Gazdasági Versenyhivatal

Vj-96/2002/56

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a

• -

  az Európa-Pék Export, Import Kereskedelmi és Szolgáltató Kft (Nagybajom) I. rendű,

• -

  a CERBONA Élelmiszeripari és Kereskedelmi Rt (Székesfehérvár) II. rendű,

• -

  a "Házi Kenyér" Sütőipari Kft. (Nagyatád) III. rendű,

• -

  a Pánovics Sütőde Bt (Lábod) IV. rendű,

• -

  a Papp Pékség Kft (Berzence) V. rendű,

• -

  a Friss Cipó Sütőipari és Húsfeldolgozó Kft (Szabás) VI. rendű,

• -

  "ifj. Egervári Ferenc és társa" Sütőipari Termékelőállító és Értékesítő Bt (Barcs) VII. rendű,

• -

  Szabó Dezső egyéni vállalkozó (Böhönye) VIII. rendű, valamint

• -

  Mohácsi László egyéni vállalkozó (Barcs) IX. rendű

eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az I-IV., a VI., a VII. és a IX: rendű eljárás alá vont vállalkozások jogsértést követtek el a 2002. júniusában megvalósított - összehangolt magatartáson alapuló - áremeléseikkel.

Az V. és a VIII. rendű eljárás alá vont vállalkozással szemben a Versenytanács az eljárást megszünteti.

A Versenytanács

• -

  az I. rendű eljárás alá vont vállalkozással szemben 6.000.000.- (hatmillió) forint;

• -

  a II. rendű eljárás alá vont vállalkozással szemben 5.000.000.- (ötmillió) forint;

• -

  a III. rendű eljárás alá vont vállalkozással szemben 600.000.- (hatszázezer) forint;

• -

  a VI. rendű eljárás alá vont vállalkozással szemben 500.000.- (ötszázezer) forint;

• -

  a VII. rendű eljárás alá vont vállalkozással szemben 500.000.- (ötszázezer) forint;

• -

  a IX. rendű eljárás alá vont vállalkozással szemben 600.000.- (hatszázezer) forint;

bírságot szab ki, melyet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kötelesek megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számla javára.

Az eljárás alá vont vállalkozások a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresetben kérhetik a határozat felülvizsgálatát, melynek a bírság megfizetésére nincs halasztó hatálya.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdés alapján versenyfelügyeleti eljárási indított, mert a IV. rendű eljárás alá vont vállalkozás bejelentése és előzetes adatgyűjtés alapján alaposan feltehető volt, hogy a Nagyatádon, illetve közvetlen vonzáskörzetébe tartozó településeken működő pékségek vezetői 2002. májusában két alkalommal megtartott találkozókon a kenyér és a péksütemények árait illetően egyeztetést tartottak, mely magatartás sértheti a Tpvt. 11. § (2) bekezdés a.) pontjában foglalt rendelkezést.

II.

A megállapított tényállás

• 2)

  Az I-IX. rendű eljárás alá vont vállalkozás mindegyike végez sütőipari tevékenységet. Az előállított termékeket túlnyomó részben Somogy megye déli részén (Nagyatád mintegy hatvan kilométer sugarú körzetében) értékesítik. A kisebb vállalkozások telephelyük - előzőnél szűkebb körzetében - értékesítenek, az egyes vállalkozások értékesítési körzetei azonban jelentős mértékben átfedik egymást. Az eljárás alá vont vállalkozások telephelyeit és a sütőipari tevékenységből elért nettó árbevételt az 1. táblázat mutatja be.

  1. táblázat

  Az eljárás alá vont vállalkozások telephelyei és sütőipari tevékenységből származó
  2001. évi nettó árbevételük

• 3)

  Nagyatád és környéke földrajzi területén (a továbbiakban: térség) az eljárás alá vont vállalkozások mellett néhány további - a térségen kívüli telephellyel (pl.: Zalaegerszeg, Keszthely, Balatonkeresztúr) rendelkező - vállalkozás is értékesít sütőipari termékeket, és a földrajzi távolság alapján erre más települések (Kaposvár, Marcali, Nagykanizsa, stb.) vállalkozásai is gazdaságosan képesek lennének. Ténylegesen azonban a térség sütőipari termék forgalmából az I. és a II. rendű eljárás alá vont vállalkozás (az előbbi becslése szerint) együttesen mintegy 50 százalékkal részesedik.

