Vj-14/2002/31
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Manna-Rax Betéti Társaság (Kővágóőrs) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azzal, hogy 2000. és 2001. évben a pépes állagú Manna-Rax terméket az engedélyezetthez képest eltérő gyártó, forgalmazó és összetétel jelöléssel hozta forgalomba, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított.
Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet.
Indoklás
A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a, 72. § (1) bekezdés b) pontja nyomán készült vizsgálati jelentések alapján a következő tényállást állapította meg:
Az élelmiszerpiacon széles azoknak az áruknak a köre, amelyek előállításukat, forgalmazhatóságukat illetően a módosított 1995. évi XC. törvény (Ét.) és a végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet hatálya alá tartozóan hagyományos élelmiszerként, vagy attól jól megkülönböztethetően különleges táplálkozási igényeket elégítenek ki nyersanyaguk, összetételük, előállításuk módja, stb. miatt. Ez utóbbiak közé tartoznak a csecsemők táplálására szolgáló és a diétás élelmiszerek, a nagy izomerő kifejtését elősegítő szerek, a vitaminozott és/vagy ásványi anyaggal dúsított élelmiszerek, az étrend-kiegészítő készítmények, a mesterséges édesítőszerrel készített, hozzáadott cukrot nem tartalmazó élelmiszerek, valamint a funkcionális készítmények.
Az étrend-kiegészítő készítmények olyan élelmiszerek, amelyek vitaminokat, ásványi anyagokat, illetve természetes antioxidiánsokat tartalmaznak úgy, hogy megjelenési formájuk eltér a szokásos élelmiszerekétől, mert kapszula, tabletta, stb. formájában kerülnek a fogyasztóhoz.
A közfogyasztásra szánt mindenféle élelmiszer előállítása szigorú engedélyezési rendhez kötött, amelyben a jelen ügyre nem kihatóan 2002. január 1-jétől változások következtek be. Az ezt megelőző időpont előtt irányadó hatályos rendelkezések értelmében a hagyományos élelmiszerek előállítói kötelesek gyártmánylapot kitölteni, amely az élelmiszer előállításának módját, összetételét, minőségi jellemzőit és jelölését tartalmazza. Egyik része a termék tervezett címkéje és szövege, amely rákerülve a termékre a fogyasztók számára ad eligazítást a gyártmánylapon szereplő adatok alapján készülő termék nevéről, gyártójáról, az összetételről, a tárolásról, a minőségmegőrzési időről.
A gyártmánylapot az illetékes Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás (ÁNTSZ) termékminta vizsgálat alapján jóváhagyja, amelynek folytán a gyártmánylapon rögzített követelménynek megfelelő termék forgalmazható. Az ÁNTSZ-t ellenőrzési és szankcionálási jog illeti meg a gyártásra és a forgalmazásra vonatkozó előírások betartása érdekében.
Az engedélyezési eljárás módosul a különleges táplálkozási igényeket kielégítő, illetve az import élelmiszerek esetén, mert a termékelőállítást és forgalmazást az Országos Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) engedélyezi és az általa jóváhagyott gyártmánylapot az illetékes ÁNTSZ-nek csak nyilvántartásbavétel céljából kell benyújtani.
Hatósági jogosultságai az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek (OGYI) is vannak, amennyiben az élelmiszert, mint gyógyszert hagyatják jóvá.
A szabályozási rend a táplálék kiegészítőkénti besorolást nem ismeri, mégis e minősítéssel zárult a Manna-Rax termékcsalád engedélyezési eljárása, amit a hagyományos élelmiszerekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás lefolytatására jogosult illetékes ÁNTSZ folytatott le.
A Manna-Rax termékcsalád gyártatása és forgalmazása Rácz Lehel, az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Bt.) beltagjának nevével kapcsolódott össze.
