Vj-78/2002/22
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Elektro Computer Rt. (Baja) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont a 2002. március 1-én kezdődött akcióval kapcsolatban a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy a reklámban tett közléssel ellentétesen nem 50%-os kedvezménnyel értékesítette az akcióban részt vett termékeket.
A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 500.000 Ft (Ötszázezer forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.
vA határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.
Indoklás
A Gazdasági Versenyhivatal annak kivizsgálásra indított versenyfelügyeleti eljárást, hogy az eljárás alá vont az általa szervezett, 2002. március 1-én kezdődött akció során megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.), illetve a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) rendelkezéseit.
I.
Az eljárás alá vont
Az eljárás alá vont üzemelteti a szórakoztató elektronikai termékek és háztartási gépek kiskereskedelmével foglalkozó "Elektro Pont" műszaki szaküzleteket, amelyekből jelenleg 33 található az országban. A vizsgálat tárgyává tett magatartás tanúsításának időszakában 28 szaküzlet működött.
II.
A vizsgált magatartás
- 1.
Az eljárás alá vont a fogyasztói érdeklődés felkeltése érdekében jellemzően kétféle reklámot alkalmaz: a háztartásokba szórólapokat juttat el kb. 400.000-500.000 példányban, illetve - általában havi rendszerességgel - regionális ingyenes hirdetési újságokban jelentett meg reklámokat, adott üzletekre vonatkozóan.
A reklámok megjelentetését, illetőleg a szintén a fogyasztók döntésének befolyásolását célzó akciókat nem az egyes boltok, hanem általában központilag szervezik. Ha egy bolt önállóan kíván szórólapot készíteni vagy reklámot közzétenni, ezt csak jóváhagyással teheti meg. - 2.
Az egyes "Elektro Pont" műszaki szaküzletek által forgalmazott termékek árainak meghatározása esetén megkülönböztetendők a központilag készített szórólapon feltüntetett akciós termékek árai, amelyeket az eljárás alá vont határoz meg. Ezeket valamennyi boltnak alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó termékek árát az egyes boltok önállóan, az ún. listaárak, azaz a szállítók, az importőrök által javasolt fogyasztói árak alapján állapítják meg. Ez utóbbi termékkör esetén az egyes boltok között az egyes termékek árai vonatkozásában eltérések tapasztalhatók.
A nem listaáron árusított termékek esetében a boltokban az adott terméknél általában feltüntetésre kerül a listaár. Amennyiben eltérés van a listaártól, az áthúzásra kerül, s feltüntetik az engedmény %-os mértékét és az engedményes árat. Ez az általános bolti (akciós) ár. Ettől meg kell különböztetni a 2002. március 1-től alkalmazott akciós árat. - 3.
Az eljárás alá vont a 2002. februárjában az érintett piacon bekövetkezett, üzleti forgalmára kedvezőtlen hatást gyakorló események miatt 2002. március 1-i kezdettel akciót szervezett, amelyekről hirdetési újságokban egyszeri alkalommal megjelentetett reklámokkal tájékoztatta a fogyasztókat. Az akcióra a kalocsai "Elektro Pont" üzlet néhány tucat példányban megjelentetett, gépjárművek szélvédőjére elhelyezett szórólapon is felhívta a fogyasztók figyelmét az akcióra.
- 4.
A versenyhivatali eljárás során vizsgált akcióhoz kapcsolódó reklám helyi ingyenes, összesen 324.000 példányban megjelenő hirdetési újságokban került közzétételre. A reklám tartalma minden esetben azonos volt, csak az üzlet neve és címe változott. Az újságok több megyében jelentek meg.
A reklám kiemelten, igen szembeötlő, a figyelem felkeltésére alkalmas módon tartalmazta az "50%" megjelölést. A reklám magában foglalta továbbá a "Nem kell Budapestre utaznia!" közlést, illetve a következő szöveget: "Sony Panasonic Philips Thomson Grundig Siemens termékek 50% engedménnyel!". Feltüntetésre került az is, hogy "az akció március 1-től, a készlet erejéig érvényes!" A reklám alján a következő termékek kerülnek feltüntetésre: "tv, video, hifi, mikro, porszívó, tűzhely, mosógép." - 5.
Az akció 2002. március 1-én kezdődött, s az üzletekben lévő - az akcióra felkészülés időszakában, illetőleg az akció ideje alatt nem bővített, illetve pótolt - akcióba bevont termékek erejéig volt érvényben, azzal, hogy boltonként eltérő típusú termékeket lehetett kedvezményesen megvásárolni. A boltokban árusított termékeknek csak egy részére, a reklámban megjelölt márkák boltokban található termékeire terjedt ki az akció. Mindennek eredményeként az akció csak az üzletekben megvásárolható termékek szűk körét érintette.
Az akcióban érintett termékek árát a listaárhoz viszonyítottan 50%-os kedvezménnyel állapította meg az eljárás alá vont. - 6.
Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint az akció sikeres volt, az abban résztvevő üzletek esetében 10-15%-kal nőtt meg a napi forgalom.
III.
