Gazdasági Versenyhivatal

Vj-35/2002/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Tetra Pak Hungary Rt. (Budaörs) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

I.

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a és 72. § (1) bekezdés b) pontja nyomán készült vizsgálati jelentések alapján a következő tényállást állapította meg:
A magyar tejpiaci választék a tej kezelésének módjától és az alkalmazott csomagolástól függően bőséges.
A kereskedelmi forgalomban kapható többféle pasztőrözött tej a tejpiacon jelenleg 65 %-kal részesedik. A pasztőrözés azt jelenti, hogy a tejet a gyártás során 71,7 °C hőmérsékleten 15 másodpercig, vagy ezzel egyenértékűen hőkezelik, majd a legrövidebb időn belül legalább 6 °C-ra hűtik és bizonyos szakmai próbáknak teszik ki. A pasztőrözött tej a tárolás során hűtést igényel és a gyártás során felhasznált különféle csomagolóanyagban szavatosságát 3-10 napig őrzi meg. A csomagolóanyagok közül legelterjedtebb a műanyagzacskó (42 %), amit követ az ELOPAK Trading AG által forgalmazott pure-pack csomagolási rendszer (32 %), illetve csökkenő részesedéssel a Variopak, a műanyag flakon és a Tetra Rex csomagolóanyag.

A tejpiacon körülbelül 35 %-kal van jelen az úgynevezett UHT tej, amit aszeptikus gyártási technológiával állítanak elő úgy, hogy a tejet 135 - 150 °C-ra hevítik, néhány másodpercig az adott hőmérsékleten tartják, majd hirtelen szobahőmérsékletűre hűtik és egy speciális csomagolóanyagból készült dobozba csomagolják. Ennek a csomagolóanyagnak a segítségével a tej akár 90 napig is felbontatlan állapotban hűtés nélkül tárolható, s a szavatossági határidőn belül biztonsággal fogyasztható.

A tej, mint mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer forgalombahozatali feltétele, hogy a fogyaszthatóságának lejárati időpontja után nem hozható forgalomba (módosított 1995. évi XC. törvény (Ét.) 14. § (2) bekezdés). Éppen ezért - egyebek mellett - az erre vonatkozó határidőről, tárolási feltételekről a fogyasztót jogilag szabályozott módon tájékoztatni kell (Ét. 18. §, 19. §, 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM rendelet 28. § (1) bekezdés).
Az élelmiszerek reklámozása során szolgáltatott vagy sugallt információknak az élelmiszerjelölési előírásokkal (Ét. 19. §) való összhangját biztosítani kell (Ét. 20. §).

Az UHT tejet kizárólag az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Rt.) Tetra Brik elnevezésű hatrétegű dobozába csomagolják.
Az Rt-t 1999-ben alapította a Tetra Pak németországi cége, hogy a nemzetközi Tetra Pak cégcsalád magyarországi tevékenységének kereskedelmi részét önállóan ellássa. Az országban a csomagolóanyag gyártó tevékenységet a Tetra Pak Gyártó Rt. látja el, az Rt. a csomagolóanyag, mint termék, továbbá a különleges feldolgozási technológiát lehetővé tevő különleges berendezések kereskedelmével összefüggő tevékenységet végzi.
A Tetra Brik doboz 75 %-a papír, 20 %-a műanyag, 5 %-a alumínium. A hat réteg feladata egymástól eltérő. A csomagolóanyag merevségét a papír biztosítja, a műanyag távol tartja a baktériumokat és a nedvességet, az alumínium megóvja a tejet a fénytől és az oxigéntől. Ez a csomagolóanyag nemcsak az UHT tej, hanem tejtermékek, gyümölcslevek, egyéb folyékony élelmiszerek csomagolására is szolgál, a szavatossági határidő alakulásába aktív módon közrehatóan. Önmagában az UHT tej csomagolóanyagának piacán az Rt. piaci részesedése 100 %, míg a teljes magyarországi fogyasztói tej csomagolóanyag piacon 18 %.

