Vj-73/2002/53

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Nyelvi Utaztatók Szakmai Egyesülete (Budapest) I. r. eljárás alá vont, a Austropa Utazási Kereskedelmi Kft. (Budapest) II. r. eljárás alá vont, a Bron-Y-aur Kft. (Budapest) III. r. eljárás alá vont, a Challenge Educational Kft. (Budapest) IV. r. eljárás alá vont International House Language School Kft. (Budapest) V. r. eljárás alá vont, az Inside Word Nyelvi Központ (Budapest) VI. r. eljárás alá vont, a Katedra Travel Utazási Iroda (Budapest) VII. r. eljárás alá vont, a Lingvisit Oktatásszervező és Nyelvi Utaztató Kft. (Budapest) VIII. r. eljárás alá vont, a Masterclass Kft. (Budapest) IX. r. eljárás alá vont, az STS Diákutazási Kft. (Budapest) X. r. eljárás alá vont Study Tours Kft. (Budapest) XI. r. eljárás alá vont ellen fogyasztók megtévesztése miatt indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vontak a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsítottak azzal, hogy a Nyelvi Utaztatók Szakmai Egyesületét bemutató szórólapon, illetőleg a "Pesti Est" két különszámában megjelent reklámban azt a látszatot keltették, csak a Nyelvi Utaztatók Szakmai Egyesületének tagjai működnek jogszerűen.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vontak

  • 1.

    Az I. r. eljárás alá vontat 2002. februárjában vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság, végzésében a minőségi nyelvi utaztatás alapvető követelményeinek elfogadtatását, ellenőrzését és a nyelvi utaztatás népszerűsítését határozva meg a szervezet céljaként. Az I. r. eljárás alá vont alapszabálya az egyesület tevékenységét az alábbiakban határozza meg:

    • -

      a minőségi nyelvi utaztatás alapvető követelményeinek definiálása,

    • -

      tagjai számára információ gyűjtése és átadása,

    • -

      szakmai érdekvédelem,

    • -

      elősegíteni, hogy a tagirodákban folyó nyelvi utaztató munka magasabb színvonalú legyen,

    • -

      elősegíteni, hogy a külföldi nyelvtanfolyamon résztvevők magasabb szintű szolgáltatást kapjanak a tagirodákban.

Az alapszabály szerint az egyesület rendes tagja lehet minden olyan utazási irodai jogosítvánnyal rendelkező, illetve két éve működő jogi személy, amely szervezett nyelvi utaztatással foglalkozik. Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan jogi és természetes személy, aki az egyesület céljait, alapszabályát elfogadja és tevékenységét erkölcsileg és anyagilag támogatni akarja.

  • 2.

    Az I. r. eljárás alá vont tagjai utazási irodák és utazási irodai engedéllyel rendelkező nyelviskolák.

  • 3.

    A Gazdasági Versenyhivatal az I. r. eljárás alá vonttal szemben indította meg a versenyfelügyeleti eljárást, amelyet a vizsgáló 2002. július 11-i keltezésű határozataival kiterjesztett a II-XI. r. eljárás alá vontakra.

II.

A vizsgált reklámok

  • 1.

    A "Pesti Est" 2002. márciusában megjelent "Utazás 2002" különszámában és a szintén 2002. márciusában megjelent "Nyelv+oktatási Kalauz" 2002. tavaszi különszámában ugyanazzal a tartalommal reklám jelent meg, amely tájékoztatást adott az I. r. eljárás alá vont megalakulásáról, a létrehozatal indokairól, az egyesület céljairól. Az "Utazás 2002" különszám esetében az I. r. eljárás alá vont tagjai név szerint kerültek felsorolásra, ugyanakkor a kiadványban - pontos elérhetőség feltüntetésével - a tagok többségének reklámja is megtalálható, illetve a kiadvány egy külön címlistát is tartalmaz, amelyben megtalálható a II-XI. r. eljárás alá vontak elérhetősége.

    A "Nyelv+oktatási Kalauz" különszámban közvetlenül a reklám mellett található az egyesületi tagok, a II-XI. r. eljárás alá vontak elérhetősége, illetőleg az engedélyük száma.

