Gazdasági Versenyhivatal

Vj-26/2002/34

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Creditanstalt-IB Értékpapír Rt. eljárás alá vont vállalkozás ellen összefonódás engedélyezése iránti kérelem elmulasztása miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

• 1.)

  A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás elmulasztotta a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérni a HYPO-Securities Hungária Rt.-vel 1998. december 9. napján kötött állományátruházási szerződéshez. Ezért vele szemben 100.000.- (Egyszázezer) forint bírságot szab ki, amit a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számla javára.

• 2.)

  A Versenytanács engedélyezi az eljárás alá vont vállalkozás által a HYPO-Securities Rt.-vel 1998. december 9. napján kötött állományátruházási szerződéssel megvalósított összefonódást.

• 3.)

  A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül fizessen meg 500.000.- (Ötszázezer) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díj bevételi számla javára.

• 4.)

  E határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel, amelynek a bírság és az eljárási díj megfizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

Előzmények

A Vj-12/1999. számú eljárás

• 1.)

  A HYPO-Securities Hungária Rt. (a továbbiakban: HYPO Rt.) tulajdonosai 1998. novemberében úgy döntöttek, hogy a vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységével felhagy, és fokozatosan kilép a piacról. Ennek megfelelően a HYPO Rt. 1998. december 9-én Megállapodást (a továbbiakban: állományátruházási szerződés) kötött az eljárás alá vont Creditanstalt-IB Értékpapír Rt.-vel (a továbbiakban: CA-IB Rt.) arról, hogy ügyfelei meghatározott részét számára átadja: a CA-IB Rt. belép a HYPO Rt. által kötött ügyfélszámla-, értékpapír-számla- és értékpapír letéti számlaszerződésekbe, valamint a hatályos azonnali bizományi szerződésekbe.

• 2.)

  Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 75012-5/1998. számú határozatával 1998. december 11-én az állományátruházási szerződést jóváhagyta.

• 3.)

  A Gazdasági Versenyhivatal 1998. december 21-én levélben hívta fel a CA-IB Rt. figyelmét arra, hogy a HYPO Rt.-vel kötött állományátruházási szerződéssel a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 23. § szerinti összefonódást valósított meg, amelyhez a Tpvt. 24. és 28. §-ai alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kell kérnie.

• 4.)

  A CA-IB Rt. 1999. december 30-án kelt levelében kifejtette, hogy az állományátruházási szerződés nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely miatt a Tpvt. alapján engedélyt kellene kérnie. Ezért a Gazdasági Versenyhivatal 1999. január 12-én a Tpvt. 67. § (3) bekezdése alapján hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indított (Vj-12/1999.).

• 5.)

  A Tpvt. 47. § (1) bekezdése szerinti vizsgálói eljárás során az alábbi tények kerültek megállapításra.
  
  5.1. A HYPO Rt. 1997. évi befektetési szolgáltatási tevékenységének bevétele 7213 millió forint volt, amelynek-5.1. a HYPO Rt. nyilatkozata szerint-30 százaléka (2164 millió forint) származott az átruházott ügyfélállományból.
  
  5.2. A CA-IB Rt. 1997. évi befektetési szolgáltatási tevékenységének bevétele 8502 millió forint volt. A CA-IB Rt. három vállalkozás (CA-Befektetési Alapkezelő Kft., CA-IB Pénztárkezelő Kft., EQUINOX Ventures Kft.) üzletrészeinek többségével rendelkezik, mely vállalkozások 1997. évben együttesen 222 millió forint nettó árbevételt értek el.
  
  5.3. A CA-IB Rt. részvényeinek 89 százaléka az Ausztriában honos CA-IB Investment Bank AG tulajdonában van, amelynek 100 százalékos tulajdonosa a szintén ausztriai Bank Austria Creditanstalt AG (a továbbiakban: BACAI). A BACAI közel 100 százalékos tulajdonosa a Bank Austria Creditanstalt Hungária Rt.-nek (a továbbiakban: BACA Rt.), amelynek 1997. évi mérlegfőösszege 157 milliárd forint volt. Az említett két, Ausztriában honos vállalkozás 1997. évben a Magyar Köztársaság területén nem ért el nettó árbevételt.
  
