Vj-10/2002/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Rónahír Észak-alföldi Hírlapkereskedelmi Rt. (Debrecen) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban elfogadta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Előzmények, az eljárás

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azért indított versenyfelügyeleti eljárást, mivel azt lehetett valószínűsíteni, hogy a Rónahír Rt. visszaélt vélhető erőfölényével, amikor a Lap-96 Kft-vel nem kötött újabb nagykereskedelmi szintű szerződést, és így megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 22. §-át.

II.

A tényállás

Az eljárás alá vont vállalkozás

  • 2.

    A korábban a Magyar Posta Rt. tulajdonában álló Rónahír Rt-t 1994-ben alapították. 1998-ban került a Magyar Lapterjesztő Részvénytársaság (Lapker Rt.) tulajdonába. Jelenleg annak 100 % tulajdonában álló egyszemélyes, zártkörűen működő részvénytársasága. A Lapker Rt. a hírlapterjesztési tevékenységet országszerte tíz regionális cégén keresztül látja el.

  • 3.

    A Rónahír Rt. jelenleg Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén gyakorolja tevékenységét, míg 2000 januárja előtt a társaság tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megyére is kiterjedt. A társaság döntően hírlap nagykereskedelmi tevékenységet végez, emellett hírlap kiskereskedelmi és egyéb termékek - pl. mobil telefonkártyák - nagykereskedelmi terjesztését is ellátja. A Rónahír Rt. 2000. évi hírlap nettó árbevétele 2 409 416 000 forint volt.

  • 4.

    Az eljárást a Lap-96 Kft. bejelentése előzte meg. 1993-ban alakult, 1996. januárjától foglalkozott hírlapterjesztéssel Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A LAP-96 Kft. 2000. évi nettó árbevétele 29. 082 482 5 forint volt.

A lapterjesztési tevékenység

  • 5.

    A lapterjesztési tevékenység speciális szolgáltatásnak tekinthető, amelynek célja, hogy a kiadóktól - közvetlenül, vagy más csatornák igénybevételével - a lap eljusson a végső fogyasztóig. Egy lap az alábbi módokon juthat el a végfogyasztóig:

    • -

      Postai előfizetés

    • -

      Előfizetéses terjesztés a kiadó útján

    • -

      Saját kiadói terjesztés postaküldeményként

    • -

      Kiadói hírlapárusítás útján

    • -

      Árushelyi hírlapárusítás útján

  • 6.

    A lapterjesztési piacon belül tehát több részpiac különíthető el, mivel az eltérő terjesztési módok eltérő fogyasztói csoportokat céloznak. A felsorolt öt terjesztési mód két fő csoportba sorolható: előfizetés és árus hírlapterjesztés. A lapterjesztési piac nem tekinthető homogénnak, az árus és az előfizetéses terjesztésnek eltérő keresleti és kínálati jellemzői vannak.

    • -

      Az előfizetést (mind a postai, mind a kiadói terjesztést beleértve) döntően a 40 év feletti korosztály, illetve közületek veszik igénybe. Szaklapok esetén az előfizetés a jellemző. Az árusterjesztést az alkalmi vásárlók nagyobb száma jelzi, valamint az, hogy nagyszámú hírlapárusító helyre épül.

    • -

      A szolgáltatás minősége fontos jellemző a fogyasztók számára annak eldöntésénél, hogy az előfizetéses vagy az árusterjesztést veszik igénybe.

    • -

      Az előfizetés jellemzően kedvezménnyel jár együtt, ezért bizonyos fogyasztói csoportok szempontjából ez is meghatározó tényező a döntésnél.

    • -

      Az előfizetés és az árus terjesztés kínálati oldalról is egyértelműen elkülönül. Az árus és az előfizetéses piac nemcsak a fogyasztói célcsoport szempontjából különíthető el, hanem laptípusonként is, mivel a napilapok vonatkozásában általánosabb az előfizetés, míg a bulvár napilapok és a színes magazinok vonatkozásában az árushelyi vásárlás a jellemzőbb.

  • 7.