    A reklám egyebek között arról tájékoztat, hogy "az egyesület megalakítását a szakmában jelenleg kialakult helyzet tette feltétlenül szükségessé. Magyarországon jelenleg több száz olyan vállalkozás működik, amely jogosulatlanul végez nyelvi utaztatási tevékenységet. Ezek a vállalkozások nem rendelkeznek az utazások biztonságát szavatoló vagyoni biztosítékkal, nincs az utazási irodák működtetéséhez szakképzett személyzetük és tevékenységük jogszabályba ütközik, működési engedéllyel nem rendelkeznek, így a hatályos törvények alapján bármelyik nap bezárathatja őket az illetékes önkormányzat jegyzője. Az ilyen utaztatókkal kötött szerződések teljesülésére éppen ezért nincs garancia. Az egyesületet elsősorban azzal a céllal hoztuk létre, hogy a fogyasztók számára egyértelművé tegyük, mely irodáktól érdemes nyelvi utazási szolgáltatást igénybe venni."

    A reklám megjelentetése érdekében a hirdetési újságnál az I. r. eljárás alá vont járt el, a megjelentetni kívánt szöveget az újság tőle kapta, ugyanakkor a reklám szövegét az I. r. eljárás alá vont tagjai közösen fogalmazták meg, s közösen, minden tag egyetértésével hagyták jóvá februári találkozóikon.

  • 2.

    Az I. r. eljárás alá vont által készített és a tagok nevét, elérhetőségét és engedélyük számát is közlő, első oldalán a "Nyelvtanulás külföldön legálisan működő minőségi nyelvi utaztatókkal" feliratot viselő szórólap egyebek között - "Legális működés" cím alatt - azt tartalmazza, hogy az I. r. eljárás alá vont "tagjai rendelkeznek a tevékenység folytatásához szükséges utazási irodai engedéllyel, ellentétben sok más vállalkozással, amely jogszabályba ütközően engedély nélkül végez utaztatási tevékenységet. Az engedély nélkül működő utaztatók nem rendelkeznek a jogszabályban előírt szakképzet személyzettel, vagyoni biztosítékkal és működési engedéllyel, a velük kötött szerződések teljesülésére ezért nincs garancia."

    Az I. r. eljárás alá vont nyilatkozata szerint a szórólap szövegét szintén a tagok közösen fogalmazták meg, s közösen, minden tag egyetértésével hagyták azt jóvá 2002. februárjában.

    A szórólap terjesztésére kiállításokon, így az "Utazás 2002" kiállításon, illetve az I. r. eljárás alá vont tagjai közé lépett irodákban került sor. A Versenytanács határozatának meghozatalakor az eljárás alá vontak a szórólapot már nem alkalmazták.

  • 3.

    Az I. r. eljárás alá vont a Pesti Est "Nyelv+oktatási Kalauz" 2002. nyári különszámában megjelent közleményben az I. r. eljárás alá vont elnézést kért mindenkitől, aki az előző hirdetést úgy értelmezte, hogy az I. r. eljárás alá vont tagjain kívül más cég nem végezhet nyelvi utaztatást. Mint az a közleményben rögzítésre került, a közlés lényege az I. r. eljárás alá vont szerint az volt, hogy a jogszabály előírása szerint csak utazási irodai jogosítvánnyal rendelkező cégek köthetnek utazási szerződést a résztvevőkkel abban az esetben, ha kettőnél több utazási szolgáltatást rendeletnek meg (pl. nyelvtanfolyam szervezése, utazás, szállás, ellátás). Az I. r. eljárás alá vont törvényes keretek közt működő cégekből alakult és továbbra is várja minden utazási irodai jogosítvánnyal rendelkező utaztató jelentkezését.

  • 4.

    Az eljárás alá vontak nem vitatták, hogy van olyan versenytársuk, amely a jogszabályi előírásoknak megfelelően működik. Azzal is egyetértettek, nem lenne helytálló egy olyan állítás, hogy minden nem egyesületi tagsággal rendelkező versenytárs jogszabálysértő módon működik.

III.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala Belkereskedelmi, Idegenforgalmi Főosztályának tájékoztatása

A Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére adott válaszában Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) Belkereskedelmi, Idegenforgalmi Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály) jelezte, az I. r. eljárás alá vont többször azzal kereste meg a Hivatalt, hogy mintegy 60 nyelviskola rendszeresen kiutaztatási tevékenységet végez utazási irodai engedély nélkül. Az I. r. eljárás alá vont által megnevezett nyelviskolákat a Főosztály felhívta, hogy a jogszabályi előírásokra figyelemmel tekintsék át tevékenységüket, s amennyiben utazásszervezői tevékenységet folytatnak, kezdeményezzék a Hivatal általi bejegyzésüket.

