Vj-94/2002/31
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Körös-Royal Kft. (Kiskörös) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont jogsértést követett el, amikor Royal vodka aromával ízesített szeszesital termékét a fogyasztók megtévesztésére alkalmas címkével látta el.
A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 1.000.000 Ft (Egymillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.
A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.
Indoklás
A Gazdasági Versenyhivatal annak kivizsgálásra indított versenyfelügyeleti eljárást az eljárás alá vont ellen, hogy az megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Tpvt.), amikor 2002. januárjától a Royal vodka aromával ízesített szeszesital termékét a versenytársa által már korábban forgalmazott Royal vodka esetében alkalmazotthoz hasonló címkével és megjelenéssel (grafika, színvilág stb.), továbbá azzal azonos márkanévvel értékesítette.
I.
Az eljárás alá vont
- 1.
Magyarországon 2001-ben mintegy 63 millió liter különféle szeszesitalt értékesítettek. Ebből a vodkák (gabonafélékből erjesztéssel és szakaszos lepárlással előállított, színtelen, finom, semleges ízű szeszpárlat), a különféle ízesítésű vodkák [vodkából természetes ízanyagok (gyógynövények, citrusfélék stb.) hozzáadásával készült szeszpárlat] és a vodka aromával ízesített szeszesitalok (ún. hidegúti eljárással készült termék, melyet finomszesz felhasználásával, mesterséges aroma, valamint desztillált víz hozzáadásával állítanak elő) 15%-kal részesedtek. Az eladások közel háromnegyedét az alacsony árfekvésű, ún. kommersz termékek (pl. PéterPál, Krajczár, Nyírség, Palota) adták. Az ún. prémium minőségű import készítmények (Absolut, Finlandia, Smirnoff stb.) részaránya kb. 3%, az ún. minőségi vodkák (Kalinka, Royal stb.) részaránya 23% volt.
A vodka termékcsoportba tartozó szeszesitalok forgalmazói közül a legnagyobb piaci részesedéssel a Zwack Rt. rendelkezik (32%), őt követi a Bols Kft. (12-14%). Az eljárás alá vont piaci részesedése kb. 2%.
A Bols Kft. által forgalmazott, széles körben ismert Royal vodka több mint tíz éve van a magyar piacon. - 2.
Az eljárás alá vont 1994. óta állít elő desztilláció révén és hidegúton különféle szeszesitalokat. Az eljárás alá vont nettó árbevétele 2001-ben 826.661.000 Ft volt.
Az az eljárásban érintett Royal vodka aromával ízesített szeszesitalból 2001-ben az eljárás alá vont nyilatkozata szerint 158 darabot értékesített. Az eljárás során vizsgált csomagolásban forgalomba hozott termékből az eljárás alá vont csak a 2002. év I. negyedévében 2476 darabot értékesített.
II.
Az eljárás alá vont vizsgált magatartása
- 1.
Az eljárás alá vont 2001. áprilisában kezdte el forgalmazni az eljárásban érintett Royal vodka aromával ízesített szeszesitalt, szabványos üvegpalackba töltve, fehér színű fémkupakkal lezárva. A palackon lévő téglalap alakú hasi címkén sötétkék-ezüst keretben pirossal és kékkel az orosz hagymakupolás templomokra emlékeztető vonalasrajz, az eljárás alávont kék-ezüst emblémája és színes (piros, kék, ezüst és fekete ) feliratok voltak.
A 2002. januárjától a szeszesital más külső megjelenéssel került forgalomba, amelyet az eljárás alá vont nyilatkozata szerint a korábbi csomagolású termék forgalmának visszaesése indokolt. - 2.
A 2002. év elejétől az eljárás alá vont a Royal vodka aromával ízesített szeszesitalt piros fémkupakos 0,7 literes formapalackba töltve piros-arany és fehér tónusú, versenytársa, a Bols Kft. által forgalmazott Royal vodka palackjának címkéjéhez hasonló színvilágú és azzal megegyező grafikai elemeket (korona, arany pénzek, ROYAL felirat) tartalmazó címkével értékesítette.