Rácz Lehel a 90-es évek közepétől több vállalkozásban volt érdekelt (Biogarden Kft., 1993-1994., Bio-Manna (Products) Kft., székhelye: Budapest VI., Teréz krt. 29., 1995-2001., Manna Rax Bt., székhely 2000. március 8-november 13. között Esztergom, Sánc u. 12., 2000. július 25-től Kővágóörs, Kornyitói major 087/2. hrsz., Első Manna Rax Kft., fióktelep 8254 Kővágóörs, Kornyitói Major 087/2. hrsz., 2000-2002.).
A jelen eljárással a Manna-Rax termékcsalád két tagja érintett:
az egyik az 5-7.36/99. szám alatt azonosított pépes állagú Manna-Rax táplálék-kiegészítő, amelynek gyártmánylapját a Budapest Főváros ÁNTSZ 1999. június 4-én azzal a jelöléssel hagyta jóvá, hogy gyártója a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, forgalmazója a Bio-Manna Kft. Budapest VI., Teréz krt. 29., továbbá a termék csíráztatott búza és búzaliszt felhasználásával készült. A forgalomba került termékeken lévő címke az engedélyezetthez képest nem tartalmazta a gyártót, forgalmazóként pedig névvel és címmel az eljárás alá vont vállalkozást tüntette fel. Az eltérés ismert oka az, hogy az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Bt.) nem az engedélyezett előállító helyen gyártatta a terméket.
További különbség, hogy a termék jóváhagyott tömege 270 g volt, míg a forgalmazott mennyiség 370 ml, amelyet a forgalmazott termék címkéjén ennek megfelelően tüntettek fel. Eltérés az is, hogy a jóváhagyott gyártmánylap nem jelölte a csipkebogyóport, mint összetevőt, a forgalomba került terméken lévő címke azonban ezt is feltüntette. Arra bizonyíték nincs, hogy ezt az összetevőt is jelölő címkével forgalmazott termék ténylegesen csipkebogyó hozzáadásával készült-e vagy sem.
A másik érintett termék az 5-1062/2000. szám alatt azonosított Szentgyörgyi por, amelynek előállítását a Budapest Főváros ÁNTSZ 2000. június 7-én azzal engedélyezte, hogy gyártója a GPS Tervező és Szolgáltató Kft. (1118 Budapest, Kelenhegyi út 47/a.), a Manna-Rax Bt. (Esztergom, Sánc u. 12.) megbízásából.
Az engedélyezetthez képest a forgalomba került termék címkéje nem tartalmazta a gyártó megnevezését, a megbízót pedig Kővágóőrs, Kornyi-tó Major címmel, valamint telefonszámmal tüntette fel.
Az illetékes ÁNTSZ 2001. tavaszán hatósági ellenőrzést tartott, s észlelte, hogy a Bt. nem a jóváhagyott élelmiszer-előállító helyen állíttatta elő a termékeket és engedély nélkül módosította az összetételt is. Ennek következménye az Élelmiszertörvényben írt szankciók alkalmazása volt a Bt-vel szemben, kezdve a forgalmazás megtiltásától a bírságolásig. A hatóság 16-118-121/4/2001. számú eljárását a Fővárosi Bíróság 2K.32294/2001. számú felülvizsgálati eljárása is követte, amelyben a Bt. keresetét a Bíróság elutasította.
A fentebbi termékcímkékkel a Bt. a kétféle terméket 2000-ben és 2001-ben gyártatta, forgalmazta, amiből lényegében az 5.552.000.- Ft nettó árbevétele keletkezett. Mennyiségileg mintegy 10.000 Manna-Rax terméket értékesítettek, amelyből mintegy 160-t 2001-ben már új címkével láttak el. Ugyanis a Bt. intézkedett a jóváhagyott gyártmánylapoknak megfelelő címkék legyártásáról 2001. októberében és ezzel felszámolta azokat a vázolt eltéréseket, amelyek a gyártmánylapi engedélyezett és a forgalombahozott termékek címketartalma között mutatkozott.
A Manna-Rax termékek gyártása 2001. óta szünetel.
A Bt. termékeit újságcikkek, internetes közzétételek, szórólapok segítségével igyekszik ismertté tenni.
