Gazdasági Versenyhivatal

Vj-134/2002/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az ATEL Energia Tanácsadó KFt. a Csepeli Erőmű Kft. (Budapest), Csepeli Áramtermelő Kft. (Budapest.) és az NRG Csepel Energia Kft. (Budapest) feletti irányítás szerzése iránti kérelme ügyében meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az ATEL Energia Tanácsadó KFt. irányítást szerezzen az Csepeli Erőmű Kft., a Csepeli Áramtermelő Kft. és az NRG Csepel Energia Kft. felett.

E határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresetnek van helye.

Indoklás

I.

Tényállás

A kérelmezett ügylet

• 1.

  Az engedélykérési kötelezettség alapja az Aare-Tessin AG für Elektrizität, két leányvállalata, az ATEL Energia Kft. és a Multipower Beteilungsgesellschaft mbH, mint vevők és a megvásárolandó társaságok üzletrészeit tulajdonló Csepel Luxembourg (No.1) S.á.r.L., NRGenerating Luxembourg (No1.) S.á.r.L., NRGenerating Luxembourg (No.2.) S.á.r.L., valamint anyavállalatuk az NRG Energy Inc., mint eladók között 2002. szeptember 10-én megkötött Adásvételi Megállapodás. A Megállapodás értelmében a megszerezni kívánt Csepeli Erőmű Kft., Csepeli Áramtermelő Kft., NRG Csepel Energia Kft társaságok végső tulajdonosa, az NRG Energy Inc. megválik az említett érdekeltségeitől és azok tulajdonjogát az Aare-Tessin AG für Elektrizität energetikai csoport érdekeltségébe tartozó ATEL Energia Kft-re ruházza. Az adásvételi megállapodás szerint valamennyi megvásárolandó társaság üzletrészhányada tekintetében 99%-ot az Atel Energia Kft. szerez meg, 1 %-ot a Multipower Beteiligungsgesellschaft m.b.H..

• 2.

  Az adásvétel tárgyán belül, a megvásárolandó társaságok által végzett gazdasági tevékenységre tekintettel a következő eszközök jelentik a legjelentősebb tételt:

• • -

    a Csepel I. helyi közmű ellátó vállalat, amely a Csepel II. hőerőmű által előállított hőenergia mellett csúcs melegvíz kapacitást biztosít a FŐTÁV részére és a Csepeli Ipartelep vállalakozásai számára szolgáltatásokat teljesít

• • -

    a Csepel II erőmű, amelyik kombinált ciklusú erőmű, korszerű technológia alapján épült fel, átadására 2000. évben került sor.

Az érintett vállalkozások

• 3.

  A kérelmező ATEL Energia Kft-t kifejezetten a Csepel beruházás céljából, 2002. szeptember 3-án hozták létre. A társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyással bíró tulajdonosként van jelen az Aare-Tessin AG für Elektrizität (továbbiakban ATEL AG), amely Svájc vezető villamos energia szolgáltatója, valamint áramtermelője. Az ATEL AG saját erőművekkel, átviteli hálózatokkal rendelkezik.

• 4.

  Az ATEL AG legnagyobb részvényese 57,2 %-kal a Motor Colombus AG, melynek részvényesei között megtalálható a magyar villamos energia piacon jelen levő RWE és EDF, 20 - 20 % -os tulajdoni hányaddal. A Motor Colombus fő részvényese az Union de Banques Suisses (UBS) hozzávetőlegesen 35 %-kal. Az UBS, amely a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatója és vagyonkezelője, jogosult az igazgató tanács három tagját kinevezni, míg az RWE és az ED 1-1- tagot. Az Európai bizottság Verseny főigazgatósága 1995. december 17-én kelt levelében megállapította, hogy álláspontja szerint az RWE és az EDF sem külön-külön, sem közösen nem irányítják sem a Motor Colombus-t, sem ennek következtében az ATEL AG-t. A kérelmező nyilatkozatai szerint e kérdésben azóta nem történt változás. A svájci gyakorlatra hivatkozva kifejtette, hogy azon igazgatósági tagok, akik a versenyben érintettek, olyan üzletviteli kérdésekben, ahol konkurencia viszony fennállása lehetséges, nem csupán a határozathozatalból, hanem a tanácskozásból is ki vannak zárva. Ilyen esetekben az érintett igazgatósági tagokat rendszeresen felkérik, hogy a tanácskozás és döntéshozatal idejére hagyják el a termet. Ezt a gyakorlatot tükrözi az ATEL AG 2002. augusztus 22-i igazgatósági ülésének jegyzőkönyvkivonata, amelyből kitűnik, hogy az EDF és az RWE által delegált igazgatósági tagok nem vettek részt a kérelmezett tranzakció megszavazásában és az erre vonatkozó dokumentációt sem kapták meg.

• 5.