    A lapterjesztési piac szerkezetére jellemző, hogy az 1998. évi privatizációt követően az előfizetések területén a Magyar Posta Rt. maradt a domináns társaság; mellette döntően megyei, regionális kiadók tevékenykednek. A megyei napilapok előfizetéses terjesztésében a kiadói terjesztés a domináns, melynek főbb szereplői az Axel Springer Magyarország, az Inform Media Kft. és a Pannon Lapok Társasága Kft.

  • 8.

    Az áruspiacon korábban a Kiadói Lapkereskedelmi Kft. (KLK) és a francia tulajdonú Lapker Rt. csoport tagjai voltak jelen. A Lapker csoport 1998-ban a Magyar Postától megszerezte a hírlapterjesztő társaságokat, a KLK 1999-re gazdaságilag ellehetetlenült és megszűnt. A KLK szerződéseit a Lapker Rt-re, illetve annak regionális nagykereskedőire engedményezte. A KLK megszűnését követően a hírlapárusok lényegében csak a Lapker Rt. regionális nagykereskedőitől tudnak hírlapot beszerezni, mert a legtöbb kiadó a Lapkeren kívül más nagykereskedőnek gazdaságossági megfontolásokból nem szállít újságot.

  • 9.

    Néhány kiadó az általuk kiadott lapokra nézve saját terjesztési hálózatot hozott létre (Inform Media Kft, Axel Springer Magyarország).

  • 10.

    Az árus lapterjesztés esetében különböző értékesítési csatornákat - árushelytípusokat lehet megkülönböztetni.

    • -

      Országos hálózatok értékesítőhelyei: ide tartoznak az üzemanyag töltő hálózatok (pl. MOL, ARAL, JET) és az élelmiszerkereskedelmi értékesítőhelyek (pl. TESCO, BILLA, SPAR).

    • -

      Regionális hálózatok értékesítőhelyei: az ÁFÉSZ-ek és utódvállalatainak értékesítőhelyei tartoznak.

    • -

      Postai árushelyek: a Magyar Posta RT. értékesítőhelyeit ölelik fel.

    • -

      Klasszikus hírlapárushelyek: Ezen a kategórián belül meg lehet különböztetni olyan értékesítőhelyet, ahol kizárólag, vagy döntően hírlapot értékesítenek, illetve olyan értékesítőhelyet, ahol a hírlapértékesítés a többi termék értékesítése mellett kiegészítő szolgáltatásként jelentkezik. Lehetnek a nagykereskedők saját tulajdonában, illetve a nagykereskedőktől független kiskereskedők értékesíthetnek.

  • 11.

    Az árus lapterjesztés jelenleg a következő módon strukturálódik Magyarországon. A felső szinten a különféle lapok kiadói állnak, megtalálhatók közöttük az országos és a regionális szinten terjesztett lapkiadók. A fogyasztók által olvasott, lapárusnál vásárolt lapok jelentős részét a Lapker Rt., mint nagykereskedő szerzi be a kiadóktól és adja tovább a következő terjesztési szintnek. E nagykereskedelmi szinten igazi verseny a KLK megszűnéséig, 1999-ig létezett. Ezt követően is maradt az országban néhány, a Lapker Rt. csoporttól független, ún. alternatív nagykereskedő, köztük a jelen eljárásban is szereplő Lap-96 Kft. Versenypozíciójukat nagyban gyengíti viszont, hogy a továbbértékesített lapokat vagy a Lapker Rt. leányvállalataitól - mint pl. a Rónahír Rt-től - szerzik be, vagy egyes kiadókkal állnak ugyan közvetlen kapcsolatban, de ebben az esetben nem tudják az olvasók által keresett lapok teljes körét biztosítani az árushelyek számára.

  • 12.

    A Rónahír Rt. adatai alapján több vállalkozás is foglalkozik hírlap nagykereskedelemmel. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben hírlap nagykereskedelemmel foglalkozik a regionális napi és hetilapok vonatkozásában a debreceni Inform Média Kft. A nemzetközi sajtótermékeket a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-től szerezhetők be. Nagykereskedelmi tevékenységet végeznek még a budapesti Bopál Pressz Kft., a Curier Kft. és a Lázár Kft., a tatabányai Hocsák Kft., és a csornai Csohonews Kft. Budapesten be lehet még szerezni újságot a Hírker Rt. által üzemeltetett diszkontból, de itt nincs lehetőség az el nem adott lapok visszavásárlására (remittenda), továbbá csak budapesti illetőségűeket szolgálnak ki.