• 4)

  A különböző vállalkozások által előállított alapvető kenyérfélék és péksütemények egymás tökéletes helyettesítői lehetnek, azok azonban más árukkal ésszerűen nem helyettesíthetők.

• 5)

  Jelenleg Magyarországon mintegy 1500 sütőipari vállalkozás tevékenykedik, melyek együttes kapacitása lényegesen meghaladja a keresletet. A Sütőipari Egyesülés adatai és nyilatkozatai szerint a gyártott termékek árai az előállítás költségeihez képest alacsonyak, ezért a sütőipari ágazat évek óta rendkívül alacsony nyereséghányadot ér el.

• 6)

  Az eljárás alá vont vállalkozások képviselői a II. rendű eljárás alá vont vállalkozás ügyvezetőjének (Septe József) kezdeményezésére - mellyel egyetértett az I. rendű eljárás alá vont gazdasági igazgatója (Fördős István) - 2002. májusában két alkalommal találkozót tartottak a nagyatádi Arany Kakas étteremben. A találkozók közül

• • -

    az első, május 13-án megtartott találkozón az I-V. rendű eljárás alá vont vállalkozások,

• • -

    a második, május 25-ei találkozón pedig az I., a III., a IV. és a VI-IX rendű eljárás alá vont vállalkozások

vettek részt.

• 7)

  A találkozókon - egyebek mellett - szóba került az árak emelésének kérdése, amit az eljárás alá vont vállalkozások (illetve jelen lévő képviselőik) nem is vitattak. Azt, hogy a találkozónak lényeges témája volt az árak emelése, jelzi az is, hogy Fördős István határidőnaplójában 2002. május 13-án hétfőn 14.00 órára az alábbi bejegyzés olvasható: "Kakas vendéglő, Nagyatád áregyeztetés".

• 8)

  2002. júniusában - a V. és a VIII. rendű eljárás alá vont vállalkozás kivételével - valamennyi eljárás alá vont vállalkozás emelte sütőipari termékei árát. Az áremelés időpontját, továbbá a sütőipari értékesítés túlnyomó részét kitevő három termék (vizes zsemle, tejes kifli, 1 kg-os fehér kenyér) új árat és az áremelés mértékét a 2. táblázat mutatja be.

  2. táblázat

  Az eljárás alá vont vállalkozások által végrehajtott áremelések időpontjai és mértékei

III.

A vizsgálói indítvány

• 9)

  A Tpvt. 71. § (2) bekezdés c) pontja szerinti indítványban a vizsgálók valamennyi eljárás alá vont vállalkozás tekintetében indítványozták a Tpvt. 11. § (2) bekezdés a) pontja megsértésének megállapítását, és a magatartás további folytatásának megtiltását (Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) és f) pont).

• 10)

  Indítványozták továbbá - az áremelést végre nem hajtó V. és VIII. rendű eljárás alá vont vállalkozás kivételével - bírság kiszabását. A bírság összegének meghatározásakor abból indultak ki, hogy az eljárás alá vont vállalkozások magatartása nagy fokúan veszélyezteti a gazdasági versenyt. Az egyes eljárás alá vont vállalkozások esetében indítványozott bírságok egymáshoz viszonyított arányai tekintetében figyelembevették:

• • -

    az egyes eljárás alá vont vállalkozásoknak a sütőipari termékek értékesítéséből 2001. évben elért nettó árbevételét;

• • -

    azt, hogy emelték-e a találkozókat követően áraikat;

• • -

    a találkozók szervezésében betöltött szervező szerepet (az I. és II. rendű eljárás alá vont vállalkozás esetében); továbbá

• • -

    az eljárást segítő, együttműködő magatartást (a IV. rendű eljárás alá vont vállalkozás esetében).

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozások tényállással kapcsolatos álláspontja

• 11)

  Az eljárás alá vont vállalkozások nem vitatták, hogy 2002. május 13-án és 25-én találkozóra került sor közöttük. A találkozók céljaként az I. és II. rendű eljárás alá vont vállalkozás a II. rendű eljárás alá vont vállalkozás új gazdasági igazgatójának a piac többi szereplője részére történő bemutatását jelölte meg. Azt ugyan az eljárás alá vont vállalkozások nem vitatták, hogy az árak is szóba kerültek, állították azonban, hogy konkrét megegyezés nem született arról, hogy mikor és milyen mértékű áremelésre kerüljön sor.

