Vj-86/2002/25

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa

  • -

    Agro-Vitál Kft. I. rendű;

  • -

    CE-GÖD Tangazdaságok Kft. II. rendű;

  • -

    DÉTEJ Kft. III. rendű

kérelmező összefonódás engedélyezési kérelmére indult eljárásban, - tárgyaláson kívül -meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az Agro-Vitál Kft., a CE-GÖD Tangazdaságok Kft. és a DÉTEJ Kft. közösen irányítást szerezzenek a MiZo-Baranyatej Rt. f. a. vagyona - mint vállalkozás része - felett.

A határozat felülvizsgálatát a kérelmezők a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    A MiZo-Baranyatej Rt. a Baranya Megyei Bíróság 5.Fpk.02-99-000243/122. számú végzése alapján 2000. február 17-én felszámolás alá került. A kijelölt felszámoló (a Vectigális Általános Vállalkozási Rt.) a Cégközlönyben 2002. március 14-én nyílt pályázati felhívást tett közzé a MiZo Baranyatej Rt. f. a. (a továbbiakban: MiZo f. a.) vagyonát képező

    • -

      gépekre, berendezésekre;

    • -

      áruszállításra alkalmas gépjárművekre és szállító eszközökre;

    • -

      a termeléshez szükséges műszaki-, segéd-, adalék- és csomagoló anyagokra, göngyölegekre;

    • -

      a birtokba adás napján felvett leltár szerinti félkész és késztermékekre; valamint

    • -

      márkanevekre és szellemi alkotásokra.

  • 2)

    Az I. rendű kérelmező Agro-Vitál Kft., a II. rendű kérelmező CE-GÖD Tangazdaságok Kft. (a továbbiakban: CE-GÖD Kft.) és a III. rendű kérelmező DÉTEJ Kft. az ártárgyaláson elnyerte a MiZo f. a. 1) pont szerinti vagyonelemeinek vételi jogát. Ezt követően 2002. május 23-án adásvételi szerződéseket kötöttek a felszámolóval, amelyek alapján

    • -

      az Agro-Vitál Kft. 16 százalékban,

    • -

      a CE-GÖD Kft. 16 százalékban,

    • -

      a DÉTEJ Kft. pedig 64 százalékban

lett a MiZo f. a. vagyonának tulajdonosa.

  • 3)

    A kérelmezők a megvásárolt vagyonelemek működtetése érdekében 2002. június 10-én megalapították a MiZo Tejtermékeket Gyártó, Forgalmazó és Szolgáltató Rt.-t (a továbbiakban: MiZo Rt.), melynek részvényeiből a vagyontárgyak tulajdonlásával azonos arányban részesednek.

  • 4)

    A MiZo Rt. Alapító Okirata szerint közgyűlése határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a vállalkozás működését döntően befolyásoló kérdéseket (egyebek mellett: a működési forma megváltoztatása, a társaság megszűnése, az igazgatóság és a felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása), melyekhez egyhangú döntés szükséges.

  • 5)

    Az I-III. rendű kérelmező a MiZo f. a. vagyonának megszerzéséhez - mint vállalkozások összefonódásához - 2002. június 13-án benyújtott kérelmében a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte. Kérelmükben hivatkoztak arra, hogy az összefonódásnak nincs hatása a gazdasági versenyre, mivel az új tulajdonosok korábban nem foglalkoztak tej- és tejtermékek gyártásával és forgalmazásával. A három vállalkozás, a piacon jelenleg is termelő, értékesítő tejipari vállalkozás vagyonelemeit vásárolta meg, mely elemek változatlan kapacitással és termékszerkezettel, az új tulajdonosokkal válnak a piac szereplőivé.

  • 6)

    A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmezők 2002. június 25-én teljesítették.

II.

Az összefonódás résztvevői

Az Agro-Vitál Kft. és a kapcsolódó vállalkozások

  • 7)

    Az Agro-Vitál Kft. 1997-ben alakult. 2002. márciusában vásárolták meg a társaságot a jelenlegi üzletrész tulajdonosok (a Szombathelyi Tangazdaság Rt., a Sárvári Mezőgazdasági Rt., a Lajta Hanság Mezőgazdasági Rt., valamint az Agroprodukt Rt.) egyenlő 25-25 százalékos tulajdoni hányaddal. A vállalkozás 2002. évben tevékenységet nem folytatott.