A Főosztály tapasztalata szerint a nyelviskolák többsége kizárólag a külföldi iskolákkal áll kapcsolatban, utaztatást, szállásfoglalást, programokat nem szerveznek.

Az I. r. eljárás alá vont megkeresésével összefüggésben a Hivatal egyetlen esetben sem kezdeményezett eljárást valamely piaci szereplő jogszerűtlen tevékenysége miatt.

IV.

A vizsgálati jelentés

A vizsgálati jelentés szerint a vizsgált tájékoztatás valótlan. Az eljárás által vizsgált reklámok fogyasztói döntések befolyásolására alkalmas tájékoztatása valamennyi olyan piaci szereplő vonatkozásában jogszabályellenes piaci jelenlétet és tevékenységet sejttet, amely piaci szereplő nem tagja az I. r. eljárás alá vontnak, s a tevékenységükre vonatkozó jogi szabályokat betartó, az érintett piacon tisztességes és jogszerű magatartást tanúsító, az I. r. eljárás alá vonton kívüli piaci szereplők (versenytársak) fogyasztók általi megítélését hátrányosan befolyásolja.

A vizsgáló álláspontja szerint a vizsgált magatartás alkalmas arra, hogy a fogyasztói döntéseket tisztességtelen befolyásolása révén befolyásolja az érintett piacon folyó versenyt. Jogsértés megállapítását, a jogszabálysértő magatartás további folytatásának megtiltását és bírság kiszabását indítványozta.

V.

Az eljárás alá vontak védekezése

  • 1.

    Az I. r. eljárás alá vont előadta, a reklámok célja az volt, hogy felhívják a figyelmet az egyesületre, valamint az, hogy kifejezetten a nyelvi utaztatókkal kapcsolatos tájékoztatást adjanak. A helyreigazító közlemény megjelentetésével kapcsolatban kiemelte, a Pesti Est két különszámában megjelent reklámnak volt egy olyan olvasati lehetősége, amely félreértésre adott alkalmat, azonban a helyreigazító közlemény megjelentetésével megtörtént a reparáció.

  • 2.

    A II. r. eljárás alá vont kiemelte, a reklámok megjelentetése az I. r. eljárás alá vont alapszabálya szerint az I. r. eljárás alá vont elnökségének a hatáskörébe tartozott volna, így a vizsgálat tárgyává tett reklámok elfogadása és megjelentetése szabálytalan volt. A megjelentetés következményeiért nem a tagok, hanem az I. r. eljárás alá vont tartozik felelősséggel.

    Előadta, a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében sem tanulói, sem hallgatói jogviszony nem áll fenn a "nyelviskolák" nagy része és az ott nyelvi képzésben részesülő "diákok" között, így az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§-ának (4) bekezdése nem alkalmazható ezekben az esetekben, tehát utazásszervezői vagy -közvetítői engedély hiányában a külföldre nyelvtanulási céllal történő utaztatási tevékenység jogellenesnek minősül.

    Álláspontja szerint a vizsgálat tárgyává tett reklámok nem voltak alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. Megfelelt a valóságnak az az állítás, hogy az I. r. eljárás alá vont tagjai rendelkeznek utazásszervezésre vonatkozó engedéllyel. Az is valós, hogy más vállalkozások nem rendelkeznek ilyen engedéllyel. A két reklám célja az volt, hogy a potenciális fogyasztókat - egy esetleges külföldi nyelvtanulás iránt felmerülő igény keletkezése vagy az adott kérdésben történő mérlegelési és döntési helyzet kialakulását megelőzően - általánosan tájékoztassa és felhívja figyelmüket arra, hogy az utaztatási tevékenység engedélyhez kötött tevékenység, s saját érdekükben tájékozódjanak arról, hogy az a "nyelviskola", amelynek szervezésében nyelvi kurzusokra iratkoznának be külföldön, rendelkezik-e ilyen engedéllyel, vagyoni biztosítékkal, szakszemélyzettel. Nem állították, hogy csak és kizárólag az I. r. eljárás alá vont tagjai rendelkeznek ilyen engedéllyel, csupán arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy egy komplex (nyelvi képzést, szállást, étkezést, utazást magában foglaló) szolgáltatás igénybevétele előtt a lehető legnagyobb körültekintéssel járjon el a fogyasztó és lehetőség szerint a szolgáltatás egyik elemével kapcsolatban se merülhessen fel a legkisebb probléma sem. A fogyasztókat nem tévesztették meg és a reklámok nem voltak megtévesztésre alkalmasak.

