Gazdasági Versenyhivatal

Vj-142/2002/22

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a B.A.Z. Megyei Autóközlekedési Tanintézet Szolgáltató Kft. (Miskolc) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal annak kivizsgálásra indított versenyfelügyeleti eljárást a B.A.Z. Megyei Autóközlekedési Tanintézet Szolgáltató Kft. ellen, hogy az megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§-át, amikor a "Dobverő" című információs hetilapban közzétett reklámjában "Az ATI-nál a legolcsóbban, a legjobb képzést kapja!" állítást alkalmazta.

I.

Az eljárás alá vont, a járművezető-képzési piac
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Az 1991-ben alakult eljárás alá vont Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területén jogosult járművezető-képzést végezni. Ezen kívül az eljárás alá vont más tevékenységet nem folytat. Tanfolyamait Miskolcon, Sárospatakon, Tokajban és Szerencsen szervezi.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közlekedési Felügyelettől kapott tájékoztatás szerint a 2001. évben a megyében több ezren vizsgáztak a járművezető-képzési tanfolyamok keretében. A megyében 2002. június 30-án 51 vállalkozás rendelkezett járművezető-képzési engedéllyel. A tanfolyami hallgatók számát tekintve az eljárás alá vont rendelkezett a legnagyobb piaci részesedéssel.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

• 1.

  A Szerencsen, Tokajban, Hegyalján, Bodrogköz, a Taktaköz és Harangod településein, valamint Abaúj vidékén megjelenő "Dobraverő" című információs hetilap 2002. szeptember 19-én megjelent számában az eljárás alá vont megbízottja útján egy reklámot jelentetett meg, amely arról adott tájékoztatást, hogy szervezésében 2002. szeptember 24-én személygépkocsi-vezetői, motorkerékpáros és segédmotorkerékpáros tanfolyam indul. A reklám a következő állítást tartalmazta: "Az ATI-nál a legolcsóbban, a legjobb képzést kapja!". A reklám a hetilap egyetlen számában, egyetlen alkalommal jelent meg.

• 2.

  A 2002. szeptember 24-én indult tanfolyamra 10 fő iratkozott be.

III.

Az eljárás alá vont védekezése

Az eljárás alá vont előadta, a vizsgálat tárgyává tett reklám szövegéről nem volt tudomása, a reklám megjelentetése érdekében a Szerencsen tevékenykedő munkatársuk járt el, annak az ellenőrzésére magának az eljárás alá vontnak nem volt módja. A reklámmal maga sem ért egyet, mivel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében gépjárművezető-képzést végző vállalkozások közül nem ő a legolcsóbb. Munkatársai figyelmét felhívta a reklámok megrendelésénél szükséges fokozott körültekintésre.

IV.

A vizsgálati jelentés

A vizsgáló szerint nem felel meg a valóságnak, hogy az eljárás alá vont tanfolyami díjai olcsóbbak lettek volna a versenytársakénál. A "legjobb képzés" kitétel helytállóságát az eljárás alá vont objektív méréseken alapuló összehasonlító adatokkal vagy más egyéb módon a vizsgálat során nem bizonyította. Mindazonáltal a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését indítványozta, mivel a magatartás a rendelkezésre álló adatok szerint a piacra jelentős hatást nem gyakorolhatott.

V.

Jogi háttér

A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdése példálózó jelleggel sorolja fel, hogy mely magatartások minősülnek a fogyasztók megtévesztésének. A bekezdés a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha - az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában a Tpvt. 72.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az eljárást megszüntetheti. A 72.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti, ha nem látja indokoltnak annak folytatását, illetve megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyfél a törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el.

VI.

A Versenytanács döntése

• 1.

  A gazdasági versenyben sikerre törekvő vállalkozás számára alapvető feladatként jelentkezik a fogyasztói döntések befolyásolása, annak elérése, hogy a vállalkozás és a termék piacon való megjelenéséről, létéről tudomást szerző fogyasztók őt, az ő termékét válasszák, ezzel lehetővé téve a vállalkozás piaci részesedésének növelését vagy megtartását, esetleg a piaci pozíció meggyengülése folyamatának megállítását. A befolyásolásnak számos (tisztességes és tisztességtelen) eszköze lehet, melyek közül az egyik leghatékonyabb a reklám.

• 2.

  Egy reklám versenyjogi megítélése során elengedhetetlen a reklám fogyasztóknak szóló üzenetének a megállapítása. A jelen vizsgálat tárgyává tett, az adott - az eljárás alá vont megbízottja által megjelentetett, s az eljárás alá vont versenyjogi felelősségét megalapozó - reklámban szereplő állítás ("Az ATI-nál a legolcsóbban, a legjobb képzést kapja!") kettős üzenetet közvetít a fogyasztók számára.
  
