Vj-147/2002/15

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bonduelle Development S.A.S. (France) összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Bonduelle Development S.A.S. megvásárolja a Csabai Konzervgyár Rt. békéscsabai üzemének eszközeit.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódás

  • 1)

    A 2002. október 18-án kötött eszköz-átruházási szerződés szerint, a Bonduelle Development SAS (a továbbiakban: Bonduelle) megvásárolta a Globus Konzervipari Rt. (a továbbiakban: Globus Rt.) közvetlen irányítása alatt álló Csabai Konzervgyár Rt. (Békési út 52-54 5600 Békéscsaba, a továbbiakban: Csabai Konzervgyár) 4,5 pH értéknél magasabb kémhatású konzerv és üveges zöldségek termeléséhez szükséges, Békéscsabán található eszközeit a Bonduelle újonnan létrehozott vállalkozása - BONDUNA Kft., (1072 Budapest, Rákóczi út 42.) - számára.

  • 2)

    A tranzakció célja a Bonduelle termelési kapacitásának bővítése, hogy a közép-kelet európai régióban megnövekedett exportkeresletet magyarországi gyárakból elégítse ki. A kérelmező tervei szerint, a fúzió az exporttermelés növekedését, továbbá a minőség emelését célozza, amelynek hatásai az exportpiacokon jelennek meg. Ezt megalapozandó, a Bonduelle új feldolgozóüzemében jelentős beruházásokat tervez.

II.

Az engedélykérési kötelezettség és a kérelem

  • 3)

    "A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. Törvény" (a továbbiakban: Tpvt.) 23.§ (1) bekezdés a) pontja szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. A Tpvt. 23.§ (5) bekezdése szerint vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök, amelyek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez. A fentebb idézett bekezdés értelmében a Csabai Konzervgyár eszközei nyilvánvalóan vállalkozás résznek minősülnek.

  • 4)

    A Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) engedélyét kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, feltéve, hogy az irányítás alá kerülő és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők együttes előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van. Az összefonódásban közvetlenül és közvetetten érintett vállalkozások előző évi nettó árbevétele meghaladja a Tpvt. 24.§ (1) bekezdésben rögzített engedélyezési küszöbszámokat, ennek alapján az összefonódáshoz a GVH engedélyét kell kérni.

  • 5)

    A kérelmezők a Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján, a 23.§ (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva kérték a GVH engedélyét a vállalkozás rész megvásárlásához. A kérelmet 2002. november 4-én, példamutató gyorsasággal, a Tpvt. 24.§ (2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt 13 (tizenhárom) nappal nyújtották be. A hiánypótlás elrendelését követően, a hiányzó adatok pótlását a kérelmezők 2002. november 14-én teljesítették.

III.

Az összefonódás résztvevői és az érintett piacok

A Bonduelle csoport

  • 6)

    Az összefonódás közvetlen résztvevőjének, anyavállalatát, a francia illetőségű Bonduelle SA vállalkozást 1853-ban alapították.. A kezdetben lepárlással, desztillálással foglalkozó családi vállalkozás 1926-tól készít zöldborsókonzerveket. A vállalkozás 1945 után indult növekedésnek, a belföldi terjeszkedést és a jelentős exportbővülést követően számos leányvállalatot alapított külföldön. Az 1980-as években a Bonduelle csoport a gyorsfagyasztott és az előkészített zöldségek piacán is megjelent, majd a kilencvenes évek elejétől a kelet európai országok piaca került előtérbe a üzleti stratégiájában (értékesítés és kapacitásbővítés). A társaságot 1998 tavaszán vezették be a párizsi tőzsdére. Jelenleg 18 országban 25 üzemmel működik, állandó munkavállalóinak száma megközelítőleg 4 700 fő, a társaság éves árbevétele meghaladja az 1 milliárd eurót.

  • 7)

    1992-ben a Bonduelle Csoport megvásárolta a Nagykőrösi Konzervgyár II-es telepét és megalapította a Bonduelle Nagykőrös Zöldségfeldolgozó Kft.-t, amely az összefonódás közvetett résztvevője. A vállalkozás több, mint tizenötszörösére növelte a termelés volumenét, és közel 7 milliárd forintos beruházást hajtott végre a magyarországi működésének tíz évében. A társaság 25%-os részesedésével piacvezetőnek számít. a konzervzöldség termékpiacon.

