Gazdasági Versenyhivatal

Vj-117/2002/5

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bunge Limited mint kérelmező, valamint a Cereol S.A. mint kérelmezett összefonódásának engedélyezése indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Bunge Limited irányítást szerezzen a Cereol S.A. felett.

A Versenytanács kötelezi a kérelmezőt, hogy jelen határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizessen be további nyolcmillió forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571-00000000 számú Eljárási díj számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem

• 1.

  A Bunge Limited (a továbbiakban: Bunge) mint vevő és az Edison S.p.A. mint eladó között részvény-átruházási (adásvételi) szerződés jött létre, amelynek tárgya a Cereol S.A. (a továbbiakban: Cereol) 14.037.220 darab, összesen 54.69 százalék szavazati jogot biztosító részvénycsomagjának eladása volt. A szerződés 2002. július 21-én kelt.

• 2.

  Az 1) pontban leírt tranzakció következtében a Bunge közvetlen irányítást szerez a Cereol, ezáltal közvetett irányítást szerez a Cereol által irányított vállalkozások felett, amelyek között Magyarországon bejegyzett, illetőleg Magyarországról származó árbevétellel rendelkező vállalkozások is vannak. A Bunge-csoportnak nincs Magyarországon bejegyzett vállalkozása, de két vállalkozásának az árbevételei részben Magyarországról származnak.

• 3.

  A Bunge az 1) pontban leírt tranzakcióra vonatkozó kérelmét 2002. augusztus 22-én nyújtotta be a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

• 4.

  A kérelmező Bunge a mezőgazdasági szektorban és az élelmiszergyártás területén működő multinacionális vállalkozás. Tevékenysége az élelmiszergyártás teljes vertikumára kiterjed a felvásárlástól a késztermékek kiskereskedelmi értékesítéséig. Gazdasági aktivitását elsősorban Észak- és Dél-Amerikában fejti ki, valamennyi termelési egysége Európán kívül található. Európában leányvállalatai, illetve értékesítési irodái 17 országban vannak jelen.

• 5.

  A Bunge-csoport tevékenységét három üzletágban folytatja: mezőgazdaság, élelmiszergyártás és műtrágyagyártás. A mezőgazdasági tevékenysége gabonatermelésre és az olajmagok feldolgozására terjed ki. A társaság elsősorban szója és szójaalapú termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozik. Olajmag termeltetést vagy feldolgozást Európában nem végez, magyarországi árbevétele a szója értékesítéséből származik.

• 6.

  A Bunge-csoport élelmiszergyártása négy területet foglal magában: étolaj, sütőipari termékek, szója adalékok és a gabona őrlés. A társaság élelmiszergyártó egységei az Egyesült Államokban és Brazíliában találhatók.

• 7.

  A Bunge-csoport magyarországi eladásokat is megvalósító két tagja a Bunge Brazil S.A. és a Bunge Global Markets elnevezésű vállalkozások. A Bunge Brazil szójabab termeltetésével, feldolgozásával, valamint élelmiszer- és műtrágyagyártással foglalkozik. A vállalkozás 2001-ben 315 tonna szója proteint értékesített Magyarországon. A Bunge Global Markets fő tevékenysége az értékesítés, amelyet a csoport nemzetközi kereskedelmi hálózatán keresztül végez. A vállalkozás gondoskodik a termények szállításáról és biztosítja a finanszírozási hátteret. A vállalkozás 2001-ben mintegy 33 ezer tonna szója magot és 126 ezer tonna szójadarát értékesített Magyarországon.

• 8.

  A Cereol Franciaországban alapított társaság, amely a Beghin-Say vállalatcsoport tagja volt, amíg 2001-ben a csoport négy különálló társaságra vált szét és ezek egyike lett a Cereol-csoport. A Cereol az élelmiszergazdaság területén működik, elsősorban olajos magvak (szója, repce, napraforgó) feldolgozásával, valamint az ezekből készült termékek forgalmazásával foglalkoznak. A társaság fő üzletágai az étkezési olaj, a szójafeldolgozás és a biodiesel. Az étkezési olaj európai részlege az olajmag feldolgozását végzi, ezen belül az olajmagdara, az ömlesztett nyersolaj, a finomított és palackozott étolaj, valamint a margarinok értékesítésével foglalkozik.

• 9.

