Gazdasági Versenyhivatal

Vj-90/2002/22

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Láng Kiadó és Holding Rt. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadói Rt. - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Láng Kiadó és Holding Rt. irányítást szerezzen a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadói Rt. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem

• 1)

  A kérelmező Láng Kiadó és Holding Rt. (a továbbiakban: Láng Rt.) 2002. június 17-én Részvény Adásvételi Szerződéssel (a továbbiakban: Szerződés) megvásárolta a korábbi részvénytulajdonosoktól a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadói Rt. (a továbbiakban: Perfekt Rt.) részvényeinek száz százalékát.

• 2)

  A korábbi részvénytulajdonos a Szerződésben vállalta, hogy

• • -

    a "Szerződés aláírásától számított két éven belül sem közvetlenül, sem közvetve semmilyen módon nem fog olyan üzletet kötni, vagy olyan üzleti körben tevékenykedni, amely a Perfekt Rt. üzleti körével konkurencia viszonyban áll." (8.2 pont); továbbá

• • -

    a "Szerződés aláírásától számított négy évig nem szerez jelentős részesedést olyan vállalkozásokban, melyek a Perfekttel konkurencia viszonyban állnak, sem tulajdonosként, sem kedvezményezettként, megbízottként, tanácsadóként". (8.3 pont).

• 3)

  A kérelmező Láng Rt. 2002. július 5-én benyújtott kérelmében az 1) pont szerinti részvényvásárláshoz - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte. A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmező 2002. július 18-án teljesítette.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások piaci helyzete

A Láng-csoport

• 4)

  A Láng Rt. vagyonkezelői, valamint marketing- és reklámtevékenységet végez.

• 5)

  A Láng Rt. és az általa - a részvények vagy az üzletrészek többségének tulajdonlásával, illetve szerződés révén közvetlenül vagy (más vállalkozásokon keresztül) közvetve - irányított vállalkozások közül:

• • -

    az Állami Nyomda Rt., a Szikra Lapnyomda Rt., a Gyomai Knerr Nyomda Rt., az Atheneum Nyomda Rt. és a Specimen Nyomda Rt. nyomdaipari tevékenységet végez;

• • -

    a Központi Antikvárium Kft. és a Markó Kft. könyvesboltot üzemeltet;

• • -

    a Pesti Műsor Kft. a hetente megjelenő Pesti Műsor című programajánlót adja ki;

• • -

    a Geomédia Rt. négy szaklapot ad ki az élelmiszerkereskedelem (Élelmiszer), a gasztronómia (Vendég), a turisztika (2Heti Turizmus), valamint a reklám- és marketing (Kreatív) témakörben;

• • -

    A Seturity Audit Kft. és a Schwabo Rt. szolgáltatási tevékenységet végez; míg

• • -

    a Láng Ingatlankezelő Kft. a fenti vállalkozások ingatlanainak üzemeltetését végzi, valamint szolgáltatásokat nyújt részükre.

• 6)

  A 4-5) pontban említett vállalkozások (a továbbiakban együtt: Láng-csoport) 2001. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom, továbbá a Perfekt-csoport részére történt értékesítés nélkül - 23.606 millió forint volt, melyből 529 millió forintot tett ki a Geomedia Rt-nek az adó lapcsaládhoz tartozó kiadványok értékesítéséből származó nettó árbevétele, mely lapcsaládot azonban a Geomédia Rt. 2002. július 1-én eladta a KJK Kerszöv Kft. részére.

• 7)

  A Láng Rt. - további két 33 százalékos szavazati joggal rendelkező tulajdonos mellett - 34 százalékos szavazati jogot biztosító üzletrész tulajdonosa a Magyar Mediprint Szakkiadó Kft-nek, amely összesen 13 szaklapot ad ki

• • -

    az építőipar;

• • -

    az önkormányzati irányítás;

• • -

    az egészségügy; valamint

• • -

    az autószerviz technika

témakörében.

