nyertes, a Corax alvállakozója Győri Aero Klub
Vizsgálati jelentés: 21-22. oldal

Vj-54/2001.

3. táblázat

  • -

    A bejelentésben sérelmezett pályázat

  • -

    Kiíró: Magyar Turizmus Rt., hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

  • -

    Kiírás: 2000. május 8., tárgyalás: 2000. május 12.

  • -

    Beszerzés tárgya: Velencei tó térsége, 2741 hektáron 5x

    • -

      hatósági engedélyek beszerzése

    • -

      légi kémiai irtás

    • -

      légi biológiai irtás

    • -

      szakértői irányítás

    • -

      hatásvizsgálat

    • -

      részajánlat kizárólag a hatásvizsgálatokra tehető

  • -

    Az elbírálás szempontjai: összességében a legelőnyösebb ajánlat, ezen belül szolgáltatás színvonala 30 pont, garanciavállalás 30 pont, vállalási ár 30 pont, fizetési határidő 10 pont

  • -

    Meghívott vállalkozások: Fővárosi ÁNTSZ, Bábolna Bio Kft. V. r., Corax Kft. I. r., Fejér megyei ÁNTSZ IV. r., Gergely Air Kft., RSZ-Coop Kft. II. r., Zephir Kft.

  • -

    A résztvevők és (tárgyalási) ajánlataik: Ft/ha + ÁFA nélkül

Tevékenység

Corax Kft.

Fejér megyei ÁNTSZ

Gergely Air Kft.

Bábolnai Kft.

Légi kémiai

800

780

750

Légi bio

2400

2520

2350

Szakértői díj

500.000.- Ft összesen

420.000.- Ft összesen

-

Hatásvizsgálat

-

-

400.000.- Ft összesen

1.350.000.- Ft

  • -

    A pályázat nyertese Fejér megyei ÁNTSZ
    indoka: GPS technika vállalása
    hatásvizsgálat: Bábolna a nyertes, mert az "írtásban nem érdekelt"

  • -

    Megjegyzés: Corex és a Fejér megyei ÁNTSZ azonosan jelölt alvállalkozója Aero Media Légifuvarozó Kft.

  • -

    Vizsgálati jelentés 6.1. pont

Vj-54/2001.

4. táblázat

  • -

    A bejelentésben sérelmezett pályázat

  • -

    Kiíró GM Közép-Duna Vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

  • -

    Kiírás: 1999. április 30., tárgyalás: 1999. május 17.

  • -

    Beszerzés tárgya: Dunakanyar + Ráckevei Dunaág, érintett max. terület 4325 ha.

    • -

      hatósági engedélyek beszerzése

    • -

      légi kémiai max. 4325 - min. 3655 ha-on

    • -

      földi melegködös kémiai max. 2113 - min. 1700 ha-on

    • -

      tudományos szakértő alkalmazása a kezelés módjának, idejének meghatározására, hatásvizsgálatra

  • -

    Az elbírálás szempontjai: az összességében legkedvezőbb ajánlat, ezen belül fontossági sorrend

    • -

      az ajánlott szolgáltatás kiemelkedő színvonala és garanciavállalás

    • -

      ár

    • -

      utolsó 3 év munkái referenciaként

    • -

      egyéb szerződéses feltételek

  • -

    A meghívott vállalkozások: Corax Kft. I. r., RSZ-Coop Kft. II. r., Rovért Kft. III. r.

Tevékenység

Corax-RSZ-Coop-Rovért közös ajánlat

Gergely Air

Légi kémiai

800

730

Földi meleg ködös kémiai

1200

1120

A pályázat nyertese a Corax-RSZ-Coop-Rovért közös ajánlat.
Ehhez 1999. február 20-án kötött együttműködési megállapodás
Vizsgálati jelentés 6.2. pont.

Vj-54/2001.

5. táblázat

  • -

    A bejelentésben sérelmezett pályázat

  • -

    Kiíró: Magyar Turizmus Rt., hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás

  • -

    Kiírás: 2000. május 19., tárgyalás: 2000. május 29.

  • -

    A beszerzés tárgya: Dunakanyar + Ráckevei-Soroksári Dunaág, érintett terület kb. azonos 99-el (kicsit nagyobb 2000-ben)

    • -

      hatósági engedélyek beszerzése

    • -

      légi kémiai min. 4400 ha. x 4-5

    • -

      földi melegködös kémiai min. 2200 ha.

