Vj-65/2002/35

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Sara Lee Hungary Kávé és Tea Kft. ( Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy a fogyasztókat nem kielégítően tájékoztatta a DE Hűségakció 2001. szeptemberi megváltozásáról.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 500.000 Ft (Ötszázezer forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal annak kivizsgálásra indított versenyfelügyeleti eljárást, hogy az eljárás alá vont az általa forgalmazott kávékkal összefüggésben szervezett akciók kapcsán megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§-át.

I.

Az eljárás alá vont; a termékek

  • 1.

    Az 1991-ben a holland székhelyű Sara Lee DE N.V. által alapított eljárás alá vont egyebek között kávé és tea nagykereskedelemmel foglalkozik.

  • 2.

    Az eljárás alá vont több termékkel van jelen a kávépiacon. A Douwe Egberts névhez csatolt kávémárkák között található például az Omnia, a Karaván, a Pilvax.

  • 3.

    Magyarországon évente mintegy 30.000 tonna kávé fogy, amelyben az őrölt/pörkölt kávék dominálnak közel 80%-os részesedéssel.

    A hazai kávépiac meghatározó, igen jelentős részesedéssel rendelkező szereplőjeként az eljárás alá vont megítélése szerint a magyar kávé piac stabilnak tekinthető, általánosságban a stagnálás jellemzi, azonban a cappucino és a kávékeverékek, illetve az ún. saját márkás termékek vonatkozásában növekvő tendencia érzékelhető.

II.

A termékek értékesítése kapcsán szervezett akciók

  • 1.

    Az eljárás alá vont 1995. novemberében indította el DE Hűségakcióját. Ennek keretében minden év augusztusában-szeptemberében kiadta a kedvezményesen megvásárolható tárgyakat tartalmazó katalógusát. A termékek csomagolásán található, kivágható ún. hűségpontok katalógusban feltüntetett mennyiségének beküldésével az eljárás alá vont vevőszolgálatánál megrendelhető katalógusban feltüntetett összegért a fogyasztó a katalógusban feltüntetett áron, a hűségpontok beszámításával kedvezményesen megvásárolhatta a kiválasztott tárgyat, amelyet az eljárás alá vont postai utánvétellel juttatott el a részére. Az akcióban résztvevő tárgyak - a katalógus általi vásárláshoz képest kedvezőbb feltételekkel - az eljárás alá vont saját budapesti üzletében is megvásárolhatóak voltak.

    A csomagoláson az alábbi tájékoztatás szerepelt: "Gyűjtse ezeket a pontokat, és kedvezményesen vásárolhat a Douwe Egberts Kollekció ajándéktárgyaiból. Kérje ingyenes katalógusunkat vevőszolgálatunktól!". A csomagoláson - azzal a kísérőszöveggel, hogy "Ha Douwe Egberts kávéinkkal kapcsolatban további információra van szüksége:" - szerepel a vevőszolgálat telefonszáma és a levelezési cím.

    A megvásárolható tárgyakat tartalmazó katalógusban feltüntetésre került, hogy "a jelenlegi Kollekcióból megrendeléseket 2001. augusztus 31-ig fogadunk el, illetve eddig vásárolhat a Douwe Egberts Ajándékboltban is."

  • 2.

    Az eljárás alá vont a DE Hűségakcióval kapcsolatban rendelkezésére álló tapasztalatok alapján az akció módosításáról döntött, azzal, hogy az új akcióban azonos feltételekkel a régi csomagolásról begyűjtött hűségpontokkal is részt lehet venni. A 2001. szeptemberétől megújított akció keretében

    • -

      minden hónapban ajándékban részesül az az első száz fogyasztó, aki az eljárás alá vont részére 1.000 (a termékek csomagolásán található) pontot visszaküld,

    • -

      a többi beküldő között 2002. szeptemberében nyolc darab fényképezőkép kerül kisorsolásra.

A termékeket az eljárás alá vont az akció módosulását tükröző, új csomagolással látta el, a következő szöveggel: "Gyűjtse a Douwe Egberts pontokat értékes ajándéktárgyakért és akciós nyereményekért. A Douwe Egberts kávékkal kapcsolatos további információkért keresse vevőszolgálatunkat." A csomagoláson feltüntetésre kerül a vevőszolgálat telefonszáma, a levelezési cím és az internetes elérhetőség.