Az egyik újságcikk a Látlelet című sajtóorgánumban "Búzacsíra dilemma, avagy Avemar = Manna Rax" címmel jelent meg ismeretlen időpontban, de az interneten jelenleg is olvasható. Az első részben a cikk vázolta, hogy több, mint 10.000.- Ft-ért kapható a piacon búzacsírából készült szer, ami "táplálkozás-kiegészítő", miközben lehetett kapni búzacsíra-kivonatot és nyomelemeket tartalmazó hatástanilag igazolt kíváló Manna-Rax készítményt 480.- Ft-ért. Ezzel kapcsolatban adott helyt a Bt. beltag, Rácz Lehel közleményének. A közlemény úgy értékelte a Manna-Rax javára az Avemar megjelenését, hogy az bizonyíték a búzacsíra jótékony hatására. Állította, hogy a Manna-Rax bármely hasonló termékkel képes felvenni a versenyt árban, minőségben.
A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint azért indított eljárást, helytelen eljárás alá vont megjelölését tartalmazó határozatának visszavonását (Tpvt. 53. § (3) bekezdés) követően, mert úgy vélte, hogy fogyasztómegtévesztő a Bt-nek a jóváhagyott címketervtől eltérő címkével történő termékforgalmazása, valamint a "Búzacsíra dilemma, avagy Avemar = Manna-Rax" újságcikk tartalma.
A kiegészített vizsgálati jelentés egyrészt részlegesen fogyasztómegtévesztőnek tartotta a kifogásolt címkékkel történt gyártást, forgalmazást, másrészt nem tartotta jogsértőnek az újságcikk tartalmát, hasonlóképpen a fellelt egyéb Manna-Rax ismertetéseket sem - holott ezekre az eljárás nem terjedt ki -, s ezért az eljárás evonatkozású részére megszüntetést indítványozott.
A Bt. az eljárás megszüntetését kérte. Állította, de nem bizonyította, hogy az összetételmódosítás engedélyezett volt.
A Versenytanács értékelését az elrendelt vizsgálat keretei határolták be, azaz a korábban forgalmazott kétféle termék címkéjének az engedélyezettől való eltérése, és az eljárásba kizárólagosan bevont újságcikk tartalma.
Az első témakört illetően abban kellett állást foglalni, hogy az engedélyezett feliratozástól való eltérés, amely egyébként önmagában az Élelmiszertörvény megsértése, s jogkövetkezményeit az erre hatáskörrel rendelkező hatóságok le is vonták, jár-e egyúttal versenyjogi marasztalhatósággal is.
A versenyjog a maga sajátos értékelési szempontja szerint tilalmak felállításával azt fogalmazza meg, hogy a Bt. csak az engedélyezett terméket forgalmazhatja és oly módon, hogy az érte való felelősség megállapítható legyen. Fogalmilag a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjában tilalmazott valótlan tény állítása, valamint a b) pont szerinti jogszabályi előírásoknak való meg nem felelés merülhetett fel, amennyiben a címkei állítások közzétételére a Bt. nem volt jogosult, mert a termékeket jogszerűen megillető és jóváhagyott jellemzőket a megengedettől eltérően tüntették fel, tisztességtelenül befolyásolva a fogyasztókat vásárlási döntésük kialakításában.
Az élelmiszer, különösen, ha többlettulajdonságokat sejtető elnevezése van - bizalmi cikk. Bizalom abban, hogy a fogyasztónak a közforgalomban kapható élelmiszerek tudomására hozott lényeges tulajdonságaiban nem kell kételkednie, mert a piaci termékért felelős vállalkozás a gyártásra vonatkozó előírásokat betartja, amit az erre hivatott hatóságok ellenőrizni tudnak.