  • 3.

    A IV. rendű eljárás alá vont előadta, az I. r. eljárás alá vontban való részvétele semmilyen gazdasági, illetve versenyelőnnyel sem járt, magatartása fogyasztói érdekeket nem sértett. Célja egy olyan egyesületben való részvétel, amely tevékenységével az egész nyelvi utaztatási piacra vonatkozóan elősegíti a magasabb színvonalú utazási szolgáltatás nyújtását, a fogyasztók biztonságát.

  • 4.

    Az V. r. eljárás alá vont kifogást nyújtott be a vizsgáló azon határozatával szemben, amely a versenyfelügyeleti eljárás rá is kiterjesztésre került.

    Az V. r. eljárás alá vont mind az I. r. eljárás alá vont, mind saját esetében indokolatlannak tartja a versenyfelügyeleti eljárás megindítását. Kiemelte, az I. r. eljárás alá vont önálló jogi személy, amely a tevékenységét ugyan a tagjai érdekében, azonban saját nevében és saját felelősségére végzi, mint az az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 18.§-ából következik, Ennek megfelelően megítélése szerint a versenyfelügyeleti eljárás kiterjesztésének nincs helye.

    Előadta továbbá, hogy a kifogásolt tájékoztatás az I. r. eljárás alá vont létrehozásának okát és célját ismertette a fogyasztókkal. Ebben az I. r. eljárás alá vont arra hívta fel a figyelmet, hogy több olyan vállalkozás működik, amely jogosulatlanul végez nyelvi utaztatási tevékenységet és ilyen vállalkozásokkal kötött szerződés teljesítésére nincs garancia. A tájékoztatás egyetlen olyan kitételt sem tartalmaz, amely a jogszerűen működő vállalkozások tevékenységét érintené, csak a jogtalan vállalkozásokról szól, így a jogosan működő vállalkozásokra nem lehet sérelmes. Aláhúzta, teljesen önkényes és minden alapot nélkülöző az az állítás, amely szerint a tájékoztató arra utalna, hogy a hibás teljesítés és a kellemetlenség csak az I. r. eljárás alá vont tagjainak igénybevételével kerülhető el. A tájékoztató valós tényeket közölni egy szó sem esik arról, hogy ugyanezeket az előnyöket más jogosan működő vállalkozás ne tudná biztosítani. Mindkét reklám célja az volt, hogy a fogyasztókat általánosan tájékoztassa a nyelvtanulási lehetőségekről és azok intézményeiről, felhívva figyelmüket arra, hogy az utazási tevékenység engedélyhez kötött, s saját érdekükben tájékozódjanak arról, hogy az az adott vállalkozás, amelynek szervezésében nyelvi kurzusokra iratkoznának be külföldön, rendelkezik-e a jogszabályban megkövetelt feltételekkel.

    Az V. r. eljárás alá vont kifogásában előadta, megítélése szerint a Tpvt. 65.§-ának (1) bekezdése az eljárás alá vont ügyféllel szemben adatszolgáltatási kötelezettség nem kerül megállapításra, a vizsgáló csak jogosult megismerni az eljárás alá vont gazdasági hátterével kapcsolatos adatokat, ezek szolgáltatása az eljárás alá vont részéről nem kötelező.

  • 5.

    A VIII. r. eljárás alá vont hangsúlyozta, az I. r. eljárás alá vont tagjai évek óta szembesülnek azzal, hogy míg nekik folyamatosan újabb és újabb követelményeknek kell megfelelniük, addig az ellenőrzés alatt nem álló utazásszervező és -közvetítő (nyelvi utaztató) vállalkozások gond nélkül végezhetik törvénysértő tevékenységüket. Kiemelte, semmilyen haszonnál sem jár az I. r. eljárás alá vontban való részvétel. Amennyiben elérik jelenlegi küzdelmük célját, akkor a törvények mindenkire vonatkozó betartásával kialakuló kedvezőbb piaci helyzetük nem tekinthető haszonnak, hanem az az alapja az egyenlő piaci versenynek.

  • 6.

    A XI. r. eljárás alá vont előadta, megítélése szerint a Pesti Est ingyenes kiadványban foglaltak az I. r. eljárás alá vont céljait illetően - azok korrekt ismertetésével - nem meríti ki a Tpvt. III. fejezetében megfogalmazott jogsértő magatartásokat.