  Az ATEL AG 11 tagú igazgatóságából a Motor Colombus és annak részvényesei csupán 5 taggal vannak képviseltetve, közülük az RWE és az EDF 1-1 taggal. Az igazgatóság szótöbbséggel dönt, a kérelmező tudomása szerint a társaság részvényesei között nem létezik olyan megállapodás, amely a társaság döntéshozatalára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazna.

• 6.

  Az ATEL AG, valamint az irányítása alatt álló társaságok egy svájci székhelyű, független áramszolgáltató csoportot képeznek. A csoport működése Európára terjed ki. Tevékenységi körükbe az energetika valamint ahhoz kapcsolódó területekre tartoznak. Fő tevékenységeik a villamos energia termelése, villamos energia átvitel, villamos energia értékesítés, kereskedelem és áramszolgáltatás főbb típusok szerint csoportosítható.

• 7.

  Az ATEL AG a magyarországi piacon is jelen van; hosszú távú áramvásárlási szerződésen keresztül hosszú távú kereskedelmi kapcsolatot tart fenn a Magyar Villamos Művekkel, azaz a társaság a magyar villamos energia piac egyik importőre. Emellett az ATEL leányvállalati érdekeltségekkel is rendelkezik: GA Magyarország Villamos Távközlési Berendezéseket Gyártó Kft., amely technológiai felügyeletet és karbantartási szolgáltatásokat nyújt áramszolgáltató társaságok részére és a Kraftszer Vállalkozási Kft.

• 8.

  Az ATEL csoport a részleges piacnyitás fázisába kerülő magyar villamos energia piacon villamos energia kereskedelmi társaságként is jelen kíván lenni. Ennek bizonyítéka, hogy kérelmező anyacége megvásárolta a holland bejegyzésű Entrade Holdings B.V. villamos energia kereskedelmi társaságot és annak magyar érdekeltségét, az Entrade Hungary Kereskedelmi Kft-t, amelyik a Magyar Energia Hivatalhoz villamos energia kereskedelmi engedély iránt kérelmet terjesztett elő.

Csepeli Áramtermelő Kft.

• 9.

  A kérelmezett Csepeli Áramtermelő Kft. alapítója a Powergen Holdings BV volt. A társaságot 2001. június 29-én megvásárolta a Csepel Luxembourg (No.1.) S.á.r.l.. A Csepeli Áramtermelő Kft. így az amerikai NRG Energy Inc. globális energia társaság érdekeltségévé vált. Tevékenységi köre főtevékenységként villamos energiatermelés, elosztás, hőenergia termelés és elosztás. Ezen túlmenően tevékenységi körében gőz-, és melegvízellátás, víztermelés, kezelés,- elosztás mérnöki tevékenység és tanácsadás szerepel.

• 10.

  A társaság főtevékenységét, a villamos áram termelést a tulajdonát képező, 2000. november 1-től üzemelő Csepel II kombinált ciklusú 389 MW beépített elektromos kapacitású erőmű kereskedelmi üzemeltetésével teljesíti. A társaság a megtermelt villamos áramot egy 1997-ben aláírt hosszú távú (húsz éves) Áramvásárlási Megállapodás alapján a Magyar Villamos Művek felé értékesíti. A Csepel II. erőmű üzemvitelének tüzelőanyaga földgáz, de alternatív tüzelőanyagként gázturbina olaj is használható (kombinált ciklus). A tüzelőanyagot a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársasággal aláírt húsz éves Gázszolgáltatási Megállapodáson keresztül vásárolja. A Csepel II. erőmű rendelkezik továbbá 120 MW termális (hő) teljesítménnyel is, amely a szintén főtevékenység hőenergia szolgáltatásának az alapja. A társaság végzi a Csepel II. erőmű által megtermelt melegvíz és hőenergia disztribúcióját.

Csepeli Erőmű Kft.

• 11.

  A kérelmezett Csepeli Erőmű Kft. tulajdonosa 1996. augusztus 16-tól a Powergen Holdings BV volt. A társaságot 2001. június 29-én megvette a Csepel Luxembourg (No. 1) S.á.r.l.. A társaság ténylegesen gyakorolt tevékenységi köre a hőenergia termelése, illetve szolgáltatása (gőz- és melegvízellátás), valamint a vásárolt földgázszolgáltatás és vízellátás (ipari víz, lágyvíz, sótalanvíz termelés és szolgáltatás vásárolt ivóvíz és csatorna szolgáltatás). A társaság kiegészítő tevékenységként csúcs melegvíz termelési kapacitást is biztosít a FŐTÁV Rt. számára.

NRG Csepel Energia Kft.

• 12.

