Gazdasági Versenyhivatal

Vj-99/2002/33

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Phoenix Pharma Gyógyszerkereskedelmi Rt (Fót) kérelmező, valamint a Bellis Gyógyszerkereskedelmi Rt (Szentendre) kérelmezett összefonódásának engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Phoenix Pharma Gyógyszerkereskedelmi Rt megszerezze a Bellis Gyógyszerkereskedelmi Rt részvényeinek 99.998 százalékát.

A Versenytanács kötelezi a kérelmezőt, hogy jelen határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizessen be további nyolcmillió forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571-00000000 számú Eljárási díj számlájára

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

• 1)

  A Phoenix Pharma Gyógyszerkereskedelmi Rt (a továbbiakban: Phoenix Pharma) mint vevő 2002. június 18-án részvényátruházási szerződést kötött a Béres Befektetési rt, a Béres Gyógyszergyár Rt, a Yamaichi Investments Ltd., valamint a Nakamura Pharmaceuticals BHD tulajdonában lévő, a Bellis Gyógyszerkereskelemi Rt (a továbbiakban: Bellis) szavazatainak 99.998 százalékát megtestesítő részvénycsomag megvételére.

• 2)

  Az előző pontban leírt szerződés 12. pontja versenykorlátozó kitételeket tartalmaz. Eszerint az eladók kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szerződés zárását követően két évig a Phoenix Pharma hozzájárulása nélkül

• • a)

    sem közvetlenül, sem pedig más neve alatt nem folytatnak olyan tevékenységet, amely a Bellis gyógyszernagykereskedelmi tevékenységével versenyben áll, illetve

• • b)

    nem hoznak létre olyan vállalkozást és nem szereznek részesedést vagy irányítási jogot olyan vállalkozásban, amely a gyógyszernagykereskedelem területén a Bellis-szel versenyben áll;

• • c)

    nem használják a Bellis nevet semmilyen gazdasági tevékenységük körében,

• • d)

    bizonyos ingatlanokat nem használnak a szerződés 12. pontjának korlátozásai alá eső tevékenységekre, illetve azokat ilyen tevékenységek végzésére más vállalkozásoknak rendelkezésére nem bocsátják;

• • e)

    jelenlegi vevőkörüket nem ösztönzik a vevő versenytársaihoz történő átváltásra.

Az a., b., és d. pont alatti tilalom nem vonatkozik a Béres-csoportba tartozó társaságok saját termékei körébe tartozó gyógyszerek, gyógyászati termékek kereskedelmére, hiszen e termékkörre vonatkozóan a gyógyszernagykereskedelmi engedélyben meghatározott gyógyszercsoportokra a hatályos jogszabályok kötelezően előírják a nagykereskedelmi tevékenység végzését. Ebben az esetben a saját termékeken felüli forgalom az évi 50 millió forintot nem haladhatja meg.

• 3)

  A Béres Gyógyszergyártó Rt és a Bellis között korábban érvényben lévő, a Béres termékekre vonatkozó kizárólagos forgalmazási szerződés egyúttal megszűnik. A Béres termékeket a Béres Gyógyszergyártó Rt ezentúl közvetlenül hozza forgalomba.

• 4)

  A kérelmező a jelen eljárás tárgyát adó kérelme 2002. július 23-án érkezett a Gazdasági Versenyhivatalba (továbbiakban: GVH). A GVH Kereskedelmi Iroda által elrendelt hiánypótlást követően a versenyfelügyeleti eljárás 2002. szeptember 5-én indult meg.

II.

• 5)

  Az 1) pontban leírt tranzakció révén közvetlen irányítást szerző vállalkozás a Phoenix Pharma a Mannheim székhelyű német Phoenix Pharmahandel AG & Co. által irányított vállalkozás csoport tagja, amely Németországban piacvezető, Európában a második legjelentősebb gyógyszernagykereskedelmi társaságnak számít.

• 6)

  A Phoenix Pharma a kilencvenes évek második felében több összefonódást is megvalósított, és részben ezek eredményeképpen ma a hazai gyógyszernagykereskedelem egyik meghatározó vállalkozása. A Phoenix az ország egész területén folytat kereskedelmi tevékenységet a humán gyógyszerek, immunbiológiai készítmények, humán gyógytápszerek, gyógyhatású készítmények, gyógyászati segédeszközök, kötszerek és még néhány kiegészítő termék termékcsoportjaiban. A Phoenix Pharma a patikák közel 90 százalékával áll közvetlen partneri kapcsolatban. A patikák kb. 30 százaléka a Phoenix Pharmát tekinti legfontosabb beszállítójának.

• 7)

  A Bellis fő részvényese a Béres Befektetés Rt. Ez utóbbi 15 %-ban tulajdonosa a 2002-ben privatizált Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi (továbbiakban: Hungaropharma) Rt-nek. A privatizációs tranzakciót a Versenytanács VJ-182/2001. sz. eljárásban engedélyezte.

• 8)

  A Bellis a volt Szolnok, Heves és Borsod megyei gyógyszertári központok privatizálásával 1998-ben jött létre. A kelet-magyarországi régió egyik meghatározó gyógyszernagykereskedelmi vállalata. A budapesti központon kívül három vidéki (Eger, Miskolc, Szolnok) és egy fővárosi kereskedőházzal rendelkezik.

• 9)

  A Bellis üzleti eredménye 2001-ben már romlott, majd 2002-re a gazdaságos működés szintje alá csökkent.

• 10)

  A Bellis Rt. az alábbi termékek körét forgalmazza kereskedőházain keresztül: teljeskörű hazai és külföldi humán gyógyszerspecialitások, szérumok, tápszerek, kötszerek, segédeszközök, és egyéb gyógyhatású készítmények.

III.

• 11)

  A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 23. § (1) a) pontja szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre akkor, ha az egyik vállalkozás a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. Az 1) pontban leírt tranzakció révén a kérelmező a Bellis egyedüli irányítójává válik. A kérelmező és a kérelmezett között irányítási kapcsolat a tranzakciót megelőzően nem volt, ezért a Tpvt. alkalmazásában egymástól független vállalkozásoknak tekintendők. A fentiek alapján így megállapítható, hogy az 1) pontban leírt tranzakció a Tpvt. szerint vállalkozások összefonódásának számít.

• 12)

  A Tpvt. 29. §-a szerint a vállalkozásoknak a 24. § szerint összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez (hatályosulásához) a GVH engedélyét kell kérnie. A Tpvt. 24. §-a rögzíti azokat a nettó árbevételi küszöbértékeket, amelyek átlépése (teljesülése) esetén az összefonódást engedélykérési kötelezettség terheli. E törvényhely (1) bekezdése alapján engedélykérési kötelezettség egyik szükséges feltétele, hogy az összefonódásban közvetlenül és közvetve érintett (26. §) vállalkozások előző évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot. A 24. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai - alternatív módon - az engedélykérési kötelezettség keletkezésének további szükséges és (az előzőekben említett tízmilliárdos küszöb-követelménnyel együtt) elégséges feltételét fogalmazzák meg. A vizsgálati jelentés alapján megállapítható, hogy a kérelmezett tranzakcióban érintett vállalkozások előző évi nettó árbevételei meghaladják a fentebb meghatározott engedélykérési küszöbértékeket, ezért az 1) pontban leírt összefonódáshoz a GVH engedélye szükséges, amelyet a Tpvt. 28. § (1) bekezdése alapján az irányítást megszerző köteles megkérni.