  A Cereol-csoport a szójafeldolgozást az Egyesült Államokban végzi. Az amerikai központú Central Soya Company (CSY) társaság irányítja az amerikai és a kanadai szójabab és repce feldolgozást, valamint a növényi olaj értékesítését. A speciálisan feldolgozott termékek terén a CSY élelmiszer adalékanyagok, elsősorban tovább feldolgozott proteinek ^[1] és lecitinek ^[2] értékesítését végzi. A CSY a világ egyik vezető szójaprotein koncentrátum értékesítője. A Cereol európai szójaprotein gyártó üzemei a franciaországi Bordeaux-ban és a dániai Aarhus-ban találhatók. A lecitin gyártása Hamburgban folyik.

• 10.

  A Cereol-csoport magyarországi eladásait három vállalkozása végzi. A Central Soya European Proteins dániai központú proteingyártó üzem, amely Magyaroszágon szójaproteineket értékesít - 2001-ben 2666 tonnát -, valamint kisebb mennyiségben lecitineket. A hamburgi központú Stern Lecithin Verwaltungs GmbH Magyarországra 2001-ben 25 tonna lecitint értékesített.

• 11.

  A Cereol Növényolajipari Rt Magyarország (a továbbiakban: Cereol Növényolaj) a Cereol-csoport magyarországi leányvállalat, amely ugyan az 1) pontban leírt tranzakció szempontjából közvetett résztvevőnek számít, de a koncentráció magyarországi hatásának vizsgálatában kiemelkedő fontossága van. A Cereol Növényolaj olajmagvak feldolgozásával, sajtolással, finomításával és kiszerelésével foglalkozik. A Cereol Növényolaj nemzetközi mércével mérve is jelentős vállalkozás, fő terméke a napraforgómagból készített étolaj.

III.

Az érintett piac

• 12.

  Az összefonódás által érintett termékeket a Cereol és a Bunge magyar piacon megjelenő termékei határozzák meg. A Cereol a napraforgómag feldolgozása során a keletkező valamennyi termékkel, míg a Bunge a magyar piacon csak egyes termékeivel van jelen, amelyek növényi alapanyagában (a szója) alapvetően eltérőek a Cereolétől.

• 13.

  A fentiek alapján négy termékkör lehet megkülönböztetni, amelyek a feldolgozás szempontjából különálló termékcsoportokat alkotnak: az étolaj, az olajmagdara, a proteinek és a lecitinek. Ezen a termékcsoportokon belül a különböző növény alapanyagokból származó készítmények a felhasználás szempontjából csak korlátozottan helyettesítik egymást.

• 14.

  Az egyes termékek földrajzi piacai országosnak tekinthetők.

IV.

Engedélykérési kötelezettség

• 15.

  A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 23. § (1) a) pontja szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre akkor, ha az egyik vállalkozás a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. Az 1) pontban leírt tranzakció révén a kérelmező a Cereol-csoport magyarországi érdekeltségeinek közvetlen vagy közvetett irányítójává válik. A kérelmező és a kérelmezett között irányítási kapcsolat nincs, ezért a Tpvt. alkalmazásában egymástól független vállalkozásoknak tekinthetők. A fentiek alapján így megállapítható, hogy az 1) pontban leírt tranzakció a Tpvt. szerint vállalkozások összefonódásának számít.

• 16.

  A Tpvt. 29. §-a szerint a vállalkozásoknak a 24. § szerint összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez (hatályosulásához) a GVH engedélyét kell kérnie. A Tpvt. 24. §-a rögzíti azokat a nettó árbevételi küszöbértékeket, amelyek átlépése (teljesülése) esetén az összefonódást engedélykérési kötelezettség terheli. E törvényhely (1) bekezdése alapján engedélykérési kötelezettség egyik szükséges feltétele, hogy az összefonódásban közvetlenül és közvetve érintett (26. §) vállalkozások előző évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot. A 24. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai - alternatív módon - az engedélykérési kötelezettség keletkezésének további szükséges és (az előzőekben említett tízmilliárdos küszöb-követelménnyel együtt) elégséges feltételét fogalmazzák meg. A vizsgálati jelentés alapján megállapítható, hogy az 1) pontban leírt összefonódáshoz a GVH engedélye szükséges, amelyet a Tpvt. 28. § (1) bekezdése alapján az irányítást megszerző köteles megkérni.

• 17.