  • 8)

    A Bonduelle az alábbi leányvállatokat - az összefonódás közvetett résztvevői - irányítja Közép-Kelet-Európában: Bonduelle Central and Eastern Europe G.m.b.H, Ausztria; Bonduelle Republique Tcheque S.r.o., Csehország; Bonduelle Slovensko s.r.o., Szlovákia; Bonduelle Polska Sp.z.o.o., Lengyelország; Bonduelle ZAO, és BONAGRI, Oroszország.

A Globus csoport

  • 9)

    A Globus Konzervipari Rt. jelentős vállalati múltra tekinthet vissza. Elődje az Első Magyar Konzervgyár Rt. volt, amely katonai megrendelésére hús- és kávékonzerveket, a lakosság részére pedig gyümölcs- és zöldségkonzerveket készített. A Globus márkanevet 1924-ben zöldség- és gyümölcskonzervekre szabadalmaztatták, jelenleg több, mint 50 országban ismert és bejegyzett márkanév. Az 1947-ben államosított vállalatot 1993-ban újra részvénytársasággá alakították, magánosítására és tőzsdei bevezetésére ugyanebben az évben került sor. A Globus Konzervipari Rt. fontosabb exportpiacának Németország és Oroszország számít, de Közép- és Kelet-Európa valamennyi országába szállít.

  • 10)

    1998-ban a Globus Konzervipari Rt. és a DEKO-FOOD Konzerv és Hűtőipari Rt. fuzionált. Az egyesülés révén a Globus Konzervipari Rt. a Debreceni Konzervgyár tulajdonosává vált, és ezáltal a magyar tartósítóipar termelésének 25-28 %-át nyújtó vállalatcsoport jött létre.

  • 11)

    Az összefonódás közvetlen résztvevőjét, a Csabai Konzervgyárat a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. alapította 1995-ben. július 1-jén. Jegyzett tőkéje 555.095 e Ft, a vállalkozásban 2000. évtől 66,69%-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik a Globus Konzervipari Rt., míg a fennmaradó egyharmad részen három magánszemély osztozik. A kérelmezett Magyarország dél-keleti területének legjelentősebb zöldségfeldolgozója, nyersanyag- szükségletének egészét a 100 km átmérőjű termeltetési körzetéből vásárolja fel. A gyár fő tevékenységi köre a zöldségfeldolgozás, éves termelőkapacitása 30.000-35.000 tonna üveges vagy dobozos konzerv. A technológiai berendezések műszaki-technikai színvonala megfelel az iparági átlagnak.

Az érintett piacok

  • 12)

    2001-ben a tartósítóipari ágazat termelési értéke 151 993 millió Ft volt. Az ágazat két egymástól jól elhatárolható alágazatra, a konzervipari és a hűtőipari (gyorsfagyasztott árutermelés) alágazatra osztható. Mindkét alágazatban jelentős mértékű koncentráció ment végbe az elmúlt években. A vállalkozások száma jelentősen csökkent a.4-5 évvel ezelőtti állapothoz képest, ami nagyrészt a keleti - elsősorban az orosz - piac elvesztésének a következménye. A vállalkozások egyrésze véglegesen, többségük egyelőre szünetelteti a tevékenységét A kilencvenes évek második felében az ágazatban a jelenlegit több, mint 20%-kal meghaladó számú vállalkozás dolgozott. Jelenleg 83 vállalkozás tevékenykedik a tartósítóipari ágazatban.

  • 13)

    A belföldi kereslet évek óta stagnáló jelleget mutat, az ágazat jelentős kapacitásfelesleggel küzd, a vállalkozások között az érintett, nagytömegű, homogén termékek piacán a verseny intenzitása magas. Az ágazat erőteljesen exportorientált. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a tartósító ágazat 2001. évi értékesítése összesen 148 142 M Ft volt, amelyből 81 501 millió Ft-ot a belföldi, míg 66 642 millió Ft-ot az exportértékesítés tett ki. Általánosabban, a konzervipari ágazatban tevékenykedő vállalkozások termelésének 45-50%-a, a hűtőipari alágazatban működő vállalkozások termelésének hozzávetőleg 60%-a kerül kivitelre.