Az akció megváltozásáról a termékek csomagolásán feltüntetett telefonszámon a vevőszolgálat adott tájékoztatást, jelezve, hogy új termékkatalógus már nem kerül kibocsátásra. Az eljárás alá vont ugyanakkor úgy döntött, hogy 2002. januárjáig meghosszabbítja az utolsó katalógusból való rendelésre rendelkezésre álló időtartamot, amelyről a vevőszolgálat tájékoztatta az őt megkereső, a 2000/2001-es katalógussal rendelkező fogyasztókat. Ezen túlmenően az eljárás alá vont a termékkatalógusokból rendszeresen rendelő 6.000 fogyasztót direct marketing levélben tájékoztatta a rendelési lehetőség megszűnéséről. Ezt követően 2001 végén további 5.250 fogyasztót külön tájékoztatott a rendelési lehetőség megszűnéséről és számukra egy-egy ajándékcsomagot küldött. A fogyasztókat tájékoztató információkat helyezett el az interneten is.

2002. februárját követően a termékek egy részének a csomagolásán már az új akciókról szóló, az előzőekben ismertetett tájékoztatás került elhelyezésre, azonban az eljárás alá vont az eredeti akció teljes megszűnése után, 2001. december 31-ét követően még öt hónapon keresztül a kedvezményes vásárlási lehetőségről tájékoztató csomagolásban is forgalmazta termékeit.

A korábbi tájékoztatást hordozó csomagolások egy részén 2002. áprilisától felülcímkézésre került sor, a következő szöveggel: "A csomagoláson feltüntetett kedvezményes ajándéktárgy vásárlására vonatkozó akciónk megváltozott, az összegyűjtött Douwe Egberts és Pickwick pontokat nyereményjátékainkban tudják felhasználni, a részletekért keresse vevőszolgálatunkat! A forgalmazó fenntartja azt a jogát, hogy az akciót bármikor megváltoztassa."

2002. június elejétől az eljárás alá vont már csak új csomagolású vagy címkével ellátott régi csomagolású termékeket bocsát ki.

  • 3.

    Az eljárás alá vont által közöltek szerint a régi és az új csomagolású termékek jelenleg párhuzamosan találhatók meg a kisebb forgalmú üzletekben, míg a nagyobb forgalmú üzletekben a termékek viszonylag gyors forgási sebessége miatt új, illetve címkével ellátott csomagolású termékek vásárolhatók meg.

III.

Az eljárás alá vont védekezése

  • 1.

    Az eljárás alá vont szerint a "pontgyűjtős" akciók nem túl kedveltek a lakosság körében. Az üdítőitalokat leszámítva a megkérdezettek nem egész 5%-a vesz részt hasonló jellegű akciókban. A kutatások azt is megállapították, a különböző jellegű akciókban részvevő fogyasztóknak csak 10%-a nyilatkozott úgy, hogy a promóciók idején az akciós márkákat választja, s csupán 5% vásárolja akciók idején kizárólag a promóciós termékeket.

    Megítélése szerint nagyon szűk az a fogyasztói réteg, amelynek döntését egy hasonló jellegű, mintegy a hűséges vásárlókat "jutalmazó" akció befolyásolni képes. Az akció iránt potenciálisan érdeklődő fogyasztók száma évente néhány ezerre tehető, ami a magyarországi kávéfogyasztók számának egy ezrelékét sem éri el. A kifogásolt hűségakció esetében ebből adódóan a gazdasági versenyre gyakorolt hatás hiánya állapítható meg. A kifogásolt hűségakció jellegét és az abban résztvevő fogyasztók csekély számát is figyelembe véve nem alkalmas arra, hogy a piaci verseny torzulását, illetve a versenytársak érdekeinek sérelmét idézze elő. Álláspontja szerint a kifogásolt magatartás gazdasági versenyre gyakorolt hatása elhanyagolható, így a gazdasági verseny szempontjából nincs relevanciája.

    Az eljárás alá vont véleménye szerint a DE Hűségakcióval kapcsolatban nem alakulhatott ki versenysérelem egy olyan szerkezetű piacon, ahol a résztvevők piaci részesedése stabil, illetőleg a magatartás esetén nem valósul meg az a jogsértéshez szükséges feltétel, hogy a megtévesztés a verseny szempontjából befolyásolja a fogyasztói döntés szabadságát a versenyviszonyok egyidejű torzításával.

  • 2.

