Gazdasági Versenyhivatal

Vj-30/2002/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által Kis-AstraSat eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás. az általa 2002. január 1. napjától megemelt díjak mértékével, valamint az alkalmazott Általános Szerződési Feltételek: (továbbiakban: ászf) díjváltoztatásra és a programcsomagok tartalmának megváltoztatására vonatkozó kikötéseivel gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg.

II.

• 1.

  A kábeltelevíziós szolgáltatást biztosító eljárás alá vont vállalkozás a Kissat Kft. - Cégbíróság által 2001. január 30-án bejegyzett - összeolvadásával, illetve a Kábelkomplex Kft-nek a Kis-Astrasat Kft-be történt - Cégbíróság által 2001. szeptember 4-én bejegyzett - beolvadásával jött létre.

• 2.

  A Budapest, II. kerületben (Hidegkút), III. kerületben (Békásmegyer, Mátyáshegy, Újlak, Római-Pók lakótelep) a XVIII. kerületben (Pestszentlőrinc) és a XXIII. kerületben (Szentlőrinc) szolgáltatást nyújtó eljárás alá vont vállalkozás által ellátott területeket - fentiekből adódóan - egymástól eltérő program illetve díjpolitika jellemezte, illetve eltérő volt a hálózatok műszaki állapota illetve fejlettsége is.
  
  A hálózatok rekonstrukciója 2000-ben kezdődött, mely beruházások többségükben 2001-re is áthúzódtak. A Médiatörvény 115. § (8) bekezdésében előírt fejlesztések 2002-ben is folytatódtak.

• 3.

  A 20 ezret meghaladó előfizetővel rendelkező eljárás alá vont vállalkozás részben csillagpontos, részben soros hálózaton szolgáltatott az eljárás tárgyát képező időszakban.

• • 1.

    Csillagpontos szolgáltatást nyújtott:

• • 2.

    A legmagasabb előfizetői számot biztosító Pestszentlőrincen, továbbá Békásmegyeren, mely területeken a MatávKábelTV Kft-vel kötött jelbiztosítási szerződés alapján szolgáltat három programcsomagot.
    A II. programcsomag 2001. évi csatornaszáma (25 csatorna) 2002-ben 26 csatornára emelkedett, míg a III. programcsomag 2001. évi kínálata (36 csatorna) 39 csatornára bővült.
    A II. programcsomagban új csatornaként jelent meg a Filmmúzeum és a Reality TV, továbbá az I. programcsomagból ide átkerült Főnix TV és Bp Tv.
    A korábbi kínálatból kikerült a 3Sat és a Super RTL adása. A III. programcsomagból kikerült az I. programcsomagba áttett Music Boksz adása is.
    A III. programcsomag kínálatában új csatornaként szerepel a Halmark és a Fox Kids, illetve II. programcsomagból áttett MTV Európe.
    
    A II. programcsomag 2001. évi bruttó havidíja 1440.- Ft-ról 1769.- Ft-ra, míg a III. programcsomag bruttó előfizetési díja 2200.- Ft-ról 2269.- Ft-ra emelkedett.

• • 3.

    Újlak területén az újlaki fejállomásról, a Corvintel Kft-től bérelt jeleket továbbítja saját hálózatán az eljárás alá vont vállalkozás.
    A területen négy programcsomagot biztosít az előfizetőknek, melyből az alapcsomag tartalmazza az M1, M2 és a DunaTV adását.
    A vizsgálattal érintett I. programcsomag 13, a II. programcsomag 24, míg a III. programcsomag 31 csatornát tartalmaz.
    A csatornakiosztás és a műsorkínálat lényegében azonos a 2001. évi kínálattal.
    (A III. programcsomagból kikerült a Super RTL műsora).
    A programcsomagok havi bruttó előfizetési díjai az alábbiak szerint alakultak.
    Az I. programcsomag 2001. évi 549.- Ft összegű díja 751.- Ft-ra, a II. programcsomag díja 1417.- Ft-tól 1769.- Ft-ra, míg a III. programcsomag 1725.- Ft-os 2001. évi díja 2299.- Ft-ra emelkedett 2002-ben.
    
    Az eljárás alá vont vállalkozás Újlak területén - más, jelentősebb áremeléssel érintett területekkel együtt - un. hosszantartó előfizetési díjkedvezményt alkalmazott 2002. június 30. napjáig. Ennek megfelelően Újlakon a II. programcsomagra 100.- Ft, míg a III. programcsomagra 499.-Ft kedvezményt biztosított.