  A kérelmezett NRG Csepel Energia Kft. az 1998. március 31-én alapított PowerGen Energia Rt. jogutódja. Az NRG Energy Inc. leányvállalata, a Csepel Luxembourg (No. 1.) S.á.r.l. 2001. évben megvásárolta a PowerGen Holdings BV társaságtól. A társaság főtevékenysége üzletviteli tanácsadás, illetve egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás. A társaság feladata a 389 MW elektromos és 120 MW hőenergiát termelő Csepel II. erőmű számára üzemeltetési és menedzsment szolgáltatások teljesítése.

A villamos energia szektor bemutatása - részleges liberalizáció

• 13.

  A villamos energia szektor az ágazat nemzetgazdasági súlya, valamint iparági sajátosságok folytán mindig is a szabályozott gazdasági szektorok közé tartozott. Az alapvető szabályokat jelenleg a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (Vet.) tartalmazza. Az Országgyűlés 2001. december 18-án fogadta el a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényt (új Vet.), melynek rendelkezései túlnyomórészt 2002. január 1-től lépnek hatályba. Az új Vet-hez számos végrehajtó rendelet kapcsolódik, a legfontosabbakat a Kormány 2001. augusztus 23-án fogadta el. Jelen ügyhöz kapcsolódóan megnevezendők ezek közül a villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló 181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet és az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet.

• 14.

  Az új szabályozás célja, hogy a vonatkozó közösségi irányelvnek megfelelően részleges piacnyitást vezessen be: az ún. feljogosított fogyasztóknak módjukban áll megválasztani, hogy kitől vásároljanak villamos energiát. A részleges piacnyitásból adódóan egymás mellett fog élni a mai állapotokat továbbvivő ún. közüzemi rendszer és a szabad versenyre épülő piac.

• 15.

  A ma hatályos szabályozási modell korlátozottan megengedi ugyan a villamos energia termelésben a versenyt (engedélyhez kötött piacralépés, új kapacitás építési korlátokkal), viszont kizárólagos jogok, jogi monopóliumok jellemzik a külkereskedelmet (Magyar Villamosművek Rt. privilégium), az átvitelt (szintén MVM) és az áramszolgáltatást (hat vállalkozás regionális monopóliumai). A kizárólagosságot élvezőket ugyanakkor ellátási kötelezettség terheli. Ehhez képest az új Vet. a villamos energia kereskedelem különböző szintjein, legalábbis a feljogosított fogyasztók tekintetében, a jogi monopóliumok felszámolásával megteremti a szabad verseny lehetőségeit.

• 16.

  Mivel a vizsgált tranzakció hatásait elsősorban a részlegesen liberalizált piacon fejti majd ki, részletesebben az új Vet. nyomán létrejövő piaci struktúrát szükséges bemutatni. Az új Vet. alapján a következő szegmensekre fog tagolódni a villamos energia szektor: termelés - átvitel - elosztás - kereskedelem - feljogosított fogyasztók. A közüzemi rendszerben közüzemi nagykereskedőtől fogja a közüzemi szolgáltató vásárolni a villamos energiát és a maival megegyező módon ellátni a közüzemi rendszerben maradó fogyasztókat.

• 17.

  A mai rendszerben szállításnak nevezett tevékenységi kör a jövőben szétválik átvitelre és közüzemi nagykereskedelemre. Akit ma szolgáltatónak nevezünk, azzal a jövőben egyrészt mint elosztóval, másrészt mint közüzemi szolgáltatóval találkozhatunk. Az átviteli engedélyes végezhet majd közüzemi nagykereskedelmet, az elosztói engedélyes pedig közüzemi szolgáltatást.

• 18.

  A villamos energia szektor működését, mint a többi hálózatosak nevezhető iparágat, alapvetően meghatározza a szereplőket egymással fizikailag összekötő, különféle hálózatok megléte, tulajdonlása, illetve annak használata. Közcélú hálózat, amely magas feszültségű átviteli és elosztói hálózatra osztható, köti össze a termelőket és kiserőműveket a kereskedőkkel, feljogosított fogyasztókkal, közüzemi nagykereskedővel és közüzemi szolgáltatókkal. A hozzáférésről a rendszerirányító (MAVIR Rt.) feladata lesz dönteni.

• 19.

  A jelenleg engedéllyel működő társaságok, illetve jogutódjaik (a termelő a termelési működésre, a szállító átvitelre és közüzemi nagykereskedelemre, az együttműködő villamosenergia-rendszer üzemének irányítója rendszerirányításra, a szolgáltató elosztásra és közüzemi szolgáltatásra vonatkozó) működési engedély iránti kérelmüket legkésőbb 2002. szeptember 1-ig kellett, hogy benyújtsák a Magyar Energia Hivatalnál (MEH).

• 20.

