Gazdasági Versenyhivatal

Vj-48/2002/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Kábel Televízió Szolgáltató Kft eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított meg az általa szolgáltatott mosonmagyaróvári II. és III., illetve a tatai II. és soros programcsomaggal kapcsolatban 2002-ben alkalmazott díjaival azok mértékére tekintettel.

Jogsértést valósított meg továbbá az általa alkalmazott általános szerződési feltétel 7. 3. pontjában írt - az egyoldalú díjemelésre és a programcsomag változásra előírt - szerződéses kikötésekkel. Az általános szerződési feltétel jogsértő rendelkezéseinek további alkalmazásától eltiltja a határozat kézhezvételét követően.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozás 6.000.000 forint (hatmillió forint) versenyfelügyeleti bírság megfizetésére, melyet az eljárás alá vont vállalkozás a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000.01037557 számú bírságbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg az általa
- Mosonmagyaróvárott és Tatán 2002-ben alkalmazott szolgáltatási díjjal, illetve annak mértékével, továbbá
- teljes szolgáltatási területén használt általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ászf) 7.3. pontjában megfogalmazott díjemelési, illetve a műsorcsomag tartalmának változtatására vonatkozó feltétellel.

II.

• 1)

  Az eljárás alá vont vállalkozásnak, ki 1990. óta nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást - jelenlegi szolgáltatási területén: Győrben, Tatán és Mosonmagyaróváron - kb. 50 ezer előfizetője van, melyből kb. 8000 veszi igénybe a mosonmagyaróvári, míg kb. 6000 előfizető a tatai szolgáltatást. Utóbbi szolgáltatási területeken a lefedettség 66-80 %-os.

• 2)

  Mosonmagyaróvár területén - a belváros egy kis, társasházas területét kivéve - csak az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltat.
  
  Tatán az eljárás alá vont vállalkozáson kívüli két kisebb szolgáltató (Contech Kft. és Szand Kft) szolgáltatási területe részben határos az eljárás alá vonti hálózattal ellátott városrészekkel. A szigetszerűen kialakult szolgáltatási területek egyikén az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási területe benyúlik a Szand Kft. által később megépített hálózat által ellátott családi házas városrész területébe úgy, hogy ezáltal a két vállalkozás szolgáltatási területe - részben - megegyezik.
  Az egymást átfedő szolgáltatási terület lényegesen kisebb, mint az eljárás alá vont vállalkozás által ellátott teljes terület, illetve a Szand Kft. is nagyobb területen szolgáltat a közösen lefedett városrésznél.
  A közösen ellátott területen kb. 300 előfizetővel rendelkezik az eljárás alá vont vállalkozás
  A rendszerhez való kapcsolódáskor mindkét szolgáltató kb. 20 ezer Ft belépési díjat számít fel.

• 3)

  A kábeltelevíziós piacokon új vállalkozások piacralépése, vagy valamely, földrajzilag elkülönült helyen már szolgáltató vállalkozás hálózatának bővítése, engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályba.
  A hálózat létrehozásával, illetve bővítésével járó magas beruházási költségek, és az un. állandó költségeknek ebből is fakadó magas aránya miatt azonban a szolgáltatás csak jelentős számú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység.
  
  Fentiekből következően azokon a szolgálati területeken, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, a piacralépés gazdasági szempontból korlátozott, ami egyaránt vonatkozik az új vállalkozásokra és a szomszédos területeken már szolgáltató vállalkozások terjeszkedésére.

• 4)

  Az eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott műsorok közül a M1, TV2, az RTL Klub magyar nyelvű, valamint ORF1 és ORF2 német nyelvű osztrák csatornák (utóbbiak Mosonmagyaróvár területén) tető-, illetve kivételesen jó terjedési viszonyok esetén szobaantennával is foghatók.
  A tetőantenna (szereléssel együtt) kb. 10 ezres nagyságrendű, míg a szobaantenna max. 10 ezer forint beruházással jár.
  A határ közelében bővebb programajánlat több antennával fogható (Vj126/2000-ben írtak.)
  
  A folyamatos, díj nélküli szolgáltatás karbantartási és pótlási költségeit a fogyasztó viseli.

• 5)

  A Kft. kínálatában lévő egyes magyar és idegen nyelvű, szabad hozzáférésű adások műholdakról foghatók egyedi műholdvevővel. A műholdak által sugárzott kódolt magyar és idegen nyelvű adások egyéni igénybevételére nincs mód, mivel ez utóbbiakat - pl. HBO, Spektrum, Romantica, Sport1, Animal Planet és a UPC Direkt csomagkínálat jelentős része (CNN, Discovery, Eurosport, EuroNews) - a műsorszolgáltatók nem szolgáltatják magánszemélyeknek.

• • 1.

    Az Amos1 műhold sugározza digitálisan a magyar nyelvű szabadon fogható kereskedelmi adókat, így a Filmmúzeumot, Magyar ATV-t, Musicmax-ot, Satelit TV-t, PaxTv-t, melyek közül Mosonmagyaróváron és Tatán az ATV, a Satelit TV a II-es programcsomagban, a Filmmúzeum csatorna pedig a III-as csomagban fogható. A tatai soros programcsomag a Satelit és az ATV csatornát tartalmazza.
    Ezen kívül a műhold különböző idegen nyelvű, szabadon fogható illetve kódolt TV és rádióadók műsorát sugározza analóg, illetve digitális technológiával.

• • 2.

    A Hot Bird sugározza analóg rendszerben az eljárás alá vont által az I-es programcsomagban és a soros rendszerű csomagban szolgáltatott Duna TV-t és az M2 műsorát, valamint különböző idegen nyelvű, mintegy 240 digitális és analóg TV csatornát, és különböző magyar illetve idegen nyelvű rádióadást, melyek közül sok a kódolt műsor.

• • 3.

    Az Astra műhold nagyrészt német nyelvű, de ezen túl különböző európai, illetve arab nyelvű digitális és analóg tv műsort sugároz, melyek közül jelentős mennyiségű a kódolt adás.
    Az Astra sugározza kódolt formában a UCP Direkt szolgáltatási csomagját, illetve ezen túl jelentős mennyiségű rádió adó is vehető a műholdról.