• • 4.

    Saját fejállomásáról, saját hálózaton csillagpontos rendszerben szolgáltat az eljárás alá vont vállalkozás Mátyáshegyen és Hidegkúton.
    A 2002. évi programkiosztás 2001. évhez képest nem változott egyik területen sem.

• • 5.

    A Hidegkúton a vizsgált II. programcsomag 19, míg a III. programcsomag 44 csatornát biztosít.
    A vizsgált II. programcsomag 2001. évi bruttó havi 2127.- Ft-os díja 1519.-Ft-ra, míg a III. programcsomag 2016.- Ft-os díja 2699.- Ft-ra emelkedett.
    Hidegkúton az eljárás alá vont vállalkozás által biztosított kedvezmény a II. programcsomagot érintette havi 250.- Ft-tal.

• • 6.

    Mátyáshegyen négy programcsomag közül választhatnak az előfizetők.
    A vizsgált I. programcsomag 10 csatornát, a II. programcsomag 23 csatornát, míg a III. programcsomag 37 csatornát tartalmaz.
    Az I. programcsomag 2001. évi bruttó havi 594.- Ft-os előfizetési díja 751.-Ft-ra a II. programcsomag 1417.- Ft-os havi díja 1769.- Ft-ra, míg a III. programcsomag 2001. évi 1725.- Ft-os havi díja 2290.- Ft-ra emelkedett 2002-ben. Az eljárás alá vont vállalkozás által biztosított kedvezmény a I. programcsomagot érintette 130.- Ft-tal, illetve kedvezményt számított fel III. programcsomagnál is havi 400.- Ft-os összegben.

• • 7.

    Korszerűsítésre szoruló saját hálózatán soros rendszerben szolgáltatott az eljárás alá vont vállalkozás önálló fejállomásról a Római Pók-lakótelepen, valamint a szentlőrinci lakótelepen. A Római-Pók lakótelepen megindult a csillagpontos átépítés, míg a szentlőrinci lakótelep területén 2002. második felére gyakorlatilag megszűnt a szolgáltatás, illetve 30 előfizető maradt.
    
    A soros rendszerben szolgáltatott programok összetétele nem változott a 2001. évi programkiosztáshoz képest. A római Pók lakótelepen 24, míg Szentlőrincen 27 csatornát vehettek igénybe az előfizetők.

• • 8.

    A Római-Pók lakótelepen részben panelházakban, másrészt kertvárosban szolgáltat az eljárás alá vont vállalkozás.

• • 9.

    A panelépületekben a 2001. évi 670.- Ft-os bruttó előfizetői díj 730.- Ft-ra emelkedett 2002-ben, mely összegből 120.- Ft-os kedvezményt biztosított az eljárás alá vont vállalkozás.

• • 10.

    A kertvárosban 2001-ben fizetendő 770.- Ft összegű havi bruttó előfizetési díj 2002-ben 950.- Ft összegre emelkedett.

• • 11.

    Szentlőrincen a 2001. évi 670.- Ft-os havi díjhoz képest bruttó 870.- Ft havi díjat kellett fizetni az előfizetőknek.

• • 12.

    A 2001-ben alkalmazott árszerkezet nem biztosította a nullszaldós működést, az eljárás alá vont vállalkozás előfizetőnként (havonta) 98.- Ft + ÁFA veszteséget termelt.

• 4.

  A 2002. március 23-tól hatályos ászf 7. pontja rendelkezik az előfizetői szerződések módosításának egyes eseteiről, illetve a szerződésmódosítás feltételeiről a szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítási jogára kiterjedően.
  Annak rögzítése után, hogy a szerződés a felek egyező akaratával módosítható (ászf 7..pontja) az ászf 7.3. pontja a szolgáltató egyoldalú szerződés módosításának eseteit rögzíti.

• • 1.

    Az ászf biztosítja az eljárás alá vont vállalkozás részére az előfizetői szerződés egyoldalú módosításának jogát (más okok mellett) a
    - szolgáltatás díjának változása, illetve
    - a szolgáltatott műsorcsomag tartalmai változása esetére.
    Rögzíti az ászf, hogy a kiesett műsorcsatorna más műsorral történő pótlása nem minősül szerződésmódosításnak.

• • 2.