  • 14)

    A Versenytanács következetes piac-meghatározási gyakorlata (lásd VJ-37/1998, VJ-87/2000, VJ-172/2000 és VJ-192/2001) szerint a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás termékköre az alábbi termékcsoportokat öleli fel: gyümölcskonzervek, 4,5 pH értéknél magasabb kémhatású zöldségkonzervek, savanyúságok, amelyek pH értéke alacsonyabb, mint 4,5, paradicsom konzerv, gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök. A vizsgálat tárgyát képező eszközvásárlás a 4,5 pH értéknél magasabb kémhatású konzerv és üveges zöldségek termelését érinti. Ebből következően, a Versenytanács - osztva a vizsgálói álláspontot - az összefonódás által érintett termékeknek ez utóbbi lúgos kémhatású termékeket (a továbbiakban: zöldségkonzerv) tekinti.

  • 15)

    A Versenytanács elemzése kiterjed - a Tpvt. 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - a megállapodás tárgyát alkotó árú mellett az azt ésszerűen helyettesítő árukra is, azaz a keresleti, továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjaira.

  • 16)

    A kérelmező álláspontja szerint a zöldségkonzervek és gyorsfagyasztott zöldségek helyettesítő termékek. A kérelmező álláspontjával ellentétben, a Versenytanács megítélése szerint, és következetes gyakorlatára hivatkozva (lásd Vj-192/2001), továbbá osztva a vizsgálói véleményt, a hőkezeléssel előállított konzervipari termékek (ide sorolhatók a zöldségkonzervek is), és a fagyasztási eljárással előállított gyorsfagyasztott termékek a keresleti helyettesíthetőséget tekintve, egymásnak nem helyettesítő termékei.

  • 17)

    A kínálati helyettesíthetőséget tekintve, a szóban forgó termékek esetében a Versenytanács a fentivel azonos álláspontot képvisel. A gyártóberendezések egymással nem felcserélhetők: a hagyományos konzervipari tevékenységnél az előkészítés után a főzés, hőkezelés, (és/vagy tartósítószer hozzáadása) alkotják a technológiai folyamatot, a gyorsfagyasztott termékek esetében az előkészítés, gyorsfagyasztás, majd ezután a tárolás következik mélyhűtött tároló-berendezésekben, hűtőházakban. Ebből következően, a kínálati helyettesíthetőség szempontját figyelembe véve, a termékek egymásnak nem helyettesítő termékei.

  • 18)

    Az összefonódással érintett termékkörben a résztvevők piaci részesedésének meghatározásakor a kérelmező az AC Nielsen Kft. 2001. évi piackutatási adatait vette figyelembe. Ezen adatok szerint a zöldségkonzervek piacán a Bonduelle részesedése a kiskereskedelmi forgalom mennyisége alapján 24,1%, a Békéscsabai Konzervgyár "CSAKO" márkájának piaci részesedése 0,4%. (Az 1) pontban leírt tranzakciót megelőzően a békéscsabai gyár termelte a Globus márkával ellátott zöldségkonzervek 41 %-át, amely a gyár termelési értékének megközelítőleg 65 %-át jelentette. ) Az AC Nielsen Kft. felmérésének adatait a Versenytanács - osztva a vizsgálói álláspontot - csak részlegesen tudja elfogadni, a Nielsen által alkalmazott csoportosítás és kategorizálás miatt.

  • 19)

    A GVH a Nielsen-féle forgalmi adatokra alapozott piaci részesedések mellett figyelembe vette a Magyar Tartósítóipari Szövetség által gyűjtött termelési kapacitásadatokat. A termelési kapacitások és a termelés adatainak felhasználását megalapozza az összefonódás kinyilvánított célja, a piaci hatásvizsgálat, továbbá az ágazat erős exportorientáltsága.

  • 20)

    A békéscsabai gyár termelő kapacitása 30 000 - 35 000 tonna, ezzel szemben a tényleges termelési értéke 2001-ben 8000 tonna belföldi értékesítés, és 7000 tonna export értékesítés volt. A gyár kapacitáskihasználtsága jelenleg nem éri el az 50%-oti. A Bonduelle 2001. évi termelése összesen 87 000 tonna volt, ebből 77 000 tonna az export értékesítés. A gyár teljes kapacitáskihasználtsággal működik.