A korábbi, 1998-beli 80:20 arányhoz képest az UHT tej aránya az elmúlt három évben az UHT tej javára mozdult a piacon. Az UHT tej a `90-es években "tartós tej" közhasználatú elnevezéssel vonult be a köztudatba, amelynek az Rt. rosszallóan téves fogyasztói képzetet tulajdonított, hiszen a termék tartósítószert nem tartalmaz. Ezért 1999-től kezdve a hosszú szavatossági határidőt és az ebből adódó előnyöket előtérbe helyezve, végleges emblémát feltüntető tv-reklámok, egyéb reklámhordozók széleskörű használatával kiegészülő előkészített kampányt folytat. A kampányelőkészítés része volt, hogy az Rt. 1999. márciusában különféle kifejezéstervezetek előzetes bírálatát kérte a Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottságától. A tervezetek között szerepelt például a "Mindig friss", vagy "Hosszú tej" összetétel, amelyeket a Bizottság valótlan, illetve értelmetlen voltuk miatt a reklámetikai szabályok szerint nem helyeselt. Pártolta viszont a "Hosszan friss" megfogalmazást, amit reklámetikai szempontból nem tartott kifogásolhatónak.
Az Rt. 1999. október 20-i bejelentéssel a Magyar Szabadalmi Hivataltól 2001. augusztus 28-án védjegyoltalmat kapott a "Hosszanfriss" tej ábrás védjegyre, amely a reklámokban széleskörűen ismertté vált tehénfejet ábrázolta, körülvéve az írott "Hosszanfriss" tej szóösszetétellel.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel a Tpvt. 70. § (1) bekezdés szerint az Rt. ellen azért indított eljárást, mert vélelmezte, hogy az Rt. csomagolóanyagain a reklámkampányban használt "Hosszanfriss" tej és a "Frissesség tégladobozban" kifejezésekkel megtévesztheti a fogyasztókat.

Korábban a Gazdasági Versenyhivatal az egyik tejgyártó ellen már indított hasonló tárgyú eljárást, amelynek középpontjában a Milli UHT tej hangoztatott szertelen frissessége, más íze, homogénezett, ultrapasztőrözött, tartósítószer nélküli előállítása volt. A 40/1998. szám alatt lefolytatott eljárást a Versenytanács jogsértés hiánya miatt megszüntette, mert a vizsgálat eleve azt állapította meg, hogy az országban forgalmazott valamennyi tej homogénezett és hőkezelt, ami fogalmilag azzal azonos, hogy pasztőrözött, vagy ultrapasztőrözött s tartósítószer nélküli. A Versenytanács azt is kifejtette, hogy köznapi értelemben a fogyasztók számára a tej frissessége a tej szavatossági idő alatti fogyaszthatóságát jelenti.

A jelen ügyben készült vizsgálati jelentések is jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését indítványozták, mert a reklámkampányban használt állítás igaz és pontos, megfelel a módosított 1997. évi LVIII. törvény (Grtv.) 15. §-án keresztül is hatályosuló Tpvt. III. fejezetében foglalt előírásoknak.

Az Rt. már a vizsgálati időszakban jogsértés hiánya miatt az eljárás megszüntetését indítványozta, felsorakoztatva bizonyítékait (reklámetikai bizottsági állásfoglalás, szakértői vélemények, védjegyoltalmi eljárás) annak megállapítása érdekében, hogy a kifogásolt szlogent jogszerűen használja.

III.

Az élelmiszertörvényben foglalt reklámozási előírás (20. §), amely felhívja a figyelmet a reklám törvényi szabályozásra, karöltve a versenytörvénnyel (Grtv. 7. § - Tpvt. 8. §) azt a kötelezettséget rója az Rt-re, hogy abban a tájékoztatásban, amelyet a reklámeszközök széleskörű használatával nyújt a fogyasztóknak, fogyasztómegtévesztésre alkalmas elem ne legyen. Feladata azért igényel nagyobb körültekintést, mert nem tejgyártó, így UHT tejet sem állít elő Magyarországon, mégis abban érdekelt, hogy az UHT tejfogyasztás növekedjen, s általa, mint az UHT tejet kizárólagosan csomagolóanyaggal ellátó vállalkozás, növelje részesedését a különböző csomagolási rendszerek magyarországi piacán. Erre reális esélyt az UHT tej fogyasztásának felfuttatása azért nyújt, mert a vállalkozás az UHT tejhez különleges, egyedi tulajdonságokkal rendelkező csomagolóanyagot tud biztosítani, aminek folytán elősegíti annak többhónapos, ezért hosszantartónak mondható szavatossági határidejének biztosítását, amelyen belül a termék jogszabályilag forgalombahozható és lejártáig fogyasztható. Nyilvánvalóan önmagában a csomagolás reklámozása a kívánt piaci hatást nem váltja ki, mert a fogyasztók a beltartalom miatt vásárolnak tejet, s a csomagolás a szokásos termékmegóvó, biztonságossági szerepet kapja. Ebből következően a reklámhadjárat kettős célzatú lehet: az UHT tej népszerűségét emelve abszolút értelemben az össztejpiaci keresletnövelése, relatív értelemben pedig az egyébként az UHT tejet helyettesítő pasztőrözött tejek rovására az UHT tej részesedésének emelése, javítva az Rt. 18 %-os piaci részesedését az országos fogyasztói tej csomagolóanyag piacon.