    Részletesebb szabályokat a díjmódosításra nézve az ászf 7.3.1. pontja tartalmaz.
    Eszerint a szabadáras díjat a szolgáltató költség és megtérülés elemzéssel, az igényelt programcsomag csatornáitól függően határozza meg.
    Az ászf szerint az előfizetési díjak minden év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által megállapított előző évi árindex figyelembevételével módosulnak.
    Az ászf 7.3.1. pontja rögzíti azt is, hogy fentieken túl a szolgáltató jogosult úgy az év elején, mint év közben módosítani a díjat, amennyiben azt a gazdálkodását, illetve a kábeltelevíziós szolgáltatást befolyásoló körülmények indokolják.
    A gazdálkodást illetve a szolgáltatást befolyásoló körülményként nevesíti az ászf.
    - az üzemeltetési, működési költségek emelkedését,
    - a programválaszték változtatását,
    - a hálózat műszaki korszerűsítését és a
    - jogszabály módosulását.
    
    A szolgáltató vállalásaként rendelkezik az ászf arról, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az előfizetési díjat - éves átlagban - nem emeli fel a infláció mértékének négyszeres összegénél nagyobb mértékben, kivéve, ha gazdasági működése - tisztességes üzleti nyereséggel - az adott területen nem biztosított.
    Fenti rendelkezést az ászf csúszó árklauzulának jelöli meg.

• • 3.

    Az ászf 10.2. pontja az előfizetői szerződés megszűnésének okai között rögzíti a szolgáltatót megillető rendes felmondási és rendkívüli felmondási jogot.
    Az előfizető szerződésszegése felmondási okként szolgál (10.4.).
    A 10.4. pontban felsorolt előfizetői szerződésszegések között szerepel, hogy az esetben, amennyiben az előfizető az esedékes díjat - a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítés megtörténtét követően - nem egyenlítette ki, a szolgáltató a szerződést 45 napos felmondási idővel felmondhatja.

• 5.

  Az UPC Kft. által terjesztett - a kábeltelevíziós csomagokhoz részben hasonló választékot nyújtó, de annak kínálatát meghaladó - műholdról sugárzott - programcsomag és prémiumcsatornák az ország bármely pontján, mindenki számára foghatók.

• • 1.

    Az UPC Direct program - csomag tartalmazza az M2, DunaTV, Vivasat3, Filmmúzeum, ATV, Sprektum, National Geographic, Discovery, Animal Planet, Romantica, Eurosport, CNN, EuroNews, TV5 és további különböző nyelvű és tematikájú műsorokat, havi 4.590.- Ft előfizetési díjért.
    Külön rendelhető meg a HBO és a Sport1 műsora, műsoronként 2950.- Ft-ért, illetve a Private Gold prémiumműsor 2.400.- Ft-ért.
    A műholdas szolgáltatást nyújtó Kft. csomagjában nem biztosított egyes magyar országos TV adások, így az M1, RTL-Klub, TV2 adásának vétele.

• • 2.

    A szolgáltatás igénybevétele érdekében csatlakozási díjként 8000.- Ft-ot, míg a beltéri egység letéti díjaként 20.000.- Ft-ot kell fizetni. Amennyiben egy háztartásban több készüléket kívánnak üzemeltetni, az előfizető az ehhez szükséges több beltéri egységért külön letéti díjat, és külön előfizetési díjat is köteles fizetni, ami a szolgáltatást jelentősen megdrágítja.

• 6.