• 8)

  A kérelmező nyilatkozata szerint a Magyar Mediprint Kft-t a taggyűlés irányítja, és a vizsgálat sem tárt fel olyan körülményeket, melyek azt valószínűsítenék, hogy a Láng Rt. 34 százalékos részesedésével - akár egyedül, akár a másik két tulajdonossal, vagy azok egyikével közösen - képes lenne a vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására.

• 9)

  A magyar piacon több mint kétszáz olyan vállalkozás van, amely valamilyen módon és mértékben végez nyomdaipari tevékenységet. Ezek közül azonban csak mintegy 30-40 vállalkozás van jelen tartósan a nyomdaipari termelés piacán. Mellettük - elsősorban a folyóiratok és a könyvek esetében - külföldön nyomtatott (import) áruk is jelen vannak a piacon.

• 10)

  A nyomdaipari kapacitások meglehetősen tág határok között - különösebb költség- és időigény nélkül - konvertálhatók a különböző nyomdaipari termékek (napilapok, folyóiratok, könyvek, nyomtatványok stb.) előállítása érdekében (részletesen: Vj-127/1997. és Vj-69/1998. számú eljárások).

• 11)

  A Láng-csoport a nyomdaipari tevékenység egésze és az egyes nyomdaipari termékek tekintetében is a jelentős piaci szereplők közé tartozik. Részesedése a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség részére adatszolgáltatást nyújtó 29 nyomdaipari vállalkozás együttes országos forgalmából 2001. évben 38,8 százalék volt, ami alapján - figyelembevéve, hogy a Szövetség felmérése nem teljes körű - részesedése az országos nyomdaipari forgalomból mintegy 30 százalék.

• 12)

  Magyarországon közel kétszáz kiadó, mintegy háromszázötven szaklapot ad ki. A Láng-csoporthoz tartozó Geomédia Rt. által kiadott valamennyi szaklap esetében további 3-4 ugyanazon célközönségnek szóló kiadvány jelenik meg, és hasonló a helyzet a Magyar Mediprint Kft. által megjelentetett szaklapok többsége esetében is.

A Perfekt-csoport

• 13)

  A Perfekt Rt. meghatározó tevékenysége az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás, azon belül is elsősorban a pénzügyi-számviteli szakképzés. Az oktatáshoz kapcsolódóan a Perfekt Rt. könyvek és jegyzetek kiadásával is foglalkozik, melyeket tanfolyamainak hallgatói mellett egyre több szakközépiskola, főiskola és szakoktató vállalkozás is használja. A Perfekt Rt. rendelkezik egy kis példányszámú könyvek előállítására alkalmas házi nyomdával, amely alapvetően saját célokra fejti ki tevékenységét.

• 14)

  A Perfekt Rt. az üzletrészek többségének tulajdonlása révén az alábbi vállalkozások felett rendelkezik irányítási joggal:

• • -

    a Time Manager International Humánképzési, Fejlesztési és Tanácsadó Kft.;

• • -

    a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft., amely a közbeszerzés terén végez oktatási és tanácsadási szolgáltatást, valamint kiadja a "Tenderek lapja" című lapot, melyhez hasonló kiadvány - a kérelmező álláspontja szerint - jelenleg nem létezik;

• • -

    a Perfekt Karrier Személyzeti Tanácsadó Kft.; továbbá

• • -

    a ROE Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft., és a Bajai Logisztikai Szolgáltató Központ Előkészítő és Fejlesztő Kft., melyek túlnyomó részben a Perfekt Rt. részére nyújtanak szolgáltatásokat.

• 15)

  A 13-14) pontban említett vállalkozások (a továbbiakban együtt: Perfekt-csoport) 2001. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom, továbbá a Láng-csoport részére történt értékesítés nélkül - 2.170 millió forint volt.