Az eljárás alá vont Royal vodka aromával ízesített szeszesitalának és a Bols Kft. Royal vodkájának címkéjén több hasonlóság állapítható meg:
-
- -
a címkék szélein piros és arany keret látható,
- -
-
- -
a címkék felső részének közepén dominánsan arany színű korona kerül elhelyezésre,
- -
-
- -
hasonló a "ROYAL" felirat betűtípusa, színe és elhelyezése,
- -
-
- -
ugyancsak hasonló a címkén található aranypénzek száma és elhelyezése,
- -
-
- -
a címkék színvilága azonos (fehér alapszín, amelyen arannyal övezett piros és sötétkék feliratok kerülnek elhelyezésre).
- -
A két címke között az alábbi különbségek észlelhetők:
-
- -
az eljárás alá vont által használt formapalack nyak- és talprészen domborított 12 lap díszítésű, a Bols Kft. által forgalmazott Royal vodka üvegpalackjának nyakrésze domborított, melyen körbefutó kidomborodó korona motívumok láthatók,
- -
-
- -
az eljárás alá vont termékének hasi címkéje szabályos téglalap, míg a másiké pajzs alakú,
- -
-
- -
az eljárás alá vont fém záró eleme sötétvörös, tetején arany pecsét lenyomattal, az elem sértetlenségét az eljárás alá vont fekete színű emblémájával ellátott színtelen műanyag kapszula biztosítja, míg a Bols Kft. Royal vodkája piros színű fém záró elemének alsó részén piros és arany csíkok között fehér háttérben, körbefutóan piros "Royal" feliratok vannak,
- -
-
- -
az eljárás alá vont termékének címkéjén a "vodka aromával ízesített szeszesital", míg a versenytárs által alkalmazott címkén "vodka" felirat szerepel,
- -
-
- -
az eljárás alá vont vizsgált címkéjén feltüntetésre kerül a gyártó, illetve a termék összetétele, a Bols Kft. Royal vodkája esetében ezek az információk nem a hasi címkén, hanem a palack hátoldalán lévő kisebb méretű címkén találhatók.
- -
- 3.
A Magyarországon közfogyasztásra szánt, illetőleg forgalomba hozott élelmiszerek előállításának, forgalmazásának feltételére vonatkozó előírásokat az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény, míg a szeszitalok definíciójára, elnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályokat a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 számú előírása tartalmazza. Ez utóbbi 2002. július 1-én hatályba lépett harmadik kiadásának 5.§-a értelmében, a különböző szeszesitalok fogalom meghatározásában szereplő neveket kizárólag az ott definiált szeszesitalok megnevezésében szabad használni. Azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg e követelménynek, szeszesitaloknak vagy alkoholos italoknak kell nevezni.
Az eljárás alá vont vállalkozás 2002. augusztus 1-től - a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 számú előírásában bekövetkezett változások miatt - megváltoztatta a termék csomagolását és a termék megnevezését Royal szeszesitalra módosította. Nyilatkozata szerint a Royal vodka aromával ízesített szeszesitalt a vásárlóktól visszarendelte, valamint a készleten lévő termékeket új címkével látta el.
A termék új téglalap alakú hasi címkéjén a széleken piros és szürke keret látható, míg a címke felső részének közepén szürke alapon piros korona kerül elhelyezésre. A "ROYAL" felirat betűtípusa eltér a korábban alkalmazottól, az "O" betűt öt darab, kör alakban elhelyezett ötágú csillag stilizálja. A "ROYAL" felirat alatt szerepel a "szeszesital" megjelölés. A címkén nem találhatók aranypénzek, illetőleg az arany szín teljesen mellőzésre kerül. Sem ezen, sem a palack hátoldalán található, kisebb méretű címkén sem szerepel a "vodka" megnevezés.
III.