  A fővárosban és az agglomerációban élőknek a Széchenyi hegyről érkező, a korábbi kódolatlan AM-Mikro szolgáltatást felváltó Antenna-Mikró adás vételére van lehetőségük az adó 17 km sugarú körzetben, illetve ezen belül azon területeken - ami az érintett terület kb. 63 %-a - ahonnan az adóra vagy az óbudai átjátszó állomásra közvetlen rálátás van.
  A csatornák kódolása, 2000. szeptembertől kezdődött meg, minek folytán a műsorok csak dekóder használatával váltak nézhetővé.
  A szolgáltatást biztosító Antenna Hungária Rt - a rendelkezésére álló korlátozott csatornakapacitást is figyelembevéve - az alábbi műsortartalmú, illetve csatornaszámú csomagot értékesíti.
  - Induló csomag: Ml, M2, Duna TV és SAT1 - 190.- Ft
  - Alapcsomag: mely az Induló csomagot és a Carton Network/Turner Classic Movies, CNN, Eurosport, Magyar ATV, Minimax/Game One , MTV Europe, National Geographic/CNBC, ORFI, Romantica/Private Gold, RTL Klub, TV2, Spectrum, Z+ adását tartalmazza: - 1195.- Ft
  Prémium csomag: az Induló és Alapcsomagon túl az HBO műsorát tartalmazza: - 3600.- Ft
  Az Antenna Hungária Rt a dekódoló berendezés igénybevételét egyszeri hozzáférési és havi bérleti díj ellenében teszi lehetővé, mely díjakat a további berendezések után is fizetni kell.
  Induló kiadásként (vételhez szükséges eszközök és szerelés és belépési díj) a csomagtól és eszközöktől függően minimum 29.000-42.000.- Ft kiadás merül fel (Vj-178/2000.sz. ügyben foglalt adat).
  A folyamatos szolgáltatással járó költségeket részben a szolgáltató, másrészt a fogyasztó (antenna és tartozékai) viseli, illetve jellemzi még a szolgáltatást, hogy alkalmassá tehető - kiegészítő eszközökkel és technológiával - egyéb szolgáltatások (Internet, PPV) biztosítására is.

• 7.

  Az eljárás alá vont vállalkozás különböző szolgáltatási területei részben határosak, másrészt - párhuzamos hálózat formájában - lefedik a más szolgáltatók által ellátott területet.
  A XVIII. kerületben egy kisebb szolgáltató ellátási területe határos, míg egy nagyobb szolgáltató ellátási területe néhány utcában átfedi az eljárás alá vont vállalkozás által ellátott területet. Az eljárás alá vont vállalkozás a XVIII. kerületben rendelkezik a legtöbb előfizetővel, melynek kb. 8 %-a lakik a párhuzamos hálózattal bíró területen.
  A II. kerületi ellátási terület határos egy másik szolgáltató ellátási területével.
  A III. kerületben Békásmegyeren egy kisebb szolgáltató rendelkezik párhuzamos hálózattal, illetve egy további szolgáltató ellátási területe határos pár utcában az eljárás alá vont vállalkozás ellátási területével.
  A további szolgáltatási területeken (Újlak, Római Pók utcai lakótelep, Mátyáshegy) nincs párhuzamos hálózat, ugyanakkor az eljárás alá vont vállalkozás ellátási területe határos más szolgáltató területével.

III.

• 8.

  Az eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy a lakosság televíziózással kapcsolatos átlagos igényeinek kielégítésére az AntennaMikro, a UPC Direkt és a különböző vezetékes műsorosztók szolgáltatása is lehetőséget biztosít, mely szolgáltatások alkalmasak a helyi szolgáltatók árujának helyettesítésére.
  Hivatkozott arra, hogy árainak és programcsomag összegállításának kialakításánál fenti helyettesítési lehetőségeket figyelembe veszi.
  Előadta továbbá, hogy a vezetékes műsorelosztás országos piacán az előfizetők 1,2 %-a, míg Budapest területén 4 %-a tartozik előfizetői közé.

• 9.

  Az eljárás alá vont vállalkozás észrevételezte, hogy, a hatályos ászf ellen az illetékes Hírközlési Felügyelethez nem érkezett észrevétel, illetve az ellen a Hírközlési Felügyelet sem emelt kifogást. Előadta, hogy a Ptk-ban írt ászf-ekre vonatkozó rendelkezéseket betartotta, illetve az általa használt egyoldalú szerződési feltételek nem minősülnek tisztességtelennek sem a szolgáltatás díjának, sem a műsorcsomag tartalmi változtatásának vonatkozásában.
  Álláspontja szerint a díjváltoztatás egyoldalú módosítása jogszerű, abban - a Versenytanács határozatainak megfelelően - csúszó árklauzulát szerepeltetett, illetve az áremelésre általános, a szolgáltatáshoz igazodó korlátokat épített be.

• 10.

  Előadta, hogy a szolgáltatók elemi érdeke az ügyfelek igényeinek kielégítése annak érdekében, hogy ne térjenek át más helyettesítő szolgáltatásra, minek érdekében saját apparátusának felhasználásával személyes és telefonos ügyfélszolgálatokon, valamint az üzletkötőin és a műszaki apparátuson keresztül tartja fenn a kapcsolatot ügyfeleivel.
  A programkialakításnál figyelemmel vannak a műsorszolgáltatók felméréseire, illetve a tv-csatornák nézettségét felmérő vizsgálatokra is.
  Álláspontja szerint valamennyi előfizetői igény egyidejű kielégítésére nincs mód, amire adalékul szolgált egy korábbi kérdőíves felmérése, melynek eredményei ellentmondásosak voltak figyelemmel arra, hogy a választott programstruktúra ellentmondott az érte fizetni kívánt szolgáltatási díjnak.