  Az 1) pontban leírt tranzakcióban résztvevő mindkét fél Magyarországon kívüli székhelyű vállalkozás. Az általuk megvalósított összefonódáshoz azért kell a magyar versenyhatóság engedélyét is kérelmezni, mert mindkét érintett fél rendelkezik magyarországi érdekeltségekkel, és ezáltal az összefonódásnak hatása van a Magyar Köztársaság területén is. Az erre vonatkozó előírás a Tpvt. 1. §-ának utolsó mondatából származtatható, miszerint a Tpvt. hatálya alá tartozik egy vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet. Két külföldi székhelyű vállalkozás külföldön megkötött adásvételi szerződését ily módon engedélykérési kötelezettség terheli Magyarországon is.

V.

Az összefonódás piaci hatásai

• 18.

  Az összefonódás két közvetlen résztvevője közül a Bunge-csoport széleskörű gazdasági tevékenységet ölel fel, alapvetően a mezőgazdaság és az élelmiszergyártás területén. A Bunge által megvásárolt Cereol tevékenysége ennél szűkebb és alapvetően az olajos magvak feldolgozására terjed ki. Ez utóbbi a Bunge tevékenységének is részét képezi a multinacionális szinten, ám a magyarországi piacon a Bunge főképpen a szójatermékeivel van jelen.

• 19.

  Az 1) pontban leírt tranzakció elsősorban a Cereol magyarországi leányvállalatai által érinti a magyar piacot. A magyarországi érintett piacon nagy részén a Cereol Növényolaj van jelen tevékenységével, amely jellegét tekintve megegyezik a Cereol-csoport alapvető tevékenységével, de a magyar vállalkozás az olajmag feldolgozást nem szójára, hanem a napraforgómagra építi. Az olajmagvak körébe tartoznak még az említetteken túl az olíva, a repce, a szezám, a kukorica, a len és a mogyoró is. Ez utóbbiak közül egyedül a repce magyarországi forgalma számottevő.

• 20.

  Magyarországon a Cereol Növényolaj az egyetlen jelentős olajmag feldolgozó. 2001-ben a teljes olajmag forgalom 655 ezer tonna volt, amelyből 643 ezer tonna belföldi, elsősorban napraforgó és repce, illetve 12 ezer tonna import volt. A Bunge álatal 2001-ben Magyarországon értékesített szója olajmag mennyisége 33 ezer tonna volt. Az összefonódásban érintett termékcsoportok piaci részesedéseit az alábbi táblázat adataiból kiindulva lehet meghatározni:

• 21.

  A fenti táblázat adatai nem közvetlenül a piaci részesedéseket tartalmazza, hanem csak az adott termékek összforgalmi adatait, amelyből becsléssel állapíthatók meg az adott termékcsoporton belüli piaci részesedések. A piaci részesedések pontosabb meghatározása elsősorban az olajmag dara és a proteinek piaci szegmensein bír jelentőséggel, mert az összefonódás csak ezen a két szegmensen járhat a koncentráció növekedése következtében 20 százalékot meghaladó együttes piaci részesedéssel. A 20 százalékot meghaladó piaci részesedés vizsgálata - az erőfölény lehetőségének vizsgálatán túl - azért is fontos, mert a Versenytanács gyakorlatában az engedélyezés nyilvánvalósága ehhez a küszöbszámhoz kapcsolódik.

• 22.

  Az összefonódás horizontális hatásait illetően megállapítható, hogy a Cereol messze a legjelentősebb hazai étolaj-feldolgozó, magas piaci részesedéssel, de az összefonódás következtében a koncentráció mértéke nem növekszik. Hasonló a helyzet a lecitinek piacán azzal a nem jelentéktelen különbséggel, hogy ezen a piaci szegmensen a Cereol egyedüli összforgalma (és emiatt a piaci részesedése) igen alacsony. Ennek alapján megállapítható, hogy mivel az étolaj és a lecitinek piaci szegmensein csak a Cereol van jelen, ezért itt az összefonódásnak horizontális hatásai nem valószínűsíthetők.

• 23.

  Az olajmag darát Magyarországon jelentős mennyiségben csak a Cereol Növényolaj állít elő az étolaj-gyártás melléktermékeként. A Cereol Növényolaj napraforgómagból származó darája 2001-ben 127 ezer tonna volt, amelyet további 30 ezer tonna import szójadara egészített ki, amely a hazai felhasználás közel 15 százalékát adja. A Bunge közel azonos mennyiségű szójadara importjával van jelen a magyar piacon, mint amennyi napraforgó darát a Cereol Növényolaj Magyarországon előállít. Az összefonódó két vállalatcsoport együttes összes forgalma 26,5 százalékra növekszik, amellyel a magyar piac vezető vállalkozásává válik. A magyar piacon további három vállalkozásnak van 10 százaléknál nagyobb forgalmi részesedése.