A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács véleménye
A versenyfelügyeleti eljárás során megkeresett Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács hangsúlyozta, a szakma etikailag igen elítéli az egy-egy ismert márkára való "ráépülést", mert az a márkát kialakító cég üzletmenetét rontja és megtéveszti a fogyasztót. Megítélése szerint az ilyen magatartás kimeríti a tisztességtelen piaci magatartás fogalmát.
IV.
A KERMI Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft. véleménye
A KERMI Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft. az eljárás alá vont és a versenytárs termékének összehasonlító vizsgálata alapján 2002. május 31-én megállapította, hogy a két termék érzékszervi tulajdonságai nem egyformák. A Bols Kft. Royal vodkája magasabb érzékszervi pontszámot kapott, mint az eljárás alá vont terméke.
A KERMI Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft. kiemelte azt is, hogy a címkék külső megjelenése (grafika, színvilág) nagymértékben hasonlít egymásra, ezért a fogyasztó könnyen összetévesztheti a két terméket.
V.
Az eljárás alá vont védekezése
Az eljárás alá vont megítélése szerint a két címke hasonlósága a színvilág és a Royal szó nagybetűs feltüntetésével, valamint a korona és a kis emblémák jelölésével kimerül, s a megkülönböztető jegyek következményeképpen a fogyasztók a két terméket meg tudják különböztetni egymástól. Felhívta a figyelmet arra, hogy, a piacon szinte minden kisebb cégnek van olyan vodkája, illetve vodka aromával ízesített szeszesitala, amely fehér alapon piros és arany színnel nyomott címkével kerül forgalomba.
Az eljárás alá vont elsődlegesen jogsértés hiányában a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését, másodlagosan pedig a bírság kiszabásának mellőzését kérte.
VI.
A vizsgálati jelentés
A vizsgáló megítélése szerint az eljárás alá vont Royal vodka aromával ízesített szeszesitalának és a Bols Kft. Royal vodkájának külső megjelenését illetően - a felfedezhető különbségek ellenére - a címkék hasonló grafikai megoldása, a címkék összhatása miatt nem zárható ki a fogyasztók megtévesztése. Az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8.§-ban megfogalmazott tilalmat, ezért indítványozta a jogsértés megállapítását, ugyanakkor javasolta a bírság kiszabásának mellőzését is, figyelemmel az eljárás alá vont részéről megvalósult jogkövető magatartásra, valamint a szeszesitalokra vonatkozó Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak 2002. július 1-től hatályos módosítására.
VII.
Jogi háttér
A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikkely (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. Ugyanezen cikkely (2) bekezdése értelmében a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.
VIII.
A Versenytanács döntése
- 1.
A Tpvt. 6.§-ába ütközik, ha egy vállalkozás a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő vagy forgalmaz egy terméket, illetőleg olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használ, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. E magatartás elbírálása a Tpvt. 86.§-ának (1) bekezdése értelmében bíróság hatáskörébe tartozik. Mindazonáltal a szolgai utánzásból álló magatartás - a versenytársi sérelem mellett, attól elkülönítetten - a fogyasztók megtévesztésére is alkalmas lehet, ha a két termék külső megjelenéséből adódó hasonlóságok a fogyasztói döntések meghozatalának folyamatában már a fogyasztók megtévesztését a Tpvt. III. fejezete alá is vonhatóan hordozzák magukban.
Kiemeli továbbá a Versenytanács, hogy - mint azt a Vj-211/2000. számú ügyben hozott határozatában már korábban megállapította - a névhasználattal kapcsolatos fogyasztói megtévesztést jellemzően a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontja tiltja mint megtévesztésre alkalmas árujelző használatát. - 2.
A fogyasztói döntések befolyásolásának számos eszköze van. Ezek között találhatjuk a márkát, a márka név használatát, amely egyebek között a termék azonosítását és más, hasonló termékektől való megkülönböztetését szolgálja. A fogyasztói döntések befolyásolásában a termékek azon csomagolásának is jelentős szerepe van, amely magán hordozhatja a márka megjelölését.