• • 4.

    A kft. kínálatában lévő, egyes szabadon fogható magyar nyelvű műsorok fentiek alapján több műhold segítségével foghatók (pl. a M2, DunaTV a Hot-Bird-ről, a Magyar ATV, Filmmúzeum az Amos1 segítségével)
    
    A műholdakról fogható kódolatlan csatornák száma folyamatosan csökken.

• • 5.

    A műholdvevők un. tükörből (parabolaantenna) vevőfej(ek)-ből és beltéri egység(ek)-ből állnak. A vevőfej illetve beltéri egység - attól függően, hogy analóg, vagy digitális sugárzású adásokat kívánnak-e vele fogni - lehet analóg, illetve digitális. Egy egység csak egy műhold vételére alkalmas.
    
    Az esetben, ha az egy műholdról sugárzott analóg, és digitális sugárzású adókat is kívánja fogni a fogyasztó, ehhez két beltéri (analóg + digitális) egységre van szüksége.
    Egy analóg műholdvevő egységára 20 000.-Ft alatt van, míg a digitális műholdvevő 40-50 000.-Ft közötti áron szerezhető be.
    Egy műholdvevő alkalmazása esetén az egy háztartásban csatlakoztatott több televízión csak ugyanaz a csatorna vehető.
    Ahhoz, hogy a parabola antenna két műhold adását is foghassa, két vevőfejre van szükség. A szabadonfogható magyar nyelvű adásokat sugárzó három műhold közül csak az Astra és a Hot-Bird vételére alkalmas vevőfejet lehet egy tükörbe építeni a műholdak közelsége miatt. A kétfejes rendszer kb. 10 ezer forinttal drágább megoldást ad.
    Az Amos1 vételére csak önálló tükörrel és vevőfejjel van mód.
    A három egység egy beltéri egységgel csatlakoztatható a vevőkészülékhez, azonban a vevőkészülékeken ez esetben csak ugyanazon program nézhető.
    Abban az esetben, ha a háztartások különböző programot kívánnak nézni, televízióként, külön költséggel járó külön beltéri egységekre van szükség.
    
    A szerelési díj 15 000.-Ft-os kiadással jár.
    
    A rendszer fenntartásával, illetve pótlásával kapcsolatos kiadások a fogyasztót terhelik.
    
    A műszaki fejlődéssel együtt járó többletszolgáltatás igénybevételére (pl. Internet, telefon) a szolgáltatás nem tehető alkalmassá.

• 6)

  A 3. és 4. pontban írt egyes magyar közszolgálati és kereskedelmi adók együttes vétele a tető-, szobaantenna és a műholdvevők kombinált alkalmazása mellett oldható meg, tekintettel arra, hogy egyik megoldás sem biztosítja pl. az M1, M2, TV2, RTL Klub és Duna TV, ATV, Filmmúzeum együttes vételét.

• 7)

  Az UPC Kft. által terjesztett - a kábeltelevíziós csomagokhoz részben hasonló választékot nyújtó, de annak kínálatát meghaladó - műholdról sugárzott - programcsomag és prémiumcsatornák az ország bármely pontján, mindenki számára foghatók.

• • 1.

    Az UPC Direct program - csomag tartalmazza az M2, DunaTV, Viasat3, Filmmúzeum, ATV, Sprektum, National Geographic, Discovery, Animal Planet, Romantica, Eurosport, CNN, EuroNews, TV5 és további különböző nyelvű és tematikájú műsorokat, havi 4.590.-Ft előfizetési díjért.
    Külön rendelhető meg a HBO és a Sport1 műsora, műsoronként 2950.-Ft-ért, illetve a Private Gold prémiumműsor 2.400.-Ft-ért.
    A műholdas szolgáltatást nyújtó Kft. csomagjában nem biztosított egyes magyar országos TV adások, így az M1, RTL-Klub, TV2 adásának vétele.

• • 2.

    A szolgáltatás igénybevétele érdekében csatlakozási díjként 8000.-Ft-ot, míg a beltéri egység letéti díjaként 20.000.-Ft-ot kell fizetni. Amennyiben egy háztartásban több készüléket kívánnak üzemeltetni, az előfizető az ehhez szükséges több beltéri egységért külön letéti díjat, és külön előfizetési díjat is köteles fizetni, ami a szolgáltatást jelentősen megdrágítja.

• 8)

  Az eljárás alá vont vállalkozás - Hírközlési Felügyelet által tudomásul vett és az eljárás alá vont vállalkozás által teljes szolgáltatási területén alkalmazott - ászf-jének 7.3. pontja kimondja, hogy a szolgáltató (más okok mellett) egyoldalúan módosíthatja az előfizetői szerződést
  - a szolgáltatás díjának változása és a
  - szolgáltatott műsorcsomag tartalmi változása esetén.
  A 7.3. pont kimondja azt is, hogy nem minősül szerződésmódosításnak, ha a szolgáltató a kiesett műsorcsatornát pótolja más műsorral.

• • 1.

    Az ászf 7.3.1. pontja azon túl, hogy rögzíti azt, hogy a díj szabadáras, kimondja, hogy a szolgáltatások díját költség és megtérülés elemzéssel - az igénybevett programcsomag műsorcsatornáitól függően - határozza meg a szolgáltató.

• • 2.

    Az ászf szerint az előfizetési díjak minden év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) által megállapított előző évi fogyasztói árindex mértékének figyelembevételével módosulnak, továbbá a szolgáltató jogosult a szolgáltatás díját év elején, illetve év közben is módosítani, amennyiben azt a gazdálkodását, illetve a kábeltelevíziós szolgáltatást befolyásoló körülmények indokolják.

• • 3.

    Utóbbi körülményeket az ászf az üzemeltetési, működési költségek emelkedésében, a programválaszték változtatásában, a hálózat korszerűsítésében, illetőleg a jogszabály módosulása miatti változásban nevesítette.

• • 4.