    Kiemelte továbbá, hogy Magyarországon az elmúlt időszakokban elszaporodott a jogosulatlan utazásszervezői és -közvetítői tevékenység. Az ún. nyelvi utaztatás - bár kétségtelenül hordoz magában sajátos jegyeket - nem szakítható ki az általános viszonyrendszeréből, tehát az utazási irodai tevékenységből. Aláhúzta, a jogosulatlanul működő vállalkozások veszélyt jelentenek az utasok (tanulók, hallgatók) vagyonbiztonságára, a vállalt kötelezettségek teljesítésére és az illetékes szervek élhetnek az említett kiadványban írt szankciókkal (pl. jegyzői intézkedés) is. Az, hogy az I. r. eljárás alá vont tagjai a szükséges engedélyekkel, garanciákkal rendelkeznek és így ezek a veszélyek a tagok szolgáltatásait igénybevevők tekintetében nem állnak fenn, nem zárja ki azt és főleg nem sugallja, hogy csak abban az esetben kerülhetők el a veszélyek, ha az I. r. eljárás alá vont által nyújtott szolgáltatást vesz valaki igénybe.

  • 7.

    Az eljárás alá vontak jogsértés hiányában kérték az eljárás megszüntetését.

VI.

Jogi háttér

  • 1.

    A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikkely (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

    A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

    A Tpvt. 65.§-ának (1) bekezdése szerint a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult a) a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos - akár üzleti titkot is tartalmazó - iratokba betekinteni, illetőleg követelheti az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítését, b) az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, ideértve a járműveket és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, továbbá az ügyfelet, megbízottját vagy korábbi megbízottját, alkalmazottját vagy volt alkalmazottját szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezni, illetve a helyszínen más módon tájékozódni, c) az iratokból másolatot, kivonatot készíteni, továbbá e célból azokat legfeljebb nyolc napra birtokba venni. Ugyanezen cikkely (6) bekezdése előírja, hogy a terhelő bizonyítékként felhasználható irat, adat, dokumentum vagy bármilyen más információ rendelkezésre bocsátása nem tagadható meg, azonban az ügyfél, illetőleg a nyilatkozó személy a törvénysértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni.

  • 2.

    A Miniszterelnöki Hivatal Turisztikai Államtitkárságának és a Hivatal a Versenytanács rendelkezésére álló állásfoglalásai szerint amennyiben egy nyelviskola oktatási tevékenysége mellett külföldi nyelvtanfolyamokat, nyelvtanulási programokat is szervez, figyelembe kell vennie az utazásszervező és - közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásaira. A jogszabály 1.§-a (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében utazásszervező az, aki saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldre, illetőleg belföldről külföldre utazási szerződés alapján közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, valamint, aki külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásait belföldön szervezi, illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít, külföldről külföldre történő utazást szervez, továbbá, aki külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, és a rendezvényszervező, ha az általa üzletszerűen végzett tevékenység keretében utazási csomagnak minősülő szolgáltatást [f) pont] is értékesít, míg utazásközvetítő az, aki az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként, illetve a külföldi utazásszervező bizományosaként köti meg. A 2.§ (1) bekezdésének első mondata szerint utazásszervező, illetőleg - közvetítő tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a Hivatal által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyezték.

    Amennyiben a külföldi székhelyű, idegen nyelvterületen nyelvtanulási lehetőséget kínáló szervezet a szolgáltatásait (szállás, étkezés, utazás stb.) Magyarországon kizárólag a Hivatal által bejegyzett utazásközvetítő útján értékesíti, akkor a külföldi szervezetet ebbe a nyilvántartásba bejegyezni nem kell, mivel az utassal a magyarországi utazásközvetítő kerül kapcsolatba. Ha a külföldi székhelyű szervezet a szolgáltatásait, amelyek együttesen utazási csomagot képeznek, Magyarországon közvetlenül maga vagy magyarországi fióktelepe útján kívánja értékesíteni, akkor - figyelemmel az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendeletre - ennek az a feltétele, hogy a Hivatal a hivatkozott jogszabály alapján nyilvántartásba vegye őt vagy a fióktelepét. Ha a külföldi székhelyű szervezet az említett szolgáltatásait Magyarországon nem közvetlenül vagy magyarországi fióktelepe útján kívánja értékesíteni, akkor erre kizárólag a Hivatal által bejegyzett utazásközvetítő közreműködésének igénybevételén keresztül van lehetősége. Kiemelésre került ugyanakkor a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§-ának (4) bekezdése is, amely szerint "nem tartozik a rendelet hatálya alá az oktatási intézmények által kizárólag a tanulói, hallgatói jogviszonyban állók számára (ideértve a tanulói, hallgatói csoport létszámához szükséges kísérőket is), továbbá az egyesületek és közhasznú, illetőleg nonprofit szervezetek által kizárólag tagjaik részére nem üzletszerűen, kizárólag önköltséges alapon szervezett utaztatás akkor, ha az utaztatás a szervező részére nyereséget nem eredményez." Ha tehát az ún. nyelviskola a vonatkozó jogszabályok szerint oktatási intézménynek minősül és az utazásszervező tevékenysége kizárólag a vele hallgatói jogviszonyban állókra korlátozódik, úgy akkor végezheti a tevékenységet.