• 16)

  A Perfekt Rt. kisebbségi tulajdonosi részesedéssel rendelkezik az alábbi vállalkozásokban:

• • -

    Perfekt Audit Könyvvizsgáló Rt. (49,29 százalék, egy másik vállalkozás 50,71 százalékos részesedése mellett); valamint

• • -

    a gazdasági tanácsadással és szoftverértékesítéssel foglalkozó LBS ECoNET Rt. (25,05 százalék, amellyel a második legnagyobb részvényes).

• 17)

  A Perfekt Rt. és a 16) pontban említett két vállalkozás között 2001. július 3., illetve 2001. június 26. óta "Együttműködési szerződés"-ek vannak érvényben, amelyek alapvetően az egymásnak nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak, és nem tartalmaznak a két vállalkozás irányítási viszonyait érintő rendelkezést.

• 18)

  Az iskolarendszeren kívüli felnőtt szakoktatás területén nagyszámú vállalkozás működik Magyarországon. A különböző felnőtt szakképzések azonban az azt igénybevenni kívánó fogyasztók túlnyomó többsége számára nyilvánvalóan nem felcserélhetők egymással. Emellett a Perfekt-csoport meghatározó tevékenységét képező pénzügyi-számviteli szakképzés területén a más profilú szakoktató vállalkozások megjelenésével sem lehet rövidtávon számolni, mert az magasan képzett, pénzügyi vagy számviteli végzettségű tanárokat feltételez, akik csak korlátozottan állnak rendelkezésre.

• 19)

  A Perfekt-csoport részesedése az iskolarendszeren kívüli pénzügyi-számviteli szakképzés területén 50 százalék.

• 20)

  A Perfekt-csoport országos forgalomból való részesedése a szakkönyvek kiadása és a személyzeti tanácsadás tekintetében mintegy 5 százalék, az egyéb tevékenységek (vezetői tanácsadás, tanulási tanácsadás) esetében pedig 1 százalék körüli. Szintén 1 százalék körüli mértékben részesednek saját szakterületük országos forgalmából a 16) pontban említett vállalkozások.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

• 21)

  A másik vállalkozás részvényei többségének, és azon keresztül irányításának megszerzése a Tpvt. 23.§ (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdésének a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

• 22)

  Az összefonódásban résztvevő vállalkozások (a Tpvt. 26.§ alapján: a Láng- és a Perfekt-csoport tagjai) 2001. évi együttes nettó árbevétele (25.247 millió forint) meghaladta a tízmilliárd forintot, továbbá az irányítás alá kerülő Perfekt-csoport 2001. évi nettó árbevétele (2.170 millió forint) az ötszázmillió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódás a Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

• 23)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Láng-csoport (ezen belül is a Geomédia Rt.) 2001. évi nettó árbevételének meghatározásakor figyelmen kívül hagyta az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtását megelőzően értékesített adó lapcsalád nettó árbevételét. Álláspontja szerint ugyanis - jóllehet a Tpvt. 24. § (1) bekezdés alapján az érintett vállalkozások előző évi nettó árbevételét kell figyelembevenni - az érintett vállalkozások körének meghatározásakor nem az előző évi, hanem az összefonódás időpontjában érvényesülő állapot az irányadó. Mindez értelemszerűen igaz akkor is, ha az összefonódás évében egy vállalkozásrész (mint jelen esetben adó lapcsalád) vált ki valamely érintett vállalkozásból.

• 24)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Magyar Mediprint Kft-t, továbbá Perfekt Audit Könyvvizsgáló Rt-t és az LBS ECoNET Rt-t nem vette figyelembe a Tpvt. 26.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti közvetett résztvevőkként, mert azok felett a Láng Rt., illetve a Perfekt Rt. - 50 százalék alatti szavazati joga alapján - a Tpvt. 23.§ (2) bekezdésének a) pontja szerint nem rendelkezik irányítási joggal, és a vizsgálat nem tárt fel olyan szerződést (a Perfekt-csoport tekintetében lásd 17. pont) vagy egyéb körülményt, amely megalapozná a Tpvt. 23.§ (2) bekezdés b-d) pontja szerinti további irányítási módok valamelyikét. Az előzőek egyben azt is jelentik, hogy amennyiben a jövőben e vállalkozások esetében a Láng Rt., vagy a Perfekt Rt. jelenlegi tulajdonosi részesedése - bármilyen módon - irányítássá alakulna át, az vállalkozások összefonódásának minősül.