IV.

• 13)

  Az összefonódással érintett vállalkozások a gyógyszerpiac nagykereskedelmi vertikumának szereplői.

• 14)

  A hazai gyógyszerpiac működésének számos jogszabály teremt szabályozási keretet. A jelenleg a gyógyszertermékek a gyártóktól a végső fogyasztókig egy jól definiált, az egyes résztvevőket egyértelműen megkülönböztető értékláncon keresztül jutnak el, amelynek szereplői a gyártók, a nagykereskedők és a kiskereskedők (patikák). A gyógyszerpiac szabályozásának koncepciója, hogy e három területet elválasztja.

• 15)

  A fogyasztótól kiinduló első lépcső a gyógyszer kiskereskedelem szintje. A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól az 1994. évi LIV. törvény (Gytv) rendelkezik. A szabályozás a kiskereskedelmi tevékenység folytatásának önállóságát igyekszik biztosítani. A közvetlen lakossági gyógyszerellátás a gyógyszertárak kizárólagos joga. A gyógyszer gyártója a saját előállítású termékeit kizárólag kórházak számára értékesítheti közvetlenül (1998. évi XXV. törvény 13.§ 2. bekezdés). A fogyasztó e kivételtől eltekintve kiskereskedőkkel lép üzleti kapcsolatba. Közforgalmú gyógyszertár akkor létesíthető, ha a gyógyszertárra átlag ötezer lakos jut, illetőleg a gyógyszertárak között 250, illetve 300 méter távolság van (Gytv. 5. § 3. bekezdés).

• 16)

  A törvény a szakmai függetlenség feltételeinek biztosítása mellett a gyógyszertárak, mint gazdálkodó szervezetek tulajdoni viszonyaira is tartalmaz megkötéseket. A Gytv. 36. §-a szerint közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság és közhasznú társaság nem működtethet, kivéve a betéti társaságot, ha annak beltagjai kizárólag gyógyszerészek és legalább az egyik beltag un. személyi joggal rendelkezik. ^[1] A beltagok tulajdoni részesedése a 2001. évi LXX. törvény által bevezetett módosítás következtében meg kell, hogy haladja az 50%-ot, ezen túl kültagként sem lehetnek tulajdonosok azok a társaságok, amelyek gyógyszergyártással, vagy nagykereskedelemmel foglalkoznak.

• 17)

  A Gytv. 13. §-a szerint a közforgalmú gyógyszertár a gyógyszer fogyasztói árából - meghatározott esetek kivételével - engedményt nem adhat. A közforgalmú gyógyszertár a gyógyszer fogyasztói árából - legfeljebb a kiskereskedelmi árréssel azonos mértékű - engedményt csak az intézeti gyógyszertárral nem rendelkező közvetlen betegellátást végző fekvőbeteg gyógyintézet részére adhat.

• 18)

  A gyógyszertárak mint gazdálkodó szervezetek közötti versenyre vonatkozóan további specialitás előírások érvényesek a marketingeszközök, különösen a reklámok használatában. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 9. § (1) bekezdés szerint tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelők, gondozóintézetek által beszerezhető gyógyszerek reklámozása, kivéve, ha az gyógyszerismertetésnek minősül. Gyógyszerismertetés a gyógyszerek szakmai célú reklámozása, ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére, hatására vonatkozó tájékoztatás, amely kizárólag a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak, illetve az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól. A gyógyszerismertetés részletes szabályait a 24/1997. (VIII. 14.) NM rendelet adja meg. Bizonyos megkötésekkel az embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámozhatók. Ezzel a korlátozott mértékű lehetőséggel elsősorban a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és vény nélkül kiadható gyógyszerek gyártói és nem a kiskereskedők élnek. A reklámkorlátozások másik csoport a gyógyszertár - mint kiskereskedelmi egység - szolgáltatási tevékenységének reklámozására vonatkozik. E korlátozásokat a Magyar Gyógyszerész Kamara etikai szabályzata tartalmazza.

• 19)

  A közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak és a gyártók között megtalálható a nagykereskedői szint. A gyógyszertár az általa forgalmazott terméket a gyógyszer-nagykereskedőktől szerzi be. A magyar gyógyszernagykereskedelem történeti fejlődése azt az utat követte, hogy a korábbi megyei gyógyszertári központok nagykereskedelmi vállalkozásokká váltak, vagy nagykereskedelmi vállalkozások részévé váltak, majd ezek közül koncentrálódás következtében néhány nagyobb nagykereskedő és számos kisebb nagykereskedő jelent meg a piacon.

• 20)

  A nagykereskedő az 1998. évi XXV. törvény 24. § végrehajtására kiadott 60/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 4. § értelmében az általa forgalmazni kívánt (a törvény 1. számú mellékletében meghatározott) gyógyszercsoportokra nagykereskedelmi engedélyt kérhet. Az engedélyt nem egyes gyógyszerekre, hanem csak gyógyszercsoportokra kérhető. Az 1998. évi XXV. törvény 20. § (3) bekezdés szerint a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja köteles azon gyógyszereket beszerezni és forgalmazni, amelyek forgalmazására nagykereskedelmi tevékenységi engedélyt kapott.

• 21)

  Jogszabályi tilalom nincs arra vonatkozóan, hogy a gyártó nagykereskedelmi tevékenységet folytasson.

• 22)

  A nagykereskedelmi tevékenység végzéséből származó árrés szabályozott, maximált. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: ártörvény) 2. §-a értelmében a gyógyszerek termelői, illetve import beszerzési árai a szabadon megállapítható árformába tartoznak. Az ártörvény 7. §-a értelmében a humán gyógyszerek kereskedelmi árrése hatóságilag maximált. A 19/2001. (V. 23.) EüM rendelet megadja a maximált nagykereskedelmi árrést a termelői (import beszerzési) ár függvényében, majd a maximált kiskereskedelmi árrést a nagykereskedelmi eladási ár függvényében. Az árrés alapját képező ár az általános forgalmi adót nem tartalmazó termelői (import beszerzési), illetve nagykereskedelmi eladási ár. A rendelet 4. § (2) bekezdés szerint a kiskereskedelmi árrés érvényesítésére csak a gyógyszertárak jogosultak.