• 12)

  Az áremelés piaci hatása tekintetében hivatkoztak arra, hogy figyelembevéve azt, hogy

• • -

    az eljárás alá vont vállalkozások mellett más sütőipari vállalkozások is értékesítenek a térségben, illetve az ún. látványpékségek is képesek péksütemények előállítására; továbbá

• • -

    jelentős azon vállalkozások száma, amelyek jelenleg ugyan nem értékesítenek a térségben, de képesek lennének rá (potenciális beszállítók)

az eljárás alá vont vállalkozások együttes piaci részesdése nem haladja meg a tíz százalékot.

• 13)

  Mindezek alapján az eljárás alá vont vállalkozások:

• • a.

    elsődlegesen kérték az eljárás megszüntetését, arra tekintettel, hogy nem jött létre közöttük gazdasági versenyt korlátozó megállapodás,

• • b.

    másodlagosan kérték a vizsgálói indítványban szereplő bírságok enyhítését.

• 14)

  A bírság összegének megállapításakor szükségesnek tartották figyelembevenni:

• • -

    az érintett vállalkozások alacsony piaci részesedését (lásd 12. pont),

• • -

    azt, hogy az áremelés célja nem a túlzott nyereség (extraprofit) elérése volt, hanem a veszteség elkerülése, illetve mérséklése, mire tekintettel

• • -

    fogyasztói érdeksérelem sem áll fenn, hiszen a fogyasztónak sem lehet érdeke, hogy a vállalkozás felhagyjon a veszteséges tevékenységgel.

• 15)

  Az I., a II. és a VII. rendű eljárás alá vont vállalkozás külön is hangsúlyozta, hogy "az eljárást segítő, együttműködő magatartást" a vizsgálói indítvány - álláspontjuk szerint - tévesen értelmezi, amikor "csak a besúgói, hatóságtól kifejezetten és alaptalanul elvárt beismerő vallomást tekinti" annak. Hivatkoztak arra, hogy az eljárást adatgyűjtéssel, összefoglaló vélemény adásával, a kérdésekre való válaszadással, az idézésekre történő pontos megjelenéssel mindvégig segítették és együttműködtek a hatósággal.

• 16)

  Az I. és II. rendű eljárás alá vont vállalkozás a 13) pontban foglaltakon túlmenően kérte a Tpvt. 75. § alapján az eljárás szünetelésének elrendelését, vállalva "hogy még olyan magatartást sem tanúsítanak, amely látszat szerint alkalmas lenne egy eljárás megindítására."

• 17)

  A III. rendű eljárás alá vont vállalkozás - bizonyítási indítványként - kérte "a jelen eljárást megindíttató, illetőleg kezdeményező személy meghallgatását, és vele való szembesítését."

V.

A tényállás jogi értékelése

A jogsértés megállapítása

• 18)

  A Tpvt. 11. § (1) bekezdés alapján tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdés a.) pontja értelmében a tilalom vonatkozik az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározására.

• 19)

  A Tpvt. 11. § (1) bekezdése nem csak a megállapodás révén, hanem az un. összehangolt magatartással megvalósuló versenykorlátozásokat is tiltja, annak érdekében, hogy a versenykorlátozás tilalma a megállapodás szintjét (és formáját) el nem érő, de ugyanúgy tudatos versenykorlátozást magában hordozó összehangolt vagy egyeztetett magatartásokra is kiterjedjen.

• 20)

  A Versenytanács nem vitatja az eljárás alá vont vállalkozások azon egybehangzó nyilatkozatát, hogy a találkozókon nem állapodtak meg az áremelés pontos mértékében és időpontjában. Ezt mutatja az a tény is, hogy a ténylegesen megvalósított áremelések mértékei, illetve az emelt áraik sem egyeznek meg egymással. Az viszont - szintén saját nyilatkozataik alapján - nem vitatható, hogy a megbeszéléseken legalábbis jelezték az áremelés szükségességét, és azt követően néhány héten belül (az V. és VIII. rendű eljárás alá vont vállalkozás kivételével) emelték is áraikat. Mindez a Versenytanács álláspontja szerint - az áremelés konkrét mértékeitől és körülményeitől függetlenül - a Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerinti olyan összehangolt magatartásnak minősül, amelynek célja a verseny korlátozása. Az eljárás alá vont vállalkozások együttes sütőipari értékesítéséből meghatározó súlyt (35, illetve 30 százalékot) képviselő - és az adott terület (Nagyatád és környéke) gyakorlatilag egészében értékesítő - I. és II. rendű eljárás alá vont vállalkozás ugyanis kockázat nélkül (de legalábbis lényegesen kisebb kockázattal, mint a megbeszélések hiányában) emelhette fel árait 2002. június 1-jén, mert nagyobb valószínűséggel számíthatott arra, hogy kisebb - de egyes részterületek ellátásában jelentősnek tekinthető - versenytársai is emelik majd áraikat.

