Gazdasági Versenyhivatal

Vj-69/2002/22

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Balatoni Hajózási Rt (Siófok) ellen a Gazdasági Versenyhivatal által gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

• 1.)

  A Gazdasági Versenyhivatal 2002. május 13-án a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67. § (1) bekezdés alapján versenyfelügyeleti eljárást indított a Balatoni Hajózási Rt (a továbbiakban: BH Rt) ellen.

• 2.)

  Az eljárás keretében a Tpvt. 70. § (1) bekezdése alapján elrendelt vizsgálat arra irányult, hogy a BH Rt

• • -

    a vitorláskikötő-hely bérleti díjak és az azokhoz kapcsolódó díjak meghatározásakor; illetve

• • -

    a vitorláskikötő-hely bérleti szerződések egyéb feltételeivel

visszaél-e gazdasági erőfölényével.

II.

A feltárt tények

A BH Rt tevékenysége

• 3.)

  A BH Rt jogelődje 1955-ben alakult, és 2001-ig a Magyar Hajózási Rt (MAHART) irányítása alá tartozott. Jelenlegi tulajdonosai a 2039/2001. (II.28.) Kormány határozat értelmében:

• • -

    a Magyar Fejlesztési Bank (51 százalék), valamint

• • -

    a Balaton környéki önkormányzatok (49 százalék).

• 4.)

  A BH Rt tevékenységi körébe személyhajózás, kompközlekedés, vitorláskikötői üzletág, ipari- és építőipari üzletág (hajóépítés, kotrás, strandok kialakítása), belkereskedelmi üzletág (vendéglátás, turizmus) és kiegészítő üzletágak (bérbeadás, reklámhordozók értékesítése) tartozik.

• 5.)

  A BH Rt nyereséges vállalkozás. A 4.) pont szerinti tevékenységekből származó nyeresége (üzemi tevékenység eredménye) az ezen tevékenységek költségei arányában 8 százalék körüli, a saját tőkére vetítve pedig 4-5 százalék közötti volt 2001. évben.

Vitorláskikötők a Balatonon

• 6.)

  A BH Rt 9 sport- és kedvtelési célú vitorláskikötőt (a továbbiakban: vitorláskikötő) üzemeltet a Balaton mellett, az alábbi helyiségekben:

• • -

    Badacsony

• • -

    Balatonboglár

• • -

    Balatonföldvár

• • -

    Balatonfüred

• • -

    Balatonlelle

• • -

    Balatonszemes

• • -

    Fonyód

• • -

    Siófok

• • -

    Szigliget

• 7.)

  Az utóbbi években a BH Rt beruházásainak nagyobb hányadát (2001. évben közel 90 százalékát) a vitorláskikötői üzletág fejlesztése érdekében valósította meg. Ennek is köszönhetően a BH Rt összes bevételében fokozatosan növekszik a vitorláskikötői üzletág bevételeinek aránya, mely 2001. évben megközelítőleg 15 százalék volt.

• 8.)

  A Központi Közlekedési Felügyelet Hajózási Felügyeletének nyilvántartása szerint összesen 48, engedéllyel rendelkező közforgalmú vitorláskikötő található a Balaton mellett, melyekben 3644 vitorláskikötő-hely van. Ezek közül a BH Rt - a 6. pontban említett helyiségekben - összesen 1796 hellyel rendelkezik. A BH Rt tulajdonában levőkön kívüli vitorláskikötő-helyek - elenyésző kivétellel - a Balaton északi partján helyezkednek el.

• 9.)

  A közforgalmú vitorláskikötők mellett (melyek közös jellemzője, hogy azokat mindenki számára azonos, előre meghirdetett feltételekkel lehet igénybe venni) megközelítőleg ötven további vitorláskikötő van a Balaton mellett, ezek egy része azonban nem rendelkezik engedéllyel, másik részük pedig egyesületek, vállalkozások tulajdonában van, amelyek alapvetően tagjaik (munkatársaik) részére tartják azokat fenn.

• 10.)

  Új vitorláskikötők létesítésének vannak bizonyos jogszabályi és adminisztratív követelményei (1/1980. (I.7.) KPM rendelet a kikötők létesítéséről, bővítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről). Ezek ugyan önmagukban érdemben nem nehezítik meg új vállalkozások piacra lépését, új vitorláskikötő létesítésének azonban jelentős kockázatai vannak. A BH Rt számításai szerint egy új vitorláskikötő megtérülési ideje meghaladja a 30 évet, és az ebből fakadó önmagában is jelentős kockázatot tovább erősíti az a körülmény, hogy folyamatosan csökken a Balaton vízszintje, ami érzékenyen érinti a vendégforgalmat.

A BH Rt által érvényesített díjak

• 11.)