  5.4. Befektetési szolgáltatással Magyarországon 1997. évben 95 vállalkozás foglalkozott. Az 1997. évi értékpapírforgalomból a CA-IB Rt. 15,9 százalékkal, míg a HYPO Rt. 4,1 százalékkal részesedett.

• 6.)

  A Versenytanács az 5. pontban részletezett tényállás alapján Vj-12/1999/29. számú határozatában:

• • a.)

    megállapította, hogy a CA-IB Rt. elmulasztott engedélyt kérni a HYPO Rt. ügyfélállományának (mint vállalkozás résznek) az átvételéhez,

• • b.)

    az engedélyezési kötelezettség elmulasztásáért egyszázezer forint bírságot szabott ki, továbbá

• • c.)

    engedélyezte a CA-IB Rt. részére a HYPO Rt.-vel kötött állományátruházási szerződéssel megvalósított összefonódást, egyben kötelezte a CA-IB Rt.-t ötszázezer forint eljárási díj megfizetésére.

A Fővárosi Bíróság ítélete

• 7.)

  A Fővárosi Bíróság 2002. január hó 21. napján jogerőre emelkedett 2K.30789/2001/6. számú ítéletében a Vj-12/1999/29. számú határozatot hatályon kívül helyezte, és a Gazdasági Versenyhivatalt új eljárásra kötelezte. A Fővárosi Bíróság szükségesnek tartotta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal újabb vizsgálat alá vegye, hogy az átruházott ügyfélállományra milyen forgalmi érték számbavételére kerülhet sor.

• 8.)

  A Fővárosi Bíróság rögzítette azon álláspontját is, hogy a BACA Rt. a CA-IB Rt.-t irányító vállalkozás irányítójának a leányvállalata (irányítottja), mely kapcsolat közvetett résztvevőkénti figyelembevételéről a Tpvt. 26. § (3) bekezdése nem tesz említést, így a BACA Rt. nettó árbevételét (mérlegfőösszegének tíz százalékát) a Tpvt. 24. § (1) bekezdés szerinti tíz milliárd forintos küszöbérték kiszámításakor nem lehet értékelni.

II.

A vizsgálat és a vizsgálói indítvány

• 9.)

  Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1997. évi IV. törvénynek (Áe.) - a Tpvt. 44. § alapján a versenyfelügyeleti eljárásban is alkalmazandó - 73. § (3) bekezdése szerint a közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárásban és a határozathozatal során köteles figyelembevenni.

• 10.)

  Az előzőeknek megfelelően a vizsgáló a Vj-12/1999. számú eljárásban megállapított tényállást (lásd 5. pont) az alábbiak szerint egészített ki.
  
  10.1. A CA-IB Rt. által szolgáltatott adatok szerint az 1998. december 14-én átruházott állomány névértéken számított nagysága 11.078.709.262.- Ft volt.
  
  10.2. A HYPO Rt. 1998. december 31-i éves beszámolója szerint teljes ügyfélállományának nagysága a beszámolóban szereplő utolsó mérési időpontban (1998. szeptember 30-án) 28.696.000.000.- Ft volt.
  
  10.3. Az előzőek alapján az átruházott ügyfélállomány a teljes ügyfélállomány 38,61 százalékát tette ki, ami alapján a HYPO Rt. 1997. évi befektetési szolgáltatási tevékenységének bevételéből 7213 x 38,61 % = 2.784 millió Ft jutott az átruházott ügyfélállományra.

• 11.)

  Mindezek alapján a vizsgáló a Tpvt. 71. § szerinti - a Tpvt. 72. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiegészített - jelentésben a Vj-12/1999/29. számú határozatban foglaltakkal azonos döntés (lásd 6. pont) meghozatalát indítványozta.

III.

Az eljárás alá vont álláspontja

• 12.)

  Az eljárás alá vont vállalkozás nem vitatta, hogy az átvett ügyfélállomány vállalkozásrésznek minősül, továbbá nem vitatta azt sem, hogy az átvett ügyfélállomány aránya a 10.) pontban rögzítettek szerint kerüljön meghatározásra.

• 13.)