• 23)

  A nagykereskedelemben folyó árverseny a maximált árrés által megszabott korláton belül folytatható), mint ahogy a verseny más eszközei (folyhat a szolgáltatások minőségében verseny, eltérő szállítási, szerződéskötési feltételek létezhetnek és léteznek is, a nagykereskedők a saját szolgáltatásaikat reklámozhatják stb.) is rendelkezésre állnak. A piacra lépés szabad, bár a szigorú normatív jogi szabályozás (készleten tartási, forgalmazási kötelezettség a működési engedélyben meghatározott gyógyszer termékek teljes körében, raktározásra, információs rendszerre vonatkozó minimum előírások stb.) emeli a piacra lépés, és a piac elhagyás költségeit.

• 24)

  Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény azon normák gyűjteménye, amelyek megadják a gyógyszerpiac rendszerét, a gyógyszer útját követve a gyártás-nagykereskedelem-kiskereskedelem helyét, a szereplők legfontosabb kötelezettségeit és jogait. A törvény megadja a nagykereskedelem definícióját. Eszerint a gyógyszer-nagykereskedelem magában foglalja a gyógyszerek beszerzését, külföldről történő behozatalát, minőségbiztosítását, minőségértékelését, tárolását, készletezését, szétmérését, szétcsomagolását, megrendelőhöz való eljuttatását (ideértve a külföldre történő kivitelét is), forgalomból történő kivonásának végrehajtását, nyilvántartását, és a gyógyszerrel kapcsolatos adatszolgáltatást. A nagykereskedelmi tevékenység a törvényi szabályozás koncepciója szerint tehát összetett tevékenység, nem szűkíthető le csupán raktározásra és szállításra.

• 25)

  A nagykereskedelmi tevékenység végzésére feljogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás tevékenysége során, ha jogszabály másként nem rendelkezik, csak olyan gazdálkodó szervezettől szerezhet be gyógyszert, amelyik rendelkezik az általa előállított, vagy forgalmazott gyógyszer gyártására vagy forgalmazására jogosító engedéllyel. A gyógyszernagykereskedelmi tevékenységet gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény 24. §-ának felhatalmazása alapján kiadott 60/1999. (XII. 1.) EüM rendelet szabályozza. A nagykereskedő e rendelet 4. §-a értelmében az általa forgalmazni kívánt (a törvény 1. számú mellékletében meghatározott) gyógyszercsoportokra nagykereskedelmi engedélyt kérhet. Az engedélyt nem egyes gyógyszerekre, hanem csak gyógyszercsoportokra kérhető. Az 1998. évi XXV. törvény 20. § (3) bekezdés szerint a gyógyszernagykereskedelmi engedély jogosultja köteles azon gyógyszereket beszerezni és forgalmazni, amelyek forgalmazására nagykereskedelmi tevékenységi engedélyt kapott.

• 26)

  A gyógyszer-nagykereskedelemben a gyártók által forgalomba hozott gyógyszerek lényegében véve kétféle elosztási rendszerben juthatnak el a kórházakhoz, illetve a fogyasztókhoz: a) a gyártóktól független, önálló nagykereskedelmi vállalkozásokon, illetőleg b) a gyártóktól függő nagykereskedelmi vállalkozásokon keresztül.

• 27)

  A gyógyszer-nagykereskedelemben mintegy 50 cég rendelkezik engedéllyel, amelyek közül kb. 14-15 aktív cég működik. Ezek többnyire néhány nagyobb nagykereskedelmi cég érdekeltségébe tartozik. A gyógyszernagykereskedelmi piacot jelenleg két nagy cégcsoport uralja: a Hungaropharma és az érdekcsoportjába tartozó vállalkozások, illetőleg a Phoenix Pharma. A Bellis a Hungaropharma privatizációja során részesedést szerzett, ezáltal bekerült a Hungaropharma érdekcsoportjába. A legjelentősebb piaci szereplők 2001. évi piaci részesedéseit (termelői áron számítva) az alábbi táblázat mutatja be:

  1. sz. táblázat

  A 2001. évi piaci részesedések a gyógyszer-nagykereskedelemben
  (az összefonódást megelőzően)

• 28)

  Jellemzően egy patikának általában több nagykereskedő is szállít, de a fő szállítónak többnyire meghatározó szerepe van. A nagykereskedők az egyéni szerződéseket csak olyan gyógyszertárakkal kötik meg, amelyekben ők az első, esetleg második, vagy harmadik legnagyobb beszállítók. A GKI Gazdaságkutató Rt. által 1999-ben végzett felmérés szerint első szállítóként a Phoenix Pharma Rt. látja el a legtöbb patikát, a Hungaropharma Rt. a második, a Bellis Rt. a harmadik.

• 29)

  A rendelkezésre álló adatok szerint a gyártók még a saját érdekeltségi körükbe tartozó nagykereskedelmi cégekkel sem kötnek kizárólagos forgalmazási megállapodásokat. Kivétel volt a Béres Rt, amely termékeit kizárólag a Bellis Rt-n keresztül hozta forgalomba, ez a szerződés azonban jelen tranzakcióval egyidőben megszűnt.

• 30)

  A jelentősebb magyarországi gyógyszergyártók külföldi multinacionális gyógyszeripari cégek tulajdonában vannak. A hazai leányvállalattal nem rendelkező külföldi gyógyszergyárak vagy önálló nagykereskedelmi képviseletet tartanak fenn, vagy egy magyarországi nagykereskedőt bíznak meg a gyógyszertermékeik importálásával. A külföldi gyógyszergyártók többsége azonban nem folytat nagykereskedelmi tevékenységet. A kórházi tendereken a velük szerződéses kapcsolatban lévő magyarországi nagykereskedőn keresztül tesznek ajánlatokat.

• 31)

  A gyógyszergyártók piacán piacon összesen kb. 200 gyártó cég van jelen. Egyik gyártó piaci részesedése sem haladja meg a 12 százalékot. A két legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező vállalat a Richter Gedeon és az Egis.

• 32)

  A gyógyszerimport liberalizált, ami azt jelenti, hogy a szükséges gyógyszer engedélyek birtokában bármilyen mennyiség vámmentesen behozható.

• 33)

  A gyógyszernagykereskedelem keresleti oldalán két elkülönülő szegmens különböztethető meg: a patikák vásárlása és a kórházi beszerzések piaca. A patikai vásárlások piacán a támogatott és nem támogatott gyógyszerek, ill. gyógyhatású készítmények vannak, ahol a fogyasztói döntéseket főként az orvosok hozzák, mivel e termékek legnagyobb része vényköteles. A kórházi beszerzések piacon az üzletkötések közbeszerzési eljárások keretében történnek, és az Országos Egészségügyi Pénztár fedezi azokat.