    Az eljárás alá vont védekezésében előadta, ismeretei szerint a tipikus (racionális) fogyasztói magatartás a promóciós akciók során az, hogy először érdeklődnek az akció feltételeiről és a megnyerhető ajándékokról, s csak ezt követően kezdenek a promóciós csomagolások gyűjtésébe. A fogyasztótól tehát ésszerűen az várható el, hogy tájékozódik arról, mit tud vásárolni a hűségpontokért. A Versenytanács előzetes álláspontjára adott észrevételeiben ugyanakkor az eljárás alá vont kifejtette a fogyasztók egy jelentős részére az a jellemző, hogy ha az akció felkeltette az érdeklődésüket, akkor az első termékvásárlást követően a csomagoláson megadott telefonszám felhívásával érdeklődnek az akcióban való részvétel részleteiről, hiszen ezt diktálja a racionális fogyasztói magatartás.

  • 3.

    Az eljárás alá vont kiemelte, hogy az új katalógus kibocsátásának mellőzéséről szóló döntéséről a lehető legszélesebb körben (vevőszolgálat, DM-levél, Internet) tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogy az akció megújult formában folytatódik tovább, illetve a csomagolás alapján a vevőszolgálatot felhívó fogyasztók mindegyike információhoz jutott az új akcióval kapcsolatban.

    A 2001. szeptemberétől 2001. decemberéig tartó időszakban mind a régi, mind az akcióba újonnan bekapcsolódó fogyasztók számára ismert volt a vevőszolgálaton és az interneten elérhető tájékoztatás, miszerint az eljárás alá vont már nem bocsát ki új katalógust, illetve a régi katalógusból 2001. december 31-ig lehet rendelni.

    Álláspontja szerint a fogyasztóknak kizárólag megtévesztésre alkalmatlan tájékoztatást adott. 2001. december 31-ig a fogyasztók megtévesztése azért sem merülhet fel, mert az akció a korábbival azonos formában folyt. 2002. januárjától a még forgalomban maradt régi csomagolású termékek tekintetében azért nem valósult meg a fogyasztók megtévesztése, mert minden katalógus iránt érdeklődő fogyasztó a vevőszolgálat számának feltárcsázásakor azonnal információt szerez arról, hogy a kedvezményes pontok nem a katalógusból történő megrendelés, hanem nyereményjátékok során használhatók fel. Az sem hagyható figyelmen kívül, a 2000/2001-es katalógussal rendelkező fogyasztók tudatában voltak annak, hogy ebből csak 2001. augusztus 31-ig rendelhetnek, s ezen időszak lejártát követően az új katalógus beszerzése érdekében való telefonálás során azonnal információt szereztek az akció változásairól. Az akcióba újonnan bekapcsolódó fogyasztók a csomagolás alapján a katalógus iránt a vevőszolgálaton érdeklődhettek, ahol azonnal megfelelő és pontos tájékoztatást kaptak.

  • 4.

    Az eljárás alá vont előadása szerint a termékek csomagolásának megváltoztatása jelentős többletköltséggel járt. A megváltoztatáskor a csomagolóanyag-változás kereskedelmi, logisztikai és pénzügyi vonatkozásait is mérlegelni kellett. Az eljárás alá vont a gazdasági élet törvényszerűségeit követve arra törekedett és törekszik, hogy működésének, üzletpolitikájának folyamatos változásával és átalakításával a leghosszabb távon a leghatékonyabb költségmegosztást érje el az erőforrások leghatékonyabb felhasználása érdekében. Ennek megfelelően nem várható el, hogy a költségszempontokat teljesen figyelmen kívül hagyva és a logisztikai stratégiát felrúgva a készleten lévő vagy már az üzletekben található termékeket a kereskedelmi forgalomból kivonja.

  • 5.

    Figyelemmel a fentiekre az eljárás alá vont jogsértő magatartás hiányában kérte az eljárás megszüntetését. Másodlagosan kérte a bírság kiszabásának mellőzését, tekintettel arra, hogy időközben a csomagoló-anyagváltás maradéktalanul megtörtént.

IV.

A vizsgálati jelentés

A vizsgálati jelentés szerint az eljárás alá vont nem kellő gondossággal járt el az akciók módosított formában történő folytatására vonatkozó döntésének meghozatalakor.

A vizsgáló megítélése szerint az eljárás alá vont abban az esetben járt volna el körültekintően, ha a nyereményakcióra történő váltást az eredeti csomagolásban történő forgalmazás befejezése, vagy közvetlenül az eredeti csomagolás felülcímkézése után indítja.