A vizsgálati jelentés
A vizsgáló szerint a reklám alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére, ezért jogsértés megállapítását és bírság kiszabását indítványozta.
IV.
Az eljárás alá vont védekezése
Az eljárás alá vont szerint adott akciós időszak előtt az akciós termékek vonatkozásában történt az üzletekben szállítói ajánlott listaáras értékesítés. Elismerte, hogy eltérés volt az ún. listaár és az akcióban érvényesített ár között, azonban ez a néhány százalékos eltérés csak a nagy értékű termékeknél volt tapasztalható. Álláspontja szerint a fogyasztóknak nem okozott kárt, s az akció - csekély piaci részesedése miatt - nem zavarhatta meg a piac működését.
Az eljárás alá vont előadta, a "készlet erejéig" közléssel szándéka annak tudatása volt, hogy a meghirdetett márkák nem minden beszerezhető termékére, hanem adott időszakban, az üzletekben megtalálható termékekre érvényes az akció, melyek száma véges. Mivel márkafelsorolást és nem konkrét típus megjelenítést alkalmazta és a kínált típusok száma rendkívül sok, ez természetesen jelentheti azt, hogy adott típusból csak egy-két darab áll rendelkezésre, mindazonáltal nem konkrét típusok megnevezésével hirdetett, nem azt reklámozta, hogy adott típusból kapható több darab, hanem azt, hogy több márka bizonyos termékei kaphatók az akció keretében.
Az eljárás alá vont kérte annak figyelembe vételét is, hogy az akció ideje alatt a fogyasztók nagy megelégedettséggel, igen kedvező áron vásárolhattak. A reklám kis felületen (A/4 negyed oldal) és a lehetőségekhez képest szűk körben, csak egy alkalommal jelent meg, illetve a vizsgálat során nyitott és együttműködő magatartást tanúsított.
Az eljárás alá vont jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését.
V.
Jogi háttér
- 1.
A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikkely (2) bekezdésének c) és d) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, illetőleg ha különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.
A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
A Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése értelmében az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg. - 2.
A Grtv. 2.§-ának n) pontja szerint megtévesztő reklám minden olyan reklám, amely bármilyen módon - beleértve a megjelenítését is - megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti.
A Grtv. 7.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy tilos közzétenni megtévesztő reklámot. A (2) bekezdés b) pontja alapján a reklám megtévesztő jellegének megállapításakor figyelembe kell venni különösen a reklámban foglalt azokat a tájékoztatásokat, amelyek az áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint a vásárlás egyéb szerződéses feltételeire vonatkoznak.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség - első fokon a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek - látja el a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését; ezen belül lefolytatja az e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat, mondja ki a 15.§ (1) bekezdése. A (2) bekezdés értelmében a Grtv. 7.§-ában foglaltakba ütköző reklám esetén a Tpvt.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el.
A Grtv. 17.§-a (2) bekezdésének első mondata szerint ha a Gazdasági Versenyhivatal a Grtv. 15.§-ának (2) bekezdése alapján jár el, eljárására a Tpvt. rendelkezéseit kell alkalmazni, a (3) bekezdésben, valamint a 19.§ (2) bekezdésében és a 19/A.§-ban foglalt eltérésekkel. - 3.
A Tpvt. és a Grtv. kapcsolatát illetően a Versenytanács kiemeli, hogy a két törvény megtévesztő reklámra vonatkozó rendelkezéseinek tartalmi egybeesése következtében nemcsak a Tpvt. eljárási szabályaira, hanem - a két jogszabályt tartalmilag szinoptikusan, azaz egymásra figyelemmel, egyszerre alkalmazva - az I. rész III. fejezetének 8.§-ára történő áttérés is indokolt, különös tekintettel arra, hogy a Tpvt. 8.§-ának (2) bekezdése nem taxatív jelleggel tesz említést egyes, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásokról, így a megtévesztő reklám valamennyi, a Grtv. 7.§-a alapján értékelhető esete a Tpvt. 8.§-a alapján is elbírálható. A Tpvt. 8.§-ának alkalmazására történő áttérést ezen túlmenően indokolja az is, hogy ez szolgálja a jogalkalmazás egységes szemléletét.
VI.
A Versenytanács döntése
- 1.
A vállalkozások gyakorta élnek a vásárlásösztönzés, vagyis a vásárlók érdeklődésének adott vállalkozás, illetve termék irányában történő felkeltését szolgáló marketingtevékenység lehetőségével. A vásárlásösztönzés eszközeinek, így akció keretében egyes termékek árai csökkentésének a segítségével a vállalkozások képesek befolyást gyakorolni a fogyasztók magatartására, a különböző vállalkozások és termékek közötti választás kapcsán meghozott döntéseikre. Az ilyen eszközök tisztességes alkalmazásáért ugyanakkor a vállalkozások versenyjogilag is értékelhető felelősséggel tartoznak.