    A szolgáltató vállalta, hogy az előfizetési díjat éves átlagban nem emeli az infláció mértékének négyszeres összegénél nagyobb mértékben, kivéve, ha a gazdaságos működés az adott területen nem biztosított tisztességes üzleti nyereséggel.
    Az ászf-ben foglalt kikötést az eljárás alá vont vállalkozás csúszó árklauzulaként jelölte meg.

• • 5.

    Az ászf 10.4.1. pontja szól az előfizetői szerződésszegést követő felmondásról.
    A szövegezés szerint a szolgáltató 45 napos felmondási idővel felmondja az előfizetői szerződést, amennyiben az előfizető az esedékes díjat a -jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítés megtörténtét követően - nem egyenlítette ki.

• 9)

  Az eljárás alá vont vállalkozás 2002-ben Mosonmagyaróvárott és Tatán is megváltoztatta az egyes programcsomagok tartalmát és díjait.

• • 1.

    Mosonmagyaróvárott, hol csillagpontos rendszerben szolgáltatott illetve szolgáltat az alábbi változás következett be.
    
    Az I. programcsomag, mely 2001-ben öt csatornát tartalmazott 2002-ben kibővült a szlovák2 és - a III. programcsomagból bekerült - Duó VTV csatornával.
    
    Az eljárásban vizsgált II. programcsomag (mely a I. programcsomagot is tartalmazta, illetve tartalmazza) a csatornák számát tekintve 2002-ben bővült 14 csatornáról 25 csatornára.
    
    A II. programcsomagba részben új csatornák kerültek, így pl. a 116,3 Ft műsorköltségű Sport1 az egyenként 6,83 műsordíjú Due VDF műsora, illetve programáthelyezés folytán a III.sz. csomagból került át a ViaSat3, Satelit, magyar ATV ORF1, ORF2 csatorna. Egyes műsorok így az RTL, Pro7, CARTOON, Z+ (64 Ft műsordíjköltség vonzattal) kikerültek a programcsomag kínálatából.
    A II. programcsomagot a 2001. évi össz műsorköltséggel (193.- Ft) szemben jelenleg 338.-Ft műsorköltség terheli.
    A programcsomag nettó havi díja 625 Ft-ról 1606 Ft-ra emelkedett.
    
    A III. - 2001-ben összesen 34 csatornát tartalmazó - programcsomag jelenleg 39 csatornát biztosít.
    A programcsomag 2001. évi nettó 1428.-Ft havi előfizetési díja 2142.-Ft-ra emelkedett.
    
    A programcsomagba új műsorként került be a Romantica, TV Europe, Mezzo, TV5, a Filmmúzeum, a TV1, és a Viva Gold csatorna összesen 145.-Ft műsordíjjal.
    A II. programcsomag korábbi kínálatából került át a programcsomagba a National Geographic csatorna illetve megszűnt a Viva, RAI UNO, VOX, a Super RTL, M6 és az ARD összesen - előfizetőnként - 36.-Ft közvetlen költséggel.
    A 2001. évi programkiosztású III. csatornát 519.-Ft halmozott műsordíj terhelte, mely 2002-ben 711-Ft-ra emelkedett.

• • 2.

    Tatán részben soros, részben csillagpontos szolgáltatást biztosít az eljárás alá vont vállalkozás.

• • 3.

    A soros hálózat programkínálata - a 2001. évhez képest - a csillagpontos II. csomaghoz azonosan változott (lásd. 9.2.2. pont).. A 2001. évben felszámított havi nettó 980.-Ft-os előfizetői díj 2002-ben 1338.-Ft-ra emelkedett.

• • 4.

    A csillagpontos - jelen eljárásban vizsgált - II. programcsomag 2001-ben 19 csatornát biztosított 980.-Ft nettó havi díj mellett.
    A havi előfizetési díj 2002-ben 1517.-Ft összegű nettó díjban lett megállapítva úgy, hogy a csatornák száma 20-ra emelkedett.
    A 2001. évi programcsomagot 269.-Ft halmozott műsorköltség terhelte, míg a jelenlegi programcsomag után 262.-Ft-ot kell fizetnie az eljárás alá vont vállalkozásnak.
    A II. sz. programcsomag tartalmilag annyiban változott, hogy újként került be az egyenként 6,83 Ft műsorköltségű TVE Internacional és a RAI DUE csatorna, továbbá a 2,65 műsorköltségű ViaSat3.
    A kínálatból kikerült a VIVA és a Deutsche Welle - egyaránt 6 Ft műsorköltségű - csatorna.

• • 5.

    Új áruként került bevezetésre 2002-ben a 30 csatornát tartalmazó III. programcsomag, melynek műsorköltsége 697.-Ft, míg nettó díja 1943.-Ft.

• • 6.

    Az egy előfizetőre jutó havi amortizáció
    - Mosonmagyaróváron a 2001. évi 118 Ft-ról 2002-ben 270 Ft-ra,
    - Tatán 254 Ft-ról 350 Ft-ra emelkedett az eljárás alá vont vállalkozás számításai szerint.
    Az eljárás alá vont vállalkozás ugyanezen számítások szerint összességében - és ezen belül a vizsgált földrajzi piacokon - nyereséges volt. Az üzemi tevékenység eredményének az összes bevételhez viszonyított aránya Tatán 15 % körüli, míg Mosonmagyaróváron megközelítette az 50 %-ot.

III.

• 10)

  A vizsgálati jelentés - rögzítve azt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási területén gazdasági erőfölényben van

• • 1.

    - jogsértés megállapítását indítványozta a Mosonmagyaróvári II. és III. programcsomaggal, és a tatai II. programcsomaggal és a soros rendszer igénybevételével kapcsolatban 2002-ben alkalmazott díj mértékére nézve.
    A jelentés megállapította, hogy a szolgáltató az alkalmazott díjakat megalapozó kellő részletességű előzetes kalkulációt nem terjesztett elő, miáltal csak az un. közvetlen költségek (műsor és jogdíjak) tekinthetők -hiányosságuk ellenére - megalapozottnak.
    
    A jelentés elfogadva a közvetlen költségek növekedését, ezen túl a közvetett költségek infláció mértékével való növekedést tekintette indokoltnak.

