Vj-57/2002/14

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Mazda Motor Corporation kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett a Mazda Austria GmbH - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Mazda Motor Corporation megszerezze a Mazda Austria GmbH jegyzett tőkéjének ötven százalékát megtestesítő részvényeit.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    A kérelmező Mazda Motor Corporation (a továbbiakban: Mazda) 2002. április 11-én létrejött Részvény Adásvételi Szerződéssel (a továbbiakban: Szerződés) megvásárolta az Erste Bank der Österreichischen Sparkassen AG-tól (a továbbiakban: Erste) a Mazda Austria GmbH (a továbbiakban: MAG) jegyzett tőkéjének ötven százalékát megtestesítő részvényeket.

  • 2)

    A Szerződés 8.2.1. pontja szerint az Erste vállalta, hogy öt évig azokban az országokban, ahol MAG vagy annak valamely leányvállalata jelenleg üzleti tevékenységet végez a Mazda írásbeli hozzájárulása nélkül

    • -

      nem vehet részt gépjárművek (vehicles), gépjármű-autóalkatrészek és tartozékok forgalmazásában,

    • -

      nem köthet a MAG vagy annak leányvállalatai jelenlegi kereskedőivel gépjárművekre, gépjármű-alkatrészekre vagy tartozékokra vonatkozó forgalmazási szerződést.

  • 3)

    Az Erste MAG-ban lévő részvényeinek Mazda általi megszerzését követően a Mazda és - a MAG másik ötven százalékos részvénytulajdonosa - az Itochu Corporation (a továbbiakban: Itochu) közösen irányítja majd a MAG-ot. Ezért a Mazda az 1-2). pont szerinti tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - 2002. április 19-én kelt kérelmében a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

  • 4)

    Kérelmében hivatkozott arra, hogy az összefonódás nem jár semmilyen hatással sem a versenytársakra, sem a szállítókra, sem pedig a fogyasztókra. A szerződés 8.2.1. pontja szerint az Erste-t terhelő versenytilalom tekintetében előadta, hogy az a szerződő felek akarata szerint kizárólag a Mazda márkájú gépjárművekkel versenyző termékekre (a személygépjárművekre és kis hasznon gépjárművekre) vonatkozik, ami ésszerűen szükséges az összefonódás megvalósításához.

  • 5)

    A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmező 2002. május 30-án teljesítette.

II.

Az összefonódás résztvevői

A Ford-csoport

  • 6)

    A Mazda japán jogszabályok szerint bejegyzett vállalkozás, mely gépjárműveket, illetve azokhoz tartozó alkatrészeket és kiegészítőket fejleszt, gyárt és forgalmaz világszerte. A Mazda 33,39 százalékos tulajdonosa - és a kérelmező álláspontja szerint tényleges (de facto) irányítója - a Ford Motor Company (a továbbiakban: Ford).

  • 7)

    A Ford és az általa közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Ford-csoport) Ford, Volvo, Jaguar, Aston Martin és Land Rower márkájú gépjárművek, alkatrészek és kiegészítők tervezését, gyártását és értékesítését végzik.

  • 8)

    A Ford-csoporthoz az alábbi magyarországi vállalkozások tartoznak:

    • -

      A Ford Motor Hungária Értékesítő Kft. személygépjárműveket, valamint kis haszongépjárműveket forgalmaz független márkakereskedők részére.

    • -

      Az FCE Credit Hungária Rt. az autóiparhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat (kölcsönök, faktoring, pénzügyi lízing) nyújt.

    • -

      A Volvo Autó Hungária Kft. az új Volvo márkájú személygépjárműveket forgalmazza független nagykereskedők részére.

  • 9)

    A 8) pontban említett vállalkozások 2001. évi nettó árbevétele (az FCE Credit Hungária Rt. esetében a mérlegfőösszeg tíz százaléka) együttesen 37 milliárd forint volt. A Ford-csoport külföldön honos tagjai - a csoport magyarországi tagjainak történt értékesítésen túlmenően - nem értek el nettó árbevételt 2001. évben a Magyar Köztársaság területén.

    A MAG-csoport

  • 10)

    A MAG az Erste és az Itochu 50-50 százalékos közös vállalkozásaként jött létre 1978. évben. Az általa közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: MAG-csoport) az új Mazda gépjárművek, alkatrészek és kiegészítők importálását és forgalmazását végzik Ausztriában, valamint Kelet- és Közép-Európa országaiban.