Megfelelő tájékoztatás esetén a fogyasztó már a vásárláskor birtokában lehetett volna azoknak a lényeges ismereteknek, melyek alapján körültekintően tudjon eljárni, azaz dönteni tudjon, hogy érdeklődjön-e a további részletek felöl, és ezek ismeretében részt vegyen e a reklámozott akcióban.

A vizsgáló álláspontja szerint az eljárás alá vont magatartása alkalmas volt a fogyasztói döntések folyamatának tisztességtelen befolyásolására, illetve a fogyasztói érdeksérelemmel együttjáróan lehetőséget adott a versenytársak érdekeinek megsértésére. Mindazonáltal a törvénysértést csekély súlyúnak ítélte.

V.

Jogi háttér

A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikkely (2) bekezdésének c) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése értelmében az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

VI.

A Versenytanács döntése

  • 1.

    A vállalkozások gyakorta élnek a vásárlásösztönzés, vagyis a vásárlók érdeklődésének adott vállalkozás, illetve termék irányában történő felkeltését szolgáló marketingtevékenység lehetőségével. A vásárlásösztönzés eszközeinek (termékminta, bevezető árcsökkentés, mennyiségi engedmények stb.) segítségével a vállalkozás különböző hatást képest gyakorolni a fogyasztók magatartására (pl. a termék kipróbálására, ismételt vásárlására sarkallva, a termék vásárlásának gyakoribbá tételére ösztönözve). Az eladásösztönzés hatékony eszközöket kínál a fogyasztói döntések befolyásolására és ezáltal a vállalkozás piaci pozícióinak javítására, egyéb, nem csak pénzbeli előny megszerzésére (pl. a fogyasztókra vonatkozó, a piaci magatartás kialakítását segítő információk rendelkezésre állása, a vállalkozás közmegítélésének javulása). Mindez különös jelentőséggel bír egy stabil, kiépült, új fogyasztók bevonására már csak korlátozottan képes piac esetében. Az ilyen eszközök tisztességes alkalmazásáért ugyanakkor a vállalkozás felelősséggel tartozik.

    A különböző vásárlásösztönzési eszközök igénybevételével szervezett akciók eltérő hatást gyakorolnak a fogyasztói döntésekre, abból adódóan, hogy más-más kedvezményt nyújtanak. Abban az esetben, ha az akció szerint a termék csomagolásán lévő pontok vásárlás során vehetők igénybe, a fogyasztó számára nyilvánvaló, hogy ha belép az akcióba és azt igényli, akkor egyetlen vásárlása sem marad kedvezmények nélkül, minden pontot igénybe vehet. Ezzel szemben ha az akció keretében egyrészt csak meghatározott számú fogyasztó jut ajándéktárgyakhoz (havonta az első száz beküldő), másrészt egy sorsoláson vesz részt, vásárlásai nem minden esetben díjazottak az akció által, hiszen - különösen a sorsolás esetén - ez általa nem vagy csak részben, kis mértékben befolyásolható tényezőktől függ. Aláhúzandó ugyanakkor, hogy az eljárás alá vont által szervezett mindkét akció alkalmas a fogyasztói döntések befolyásolására.

  • 2.

    Számos egyéb tényező mellett a termékek csomagolásának is szerepe van a fogyasztói döntések befolyásolásában. A termék csomagolása (a csomagolás anyaga, színe, formája, feliratai stb.) jelentős mértékben képes befolyásolni a fogyasztói döntéseket, ezáltal adott esetben élénkítve a vállalkozások közötti versenyt, azzal, hogy mivel a fogyasztó általi közvetlen tapasztalást (a termék megtekintése, tapintása, megszaglása) akadályozza, a csomagolás által hordozott információkkal kapcsolatos vállalkozói felelősség általánosságban is előtérbe került.

    A csomagolás számos marketingfeladat teljesítésére igénybe vehető, így például a vásárlásösztönzési cél eléréséhez. A vizsgált magatartás esetén ez történt, hiszen a termékek csomagolása tartalmazta az akcióra vonatkozó alapvető információkat, feltüntetve azon vevőszolgálat elérhetőségét, ahol a fogyasztó az akció részleteiről tájékozódhat, illetőleg megrendelhette a megvásárolható tárgyakat tartalmazó katalógust.