• • 2.

    Jogsértés megállapítását indítványozta az ászf 7.3. pontjában írtakra is azzal, hogy az ászf rendelkezése kizárólag az eljárás alá vont vállalkozás üzleti érdekein alapuló és az előfizetők véleményét (egyeztetést), mellőző programcsomag átalakítást tesz lehetővé.

• • 3.

    Jogsértőnek találta az ászf díjváltoztatásra vonatkozó kikötését is azzal, hogy az egyoldalú díjmódosítást tesz lehetővé azáltal, hogy a díjváltoztatás el nem fogadása esetén a fogyasztót joghátrányok (felmondás) érhetik anélkül, hogy a díjemelés mértéke tekintetében az eljárás alá vont vállalkozás korlátozva lenne.
    
    A jelentés rögzítve, hogy az eljárás alá vont vállalkozás valamennyi szolgáltatási területén végrehajtott csomagbővítést, programáthelyezést illetve meg is szüntetett egyes programokat, a változtatásokra nézve nem állapított meg az előfizetőket hátrányosan érintő körülményeket, mire tekintettel a programcsomagok konkrét átalakítása vonatkozásában az eljárás megszüntetését indítványozta.

IV.

• 11)

  Az eljárás alá vont vállalkozás hivatkozott arra, hogy a UPC Kft. szolgáltatása - mely 14 magyar csatorna vételét biztosítja - teljes szolgáltatási területén elérhető.
  Előadta, hogy Tatán más szolgáltatók is biztosítanak vételi lehetőséget.
  Álláspontja szerint a lakosság él a helyettesítési lehetőségekkel, amit az igazol, hogy az általa kiépített 61 ezer hozzáférési pontból, csak 49 ezret vesznek igénybe előfizetők.

• • 1.

    A programcsomagok kialakulására vonatkozóan előadta, hogy azok kialakítása részben gazdasági okokra vezethető vissza, - mint pl. szerény fizetőképes kereslet, a külföldi programvállalatok díjigénye, - illetve az, a jogalkotásból eredő probléma okozta, miszerint nem lett megteremtve a kötelező és elvárható műszaki fejlődés gazdasági alapja.
    - Előadta továbbá, hogy a hazai piacon megjelent külföldi befektetők alakították ki - az Európában nem szokásos - hármas programcsomag-szerkezetet anélkül, hogy azt előzetes felmérések támasztották volna alá. Eszerint a kialakított szokás szerint I. csomagban a magyar közmédia, a II. csomagban a különböző külföldi műholdról vehető programok, és a megkötött szerződések miatt itt sugárzott programok, míg a III. csomagban a tematikus és kereskedelmi programok elhelyezésre.
    
    - Álláspontja szerint a részben globalizálódott magyar piacon nem lehet egyedi módon reagálni a változásokra. Az egyedi reagálásokra részben a programvállalatok általuk befolyásolhatatlan árváltoztatásai és az előfizetői igény heterogén volta miatt nem kerülhet sor. Előadta, hogy nincs mód a 10 ezres nagyságrendű, egymással ellentétes fogyasztói igény egyeztetésére, így a piacon - központi egyeztetés hiányában - csak a kábeltelevíziós szolgáltatók érdekkörében történhet meg a programmódosítás.
    Az előfizetők szabad csomag-, illetve programválasztásával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a III. csomag-szerkezet (nem európai) megoldása passzív szűrőzést - alul és felül áteresztő és lyukszűrők - igényel. A technológia nem alkalmas igények (pl. emelt díjigényű programok) kielégítésére, mivel a szűrős technológia beépíthetőség, karbantartás és egyéb gazdasági ok miatt nem fejleszthető tovább.
    A különleges igények kielégítésére alkalmas aktív technológiák fejlesztése megindult - analóg, digital Set-top-box - ezek azonban jelentős beruházási igénnyel bírnak.

• • 2.

    A konkrét programcsomagok vonatkozásában előadta, hogy célja az volt, hogy kínálata a teljes szolgáltatási területen elérje a megyei jogú városok (köztük Győr) szintjét, illetve szerkezetileg (tartalmilag) közel azonos legyen a kábelipar magyarországi kínálatával, programösszetételével és biztosítsa a rétegműsorokat

• • 3.

    Az általa érvényesített díjakra nézve úgy nyilatkozott, hogy ezeknek az állandó és változó költségen túl a folyamatos hálózatfejlesztéssel járó beruházások legnagyobb mértékben való megtérülését is biztosítani kell.
    Kérte a vizsgálatban rendelkezésre bocsátott költségelemek elfogadását azzal, hogy ha az árképzés alapjául megjelölt költségek, beruházások valóságtartalma kétséges, kéri könyvszakértő kirendelését.
    A dollárban számított műsorbeszerzés költségein túl figyelembe kellett venni az árfolyam kockázatot, illetve azt is, hogy terveznie kellett a Sport1 csatorna bevezetésének költségét, illetve csökkenteni kellett az adott kirendeltség általános költségeit.
    Tatán nem tervezték 2002-re az IP telefon, videó és adatátvitel költségeit, mivel az átépítési program csak 2002. második felére fejeződik be, ugyanakkor tervezték a III. programcsomag bevezetésével járó költségeket.
    A 3000 lakást ellátó tatai hálózat 230 illetve 300 MHz-es, melyet a fejleszteni kell a továbbiakban. Ezideig 3419 lakást ellátó hálózatot épített át csillagpontos rendszerűvé.
    A 600 MHz-es mosonmagyaróvári hálózat esetén a programszerkezet átalakítás illetve a rendszer árszűrőzése jelentett feladatot - előkészületül - az adatátvitelre.
    Hivatkozott a más vidéki városok által alkalmazott díjak mérséklésére, melyek megalapozzák díjai jogszerűségét.

• • 4.

    Előadta, hogy a ászf-et elfogadta az illetékes Hírközlési Igazgatóság, így egyeztetési jogkörében mérlegelhette a hozzá - a 2002. évi XL. törvény és a 249/2001. Korm. rendelet értelmében - beérkezett véleményeket.
    Kiemelte, hogy sem előfizetőktől, sem a fogyasztói érdekképviselettől nem érkezett észrevétel a vizsgálatban kifogásolt ponthoz.
    