  • 11)

    A MAG-csoporthoz az alábbi magyarországi vállalkozások tartoznak:

    • -

      A Mazda Motor Hungary Kft. az új Mazda személygépjárművek és kis haszongépjárművek kizárólagos magyarországi importőre és nagykereskedelmi forgalmazója.

    • -

      A Mazda Motor Hungary RE Ingatlanforgalmazó Kft.

  • 12)

    A 11) pontban említett vállalkozások 2001. évi együttes nettó árbevétele 8,6 milliárd forint volt. A MAG-csoport külföldön honos tagjai - a csoport magyarországi tagjainak történő értékesítésen túlmenően - 2001. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

    Az Itochu-csoport

  • 13)

    Az Itochu egy nemzetközi holding, amely több, mint nyolcvan országban van jelen. Az Itochu által közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Itochu-csoport) tevékenységi körébe acéltermékek, könnyűipari gépek-, elektronikai- és vegyi áruk-, valamint élelmiszerek gyártása és szállítása, továbbá pénzügyi szolgáltatások tartoznak. Az Itochu-csoport külföldön honos tagjai 2001. évben a Magyar Köztársaság területén 7,6 milliárd forint nettó árbevételt értek el.

  • 14)

    Az Itochu-csoporthoz tartozó magyarországi vállalkozás, az Eurasia Sped Szállítmányozó Kft. szállítmányozási tevékenységet folytat, melyből 2001. évben 5,5 milliárd forint nettó árbevételt ért el.

III.

A gépjármú piac főbb jellemzői

  • 15)

    A magyar piacon a hazai gyártású és összeszerelésű gépjárművek mellett a világon gyártott szinte valamennyi márka jelen van. Ez idő szerint közel húsz egymástól független vállalkozás-csoport forgalmaz személygépkocsikat Magyarországon, melyek közül ötnek az országos forgalomból való részesedése meghaladja a 10 százalékot. A piacot erős túlkínálat jellemzi, a forgalmazók között éles verseny folyik a fogyasztók megszerzéséért.

  • 16)

    A Ford-, illetve a MAG-csoport által Magyarországon forgalmazott áruk a felhasználás célja szempontjából alapvetően két csoportra oszthatók

    • -

      a személygépjárművek legáltalánosabb értelemben emberek közúton történő szállítására, helyváltoztatásra szolgálnak;

    • -

      a kis haszongépjárművek ezzel szemben alapvetően teherszállításra szolgálnak, amiből adódóan nélkülözik a személygépkocsik általános felszereltségét és komfortját.

  • 17)

    A személygépjárműveken belül az ár- és minőségbeli eltérésekre is tekintettel a nemzetközi és a hazai gyakorlatban egyaránt az alábbi kategóriákat különböztetik meg:

    • -

      mini (városi forgalomra szolgáló kisméretű, alacsony üzemanyag fogyasztású);

    • -

      kisautó (alapvetően városi jellege mellett, hosszabb utakra is kényelmesen használható);

    • -

      alsóközép (átmenetet képez a kisautó és a nagyobb személygépkocsik között, már kiválóan alkalmas családi autónak is);

    • -

      közép (különösebb gond nélkül rendeltetésszerűen alkalmasak öt személy kényelmes és hosszú utazására);

    • -

      nagyautók (alapvetően luxus célokat szolgálnak);

    • -

      sport (tipikusan kétajtós modellek, amelyeknél az esztétikai követelmények dominálnak);

    • -

      egyterűek (három sorban hét ember elhelyezésére szolgálnak, vagy öt ember elhelyezése esetén nagy rakteret biztosítanak);

    • -

      terepjárók (alapvetően közúti forgalomra készülnek, de korlátozottan terepjáró kapacitással és képességgel is rendelkeznek).

  • 18)

    A személygépjárművek magyarországi forgalmából a Ford-csoport 5 százalék körüli, a MAG-csoport pedig 1 % alatti mértékben részesedett. Együttes részesedésük a 17) pontban említett személygépjármű kategóriák közül kizárólag a sportautók esetében haladta meg a húsz százalékot.

  • 19)

    A személygépkocsi gyártással foglalkozó vállalkozások - miként a Ford és a Mazda is - általában valamennyi kategória gyártásával foglalkoznak, és többségükben jelen vannak nem csak a nemzetközi-, hanem a magyar piacon is.

  • 20)

    A kis haszongépjárművek magyarországi forgalmából a Ford-csoport 10 százalék körüli, míg a MAG-csoport 5-10 százalék közötti mértékben részesedett.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 21)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha több vállalkozás közösen irányítást szerez egy tőle független vállalkozás felett. Ebből következőleg értelemszerűen összefonódásnak minősül az is, ha a vállalkozás korábbi közös irányítójának helyébe egy másik vállalkozás lép (mint jelen esetben az Erste helyett a Mazda).