  • 21)

    A Statisztikai Hivatal 2001. évi adatai szerint a zöldségkonzerv és zöldségből készült ételek termelési értéke 340 417 tonna volt, ebből a békéscsabai gyár 4,4%-kal, a Bonduelle 25,5%-kal részesedett. Termékcsoportos bontásban - a Tartósítóipari Szövetség adatai alapján - zöldborsókonzervből a ténylegesen előállított késztermék mennyiség 105 632 tonna volt, ebből a békéscsabai gyár 14 798 tonnát (14 %), a Bonduelle 23 545 tonnát (22 %) termelt. Csemegekukorica-konzervből a ténylegesen előállított késztermék mennyiség 173 388 tonna volt, amelyből a békéscsabai gyár 22 227 tonnát (12 %), a Bonduelle 51 987 tonnát (29 %) állított elő a 2001. évben.

  • 22)

    Az összefonódás versenyre gyakorolt hatásainak vizsgálatánál a Versenytanács az érintett földrajzi piacnak a Magyar Köztársaság területét tekinti. A konzervipar által feldolgozott zöldségek könnyen szállíthatók nagy távolságokra is, így releváns földrajzi piacként Magyarország egész területét kell figyelembe venni. Tekintettel azonban az érintett piac erős exportorientáltságára (a Bonduelle Nagykőrös esetében ez 86%, a Globus csoport esetében 68%) és Magyarország közelgő Európai Uniós csatlakozására, a jövőben az érintett földrajzi piac jelentős növekedésére lehet számítani.

IV.

Az engedélyezés

  • 23)

    A Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerint a Tpvt. 67.§ (2) bekezdése alapján indított eljárásban az eljáró versenytanács engedélyezheti a vállalkozások összefonódását. A Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy piacokon. (Tpvt. 14.§).

  • 24)

    Az azonos tevékenységet folytató irányításszerző és az irányítás alá kerülő vállalkozások esetében a Versenytanács az összefonódás un. horizontális hatását vizsgálja. Ha az egyazon piacon tevékenykedő, összefonódó vállalkozások egymással horizontális kapcsolatban vannak, azaz korábban egymás versenytársai voltak az adott piacon, akkor az összefonódással csökken a piaci szereplők száma, a piaci koncentráció megnövekszik, és a gazdasági verseny intenzitása csökken. Az egymással vertikális (vevő-eladó) viszonyban álló vállalkozások üzleti kapcsolatában az összefonódás következtében létrejövő változásnak is lehetnek káros hatásai a gazdasági versenyre.

  • 25)

    Az összefonódással érintett vállalkozások között nincs vertikális kapcsolat. Az összefonódásban résztvevők üzleti tevékenységei között horizontális átfedés van, a vállalkozás rész eladásával/megvételével az érintett termék piacán kisebb mértékben, a termékcsoportos (rész)piacokon (zöldborsó és kukorica) nagyobb mértékben megnövekszik a koncentráció. A koncentráció megnövekedése miatt keletkező káros versenyhatások ellenében hat az ágazatra jellemző alacsony fokú kapacitáskihasználás, és a kimagasló exportorientált jelleg, Tekintettel arra, hogy a kérelmező kinyilvánított célja az exportkapacitások bővítése, az adásvételnek a belföldi zöldségkonzerv-piacra gyakorolt hatása a Versenytanács megítélése szerint elhanyagolható mértékű. A Versenytanács következtetését támasztja alá a Magyar Tartósítóipari Szövetség - vizsgálat során kifejtett - véleménye is.

  • 26)

    A Versenytanácsnak nem jutott tudomására olyan információ, amely alapján az eszközvásárlást követően nagy valószínűséggel portfolió hatásokra lehetne számítani. A zöldségkonzerv termékek készítésében résztvevő versenytársak által előállított termékek Magyarország egész területén megtalálhatók, így a mind a kereskedelemi vállalkozások, mind a fogyasztók máshoz fordulási lehetősége biztosított.

  • 27)

    Tekintettel arra, hogy a kérelem szerinti összefonódásnak sem horizontális, sem vertikális összefüggésben nem valószínűsíthetők káros hatásai a gazdasági versenyre, továbbá egyéb olyan körülményt sem tárt fel a vizsgálat, amely versenyaggályokra adhatna okot, a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71.§ (2) bekezdés szerinti vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte.

  • 28)

    A Versenytanács osztotta a vizsgálói indítványt abban a tekintetben is, hogy a jelen összefonódásnál alkalmazható a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontja, amely szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

V.

Eljárási kérdések

  • 29)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 30)

    Az ügyfelek képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 31)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. december 20.