• 34)

  A nagykereskedői piacra való belépési korlátok mérlegelése során számos lényeges szempontokat figyelembe kell venni. A nagykereskedő vállalkozásnak a termékek lehető legszélesebb palettájával kell rendelkezni, minden telephelyén szakképesítésű gyógyszerészt kell alkalmaznia, a minőségtanúsítással összefüggő számítógépes rendszert kell működtetni, az előírásoknak megfelelően készleteznie és tárolnia kell a termékeket. A piacra való sikeres belépéshez egy optimális forgalom elérése szükséges, amelyhez jelentős "upfront" tőkebefektetés is szükséges. Továbbá, a belépő vállalkozásnak valószínűleg hosszabb ideig veszteséggel kell számolnia, mielőtt eléri a már nyereséget is adó minimális forgalmat. Az optimális, illetve a minimális forgalom elérését nehezíti az, hogy a nagykereskedelmi árrés mértéke jelenleg 5-7 százalék, a haszonkulcs mértéke hatóságilag szabályozott.

• 35)

  A nagykereskedők általában a földrajzi környezetükben elhelyezkedő vevőket szolgálják ki. A két jelentősebb nagykereskedő cég az ország területén elszórtan elhelyezkedő egységeket tartanak fenn, emiatt számukra az ország egész területe elérhető különösebb szállítási többletköltség nélkül. A kisebb cégek egy-egy szűkebb területen vagy speciális termékcsoport forgalmazásában érdekeltek, és ez utóbbiak az egész ország területére szállíthatnak.

• 36)

  Az érintett termékpiac meghatározása során a Versenytanács abból indult ki, hogy a résztvevő vállalkozások a humán gyógyszer- és gyógyhatású készítmények, és segédeszközök teljes spektrumát forgalmazzák, azaz lényegében véve valamennyi humán gyógyszer, gyógyhatású készítmény és segédeszköz (a továbbiakban: gyógyszerek) termékköre érintett.

• 37)

  A gyógyszer speciális fogyasztási cikk, és mint olyan más áruval ésszerűen nem helyettesíthető. A gyógyszerek árucsoportján belül azonban további árucsoportokat lehet megkülönböztetni, amelyeken belül különböző jellegű és erősségű helyettesítési viszonyok lehetségesek. A gyógyszerek esetében a keresleti oldali helyettesíthetőség tartalmát kétféle módon lehet meghatározni. A gyógyszerészeti (farmakológiai) helyettesíthetőség eltér a terápiás helyettesítéstől. Farmakológiailag csak azokat a készítményeket tekintik helyettesítőnek, amelyek esetén a hatásmechanizmus is megegyezik (pl. nem tekintik azonosnak a tablettát a kapszulával vagy az injekcióval azért, mert más a felszívódási mechanizmusa, még ha ugyanaz a hatóanyag van is benne). Ebből következően a farmakológiai helyettesítéshez képest a terápiás helyettesítés tágabb kategória. A gyógyszerek un. terápiás csoportokra oszthatók a kezelni kívánt betegség, illetve gyógymód szerint. Az így meghatározott csoportokba tartozó gyógyszerek más csoportba tartozó gyógyszereket nem képesek helyettesíteni.

• 38)

  Az előző pontban leírt eljárást alkalmazta a Versenytanács az érintett piac szegmentálására a VJ-186/2001. sz. eljárás során, amely a Hungaropharma gyógyszernagykereskedelmi társaság és - mások mellett - két hazai gyógyszergyártó vállalat, a Richter Gedeon és az EGIS vertikális összefonódása volt a vizsgálat tárgya. Az ilyen jellegű gyártó-nagykereskedő összefonódással kapcsolatban elvileg felmerülhet, hogy a nagykereskedő vállalkozás tisztességtelenül előnyben részesíti a felette irányítást szerző gyártó termékeit. Ilyen lehetőséggel a jelen eljárás során nem kell számolni, hiszen az összefonódásban nem érintett gyógyszergyártó vállalkozás. Az érintett termékpiac tehát a gyógyszerpiac valamennyi termékére kiterjed.

• 39)

  Az érintett földrajzi piac országos.

V.

• 40)

  Az összefonódás gazdasági hatásainak mérlegelése során a kiinduló pont annak vizsgálata, hogy a kérelmezett összefonódás a Tpvt. 30. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e. E szerint a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha - az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén. A Tpvt. 30. § (1) bekezdése felsorolja az összefonódás azon körülményeit, amelyeket az eljárás során a GVH-nak különösen vizsgálnia kell. Ezen körülményeket három csoportba foglalva vizsgálni kell, hogy az összefonódás következtében:

• • a.

    milyen változások várhatók az érintett piacon folyó versenyre nézve;

• • b.

    milyen változások várhatók az érintett vállalkozások piaci magatartásában;

• • c.

    milyen hatások valószínűsíthetők az érintett vállalkozások üzleti partnerei (szállítók, megrendelők), illetőleg az érintett termék végső fogyasztóira nézve.

• 41)

  A fentebb felsoroltak közül az a. csoport vizsgálatával kapcsolatban mindenek előtt arra a kérdésre kell válaszolni, hogy vajon az összefonódás létrehoz-e, illetőleg megerősít-e gazdasági erőfölényt az érintett piacon. Ezt a Tpvt. 30. § fentebb leírt (2) bekezdése írja elő, hiszen amennyiben ezek egyike sem következik be, akkor a GVH-nak az engedélyt meg kell adnia, ezért a további versenykörülmények vizsgálatára nincs szükség.

• 42)

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése felsorolja azokat a szempontokat, amelyeket a gazdasági erőfölény megítélésekor különösen vizsgálni kell. E szempontok ismét három csoportba oszthatók: 1/ az érintett piacra való belépés körülményei, 2/ az érintett vállalkozás(csoport) vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének alakulása, és 3/ az érintett piac szerkezet változása (koncentráció), a piaci résztvevők várható magatartása.

• 43)

  Az erőfölény kialakulásának és/vagy erősödésének elemzésekor az összefonódás valamennyi várható versenyhatását szem előtt kell tartani. A hazai, és a Versenytanács által is követendőnek tartott EU-s joggyakorlatban az összefonódásoknak alábbi négy hatása különböztetendő meg:

• • a.

    horizontális hatás;

    Akkor következik be, ha van olyan érintett piac, amelynek azonos - eladói vagy vevői - oldalán valamennyi, az összefonódásban érintett vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése. A viszonylag magas piaci részesedés vagy egy már meglévő magas piaci részesedés viszonylag kismértékű erősödése is lehetőséget teremt a vállalkozás-csoport számára kizsákmányoló (például a gazdaságilag indokoltnál magasabb eladási ár megállapítása) és versenykorlátozó (például egy új vállalkozás piacra lépésének megakadályozása) típusú visszaéléses magatartásokra egyaránt.

• • b.

    vertikális hatás;

    Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van jelen, azaz, a két vállalkozás-csoport ugyanazon termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Az összefonódás következtében az eddig közöttük meglévő piaci kapcsolat vállalkozás(csoport)on belüli válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport valamelyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, vagyis lehetősége nyílik egyes versenykorlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való elzárkózás, diszkrimináció).