  Vitatta ugyanakkor, hogy 1997. évre vonatkozóan nettó árbevételként a HYPO Rt. egészére nézve a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételének teljes összegét kell figyelembevenni. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 18/1998. (V. 13.) számú határozatára, mely alkotmányellenesnek minősítette és 1997. január 1-jétől megsemmisítette a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 22. pont e) alpontját, mely szerint a helyi adó alapjának megállapításakor a kamatozó értékpapírok vételárában kifizetett kamatráfordítás a nettó árbevételből nem kerül levonásra.

• 14.)

  Az Alkotmánybíróság döntésének következményeként a HYPO Rt. 54.552 ezer forint visszatérítést kapott a befizetett 1997. évi helyi adóból, ami - figyelemmel az 1,2 százalékos adókulcsra - 4.546 millió forintnak felel meg, mely összeggel az eljárás alá vont vállalkozás álláspontja szerint a befektetési szolgáltatási tevékenység 1997. évi bevételének 7.213 millió forintos összegét csökkenteni kell, így a HYPO Rt. 1997. évi nettó árbevételeként csak 2.667 millió forint vehető figyelembe. Ezen összegnek az átvett ügyfélállományra eső része (2.667 x 38,61 % = 1.030 millió forint), továbbá a CA-IB Rt. és az általa irányított vállalkozások 1997. évi nettó árbevétele (8.724 millió forint) összesen 9.754 millió forint volt, vagyis nem érte el a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerinti tízmilliárd forintos küszöbértéket, mire tekintettel az eljárás alá vont vállalkozás - az engedélykérési kötelezettség hiányában - kérte az eljárás megszüntetését.

IV.

A Versenytanács döntése

• 15.)

  A Versenytanács az ügyben a Vj-12/1999. számú eljárás megindításakor (1999. január 12-én) hatályban volt Tpvt. anyagi és eljárási szabályai szerint járt el, és az ügy megítéléséhez szükséges egyéb jogszabályok (Htv., számviteli előírások) tekintetében is az akkor hatályos rendelkezéseket vette figyelembe.

  Az ügyfélállomány, mint vállalkozás rész

• 16.)

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik.

• 17.)

  A Tpvt. nem ad részletes magyarázatot a "vállalkozás rész" fogalomra, és a Versenytanács gyakorlata is csak az árutermelés területére szolgáltat példákat a "vállalkozás rész" fogalom értelmezésére. Ezekben az esetekben (elsőként: Vj-86/1997; Versenyfelügyeleti Értesítő 1997. évi 9. szám) a Versenytanács abból indult ki, hogy a Tpvt. VI. fejezetében foglalt rendelkezések célja a piacon- a vállalkozások közötti szervezeti és tulajdonosi viszonyokat megváltoztató tranzakciók révén - megvalósuló koncentráció növekedés figyelemmel kísérése. Ezt a Tpvt. egyértelműsíti is azzal, hogy a 23. § (1) bekezdésében az összefonódás szinonimájaként jeleníti meg a koncentráció kifejezést.

• 18.)

  A koncentráció nem vállalkozáshoz, hanem áruhoz kötődő kategória. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint vállalkozás résznek minősül az eszközök és/vagy jogok olyan együttese, amelyek felhasználása adott áru (szolgáltatás) tekintetében elégséges feltétele a piaci tevékenység végzésének.

• 19.)

  Az előzőek szerinti feltételnek az értékpapír forgalmazás esetén az ügyfélállomány - ha azt egy értékpapír forgalmazással már foglakozó vállalkozás veszi át - egyértelműen megfelel. Ezért a Versenytanács az eljárás tárgyát képező ügyfélállomány átruházását a Tpvt. 23. § (1) bekezdés a.) pontjának utolsó fordulata alapján összefonódásnak minősítette.

  Az összefonódással érintett vállalkozások

• 20.)

  A Tpvt. 26. § (1) bekezdése alapján érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetve résztvevő vállalkozások.

• 21.)

  A Tpvt. 26. § (2) bekezdése szerint közvetlen résztvevők azok, akik között az összefonódás létrejön. Vagyis: a CA-IB Rt., valamint a HYPO Rt. által részére átadott ügyfélállomány által megtestesített vállalkozás rész.

• 22.)

  Közvetett résztvevőnek minősül a Tpvt. 26. § (3) bekezdés alapján:

• • a)

    akit a közvetlen résztvevő a 23. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint irányít;

• • b)

    aki a közvetlen résztvevőt az a.) pont szerint irányítja;

• • c)

    akit a b.) pont szerinti közvetett résztvevő - a közvetlen résztvevőn kívül - az a.) pont szerint irányít.