• 11.

  A díjemelésre nézve előadta, hogy az árak tekintetében 2002-től kezdődően lépcsőzetesen kívánják elérni a piaci árszintet, illetve céljuk az egységes díjak kialakítása valamennyi szolgáltatási területen. Az egyes területeken, illetve programcsomagoknál bevezetett kedvezmények az egységesítés célját, illetve az elfizetői elvándorlás megakadályozását szolgálták.
  Hivatkozott arra, hogy a működése 2001-ben veszteséges volt, 2000. évtől a megkezdett fejlesztések érdekében főként külső forrásokat (hosszú lejáratú hitelt) használt fel, melyek több éves távon térülnek meg, illetve a díjemelést megalapozta a műsordíjak emelkedése is, minek folytán a 2002. évi díjemelés a veszteségek mérséklését célozta.

IV.

A vizsgálati jelentés megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás valamennyi szolgáltatási területén gazdasági erőfölényben van.
A jelentésben kifejtett álláspont szerint az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényével visszaélve határozta meg az ászf - őt egyoldalú szerződésmódosítására feljogosító - díjemelési és programcsomag változtatási feltételeit.
A jelentés megállapította, hogy a szolgáltató nem csatolt olyan részletes, előzetes kalkulációt, mely az alkalmazott díjakat megalapozta volna.
A benyújtott adatok alapján, - tekintettel azok nem kellő részletezettségére - csak a közvetlen költségeket (műsor és jogdíjak) tekintette megalapozottnak, ezért a további költségek vonatkozásában azoknak az infláció mértékével történt növekedését tekintette indokoltnak.
Az un. számított díjak és a ténylegesen érvényesített díjak különbsége alapján jogsértés megállapítását indítványozta az újlaki II. és III. programcsomag, a mátyáshegyi I. és III. programcsomag, a hidegkúti II. és III. programcsomag díjaira nézve.

V.

A Tpvt. 21. §-ban írt törvényi tényállás megvalósulásának - mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés - kettős feltétele van, egyrészt az eljárás alá vont vállalkozás érintett piacon fennálló gazdasági erőfölényes helyzete, másrészt az ezzel való visszaélés.
Fentiek értelmében a Versenytanácsnak elsősorban azzal kapcsolatban kellett állást foglalni, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényben van-e az érintett piacon.

VI.

A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14. § (1) és (2) bekezdés).
A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekinthető, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.
Az erőfölény megállapíthatósága érdekében a Versenytanácsnak az érintett árupiacot, illetve ezzel összefüggésben az eljárás alá vonti szolgáltatást ésszerűen helyettesíteni képes más szolgáltatásokat vagy ezek hiányát kellett meghatározni a felhasználási cél, az ár, a minőség (műsortartalom és egyéb hasznos tulajdonság) és a teljesítés feltételeinek egybevetése révén (Tpvt. 14. § (2) bekezdés).
Az eljárás alá vont vállalkozás áruját, figyelembevéve védekezését is, a felhasználási cél azonossága, vagyis több televíziós csatorna vétele szempontjából az alábbi áruk képesek helyettesíteni elvileg:
- AntennaMikro szolgáltatás
- Direct Home szolgáltatás.
- vezetékes műsorelosztás

A Tpvt. 14. § (2) bekezdése értelmében azonban a felhasználási cél mellett további árujellemzőket is figyelembe kell venni az ésszerűen helyettesítő áruk meghatározásakor.

• 12.

  A Versenytanács álláspontja szerint a Budapesten meghatározott területeken fogható Antenna Hungaria Rt. szolgáltatása sem alkalmas a kábeltelevíziós szolgáltatás ésszerű helyettesítésére figyelemmel arra, hogy az AntennaMikro lényegesen kisebb választékkal, azaz alacsonyabb áruminőséggel áll a fogyasztók rendelkezésére, mint a kábeltelevíziós szolgáltatás. Az alacsonyabb minőségű vételt lehetővé tevő AntennaMikro továbbá - a korábbi szolgáltatási gyakorlattól eltérően a műsorok kódolása miatt - csak egyszeri beruházás és havi díjak mellett vehető igénybe, mely kiadást tovább növeli a több televízió egyidejű üzemelésekor - mi a nézői szokások alapján gyakori - fizetendő többletköltség.