  • 22)

    A kérelem szerinti összefonódás ugyan külföldön honos vállalkozások között jön létre, azonban mindkét vállalkozás olyan vállalkozás-csoporthoz tartozik, amelynek vannak magyarországi tagjai, így az összefonódás hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, ezért arra kiterjed a Tpvt. hatálya (Tpvt. 1. §).

  • 23)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján: a Ford- a MAG- és az Itochu-csoport tagjai) 2001. évi - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdés szerint számított - együttes nettó árbevétele (58,7 milliárd forint) meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül az irányítás alá kerülő MAG-csoporté (8,6 milliárd forint) az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

V.

Az engedélyezés

  • 24)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 25)

    Az összefonódással érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) a Versenytanács minimálisan Magyarország egész területét tekintette, figyelembe véve, hogy a Ford- és a MAG-csoport egyaránt Magyarország egész területén forgalmazza áruit.

  • 26)

    Érintett árupiacokként (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) a Versenytanács - első megközelítésben - az egyes személygépjármű kategóriákat és a kis haszon-gépjárműveket vizsgálta.

  • 27)

    A 25-26) pont szerinti érintett piacok közül az összefonódással érintett vállalkozások együttes piaci részesedése kizárólag a sportautók esetében haladja meg a 20 százalékot. A 35 százalék körüli együttes piaci részesedés alapján sem valószínűsíthető azonban, hogy az összefonódás gazdasági erőfölényes helyzetet hoz létre, figyelembe véve, hogy a sportautó kategóriában is nagy számú versenytárs van a magyar piacon.

  • 28)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy az összefonódás révén bekövetkező koncentrációnövekedés csak látszólagos, hiszen a MAG - és rajta keresztül a Mazda Motor Hungary Kft. - az összefonódást megelőzően is kizárólagos forgalmazója volt a Mazdának.

  • 29)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

  • 30)

    Miután a 26) pont szerinti lehetséges legszűkebb érintett árupiac meghatározás mellett sem mutatkoztak káros versenyhatások, a Versenytanács érdemben nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a személygépkocsik egésze (vagy azon belül több kategória) egysége árupiacot alkot-e. Megjegyzi azonban, hogy az alkalmazott kategóriák kizárólag a keresleti helyettesítés szempontjait tükrözik, a Tpvt. 14. § (1) bekezdés alapján figyelembe veendő kínálati helyettesítés (melyet valószínűsít, hogy a piac szereplőinek többsége valamennyi kategóriában jelen van) alapján azonban nem zárható ki, hogy a személygépkocsik tekintetében tágabb az érintett árupiac.

  • 31)

    Az összefonódáshoz adott engedély a Tpvt. 30. § (5) bekezdése alapján kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás megvalósításához szükségesek. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint indokolt versenykorlátozásnak minősül az eladó vállalkozás által vállalt versenytilalom (lásd 3) pont), ha az időben korlátozott, továbbá az érintett áruk és a földrajzi terület tekintetében nem lépi túl az értékesített vállalkozás korábbi működési területét (Elvi állásfoglalások 90., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám).

  • 32)

    A versenytilalom viszonylag hosszú (ötéves) időtartamát a Versenytanács nem ítélte túlzottnak, figyelembe véve - egyezően a nemzetközi gyakorlattal - az érintett árukkal kapcsolatos fogyasztói hűséget és azok viszonylag hosszú életciklusát.

  • 33)

    A versenykorlátozással érintett árukör tekintetében a szerződés 8.2.1. pontja olyan megfogalmazást - gépjárművek (vehicles) - tartalmaz, amely túlterjedhet a MAG-csoport által jelenleg forgalmazott áruk (a személygépjárművek és a kis haszongépjárművek) körén. Ezért az engedély csak ez utóbbi árukörre - tehát a személygépjárművekre és a kis haszongépjárművekre - vonatkozó versenytilalomra terjed ki, ami egyébként a kérelmező nyilatkozata szerint (a szerződés megfogalmazásától függetlenül) megegyezik a felek szerződéses akaratával (lásd 4. pont).

  • 34)

    A Versenytanács a 27-28) pontban foglaltakra is tekintettel a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

VI.

Eljárási kérdések

  • 35)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 36)

    Az ügyfelek (a Mazda és a MAG) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 37)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. augusztus 30.