  • 13.

    Az alternatív nagykereskedők közül például a Lázár Kft. a Hírker Rt-től, amely a Lapker Rt. regionális terjesztője, szerzi be a lapokat. Szerződése tiltja, hogy vidékre szállítson lapokat, így a Lap-96 Kft. megkeresését elutasította. A nagykereskedelmi jutaléka az utóbbi években csökkent, emiatt a kiskereskedőknek is kevesebb jutalékot tud adni. Új árushely nyitása előtt ki kell kérnie a Hírker Rt. engedélyét. A Bopál Pressz Kft. a lapokat egyrészt kb. 50-60 kiadótól, másrészt a Lapkertől szerzi be. A Hírker Rt-től kapott lapokat kevesebb jutalékkal adja tovább, mint a kiadóktól beszerzetteket, mivel a Lapker csoport tagja csupán 20%-os jutalékot biztosít számára. A Lap-96 Kft. megkeresését kapacitáshiányra hivatkozva utasította el.

  • 14.

    A Rónahír Rt-nek a regionális, a Lapker Rt-nek az országos kiadókkal van szerződéses kapcsolata. A Lapker Rt. csoport regionális nagykereskedői csak a saját területükön működő kiskereskedőket láthatják el lapokkal.

  • 15.

    A KLK idején a Lap-96 Kft. Budapestről, a KLK székhelyről szállította el az újságokat. Az engedményezést követően a Rónahír Rt. hozta el az újságokat a Lapker Rt. budapesti telephelyéről, a Lap-96 Kft. a Rónahír Rt. debreceni telephelyén vehette át az újságokat.

  • 16.

    Az árus lapterjesztés kiskereskedelmi szintjét a különféle típusú árushelyek alkotják. E szinten nagyrészt a nagykereskedőktől független árushelyek találhatók, de mind a Rónahír Rt., mind a Lap-96 Kft. üzemeltet saját árushelyeket is.

  • 17.

    A kiadók a nagykereskedőknek nagykereskedelmi jutalékot fizetnek, melynek mértéke az eladási ár 34-42 %-a között mozog. A nagykereskedők e jutalék terhére adnak a kiskereskedőknek a lapeladásért jutalékot. A kiskereskedelmi jutalék a lap árának 12-38 %-a közötti tartományban változik. Minél több árushelyet lát el egy nagykereskedő, annál kisebb jutalékkülönbözettel tud működni, a magasabb kiskereskedelmi jutalék miatt kieső bevételt a megnövekedett forgalomból pótolni tudja.

  • 18.

    A KLK idején a két nagykereskedő a jutalékok mértékében is versengett egymással a hírlapárusok megnyeréséért. 1998. április és 1999. május közötti időszakban megnövekedett az árushelyek száma és emelkedtek a kiskereskedői jutalékok. A Rónahír Rt. szerint 1999. áprilisáig jutalékharc volt a nagykereskedők között.

  • 19.

    A két eljárás alá vont piaci kapcsolatai hordoznak horizontális-versenytársi és vertikális (szállító-továbbeladó) jellemvonásokat egyaránt. A Rónahír Rt. a Lap-96 Kft-t "albizományosnak", saját árushelyein kívül másokat is ellátó sajátos kiskereskedőnek, "alvállalkozónak", "speciális piaci szereplőnek" tekintette. Véleménye szerint azért nem versenytársa a nagykereskedelmi piacon, mert a lapokkal ő szolgálta ki, nem teljes földrajzi lefedettséggel működött, önálló kiadói elszámolási és logisztikai rendszert nem tartott fenn.

  • 20.

