Vj-9/2002/25

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Futár Plusz Bt. eljárás alá vont ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont által megjelentetett Futár című ingyenes hirdetési hetilap megbízhatatlan becslési módszerrel számított olvasottsági adatainak közlése alkalmas volt a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

A Versenytanács a bírság kiszabását mellőzi.

Jelen határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti az eljárás alá vont.

Indoklás

I.

  • 1)

    A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban GVH) a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 67.§ (1) bekezdése és a 70.§ (1) bekezdése alapján verseny-felügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy a Futár Plusz Bt. (a továbbiakban: Futár Bt.) eljárás alá vont vállalkozás a Futár című ingyenes hirdetési hetilap példányszámára és olvasottságára vonatkozó - tényleges vagy a ténylegesnél magasabb - adatok hirdetésben történt megjelentetése jogsértőnek minősül-e a Tpvt. 8.§-ban foglaltak értelmében.

II.

  • 2)

    Az 1990-ben alapított Futár Bt. adja ki a tizenharmadik évfolyamába lépett hetente megjelenő Futár című ingyenes hirdetés újságot Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 2001-től havi rendszerességgel Hajdú és Borsod megyékben is megjelentetik az ingyenes hirdetési újságot. Az eljárás alá vont vállalkozás kezelésében egyéb újságok (Herold Magazin, Futár Apró) is megjelennek, ez utóbbiakat azonban nem érintette a GVH vizsgálata.

  • 3)

    A Futár Bt. az újság népszerűsítéségének és a hirdetők számának növelése érdekében 2001. november 9-én a Futár címoldalán három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében terjesztett újság terjesztett példányszámát és becsült olvasóinak számát ábrázolta grafikon az adatok forrásának megjelölésével. Az összehasonlításban a Futár mellett, a Kelet-Magyarország (napilap), és a Tipp című hetente megjelenő hirdetési újság szerepelt, rendre 101 ezres, 55 ezres, és 77 ezres példányszám feltüntetésével. A Futár olvasottsági adataként 323 ezres adatot közöltek. Az adatok forrásául a Marketing Centrum, a Szonda Ipsos, a Gfk. Hungária, a Matesz (Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség) és a Média Ász szervezeteket jelölték meg. A fentebb leírt grafikonos összehasonlítás három alkalommal, a Futárra vonatkozó megjelenési és olvasottsági adatokat önállóan egy alkalommal jelentették meg.

  • 4)

    A Futár hetilap szerepel a Szonda Ipsos Intézet és a Gfk. Hungária által készített Nemzeti Médiaanalízis körébe vont, hozzávetőleg 150 nyomtatott és elektronikus sajtótermék között. A fentebb említett összehasonlításban szereplő ingyenes hirdetési újságok és a Kelet-Magyarország napilap szerepelnek a nyomtatott sajtó MATESZ által szerkesztett auditálási listáján, s a terjesztési példányszámok adatai megjelennek a negyedévenként kiadott gyorsjelentésekben. A Futár Bt. által készített grafikonos összehasonlításban szerepeltetett sajtótermékek példányszámáról is közöl időszakos adatokat a Média Ász kiadvány.

III.

  • 5)

    A közvélemény- és piackutató intézetek rendszeresen és külön felkérésre is végeznek felméréseket az olvasói szokások alakulásáról. A felmérések becsléseket is tartalmaznak a sajtótermékek olvasottságáról. A reprezentatív mintavételen (28320 fős minta) és kikérdezésen alapuló, havi gyakorisággal elvégzett médiaelemzés során un. affinitásmutatót képeznek, amely az adott sajtótermék olvasottsági számának és a terjesztési példányszámnak a hányadosa. Az affinitásmutató nagyságát értelemszerűen meghatározza a sajtótermék fajtája (újság, magazin), megjelenésének gyakorisága (napilap, hetilap, havilap, stb.), és a terjesztés köre (országos, regionális, helyi).

  • 6)

    A médiapiacon kialakult és alkalmazott "hüvelykujj-szabály" négy-ötszörös mutatóval számol, azaz, a terjesztési példányszámból egyszerű szorzással előállítható a hozzávetőleges olvasottsági adat. A "hüvelykujj-szabály" alkalmazásával kapott adatok durva becslésnek tekinthetők, és az adatokból levonható következtetések, általános jellegük miatt, kevéssé alkalmasak egy adott sajtótermék jellemzésére. Egy adott sajtótermék olvasottsági adatának megbízhatóságát (valódiságát) - figyelembe véve a mintavétel statisztikai hibahatárát - csak a matematikai-statisztikai módszereket alkalmazó médiaelemzés biztosítja.