  A BH Rt vitorláskikötőiben a kikötőhelyek bérbeadására két típusú díjszabást alkalmaz:

• • a.

    A régebbi, még fel nem újított kikötőkben (Balatonszemes, Balatonboglár, Balatonfüred) a hajóhossz és hajószélesség szorzata alapján határozza meg a díj mértékét (L x B alapú díj), amelyet a díj meghatározott százalékában növelnek a járulékos szolgáltatások (elektromos csatlakozás, cölöp-használat, WC és zuhanyozó használat, ivóvíz vételezés lehetősége) közül azok, amelyek az adott kikötőben rendelkezésre állnak.

• • b.

    A felújított kikötőkben (Badacsony, Balatonföldvár, Balatonlelle, Fonyód, Szigliget és 2002. évtől Siófok) a vitorláshajó által igényelt hely szélessége határozza meg a díj mértékét (helyszélességen alapuló díj), mely díj magában foglalja az a) pontban említett valamennyi járulékos szolgáltatást, a 24 órás kikötői szolgálatot, továbbá a BH Rt által üzemeltetett többi vitorláskikötő további díj fizetése nélküli használatának lehetőségét.

• 12.)

  Az előzőeken túlmenően külön díjazás mellett nyújtja a BH Rt a vitorláshajók

• • -

    daruzását (vízretétel, vízből való kiemelés); valamint

• • -

    téli tárolását.

• 13.)

  A BH Rt 2002. január 1-jétől az L x B alapú és a helyszélességen alapuló éves és havi vitorláskikötő-hely bérleti díjait egyaránt 30 százalékkal emelte. A daruzás és a téli tárolás díjait legutóbb 2001. szeptember 15-én emelte a BH Rt 10 százalékos mértékben.

• 14.)

  A BH Rt a 2002. évi vitorláskikötő-hely bérleti díjak meghatározásakor számolt:

• • -

    az anyagköltségek tekintetében az előző (2001.) évi közel 10 százalékos infláció költségnövelő hatásával;

• • -

    a személyi jellegű kifizetések esetében a bérfejlesztés hatásával, valamint a helyszélességes kikötők esetében öt-, az L x B típusú kikötők esetében pedig két fő kikötőmester felvételével;

• • -

    a felelősségbiztosítás bevezetésével;

• • -

    az öt évre elégséges mederkotrás egy évre jutó költségével; továbbá

• • -

    az előző évi 13 százalékos költségarányos nyereség (nyereségráta) 15 százalékra történő növelésével,

amelyek megtérítése a BH Rt számításai szerint mindkét típusú díj 30 százalékkal történő felemelését tette szükségessé.

• 15.)

  Az előzőek szerinti - a költségnövekedés mögött meghúzódó - változtatások indokaként a BH Rt hivatkozott a nemzetközi gyakorlatra, valamint a Gazdasági Minisztériummal 2000. májusában kötött Keretszerződésre, amelyben vállalta, hogy a kikötők szolgáltatási színvonala eléri az általános nyugat-európai színvonalat, minek érdekében a Keretszerződés - egyebek mellett - a 14.) pontban említett változások szükségességét is rögzítette. A felelősség-biztosítás bevezetésére nézve szintén hivatkozott a BH Rt a nemzetközi gyakorlatra, továbbá arra, hogy az egységes fellépés a bérlők érdekét is szolgálta, mert így a biztosítókkal előnyösebb szerződés volt köthető.

A vitorláskikötői bérleti szerződések

• 16.)

  A BH Rt a vitorláskikötői helyek bérbeadására évente köt szerződéseket, melyek az év április 1. és november 30. közötti szakaszára vonatkoznak. Az adott évre vonatkozó szerződési ajánlatát a BH Rt a megelőző év decemberében küldi meg azoknak, akikkel az előző évben is szerződéses kapcsolatban állt. Az ajánlat tartalmazza a BH Rt által érvényesíteni kívánt díjakat. A díjakat emellett közzéteszi a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben, továbbá kifüggeszti kikötőiben.

• 17.)

  Az éves bérleti szerződésben a BH Rt nem biztosít a bérlő számára előbérleti jogot. A gyakorlatban azonban, amennyiben a bérlő díjfizetési kötelezettségének eleget tesz és az adott kikötőben nincs olyan felújítás, ami a bérlő kikötőhelyének megszűntetésével járna, akkor a bérlő a következő évben is megtarthatja a helyét.

• 18.)

  A már felújított (és helyszélességen alapuló díjat érvényesítő) kikötőkben lehetőség van tíz évre szóló bérleti szerződés megkötésére is. Ezt a BH Rt rendes felmondással nem szüntetheti meg, a bérlő azonban az év végére vonatkozóan - harminc napos felmondási idővel - igen. Ez utóbbi esetben a bérleti díj (melyet a szerződés megkötésének évében a teljes tízéves időszakra meg kell fizetnie a bérlőnek) időarányos része a bérlő számára visszajár.