  A villamos energia, mint homogén termék esetében verseny szempontból kiemelkedő szerepe - az ellátás folyamatosságának biztosítása mellett - az árversenynek lesz. Az új Vet. nyomán az alábbiak lesznek továbbra is hatósági áras szolgáltatások, illetve áruk:

• • -

    átvitel

• • -

    elosztás

• • -

    rendszerirányítás

• • -

    termelők közüzemi célra lekötött értékesítése (2004. január 1-ig)

• • -

    közüzemi nagykereskedő és közüzemi szolgáltató közötti kereskedelem

• • -

    közüzemi fogyasztó részére értékesített villamos energia.

A villamos energia termelése

• 21.

  Az adásvételi megállapodás révén megszerezni kívánt három társaság közül a Csepeli Áramtermelő Kft. főtevékenysége a villamos és hőenergia termelése. A villamos energia termelés a fent ismertetett villamos energia ágazat vertikumának az első lépcsője, az elektronok áramlásának kiindulópontja. Az új Vet. fogalommeghatározásai szerint erőmű olyan energiaátalakító létesítmény, amely energiahordozó, így különösen szén, szénhidrogén, hasadó anyag, megújuló energia, hulladékból nyert energia felhasználásával villamos energiát termel, termelő tevékenységének produktumát pedig értékesíti. A fogyasztóknál megjelenő áramdíj összetételét illetően azt lehet mondani, hogy abban megközelítőleg 75 %-ot képvisel az erőműi áramár és 25 %-ot minden egyéb tevékenység díja. Az erőművek a villamosenergia-piaci verseny főszereplői.

• 22.

  Az erőművi piac kapcsán indokolt kitérni arra, hogy új erőművi kapacitás létesítése jelentős idő - és költségvonzattal jár. Egy új erőmű létesítése körülbelül öt év alatt lehetséges, a belépéshez speciális eszközök és beruházások szükségesek. A megépült termelő berendezés esetén nagyok az elsüllyedt költségek. Közgazdasági oldalról nézve egy erőművi beruházásnak igen hosszú a megtérülési ideje. Ez támasztja alá azt, hogy a magyar villamos energia piacon új kapacitás létesítése előtt igyekeztek az erőművek a kapacitást hosszú távra lekötni, így biztosítva a beruházási költségek megtérülését.

• 23.

  2000. évben Magyarországon a beépített és ténylegesen igénybe vehető teljesítmény 6 349 MW, 2001-ben 6 663 MW volt. A ténylegesen igénybevett átlagteljesítmény 4 425 MW, illetve 4 566 MW volt. A számok azt mutatják, hogy kapacitásfelesleg van, de a probléma az, hogy sok erőmű drágán termel, ezért csak a legminimálisabb szinten kerül igénybevételre. 2001. januárjától a belföldi nagyerőművektől vásárolt villamos energia termelői átlagára 9,62 Ft/kWh (az egyedi erőművi árak 6,30-26,12 Ft/kWh között szóródnak).

• 24.

  A Magyar Energia Hivatal 2001. évi tájékoztatója alapján Magyarországon 2001. évben összesen 36 145 000 MWh volt a termelők által összesen megtermelt villamos energia. Ebből a termelőktől a Magyar Villamos Művek, mint szállító felé 31 561 000 MWh került értékesítésre. Az importált villamos energia mennyisége 6 947 000 MWh volt 2001. évben szintén a Magyar Villamos Művek, mint import - export monopólium felé. Ez azonban tartalmazza a reexportra importált villamos energia mennyiséget is a Magyar Villamos Művek által adott tájékoztatás szerint. A 2001. évi tényleges, importált és reexportra nem kerülő energia mennyiség 5 118 300 MWh volt. Ennek megfelelően a MVM Rt. 2001. évben hálózatra adott, rendelkezésre álló villamos energia mennyisége 36 679 300 MWh volt. Ezeknek az adatoknak a jelentősége az egyes koncentrációban érintett piaci szereplők piaci pozíciójának meghatározása során jut szerephez.

• 25.

  A villamos energia döntő hányadát közcélú erőművek, egy kisebb részét pedig iparvállalatoknál működő erőművek állítják elő. A termelés területén 13 engedélyes erőmű működik:

  Engedélyes erőművek Magyarországon - értékesítés, átlagár

• 26.

  A Csepeli Áramtermelő Kft. a kombinált ciklusú, 389 MW névleges teljesítményű erőművével 2001. évben a megtermelt, MVM-nek leadott, rendelkezésre álló 31 561 000 MWh teljesítményből 2 349 831 MWh-val részesedik, azaz 7,4 % a ténylegesen leadott teljesítmény alapján számított részesedése az erőművek között.

• 27.

  A két legnagyobb befektető, az MVM Rt. és a Tractebel együttes részesedése a termelésben közel 60 %-os, a négy legnagyobb tulajdonos piaci részesedése pedig meghaladja a 80 %-ot. Az MVM Rt.-nek további 25-25 %-os tulajdoni részesedése van a Dunamenti és a Mátrai Erőmű Rt-ben.