    Előadta, hogy nem kizárt és jogszerűtlen a szerződés egyoldalú módosítása, és az egyoldalú nyilatkozat jogkövetkezményei alól mentesülhet az előfizető annak bírósági megtámadása esetén.
    
    Az ászf. - álláspontja szerint - megfelelően közli a díjváltoztatás feltételeit, amit az előfizető kifogásolhat és - egyet nem értés esetén - bírósághoz fordulhat. Egy előfizető pert is indított ellene.

V.

A Tpvt. 21.§-ban írt törvényi tényállás megvalósulásának - mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés - kettős feltétele van, egyrészt az eljárás alá vont vállalkozás érintett piacon fennálló gazdasági erőfölényes helyzete, másrészt az ezzel való visszaélés.
Fentiek értelmében a Versenytanácsnak elsősorban azzal kapcsolatban kellett állást foglalni, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényben van-e az érintett piacon.

VI.

A Tpvt. 14.§ (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra az árra, minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14.§ (1) és (2) bekezdés).
A Tpvt. 14.§ (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekinthető, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.
Az erőfölény megállapíthatósága érdekében a Versenytanácsnak az érintett árupiacot, illetve ezzel összefüggésben az eljárás alá vonti szolgáltatást ésszerűen helyettesíteni képes más szolgáltatásokat vagy ezek hiányát kellett meghatározni a felhasználási cél, az ár, a minőség (műsortartalom és egyéb hasznos tulajdonság) és a teljesítés feltételeinek egybevetése révén (Tpvt. 14.§ (2) bekezdés).
Az eljárás alá vont vállalkozás áruját, - figyelembevéve védekezését is - a felhasználási cél azonossága, vagyis több televíziós csatorna vétele szempontjából, az alábbi áruk képesek helyettesíteni elvileg:

• a)

  tetőantenna (esetleg szobaantenna),

• b)

  tetőantenna és műholdvevő rendszer kombinációja

• c)

  Direct Home szolgáltatás.

A Tpvt. 14.§ (2) bekezdése értelmében azonban a felhasználási cél mellett további árujellemzőket is figyelembe kell venni az ésszerűen helyettesítő áruk meghatározásakor.

• a)

  A tetőantenna - miután kizárólag földi sugárzású adások vételére alkalmas - az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott szolgáltatásnál lényegesen gyengébb minőségű szolgáltatás, mivel kevesebb program nyújtására alkalmas, (RTL-Klub, TV2, M1 és a Ny-i, határközeli külföldi adások), ezért nem tekinthető ésszerű helyettesítőnek, az alacsony beruházásra tekintet nélkül.

• b)

  Az egyénileg vagy közösségek által beszerezhető tetőantenna és műholdvevő kombinációja nagy számú műsor biztosítására alkalmas, így foghatók általa a magyar közszolgálati műsorok, a TV2 és RTL Klub kereskedelmi adás, és egyéb idegen nyelvű adások. Nem alkalmas ugyanakkor a magyar nyelvű népszerű Spectrum, National Geographic, Discovery Channel természet- és dokumentumfilmek, a magyar ATV hírműsor, a Romantica film, illetve az ugyancsak magyar nyelvű Nickelodeon/BBC Prime gyermekműsor , valamint a HBO adásának vételére.
  A kombinált vétel a műsortartalom mellett a technikai fejlődés szempontjából nézve is gyengébb minőségű szolgáltatásnak tekinthető, mint az eljárás alá vonti termék, mivel elvileg sem alkalmas telefon, Internet, illetve PPV szolgáltatás igénybevételére, illetve a műholdas vétel jövőbeni hátránya a szabadon fogható csatornaszám kódolás miatti csökkenése is.
  
  Fentieken túl a szolgáltatásra való egyéni, de főleg kisközösségi áttérés jelentős összegű egyszeri beruházást igényel, valamint további költségként jelentkezik, hogy a rendszer fenntartásával, javításával és pótlásával járó kiadás teljes egészében a fogyasztót terheli.
  A szolgáltatást további folyamatos költség (havi előfizetési díj) nem terheli, ami a Versenytanács álláspontja szerint e szolgáltatást a kábeltelevíziós szolgáltatásoktól az áru ára szempontjából megkülönböztetheti. Fentiekből következően a folyamatos és egyszeri kiadások ugyan összevethetők és meghatározható egy olyan működési idő, amely alatt az egyszeri beruházás költsége megtérül, ez a körülmény azonban legfeljebb az esetben teheti ésszerűen helyettesíthető áruvá az egyszeri jelentős beruházással járó szolgáltatást, ha a helyettesítendő és az esetlegesen helyettesítő áru a minőség és az igénybevétel egyéb jellemzőit tekintve is közel azonos. A Versenytanács szerint - a már kifejtettek értelmében - a két fajta szolgáltatás a minőségre és az igénybevétel egyéb feltételeire nézve - nem minősül közel azonosnak, így az antenna és műholdas kombinált vételi lehetőség nem tekinthető a kábeltelevíziós szolgáltatást ésszerűen helyettesítő árunak.

• c)

  A nagy választékot biztosító Direct Home szolgáltatást sem tekintette a Versenytanács az eljárás alá vonti szolgáltatás helyettesítőjének, mivel a szolgáltatásból annak magas díja és a további költségek ellenére hiányoznak a magyar közszolgálati és kereskedelmi adások, valamint ésszerű helyettesítésre alkalmatlanná teszi a szolgáltatást az a körülmény is, hogy amennyiben egy háztartásban több készüléket üzemeltetnek, az egyszeri költségként felmerülő letéti díj többszörösén kívül - beltéri egységenként - több előfizetési díjat is fizetni kell, mely a szolgáltatást lényegesen megdrágítja.
  
  Fentiek alapján a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésére figyelemmel a Versenytanács megállapította, hogy fenti, több csatorna vételét lehetővé tevő, megoldások a felhasználási cél azonossága ellenére nem vehetők figyelembe ésszerűen helyettesítő áruként.
  