  • 7)

    A nyomtatott sajtótermék megjelenési, példányszám adatáról megbízható információ a termelési, nyomtatási folyamathoz kapcsolódó bizonylatokból (pl. megrendelés), illetve a terjesztési adatokból is nyerhető.

  • 8)

    Az olvasói szokások felmérését célzó vizsgálatok megerősítik azt a következtetést, hogy az olvasottsági adatok közlése nem gyakorol lényeges befolyást az olvasóközönség lapválasztására. Noha a lapválasztást kevéssé, a sajtótermékek fogyasztói körébe tartozó hirdetők gazdasági cselekvésére jelentős befolyást gyakorol az olvasottsági adatok megjelentetése: a hirdetés eredményessége vagy a reklám hatása nagyban függ a célközönség nagyságától, a reklám potenciális fogyasztóinak számosságától. A megbízhatatlan, valóságtól eltérő olvasottsági adatok közlése alkalmas arra, hogy megtévessze a sajtótermékek fogyasztóit, és negatívan befolyásolja a hirdetők gazdasági tevékenységét, gazdasági kalkulációját.

  • 9)

    A Futár Bt. az olvasóközönség nagyságának becslésére, az olvasottsági adatok kiszámítására a Szonda Ipsos és a Gfk. Hungária által készített Nemzeti Médiaanalízis adatait használta. 2001. év januárjában a Szonda Ipsos-Gfk. Hungária 222 ezer főre becsülte a Futár újság olvasóinak számát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A megbízhatónak tekinthető olvasottsági adatot az eljárás alá vont önkényesen "átsúlyozta" az általa "valóságos terjesztési területnek" megfelelően, s az "átsúlyozott" olvasottsági adatot 323 ezerben jelölte meg. Tekintettel az önkényes "átsúlyozásra", a Futár újság címlapján megjelentetett grafikonos összehasonlítás olvasottsági adata a valóságnak nem felelt meg. A valóságtól eltérő adatközlés ugyanakkor alkalmas lehetett arra, hogy a Futár újságban hirdetni szándékozó gazdasági szereplőket megtévessze, és téves gazdasági kalkuláció készítésére késztesse.

IV.

  • 10)

    A Versenytanács következetes gyakorlata szerint a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmát megfogalmazó törvényhelynek - a sajtótermékek körét tekintve is (lásd Vj-116/2000 és Vj-8/2002) - elsősorban azon magatartások esetében van versenyjogi relevanciája, amely magatartások - a versenyviszonyok torzításával - hátrányosan befolyásolják a fogyasztói döntések szabadságát.

  • 11)

    A Tpvt. 8.§ (1) bekezdése rendelkezik a gazdasági versenyben a fogyasztók megtévesztésének a tilalmáról. A 8.§ (2) bekezdése szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen már, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak. A sajtótermékek esetében az olvasottsági adat az áru lényeges tulajdonságának számít.

  • 12)

    A Versenytanács a 9) pont alapján, figyelemmel a 6) és 8) pontokra, megállapítja, hogy a Futár Bt. megvalósította a Tpvt. 8.§-ban tilalmazott magatartást, és jogsértés követett el a megbízhatatlan, a valóságnak nem megfelelő olvasottsági adat közlésével.

  • 13)

    A Versenytanács a 3) pontban leírt grafikonos összehasonlításban szerepeltetett sajtótermékek példányszámára vonatkozó közlés megbízhatóságát illetően az eljárás alá vont által beterjesztett iratokból, figyelemmel a 3) és a 7) pontokra - a vizsgáló megállapítását elfogadva - megállapítja, hogy a Futár, a Kelet-Magyarország és a Tipp újságoknak a terjesztett példányszámokra vonatkozó adatai hitelesek, ennélfogva a megjelenési adatok közlésével a Futár Bt. nem követett el jogsértést.

  • 14)

    A Versenytanács a jogsértést csekély jelentőségűnek ítélte és mellőzte - a Tpvt. 78.§ (2) bekezdése alapján - a bírság kiszabását. Jelen esetben elegendőnek tartotta a jogsértés megállapítását, ami egyúttal nagy valószínűséggel elejét veszi a hasonló jövőbeli jogsértés elkövetésének.

  • 15)

    A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2002. június 10.