    Tény, hogy a Lap-96 Kft-vel összekötő szerződéses kapcsolatot a KLK-tól "örökölte", azt többször módosítva, fokozatosan gyengítette a Lap-96 Kft nagykereskedő állásait. Elmondása szerint már 1999-ben sem okozott volna neki problémát a Lap-96 Kft ügyfélkörének teljes átvétele - a kiszolgálás beszüntetése azonban az engedményezett szerződés megszegését jelentette volna. Az 1999. évi szerződés lejáratát követően kötött új szerződésük már tükrözte a Rónahír Rt. átszervezési törekvéseit: a jutalékok ugyan nem változtak, de csökkent a fizetési határidő, a sajtótermékek elosztási joga a Rónahír Rt-t illette meg, változtak a remittenda (visszamaradt lapok) kezelés és feldolgozás szabályai, kiskereskedőkhöz hasonló elszámolási rendszer került bevezetésre, a korábbi hosszú távú szerződés határozatlan idejű, 60 napos felmondási idejű szerződéssé alakult át. 2001 novemberében az újabb szerződésben a Rónahír Rt. logisztikai kiszolgáló, bérfuvarozó szerepkört ajánlott a Lap-96 Kft-nek, amely azonban meg akarván tartani a korábbi nagykereskedelmi pozícióját is, nem írta alá a szerződést. E folyamat betetőzéseként a szerződés felmondásra került, 2002. január 1-től kezdődően hagyományos kiskereskedőként tartja számon a Lap-96 Kft-t, amely 10 árusítóhellyel, 22 %-os jutalék mellett dolgozik.

  • 21.

    A Lap-96 Kft. elmondása szerint a nagykereskedelmi piacon igazi versenyhelyzet 1999. áprilisig volt. Ennek ellenére mindvégig arra törekedett, hogy ne csak az árushelyek szintjén, hanem a nagykereskedelmi szinten is ott legyen a lapterjesztésben, hiszen az ehhez szükséges tapasztalattal, piacismerettel, gépjárművekkel és személyzettel rendelkezett. Miután tapasztalta, hogy a Rónahír Rt. korábbi, nagykereskedelmi szintű kapcsolatukat le kívánja építeni, próbálkozott más forrásokból is lapokhoz jutni. A felkeresett jelentősebb kiadók vagy alternatív nagykereskedők azonban, gazdaságossági vagy szerződéses okokra hivatkozva nem szolgálták ki lapokkal. 2002. január 1-től csak a lapterjesztés kiskereskedelmi piacán tevékenykedik, korábbi ügyfeleit a Rónahír Rt. vette át. A Lap-96 Kft. kiszorítása a nagykereskedelmi szintről a Rónahír Rt. számításai szerint önmagában kb. 28 millió Ft eredmény realizálását tette lehetővé (a Lap-96 Kft. 30 %-os jutaléka 108 millió Ft., a közvetlen kiszolgálásra való áttérés költsége kb. 80 millió Ft-ot tesz ki).

  • 22.

    A Rónahír Rt. is elismerte, hogy a lapterjesztés nagykereskedelmi szintjén is létezett verseny, méghozzá több tényező tekintetében is. Ezek közül a legfontosabb a jutalék nagysága volt. E mellett befolyásolhatták az árushelyek döntéseit a fizetési feltételek, a kiszállítási időpont, a lapválaszték, hírlapállványok finanszírozása, értékesítési tanácsadás, egyéb árucikkek - pl. telefonkártyák - értékesítése. Alapvető jelentőségű, hogy az árus reggel 7 óra előtt vagy csak 10 óra után kapja meg a lapokat.

  • 23.

    A lapterjesztés nagykereskedelmi szintjére belépni új vállalkozásnak meglehetősen nehéz, mert lehetőleg országos vagy több megyét lefedő hálózatot kell kiépíteni, a legjelentősebb kiadókkal szerződést kell tudni kötni. Az eljárás során megkeresett jelentősebb kiadók válaszai alapján úgy tűnik, hogy nem is igénylik új vállalkozás piacralépését: a Lapker csoporttal elégedettek, az új belépő által esetlegesen kért alacsonyabb terjesztési díjakból fakadó megtakarítást az új kapcsolatban rejlő kockázatok kioltják. A HVG Rt. és a Ringier Kiadó Kft. tart fenn ugyan kapcsolatot budapesti alternatív nagykereskedőkkel, de az a költségek és a terjesztők fizetési nehézségei miatt nem gazdaságos, újabbakkal nem kívánják bővíteni a rendszert. A VNU Budapest Lapkiadó Rt. nem köt szerződést alternatív terjesztőkkel, ez Európában ismeretlen jelenség és a gazdasági racionalitás sem indokolja. A Lapker Rt. rendszerében olyan információs szolgáltatások vannak beépítve, amely a kiadók számára nélkülözhetetlen adatokat biztosít.