• • c.

    portfolió hatás;

    Az összefonódás révén létrejött vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. ^[2] Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás-csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás-csoport valamelyik áru piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piac is képes lehet egyes versenykorlátozó magatartás (például árukapcsolás) érvényesítésére.

• • d.

    konglomerátum hatás;

    Erről akkor beszélhetünk, ha összességében számottevően javul a vállalkozás-csoport vagyoni, pénzügyi, illetve jövedelmi helyzete (a gazdasági erőfölénynek a Tpvt. 30. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb tényezői). Ez a hatás akkor is bekövetkezik, ha külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg erőfölényes helyzet. A megnövekedett anyagi-vagyoni-pénzügyi háttér alapot biztosíthat bizonyos versenykorlátozó stratégiák (például piacrabló ár) alkalmazására.

• 44)

  A 42) pontban említett felsorolásból ismét elsőként a 3/ pont vizsgálatát kell elsőként elvégezni. Ennek szükségessége a Tpvt. 63. § (3) bekezdéséből vezethető le, amely a versenyfelügyeleti eljárás elintézési határidejét határozza meg. Ezen törvényhely, valamint ennek a), illetve ac) pontjai szerint vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

• 45)

  A Tpvt. nem tartalmaz külön rendelkezést arra vonatkozóan, hogy egy összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg." A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az un. nyilvánvalóan engedélyezendő összefonódásoknak az alábbi csoportjai határozhatók meg:

• • 1.

    Olyan összefonódások, amelyeknek sem horizontális, sem vertikális, sem pedig portfolió hatásai nincsenek, vagyis:

• • • a)

      nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozás-csoport jelen van;

• • • b)

      nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoportok vevő-eladó kapcsolatban vannak egymással; és

• • • c)

      az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport semmilyen formában (gyártás, forgalmazás, stb.) nem érdekelt egymást kiegészítő áruk piacain.

• • 2.

    Azok az összefonódások, ahol van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatás, de:

• • • a)

      nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot;

• • • b)

      nincs olyan, a két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli paci részesedése meghaladja a 25 százalékot;

• • • c)

      nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

• • 3.

    Olyan, az előző két csoportba eső összefonódásokra viszont nem minősülhetnek nyilvánvalóan engedélyezendőeknek, ahol az összefonódás révén a korábban gyengébb vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetű vállalkozás-csoport

• • • -

      pénzügyi-vagyoni helyzete lényegesen erősödik;

• • • -

      részesedése valamely érintett piacon meghaladja a 30 százalékot, és

• • • -

      a piac szerkezete alapján reális veszély mutatkozik a jobb helyzetre alapozódó versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazhatóságára.

• 46)

  Az egyszerűsített eljárás alkalmazásának a fentiekben meghatározott piaci részesedési küszöbértékek teljesülés szükséges, de nem elégséges feltétele. További szükséges feltétel az, hogy a piaci részesedés az elintézési határidőn (45 nap) belül egyértelmű, objektív és ellenőrizhető információk rendelkezésre álljanak, illetve ezen információk alapján valamennyi érintett termékpiac teljes forgalma (mérete) meghatározható legyen. Az információs feltétel akkor teljesül, ha a piaci részesedések (illetőleg a piac teljes méretének) meghatározása

• • -

    egyértelmű; vagyis az érintett piachoz tartozó termékekről, azok egymás közötti (helyettesítési, kiegészítő, vertikális) kapcsolatairól, a piac földrajzi kiterjedéséről, és az így meghatározott érintett piac méretéről világos és könnyen áttekinthető adatok rendelkezésre állnak, még pedig olymódon, hogy az adatok a szóba jöhető legszűkebb piacmeghatározás mellett is módot adjanak a piaci részesedések kiszámítására,

• • -

    objektív; azaz az érintett piac meghatározása nem (csak) az érintett vállalkozások, vélekedésein, becslésein alapul, hanem azt szakmai körökben is elismert források, felmérések is alátámasztják,

• • -

    ellenőrizhető; ha az érintett vállalkozások által közölt adatok és információk más forrásokból is megerősíthetők (például versenytársak közlései, a GVH korábbi eljárásai, stb.).

• 47)

  A Versenytanács fentebb leírt gyakorlata tehát az engedély meg nem tagadhatóságának nyilvánvalóságát az alacsony piaci részesedés egyszerű megállapíthatóságával kapcsolja össze. Az összefonódás következtében az érintett piac piaci részesedései várhatóan az alábbi módon alakulnak:

  2. sz. táblázat

  Az összefonódás után várható piaci részesedések a
  gyógyszer-nagykereskedelemben

A fenti táblázat alapján a Versenytanács megállapította, hogy van olyan érintett piac (a gyógyszerpiac), ahol a résztvevők mindegyike jelen van, és ezen a piacon a résztvevők várható együttes piaci részesedése jelentősen meghaladja a 46/2/a. pontban rögzített 20 százalékos mértéket, ezért az összefonódás nem minősülhet nyilvánvalóan engedélyezendőnek. Mindezekre tekintettel a gazdasági erőfölény keletkezésének, illetve erősödésének megítéléséhez tovább kell vizsgálni a Tpvt. 22. § (2) bekezdésében, illetve jelen előzetes álláspont 43) pontjában felsorolt tényezőket.

• 48)

  A gazdasági erőfölény kialakulásának és erősödésének szükséges, de nem elégséges feltétele a piaci szerkezet olyan változása, amely erre megadja a lehetőséget. A kérelmezett összefonódás sajátossága, hogy a Bellis korábban a Hungaropharma Rt érdekeltségi körébe tartozott. Vagyis, a Phoenix Pharma tulajdonképpen egyik versenytársa vállalkozását veszi át, aminek következtében a Hungaropharma érdekeltségi körének együttes piaci részesedése csökken, miközben a Phoenix Pharmáé nő. Ez két ellentétes hatás, amelynek mérlegelésére a piaci részesedésekből számított Hirschman-Herfindhal index alakulását kell megnézni. ^[3] Az 1. és a 2. táblázat alapján számolt HH-indexek szerint az összefonódás előtt

  HH _pre =53.5 ² +32 ² +6.5 ² +2 ² +6=3939

  az összefonódás után

  HH _post =45 ² +40.5 ² +6.5 ² +2 ² +6=3717,5

  lesz, vagyis a koncentráció mértéke az érintett piacon az összefonódás következtében várhatóan csökken.