    • -

      szakértői irányítás

    • -

      hatásvizsgálat, kizárólag erre részajánlat tehető

  • -

    Az elbírálás szempontjai: összességében a legelőnyösebb ajánlat, ezen belül a szolgáltatás tartalmaz garanciavállalással 40 pont, ár 40 pont, fizetési ütemezés 20 pont

  • -

    A meghívott vállalkozások: Bábolna Kft. V. r., Corax I. r., Rovért Kft. III. r., RSZ-Coop Kft. II. r., Fejér megyei NTSZ IV. r.

A résztvevők (tárgyalási) ajánlatai: Ft/ha + ÁFA nélkül

Tevékenység

Bábolna

Corax-Rovért-RSZ-Coop

Fejér megyei NTSZ

Légi kémiai

1000

950

980

Földi melegködös kémiai

1950

1750

1825

Szakértő

1.000.000

600.000

800.000

Nyertes: Corax-Rovért-RSZ-Coop közös ajánlat, indok a GPS rendszere + legjobb ár.
A hatásvizsgálat Bábolnáé: 1.350.000.- Ft
Ehhez 1999. február 20-án kötött együttműködési megállapodás
Vizsgálati jelentés 6.2. pont.

Vj-54/2001.

6. táblázat

  • -

    Kiíró: Balatoni Intéző Bizottság, hírdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, Kbt. 70. § d) pont.

  • -

    A beszerzés helye: Balaton, 1998. március 25., tárgyalás: 1998. április 10.

  • -

    A beszerzés tárgya:

    • -

      hatósági engedélyek beszerzése

    • -

      légi biológiai (3 x 1700 ha.), szükség szerint kiegészítve légi kémiai védekezéssel (3 x 5600 ha.)

    • -

      részajánlat nem tehető

  • -

    A meghívott vállalkozások: Bábolnai Bio V. r., Corax Kft. I. r., DDD Kft., Fejér M NTA IV. r., RSZ-Coop Kft. II. r., Zephyr Kft.

  • -

    A résztvevő vállalkozások (tárgyalási) ajánlatai Ft/ha. + ÁFA

Tevékenység

RSZ-Coop

Corax alvállalkozó Agro-Air

DDD

Zephyr

Légi biológiai

2200

2000-2200

Légi kémiai

700

680-700

Nyertes: Corax Kft.
Megjegyzés:
Kondács Gábor `98-ban érdekelt a Zephyr Kft-ben, az RSZ-Coop ügyvezetője.`98-ban is. Az RSZ-Coop önálló pályázata GPS-t ajánlott. A DDD Kft. és a Zephyr ajánlat nem ismert. dr. Szitó A. készítette az RSZ-Coop ajánlatot.
Vizsgálati jelentés 21. oldal

Vj-54/2001.

7. táblázat

  • -

    Kiíró: Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság ...... hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás (Kbt. 70. § d) pont).

  • -

    Kiírás: 1999. május 12., tárgyalás: 1999. május 27.

  • -

    A beszerzés tárgya: Balaton 3405 ha. x 3 kémiai, 1020 ha. x 1 biológiai, szakértői irányítás és hatásvizsgálat.

  • -

    Az elbírálás szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat, az ajánlott szolgáltatás kiemelkedő színvonala, garanciavállalás, ár, referenciamunkák

  • -

    A meghívott vállalkozások: Corax Kft. I. r., RSZ-Coop Kft. II. r., Gergely Air Kft., Bábolna Kft. V. r., DDD Kft., Fejér MNTSZ IV. r., Zephyr Kft. Részajánlat nem tehető, az ajánlat többváltozatú lehet.

A résztvevők és (tárgyalási) ajánlataik: Ft/ha. + ÁFA nélkül

Tevékenység

Corax Kft.

RSZ-Coop Kft.

Gergely Air Kft.

Légi kémiai

880

960

730

Légi biológiai

2800

3200

2300

Nyertes: Corax Kft.
Az RSZ-Coop közreműködője dr. Szitó András és csoportja, az RSZ-Coop egyedül indult, a Corax alvállalkozója az Agro Air Kft.
A kiíró a tárgyaláson az ajánlattevőkkel ismertette a beérkezett ajánlatokat, zárt tanácskozásban hozták a határozatot.
Vizsgálati jelentés: 6.4.6/4. pont

Vj-54/2001.