• 24.

  Az olajmagdara az olajos magoknak az olaj kisajtolása után visszamaradt része, így tulajdonképpen melléktermék. Ám ugyanakkor a nemzetközi árupiacokon jegyzett jelentős mezőgazdasági termék. A szójadara és a napraforgómagból származó dara a felhasználás szempontjából helyettesítő termékek. A kínálati helyettesítést korlátozza az, hogy a világpiacon csak a szójadara hozzáférése biztosított korlátlanul. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók a szójadarával helyettesítik az egyéb olajos magvakból származó darákat, de fordítva kevésbé.

• 25.

  Az olajosmagvak daráinak felhasználói az állati takarmánygyártók. Az állattenyésztők a sokféle adalékanyagot használhatnak, ha az egyik protein tartalmú adalékanyagról át akarnak térni egy másikra. Lehetséges továbbá, az is, hogy a kevesebb mennyiségű növényi darát nagyobb mennyiségű takarmánybúzával helyettesítik. Bár a darafélék és a takarmánybúza fehérjetartalma nem azonos, tápértékük a feldolgozás során ezáltal lényegében azonos szintre hozható. Ha az egyik adalékanyag ára jelentősen megemelkedne, akkor az állattenyésztők számára számos lehetőség nyílna meg arra, hogy más adalékanyagokkal (vagy takarmánybúzával) helyettesítsék a megemelkedett árú adalékanyagot, vagy azt kisebb arányban használják fel. Az állati takarmánygyártók és -felhasználók lehetőségei a helyettesítésre rendkívül szélesek, ennek a helyettesíthetőségi lehetőségei azonban állatfajtánként különbözőek. Növelik a helyettesíthetőséget a hazai piacon széles körben és választékban elterjedt premixek és koncentrátumok.

• 26.

  Az olajdara (akárcsak az olajmagvak és a nyers növényi olaj) tőzsdei termék, ez mégsem vezethet gazdasági erőfölényes helyzet kialakulásához. Az árak áttekinthetőségének és a belépési korlátok hiányának köszönhetően az arbitrázsügyletekre specializálódott kereskedők azonnal képesek piacra lépni annak érdekében, hogy a legcsekélyebb árváltozást is kihasználják. Ennek következtében egy esetleges indokolatlan áremelés következtében megállapított ár nem lenne tartható.

• 27.

  A fentiek alapján megállapítható, hogy a kérelmezett összefonódás az olajosmag darák piacán nem hoz létre erőfölényes helyzetet, amelynek hatására az olajosmag dara termékek piacán az árak emelkedése következne be.

• 28.

  A protein termékek piacán a Cereol részesedése a magyar piacon 40 százalék felett van, ami kiemelkedően magas. Ehhez adódik a Bunge közel 5 százaléka, amelynek hatására a két vállalkozás együttes piaci részesedése 45 százalékosra emelkedne. A protein piac termékszintű vizsgálata megállapította, hogy a két vállalkozáscsoport értékesítési csatornáján beérkező protein termékek felhasználása részben eltérő, és ennek következtében a közöttük lévő helyettesítés nem teljeskörű. A Cereol szinte kizárólag szójaprotein koncentrátumokat, míg a Bunge izolált szója proteint és minimális mennyiségű kezel szója proteint értékesít. A szójaprotein termékek azonban csak egyik fajtáját képezik a számos élelmiszer és állati takarmány adalékanyagnak, amelyek valamely tulajdonság és a tápérték javítására hasznosíthatók. A szója proteinnel versenyző egyéb adalékanyagok közé tartoznak a tejproteinek, a búzából és hüvelyes terményekből nyert proteinek, a csontozott hús, a hidrokoloidok, a keményítők, módosított keményítők és a kaucsuk.

• 29.

  A vizsgálati jelentés alapján a Versenytanács azt is figyelembe vette, hogy a protein termékek nemzetközi piacán túlkínálat van hosszú évek óta, és ezért a magyar felhasználók alternatív import forrásokból könnyen ki tudnék váltani a Cereol és a Bunge termékeit egyaránt. Erre is tekintettel a Versenytanács a protein termékek piaci szegmensén sem lát olyan horizontális jellegű veszélyeket, amelyek gazdasági erőfölényes helyzet kialakulását okozhatnák.

• 30.