  • 24.

    A piac utóbbi néhány év történései alapján ily módon a fokozatos koncentrálódás jeleit mutatja. A KLK-Lapker csoport között még létezett éles verseny, de a KLK kiesését követően a Lapker lényegében egyedül maradt, az ún. alternatív terjesztők vagy tőle függnek, vagy a kiadóktól vásárolnak ugyan, de nem tudják a lapok teljes skáláját garantálni az árushelyeknek, ami jelentős piaci versenyhátrányt jelent számukra.

  • 25.

    Az ügy megítélése szempontjából jelentősége van annak a ténynek, hogy a lapok árát nem a kereskedők határozzák meg, hanem a kiadó, a lapokat az azon feltüntetett áron árusítják. Egyéb, az ár mellett jelentős mellékszolgáltatás nem jellemző, hogy befolyásolná az olvasók választását. A fogyasztó szempontjából nézve nagyon marginális verseny létezik az árushelyek között, legfeljebb az áruválaszték és kisebb mértékben az eladási körülmények az, ami determinálhatja az olvasni vágyó - és a lapot újságárusnál megvásárló - választását.

  • 26.

    Az árus lapterjesztés piaca földrajzi szempontból sem homogén, mert kulturális és fogyasztói fizetőképességi okokból a lapok iránti kereslet településenként és megyénként elkülönül. Az értékesített lapok száma (lapsűrűség) Budapesten és a nagyvárosokban magasabb. A nagykereskedelmi szintet vizsgálva megállapítható, hogy gazdaságossági és logisztikai szempontok miatt nem kifizetődő egy nagykereskedőnek az ország egy távolabbi pontjáról beszerezni a lapokat. A Rónahír Rt. szerint Debrecent és környékét ellátó vállalkozás számára nem kifizetődő Tatabányáról vagy Csornáról lapot beszerezni, a Budapestről történő szállítás azonban reálisnak mondható. A regionálisan értelmezhető piacokat mutatja egyébként a Lapker Rt. regionálisan tagolt, társaságonként 1-2 megyét átfogó szervezeti felépítése is.

A kifogásolt piaci magatartás

  • 27.

    A 2000. december 13-án a Rónahír Rt. és aLap-96 Kft. között megkötött, határozatlan időre szóló szerződés 13. pontja a szerződés megszüntetésére 60 napos felmondási időt írt elő. Az eljárás alá vont e pontra hivatkozva 2001. október 17-i levelében 2001. december 13-tól a nagykereskedelmi tevékenységet szabályozó szerződést felmondta. A Versenytanács azt vizsgálta, hogy a 2002. január 1-vel szabályszerűen felmondott szerződéssel a Rónahír Rt. visszaélt-e erőfölényes helyzetével. Azt lehetett valószínűsíteni ugyanis, hogy e magatartással eltávolította a lapterjesztés piacáról versenytársát, a Lap-96 Kft-t.

III.

Jogi értékelés

A gazdasági erőfölény

  • 28.

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

Az érintett piac

  • 29.

    A Tpvt. 14.§ (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.

  • 30.

    A lapterjesztési tevékenység speciális szolgáltatásnak tekinthető, amelynek célja, hogy a kiadóktól - közvetlenül, vagy más csatornák igénybevételével - a lap eljusson a végső fogyasztóig. A lapterjesztési piacon belül tehát több részpiac különíthető el, mivel az eltérő terjesztési módok eltérő fogyasztói csoportokat céloznak. A felsorolt öt terjesztési mód két fő csoportba sorolható: előfizetés és árus hírlapterjesztés. Az árus lapterjesztés esetében különböző értékesítési csatornákat, árushelytípusokat lehet megkülönböztetni, de jelen eljárás céljából, mivel az közvetlenül a lapterjesztés nagykereskedelmi szegmensét érinti, nyitva lehet hagyni annak kérdését, hogy ezek egymást kellőképpen helyettesítve egységes piacot alkotnak-e vagy sem.