Ennek megfelelően az eljárás alá vont, illetőleg a hasonló vásárlásösztönzési eszközökkel élő vállalkozások nemcsak az akció jelentett előnyöket élvezik, hanem viselniük kell az akció megszervezésével és lebonyolításával járó felelősséget is. Eleget kell tenniük azon elvárásnak, hogy az akció - az akció népszerűsítése során is megmutatkozóan - a tisztesség követelményei szerint, a fogyasztói érdekeket szem előtt tartva kerüljön lebonyolításra. - 2.
A vállalkozások széles körben nyúlnak az árengedmény nyújtásának eszközéhez abban az esetben, ha egyes meghatározott termékekből álló eszközeiket kívánják értékesíteni. Maga az árengedmény, illetőleg az erről való tájékoztatás a fogyasztói érdeklődés növelésével, a fogyasztók vásárlásra ösztönzésével jár.
A Versenytanács gyakorlata szerint az a fogyasztóknak szóló reklám, melynek árengedményre vonatkozó ígérete a fogyasztók számára a vásárláskor nem vagy az ígértnél kisebb mértékben jelentkezik, alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Ennek megfelelően árengedmény ígérete csak akkor nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, ha az engedmény ténylegesen engedmény, az engedmény mértéke kiszámításának kiindulásaként megadott áron az akciót megelőzően valóban kapható volt a termék.
Az eljárás alá vont az akcióba bevont valamennyi termék vonatkozásában nem tudta bizonyítani, hogy korábban ténylegesen alkalmazott árakhoz viszonyítottan hirdette meg az 50%-os kedvezményt, azaz olyan listaárból indult ki, amelyen a fogyasztók korábban megvásárolhatták a termékeket. A Versenytanács rendelkezésére álló adatok azt bizonyítják, hogy nem valósult meg valamennyi akcióba bevont termék esetében, hogy korábban listaáron értékesítették volna.
A Versenytanács megállapította továbbá, hogy az 50%-os kedvezmény a listaárakhoz képest sem teljesült maradéktalanul. A reklám alapján a listaárhoz viszonyítottan legalább 50%-os kedvezménynek minden akciós termék esetében érvényesülnie kellett volna, ugyanakkor általában kis mértékű (49 Ft) eltérés tapasztalható az eljárás alá vont által megadott lista ár 50%-a és az akció során ténylegesen alkalmazott 50%-os ár között, de egyes termékek esetén jelentős, akár az ötezer forintot meghaladó eltérések is voltak.
A Versenytanács megjegyzi, az eljárás alá vontnak a központilag szervezett hasonló akciók során figyelemmel kell lenni arra, hogy az általa üzemeltetett boltok az akció előtt eltérő áron hozhatják forgalomba a termékeket, ugyanakkor az akció kapcsán megfogalmazott, az akcióba bevont boltok vonatkozásában általános jelleggel tett ígéretnek ("X % engedmény") minden bolt és minden termék esetében maradéktalanul teljesülnie kell. - 3.
Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács szerint az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének c) és d) pontját, mert egyrészt megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott az engedmény mértékéről, mivel ténylegesen nem 50%-os, hanem annál kisebb mértékű kedvezményt adott a termékek listaárából, másrészt különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltette, mikor olyan termékek esetén viszonyította a listaárhoz az árkedvezmény mértékét, amelyek korábban ezen az áron nem voltak kaphatóak.
- 4.
A jelen ügy kapcsán a Versenytanács elvi jelleggel szükségesnek tartja megjegyezni, egy árkedvezményen alapuló akció reklámja nem kelthet olyan túlzott várakozást a fogyasztókban, amelyek nem állnak arányban a rendelkezésre álló akciós termékek mennyiségével. Ha a reklám jelzi, az akció a készlet erejéig érvényes, ez ugyan felhívja a figyelmet arra, hogy az engedményes áron megvásárolható áruk elfogyhatnak, azonban nem jelentheti azt, hogy az adott termékből csak az ésszerű mennyiségnél kevesebb áll rendelkezésre. A vállalkozások felelősséggel tartoznak az általuk alkalmazott vásárlásösztönzési eszközök tisztességes voltáért, így fel kell készülniük az akció, illetőleg ennek reklámja által kiváltott fogyasztói érdeklődés megfelelő megválaszolására is. A vállalkozások versenyjogilag értékelhető felelősségét emeli ki az is, hogy a "készlet erejéig" kitétel a fogyasztókat gyors döntéshozatalra készteti, csökkentve a döntésük megalapozottságára rendelkezésre álló időt.
- 5.
Az eljárás alá vonttal szemben bírság kiszabása indokolt, figyelemmel mindenekelőtt arra, hogy a megtévesztésre alkalmas tájékoztatás a fogyasztók széles körét érte el. A magatartás piacra gyakorolt hatása kapcsán a Versenytanács azt is szem előtt tartotta, hogy egy nem megfelelően lezajlott árengedményes akció zavart okoz a piacon, mely zavar az árengedményes akciókkal és a reklámokkal szembeni fogyasztói bizalom megingásában, a piaci morál romlásában is megmutatkozik. A Versenytanács ugyanakkor figyelembe vette az eljárás alá vont eljárást segítő magatartását is.
- 6.
A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 12.