  A Tpvt. 14.§ (3) bekezdésében irt földrajzi területen - melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlen feltételek mellett tudja az árut beszerezni - azt a területet kell érteni, melyen az érintett árut igénybe vevő fogyasztó a szolgáltatást ténylegesen igénybe veszi.
  A jogszabályhelyben használt fogyasztó kifejezésen a Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás eljárás tárgyát képező magatartásával érintett fogyasztókat kell érteni. Az igénybevételt szempontjából lakóhelyhez kötött (hálózati típusú) szolgáltatások esetében a vizsgált magatartással érintett földrajzi piac a vizsgált vállalkozás szolgáltatási területével (területeivel) egyezik meg.

VII.

A Tpvt. 22.§ (1) bekezdés értelmében gazdasági erőfölényben van az a vállalkozás, aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőitől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény megítéléséhez, az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés költségeit (befagyott költség), kockázatát, illetve műszaki, gazdasági és jogi feltételeit kell különösen vizsgálni, figyelembe véve az érintett vállalkozás vagyoni helyzetét, valamint a piaci részesedése arányát, illetve a piac más résztvevőinek magatartását is (22.§ (2) bekezdés).

Az érintett árupiac fentiek szerinti meghatározása mellett az eljárás alá vont vállalkozás áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet, melynek igénybevételére azonban elvileg is csak azon ügyfelei térhetnek át, akiknek lakóhelye egy másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetét érinti. Jelen ügyben az eljárás alá vont vállalkozás előfizetőinek kis hányada - kb. 6000 előfizetőből 300 előfizető - térhet át más szolgáltató (Szand Kft) szolgáltatásának igénybevételére. Ez a körülmény azonban figyelemmel arra, hogy a tágabb értelemben vett földrajzi piacon az előfizetők nagy része számára nem adott más kábeltelevíziós szolgáltatásnak, mint ésszerűen helyettesítő árunak az igénybevétele - ugyanakkor a vállalkozás piaci helyzetét mindig a fogyasztók nagyobb hányadának választási (reagálási) lehetősége határozza meg - az eljárás alá vont vállalkozás piaci helyzetének megítélését nem változtatja meg.

Gazdasági erőfölényét megalapozza, hogy a hálózati típusú szolgáltatások piacára való belépés, illetve terjeszkedés - bár jogi nehézségekkel nem jár - jelentős beruházási költségeket (gazdasági feltétel) igényel és más hálózat kiépítettsége esetén jelentős kockázattal is jár figyelembevéve azt, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység.

Fenti körülmények alapján a Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozásnak piaci magatartása meghatározásakor érdemben nem kell tekintetben lennie a piac többi szereplőjének, mindenekelőtt előfizetőinek vele kapcsolatos magatartására, így a Tpvt. 22.§ alkalmazásában gazdasági erőfölényben van, figyelembevéve a 22.§ (2) bekezdésében írtakat is.

VIII.

• 1.

  A Tpvt. 21. §-a szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés.
  A Tpvt. 21. § a) pontjának alkalmazásában visszaélésnek minősül, ha valamely vállalkozás üzleti kapcsolataiban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazását is - eladási árait tisztességtelenül állapítja meg, vagy más módon köt ki indokolatlan előnyt.

• • 1.

    A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások által alkalmazott ászf-ek egyes kikötéseinek tisztességtelen voltát, mint piaci magatartást - a Tpvt. 1. § és 21. §-a felhatalmazásában - kizárólag a Gazdasági Versenyhivatal értékelheti.
    Fentiek alapján - az eljárás alá vont vállalkozás hivatkozásával ellentétben - az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott ászf piaci hatású megítélésén nem változtat az a körülmény, hogy azt az illetékes Hírközlési Igazgatóság saját, más szempontú, jogkörében mérlegelte az eljárás alá vont vállalkozás által hivatkozott jogszabályok alapján.

• • 2.

    Az eljárás alá vont vállalkozás által egész szolgáltatási területén alkalmazott ászf 7.3. pontja egyoldalú díjmódosításra jogosítja fel a szolgáltatót.
    A díjemelés részletes szabályait az ászf 7.3.1. pontja részletezi, meghatározva, hogy a mindenkori díjemelésnél milyen szempontokat köteles figyelembevenni az eljárás alá vont vállalkozás.
    Az ászf a díjemelés általános szempontjainak meghatározását követően rögzíti, hogy az évenkénti emelés a KSH által megállapított előző évi fogyasztói árindex mértékének figyelembevételével történik, ezt követően azonban általánosságban sorolja fel a díjak emelkedésére okot adó körülményeket (üzemeltetési, működési költségek emelkedése, mint állandó költség, a programválaszték változása, mint a változó költséget befolyásoló tényező, továbbá a hálózat korszerűsítése, illetve jogszabályi okok).
    Fenti - a fogyasztók által kiszámíthatatlan és ellenőrizhetetlen - díjemelésre vonatkozó rendelkezést korlátozná az ászf-ben az eljárás alá vont vállalkozás által vállalt azon kötelezettség, miszerint a díjat nem emeli az infláció mértékének négyszerese fölé, de ezen korlátozás alól is feloldja az eljárás alá vont vállalkozást arra az esetre, ha a tisztességes üzleti nyereséggel járó gazdaságos működés az adott területen nem biztosított.
    
    A Versenytanács álláspontja és gyakorlata szerint (Vj-126/2000.) a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozásoknak minimálisan legalább azokat a szabályokat be kell tartaniuk, melyeket a Ptk. illetve a Ptk. 209/B § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján megalkotott 18/1999. (II.5.) Kormány rendelet (továbbiakban: R) előír, azzal azonban, hogy az ászf-et nem piaci viszonyok között alkalmazó erőfölényes vállalkozásokat piaci helyzetükből adódóan többletkövetelmények is terhelik, illletve terhelhetik.
    