  • 31.

    Érintett földrajzi piacként a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területét határozta meg a Versenytanács, az ezen a földrajzi területen található olyan kiskereskedelmi hírlapárus helyeket, amelyeket a két eljárás alá vont vállalkozás látott el kiskereskedelmi megállapodás alapján.

A gazdasági erőfölény

  • 32.

    Azt követően, hogy a KLK a lapnagykereskedőkkel fennálló szerződéseit, köztük a Lap-96 Kft.-vel fennálló szerződéseit a Lapker Rt.-re, illetve rögtön annak regionális nagykereskedőire engedményezte, a Lapker csoport, illetve annak regionálisan illetékes vállalkozásai lényegében egyedül maradtak a lapterjesztés nagykereskedelmi szintjén.

  • 33.

    Tekintettel az eljárás alá vont vállalkozás kétségtelenül magas, 100 %-hoz közel álló piaci részesedésére, továbbá a piacralépési akadályok nagyságára, a Versenytanács álláspontja szerint megállapítható az erőfölényes gazdasági helyzet létezése.

A valószínűsített visszaélés

  • 34.

    A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, különösen indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától c) pont) .

  • 35.

    Az üzleti viszony létrehozásához kötődő ügyekben a Versenytanácsnak két jogilag védett érdek között kell egyensúlyt találni. Egyfelől minden tulajdonost, így az erőfölényben levő vállalkozást is alapvetően megilletnek bizonyos jogosultságok, mint pl. azzal és olyan tartalommal kötni szerződést, ahogyan azt érdekei diktálják, vagy hogy szabadon rendelkezhessen tulajdonával. Másfelől a tulajdonosi pozícióval nem csak jogok, hanem kötelezettségek is járnak. Így a versenyjog előírásai bizonyos többlet kötelezettségeket róhatnak a nagy piaci súlyú vállalkozásokra, a hatékony verseny fenntartásához fűződő közérdek védelme érdekében.

  • 36.

    A Versenytanács szerint a Tpvt. 21. § alapján egy vállalkozás akkor marasztalható el az üzleti kapcsolat létrehozásától/fenntartásától való elzárkózás miatt, ha:

    • -

      a Tpvt. 22. § értelmében gazdasági erőfölényes helyzetet élvez az érintett piacon,

    • -

      megtagadja az üzletkötést, vagy a meglévő kapcsolatot megszünteti, illetve annak fenntartását irreális feltételhez köti,

    • -

      azon túlmenően, hogy konkrét vállalkozást érdeksérelem ér, a piacon folyó versenyre, annak hatékonyságára érezhetően negatív hatással jár és

    • -

      nem tudja az elzárkózást objektív, üzletileg ésszerű indokkal megmagyarázni.

  • 37.

    A Versenytanács a rendelkezésére álló iratok alapján nem tartja megállapíthatónak, hogy az elzárkózás, azon túl, hogy az a Lap-96 Kft. számára nyilvánvalóan sérelmes, a nagykereskedelmi piacon érezhetően károsan befolyásolta volna a verseny hatékonyságát. Ezen túlmenően, a két vállalkozás közötti horizontális kapcsolat megszüntetése és vertikális viszonnyá redukálása üzletileg indokolható lépés.

  • 38.

    A felmondás indokoltságának vizsgálatakor az adott piac jellegzetességeinek és a két fél közötti viszony értékelésének döntő jelentősége van.

  • 39.

    A két vállalkozás korábban egymással egyszerre horizontális és vertikális kapcsolatban állt. A Lap-96 Kft. a Rónahírhez hasonlóan kiszállította az újságokat, átvette a remittendát, meghatározott jutalékot fizetett a kiskereskedőknek, és így azok szempontjából a két vállalkozás versenytársaknak minősült. E mellett ugyanakkor vertikális kapcsolatban is álltak egymással, hiszen a Lap-96 Kft. a lapokat a Rónahír Rt-től szerezte be.

  • 40.

