Vj-5/2002/34
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Könyvmíves Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaság (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás Gombaismertető Kézikönyvének kiadásakor fogyasztó megtévesztésre alkalmas módon elmulasztotta annak közlését, hogy kiadványa 1902-ből származó ismeretanyagot tartalmaz.
Vele szemben 2.000.000.- (azaz Kettőmillió) Ft bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet.
Indoklás
A Versenytanács az ügyfél előadása, a kihallgatott tanú vallomása, a beszerzett írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. számú törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A Fátum-Ars Kft-t 1993. szeptember 1-én alapította Merényi Zsolt Budapest XIII., Szent István park 21/b. szám alatti lakos, valamint Matyi Dezső.
Időközbeni változások folytán Merényi Zsolt és Matyi Dezső tagi jogviszonya megszűnt 1993. december 2-án, de Merényi Zsolt és József Budapest XIII., Szent István park 21/b. szám alatti lakos érdekeltséget szerzett akként, hogy a cég telephelye 1993. december 2-tól 1994. december 21-ig a Budapest XIII., Szent István park 21/b. szám alatt, 1994. december 21-től 2000. szeptember 19-ig pedig a Budapest VI., Váci út 1-3. szám alatt volt. Székhelye 1993. december 2. és 1994. december 21. között a Budapest XIII., Szent István park 21/b. szám alatti volt.
A könyv- és zeneműkiadással is foglalkozó társaság ellen a Gazdasági Versenyhivatal Vj-137/1994. szám alatt fogyasztó megtévesztés miatt eljárást indított és a Versenytanács a jogsértés megállapításán túl, 21. számú 1994. október 6-án kelt és utóbb a bírósági felülvizsgálat (Fővárosi Bíróság 6K30037/1995/4., 1996. március 5., Legfelsőbb Bíróság Kf.III.27527/1996/3., 1996. december 3.) során helybenhagyott határozatával 100.000.- Ft bírság megfizetésére kötelezte, mert az 1990-ben "... és azután"
címmel megjelent Remarque művet 1994-ben "Győztesek és legyőzöttek" címmel adta ki.
1995. február 14-től a társaság neve: Szelle és Társai Kft-re módosult, Merényi Zsolt és József tulajdoni érdekeltsége pedig a cégben megszűnt. A cég 1997. február 27-én jogutód nélküli megszűnését határozta el és meg is szűnt 2000. szeptember 19-én.
A Merényi Kft-t 1994. szeptember 1-én alapította Merényi Zsolt és Merényi József Budapest XIII., Szent István park 21/b. szám alatti lakos, Merényi Zsolt ügyvezetésével. Székhelye: Budapest XIII., Szent István park 21/b. szám alatt, míg telephelye a Budapest VI., Váci út 1-3. szám alatt volt.
A könyv- és zeneműkiadással is foglalkozó Kft. ellen a Gazdasági Versenyhivatal Vj-279/1996. szám alatt fogyasztó megtévesztés miatt eljárást indított és a Versenytanács a jogsértés megállapításán túl, 21. számú 1997. április 15-én kelt és utóbb a bírósági felülvizsgálat (Fővárosi Bíróság 2K.30819/1997/3., 1998. február 25. és a Legfelsőbb Bíróság Kf.I.28020/1998/20., 2001. április 23.) során helybenhagyott határozatával 1.000.000.- Ft bírság megfizetésére kötelezte, mert 1996-ban kiadott több kiadványán a feltüntetett ajánlott fogyasztói ár és a tényleges fogyasztói ár különbözete feltűnően kedvező vásárlás hamis látszatát keltette, illetve az alkalmazott "legújabb" kifejezés jogsértő volt, mert az eljárással érintett kiadványok nem voltak a legújabb jelzővel illethetők, minthogy régi művek (1906., 1912., 1940.) változatlan vagy a lényeget nem érintő átszerkesztésével készültek.
1999. május 31-én a társaságot az alapító tulajdonosok értékesítették, neve 1999. július 1-től Mech-Vesz-re változott és a céget 2000. július 3-án hivatalból törölték a cégjegyzékből.
Az eljárás alá vont vállalkozást (a továbbiakban: Kft.) az 1999. augusztus 6-án kelt társasági szerződéssel Merényi József és Zsolt Budapest XIII., Szent István park 21/b. szám alatti lakosok 1.500.000.- Ft és 1.400.000.- Ft, valamint Polgárné Kámán Anna Budapest XII., Mátyás király út 12. szám alatti 100.000.- Ft-os törzsbetétjével alapították. A társaság ügyvezetője Merényi Zsolt lett és a társaság a Budapest VI., Lehel út 1. szám alatti székhellyel és Budapest VIII., József krt. 15. szám alatti telephellyel kezdte meg működését.