• 13.

  A nagy választékot biztosító Direct Home szolgáltatást sem tekintette a Versenytanács az eljárás alá vonti szolgáltatás helyettesítőjének, mivel a szolgáltatásból hiányoznak a magyar közszolgálati és kereskedelmi adások, valamint ésszerű helyettesítésre alkalmatlanná teszi a szolgáltatást annak magas havi díja és az a körülmény is, hogy amennyiben egy háztartásban több készüléket üzemeltetnek, az egyszeri költségként felmerülő letéti díj többszörösén kívül - beltéri egységenként - több előfizetési díjat is fizetni kell, mely a szolgáltatást lényegesen megdrágítja.
  
  Fentiek alapján a Tpvt. 14. § (2) bekezdésére figyelemmel a Versenytanács megállapította, hogy fenti, több csatorna vételét lehetővé tevő megoldások - bár elvi helyettesítésre alkalmasak - a felhasználási cél azonossága ellenére sem vehetők figyelembe ésszerűen helyettesítő árúként.
  
  A Tpvt. 14. § (3) bekezdésében irt földrajzi területen, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlen feltételek mellett tudja az árut beszerezni, azt a területet kell érteni, melyen az érintett árut igénybevevő fogyasztó a szolgáltatást ténylegesen igénybe veszi.
  
  Az igénybevételt szempontjából lakóhelyhez kötött (hálózati típusú) szolgáltatások esetében a vizsgált magatartással érintett földrajzi piac a vizsgált vállalkozás szolgáltatási területével (területeivel) egyezik meg.

VII.

A Tpvt. 22. § (1) bekezdés értelmében gazdasági erőfölényben van az a vállalkozás, aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőitől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény megítéléséhez, az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés költségeit (befagyott költség), kockázatát, illetve műszaki, gazdasági és jogi feltételeit kell különösen vizsgálni, figyelembe véve az érintett vállalkozás vagyoni helyzetét, valamint a piaci részesedése arányát, illetve a piac más résztvevőinek magatartását is (22. § (2) bekezdés).

Az érintett árupiac fentiek szerinti meghatározása mellett az eljárás alá vont vállalkozás áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások - adott esetben a határos és párhuzamos hálózattal rendelkező - kábeltelevíziós szolgáltatása lehet, melynek igénybevételére azonban elvileg is csak azok az ügyfelek térhetnek át, akiknek lakóhelye a másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetét valamely formában érinti. Figyelemmel azonban arra, hogy az földrajzi piacon az előfizetők nagy része számára más kábeltelevíziós szolgáltatásnak, - mint ésszerűen helyettesítő árunak - az igénybevétele nem oldható meg, ugyanakkor a vállalkozás piaci helyzetét mindig a fogyasztók nagyobb hányadának választási (reagálási) lehetősége határozza meg, az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 22. § alkalmazásában gazdasági erőfölényben van, figyelembevéve a 22. § (2) bekezdésében írtakat is.

A hálózati típusú szolgáltatások piacára való belépés, illetve a további terjeszkedés - bár jogi nehézségekkel nem jár - jelentős beruházási költséget igényel (gazdasági feltétel), és egyben más hálózat kiépítettsége esetén jelentős kockázattal is jár, figyelembevéve azt is, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység.

Fenti körülmények megalapozzák azt, hogy az eljárás alá vont vállalkozásnak piaci magatartása meghatározásakor érdemben nem kell tekintetben lennie a piac többi szereplőjének, mindenekelőtt előfizetőinek jelentős részének vele kapcsolatos magatartására.

VIII.

• 14.

  A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni.
  A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló haszon ("tisztességes nyereség") összegét.
  
  Jelen eljárásban vizsgált eljárás alá vont vállalkozás nem rendelkezik kimutatható nyereséggel. A Versenytanács álláspontja szerint a nyereség hiánya az esetben, ha az a vállalkozás pazarló gazdálkodásából, azaz indokolatlan költségekből származik, nem zárja ki a díjemelés jogszerűtlenségét.
  A veszteséges működéssel összefüggésben az adott ügyben azonban a vizsgálat nem tárt fel olyan körülményeket, miszerint a veszteség indokolatlan költségekből származna, így az eljárás alá vont vállalkozás díjegységesítést célzó díjemelése nem tekinthető jogsértőnek, ezért a Versenytanács - az eljárás ezen részében - az eljárás megszüntetését látja indokoltnak.