VII.

A Versenytanács döntése

  • 1.

    Versenyfelügyeleti eljárás lefolytatása, illetőleg a jogszabályokba foglalt szankciók alkalmazása azzal szemben indokolt, aki az adott piaci magatartást tanúsította. Kétség esetén fel kell tárni, hogy a piaci magatartás tanúsítását illetően ki döntött, a magatartásért ki tartozik felelősséggel

    Figyelemmel az I. r. eljárás alá vont nyilatkozatára megállapítható, hogy a vizsgált reklámok szövegét nem az I. r. eljárás alá vont (közgyűlése, elnöksége vagy valamely tisztségviselője), hanem az I. r. eljárás alá vont tagjai nem közgyűlés, hanem találkozók keretében közösen alakították ki és közösen döntöttek a reklámok megjelentetéséről, amelynek megvalósulása érdekében az I. r. eljárás alá vont járt el. A magatartás tanúsításáért így nem csak az I. r. eljárás alá vont tartozik versenyjogi felelősséggel, hanem a II-XI. r. eljárás alá vont is, ezért velük szemben is indokolt a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatása.

  • 2.

    Az V. r. eljárás alá vont kifogásában azt is előadta, hogy megítélése szerint a Tpvt. 65.§-ának (1) bekezdése az eljárás alá vonttal szemben adatszolgáltatási kötelezettség nem kerül megállapításra, a vizsgáló csak jogosult megismerni az eljárás alá vont gazdasági hátterével kapcsolatos adatokat, ezek szolgáltatása az eljárás alá vont részéről nem kötelező.

    A Tpvt. széleskörű jogosítványokkal ruházza fel a Gazdasági Versenyhivatalt annak érdekében, hogy a tényállás a versenyfelügyeleti eljárás keretében feltárható legyen. Figyelemmel a Tpvt. 65.§-ának (1) és (6) bekezdésére nem helytálló az V. r. eljárás alá vont azon álláspontja, hogy az eljárás alá vont ügyféllel szemben adatszolgáltatási kötelezettség nem kerül megállapításra, nem köteles szolgáltatni a gazdasági hátterével kapcsolatos adatokat. Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásához, illetve lezárásához (pl. az adott eljárás alá vonttal szemben kiszabásra kerülő bírság összegének megállapításához vagy a Versenytanács határozata végrehajtásának biztosításához) szükséges, a vizsgáló és az eljáró versenytanács jogosult bekérni az eljárás alá vont gazdasági hátterére vonatkozó adatokat, s ezeket az eljárás alá vont köteles szolgáltatni.

    A fentiek, illetőleg az előző pontban foglaltak alapján a Versenytanács az V. r. eljárás alá vont vizsgálati kifogását figyelmen kívül hagyta.

  • 3.

    A gazdasági versenyben sikerre törekvő vállalkozás számára alapvető feladatként jelentkezik a fogyasztói döntések befolyásolása, annak elérése, hogy a vállalkozás és a termék piacon való megjelenéséről, létéről tudomást szerző fogyasztók őt, az ő termékét válasszák, ezzel lehetővé téve a vállalkozás piaci részesedésének növelését vagy megtartását, esetleg a piaci pozíció meggyengülése folyamatának megállítását. A befolyásolásnak számos (tisztességes és tisztességtelen) eszköze lehet.