Az alapítás óta a cégnyilvántartási adatokban változások nem ismertek.
Az országos könyvpiacon a gombák megismertetésére, valamint meghatározására szolgáló művek választéka szűkös. Jellemzően idegen nyelvről fordított könyvek kaphatók, amelynek az a következménye, hogy nem a kifejezetten Magyarországon található gombákat jellemzik.
dr. Cserey Adolf Gombaisme című művét 1902-ben adták ki Pozsonyban. A szerző írott szándéka szerint: "füzetkéje feladata, hogy a szíves olvasót a gombákkal ismertesse meg, főleg azokat bemutatván, melyeket a közéletben is "gomba" név alatt ismerünk...".
A színezett és színezetlen képekkel (akkoriban fényképes illusztráció még nem volt) ellátott, régis stílusú, helyesírású könyvet alapul véve, a Kft. könyvkiadást határozott el és 2001-ben dr. Cserey Adolf szerzőségét feltüntetve Gombaismertető Kézikönyvet adott ki, s értékesített mintegy 2500 példányban.
A kiadó átvette az eredeti Cserey-féle tartalmat, szövegezést, de megtoldotta újkeletű képi illusztrációkkal, a szöveget a mai ízlésnek megfelelően újraszedte, a szavak helyesírását is a szükségnek megfelelően helyesbítette, s színes gombaképekkel teli új borítóval is ellátta. Fedőlapja dr. Cserey Adolf nevét és a könyv címét tartalmazta, hozzátéve a "színes illusztrációkkal" feliratot. A könyv külső hátlapján olvasható ismertető szöveg túlnyomó részben a könyv 10. oldaláról, illetve az eredeti Cserey-féle mű 5. oldaláról származó majdnem szószerinti idézet volt annyi különbséggel, hogy dr. Cserey füzetkének nevezte művét, míg a 2001-ben kiadott könyv gombaismertető kézikönyv lett.
Az impresszum tartalmazta a műszaki vezető nevét, a ISBN számot, valamint a felelős kiadó azonosító adatait; a hátsó belsőoldalon ismeretlen rendeltetéssel a G & G Kft. és felelős vezetőjének neve volt olvasható. Az azonosító adatok között szerkesztésre utaló kitétel nem volt.
A Kft. túlnyomó részben nagykereskedőknek adta el a könyvet, akik az ország területén továbbértékesítették.
A Kft. - könyvcsomaggal szemléltetve - a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátott egy a könyvet átfogó papírszalagot, amelyen kizárólag arról megismerhető tájékoztatást szántak a fogyasztóknak. Szövege a következő: "Közkívánatra! Gombatörténeti ritkaság! Ez a könyv dr. Cserey Adolf 1902-ben megjelent munkája alapján készült, korabeli nyelvezettel, a mai helyesírásnak megfelelően, az akkori tudományos állapotot tükrözve." A szalagnak rendeltetése folytán minden forgalmazott könyvön fellelhetőnek kellett volna lennie, de a könyvhöz tartozó szalagos tájékoztatást sem a nagykereskedők egy része, sem a fogyasztók, sem a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálója szúrópróbaszerűen megejtett ellenőrzésein nem észlelte az eladásra váró könyveken.
A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint azért indított eljárást, mert úgy vélte a fogyasztók megtévesztésére alkalmas egyrészt annak a tájékoztatásnak az elmaradása, hogy a 2001-ben kiadott könyvnek az eredeti mű koránál fogva nem ismeretterjesztő, hanem kizárólag tudománytörténeti értéke van, másrészt a könyv címének, szerzőjének, s egyéb megjelenésre vonatkozó közléseknek, valamint a könyv tartalmának esetleges eltérése ugyancsak fogyasztómegtévesztő lehet.
A vizsgálat az eljárás során úgy foglalt állást - elfogadva a Kft. állítását -, hogy a vizsgálat tárgyát képező könyv nem újranyomott kiadvány, hanem új termék. Néhai dr. Cserey Adolf a 2001-es kiadványnak nem lehet a szerzője, viszont szerző hiányában a szerkesztő feltüntetésének elmaradása hiányos tájékoztatás.
A Kft. jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Előadta, hogy az eredeti művön elvégzett szerkesztői munka csupán egyfajta korszerűsítésnek minősül. Vitatta, hogy a Fatum Ars Kft. és a Merényi Kft. korábbi marasztalása a jelen eljárásban a Kft. terhére figyelembe vehető.