• 28.

  A termelők kulcsszereplői lesznek a liberalizált energia piacnak. Ha ugyanis ezen a szinten nem sikerül alacsonyabb árakat generáló versenyt teremteni, akkor a kereskedelmi szintű kizárólagosságok megszűntetése kevés pozitívummal fog járni a fogyasztókra nézve. Az új Vet. szerint a termelők a közüzemi célra lekötött energiát kötelesek felajánlani a közüzemi nagykereskedőnek, mely mennyiség tényleges igénybevételéről a nagykereskedő dönt. A termelők csupán az előbbi módon le nem kötött kapacitásaikkal rendelkezhetnek szabadon, ezekkel előállított villamos energiát kínálhatják fel a versenypiacon. A jövőbeni verseny szempontjából így meghatározó lesz a felhasználható kapacitások nagysága és a közüzemi célra lekötött kapacitás aránya, illetve az, hogy mely erőműnek lesz egyáltalán közüzemi célra le nem kötött kapacitása.

• 29.

  Tekintettel arra, hogy a Csepeli Áramtermelő Kft. a korszerű technológia vonzataként olcsón képes termelni (6, 69 Ft/kWh) és a MVM-et mint közüzemi szolgáltatót továbbra is köti a legkisebb költség elve, a jövőben prognosztizálható, hogy a Csepel II erőmű termelését a közüzemben fogja tartani.

• 30.

  Mivel a magyar erőmű piacot elegendő beépített szabad kapacitás jellemzi, a versenypiacon megvalósuló árakat elsősorban az fogja meghatározni, hogy mely erőművektől lehet szabadon áramot vásárolni. A magyar erőmű állomány ugyanis széles horizonton mozgó termelői árakat produkál. Amennyiben a legolcsóbb erőművek a közüzemi rendszerben maradnak, úgy az a helyzet is előállhat, hogy a versenypiacon a közüzeminél drágább átlagáron lehet csak villamos energiához jutni. A Csepeli Áramtermelő Kft. - amint az az 1. számú táblázatból is kiderül - egyike a legolcsóbban termelő erőműveknek. Mindez a 2000- ben átadott, korszerű, kombinált ciklusú, gáz - turbinaolaj primer energiahordozó felhasználásával működő erőmű egyik legfontosabb jellemzője.

• 31.

  Fontos ismerni azt a villamos energia mennyiséget, amely ténylegesen is megtermelhető lesz a versenypiac számára. Az erőművek jelenleg számos hosszú távú szerződéssel rendelkeznek az MVM Rt-vel, így többek között a Csepeli Áramtermelő Kft. is hosszú távú áramvásárlási szerződéssel rendelkezik a Magyar Villamos Művekkel. Az új Vet. szerint az engedélykérelmekkel együtt e termelőknek jelezniük kell, hogy terheli-e őket közüzemi célra lekötött villamosenergia-termelési kötelezettség.

• 32.

  Nehéz megmondani előre, hogy a belföldi erőművek mennyi áramot tudnak majd versenyképes áron piacra dobni. Sok minden függ attól, hogy az MVM - követve az új Vet. előírásait - milyen ütemben, kikkel, milyen mennyiségre nézve fogja újratárgyalni az erőművekkel fennálló szerződéseit. Az újratárgyalás mögött az húzódik, hogy miután egy feljogosított fogyasztó úgy dönt, hogy kilép a versenypiacra, az általa fogyasztott energia a közüzemi rendszerben "felszabadul", ennyivel a közüzemi szolgáltató csökkenteni fogja az MVM, mint közüzemi nagykereskedő felé a beszerzését, és az MVM-nek is kevesebb lekötött energiára lesz szüksége az erőművektől. Az MVM több termelőtől vásárol jelenleg villamos energiát - a legkisebb költség törvényi elve alapján minden bizonnyal először a legdrágábban termelő erőművekben lekötött kapacitásokat fogja felszabadítani. A termelő az ily módon szabaddá vált kapacitással termelt villamos energiát értékesítheti a szabad piacon (vagy maga vagy kereskedőknek).

Villamos áram export - import

• 33.

  Kérelmező anyacége, az ATEL AG hosszú távú kereskedelmi szerződés alapján importál áramot Magyarországra. A hatályos Vet. szerint a szállító, a Magyar Villamos Művek Rt. kizárólagos export - import jogosítvánnyal rendelkezik. Az új Vet. szerint importot - exportot lebonyolíthat a villamos energia kereskedő, a feljogosított fogyasztó, a rendszerirányító és a közüzemi nagykereskedő (47.§).

• 34.