IV.

Az engedélyezés

• 25)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 26)

  A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

• • 1.

    Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

• • 2.

    Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

• • 3.

    . A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

• • 4.

    Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b.) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

Horizontális hatások

• 27)

  Horizontális összefüggésben vizsgálva az összefonódást a nyomdaipari termékek és a szaklapok azok, amelyeket a Láng- és Perfekt-csoport egyaránt forgalmaz.

• 28)

  A különböző nyomdaipari termékek a keresleti helyettesítés szempontjai (ár, felhasználási cél, minőség) alapján nem tekinthetők egymás helyettesítőinek. Ugyanakkor a nyomdaipari termékek között - a gyártó vállalkozások szempontjából - jelentős a kínálati helyettesítés. Ez abból adódik, hogy a nyomdaipari kapacitások tág határok között - különösebb nehézség, időigény és pótlólagos költségek nélkül - konvertálhatók az egyes, egymást keresleti szempontból ésszerűen helyettesíteni nem képes árucsoportok között (lásd 10. pont). Mindezek alapján a Versenytanács érintett árupiacnak (Tpvt. 14.§ (2) bekezdés) a nyomdaipari termékek egészét tekintette. Az összefonódással érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14.§ (3) bekezdés) - figyelembe véve, hogy a jelentős nyomdaipari vállalkozások Magyarország egész területére értékesítenek - Magyarország területe tekinthető.

• 29)

  A nyomdaipari termékek tekintetében a Láng-csoport ugyan viszonylag magas (30 százalék körüli) piaci részesedéssel rendelkezik, a Perfekt-csoport azonban ennek a piacnak nem szereplője, tekintetbe véve azt, hogy

• • -

    csak speciális (kis példányszámú kartonált) kiadványok előállítására képes, továbbá

• • -

    tevékenységet alapvetően saját kiadványai előállítása érdekében fejti ki, értékesítése minimális.

• 30)

  A Láng-csoport négy, míg a Perfekt-csoport egy - azoktól teljesen eltérő profilú, és így keresleti szempontból nem helyettesítő - szaklapot ad ki. Annak eldöntését, hogy a különböző szaklapok azonos árupiachoz tartoznak-e, a Versenytanács a horizontális versenyhatások szempontjából nem tartotta szükségesnek, mert:

• • -

    ha a szaklapok egésze minősül érintett piacnak, akkor a Láng- és a Perfekt-csoport ezen a piacon meglévő minimális együttes részesedése (mintegy 350 lapból 5) nyilvánvalóan nem alapoz meg gazdasági erőfölényes helyzetet, még azt figyelembevéve sem, hogy a Láng Rt. 34 százalékos részesedésével rendelkezik bizonyos mértékű befolyással a 13 szaklapot kiadó Mediprint Kft. üzleti döntéseire;

• • -

    ha viszont a Perfekt-csoport kiadványa (a Tenderek lapja) önálló árupiacnak minősül, akkor az összefonódásnak horizontális összefüggésben azért nem lehet érdemi versenyhatása, mert az Láng-csoport ezen a piacon nincs jelen.

• 31)

  Mindezek alapján az összefonódásnak horizontális összefüggésben nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai.

Vertikális hatások

• 32)

  A Láng- és Perfekt-csoport között ugyan jelenleg nincs érdemi vevő-eladó kapcsolat, a Versenytanács álláspontja szerint azonban az összefonódás várható versenyhatásainak vizsgálatakor nem csak a tényleges, hanem a lehetséges vertikális kapcsolatokat is értékelni kell.