    A reklám a vállalkozások fogyasztók megnyeréséért folytatott versenyének egyik leghatásosabb eszköze, segítségével a fogyasztók az általuk korábban még nem vagy nem kellően ismert vállalkozásokról és termékekről, ezek jellemzőiről szerezhetnek tudomást. A fogyasztók reklám hatására történő megnyerése általában az ugyanazon a piacon tevékenykedő más vállalkozások terhére történik. Mindez természetes a gazdasági versenyben, azonban ha a reklám nem felel meg a jogszabályi előírásokban tükröződő követelményeknek, illetve az ezekben a maga teljességében részleteiben meg nem jelenő üzleti tisztesség követelményeinek, a fogyasztókat számukra hátrányos döntés meghozatalára késztetheti. A tisztességtelen, a fogyasztót megtévesztő reklámtevékenység a piaci működés zavaraihoz vezet és valós érdemeihez képest aránytalan előnyhöz juttathatja az azt folytató vállalkozást.

  • 4.

    A jelen versenyfelügyeleti eljárás keretében vizsgált szórólap, illetőleg a Pesti Est két különszámában megjelent reklámok összhatása a Versenytanács szerint azt az üzenetet közvetítik a fogyasztók felé, hogy csak az I. r. eljárás alá vont tagjai működnek jogszerűen, s jogszerűtlenül működő versenytársai (akik nem tagjai az I. r. eljárás alá vontnak) megbízhatatlanok, nincs garancia a megkötött szerződés szerződésszerű teljesítésére, s ez nemcsak a nyelvi képzésre vagy csak az utazási szerződésre vonatkozik, hanem az egész szolgáltatáscsomagra - miközben az eljárás alá vontak sem vitatták, hogy van olyan (az I. r. eljárás alá vontban tagsági jogviszonnyal nem rendelkező) versenytársuk, amely a jogszabályi előírásoknak megfelelően működik, illetőleg nem állítható, hogy minden nem egyesületi tagsággal rendelkező versenytárs jogszabálysértő módon működik.

    A Pesti Est "Nyelv+oktatási Kalauz" 2002. nyári különszámában megjelent közlemény tanúsága szerint a korábbi reklámokkal összefüggésben felismerésre került, a fogyasztók egy jelentős része az azokban foglaltakat úgy értelmezi, hogy az I. r. eljárás alá vont tagjain kívül más cég nem végezhet nyelvi utaztatást.

    Az eljárás alá vontak egy olyan piacon tanúsították a vizsgálat tárgyává tett magatartást, ahol a fogyasztók és a vállalkozások közötti bizalom - a "termék" sajátosságai miatt - igen nagy jelentőséggel bír.

  • 5.

    . Egy vállalkozás más vállalkozás tevékenységét csak akkor minősítheti - versenyjogi szempontból - megalapozottan jogszabálysértőnek, illetve csak akkor üzenheti a fogyasztók számára, hogy a másik vállalkozás jogszabálysértő, ha ezt egy erre jogosítvánnyal rendelkező hatóság, illetve a bíróság jogerősen megállapította. A Versenytanács a rendelkezésére álló információk, s különösen a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala Belkereskedelmi, Idegenforgalmi Főosztályának tájékoztatása alapján megállapította, az adott piacon tevékenykedő vállalkozások működésük során jogszerűen követhetnek eltérő megoldásokat, s nem helytálló, hogy az I. r. eljárás alá vont tagjai közé nem tartozó vállalkozások valamennyien jogszerűtlenül tevékenykednének.

    Az eljárás alá vontak magatartása alkalmas volt az I. r. eljárás alá vont tagjai közé nem tartozó piaci szereplőkkel szembeni bizalom megingatására, melynek eredményeként a különböző vállalkozások közötti, fogyasztók általi választás során indokolatlanul kerülnek előnyösebb helyzetbe az I. r. eljárás alá vont tagjai.

  • 6.

    Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács szerint az eljárás alá vontak megsértették a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját.

  • 7.

    A Versenytanács nem tartotta szükségesnek bírság kiszabását az eljárás alá vontakkal szemben, mivel önmagában a jogsértés megállapítását is alkalmasnak ítélte a jövőbeni jogsértések megelőzése érdekében. Emellett a Versenytanács figyelembe vette azt is, hogy intézkedés történt egy helyreigazító közlemény közzététele érdekében.

  • 8.

    Mivel az eljárás alá vontak a vizsgálat tárgyává tett szórólapot már nem alkalmazzák, nem volt szükséges ennek megtiltása.

  • 9.

    A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2002. október 9.