8. táblázat

  • -

    Kiíró: Magyar Turizmus Rt., hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

  • -

    Kiírás: 2000. április 14., tárgyalás: 2000. április 19.

  • -

    Beszerzés tárgya: a Balaton térsége 5000 ha. 3 éves szerződéssel

  • -

    Ez a második kiírás 2000-ben, mert 2000. február 16-i felhívással hasonlót kiírt a Magyar Turizmus Rt. kebelén belül működő Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság ugyancsak tárgyalásos eljárási elbírálással és a Gergely Air-t hirdette ki nyertesnek. A hatásvizsgálat a Bábolna Kft. V. r-é lett. Döntését a Bábolna Kft. V. r., RSZ-Coop Kft. II. r., Corax Kft. I. r. közös jogorvoslati kérelemmel megtámadta, mert a Gergely Air szabályos meghívást nem is kapott. Közb. Döntőbizottság az ajánlati felhívásig az ajánlatkérő döntéseit megsemmisítette az ajánlatok értékelése nélkül, mert a kiíró nem a 1999. szeptember 1. óta hatályos Kbt. előírásai szerint tette meg ajánlati felhívását (B-96/2000. számú határozat, bejelentéses irat)

  • -

    A megismételt beszerzés tárgya

    • -

      hatósági engedélyek beszerzése

    • -

      légi kémiai 5000 ha. 3x4

    • -

      légi bio 1600 ha. 2x3 és földi bio a költséget vállaló településeken

    • -

      szakértői irányítás

    • -

      hatásvizsgálat

    • -

      részajánlat a hatásvizsgálatokra tehető, a többire nem, többváltozatú ajánlat is tehető

  • -

    Az elbírálás szempontjai összességében a legelőnyösebb ajánlat, ezen belül szolgáltatás tartalma 60 pont, ár 40 pont, egyéb max. 10 pont

  • -

    Meghívott vállalkozások Bábolna Kft. V. r., Corax Kft. I. r., Gergely Air Kft., RSZ-Coop Kft. II. r.

    A résztvevők és ajánlataik Ft/ha. + ÁFA nélkül

Év

Tevékenység

Corax Kft.

Gergely Air

RSZ-Coop

2000.

Légi kémiai

960

840

1100

Légi bio

3000

2650

3400

Szakértői díj

950.000.- Ft

1.200.000.- Ft

1.200.000.- Ft

2001.

Légi kémiai

1050

Légi bio

3240

ismeretlen

+ 10%

Szakértői díj

950.000.- Ft

2002.

Légi kémiai

1120

ismeretlen

2002+10 %

Légi bio

3450

Szakértői díj

950.000.- Ft

  • -

    A nyertes a Corax Kft., második Gergely Air, indok a nyertes hely, a szakértő ismertsége, vegyszer megléte

  • -

    dr. Szitó 2000-ben nem tag az RSZ-Coop-nál, RSZ-Coop egyedül indult, hatásvizsgálaton egyedül a Bábolna Kft. V. r. tett végleges ajánlatokat

  • -

    A Gergely Air ajánlatát kedvezőnek minősítették.

  • -

    Vizsgálati jelentés 6.4.6/7. pont

Vj-54/2001.

9. táblázat

  • -

    Kiíró: Tisza-tavi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, hírdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

  • -

    Kiírás: 1999. március 17., tárgyalás: 1999. április 7.

  • -

    Beszerzés tárgya: Tisza-tó, min: 3500 ha. 5 x

    • -

      hatósági engedélyek beszerzése

    • -

      légi kémiai, de kérik a lehetséges többi kezelés árait is

    • -

      részajánlat nem tehető, de az ajánlat többváltozatú is lehet

  • -

    Az elbírálás szempontjai: összességében a legelőnyösebb ajánlat, ezen belül szolgáltatás színvonala, garanciavállalás, ár, 3 utolsó év referenciája, egyéb

  • -

    Meghívott vállalkozások: Bábolna Kft. V. r., Corax Kft. I. r., Hortobágy Kft., RSZ-Coop Kft. II. r.

  • -

    A résztvevők és ajánlataik Ft/ha. + ÁFA nélkül, egyéb résztvevőről nincs tudomás

Tevékenység

Corax Kft.

RSZ-Coop-Rovért közös ajánlat

Légi kémiai

900

1000

Földi melegködös

1500

1650

ULV kémiai

1200

Légi bio

3000

3400

  • -

    A Corax alvállalkozója Air Patrol Kft. Kenderesről

  • -

    Nyertes a Corax Kft.