• 49)

  A koncentráció csökkenésének mértéke azonban várhatóan kisebb lesz, mint az előző pontban számított HH-index változása mutatja. Ennek oka az, hogy a Bellis korábban a Béres Gyógyszergyár Rt termékeinek kizárólagos forgalmazója volt. Ám a kérelmezett összefonódás következtében ezt a kivételezett pozícióját minden bizonnyal elveszti, hiszen az 1) pontban leírt tranzakcióval párhuzamosan a Béres Gyógyszergyár Rt és a Bellis közötti kizárólagos forgalmazási szerződés megszűnt. A Bellis forgalmának egy jelentős részét e kizárólagos forgalmazási szerződés keretében megvalósult tranzakciók tették ki. A Béres termékcsaládot a Bellis kiválása után várhatóan a Hungaropharma fogja bonyolítani, hiszen a Béres Befektetési Rt (a Bellis egyik volt részvényese) egyben a Hungaropharmában annak privatizációja során részesedést szerzett vállalkozás. Erre irányuló kizárólagos forgalmazási szerződéskötés szándékáról a Versenytanácsnak ugyan nincs tudomása, de az ismertetett irányítási struktúra-változások ilyen irányú változást valószínűsítenek a Béres Gyógyszergyár termékeinek nagykereskedelmi forgalmával kapcsolatban. Ezért a Bellis Rt piaci részesedése csak abban az esetben maradhat meg a korábbi 8.5 százalékos szinten, ha a Béres termékek miatt várhatóan kieső forgalmat más termékek növekvő forgalmával pótolni tudja. Mindezek miatt a Versenytanács úgy látja, hogy a gyógyszerpiacon a kérelmezett összefonódás előtti piaci részesedéseket nem szabad mechanikusan összegezve kivetíteni az összefonódás utáni várható állapotra.

• 50)

  Az előző pontban említett fenntartásokkal együtt azonban a Versenytanács azon az állásponton van, hogy az összefonódás következtében a koncentráció a gyógyszerpiacon várhatóan nem fog növekedni. A piaci szerkezet várhatóan úgy változik, hogy az összefonódás előtti domináns vállalati formából a gyógyszerpiac átalakul egyfajta duopolisztikus állapotba. A piacot korábban egyértelműen a Hungaropharma piacvezető szerepe jellemezte, amelyet tovább erősített annak a 7) pontban említett privatizációja. Az összefonódás után várhatóan két, körülbelül egyforma piaci erővel rendelkező nagykereskedelmi vállalkozás lesz a piacon. Ez a szerkezeti változás önmagában nem minősíthető versenyszempontból, mert a verseny intenzitásában eredményezhet összességében pozitív és negatív változást is. Pozitív irányba ható változásnak tekintető az, hogy megszűnik egy vállalat piacvezető szerepe, ugyanakkor kiemelkedik egy második, a piac többi szereplőjéhez képest lényegesen nagyobb piaci erővel bíró vállalkozás. Ezért további vizsgálat során kell eldönteni azt, hogy az összefonódás vajon létrehoz-e, illetve megerősít-e erőfölényes helyzetet az érintett piacon.

• 51)

  A Versenytanács korábbi, a VJ-186/2001. sz. eljárás során hozott érdemi határozatában leszögezte, hogy a nagykereskedelem közbülső, a gyártót és a fogyasztó (kiskereskedelmet) összekötő sajátos piac. Ez azzal a következménnyel is jár, hogy a gyártás és -forgalmazás olyan, versenyszempontból együtt kezelendő vertikumot képez, amelyben a gyártás, a nagy- és a kiskereskedelem egymástól megkülönböztethető, de ugyanakkor egymással szorosan összefüggő gazdasági tevékenységek. Ezen belül a kereskedelem - különösen a nagykereskedelem - nemcsak szolgáltatás, hanem egyben egy-egy termék elosztási rendszerének része, és mint ilyen - versenyszempontból - nem szükségszerűen elkülönült termékpiac, hanem a teljes termelési-forgalmazási vertikum önállóan is szemlélhető része, vertikális szegmense. A vertikális szegmensek - hasonlóan a horizontális szegmensekhez - önálló részpiacok, amelyekre nézve vizsgálandó a koncentráció emelkedése, illetőleg erőfölény kialakulásának lehetősége. Ugyanakkor mivel egyben részpiacok is, az erőfölény és hatásainak mérlegelésekor tekintettel kell lenni a kapcsolódó vertikális részpiacokon, mindenek előtt a gyártói piacon meglévő versenyhelyzetre, illetőleg azok várható alakulására is.

• 52)

  A VJ-186/2001. sz. eljárás során a Versenytanács kimerítően elemezte a hazai gyógyszergyártók piacát, és megállapította, hogy az alapvetően versenypiac, amelyen számottevő mértékben a Hungaropharma privatizációja sem változtatott. A jelen eljárás tárgyát képező tranzakcióban nincs érintett gyógyszergyár, ezért annak a gyógyszergyártók piacára semmilyen közvetlen hatása sem lesz. Vizsgálandó azonban, hogy a Phoenix Pharma megnövekedett vásárlói ereje nem teremt-e számára alkalmat arra, hogy a gyártókkal vagy azok egy részével szemben azt tisztességtelenül kihasználja. Ezzel kapcsolatban két szempontot kell megvizsgálni: 1. megtámadható-e a gyógyszerpiac nagykereskedelmi szegmense, illetve 2. megkerülhető-e a gyártók által az a nagykereskedelmi vállalkozás, amely a jelentős vásárlói erejével megpróbálna visszaélni (például alacsonyabb felvásárlási árat, vagy más, számára egyoldalúan előnyös feltételek próbálna kikötni a gyártókkal való üzleti kapcsolatában).

• 53)

  A piac megtámadhatóságát a belépési korlátok, illetve ezen összefüggésben a kilépés un. elsüllyedt költségei határozzák meg. A 34) pontban leírtak alapján megállapítható, hogy új gyógyszernagykereskedelmi vállalkozás alapítását törvényben rögzített előírások határozzák meg, de ezek teljesítése nem nehéz. Sokkal jelentősebbek a belépés gazdasági költségei. A nagykereskedelmi tevékenység beindulásához jelentős, un. "upfront" beruházás szükséges. A raktárak, illetve más elosztási egységek felállításának költségein túlmenően arról is szó van, hanem arról, hogy az újonnan belépőnek viszonylag hosszú ideig el kell viselnie a veszteséges működés költségeit. Ez a veszteséges időszak addig tart, ameddig az új vállalkozás el nem éri azt a minimális forgalmat, amely mellett a működése már nyereségessé válik. Ezen idő alatt különleges kedvezmények, árengedmények, stb. nyújtásával kell az új vállalkozásnak megpróbálnia megszerezni a piacon már bent lévő nagykereskedők vevőinek egy részét. E kedvezmények nyújtásának lehetőségét nagy mértékben csökkenti a nagykereskedelmi árrés jelenlegi 5-7 százalékos nagysága, illetőleg maga a jelenlegi törvényi szabályozás. Mindezek alapján megállapítható, hogy egy új, a gyártóktól és a fogyasztóktól független nagykereskedelmi vállalkozás beindítása a jelenlegi körülmények között nem valószínűsíthető.