    Az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott fenti - általa csúszó árklauzulaként megjelölt - díjemelési feltétel fentiek alapulvételével jogsértőnek minősül.
    Az eljárás alá vont vállalkozás ugyan szerepelteti az ászf-ben a Legfelsőbb Bíróság Gk.68. számú állásfoglalása szerinti - és a Versenytanács által adott ügyben is alkalmazhatónak talált - a (kétoldalú) tartós jogviszonyokat jellemző csúszó árklauzulát azáltal, hogy a KSH fogyasztói árindex mértékének megfelelő díjemelést szerepelteti, azonban a díjemelésre vonatkozó további rendelkezés - az előfizetőkkel fennálló szerződéses kapcsolat lényeges tartalmi elemét képező díjemelésre vonatkozó feltétel - nem jogszerű, mivel annak értelmezésére a - további rendelkezéseket tekintve - egyoldalúan jogosítja fel az eljárás alá vont vállalkozást, anélkül, hogy a díjváltoztatási kikötés határozott lenne, illetve azt a mindenkori teljesítés időpontjában egyértelműen ki lehetne számítani.
    
    Fentiekből az következik, hogy a kikötött egyoldalú díjközlés alapot ad arra is, hogy a díjemelésre - az ászf-ben írt általános megfogalmazás alapján - alapos ok nélkül kerüljön sor.
    
    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a díjemelési kikötés fenti formájában nem felel meg az ászf-et piaci körülmények között alkalmazó vállalkozásokkal szemben a R. 1. § (1) bekezdés a.) és 2. § d.) pontjában támasztott feltételeknek sem.
    
    Az ászf arra vonatkozóan sem tartalmaz kikötést, hogy az előfizetőt - a megváltozott díj el nem fogadása esetére - bármilyen jog megilletné a szerződéses alku keretében. Az ászf ugyan kifejezetten nem rendelkezik arról, hogy a díjemelést el nem fogadó fogyasztó szerződését felmondja az eljárás alá vont vállalkozás, azonban az ászf 10.4.1. pontjában foglalt rendelkezés, miszerint felmondási ok az, ha az előfizető az esedékes díjat nem fizeti, értelemszerűen azt is jelenti, hogy a szerződés megszűnését eredményezi az is, ha az előfizető az emelt díjat nem egyenlíti ki.
    
    Az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott - csúszó árklauzulának - nem tekinthető - díjemelési feltétel, illetve a díj el nem fogadásával együttjáró felmondás a Versenytanács álláspontja szerint nem felel meg a Tpvt. 21. § a) pontja által támasztott feltételeknek. A fentiek szerint indokolatlan díjemelésre jogot biztosító díjemelés azzal együtt, hogy a a szolgáltatói felmondással kizárhatja a fogyasztót - a más vállalkozástól igénybe nem vehető - szolgáltatásból, jogellenesnek minősül, melynek további gyakorlására nincs mód (Tpvt. 77. § (1) bekezdés e.) pont).
    
    Fenti körülmények között az eljárás alá vont vállalkozás vagy vállalja a díjmódosítást a mindenkori díjemelés vonatkozásában, vagy ennek hiányában a Ptk. 241. §-a alapján kéri a szerződések bírósági módosítását. Mód van továbbá jogszerű - Legfelsőbb Bíróság Gk.68. sz. állásfoglalásának megfelelő - csúszó árklauzula jövőbeni alkalmazására is.
    
    Megjegyzi a Versenytanács, hogy azon költségek esetében, melyeknek az előfizetési díjakra gyakorolt évenkénti hatása egyértelműen számszerűsíthető, célszerű lehet a számítás módját - az előző évi árindexhez hasonlóan - az ászf-ben rögzíteni. A Versenytanács álláspontja szerint ilyennek tekintendő az eljárás alá vont vállalkozó által alkalmazott ászf-ben írt programválaszték változáshoz kötődő műsordíj-változás, mely az adott programcsomag minden előfizetőjét terheli.
    
    Nem volt elfogadható az eljárás alá vont vállalkozás azon védekezése, miszerint azáltal, hogy a Ptk. 199. §-a alapján az előfizetők jogorvoslatot találhatnak, a kikötés nem jogsértő. Az ászf-ek vonatkozásában még a Ptk. 205. § (3) bekezdése is megköveteli a másik fél (előfizető) közreműködését, vagyis nem enged egyoldalúságot. Az előfizetnek biztosított kifogásolási jog az ászf szerint mindössze azt eredményezi, hogy a kifogást az eljárás alá vont vállalkozás kivizsgálja. Nem rögzíti ugyanakkor azt, hogy egyet nem értés esetén mi a kifogás jogkövetkezménye, ami - összevetve az eljárás alá vont vállalkozás védekezésével - úgy értékelhető, hogy erre az esetre az előfizetőt kényszeríti perindításra.
    Ez - az általa a versenytanácsi tárgyaláson hivatkozott elv és gyakorlat - a Versenytanács szerint nem felel meg a fent írt Ptk rendelkezésben foglaltaknak sem.

• • 3.

    A megszűnt műsorcsatornák pótlásán túl, melyet az ászf nem minősít szerződésmódosításnak, az ászf egyoldalú szerződésmódosítási jogot biztosít az eljárás alá vont vállalkozásnak a szolgáltatott programcsomagok tartalmi változásaira nézve is.
    
    A programcsomag az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatása. A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás (mindenkori díj) kölcsönhatásban áll egymással. Ezek meghatározása szerződéses kapcsolat esetén - főként az esetben, ha az egyik szerződő fél gazdasági erőfölényben van - nem történhet egyoldalúan.
    
    A szolgáltatás tartalmának egyoldalú megváltoztatása - a díjra is kiható - indokolatlan előnykikötésnek minősül, mivel módot ad a gazdasági erőfölényes vállalkozásnak arra, hogy a csomag-átalakítást kizárólag üzleti érdekei, megfontolásai alapján hajtsa végre anélkül, hogy erre a másik szerződő félnek vagyis a fogyasztónak bármilyen ráhatása lenne.
    Megjegyzi a Versenytanács, hogy mivel a programcsomag átalakítás (a műsorköltségek miatt) - az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott ászf szerint is - kihatással van a díjra, a csomagok átalakítása miatti díjnövekedés el nem fogadása is a szolgáltatásból való kizárást eredményezheti.
    