  • 8)

    Az Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Rt. a Pápai Állami Gazdaság jogutódjaként jött létre. Tevékenységi körei növénytermesztés, gyümölcstermesztés, állattenyésztés, melléktevékenység és szolgáltatás. Az állattenyésztés a meghatározó a társaság működésében. A szarvasmarha állomány fajtái a Holstein-fríz, fekete és vöröstarka. Átlagos tehénlétszáma 3000 db. A termelt tejet a Veszprémtej Rt. részére értékesítette. 2001. évi nettó árbevétele 3645 millió forint volt.

  • 9)

    A Lajta-Hanság Mezőgazdasági Rt. fő tevékenységei a növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és idegenforgalom, valamint az erdőgazdálkodás. Tehenészetében az átlagos tejelő tehénlétszám 2200 db. Az értékesített tej teljes egészében a MiZo f. a. részére került leadásra. 2001. évi nettó árbevétele - a MiZo f. a. részére történt értékesítés nélkül - 1873 millió forint volt.

  • 10)

    A Sárvári Mezőgazdasági Rt. növénytermesztést, állattenyésztést és melléktevékenységet folytat. A szarvasmarha-tenyésztésben a tejelő tehénállomány 1210 db. A termelt tejet a Pannontej Rt. és az Óvártej Rt. részére értékesítette. 2001. évi nettó árbevétel 1601 millió forint volt.

  • 11)

    A Szombathelyi Tangazdaság Rt. gazdálkodásában az állattenyésztés a meghatározó, ezen belül is a tejtermelés. Az éves értékesített tejmennyiséget az Óvártej Rt. dolgozta fel. 2001. évi nettó árbevétele 1035 millió forint volt.

  • 12)

    Az Agro-Vitál Kft. nem rendelkezik irányítási joggal más vállalkozás felett.

A CE-GÖD Kft. és a kapcsolódó vállalkozások

  • 13)

    A CE-GÖD Kft. 2002. évben alakult a MiZo f. a. eszközeinek kivásárlására. Tényleges gazdasági tevékenysége nem volt. Üzletrészeinek 40 százaléka Gödöllői Tangazdaság Rt., 60 százaléka pedig a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. tulajdonában van.

  • 14)

    A Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. tevékenységi körei a szántóföldi növénytermesztés, vetőmag-előállítás, erdőgazdálkodás és gyümölcstermesztés. Gazdálkodásában meghatározó ágazat az állattenyésztés, melyben a tej és húshasznú szarvasmarha állomány egyaránt megtalálható. A termelt tejmennyiség 21 százaléka a MiZo f. a. részére, 79 százaléka pedig a Nutricia Rt. részére került értékesítésre. 2001. évi nettó árbevétele - a MiZo f. a. részére történő értékesítés nélkül - 4576 millió forint volt.

  • 15)

    A Gödöllői Tangazdaság Rt. mezőgazdasági termelő és feldolgozó tevékenységében az állattenyésztés a meghatározó. Éves átlagos tehénlétszáma 700 db. Az éves tejtermelése a Nutricia Rt. irányítása alá tartozó Mátratej Kft. részére került átadásra. 2001. évi nettó árbevétele 845 millió forint volt.

  • 16)

    A CE-GÖD Kft. nem rendelkezik irányítási joggal más vállalkozás felett.

A DÉTEJ Kft. és a kapcsolódó vállalkozások

  • 17)

    A DÉTEJ Kft. 2002-ben alakult a MiZo Baranyatej f. a. vagyonának kivásárlására. A vállalkozás üzletrésztulajdonosai a Dalmandi Mezőgazdasági Rt. 83,3 százalékos, és a Dalmandinvest Rt. 16,7 százalékos tulajdonosi részaránnyal. Tényleges gazdasági tevékenysége nem volt.

  • 18)

    A Dalmandi Mezőgazdasági Rt. gazdálkodásának meghatározó ágazata az állattenyésztés, ezen belül is a szarvasmarha és a sertés. A Holstein-fríz feketetarka tehenészetében az átlagos tehénlétszám 2.500 db, az éves értékesített tejmennyiséget a Tolnatej Rt. részére értékesítették. 2001. évi nettó árbevétele 4761 millió forint volt.

  • 19)

    A Dalmandinvest Rt., a Dalmandi Mezőgazdasági Rt. privatizációjának érdekében alakult társaság 2001-ben. 2001. évi nettó árbevétele 2 millió forint volt.

  • 20)

    A DÉTEJ Kft. nem rendelkezik irányítási joggal más vállalkozás felett.

A MiZo f. a.