    A termék megvásárlásának sajátosságai (mindennapi, mondhatni, rutinszerű, különösebb megfontolást nem igénylő, nagy anyagi terhet nem jelentő vásárlás) életszerűen nem valószínűsítik, hogy a fogyasztó elhalasztja a kávé megvásárlását a vevőszolgálat megkereséséig, illetve hogy a boltból hívja fel a vevőszolgálatot. Ezt támasztja alá az eljárás alá vontnak a Versenytanács előzetes álláspontjára adott azon észrevétele, hogy a kifejezetten a különböző akciókra figyelemmel vásárlók (a fogyasztók néhány százalékát felölelő) körébe nem tartozó fogyasztók esetében az a jellemző, hogy ha az akció felkeltette az érdeklődésüket, akkor az első termékvásárlást követően a csomagoláson megadott telefonszám felhívásával érdeklődnek az akcióban való részvétel részleteiről, hiszen ezt diktálja a racionális fogyasztói magatartás. Ez is azt erősíti, hogy a versenyjogi oltalomban részesülő, ésszerűen, körültekintően eljáró fogyasztó csak a termék megvásárlását, azaz a versenyjogilag releváns fogyasztói döntés meghozatalát követően érdeklődik az akció feltételeiről, különös tekintettel arra, hogy a csomagolás a fogyasztó tapasztalatai, ismeretei szerint olyan egyértelmű, egyszerűen megérthető információt tartalmaz ("kedvezményesen vásárolhat a Douwe Egberts Kollekció ajándéktárgyaiból"), amely nem teszi szükségessé az akció részleteiről való azonnali, még a vásárlás előtti tájékozódást, elégséges a vevőszolgálat későbbi megkeresése, akár azután, hogy többször vásárol az akcióban résztvevő termékekből. Ezzel összefüggésben megjegyzi a Versenytanács, az eljárás alá vont nem háríthatja át a fogyasztókra az akció megváltozásával összefüggő tájékoztatással kapcsolatban meglévő felelősségét, elsődlegesen a fogyasztótól várva el az információhiány megszüntetését, illetőleg az egymásnak ellentmondó információk okozta bizonytalanság feloldását.

  • 3.

    Az akcióban már korábban is résztvevő, arról bővebb információkkal rendelkező fogyasztók vonatkozásában a Versenytanács nem vitatja, ismert volt előttük, hogy a 2000/2001-es katalógus csak 2001. augusztus 31-ig érvényes - azonban éppen az akció részleteinek ismerete alapján joggal feltételezhették, hogy új katalógus kerül kibocsátásra, így - az új katalógus rendelkezésre állásának hiányában is - tovább folytathatták a hűségpontok gyűjtését, azaz újabb terméket vásároltak. A katalógust korábban megrendelő, annak birtokában lévő fogyasztók részére ugyanakkor az akció a régi feltételekkel 2001. december 31-ig meghosszabbításra került, így ők felkészülhettek az akció módosulására.

    Nem voltak ebben a helyzetben azok a fogyasztók, akik ebbe a körbe nem tartoztak, őket az általuk a termék megvásárlása után felhívott vevőszolgálat már 2001. szeptemberétől az akció megváltozásáról tájékoztatta. 2001. szeptemberét követően a 2001. év folyamán még lehetőség nyílt arra, hogy az akcióba újonnan belépni szándékozók 2000/2001-es katalógust kérjenek, azonban ez az idő múlásával egyre kevésbé ellensúlyozta azt, hogy a fogyasztók csak a termékek megvásárlását követően szereztek tudomást a megváltozott feltételekről és arról, hogy csak korlátozott ideig vásárolhatják le összegyűjtött hűségpontjaikat (pl. a 2001. decemberében a fogyasztónak már csak egy-két hét állt a rendelkezésére).

  • 4.

    A Versenytanács figyelembe vette, hogy az eljárás alá vont lépéseket tett a fogyasztók tájékoztatása érdekében, azonban ezek az intézkedések az akcióba újonnan belépni szándékozók, tehát az akció részleteiről információkkal nem rendelkező fogyasztók (2002. január 1-től valamennyi új fogyasztó) esetében elkésettnek tekinthetők.

    Az eljárás alá vont nem megfelelően járt el, nem készült fel kellően az akció módosítására, noha erre rendelkezésére állt minden eszköz, illetve a termék jellege (a termék minőségét csak korlátozott, meghatározott ideig őrzi meg) lehetővé tette volna az akció problémát nem okozó megváltoztatását.