    A lapterjesztési piac struktúráját vizsgálva leszögezhető, hogy érdemi verseny korábban, a KLK létezése idején volt. A KLK megszűnését követően egy nagyméretű szereplő, a Lapker csoport maradt állva, továbbá néhány "alternatív" kereskedő. E vállalkozások azonban nem tekinthetők a Lapker csoport hagyományos értelemben vett konkurenseinek - annak ellenére, hogy a Tpvt. 15. § értelmében egymástól formálisan függetlennek minősülnek.

  • 41.

    Két vagy több vállalkozás akkor minősül egymás versenytársának, ha egymástól függetlenül képesek üzleti döntéseket hozni abból a célból, hogy adott piacra betörjenek, ott helyzetüket stabilizálják és minél több vevő kegyének megnyerésével profitjukat maximalizálják. Nem tekinthető ilyennek a most vizsgált Rónahír Rt.-Lap-96 Kft. viszony. Nem nevezhető igazi, független versenytársnak az, aki a piac egy másik - domináns - szereplőjétől szerzi be azt az árut, amelyet mindketten egy következő kereskedelmi szint szereplőinek adnak tovább. Ez ugyanis olyan mérvű gazdasági függőséget eredményez közöttük, aminek okán a Lap-96 Kft-től nem várható el, hogy a Rónahír Rt-vel versengve, annak piaca rovására terjeszkedjen.

  • 42.

    A felmondással a Rónahír Rt. lényegében egyedül maradt a nagykereskedelmi szinten. A Versenytanács mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nagykereskedelmi szint monopolizálása nem eredményezi a fogyasztói szempontból védelemre érdemes verseny megszűnését. Ennek rögzítésekor a Versenytanács tekintettel volt az újság piac azon sajátosságaira is, hogy a fogyasztók számára releváns versenytényezőt, az árat nem a kereskedők, hanem a kiadók határozzák meg. A jelen esetben vizsgált nagykereskedelmi helyzet a fogyasztók számára a felmondást követően sem produkált kedvezőtlenebb helyzetet. Elvi éllel szükséges kimondani, hogy nem szabad a versenyhatóságnak a piaci folyamatokba avatkoznia, ha attól nem várható a fogyasztói érdekeket szolgáló verseny hatékonyságának javulása.

  • 43.

    Hangsúlyozandó, hogy az eljárás alá vont nem szüntetett meg mindenféle üzleti kapcsolatot a Lap-96 Kft-vel. A felmondás következtében a közöttük fennállt, KLK-tól örökölt horizontális viszony szűnt meg. Ez amellett, hogy kétségtelenül a Rónahír Rt. üzleti érdekeit szolgálta, nem sérti a fogyasztói érdekeket, nincs befolyással sem a lapok mennyiségére, sem azok árára. A két vállalkozás között megmaradt a vertikális kapcsolat, a Lap-96 Kft. a kiskereskedelmi szinten továbbra is tevékenykedik, méghozzá az átlagos kereskedőhöz képest jóval kedvezőbb jutalék feltételekkel.

  • 44.

    Jelen ügy kapcsán elvi éllel mondható ki, hogy egy piaci szereplő kiszorítása csak akkor versenyellenes, ha ennek eredményeként a hatékony piaci verseny csorbul. Nincs erről szó, ha egy nagykereskedelmi piaci szereplő kiesését követően a fogyasztók sem közvetlen sem közvetett negatívumokkal nem számolhatnak. A versenyjog nem a piaci szereplők létezését, hanem a hatékony, a fogyasztók számára a lehető leghasznosabb kimenetet produkáló versenyt garantálja.

  • 45.

    A nagykereskedelmi piacon való, regionális verseny megszűnése lényegében nem az eljárás alá vontnak róható fel, hanem annak következménye, hogy a jelentősebb kiadók - amelyek újságjait egy lapterjesztő nem nélkülözheti kínálatából - védhető üzleti megfontolásból nem kívánnak ún. alternatív nagykereskedőkkel szerződést kötni. A nagykereskedelmi piac létét, struktúráját lényegében a lapkiadók határozzák meg. Ennek következtében a lapterjesztés nagykereskedelmi vertikuma közel esik egy természetes monopóliumhoz.

  • 46.

    A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2002. július 5.