  A magyar import kapacitás mintegy 1000-1300 MW, ami a nettó áramszolgáltatási igények (végfelhasználói igény + hálózati veszteség - helyi kapacitások) mintegy 20-30 %-a. E kapacitásból 600 MW-ot az MVM Rt. hosszú távú szerződésekkel lekötött. A 600 MW szabad kapacitáson évente kb. 4000-4500 GWh energia importálható. 2001-ben az export-import forgalom 10 723 GWh tett ki (export: 3 776 GWh, import 6 947 GWh), amely az MVM Rt. által lebonyolított forgalom (38 508 GWh) 27,8 %-a. Az import a belföldi értékesítés (34 222 GWh) 20,3 %-át tette ki.

• 35.

  Az új Vet alapján részlegesen megnyíló piacon korlátozó előírásként jelenik meg a 46. § (5) bekezdésben, hogy a feljogosított fogyasztók kötelesek legalább éves fogyasztásuk felét hazai termelésből beszerezni.

• 36.

  Az importlehetőségek kapcsán nagy szerepe lesz a határátlépő pontok teljes, illetve szabad kapacitásának. Magyarországnak Ausztriával, Szlovákiával, Horvátországgal és Ukrajnával van működő összeköttetése.

• 37.

  A Magyar Energia Hivatal 2001. éves tájékoztatója szerint a Magyarországra érkezett teljes import 6 947 000 MWh volt. Ebből az importmennyiségből a Magyar Villamos Művek reexportra leadott 1 829 000 MWh-t, így a 2001. évi tényleges import 5 118 300 MWh volt a Magyar Villamos Művek tájékoztatása alapján. Ebből a kérelmező anyacége 1 933 930 MWh-t importált. Ezzel a villamos energia mennyiséggel a tényleges import 37 %-át tudhatja az ATEL AG a magáénak. A teljes, reexportot is magába foglaló importmennyiséget, 6 947 000 MWh-t alapul véve részesedése már csupán 27%.

• 38.

  A Magyar Villamos Művek álláspontja szerint az éves tényleges villamos energia import (5118,3 ezer MWh) az összes figyelembe veendő tényező alapján (a határkeresztező vezetékek kapacitása, az ország vezetékrendszerének kialakítása, a fogyasztók és a belső források nagysága, megoszlása, stb.), csupán mintegy 50%-a a potenciális import lehetőségnek, amely körülbelül 9750 ezer MWh importot tenne lehetővé. A MAVIR Rt. becslése alapján mintegy 1500 MW import kapacitás áll rendelkezésre a horvát, osztrák és ukrán határon. Hosszabb távon az Európai Villamos Energia Rendszer Egyesülés (UCTE) keleti irányba történő bővítésével (Románia, Bulgária, Szerbia) további mintegy 500 MW import kapacitás növekmény jelentkezne, ami az importálható villamos energia mennyiségét 3250 ezer MWh-val megnövelné.

A távhő piaca

• 39.

  A távhőtermelés nagyobb hányadát közcélú villamos erőművekben, illetve az áramszolgáltatók fűtőerőműveiben állítják elő, mind a két esetben kapcsoltan, villamos energiával együtt. A távhő egy kis hányadát fűtőművekben termelik. A távhő hőhordozó közege gőz vagy forró víz A távhőszolgáltatás helyi közüzemi szolgáltatás, nincs országos összefüggő távvezetéki rendszere. Magyarországon 109 településen 240 távhőrendszer működik. A távhő célra megtermelt hőenergia körülbelül 60 % - át villamos energiával kapcsoltan állítják elő. Elsősorban ott létesültek csak tisztán hőenergiát előállító fűtőművek, ahol erőmű közelségének hiánya miatt nem lehetett közvetlen csatlakozást kiépíteni és a beruházási összeg csökkentése érdekében nem létesült kapcsolt energia előállítására alkalmas berendezés. A távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény alapján az adott területen csak az a szolgáltató végezhet távhőszolgáltatási tevékenységet, aki arra az illetékes önkormányzattól engedélyt kapott.

• 40.

  Az új Vet. szerint a kapcsolt villamos energiát előállító termelő - ilyen a Csepel II. erőmű - a hőfogyasztó által vásárolt hőenergiához tartozó, a hőt szolgáltató erőművi egységgel előállított villamos energiát a hőenergia vásárlójának közvetlenül értékesítheti, ha az nem minősül közüzemi célra lekötött villamos energiának (17. § (2) bekezdése). Mivel azonban prognosztizálhatóan a Csepel II. erőmű villamos kapacitása továbbra is közüzemben marad, ez a rendelkezés nem lesz releváns a hőtermelés szempontjából.

• 41.

  A Csepeli Áramtermelő Kft. mint a Csepel II. erőmű 118 MW termális energia előállítási kapacitása által megtermelt hőenergia disztribútora a FŐTÁV felé csaknem húszezer csepeli és pesterzsébeti lakás távfűtési és melegvízigényét biztosítja. A Csepeli Áramtermelő Kft. a FŐTÁV Rt. részére húsz éves szerződés alapján biztosítja a hőenergiát.