• 23.)

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b.) pontja szerint a Tpvt. 23. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján egy vállalkozás akkor irányít egy másik vállalkozást, ha:
  - (2) a.): rendelkezik a szavazati jogok, illetve az azt biztosító részvények, üzletrészek több, mint ötven százalékával;
  - (2) b.): jogosult a vezető tisztségviselők többségének kijelölésére;
  - (3): szerződés alapján jogot szerzett a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására.

• 24.)

  24.) A 22.) és 23.) pontban foglaltak alapján a vizsgálat tárgyát képező összefonódásnak az alábbi közvetett résztvevői vannak.
  
  24.1. A Tpvt. 26. § (3) bekezdés a.) pontja alapján közvetett résztvevő a CA-Befektetési Alapkezelő Kft., a CA-IB Pénztárkezelő Kft. és az EQUINOX Ventures Kft., mely vállalkozásokat a CA-IB Rt. az üzletrészek több, mint ötven százalékával való rendelkezés révén irányít (Tpvt. 23. § (2) bekezdés a.) pont).
  
  24.2. A Tpvt. 26. § (3) bekezdés b.) pontja alapján közvetett résztvevője az összefonódásnak:

• • a)

    a CA-IB Investment Bank AG, amely a CA-IB Rt. részvényeinek 89 százalékával rendelkezik (Tpvt. 23. § (2) bekezdés a.) pont); továbbá

• • b)

    a BACAI, amely a CA-IB Investment Bank AG száz százalékos részvénytulajdonosaként - azon keresztül (közvetetten) - meghatározó befolyást képes gyakorolni a CA-IB Rt. döntéseire (Tpvt. 23. § (3) bekezdés).

24.3. A Tpvt. 26. § (3) bekezdés c.) pontja alapján közvetett résztvevő a BACA Rt., melyet a BACAI a részvények száz százalékának tulajdonlásán keresztül irányít (Tpvt. 23. § (2) bekezdés a.) pont).

• 25.)

  A Versenytanács a közvetett résztvevők körének előzőek szerinti meghatározásakor figyelemmel volt a Fővárosi Bíróság 2K.30789/2001/6. számú ítélete indokolásának azon megállapítására, mely szerint a Tpvt. 26. § (3) bekezdése nem tesz említést az "irányító vállalkozás irányítójának irányítottjáró", mint közvetett résztvevőről (lásd 8. pont). A Versenytanács azonban a Tpvt. 26. § (3) bekezdését együtt értékelte a Tpvt. 23. § (3) bekezdésével, mely alapján a CA-IB Rt. felett a CA-IB Investment Bank AG mellett- a döntések meghatározó befolyásolására való képessége révén- a BACAI is irányítással rendelkezik (lásd 24.2.b. pont), az pedig egyértelmű, hogy a BACAI irányítja a BACA Rt.-t (lásd 24.3. pont). Megjegyzi a Versenytanács, hogy az előzőeket a Tpvt. alkalmazása során következetesen érvényesítette (elsőként: Vj-51/1997.), és azt (vagyis, hogy a vállalkozás- a Tpvt. 23. § (3) bekezdése szerinti szerződésen alapuló- közvetett irányítási joggal rendelkezik az általa irányított vállalkozás által irányított vállalkozás felett) elvi állásfoglalásban is rögzítette (28., Versenyfelügyeleti Értesítő, 1998. évi 6. szám). Ezt a jogértelmezést- melynek hiányában a magyar gazdaságot is jellemző összetett (többlépcsős) irányítási struktúrák mellett nem lenne mód az összefonódások valós versenyhatásainak feltárására- az addigi gyakorlattal teljesen azonos módon 2001. február 1-jei hatállyal a 2000. évi CXXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése be is iktatta a Tpvt. rendelkezései közé. A jelen eljárásban a Versenytanács értelemszerűen nem ezt a rendelkezést, hanem a Vj-12/1999. számú eljárás megindításakor érvényesülő- az akkor hatályos Tpvt. rendelkezéseivel összhangban álló- gyakorlatát alkalmazta.

  Az engedélyezés feltételét képező küszöbértékek

• 26.)