  • 21)

    A MiZo f. a. fő tevékenysége tehéntej felvásárlása, tej- és tejtermékek gyártása, forgalmazása. Négy működő termelőüzeme van, melyek közül:

    • -

      a Pécsi üzemben valamennyi tejtermékcsoport gyártása folyik;

    • -

      a Sellyei sajtüzem natúr sajtokat gyárt, ezen belül is döntően Trappista sajtot állít elő;

    • -

      a Csornai üzem eredetileg tejporgyárnak épült, majd 1989-ben tejfeldolgozó részleg épült hozzá.

    • -

      a Kecskeméti üzem fogyasztói tejeket és túrót gyárt.

  • 22)

    A MiZo f. a. a termelő üzemek mellett kereskedelmi depókat is működtet, - Miskolcon, Budaörsön, Győrött és Pécsett - melyekkel az ország szinte teljes egészében lefedettnek mondható a MiZo f. a. által gyártott és forgalmazott tej- és tejtermékek tekintetében.

  • 23)

    A MiZo f. a. 2001. évi nettó árbevétele 20282 millió forint volt.

III.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

  • 24)

    Magyarországon tejfeldolgozással jelenleg ötvenkét vállalkozás foglalkozik, a feldolgozás mintegy nyolcvan százalékát azonban hét vállalkozáscsoport adja, melyek részesedését az 1999-2001. évi országos tejfeldolgozásból (tejfelvásárlásból) az 1. táblázat mutatja be.

    1. táblázat

    A nagyobb vállalkozáscsoportok részesedése az
    országos tejfeldolgozásból (százalék)

Vállalkozáscsoport

1999.

2000.

2001.

Friesland

26,1

23,6

22,7

Sole

14,0

16,0

15,9

Bongrain

8,8

10,4

10,3

MiZo

13,6

8,3

10,3

Tolnatej

6,6

7,9

8,0

Parmalat

6,5

7,2

7,0

Danone

4,0

4,3

4,3

Egyéb

20,4

22,3

21,5

Összesen

100,0

100,0

100,0

  • 25)

    Az 1. táblázat szerinti átlagosan 10,3 százalékos mértéken belül a MiZo f. a. részesedése az országos tejtermék-értékesítésből egyetlen termékcsoport esetében sem haladta meg a 15 százalékot.

  • 26)

    A megtermelt nyerstejet a fejést követő rövid időn belül a szabvány előírások szerint gépi hűtőberendezésekbe kell elhelyezni vagy a feldolgozó üzemekbe eljuttatni. Megfelelő hűtési- és tárolási körülmények mellett a nyerstej 48 órán keresztül megőrzi minőségét.

  • 27)

    A nagyüzemi tejtermelők és a tejfeldolgozó vállalkozások rendelkeznek a tej hűtésére alkalmas szállítóeszközökkel. Ennek ellenére a szállítási költségek minimalizálása érdekében a tejfeldolgozók törekednek arra, hogy a szükséges tejmennyiséget a viszonylag nem nagy távolságra elhelyezkedő tejtermelőktől szerezzék be. A MiZo f. a. által felvásárolt tej részesedését az egyes megyék teljes tejfelvásárlásából a 2. táblázat mutatja be.

    2. táblázat

    A MiZo f. a. részesedése a tejfelvásárlásból

Megye

Részesedés
(százalék)

Győr-Moson-Sopron

42,4

Somogy

16,7

Tolna

3,6

Veszprém

4,3

Baranya

5,4

Dunántúl összesen:

18,0

Bács-Kiskun

21,4

Csongrád

14,1

Jász-Nagykun-Szolnok

6,7

Pest

3,2

Kelet-Magyarország összesen:

4,7

Mindösszesen:

10,3

Megjegyzés: A táblázatban nem szereplő megyékben nem vásárolt tejet a MiZo f. a.

  • 28)

    A MiZo f. a. vagyonát megvásárló három vállalkozás (Agro-Vitál Kft., CE-GÖD Kft. DÉTEJ Kft.) üzletrész tulajdonosai nyerstej értékesítésével is foglalkoznak. Ezen vállalkozások együttes részesedése a 2001. évi országos nyerstej értékesítésből 4,7 százalék volt. Az előzőek szerinti mértéken belül az egyes tejfeldolgozó vállalkozások tejfelvásárlásából a 3. táblázat szerinti mértékben részesedtek a kérelmezők üzletrész tulajdonosai.