• 42.

  A Központi Statisztikai Hivatal 2000. évi adatai alapján megállapítható, hogy a távfűtött és melegvízzel ellátott lakások száma 1990 - 1999. között lényegében nem változott (minimális a növekedés, A háztartások közműellátottsága, Évkönyv 1999. /135. oldal). A távhőellátást szolgáló erőművek teljesítménye ilyen növekményre visszavezethetően nem bővült. Azonban a távfűtés gazdaságosságának javítása terén a kapcsolt energia termelés eddigieknél szélesebb körű alkalmazásával fellelhetőek ezen a piacon jelentős tartalékok. Ezt alátámasztja az is, hogy az újonnan épülő lakások száma az 1999. óta elmúlt 3 évben megnövekedett, az új építésű lakások jelentős része pedig igénybe veszi a távfűtés és melegvíz szolgáltatások révén a távhőszolgáltatók által kínált szolgáltatásokat.

II.

Jogi értékelés

A törvény hatálya

• 43.

  A Tpvt. 1. § szerint a törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ide értve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével - a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A törvény hatálya alá tartozik továbbá a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.

• 44.

  A vizsgálattal érintett tranzakció a Tpvt. hatálya alá tartozik, hiszen mind a kérelmező irányítója, mind a kérelmezett jogi személyiségű gazdasági társaság fejt ki Magyar Köztársaság területén piaci magatartását.

Engedélyköteles összefonódás

• 45.

  A Tpvt 23.§ (1) bekezdése szerint: "Vállalkozások összefonódása (koncentrációja jön létre, ha b) egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több tőle független vállalkozás egésze vagy része felett..."

• 46.

  Az Atel Energia Kft. által a Csepeli Áramtermelő Kft., Csepeli Erőmű Kft. és NRG Csepel Energia Kft. üzletrészeinek megvásárlására irányuló tranzakció a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összefonódásnak minősül.

• 47.

  Az engedélykérési kötelezettség fennáll, ha a vállalkozások a 24. § szerinti árbevételi küszöbszámokat túllépik. Jelen esetben a kérelmező Atel Energia Kft. ugyan árbevétellel még nem rendelkezik, ám anyacége, az ATEL AG a magyar piacon realizál árbevételt, így az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot és az irányítás alá kerülő vállalkozások együttes előző évi nettó árbevétele meghaladja az ötszáz millió forintot. Mivel a vállalkozások árbevétele meghaladja a küszöbszámokat, a szerződés engedélyköteles.

Az érintett piac

• 48.

  A Tpvt. 14. §. (1) bekezdés szerint az érintett piacot - amelynek azonosítása az összefonódások versenyhatásainak értékeléséhez a kiindulópontot jelenti - a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. A megállapodás tárgyát képező terméken túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.

• 49.

  A kérelmező külön piacként javasolta meghatározni a villamos áram termelését, a villamos áram exportját, a villamos áram kereskedelmét. A versenytanács, követve a vizsgáló gondolatmenetét, a tranzakció hatásainak értékeléséhez a villamos energia export/importtal együttkezelt villamos energia termelés piacát és a távhő szolgáltatások piacát tartotta szükségesnek azonosítani.

• 50.

  Érintett földrajzi piac a Magyar Köztársaság teljes területe, amely piacon a villamos áram termelése és a villamos áram importja révén megjelenő energia mennyiség a fentebb ismertetett úton eljut a fogyasztókhoz. A szintén érintett termék hőenergia, gőz és melegvízellátás tekintetében az érintett piac szűkebb, Budapest főváros területére korlátozódik. Ennek oka, hogy mivel a hő nem szállítható nagyobb távolságra gazdaságosan, a távhőszolgáltatás helyi közüzemi szolgáltatás, nincs országos összefüggő távvezetéki rendszere.

Versenyhatások értékelése

• 51.

  Az érintett vállalkozások piaci pozíciójának és a koncentrációnak az érintett piacokra gyakorolt hatásának a felméréséhez a pontos kapacitás és értékesítési adatok nyújtanak segítséget. A villamos áram termelés és export piacát nem lehet elszigetelten kezelni. Ezért a horizontális versenyhatások felderítése során a vizsgáló e két piacot egyként javasolta kezelni. A kérelmező anyacége a villamos áram tényleges import piacán 37 %-os piaci részesedéssel bír. A kérelmezett Csepeli Áramtermelő Kft. a villamos áram termelés piacán 7,4 %-os piaci részesedéssel bír. Az MVM 31 561 000 MWh belföldi teljesítményből és 5 113 000 MWh tényleges importból felépülő 36 674 000 MWh portfóliójából a kérelmezett részesedése 2 349 831 MWh, 6,4 % és kérelmező anyacégének részesedése 1 993 000 MWh, 5,4 %. A kérelmező anyacégének és a kérelmezettnek a kumulált (együttes) részesedése 4 342 831 MWh, azaz kb. 12 %.