• 33)

  A Láng-csoport által nyújtott szolgáltatások közül a Perfekt-csoport az alábbiakra tarthat igényt:

• • -

    kiadványainak nyomdai előállítása;

• • -

    a Láng-csoport által kiadott szaklapokban oktatási tevékenységének, kiadványainak reklámozása.

• 34)

  A Láng-csoportnak a nyomdaipari forgalomból való 30 százalék körüli részesedése ellenére reálisan nem kell számolni vertikális versenyaggályokkal, mert a Láng-csoport nyomdái célszerűen nem is alkalmazhatók a Perfekt-csoport által igényelt nyomdai munkákhoz, így azokat a jövőben is várhatóan a házinyomda végzi majd. A szaklapok esetében a vertikális hatást kizárja az a körülmény, hogy az adó lapcsalád eladását követően a Láng-csoport nem rendelkezik olyan szaklappal, amely közvetlenül kapcsolódna a pénzügyi-számviteli szakterülethez.

• 35)

  A Perfekt-csoport (leszámítva a Láng-csoport dolgozóinak esetleges oktatását) nem rendelkezik olyan áruval, amely a Láng-csoport tekintetében lényeges vertikális kapcsolat tárgya lehetne.

• 36)

  Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint az összefonódásnak vertikális összefüggésben nem valószínűsíthetők versenyhatásai.

Portfolió és konglomerátum hatás

• 37)

  A Láng-csoport irányítása alá kerülő Perfekt-csoportnak a pénzügyi-számviteli szakoktatás tekintetében meglévő 50 százalékos piaci részesedésére tekintettel a Versenytanács vizsgálandónak tartotta, hogy az összefonódásnak lehetnek-e káros portfolió- és konglomerátum hatásai.

• 38)

  Káros portfolió hatások jelentkezése gyakorlatilag kizárható, mert a Láng-csoport meghatározó tevékenységei (nyomdaipar, szaklapkiadás) semmilyen módon nem kapcsolhatók össze a pénzügyi-számviteli szakoktatással.

• 39)

  Káros konglomerátum hatás sem valószínűsíthető, mert a Perfekt-csoport 2001. évben megfelelő jövedelmezőségű és tőkeellátottságú vállalkozás volt.

A döntés

• 40)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a kérelem szerinti összefonódást - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte.

A kapcsolódó versenykorlátozás

• 41)

  A Tpvt. 30.§ (5) bekezdése alapján az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás megvalósításához szükségesek.

• 42)

  Az előzőeknek megfelelően a Versenytanács vizsgálta a Szerződés 8.2 és 8.3 pontja (lásd 3. pont) szerinti, a Perfekt Rt korábbi tulajdonosát terhelő versenytilalmat.

• 43)

  Kialakult gyakorlata a Versenytanácsnak, hogy a vállalkozás feletti irányítás átengedése esetén ahhoz szükséges (kapcsolódó) versenykorlátozásnak minősül az irányítást átadó vállalkozás által vállalt versenytilalom, ha az időben korlátozott, továbbá az érintett áruk és földrajzi terület tekintetében nem lépi túl az értékesített vállalkozás korábbi működési területét (Elvi állásfoglalások 90., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám). Indokolt igény ugyanis az irányítást megszerző vállalkozás részéről, hogy a piacra történő beilleszkedésének idejére bizonyos mértékű védelme legyen az érintett piacon a korábbi irányító(k) versenyével szemben.

• 44)

  A Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a Szerződés 8.2 és 8.3 pontjában foglalt versenykorlátozás - ideértve annak időtartamát is - az előzőekben rögzített feltételeknek megfelel, ezért úgy döntött, hogy az összefonódáshoz adott engedély arra is kiterjed.

V.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 45)

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint.