    3. táblázat

    Az Agro-Vitál Kft., a CE-GÖD Kft. és DÉTEJ Kft. üzletrésztulajdonosainak
    részesedése a tejipari vállalkozások tejfelvásárlásából (százalék)

Vállalkozás
megnevezése

2001.évben felvásárolt
tej mennyisége
(ezer liter)

Üzletrész tulajdonosok
által értékesített tej
mennyisége (ezer liter)

Részesedés
(százalék)

Pannontej Rt.

97.990

15.465

15,8

Tolnatej Rt.

137.722

17.201

12,5

Veszprémtej Rt.

79.530

19.961

25,0

Óvártej Rt.

30.603

3.134

10,2

Nutricia Rt.

391.624

10.009

2,6

Gólya Kft.*

326

155

47,5

Megjegyzés: *2002. évben az üzlettulajdonosok nem szállítottak tejet a Gólya Kft. részére

IV.

A vizsgálat és a vizsgálói indítvány

  • 29)

    A Gazdasági Versenyhivatal közvetlenül megkereste az összefonódásban résztvevő vállalkozások főbb magyarországi versenytársait, valamint az érintett szakmai- és érdekképviseleti szerveket, hogy tegyék meg a kérelmezett összefonódással kapcsolatos észrevételeiket.

  • 30)

    A szakmai és édekképviseleti szervek közül

    • -

      a Magyar Agrárkamara;

    • -

      a Magyar Tejipari Egyesülés; valamint

    • -

      a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

nem fogalmazott meg aggályokat az összefonódással kapcsolatosan, sőt azt több szempontból előnyösnek ítélték.

  • 31)

    A versenytársak közül a Tolnatej Rt., a Veszprémtej Rt. (Bongrain-csoport), a Parmalat Hungária Tejipari Rt. úgy ítélte meg, hogy az összefonódás nem okoz jelentős változást sem a nyerstej, sem pedig a tejtermékek érintett piacán. A Sole Hungária Rt. viszont - indokolás nélkül - azt az álláspontot fejtette ki, hogy "a MiZo f. a. vagyonelemeinek kérelmezők felé történő értékesítése a hazai piac, tejpiac szerkezetét hátrányosan befolyásolná".

  • 32)

    A Tpvt. 71. § szerinti jelentésben a vizsgáló a kérelmezett összefonódás engedélyezését indítványozta.

V.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 33)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vagy több vállalkozás irányítást szerez egy tőle független vállalkozás része felett. A Tpvt. 23. § (5) bekezdése értelmében vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok, amelyek megszerzése elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.

  • 34)

    A Tpvt. 23. § (2) bekezdés b) pontja szerint közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint vezető tisztségviselőnek (összhangban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 21. §-sal) részvénytársaság esetében az igazgatóság tagjai minősülnek.

  • 35)

    A MiZo f. a. kérelmezők által megvásárolt vagyoni eszközei (lásd 1) pont) nem vitathatóan vállalkozásrésznek minősülnek. Ezen vállalkozásrész felett a kérelmezők a MiZo Rt. megalapításával - részvény arányaiktól függetlenül - a Versenytanács álláspontja szerint közösen szereztek irányítást, mert az igazgatóság tagjait csak egyhangú döntéssel választhatják meg, illetve hívhatják vissza.

  • 36)

    A Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerint az összefonódáshoz akkor kell engedélyt kérni, ha

    • -

      az érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § szerinti közvetlen és közvetett résztvevők) előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, és

    • -

      a vállalkozásrész előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van.

  • 37)

    A Tpvt. 27. § (4) bekezdése alapján vállalkozásrész esetében az azt értékesítő vállalkozás által az értékesített eszközök és jogok hasznosításával elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.

  • 38)

    A Tpvt. 26. § (2) bekezdése alapján a kérelmezett összefonódás közvetlen résztvevőjének minősül

    • -

      a közös irányítást megszerző három vállalkozás (az Agro-Vitál Kft., a CE-GÖD Kft. és a DÉTEJ Kft.), valamint

    • -

      a MiZo f. a. értékesített vagyoni eszközei, mint vállalkozásrész.

  • 39)

    A MiZo f. a.-nak az értékesített vagyoni eszközökkel elért 2001. évi árbevétel (20282 millió forint) önmagában meghaladja a tízmilliárd forintot, és így értelemszerűen az ötszázmillió forintot is, ezért a kérelmezett összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

  • 40)

    Miután a Tpvt. 24. § (1) bekezdés szerinti küszöbértékek már a közvetlen résztvevők nettó árbevételi adatai alapján teljesültek, ezért a Versenytanács az ügylet engedélyköteles mivoltának megítéléséhez érdemben nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a kérelmezők kisebbségi üzletrésztulajdonosai (a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. és Dalmandinvest Rt.) rendelkeznek-e olyan irányítási joggal, ami alapján a közvetett résztvevőnek minősülnek. Hasonló megfontolásból nem értékelte a Versenytanács azt sem, hogy az Agro-Vitál Rt. négy 25 százalékos üzletrész tulajdonosa közös irányítónak minősül-e.