• 52.

  Igaz ugyan, hogy a tervezett tranzakció révén koncentráció-növekedés jön létre, azonban ez nem éri el azt a szintet, ami erőfölény létrejöttét valószínűsítené.

• 53.

  A távhő piacán, mely érintett piac Budapest földrajzi területére korlátozódik, a Csepeli Áramtermelő Kft. piaci részesedése 7,5 %-os. A hőenergia, távhő piacán, mivel sem kérelmező sem a kérelmező anyacégének érdekeltségébe tartozó társaságok ezen a piacon nincsenek jelen, horizontális hatások nem értékelhetők.

• 54.

  Vertikális hatások elemzése akkor jöhet szóba, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozáscsoport eladóként, a másik vevőként van jelen, azaz a két vállalkozáscsoport a termelési - értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. A jelenleg hatályos rendszerben, figyelemmel az érintett vállalkozások tevékenységi körére, az érintett piacokra nem azonosítható ilyen vertikális kapcsolat. Mind az importőr vállalkozás, mind a termelő vállalkozás a kizárólagos nagykereskedő - importőr MVM Rt-vel áll eladó - vevői pozícióban.

• 55.

  Megváltozik a helyzet a részlegesen liberalizált villamos energia piac keretei között. Az új piaci körülmények között létrejöhet vertikális kapcsolat az importőr - kereskedelmi engedélyes és a termelő - kereskedelmi engedélyes között. Mindkét kapcsolat a feljogosított fogyasztók által igényelt villamos energia beszerzéséhez kötődik. A kereskedelmi engedélyes - amely jelen piaci körülmények között az importőr társaság érdekeltsége (Entrade Hungary Kereskedelmi Kft.,) gazdasági kapcsolatba kerülhet a termelői engedélyessel, a Csepeli Áramtermelő Kft-vel, amennyiben a Csepel II. által megtermelt villamos energiát a MVM nem tartja meg közüzemben, a kapacitás nem lesz közüzemi célra lekötött villamos energia (új Vet. 17 § (1) bekezdés).

• 56.

  Önmagában az a tény, hogy ezek a gazdasági tevékenységek vállalkozáscsoporton belülivé válhatnak, versenyre káros hatást abban az esetben válthatna ki, amennyiben a vállalkozáscsoport az egyik piacon meglevő erőfölényes pozíciójával visszaélve a másik piacon versenyt korlátozó stratégiákat lenne képes véghezvinni. Ilyen piaci magatartást a tervezett tranzakció eredményeképpen létrejövő körülmények között a villamos energia piacon - főként csekély piaci részesedése okán - előreláthatóan nem képes véghezvinni a vállalkozáscsoport.

• 57.

  A valószínű vertikális hatásoknál figyelembe vette a Versenytanács, hogy az elosztói és kereskedelmi (mai áramszolgáltatói) piacon érdekelt RWE és EDF a rendelkezésre álló információk szerint nem irányítja az ATEL-t. Megjegyzi a Versenytanács, hogy amennyiben később e kérdésben változás áll be - akár az irányítás de facto megvalósulása esetén, az egy új összefonódást jelenthet.

• 58.

  Káros konglomerátum vagy portfólió hatást sem tudott azonosítani a Versenytanács. A konglomerátum hatás kapcsán a kérelmezett vállalkozások vagyoni - pénzügyi - jövedelmi pozícióinak javulása nem bizonyítható, hiszen az NRG Energy Inc. vállalkozáscsoport keretei közül átkerülnek a szintén multinacionális, nagy tőkeerejű ATEL vállalkozáscsoportba. Ugyanakkor az energia szektor vállalkozásai jellemzően nagy tőkeerejű, többségében külföldi csoportok irányítása alatt álló vállalkozás, akik nagyságrendileg hasonló tőkével rendelkeznek. Ezek a tényezők rögzíthetők a portfólió hatás kapcsán is. Az összefonódás eredményeképpen létrejövő vállalkozás - csoport által gyártott - forgalmazott áruk, végzett szolgáltatások nagyjából homogént kört fednek le.

• 59.

  Mivel a Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint: a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (14. §) vagy annak jelentős részén, a Versenytanács a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyét adta az összefonódáshoz.

III.

Eljárási kérdések

• 60.

  A Versenytanács a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontja alapján hozta, tekintettel arra, hogy nem jön létre aggodalomra okot adó piaci részesedés növekedés.

• 61.

  A határozat elleni jogorvoslati jog a Tpvt. 83. §-án alapszik.

Budapest, 2002. december 3.