  Az összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdés alapján akkor kell engedélyt kérni, ha az érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § szerinti közvetlen és közvetett résztvevők) előző évi együttes nettó árbevétele a 10 milliárd forintot meghaladja, feltéve, hogy a beolvadó vagy irányítás alá kerülő vállalkozás nettó árbevétele 500 millió forint felett van. Pénzintézet esetén a Tpvt. 24. § (3) bekezdése szerinti nettó árbevétel helyett a mérlegfőösszeg tíz százalékát kell figyelembe venni. A Tpvt. 27. § (2) bekezdése alapján külföldön honos vállalkozás nettó árbevételeként a Magyar Köztársaság területén elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.

• 27.)

  A jelen eljárásban érintett befektetési vállalkozások által a számviteli előírások szerint készítendő mérleg nem használja a nettó árbevétel fogalmát, és - szemben a pénzintézetekkel és a biztosító intézetekkel - a Tpvt. sem tartalmaz rendelkezést más mérőszám figyelembevételére. A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) felhatalmazásán alapuló, a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § 10. pontja előírja ugyanakkor, hogy a számviteli törvény 8/c. § (1) bekezdése b.) pontjának - irányító és irányított vállalkozások összevont (konszolidált) mérlegkészítése - alkalmazása szempontjából a befektetési vállalkozás nettó árbevétele alatt a befektetési szolgáltatás bevételeit kell érteni.

• 28.)

  Mindezek alapján a Versenytanács következetesen alkalmazta (elsőként: Vj-153/1997.), és elvi állásfoglalásban is rögzítette, hogy az összefonódásban érintett befektetési vállalkozás esetében a nettó árbevétel alatt a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeit kell érteni (31., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám).

• 29.)

  A Versenytanács álláspontja szerint a 28.) pontban foglaltakon nem változtat az, az eljárás vont vállalkozás által alappal hivatkozott körülmény sem, hogy az Alkotmánybíróság 18/1998. (V. 13.) számú határozata alapján 1997. évre visszamenőleg módosult a helyi adó alapjául szolgáló nettó árbevétel számításának módszere. A helyi adó alapjául szolgáló nettó árbevétel ugyanis nem csak a befektetési vállalkozások, hanem valamennyi vállalkozástípus esetében eltér kisebb-nagyobb mértékben a számviteli előírások szerinti nettó árbevételtől (Htv. 39. § és 52. § 22. pont). A Tpvt. alkalmazásában azonban nem ez a speciális szabályozás az irányadó, hanem - a Tpvt. külön rendelkezése hiányában - értelemszerűen a számviteli előírások szerinti nettó árbevételt kell figyelembevenni, melynek meghatározási módja tekintetében viszont az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata nyomán nem történt változás. Ezért a Versenytanács nem látott okot kialakult gyakorlatának megváltoztatására, és annak megfelelően a HYPO Rt. 1997. évi nettó árbevételeként a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeit (7213 millió forint) vette figyelembe.

• 30.)

  Szintén kialakult gyakorlata a Versenytanácsnak, hogy azon vállalkozás esetében, amelynek része egy másik vállalkozás részévé válik, nem a teljes nettó árbevételt, hanem annak a vállalkozásból kiváló részre (jelen esetben: az átadott ügyfélállományra) jutó részét kell számításba venni (Elvi állásfoglalások 29., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám), mely a 10. pontban részletezett számítás szerint 2784 millió forint volt.

• 31.)

  Mindezek alapján az összefonódás közvetlen és közvetett résztvevőinek a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerinti küszöbérték számításánál figyelembe veendő 1997. évi adatai millió forintban az alábbiak:

• 32.)

  A fenti táblázat alapján az összefonódás résztvevőinek 1997. évi együttes adatai meghaladták a 10 milliárd forintos küszöbértéket. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az együttes adatok (11.508 millió forint) akkor is meghaladnák e küszöbértéket, ha a BACAI és rajta keresztül a BACA Rt. nem minősülne közvetett résztvevőnek.

• 33.)

  A CA-IB Rt. részévé váló HYPO Rt. rész adata (táblázat b.) pont) meghaladta az 500 millió forintot. Ezzel összefüggésben megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. 24. § (1) bekezdése az 500 millió forintos küszöbérték esetében nem említi a vállalkozás részt, kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 30., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám) szerint azonban a beolvadó vállalkozás forgalomkörbe a másik vállalkozás részévé váló ("abba beolvadó") vállalkozásrész is beletartozik.