III.

A jogi értékelés

A gazdasági erőfölény

• 19.)

  A Tpvt. 22. § értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14. §) az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi részvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell - egyebek mellett - az érintett piacra való belépés feltételeit, az érintett vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, továbbá az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.

• 20.)

  A Versenytanács a vizsgálat tárgyát képező magatartással

• • -

    érintett árupiacnak (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) az engedéllyel rendelkező közforgalmú vitorláskikötők (lásd. 6. pont) kikötői hely bérleti szolgáltatást;

• • -

    érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) pedig - első megközelítésben - a Balaton partját

tekintette.

• 21.)

  A 20.) pont szerinti érintett piacon a BH Rt 50 százalék körüli részesedéssel rendelkezik, mégpedig oly módon, hogy nincs olyan további piaci szereplő, amelynek piaci részesedése akárcsak megközelítené a BH Rt-ét, és a piac további szereplői (szemben a BH Rt-vel) csak egy-egy településen vannak jelen.

• 22.)

  A magas piaci részesedés által korlátozott tényleges verseny mellett, a lehetséges verseny esélyei is rendkívül korlátozottak, figyelemmel a piacra lépési korlátokra (részletesen lásd. 10. pont).

• 23.)

  Mindezek alapján a Versenytanács a BH Rt gazdasági erőfölényes helyzetét a 20. pont szerinti érintett piacon megállapíthatónak találta.

• 24.)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a fogyasztók (a szolgáltatást igénybevevők) többsége szempontjából valószínűsíthetően nem jelent reális választási alternatívát a Balaton part egésze. Ezért a Tpvt. 14. § (3) bekezdés a.) pontjára tekintettel nem zárható ki, hogy a Balaton partján belül több elkülönült földrajzi piac létezik. Ezek konkrét meghatározását azonban a Versenytanács nem látta szükségesnek figyelemmel arra, hogy

• • -

    a BH Rt teljesen azonos díjakat és szerződési feltételeket alkalmaz valamennyi kikötőben, továbbá

• • -

    gazdasági erőfölényes helyzete a szélesebb földrajzi piac feltételezése mellett is fennáll, amiből következőleg az esetleges szűkebb földrajzi piacok között kell, hogy legyen legalább egy, amelyen a gazdasági erőfölény fennáll (az adott esetben a Balaton déli partja, illetve annak bármely szűkebb része tekintetében nyilvánvalóan megállapítható lenne a BH Rt gazdasági erőfölényes helyzete).

A visszaélés vizsgálata

• 25.)

  A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. Tisztességtelenül megállapítottnak (túlzottan magasnak) minősül az ár, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetés adott szakmát jellemző kockázatával arányban álló hozam alapján adódó ("tisztességes") nyereség összegét (Versenytanács elvi állásfoglalásai 78., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám).

• 26.)

  A BH Rt 2002. évre vonatkozóan vitorláskikötőiben a bérleti díjakat a várható költségváltozásokból kiindulva állapította meg. Ezért a Versenytanács vizsgálta.

• • -

    egyrészt a 2001. évi tényleges nyereségrátát (mint az árkialakítás bázisát képező 2001. évi díjak esetlegesen túlzottan magas voltának mércéjét);

• • -

    másrészt a 2001. évi díjak emeléséhez figyelembevett költségváltozások gazdasági indokoltságát.

• 27.)

  A BH Rt által számított, illetve figyelembevett költségarányos nyereségráta önmagában nem elégséges a díjak versenyjogi megítéléséhez, ahhoz a 25.) pontban foglaltakra is tekintettel a befektetés (saját tőke) arányos nyereség a megfelelő mutató. Következik ez abból, hogy azonos befektetéshez kapcsolódó adott időszaki (éves) költségek - különösen az anyagköltségek esetében - jelentős szóródást mutatnak a tőke forgási sebességének (más megközelítésben: az anyagköltségek arányának) függvényében, mire tekintettel adott vállalkozás költségarányos nyeresége reálisan nem hasonlítható össze más vállalkozások költségarányos nyereségével és a betéti kamatlábakkal sem.

• 28.)