• 15.

  A Tpvt. 21. §-a szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés. A Tpvt. 21. § a) pontjának alkalmazásában visszaélésnek minősül, ha valamely vállalkozás üzleti kapcsolataiban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazását is - eladási árait tisztességtelenül állapítja meg, vagy más módon köt ki indokolatlan előnyt.

• • 1.

    A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások által alkalmazott ászf-ek egyes kikötéseinek tisztességtelen voltát, mint piaci magatartást - a Tpvt. 1. § és 21. §-a felhatalmazásában - kizárólag a Gazdasági Versenyhivatal értékelheti. Fentiek alapján - az eljárás alá vont vállalkozás hivatkozásával ellentétben - az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott ászf piaci hatású megítélésén nem változtat az a körülmény, hogy azt az illetékes Hírközlési Igazgatóság saját, más szempontú, jogkörében mérlegelte az ászf-et a rá kötelező jogszabályok alapján.

• • 2.

    Az eljárás alá vont vállalkozás által egész szolgáltatási területén alkalmazott ászf 7.3. pontja egyoldalú díjmódosításra jogosítja fel a szolgáltatót.
    A díjemelés részletes szabályait meghatározva rögzíti, hogy a mindenkori díjemelésnél milyen szempontokat köteles figyelembevenni az eljárás alá vont vállalkozás.
    Az ászf az emelt díj meghatározásának módját követően rendelkezik arról, hogy az évenkénti emelés a KSH által megállapított előző évi fogyasztói árindex mértékének figyelembevételével történik. Ezt követően azonban -általánosságban - sorolja fel a díjak emelkedésére okot adó körülményeket (üzemeltetési, működési költségek emelkedése, mint állandó költség, a programválaszték változása, mint a változó költséget befolyásoló tényező, továbbá a hálózat korszerűsítése, illetve jogszabályi okok).
    Fenti - a fogyasztók által kiszámíthatatlan és ellenőrizhetetlen - díjemelésre vonatkozó rendelkezést korlátozná az ászf-ben az eljárás alá vont vállalkozás által vállalt azon kötelezettség, miszerint a díjat nem emeli az infláció mértékének négyszerese fölé, mely korlátozás alól is feloldja az eljárás alá vont vállalkozást az ászf arra az esetre, ha a tisztességes üzleti nyereséggel járók gazdaságos működése az adott területen nem biztosított.
    
    A Versenytanács álláspontja és gyakorlata szerint (Vj-126/2000.) a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozásoknak minimálisan, legalább azokat a szabályokat be kell tartaniuk, melyeket a Ptk., illetve a Ptk. 209/B § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján megalkotott 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet előír (továbbiakban: R), azzal azonban, hogy az ászf-et nem piaci viszonyok között alkalmazó erőfölényes vállalkozásokat piaci helyzetükből adódóan többletkövetelmények is terhelik.
    
    A Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott - általa csúszó árklauzulaként megjelölt - díjemelési feltétel fentiek szerint jogsértőnek minősül.
    Az eljárás alá vont vállalkozás ugyan szerepelteti az ászf-ben a Legfelsőbb Bíróság Gk.68. számú állásfoglalása szerinti - és a Versenytanács által is elfogadott - csúszó árklauzulát azáltal, hogy a KSH fogyasztói árindex mértékének megfelelő díjemelést szerepelteti, azonban a díjemelésre vonatkozó további rendelkezés - az előfizetőkkel fennálló szerződéses kapcsolat lényeges tartalmi elemét képező feltétel vonatkozásában -, értelmezésére a továbbiakban egyoldalúan jogosítja fel az eljárás alá vont vállalkozást, anélkül, hogy az a mindenkori teljesítés időpontjában a díj egyértelműen kiszámítható és ellenőrizhető lenne.
    Fentiekből az következik, hogy a kikötött egyoldalú díjközlés alapot ad arra is, hogy a díjemelésre - az ászf-ben írt általános megfogalmazás alapján - alapos ok nélkül kerüljön sor.
    Az ászf arra vonatkozóan sem tartalmaz kikötést, hogy az előfizetőt a megváltozott díj el nem fogadása esetére bármilyen jog megilletné a szerződéses alku keretében. Az ászf ugyan kifejezetten nem rendelkezik arról, hogy a díjemelést el nem fogadó fogyasztó szerződését felmondja az eljárás alá vont vállalkozás, azonban az ászf 10.2. és 10.4. pontjában foglalt rendelkezés, miszerint felmondási ok az, ha az előfizető az esedékes díjat nem fizeti, értelemszerűen azt is jelenti, hogy a szerződés megszűnését eredményezi az is, ha az előfizető az emelt díjat nem egyenlíti ki.
    