  A reklám egyik üzenete szerint az eljárás alá vont versenytársaihoz viszonyítottan a legolcsóbban kínálja szolgáltatásait. Ez az állítás az eljárás alá vont által sem vitatottan nem felel meg a valóságnak, így a reklám a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontjába ütközik, mivel az ár vonatkozásában valótlan tényt közölt.
  
  Az állítás másik üzenete az eljárás alá vont által nyújtott szolgáltatás [a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti lényeges tulajdonságok közé sorolandó] minőségére vonatkozik, kettős tartalommal: a "legjobb képzés" állítás a különböző járművezető-képzési szolgáltatást kínáló vállalkozások közül választani szándékozó fogyasztó irányába azt közvetítik, hogy
  - az eljárás alá vont tanfolyamain részt vettek nagyobb hányada tett a gépjárművek közúton történő vezetésére feljogosító vizsgát, mint a versenytársak esetében,
  - az eljárás alá vont szolgáltatásait igénybe vevők jobban, magasabb színvonalon sajátítják el a gépjárművek vezetéséhez szükséges tudást, mint a versenytársakat választók.
  
  Az állítások nem tekinthetők olyan nyilvánvaló, a fogyasztók által megfelelően kezelhető túlzásnak, amely esetében a fogyasztók megtévesztése nem vizsgálandó, illetőleg egyik állítás sem minősíthető olyannak, amely adatokkal nem támasztható alá, így esetükben érvényesíthető az a követelmény, hogy a vállalkozások által ígért valamely, a szolgáltatáshoz (áruhoz) kötődő tulajdonság igaz és pontos, illetőleg a használt felsőfokú jelző objektíven megalapozott legyen. Az eljárás alá vont adatokkal nem bizonyította az állítások megalapozottságát.
  
  A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közlekedési Felügyelet által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Versenytanács szerint nem bizonyított egyértelműen, hogy az eljárás alá vont szolgáltatásait igénybe vevők nagyobb hányada tett volna sikeres vizsgát, mint a versenytársak esetében. Nem állnak a Versenytanács rendelkezésére olyan (például az eljárás alá vont és versenytársai volt hallgatói által okozott balesetekre vonatkozó) adatok sem, amelyek alapján a második állítás valóságnak megfelelése egyértelműen megállapítható lenne.
  
  Az állítások valóságtartalmának alaposabb feltárását lehetővé adatok beszerzését, további bizonyítás lefolytatását ugyanakkor nem tartja szükségesnek a Versenytanács, mivel egyetért a vizsgáló azon megállapításával, hogy a magatartás a piacra jelentős hatást nem gyakorolhatott. Ezzel összefüggésben a Versenytanács kiemeli, egy magatartás versenyjogi megítélése kapcsán meg kell különböztetni, hogy a magatartás alkalmas-e a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására (jellemzően a fogyasztók megtévesztésére) és azt, hogy a magatartás milyen mértékben képes hatást gyakorolni a versenyre. A Versenytanács szerint a kifogásolt magatartás piaci súlya csekély, mivel a vizsgálat tárgyává tett, csak egyetlen egy alkalommal megjelent reklámmal is hirdetett reklámban jelzett tanfolyam tíz fővel indult meg. Ez teszi szükségtelenné az érintett piac alaposabb meghatározását is, melyet a vizsgáló annak ellenére Borsod-Abaúj-Zemplén megyében határozott meg, hogy a "Dobraverő" című információs hetilap nem az egész megyében, csak annak egy részén jelenik meg (az érintett piac meghatározásánál ugyanakkor a fogyasztói magatartásokat, a járművezetői tanfolyamokon való részvétel sajátosságait, így például a lakóhelyhez, munkahelyhez, oktatási intézményhez való kötöttséget vagy ennek hiányát is figyelembe kellene venni).

• 3.

  A Versenytanács indokolatlannak tartotta a versenyfelügyeleti eljárás további folytatását, mivel a rendelkezésére álló adatok azt támasztják alá, hogy a vizsgálat tárgyává tett magatartás csekély hatást gyakorolt a versenyre, így a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja által felhívott 72.§ (1) bekezdése a) pontjának első fordulata alapján az eljárást megszüntette, különös tekintettel arra, hogy a Versenytanács szerint - figyelemmel az eljárás alá vont eljárás során tett nyilatkozataira is - a jogsértés megállapítása elegendő ahhoz, hogy az eljárás alá vontat visszatartsa hasonló jövőbeni jogsértés elkövetésétől.

• 4.

  Az eljárás alá vont kérelmének megfelelően a Versenytanács a Tpvt. 74.§-a (1) bekezdésének második mondata alapján tárgyaláson kívül hozta meg határozatát.

• 5.

  A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. január 16.