  A BH Rt tevékenységének egészét jellemző 4-5 százalék közötti 2001. évi saját tőke arányos nyereségéhez 8 százalék körüli költségarányos nyereség tartozott. Ebből adódóan, figyelembe véve azt is, hogy

• • -

    a vitorláskikötői üzletág esetében az anyagköltségeknek az összes költségen belüli aránya alacsonyabb, mint a BH Rt egészét jellemző mérték; továbbá

• • -

    az elmúlt három évben a BH Rt által eszközölt beruházásoknak nagyobb hányada a vitorláskikötői tevékenységhez kapcsolódott

a vitorláskikötői tevékenységhez kapcsolható saját tőke arányos nyereség 2001. évben legfeljebb 7-8 százalék lehetett (4,5x13:8).

• 29.)

  A vitorláskikötői üzletág saját tőke arányos nyereségének előzőek szerint becsült 7-8 százalék közötti mértéke a Versenytanács álláspontja szerint nem tekinthető túlzottnak

• • -

    a nemzetgazdaság egészében átlagosan érvényesülő (10 százalék körüli) saját tőke arányos nyereséghez; valamint

• • -

    a befektetési kamatlábak mértékéhez

viszonyítva sem, s ez igaz a 2002. évre a 28.) pont szerinti módon becsülhető 8-9 százalék közötti mértékre is.

• 30.)

  Az a körülmény, hogy a vállalkozás nem ér el túlzott mértékű nyereséget csak szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy árai nem minősülnek tisztességtelenül megállapítottnak. A nem túlzottan magas nyereség ugyanis alapulhat azon is, hogy a vállalkozás a gazdaságilag indokoltnál magasabb költségek mellett végzi tevékenységét, amire utaló jeleket azonban a vizsgálat nem tárt fel.

• 31.)

  A gazdasági indokoltság szempontjából a Versenytanács külön is vizsgálta azokat a költségeket, amelyek a szolgáltatás minőségének változásával állnak összefüggésben. Ha ugyanis a vállalkozás a fogyasztók által nem igényelt módon emeli szolgáltatása színvonalát, akkor az abból adódó költségek nem tekinthetők gazdaságilag indokoltnak. Nem vitatható ugyan, hogy vannak olyan fogyasztók (vitorláshajó tulajdonosok), akik az alacsony árra tekintettel előnyben részesítenék az alacsonyabb színvonalú szolgáltatást. A megfelelően gazdálkodó vállalkozás azonban nem hagyhatja figyelmen kívül a jövőbeni - az életkörülmények javulásával párhuzamosan növekvő - igényszínvonalat. Ezért a Versenytanács nem látott alapot a szolgáltatás minőségének emelése és az ahhoz kapcsolódó költségek indokoltságának megkérdőjelezésére, figyelemmel a BH Rt és a Gazdasági Minisztérium között létrejött Keretszerződésre is, amely a nemzetközi (nyugat-európai) gyakorlat átvételét rögzíti.

• 32.)

  Mindezek alapján a BH Rt által 2002. évben érvényesített vitorláskikötő- hely bérleti díjak a Versenytanács álláspontja szerint nem minősülnek túlzottan magasnak. Szintén nem találta túlzottan magasnak a Versenytanács a daruzás és a téli tárolás díjait, melyeket a BH Rt 10 százalékkal, vagyis a 2001. évi 9,2 százalékos inflációval lényegében azonos mértékben emelt 2001. szeptemberében.

• 33.)

  Az éves kikötőhely bérleti szerződések körében (beleértve az azok elválaszthatatlan részét képező a BH Rt által kialakított Általános Szerződési Feltételeket) is a Versenytanács a Tpvt. 21. § a.) pontjának lehetséges megsértéseként vizsgálta azt, hogy a BH Rt az éves szerződésekben nem rögzíti a következő évre vonatkozó előbérleti jogot. Annak visszaélésszerűségét azonban nem látta megállapíthatónak, figyelemmel arra, hogy

• • -

    egyrészt a gyakorlatban (ha annak objektív akadálya nincs) a BH Rt felajánlja a bérlő számára ugyanazt a helyet,

• • -

    másrészt a BH Rt lehetőséget ad arra, hogy a bérlő tíz évre szóló szerződéssel biztosítson a maga számára kikötői helyet

• 34.)

  Az előzőekkel összefüggésben utal a Versenytanács arra, hogy a tíz évre szóló bérleti szerződés reális alternatíva a hosszabb távra berendezkedni kívánó bérlő számára, mert ha már nem tart igényt a szolgáltatásra, akkor év végén többletteher nélkül felmondhatja a szerződést.

• 35.)

  Mindezek alapján a Versenytanács - egyezően a Tpvt. 71. § alapján tett vizsgálói indítvánnyal - törvénybe ütköző magatartás hiányában a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a.) pontja alapján az eljárás megszüntette.

IV.

Eljárási kérdések

• 36.)

  A BH Rt - mint az eljárásban résztvevő egyetlen ügyfél - kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

• 37.)

  A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésein alapul.

Budapest, 2002. november 8.