    A korábbi akcióról szóló tájékoztatást tartalmazó csomagolások esetében a felülcímkézést csak 2002. áprilisában kezdte el az eljárás alá vont, azonban kizárólag 2002. júniusának elejétől kerültek a forgalomba kizárólag új vagy felülcímkézett csomagolású termékek. Mindez azonban nem érinti a már boltokba került, nem aktuális tájékoztatást tartalmazó csomagolásban forgalomba hozott termékeket, amelyekkel a fogyasztók még jelenleg is, s esetlegesen még több hónapig találkozhatnak. Az elárusító helyeken a régi, címkével el nem látott csomagolással találkozó fogyasztó az adott akció megszűnése után még hosszú ideig úgy vélheti, hogy különböző tárgyakat vásárolhat a csomagoláson lévő pontokért.

    A fogyasztók megfelelő tájékoztatásában megmutatkozó késedelemre nem lehet a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tilalmát feloldó magyarázat az, hogy az eljárás alá vont nem kívánt a költségszempontokat teljesen figyelmen kívül hagyva és a logisztikai stratégiát felrúgva eljárni, mivel az akció módosítása külön költségek nélkül is megvalósítható lett volna, ha azt jobban átgondolják és megfelelően időzítik.

    A Versenytanács nem tartja szükségesnek a két akció közötti különbségek értékelését, annak vizsgálatát, hogy melyik vonzóbb a fogyasztók számára. A két mechanizmus eltér egymástól, így az egyik mechanizmusról való tájékoztatás alapján meghozott fogyasztói döntés esetén a fogyasztó döntési szabadsága mindenképpen csorbul, ha utólag kiderül, hogy egy más mechanizmus alapján működő akcióban vehet részt.

  • 5.

    A Versenytanács aláhúzza, hogy a jelen eljárás - az eljárás során nem módosított indító határozatban foglaltak szerint - csak az eljárás alá vont által forgalmazott kávékkal kapcsolatos magatartásra terjed ki, a teákra nem. A Versenytanács ennek megfelelően a teákkal összefüggő magatartást nem vizsgálta, nem értékelte, mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az akcióban résztvevő valamennyi termék esetében azonos magatartást tanúsított az eljárás alá vont.

  • 6.

    Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének c) pontját, mivel magatartása alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

  • 7.

    Az eljárás alá vonttal szemben bírság kiszabása is indokolt. A bírság (szimbolikusnak tekinthető) összegének megállapítása során a Versenytanács a magatartás gazdasági versenyre gyakorolt hatásának mértéke mellett figyelemmel volt arra, hogy a megtévesztésre alkalmas, a 2002. évben is több millió csomagoláson megjelenő tájékoztatás a fogyasztók széles körét érte el, illetőleg arra, hogy noha az eljárás alá vont maga is tisztában volt azzal, a termékeken található, az akcióval kapcsolatos információk nem megfelelőek, a rendelkezésre álló csomagolóanyagok fel nem használása jelentette veszteség és az időben megvalósított felülcímkézés költségeinek elkerülése érdekében nem intézkedett kellő időben a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében, így csak 2002. júniusától hoz forgalomba kizárólag olyan termékeket, amelyek csomagolása megfelelő tájékoztatást tartalmaz.

    A Versenytanács szükségesnek tartja kiemelni, hogy a vizsgált magatartással érintett fogyasztók köre nem azonosítható a katalógust rendelő fogyasztókkal, hiszen az akció jóval több fogyasztó döntését befolyásolja, olyanokét is például, akik az akció miatt vásárolják meg a termékeket, de a későbbiekben mégsem vesznek részt abban.

    Azt is megjegyzi a Versenytanács, egy megindult versenyfelügyeleti eljárás keretében a versenyjogi relevanciának az a feltétele, hogy az adott magatartás alkalmas legyen a gazdasági versenyre kihatóan befolyásolni a fogyasztókat. A versenyjogi relevancia megállapításához ugyanakkor nem kell a kedvezőtlen piaci hatásnak ténylegesen bekövetkeznie, elegendő, hogy a magatartás alkalmas ilyen hatás kiváltására. E vonatkozásban nem bír jelentőséggel az sem, hogy a magatartás kapcsán az adott vállalkozást milyen cél vezérelte. Nem keverhetők tehát össze a fogyasztók megtévesztésére való alkalmasság kapcsán értékelendő szempontok a versenyhatás megállapítása, illetve a bírság kiszabása során figyelembe veendő szempontokkal.

  • 8.

    A magatartás további folytatásának megtiltására nem került sor, mert az eljárás alá vont hatékonyan és végleges megoldást jelentő módon nem tudja befolyásolni a boltokban még kint lévő régi csomagolásokon található tájékoztatások módosítását.

  • 9.

    A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2002. szeptember 12.