• 34.)

  Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint az összefonódás engedélykötelesnek minősül.

  Jogsértés megállapítása, bírság

• 35.)

  Miután a vizsgált állományátruházási szerződés engedélyköteles összefonódásnak minősül, a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c.) pontja alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont CA-IB Rt. ezen kötelezettséget elmulasztotta.

• 36.)

  A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint birság szabható ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti, melynek összegét a (2) bekezdés szerint az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni. A Tpvt. 79. § alapján a 24. § szerinti engedély elmulasztása esetén a birság összege legfeljebb napi tízezer forint.

• 37.)

  A Versenytanács álláspontja szerint a Tpvt. 67. § (3) bekezdése alapján hivatalból indult eljárás esetén a késedelem időtartama: a benyújtási határidő és az eljárás megindításának időpontja között eltelt napok száma. Az adott esetben a kérelem benyújtásának határideje - a Tpvt. 28. § (2) bekezdése alapján a szerződés megkötését követő nyolcadik nap, vagyis 1998. december 17. - és a versenyfelügyeleti eljárás megindítása (1999. január 12.) között 25 nap telt el. Ezért a kiszabható birság legfeljebb kétszázötvenezer forint. E határon belül a Versenytanács százezer forintban határozta meg a bírság összegét, értékelve egyoldalról a vállalkozás rész fogalmának értelmezésével kapcsolatos jogalkalmazási bizonytalanságokat, másoldalról viszont tekintetbe vette, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatal figyelemfelhívása ellenére sem nyújtott be kérelmet.

  Az engedélyezés

• 38.)

  A Tpvt. 77. § (1) bekezdésének b.) pontja szerint a Tpvt. 67. § (3) bekezdése alapján indított eljárásban a Versenytanács a vállalkozások összefonódását engedélyezheti.

• 39.)

  Kiindulva az összefonódás résztvevőinek az összefonódással érintett értékpapír forgalmazási piacon meglevő nem túl magas (20 százalékos) együttes részesedéséből, továbbá tekintettel az érintett piacon jelenlévő nagyszámú versenytársra, a Versenytanács- egyezően a vizsgálói indítvánnyal- arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás tárgyát képező ügyfél állományátruházás az összefonódással érintett piacon nem hozott létre gazdasági erőfölényt, illetve nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását. Ezesetben pedig a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt nem tagadhatja meg, ezért a Versenytanács az összefonódást engedélyezte.

  Az eljárási díj

• 40.)

  A Tpvt. 62. § (2) bekezdése szerint, ha a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdése b.) pontjának alkalmazásával a vállalkozások összefonódását engedélyezi, egyúttal kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást az eljárási díj megfizetésére.

• 41.)

  A Tpvt. 28. § (1) bekezdése szerint az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben az irányítási jog megszerzője köteles engedélyt érni.

• 42.)

  Arra az esetre, amikor a vállalkozás része egy másik vállalkozás részévé válik - a Tpvt. nem rendelkezik közvetlenül a kérelmező személyéről. A Versenytanács álláspontja szerint azonban ez az eset az irányítási jog megszerzéséhez áll közel abból a szempontból, hogy a"vállalkozás rész"- csak úgy, mint az irányítás alá kerülő vállalkozás - az összefonódás passzív szereplője. Emellett az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás részre (mint közvetlen résztvevőre) a Tpvt. alanyi hatálya az 1. § alapján nem terjed ki, a részt kibocsátó vállalkozás (HYPO Rt.) pedig nem résztvevője az összefonódásnak. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a kérelmet kizárólag a részt befogadó vállalkozásnak (jelen esetben: a CA-IB Rt.-nek) kellett volna benyújtani. Másoldalról ez azt jelenti, hogy a kérelmezés elmulasztása esetén kizárólag a CA-IB Rt. vonható eljárás alá.

• 43.)

  Mindezek alapján a Versenytanács kötelezte az engedélykérést elmulasztó CA-IB Rt.-t a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti ötszázezer forintos eljárási díj megfizetésére.

  Eljárási kérdések

• 44.)

  A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. május 21.