• 21)

  A Versenytanács külön értékelte azt a körülményt, hogy az eljárás alá vont vállalkozások eltérő mértékben és körben emelték áraikat, továbbá azt, hogy az emelt árak is kisebb-nagyobb mértékben eltértek egymástól. Ez a körülmény ugyan nem vitathatóan mérsékli a magatartás káros piaci hatásait, a gazdasági verseny veszélyeztetettségének fokát (nincs szó a gazdasági verseny megakadályozásáról, hanem csak korlátozásáról). Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a vállalkozások az áremelés során (annak megvalósítása tekintetében) összehangoltan cselekedtek.

• 22)

  A Versenytanács értékelte az eljárás alá vont vállalkozások azon nyilatkozatát, mely szerint együttes piaci részesedésük nem éri el a tíz százalékot. Ennek azért lehet jelentősége, mert a Tpvt. 13. § (1) bekezdése alapján nem esik tilalom alá a megállapodás (amelybe, mint gyűjtőfogalomba a Tpvt. 11. § alapján beleértendő az összehangolt magatartás is), ha csekély jelentőségű. Ez akkor áll fenn, ha a megállapodás résztvevőinek együttes piaci részesedése nem haladja meg a tíz százalékot. Ezen szabály alól azonban kivételt képez az, ha a megállapodás

• • a)

    az árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy

• • b)

    a piac versenytársak által történő felosztására irányul.

• 23)

  Az eljárás alá vont vállalkozások nem vitathatóan versenytársak, és a közöttük létrejött megállapodás az árak megállapítására irányult, vagyis a megállapodás a piaci részesedés mértékétől függetlenül tilalom alá esik. Ezért a Versenytanács nem tartotta szükségesnek az érintett piac és annak tényleges és lehetséges szereplőinek és ezek alapján a piaci részesedések pontos meghatározását.

• 24)

  Az eljárás alá vont vállalkozások védekezése kapcsán a Versenytanács szükségesnek tartja annak rögzítését is, hogy a jelen eljárás tárgya nem az árak esetlegesen túlzottan magas voltának vizsgálata volt, hanem az (összehangolt) magatartás, ahogy az eljárás alá vont vállalkozások áraikkal megjelentek a piacon. Ebben az összefüggésben pedig nem bír érdemi jelentőséggel az, hogy egyes vállalkozások alacsony nyereség mellett végzik tevékenységüket vagy esetleg veszteségesek.

• 25)

  A Versenytanács nem látott lehetőséget az eljárás I. és II. rendű eljárás alá vont vállalkozás által kért szünetelésére (lásd 16. pont). A Tpvt. 75. § (1) bekezdése alapján ugyanis a szünetelés intézménye akkor alkalmazható, ha a vállalkozások egy csekély súlyú jogsértés további folytatásától való tartózkodást vállalják. Márpedig az adott esetben egyrészt a jogsértés - a Versenytanács álláspontja szerint - nem tekinthető csekély súlyúnak, másrészt a tett vállalás lényegében a jövőbeni versenyjogsértő magatartástól való tartózkodásra irányul, amihez értelemszerűen nem rendelhető a Tpvt. 75. § (2) bekezdés alapján határidő.

• 26)

  Mindezek alapján a Versenytanács a 2002. júniusában árait emelő I-III., VI-VII. és IX. rendű eljárás alá vont vállalkozások esetében a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező rész szerint a Tpvt. 11. § (1) bekezdésébe, illetve (2) bekezdés a) pontjába ütköző magatartást megállapította.

A bírság

• 27)

  A Tpvt. 78. § (1) bekezdés alapján az eljáró versenytanács azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti bírságot szabhat ki, melynek összege nem haladhatja meg a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százalékát. A (2) bekezdés szerint a bírság összegének meghatározásakor figyelemmel kell lenni:

• • -

    a jogsérelem súlyára (amelynek meghatározó eleme a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka és a fogyasztói érdeksérelem köre, kiterjedtsége);

• • -

    a jogsértő állapot időtartamára;

• • -

    a jogsértéssel elért előnyre;

• • -

    a jogsértő felek piaci helyzetére;

• • -

    a magatartás felróhatóságára;

• • -

    az eljárást segítő együttműködő magatartásra; valamint

• • -

    a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására.