• 54)

  Az új belépés esélyét tovább csökkenti az, hogy jelenleg a nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező vállalkozások száma túl magas, kb. 50. Ezek közül mintegy 14-15 aktív, ám a patikák véleménye szerint (9. sz. irat) bár az utóbbi időben csökkent az aktív nagykereskedők száma, de ez a szám szerintük elegendő. Minden patika legalább 3-4 főbeszállítótól rendel egyidejűleg, mert adott időpontban eltérőek a nagykereskedők teljesítési lehetőségei, az általuk adott kedvezmények mértéke, stb. A gyógyszernagy-kereskedelemben jelenleg aktív, kisebb piaci részesedésű vállalatok egy-egy területen, városban, vagy egy-egy speciális termékkörben megfelelő versenynyomást fejthetnek ki a két nagyobb cégre, hogy ha azok esetleg számukra egyoldalúan előnyösen és indokolatlanul eladási árat emelnének vagy beszerzési árat csökkentenének, akkor kielégítően biztosítani tudják mind a gyógyszergyártók, mind pedig a patikák számára a máshoz fordulás lehetőségét.

• 55)

  A gyártók piacán uralkodó versenyhelyzet kizárja azt, hogy a valamely nagykereskedő vállalkozás olyan helyzetbe kerülhessen, amelyben a nagyobb vevői hatalmával visszaélhetne. A magyar gyógyszergyártói piacon jelenlévő piacvezető cégek jelentős tőkeerővel rendelkező multinacionális vállalkozások, amelyeknek nem okozna gondot - ha a szükség megkívánná - leküzdeni a korábban említett belépési korlátokat és egy saját nagykereskedelmi vállalkozást létrehozni, ha a nagykereskedői piacon nem találna olyan vállalkozást, amely számára kielégítő feltételeket kínálna. Ezt a helyzetet úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a hazai gyógyszernagykereskedelmi piac ugyan nehezen megtámadható, de könnyen megkerülhető.

• 56)

  A vevői erővel való visszaélés lehetőségét tovább csökkenti a jelenleg érvényben lévő szabályozás is. A 19/2001. EüM Kormányrendelet meghatározza a maximált nagykereskedelmi árrést a termelői (vagy az import) ár függvényében, majd a maximált kiskereskedelmi árrést a nagykereskedelmi ár függvényében. A jelenlegi állapot szerint a nagykereskedelmi árrés 5-7 százalékos, ezért a kereskedők sokkal inkább a különböző egyéb feltételek (fizetési határidők, mennyiségi diszkontok, információ szolgáltatás, stb.) nyújtásával, semmint az alacsonyabb árakkal versenyeznek egymással.

• 57)

  A fentebb leírtak alapján a Versenytanács megállapítja, hogy a kérelmezett összefonódás hatására sem a kérelmező, sem pedig annak legnagyobb versenytársa - a Hungaropharma - nem kerülhet olyan helyzetbe a gyártókkal szemben, hogy a nagyobb, illetve a megnövekedett vásárlói erejével visszaélhessen. Márpedig az a helyzet, amellyel nem lehet visszaélni, nem minősíthető gazdasági erőfölénynek.

• 58)

  Vizsgálandó továbbá az is, hogy vajon a két, az összefonódás következtében várhatóan közel azonos piaci erővel rendelkező vállalkozás(csoport) által jellemzett piacon nem alakulhat-e ki a két vállalat un. kollektív erőfölénye. Ha az előző levezetés alapján kizárható az, hogy egy vállalkozás a gyógyszerpiacon vevői erőfölényes helyzetbe kerülhessen, akkor ebből következően az is kizárható, hogy - a magatartásuk összehangolására irányuló megállapodás nélkül - a két vállalat együttesen ilyen helyzetbe kerülhet. Ez ugyanis azt jelentené, hogy létezik egy mindkettőjük által ismert olyan profitmaximalizáló egyensúlyi állapot, amelyhez a versenyzői árnál magasabb ár tartozik, és amelynek fenntartása közös érdekük. Szükséges továbbá annak a kölcsönös felismerése is, hogy ha valamelyikük egyéni érdekei által vezérelve eltérne ettől az ártól, akkor a másik képes lesz ezt a deviáns viselkedést olyan módon megtorolni, hogy az a deviáns vállalatnak is veszteséget okozna. Ilyen profitmaximalizáló egyensúly azonban két okból sem létezik. Egy, a piacon a két nagy vállalaton kívül jelen vannak még további kisebb piaci súlyú szereplők, akik a két vállalat egymás közti kapcsolatára vonatkozóan megállapított magasabb ár alá mehetnek anélkül, hogy ez kiváltaná a nagyobb vállalat megtorló reakcióját. Kettő, a gyártói piacon lévő versenyhelyzet, illetve a részben ebből eredő piacmegkerülési lehetőség miatt a versenyárnál magasabb ár tartósan nem maradhat fenn.

• 59)

  Vizsgálandó még az a kérdés, hogy a gyógyszernagykereskedő cég kerülhet-e gazdasági erőfölényes helyzetbe a patikákkal, illetve a kórházakkal szembeni üzleti kapcsolataiban. A gyógyszertáraknak a törvényből eredő ellátási kötelezettségeik vannak meghatározott területre vonatkozóan. A gyógyszertárak a jelenlegi törvényi szabályozás keretei között csak a nagykereskedőkön keresztül juthatnak gyógyszerekhez, kivéve az un. referencia-patikákat, amelyek a nagykereskedelmi árrés nélkül, közvetlenül a gyártótól kapnak bizonyos termékeket. Ezek száma és jelentősége azonban nem számottevő, ezért a gyógyszertárak versenyhelyzetét lényegesen nem befolyásolja.

• 60)

  Az előzőekben megállapítottuk, hogy a nagykereskedő vállalkozás piaci részesedése a nagykereskedelmi piacon önmagában nem alapozhat meg erőfölényes helyzetet a gyártókkal szemben, de ez már koránt sem magától értetődő a végfelhasználókkal szemben. Az egyenként számottevő vevői hatalommal nem rendelkező gyógyszertárak akkor kerülhetnek hátrányos helyzetbe a nagykereskedővel szemben, ha nem biztosított számukra a máshoz fordulás lehetősége. Ilyen helyzet alapvetően két okból jöhet létre: a. ha egyes gyártók a nagykereskedőt saját termékeikre vonatkozóan kizárólagos forgalmazói jogokkal ruházzák fel; vagy b. ha egy bizonyos földrajzi területen a a nagykereskedőnek nincs jelentős versenytársa.

• • a.

    a. A hazai gyógyszerpiacon a kérelmezett összefonódást megelőzően egyetlen kizárólagos forgalmazási szerződés volt érvényben, amely éppen a szerződés következtében érvényét vesztette. Jelenleg tehát ilyen jellegű szerződésekről a Versenytanácsnak nincs tudomása, és az ilyenek kötése a patikák és a versenytárs nagykereskedők szerint sem jellemző. ^[4]

• • b.

    Az előző pontban említett második ok vonatkozásában az összefonódás következtében egyes földrajzi területeken elhelyezkedő patikák helyzete várhatóan javulni fog az alábbiakban felsoroltak következtében:

• • • I.