Az eljárás során azt kellett értékelni, hogy az Rt. piacszerzési törekvéseit az Ét. 20. §-ának tiszteletbentartásával, a reklámtörvényen keresztül hatályosulóan, végső soron versenyjogilag megengedett módon valósítja-e meg, vagy a fogyasztók döntésének tisztességtelen befolyásolásával, amely a fogyasztói érdeksérelmen túl versenytársainak jogszerűtlen hátrányt, míg magának jogosulatlan előnyt okozhat.
A Versenytanács a Tpvt. 9. §-ában foglalt azon értelmezési szabály, miszerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, versenyjogszerűnek fogadta el a széleskörű reklámkampányban megfogalmazott tájékoztatást.
Az Rt. téglaszerű dobozaiban jogszerűen forgalmazott UHT tej valóban hosszan, legalább három hónapos szavatossági időn át eltartható, amely idő önmagában is hosszú, nemhogy a néhány napos egyébkénti tejszavatossági idővel összehasonlítva. A szavatossági határidőn belül, akár UHT tejről, akár más pasztőrözött tejről legyen szó, mindegyik frissnek minősül, azaz minden forgalomban lévő tej friss a szavatossági határidőn belül, csak a frissesség megőrzési idő különböző a feldolgozó eljárástól és vele együtthatóan csomagoló rendszertől függően. Az ezzel ellentétes álláspont arra vezetne, hogy semmiféle közforgalomban lévő élelmiszerre nem lehetne használni köznapilag a "friss" szót, se melléknévi, se főnévi alakban, szükségtelenül szembeállítva a házilagosan készült, azonnali fogyasztásra szánt élelmiszer frissességét a közfogyasztású, iparilag előállított élelmiszer frissességével.

A Versenytanács hangsúlyozza, hogy határozati értékelése kizárólag fogyasztómegtévesztési, azaz a reklámtörvényi szabályozással összhangban lévő versenyjogi szempontú. Tudomása van róla, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv II. kötetének Mé2-51/02. számú irányelve 2002. második felétől az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet jelzése szerint a "friss" jelző használatával kapcsolatosan ki fog egészülni. Értesülése szerint az idetartozó termékekre akkor alkalmazható a "friss" jelző, ha a garantált fogyaszthatósági idő nem több, mint a pasztőrözést követő 5. nap és a termék extra minőségű nyerstejből készült. A versenyjogi szempontú hivatali értékelésből következően, a jelen eljárásban vizsgált magatartás automatikusan a jövőben sem minősíthető önmagában azért versenyjogellenesnek, mert a versenyjogi szabályozáson kívül esően, egyéb előírások esetlegesen módosulnak.
A Versenytanács ehhez hasonló elv alapján ítélte meg az Rt. védekezését, amellyel a versenyjogsértés hiányát más szabályozásnak, szerinte a jelen eljárásra kiható eredményével kívánta alátámasztani. Ugyanis valamely kifogásolt magatartás elbírálása többféle rendelkezés, eljárás keretében történhet, amelyeknek szempontrendszerei különbözőek és az adott szabályozáshoz, eljáráshoz igazodnak. Ezért elvileg még az sem kizárt, hogy a védjegyoltalomban részesülő jelhasználat versenyfelügyeleti eljárást és marasztalást vonjon maga után a jelenlegitől eltérő más esetben.

A Versenytanács ezért az eljárást, figyelemmel a Tpvt. 72. § (1) bekezdésre, a 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszüntette.

A határozatot a Tpvt. 74. § szerint tárgyaláson kívül hozta meg.

A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § biztosítja az Rt. számára.

Budapest, 2002. július 2.