  A Bunge nem végez termeltetést Magyarországon, ezért vertikális irányú versenyaggályok sem állapíthatók meg. Mindkét vállalat jelentős multinacionális vállalatcsoport tagja, ezért konglomerátum-hatás kialakulása sem valószínűsíthető. A Bunge-csoport termékskálája szélesebb, mint amivel a Cereol-csoport az összefonódás előtt a magyar piacon jelen volt, és ezért az összefonódás némi portfolió hatással jár. Ennek mértékét azonban a Versenytanács elhanyagolhatónak, a versenyt nem korlátozó hatásúnak minősítette.

• 31.

  A fentebb meghatározott piaci szegmensek közül az összefonódás csak az olajmagdara és a protein termékek piacán jár a koncentráció növekedésével. Ennek mértéke, illetőleg az együttes piaci részesedés az olajmagdara piacán azonban - figyelembe véve a helyettesítő termékek forgalmát is - valószínűleg alatta marad a 20 százalékos küszöbértéknek, de ez a rendelkezésre álló adatok alapján nyilvánvalóan nem állapítható meg. Hasonló a helyzet a protein termékek piaci szegmensén, ahol az együttes piaci részesedés valószínűleg alacsonyabb, mint az együttes forgalmi részesedés, tehát alacsonyabb mint 45 százalék, de ennek mértékét rendelkezésre álló adatok híján nem lehet megállapítani, valószínűleg nagyobb marad mint 20 százalék. Mindezekre való tekintettel a Versenytanács arra az álláspontra jutott, hogy az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága nem áll fenn, mert nem állapítható meg bizonyossággal, hogy a résztvevők együttes piaci részesedése nem haladja meg a Versenytanács által korábbi ügyekben meghatározott 20 százalékos küszöbértéket.

• 32.

  A korábbiak alapján Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódásnak káros versenyhatásai nem valószínűsíthetők.

VI.

Az engedélyezés

• 33.

  A Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése értelmében a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését akadályozó erőfölényt az érintett piacokon vagy annak jelentős részén. A jelen eljárásban a Versenytanács nem talált olyan információt, amely az érintett piacok valamelyikén vagy azok bármelyik részpiacán erőfölényes helyzet kialakulásának lehetőségére utalna. Ezért az engedélyt a Versenytanács a Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése alapján adja meg.

• 34.

  A Tpvt. az engedélyezés elintézési határidejére vonatkozóan a 63. § (3) bekezdésében ad eligazítást. E törvényhely a) pontjának ac) alpontja szerint a Versenytanácsnak a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatát a vizsgálat megindulásától számított 45 napon belül kell meghoznia, ha az engedély a Tpvt. 30. §-a alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg. A nyilvánvalóság megállapíthatóságát a Versenytanács az érintett vállalatok érintkező piacokon kialakuló együttes alacsony piaci részesedéséhez kötötte. Eszerint nyilvánvalóan engedélyezendők az olyan összefonódások, amelyeknek sem horizontális, sem vertikális, sem konglomerátum, sem pedig portfolió hatásai nincsenek. Mivel a kérelmezett összefonódásra vonatkozóan a horizontális hatás mértéke nem volt egyértelműen megállapítható, a Versenytanács a határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozta meg.

VII.

Egyéb megállapítások

• 35.

  Az eljárás az ügyfelek kérelmére a Tpvt. 24. §-a alapján indult. Ennek megfelelően a kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kétmillió forint eljárási díjat a kérelem beadásával egyidejűleg befizették. Mivel azonban az eljáró versenytanács a határozatát a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozta, a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerint a kérelmező további nyolcmillió forint eljárási díjat köteles megfizetni.

• 36.

  A kérelmezők jogi képviselőjük útján a Tpvt. 74. § (1) bekezdésében foglaltak szerint előterjesztették azon kérelmüket, hogy a Versenytanács helybenhagyó érdemi határozatát tárgyaláson kívül hozza meg.

• 37.

  A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2002. október 15.

Jegyzetek

• 

  A proteinek az aminosavakból felépülő fehérjemolekulák, amelyek más savakkal együtt termékcsaládokat alkothatnak. Az un. konjugált proteinek között megemlíthetők a szénhidrátok, a lipidek, a nucleinsavak, a pigmentek.

• 

  A lecitinek foszforos lipoidok, amelyek elsősorban foszforsavból, kétféle zsírsavból és glicerol észterből tevődnek össze. A kereskedelemben kapható lecitintermékeket leginkább a szójából nyerik. A lecitineket elsősorban emulziót előidéző ágensként használják az állateledelek, sütőipari termékek, csokoládék, kozmetikumok, szappanok, festékek előállítása során.