      A GKI Rt által 1999-ben végzett felmérés szerint régiónként, illetve megyénként különbözőképpen oszlott meg a vezető nagykereskedők piaci részesedése. A nyugati országrészben (Győr-Sopron 61%, Vas 84%, Zala 88%, Veszprém 39%, Fejér megye 83%) és Budapesten (35%) a Phoenix Pharma dominált első szállítóként, ezen kívül még Pest (71%) Csongrád (35%) és Bács-Kiskun (60%) megyében számított meghatározó szállítónak. A keleti országrész két megyéjében (Borsod 67%, Heves 70%) a Bellisnek volt a legjelentősebb szerepe, de Békés és Szolnok megyében is az első szállítónak számított. A Hungaropharma első szállítóként Tolna (60 %) és Somogy (48%) megyében szerepelt az első helyen, második szállítóként 6 megyében és Budapesten töltötte be a legjelentősebb szerepet. Szintén 6 megyében a Medimpex (a Hungaropharma csoporthoz tartozó vállalkozás) a második, 2-2 megyében a Bellis és a Phoenix Pharma számít másodiknak, míg egy-egy megyében a Hajdú Nagyker. és a Humantrade foglalta el a második helyet. Az első három szállító átlagosan az összes beszerzés közel 90 %-át bonyolította le.

• • • II.

      A Hungaropharma privatizációja következtében - 2002. év elejére - a Hungaropharma csoport piaci részesedése a nyugati országrészben 2 megyében (Tolna 81%, Somogy 66%), míg keleten 5 (Borsod 91%, Békés 86%, Heves 84%, Szolnok 65%, és Szabolcs 50%) megyében növekedett, egyes megyékben igen magas értéket ért el. Ez azt jelenti, hogy e hét megyében elhelyezkedő gyógyszertárak máshoz fordulási lehetőségeit korlátozta az a tény, hogy a legjelentősebb versenytársnak, a Phoenix Pharmának ott még nem volt lerakata. Ez a helyzet olyan módon alakul át a jelen eljárásban kérelmezett összefonódás következtében, hogy azok a megyék, amelyekben a Belisnek jelentős szerepe van, az összefonódás után a Phoenix Pharma jelentős piaci részesedéssel megjelenik ezeken a piacon. Ezek a megyék Borsod, Heves, Békés és Szolnok. Az összefonódás következtében tehát a Phoenix Pharma a keleti megyék többségében is megjelenik, mint a Hungaropharma közvetlen vetélytársa, amely megfelelően nagy forgalmú nagykereskedelmi vállalkozás ahhoz, hogy a vetélytársához hasonló feltételeket ajánlhasson a patikáknak.

• • • III.

      A kórházi piaci szegmensen a nagykereskedők megkerülhetők úgy, hogy a kórházi tendereken a gyártók önállóan is elindulhatnak, a patikai szállításokra vonatkozóan pedig viszonylag egyszerű megoldás saját nagykereskedő cég alapítása. A gyógyszernagykereskedelemben továbbá, van olyan, a kérelmezővel összemérhető jelentőségű versenytárs - a Hungaropharma -, amelyhez a gyártók fordulhatnak, amennyiben a Phoenix Pharma által kínált feltételekkel nem lennének megelégedve. A kórházi szállítások terén jelen van - a legnagyobb vetélytárs mellett - az Euromedic Pharma és a Humantrade, amelyek ugyancsak alkalmasak lehetnek arra, hogy szükség esetén növeljék a forgalmukat, ha a gyártók a Phoenix Pharma megkerülése mellett döntenének.

• 61)

  A fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódásnak nincsenek olyan horizontális és vertikális hatásai, amelyek gazdasági erőfölény kialakulását vagy annak erősödését eredményezhetnék. Mivel az összefonódásnak sem portfolió, sem pedig konglomerátum hatásai sem valószínűsíthetők, a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmezett összefonódás nem hoz létre, illetve nem erősít meg gazdasági erőfölényt a gyógyszerpiacon, ezért a Tpvt. 30. § (2) bekezdése értelmében további versenykörülmények vizsgálatára nincs szükség.

• 62)

  A 2) pontban leírt kapcsolódó versenykorlátozó kikötések sem tartalmukban, sem pedig az időtartamot tekintve nem haladják meg azt a mértéket, amely az átvett vállalkozás üzleti értékének fenntartásához feltétlenül szükséges.

• 63)

  A fentiek alapján Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódásnak káros versenyhatásai nem valószínűsíthetők.

VI.

• 64)

  A jelen eljárásban a Versenytanács nem talált olyan információt, amely az érintett piacok valamelyikén vagy azok bármelyik részpiacán erőfölényes helyzet kialakulásának lehetőségére utalna. Ezért az engedélyt a Versenytanács a Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése alapján adja meg.

• 65)

  A 46) és 47) pontokra való tekintettel a Versenytanács a határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozta.

• 66)

  Az eljárás az ügyfelek kérelmére a Tpvt. 24. §-a alapján indult. Ennek megfelelően a kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kétmillió forint eljárási díjat a kérelem beadásával egyidejűleg befizették. Mivel azonban az eljáró versenytanács a határozatát a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozta meg, a kérelmező további nyolcmillió forint eljárási díjat köteles megfizetni az határozat kézhezvételét követően.

• 67)

  Az engedély megadása kiterjed a 2) pontban leírt versenykorlátozó kikötésekre is, amelyre a jogalapot a Tpvt. 30. § (5) bekezdése teremti meg.

• 68)

  A kérelmező jogi képviselője útján előterjesztette a nyilvános tárgyalás mellőzésére vonatkozó kérelmét.

• 69)

  A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2002. november 19.

Jegyzetek

• 

  A személyi jog megszerzésének legfontosabb feltétele a gyógyszerészi végzettség (1994. évi LIV. Törvény 17. § (1) bekezdés).

• 

  A portfolió hatást leginkább egy köznapi példával lehet érzékeltetni. Tegyük fel, hogy egy vásárló meghatározott vásárlási szándékkal egy igen széles áruválasztékot kínáló hipermarket áruházba lép be. Gyakran előfordul velünk ilyenkor, hogy az eredeti vásárlási szándékunkat lényegesen meghaladó mennyiséget és termékskálát fogunk vásárolni, és lényegesen többet költünk összesen annál, mintha ugyanezen vásárlási szándékkal a sarki kis üzletbe mentünk volna.

• 

  A HH-indexet úgy kell kiszámolni, hogy a piac valamennyi szereplőjének egyedi piaci részesedésének a négyzetösszegét vesszük. Például két 50 %-os piaci résztvevőből álló piac HH-indexe 50 ² +50 ² =5000, vagy három, egyenként 60, 30 és 10 %-os piaci résztvevőből álló piac HH-indexe 602+302+102= 5600. Minél alacsonyabb az HH-index értéke, a piac annál közelebb van a versenyzői piachoz.

• 

  Erről lásd a VJ-186/2001. sz. határozatot.