  • -

    Vizsgálati jelentés 6.4.6/3.

Vj-54/2001.

10. táblázat

  • -

    Kiíró: Tisza-tavi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

  • -

    Kiírás: 2000. április 25., tárgyalás: 2000. május 11.

  • -

    Beszerzés tárgya: Tisza-tó, min: 3500 ha.

    • -

      hatósági engedélyek beszerzése

    • -

      légi kémiai min. 3500 ha. x 4-5

    • -

      légi bio min. 200 ha. x 2

    • -

      szakértői irányítás és hatásvizsgálat

    • -

      részajánlat nem tehető, de az ajánlat több változatú is lehet

  • -

    Az elbírálás szempontjai: összességében a legelőnyösebb ajánlat, ezen belül a szolgáltatás tartalma garanciavállalással 40 pont, ár 40 pont, szakmai múlt, referencia 20 pont

  • -

    Meghívott vállalkozások Bábolna Kft. V. r., Corax Kft. I. r., Hortobágy Kft., RSZ-Coop Kft. II. r.,

  • -

    A résztvevők és ajánlataik Ft/ha. + ÁFA nélkül, egyéb résztvevőről nincs tudomás

Tevékenység

Corax Kft.

RSZ-Coop-Rovért közös ajánlat

Légi kémiai

1000

1200

Légi bio

4000

4400

Szakértői irányítás és hatás-vizsgálat

500.000.- Ft +ÁFA összesen

-

  • -

    A Corax Kft. alvállalkozója az Air Patrol Kft. Kenderesről

  • -

    Nyertes a Corax Kft.

  • -

    2000-ben az RSZ-Coopnál nem tag dr. Szitó, RSZ-Coop a Rovért nélkül indult, az RSZ-Coop hatásvizsgálatot nem vállalt, mert összeférhetetlen a kivitelezéssel

Vizsgálati jelentés 6.4.6/6. pont

Vj-54/2001.

11. táblázat

  • -

    A bejelentésben sérelmezett pályázat

  • -

    Kiíró: Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat
    Meghívásos gyorsított eljárás, a hírdetményben megjelölteken kívül más alkalmasak is jelentkezhetnek

  • -

    Kiírás: 1999. február 8., elbírálás: 1999. április 9.

  • -

    Beszerzés tárgya: Szolnok közigazgatási területe, 13400 hektár, 3 éves szerződés

    • -

      hatósági engedélyek beszerzése

    • -

      légi, földi kémiai irtás a dokumentációban jelzett területen és gyakorisággal

    • -

      részajánlat nem tehető

  • -

    Az elbírálás szempontjai: összességében a legelőnyösebb ajánlat. Ezen belül a fontossági sorrend pontok nélkül: referenciamunkák, vállalkozási díj

  • -

    Meghívott vállalkozások: Corax Kft. I. r., RSZ-Coop Kft. II. r., Helikopteres Kft., Zephir Kft., Bábolnai Kft. V. r.

  • -

    A résztvevők ajánlatai: Ft/ha + ÁFA nélkül

Év

Tevékenység

Corax Kft.

Rovért-RSZ-Coop közös ajánlat

Helikopteres Kft.

1999.

Légi kémiai

800

850

ismeretlen

földi kémiai

1200

1450

biológiai

3750

3400

2000.

Légi kémiai

880

920

ismeretlen

földi kémiai

1320

1570

biológiai

3300

3700

2001.

légi kémiai

970

1000

ismeretlen

földi kémiai

1450

1700

biológiai

3600

4000

  • -

    A pályázat nyertese: Corax Kft., alvállalkozója Aero-Mester Kft. Kenderesről és Szolnok Rep. Egyesület

  • -

    dr. Szitó az RSZ-Coop tagja a csatolt `99-es cégkivonat szerint.

  • -

    Az RSZ-Coop-nak a Zephyr Légi Kft-ben érdekeltsége van.

  • -

    Rovért-RSZ-Coop jogorvoslatot nyújtott be, mert szerinte a Corax jogszerűtlenül pontosíthatta az ajánlatot, utóbb ismeretlen okból visszavonták, az eljárást megszüntették.

  • -

    Vizsgálati jelentés 6.4.6/5. pont

Budapest, 2002. szeptember 11.