VI.

Az engedélyezés

  • 41)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 42)

    A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

    • 1.

      Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

    • 2.

      Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

    • 3.

      A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

    • 4.

      Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b.) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

  • 43)

    A kérelmezett összefonódásnak nem vitathatóan nincsenek horizontális versenyhatásai, hiszen a tejfeldolgozással foglalkozó MiZo f. a. vagyonelemei felett irányítást szerző vállalkozások és az azokhoz kapcsolódó vállalkozások (továbbiakban együtt: irányítást szerző vállalkozáscsoport) nem szereplői a tejfeldolgozási piacnak. Ez a körülmény azonban - szemben a kérelmezők megközelítésével (lásd 5) pont) - a 42) pontban részletesen kifejtettek alapján nem elégséges feltétele annak, hogy az összefonódásnak nem lehetnek káros versenyhatásai.

  • 44)

    Az adott esetben mindenekelőtt a vertikális versenyhatások vizsgálata szükséges, mert az irányítást szerző vállalkozáscsoport eladóként jelen van a tejfeldolgozás legfontosabb alapanyaga, a nyerstej termelésének- és értékesítésének piacán.

  • 45)

    Az irányítást szerző vállalkozáscsoport 4,8 százalékkal részesedik az országos nyerstej termelésből, és ezen belül (egy kisebb méretű, a versenyhatások szempontjából figyelmen kívül hagyható vállalkozás kivételével) egyetlen nyerstej felvásárló vállalkozás esetében sem haladja meg részesedése a 25 százalékot. Ebből következőleg a nyerstej értékesítése tekintetében az érintett földrajzi piac (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) lehetséges legszűkebb meghatározása mellett sem valószínűsíthető az irányítást szerző vállalkozáscsoport gazdasági erőfölényes helyzete. Mindezt alátámasztja az is, hogy a Veszprémtej Rt. - mely esetében a legmagasabb (25 százalékos) az irányítást szerző vállalkozáscsoport részesedése a tejfelvásárlásból - nem emelt kifogást a kérelmezett összefonódással szemben.

  • 46)

    A MiZo f. a. 10,3 százalékkal részesedik az országos nyerstej felvásárlásból, ezen belül a Dunántúlon 18-, Kelet-Magyarországon pedig 4,7 százalék a részesedése. Megyénként vizsgálva pedig kizárólag Győr-Moson-Sopron megyében haladja meg a részesedése 25 százalékot (42,4 százalék), úgy azonban, hogy a határos megyék közül Vas megyében és Komárom-Esztergom megyében egyáltalán nem vásárol nyerstejet, Veszprém megyében pedig mindössze 4,3 százalék a részesedése a tejfelvásárlásból. Mindezek alapján - függetlenül az érintett földrajzi piac(ok) konkrét meghatározásától - nem valószínűsíthető, hogy a MiZo f. a. gazdasági erőfölényes helyzetben lenne a tejfelvásárlás tekintetében.

  • 47)

    A 45-46) pontban részletesen kifejtettek alapján a kérelmezett összefonódásnak vertikális összefüggésben nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai, és a MiZo f. a., valamint az irányítást szerző vállalkozáscsoport termékszerkezete alapján portfolió hatással sem kell számolni.

  • 48)

    Káros konglomerátum hatással szintén nem kell számolni, mert a MiZo f. a. a tejtermékek értékesítése tekintetében sem rendelkezik olyan piaci részesedéssel (lásd 24-25) pontot), ami jövedelmi helyzetének az összefonódást követő várható javulása mellett gazdasági erőfölényes helyzetet alapozna meg, függetlenül attól, hogy a tejtermékek egészét vagy az egyes tejtermék árucsoportokat tekintjük érintett árupiacnak (Tpvt. 14. § (2) bekezdés).

  • 49)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

  • 50)

    A Versenytanács a 44-48) pontban foglaltakra is tekintettel a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

VII.

Eljárási kérdések

  • 51)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 52)

    Az ügyfelek (a kérelmezők és a MiZo f. a.) egyaránt kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 53)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. július 11.