• 28)

  Az árak emelésére irányuló összehangolt magatartás a gazdasági verseny veszélyeztetettségének tükrében vizsgálva a legsúlyosabb jogsértésnek minősül. Az adott esetben azonban a Versenytanács a jogsérelem súlyának értékelésénél tekintettel volt arra, hogy a vállalkozások által érvényesített emelt árak kisebb-nagyobb mértékben eltértek egymástól, vagyis a verseny nem szűnt meg teljes mértékben közöttük, ami egyben a jogsértő állapot időtartamát is korlátozta.

• 29)

  A jogsértéssel elért előny tekintetében a Versenytanács bírságcsökkentő tényezőként figyelembevette azt, hogy az eljárás alá vont vállalkozások az emelt árak mellett sem értek el túlzott mértékűnek tekinthető nyereséget.

• 30)

  Az eljárás alá vont vállalkozások piaci helyzetének értékelésekor tekintettel volt a Versenytanács egyoldalról arra, hogy működési körzetükben jelentős forgalmat lebonyolító versenytársaik nincsenek, másoldalról viszont figyelembevette, hogy a tágabb földrajzi környezetben működő - esetenként jelentősebb piaci erejű - vállalkozások piacralépése nem ütközik érdemi akadályokba.

• 31)

  A magatartás felróhatósága körében a Versenytanács figyelembevette, hogy az összehangolt magatartás alapjául szolgáló megbeszéléseket az I. és II. rendű eljárás alá vont vállalkozás kezdeményezte.

• 32)

  A Versenytanács nem vitatta, hogy az eljárás alá vont vállalkozások alapvetően együttműködő magatartást tanúsítottak a versenyfelügyeleti eljárás során. Fontosnak tartja azonban rögzíteni a Versenytanács, hogy az eljárást segítő együttműködő magatartás érdemi hatással elsősorban akkor lehet a bírság összegére, ha a vállalkozás a versenyt korlátozó megállapodás feltárásában az egyébként alapvetően elvárható (és elmaradása esetén a Tpvt. 61. § alapján rendbírsággal szankcionálható) együttműködésen túlmenő segítséget nyújt. A nemzetközi versenyjogi gyakorlatban is általánosan alkalmazott módszer, hogy a még nem, vagy nem kellően feltárt versenykorlátozó megállapodást a hatóságnál bejelentő vállalkozást, amennyiben annak versenyjogi felelőssége egyébként megállapítható, a bírság fizetése alól mentesítik vagy jelentősen csökkentett összegű bírságot szabnak ki vele szemben.

• 33)

  A Versenytanács valamennyi eljárás alá vont vállalkozás esetében enyhítő körülményként értékelte, hogy az eddigiek során jogkövető magatartást tanúsítottak, velük szemben versenyfelügyeleti eljárásra ezt megelőzően nem került sor.

• 34)

  A bírság konkrét összegének meghatározásakor a Versenytanács az egyes eljárás alá vont vállalkozások 2001. évi, sütőipari tevékenységből elért nettó árbevételét is figyelembevette, melyhez viszonyítva - mindenekelőtt a 31. pontban foglaltakra tekintettel - az I. és II. rendű eljárás alá vont vállalkozás esetében nagyobb arányú bírságot szabott ki, mint a további eljárás alá vont vállalkozásokra.

• 35)

  A IV. rendű eljárás alá vont vállalkozás esetében az előzőek szerinti módon adódó 200 ezer forint körüli bírság kiszabásától a 32. pontban foglaltak alapján tekintett el a Versenytanács.

VI.

Eljárási kérdések

• 36)

  A III. rendű eljárás alá vont vállalkozás bizonyítási indítványában foglalt - a IV. rendű eljárás alá vonttal történő - szembesítést (lásd 17. pont) a Versenytanács szükségtelennek tartotta, mert a IV. rendű eljárás alá vont vállalkozás "bejelentésének" csupán annyi jelentősége volt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az alapján megindította a vizsgálatot, a jogsértés megállapítására alapot adó tényállás nem a bejelentésben, hanem a vizsgálat során feltárt tényeken alapul.

• 37)

  Az eljárás alá vont vállalkozásokat megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. január 16.