    A programcsomagok átalakítását különböző okok idézhetik elő.
    A szolgáltató a piacon újonnan megjelenő csatornát vehet fel a programba (pl. Sport1), vagy általa korábbiakban nem szolgáltatott programot vehet fel a választékba, illetve a már meglévő általa szolgáltatott csatornák helyét változtatva alakíthatja át programcsomagjai szerkezetét.
    
    A Versenytanács álláspontja szerint a fent írtakat figyelembevéve, az ászf-et alkalmazó eljárás alá vont vállalkozás akkor járt volna, illetve járna el jogszerűen, ha a programcsomagok átalakítása előtt megfelelő határidő mellett - igazolhatóan és az átalakítás költségkihatásaival együtt - közölte volna az átalakításra vonatkozó koncepcióját a fogyasztókkal.
    A szerződéses partnerek együttműködését feltételezve - jogszerűen - kizárólag az értesített előfizetők többségének tiltakozása hiányában valósíthatta volna meg a programcsomag-szerkezet átalakítását.

• • 4.

    A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. 21. § a.) pontja alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni.
    A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló haszon ("tisztességes nyereség") összegét.
    
    Az eljárás alá vont vállalkozás az előzőek szerinti, a ténylegesen alkalmazott díjak mértékét megalapozó számításokkal nem rendelkezett. Az eljárás során általa benyújtott dokumentumokban írt költségelemeknek csak egy része (műsorköltségek, és az amortizáció) tekinthetők megalapozottnak a díjemelés szempontjából.
    
    Fentiek következtében a megfelelő számítással (kellően) alá nem támasztott költségek és a nyereség tekintetében a Versenytanács - kialakult gyakorlata szerint - legfeljebb azoknak az infláció mértékével növelt értéke tekinthető a Tpvt. 21. § a.) pontja alkalmazásában indokoltnak.
    A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás díjainak értékelésénél a vizsgáló által készített - az előzőekben foglaltakkal összhangban álló - számításokból indult ki, melyeket korrigált az eljárás alá vont vállalkozás által utóbb benyújtott adatokkal.
    (A számításokat az 1. és 2. melléklet részletezi.)
    
    A számított és tényleges nettó díjak közötti jelentős eltérés azt jelzi, hogy az eljárás alá vont vállalkozás díjait költségei növekedésénél lényegesen nagyobb mértékben emelte. Ezért - figyelembevéve azt is, hogy a tatai és különösen a mosonmagyaróvári hálózat 2001. évben is nyereséges volt - a Versenytanács álláspontja szerint
    - Mosonmagyaróváron a II. és III. programcsomagra, valamint
    - Tatán a II. és a soros programcsomagra
    érvényesített díjak a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően túlzottan magasnak minősülnek.
    
    Szintén túlzottan magasnak minősül a Tatán 2002. évtől nyújtott III. programcsomag díja, mert az a műsorköltség különbözettel lényegében azonos mértékben haladja meg a II. programcsomag túlzottan magasnak minősülő díját.
    
    Megjegyzi a Versenytanács, hogy - egyezően a vizsgáló álláspontjával - adott esetben a programcsomagok átalakításának módja önmagában nem minősült jogsértőnek, így az abból fakadó műsorköltség-növekedést nem minősítette gazdaságilag indokolatlannak.
    
    Az eljárás alá vont vállalkozás észrevételében írtakra rögzíti a Versenytanács, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által megadott adatokat hitelesnek tekintette, így nem indokolt könyvszakértő kirendelése. Az eljárás alá vont vállalkozás által hivatkozott hálózatfejlesztéssel és az egyéb beruházásokkal járó kiadások megtérülnek az amortizációban, melynek eljárás alá vont által számszerűsített mértékét szintén nem vitatta a Versenytanács.
    
    A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint a Versenytanács bírságot szabhat ki a törvény rendelkezéseit megsértő vállalkozással szemben.
    A Tpvt. 78. § (2) bekezdése értelmében a bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel - mérlegeléssel - kell megállapítani a törvényben írt szempontok figyelembe vételével.
    Jelen ügyben a Versenytanács figyelembe vette, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az érintett piacon monopolhelyzetben van, az általános szerződési feltétellel kapcsolatban kifejtett magatartása körülbelül 50.000 előfizetőt, míg az alkalmazott díj tekintetében körülbelül 14.000 előfizetőt érint.
    
    A számított díjhoz képest alkalmazott - jogsértőnek talált - 2002. évi díjak lényeges eltérést mutatnak, így a díjak megállapításával összefüggésben elért előny - függetlenül attól, hogy az a számított díj jellegéből adódóan nem tekinthető azonosnak a fogyasztókat ért kárral, illetve az eljárás alá vont vállalkozásnál realizálódó előny konkrét, tényleges összegével - jelentősnek minősül.

Vj-48/2002. számú határozathoz

1. sz. melléklet

A 2002. évi tényleges és számított nettó díjak eltérései

Ft/fő/hó

Megnevezés	Mosonmagyaróvár		Tata
	II.	III.	Soros	II.
1. Műsorköltség	338	711	262	262
2. Amortizáció	270	270	350	350
3. További költség+nyereség*/	343	864	499	499
4. Számított nettó díj (1+2+3)	951	1845	1111	1111
5. Tényleges nettó díj	1606	2142	1338	1517
6. Eltérés Ft-ban (5-4)	+655	+297	+227	+406
7. Eltérés %-ban	+68,9	+16,1	+20,4	+36,5

*/A 2001. évi tényleges "további költség + nyereség"-nek (lásd 2. sz. melléklet 4. sor) a 2001. évi tényleges fogyasztói árindex (9,2 %) mértékével növelt értéke.

Vj-48/2002. számú határozathoz

2. sz. melléklet

A 2001. évi nettó díjak és költségek

Ft/fő/hó

Megnevezés	Mosonmagyaróvár		Tata
	II.	III.	Soros	II.
1. Nettó díj	625	1428	980	980
2. Műsorköltség	193	519	269	269
3. Amortizáció	118	118	254	254
4. További költség+nyereség (1-2-3)	314	971	457	457

Budapest, 2002. december 10.