• 46)

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30.§ (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre, vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

• 47)

  A Tpvt. 22. § szerinti gazdasági erőfölény komplex fogalom, megállapítása adott vállalkozás piaci helyzetének és működési feltételeinek széleskörű elemzését igényli. A gazdasági erőfölény létrejötte, illetve erősödése lehetőségének kizárása ennél lényegesen egyszerűbb feladat. Bizonyos mértékű érintett piaci részesedés alatt ugyanis - egészen speciális eseteket leszámítva - nyilvánvalóan nem kell gazdasági erőfölény kialakulásával számolni, és az érintett piaci részesedés - szemben a gazdasági erőfölény más tényezőivel - egyértelműen számszerűsíthető. Mindezek alapján az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalóságát a Versenytanács eddigi gyakorlatában (részletesen kifejtve: Vj-38/2001., Vj-40/2001., Vj-43/2002.) az összefonódás megvalósulása esetén kialakuló piaci részesedésekhez kötve, az alábbi esetekben ítélte alkalmazhatónak a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontját:

• • a)

    Az összefonódásnak horizontális, vertikális és portfolió hatásai sincsenek, vagyis:

• • • =

      nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozás-csoport jelen van; és

• • • =

      nincs olyan érintett piac amelyen az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport vevő-eladó kapcsolatban van (lehet) egymással; és

• • • =

      az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport semmilyen formában (gyártás, forgalmazás stb.) nem érdekelt egymást kiegészítő áruk piacain.

• • a)

    Az összefonódásnak van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatása, de:

• • • =

      nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás-csoport együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot;

• • • =

      nincs olyan, a két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot;

• • • =

      nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

• 48)

  Az előzőek alapján - figyelembevéve, hogy a kérelmezett összefonódásnak horizontális, vertikális és portfolióhatásai sem lehetnek azokon a piacokon, amelyeken az összefonódás résztvevőinek részesedése meghaladja a 20, illetve 25 százalékot (nyomdaipar, pénzügyi-számviteli szakképzés) - a kérelmezett összefonódásra nézve teljesül a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontja szerinti feltétel, vagyis az nyilvánvalóan nem tagadható meg.

• 49)

  Az összefonódás engedélyezési kérelemre folyó eljárás esetén fizetendő eljárási díj mértékét a Tpvt. ugyan közvetlenül az eljárási határidővel kapcsolja össze, tartalmilag azonban az eljárási díj mértéke az engedélyezés nyilvánvalóságával áll összefüggésben. Ha ugyanis az ügylet megítélése egyszerű (a szükséges információk rendelkezésre állnak, és azok alapján nyilvánvalóan nincsenek káros versenyhatások), vagyis a döntés viszonylag rövid (45 napos) határidővel meghozható az egyben azt is jelenti, hogy az elbírálás munkaigénye olyan mértékű, amivel az alacsonyabb eljárási díj áll arányban. Ezért, ha a Versenytanács úgy ítéli meg, hogy az engedély nyilvánvalóan nem tagadható meg, akkor az eljárási díjat a Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjához kapcsolt kettőmillió forint akkor is, ha a Versenytanács határozatát - mint a jelen esetben - 45 napon túl hozta meg.

• 50)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a 45 napos (illetve az elintézési határidőnek a Tpvt. 63. § (6) bekezdés szerinti meghosszabbítása esetén: 105 napos) határidő túllépése értelemszerűen nem jár a Tpvt. 64. § szerinti jogkövetkezménnyel, mely szerint ha az eljáró versenytanács a Tpvt. 63. § szerinti határidőben nem hoz döntést, akkor a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni, mert:

• • -

    amíg az eljáró versenytanács nem hozza meg döntését, addig értelemszerűen a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti általános 120 napos (hosszabbítás esetén: 180 napos) határidő érvényes,

• • -

    az engedélyező döntést követően pedig már nem bír jelentőséggel, hogy "a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni".

VI.

Eljárási kérdések

• 51)

  A 49) pontban foglaltakból következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

• 52)

  Az ügyfelek (a kérelmező Láng Rt. és az irányítása alá kerülő Perfekt Rt.) egyaránt kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 53)

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. október 3.