A különböző szesztermékek csomagolásán elhelyezett címke mint szükségszerű forgalombahozatali kellék alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére, ha az adott terméket összetéveszthetővé teszi egy versenytárs azonos fogyasztói igényt kielégítő termékével. Az összetéveszthetőség vonatkozásban figyelemmel kell lenni arra, hogy a címke mely közlendői helyezkednek el kiemelt helyen, a címke (annak színei, az alkalmazott betűtípusok, ábrák, a szöveges közlések tartalma, formája és elhelyezése) milyen összhatást gyakorol a fogyasztókra a vásárlása folyamatában. Tekintetbe kell venni a címke elhelyezésére szolgáló csomagolás egyéb jellemzőit is, így az üveg formáját, a zárókupak jellemzőit.
Nem lehet mellőzni az adott termék megvásárlása során tanúsított fogyasztói magatartás jellemzőinek figyelembe vételét sem. Ez a jelen esetben mindenekelőtt egy rutinszerű, a fogyasztó részéről egy kevéssé megfontolt magatartást jelent, ahol a termékek csomagolása fogyasztókhoz elsődlegesen eljutó üzenetének kiemelkedő jelentősége van. Ezt erősíti egyrészt az, hogy a címke, illetve a csomagolás nem minden elemnek van azonos jelentősége a fogyasztói döntés befolyásolása szempontjából, másrészt az, hogy a fogyasztók jelentős része kevéssé van tisztában a vodkák, a különféle ízesítésű vodkák és a vodka aromával ízesített szeszesitalok közötti különbséggel. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a különböző szesztermékek gyártóinak a fogyasztók előtt - néhány kivételtől eltekintve - közismertté nem váló személye nem segíti elő a fogyasztók tájékozottságát, így a gyártó címkén történő feltüntetése önmagában nem teszi egyértelművé a fogyasztó számára, hogy az adott termék azonos-e a címke egésze, s különösen a márkanév alapján várt termékkel.
Az eljárás alá vont maga is elismerte, hogy a két vizsgált címke között hasonlóság volt a színvilág, a "Royal" szó nagybetűs feltüntetése, valamint a korona és a kis emblémák jelölése révén.
A jelen esetben az eljárás alá vont által a termék forgalomba hozatala során alkalmazott címke - a két terméke címkéje, illetőleg csomagolásának egésze között meglévő különbözőségek ellenére - összhatását tekintve alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére, s amennyiben a fogyasztók - az összetéveszthetőségből adódóan - az eljárás alá vont termékét választották, egy gyengébb minőségű termékhez jutottak. Mindezzel az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének a) pontját. - 3.
A Versenytanács az eljárás alá vonttal szemben bírságot kiszabott ki.
A bírság összegének megállapításánál a Versenytanács figyelemmel volt a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával forgalmazott termékek mennyiségére, ugyanakkor arra is, hogy az eljárás alá vont jogsértő magatartásának célja a versenytárs terméke hírnevének kihasználása volt. Ez utóbbit támasztja alá, hogy az eljárás alá vont likőrvodka termékei esetében a valamely versenytárs termékére nem utaló jellemzőkkel bíró címkén általában a "Körös Royal" felirat szerepel vagy a "Royal" megjelölés háttérbe szorultan jelenik meg, míg a Royal vodka aromával ízesített szeszesital esetében e termék címkéjét a versenytárs címkéjének jellemzőire, a Royal név hangsúlyos szerepeltetésére építette rá, a kereslet növekedése érdekében.
A Versenytanács figyelembe vette azt is, az eljárás alá vont időközben megváltoztatta a termék címkéjét, mindazonáltal ennek értékelésekor nem volt mellőzhető, hogy erre csak a jogszabályi előírások megváltozása és a Gazdasági Versenyhivatal fellépése után került sor. A Versenytanács ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont intézkedett a jogsértő címkével ellátott termékek visszavonása iránt. - 4.
A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 11.