    Az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott - csúszó árklauzulának - nem tekinthető - díjemelési feltétel, illetve a díj el nem fogadásával együttjáró felmondás a Versenytanács álláspontja szerint azon túl, hogy részben nem felel meg a Ptk., illetve az R., előírásainak semmiképpen sem felel meg a Tpvt. 21. § a) pontjában írt feltételeknek, így ezen utóbbi jogszabályhely szerint jogsértőnek minősül és így annak további alkalmazására nincs mód.
    
    Fenti körülmények között az eljárás alá vont vállalkozás vagy megállapodást köt az előfizetőkkel a mindenkori díjemelés vonatkozásában, vagy ennek hiányában kéri a szerződések mindenkori bírósági módosítását a Ptk. 241. §-a alapján.
    Mód van továbbá jogszerű - Legfelsőbb Bíróság Gk.68. sz. állásfoglalásának megfelelő - csúszó árklauzula jövőbeni alkalmazására is.

• • 3.

    A megszűnt műsorcsatornák pótlásán túl, melyet az ászf nem minősít szerződésmódosításnak, az ászf egyoldalú szerződésmódosítási jogot biztosít az eljárás alá vont vállalkozásnak a szolgáltatott programcsomagok tartalmi változásaira nézve is.
    
    A programcsomag az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatása. A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás (mindenkori díj) kölcsönhatásban áll egymással. Ezek meghatározása szerződéses kapcsolat esetén - főként az esetben, ha az egyik szerződő fél gazdasági erőfölényben van - nem történhet egyoldalúan.
    A szolgáltatás tartalmának egyoldalú megváltoztatása a díjra is kiható - indokolatlan előnykikötésnek minősül, mivel módot ad a gazdasági erőfölényes vállalkozásnak arra, hogy a csomagátalakítást kizárólag üzleti érdekei, megfontolásai alapján hajtsa végre anélkül, hogy erre a másik szerződő félnek, vagyis a fogyasztónak bármilyen ráhatása lenne.
    Megjegyzi a Versenytanács, hogy mivel a programcsomag átalakítás a műsorköltségek miatt - az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott ászf szerint is - kihatással van a díjra, a csomagok átalakítása miatti díjnövekedés utólagos el nem fogadása is a szolgáltatásból való kizárást eredményezheti.
    
    A programcsomagok átalakítását különböző okok idézhetik elő.
    A szolgáltató a piacon újonnan megjelenő csatornát vehet fel a programba, vagy általa korábbiakban nem szolgáltatott programot vehet fel a választékba, illetve a már meglévő általa szolgáltatott csatornák helyét változtatva alakíthatja át programcsomagjai szerkezetét.
    A Versenytanács álláspontja szerint a fent írtakat figyelembevéve, az ászf-et alkalmazó eljárás alá vont vállalkozás akkor járt volna, illetve járna el jogszerűen, ha a programcsomagok átalakítása előtt megfelelő határidő mellett - igazolhatóan és az átalakítás költségkihatásaival együtt - közölte volna az átalakításra vonatkozó koncepcióját a fogyasztókkal.
    A szerződéses partnerek együttműködését feltételezve az értesített előfizetők többségének tiltakozása hiányában valósíthatta volna meg a programcsomag-szerkezet átalakítását.

IX.

A jelentés és a Versenytanács előzetes álláspontjának kézhezvétele után az eljárás alá vont vállalkozás bejelentette, hogy az ászf. kifogásolt rendelkezéseinek alkalmazásával önkent felhagyott. Az ászf. új szövegezését megküldte a Hírközlési Felügyelethez, annak jóváhagyása érdekében.
Fentiekre tekintettel és mivel az eljárás alá vont vállalkozás előadását a HIF is igazolta, a Versenytanács az eljárást megszüntette a Tpvt. 77. § j) pontja alapján, figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulatára, mivel az eljárás további folytatása nem volt indokolt.

Budapest, 2002. december 18.