Ennek következtében a jogszerű előállításra utaló közlések (gyártó vagy forgalmazó, összetétel) a fogyasztók biztonságérzetének alapját képezik és arra indítják, hogy kétkedés nélküli bizalommal fogadják és vásárolják a piacon megjelenő élelmiszertermékeket. Éppen ezért azoknak a hatósági előírásoknak a megsértése, amelyek biztosítják az élelmiszertermék ellenőrizhetőségét, minőségét, bizonyos esetekben versenyjogellenesek is, ha annak a hamis látszatát keltik, hogy a termékért felelős vállalkozás magatartása a termék lényeges tulajdonságait illetően előírásszerű, holott nem az. Ezáltal a fogyasztókat tisztességtelenül befolyásolja olyan termék megvételére, amely eleve azért ellenőrizhetetlen, mert sem gyártója, sem forgalmazója nem azonosítható, továbbá a gyártó jogosulatlanul változtatott a terméken is.
A Bt. a pépes állagú Manna-Rax termék címkéjén nem közölte a gyártót sem az engedélynek megfelelően, sem attól eltérően, miközben a jogszerű gyártás helye jóváhagyás nélkül meg is változott, továbbá a szervezeti átalakulással kapcsolatos módosulások a forgalmazó azonosítását is megnehezítették. Igy a forgalmazás a Tpvt. 8. § (2) bekezdés b) pontját sértette, mert a Bt. elhallgatta, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
A Bt. hatósági jóváhagyás nélkül tüntette fel a pépes állagú Manna-Rax-hoz csipkebogyó adagolását, amely termés köztudomásúan előnyös a szervezetre, s ez a tény a különleges élelmiszerek iránt érdeklődő fogyasztó vásárlási kedvét felkeltheti. Azonban a meg nem engedett beltartalom feltüntetése egyúttal ugyancsak annak az elhallgatása, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Amennyiben pedig a készítmény nem is tartalmazott csipkebogyót, akkor valótlan lényeges tulajdonságra vonatkozó állításként esik marasztalás alá (Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pont).
A Versenytanács egyéb címkeeltéréseket nem rótt a Bt. terhére, mert azok a fogyasztók választási szabadságát nem korlátozták; így közömbös volt a beltartalom szempontjából a kiszerelés megváltoztatása, hiszen a kiszereléstől függetlenül a fogyasztó ugyanazt a terméket kapta, továbbá a forgalmazóra és/vagy a gyártóra vonatkozó egyéb engedélyezett jelölések megváltoztatása, mert a gyártó és/vagy forgalmazó azonosíthatósága a módosítások ellenére biztosított volt.
A Versenytanács a jogsértő magatartás miatt a jogsértés tényét megállapította, de figyelemmel a jogszerűtlen címkével értékesített áru csekély mennyiségére, s a címkeszöveg helyesbítésére, bírságot nem szabott ki (Tpvt. 78. §).
A Versenytanács az eljárást további részében jogsértés hiánya miatt szüntette meg (Tpvt. 77. § j) pont). Az értékelt újságcikk körülbelül első fele újságírói közlésnek minősül, amely miatt elvileg a lapkiadó vállalkozás ellen indulhatna versenyfelügyeleti eljárás, mert a kiadóra is kiterjed a Tpvt. alanyi hatálya. Azonban a törvény alanyi hatályának a tárgyi hatállyal együtt kellene fennállni ahhoz, hogy az adott esetben a lapkiadóra a törvény hatálya egyáltalán megállapítható legyen. Ehhez igazolni kellett volna a sérelmes tájékoztatáshoz fűződő gazdasági érdekét, ami nem valószínű. Legfeljebb az mondható a cikk és a közlemény tartalmi egységének jegyében, hogy az újságbeli közlést a cikk mintegy bevezette és ráerősített a közlemény tartalmára. Ez a tartalom azonban fogyasztómegtévesztésre alkalmatlan, mert a Versenytanács a jogsértés megállapíthatóságához olyan többletállításokat tartott volna szükségesnek, amelyek a Manna-Rax termékre tett kizárólagossági megállapításoknak minősülnek, annak hangsúlyozásával, hogy a versenytársi termékek ezekkel a tulajdonságokkal nem rendelkeznek.
A Bt. számára a Tpvt. szerinti jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja.
Budapest, 2002. június 6.