A Versenytanács az elmúlt években hozott, s bírósági felülvizsgálatokkal megerősített határozataival (Vj-139/1994., Vj-279/1996., Vj-36/1998.) felhívta a könyvpiaci vállalkozások figyelmét, hogy a kiadott mű tartalmi és formai jegyeivel félreérthetetlenül kell közölniük a fogyasztóval a mű lényeges tulajdonságait. Ezek közé tartozik a szerző, a cím, a kiadvány előéletére vonatkozó adatok sora (korábbi kiadás, fordítás, cím, stb.). Az ezzel ellentétes piaci magatartás versenyjog ellenes és marasztalást von maga után. Az eddig hozott hasonló tárgyú határozatok többségét Merényi József és Zsolt sem hagyhatta figyelmen kívül, akik a Fatum Ars Kft. és a Merényi Kft. tulajdonosaiként, alkalmasint ügyvezetőjeként is ezen eljárások érintettjei voltak. Újabb vállalkozásuk megalapítását követően üzletpolitikájukat éppen ezért arra tekintettel kellett formálniuk, hogy mint többségi tulajdonostársaknak, illetve ügyvezető személyeknek befolyásolása, végzett tevékenysége a korábbi cégeik értékesítése, megszűnése ellenére a piaci magatartásban folytonosságot teremt, így a Kft. égisze alatt megjelentetett művek kiadásakor kerülniük kell a fogyasztó megtévesztés megállapíthatóságára okot adó piaci helyzeteket, különösen azokat, amelyek kísértetiesen emlékeztetnek a korábbi marasztalás indokául szolgáló elkövetési magatartásra.
A Versenytanács szerint a 2001-es kiadású könyv a régi mű változatlan, illetve lényeget nem érintő átszerkesztésével készült. Ez esetben a Kft-nek az volt a kötelezettsége, hogy figyelmeztesse a fogyasztót arra, miszerint a műnek volt korábbi kiadása és mikor, és ezáltal az az ismeret, ami a könyvből megszerezhető, tudománytörténeti érdekesség.
Miután ez a Kft-i figyelmeztetés elmaradt, magatartása nem pusztán hiányos tájékoztatás (Tpvt. 8. § (1) bekezdés a) pont), hanem annak elhallgatása is, hogy az áru nem felel meg a vele szemben támasztott szokásos követelményeknek ( b) pont) azaz a 2001-ben kiadott műtől a mai értékrend szerinti ismeretek nem várhatók. A korábbi eljárásokból leszűrhetően a kiadót megillette az a jog, hogy a korábbi címet megváltoztassa, de ezt csak úgy tehette volna meg, ha a könyv előéletének közlésére vonatkozó kötelezettsége teljesítéseként a címváltozásról a fogyasztóknak tájékoztatást ad.
A Versenytanács egyetért azzal, hogy a fogyasztó megtévesztést - figyelmen kívül hagyva az eljárást tárgyát nem képező belső elírásnak minősülő egyedi tartalmi hibákat - valóban orvosolhatta az a szalagos tájékoztatás, amely egyébként a 2001-es és az 1902-es kiadvány egymással való lényegi azonosságát támasztja alá. Figyelembevehetőségének mértékét azonban elvileg is csökkenti az az elterjedt piaci gyakorlat, amely az ilyetén tájékozódáshoz kapcsolódóan kialakult. Ugyanis szokásosan az efféle tájékoztatást nem a lényegi adatok impresszumban való feltüntetése helyett, hanem amellett, inkább figyelmeztető, figyelemfelkeltő jelleggel alkalmazzák. A Kft. hivatkozott tartalmú tájékoztatószalagja figyelmeztetésnél, figyelemfelkeltésnél több, hiszen azt az információs hiányt pótolja, amit a versenyjog a Kft-től számon kér. Ezért a fogyasztók jogilag védett érdeke, hogy a szalagos felirat ismeretében legyenek, következésképpen minden egyes forgalomba kerülő példányon a szalagnak biztonságosan rajta kell lennie. Az adott esetben a széleskörűen lefolytatott bizonyítási eljárás során sem volt igazolható - amely egyébként a Kft. bizonyítási terhe -, hogy hivatkozott tájékoztatását a fogyasztók teljes köréhez eljuttatta.
A fentiek alapján a Versenytanács a jogsértés elkövetését bírság kiszabásával megállapította (Tpvt. 78. §). Összegénél különös súllyal vette figyelembe, hogy a piacon más néven kiadói tevékenységet kifejtő, társasági jogilag különböző, de versenyjogilag a Kft-vel egy tekintet alá eső azonos tulajdonú, irányítású vállalkozásokat a Versenytanács korábban már marasztalta, ami a Kft. magatartásának ismétlődő jelleget kölcsönzött.
A Versenytanács a közforgalomban feltehetően csekély számban fellelhető eladatlan példány miatt mellőzte a tájékoztató szalag elhelyezését az eladásra váró könyveken.
A Kft. számára a Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja.
Budapest, 2002. május 28.