Gazdasági Versenyhivatal

Vj-95/2002/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Dunakanyar Holding Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Dunakanyar Holding Kft. (a továbbiakban: DKH) szentendrei szolgáltatási területén 2000., 2001. és 2002. januárjában szolgáltatási díjainak inflációt meghaladó emelésével gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg.

II.

A tényállás

• 2)

  A DKH 1996. évben alakult. Szentendrén 1998. évben kezdte meg kábeltelevíziós szolgáltatási tevékenységét. Jelenleg a város 9000 lakásából mintegy 2.500-ban biztosít kábeltelevíziós szolgáltatást. Szentendre mellett Tahitótfalun nyújt még kábeltelevíziós szolgáltatást mintegy 800 előfizető részére.

• 3)

  Az DKH Szentendrén három különböző programcsomagot szolgáltat az előfizetők részére, melyek közül 2002. évben

• • -

    a szociális programcsomag 10;

• • -

    az 1. programcsomag 22; míg

• • -

    a 2. programcsomag 44

különböző televízió műsor vételét biztosítja, olymódon, hogy a kisebb műsorszámú programcsomag valamennyi műsora szerepel a magasabb műsorszámú programcsomagban. A DKH ügyfeleinek túlnyomó többsége (80 százaléka) a 2. programcsomagra fizet elő, míg az 1. programcsomagot 15, a szociális programcsomagot pedig 5 százalék körüli előfizető választotta.

• 4)

  Az DKH Szentendrén 2000., 2001. és 2002. január 1-jén egyaránt emelte előfizetési díjait. Az egyes programcsomagok díjait 1999-2002. évekre az 1. táblázat mutatja be.

  1. táblázat

  Az DKH által Szentendrén érvényesített nettó előfizetési díjak

Programcsomag	Előfizetési díj (Ft/fő/hó)
	1999.	2000.	2001.	2002.
Szociális	400	450	500	536
1.	850	1100	1325	1536
2.	1300	1750	2049	2661

• 5)

  A DKH az általa szolgáltatott műsorok után előfizetőnként szerzői- és műsordíjat (továbbiakban együtt: műsorköltség) fizet. A műsorköltségek időbeli változását a 2. táblázat mutatja be.

  2. táblázat

  Az DKH által fizetett műsorköltségek (Ft/előfizető/hó)

Programcsomag	1999.	2000.	2001.	2002.
Szociális	13	61	58	76
1.	113	186	181	206
2.	216	461	698	949

• 6)

  A műsorköltségek változása egyrészt a műsorszolgáltatók által érvényesített díjemelésből, másrészt a műsorstruktúra változásából adódott, amelyek közül azonban csak a Sport1 csatorna 2002. január 1-jei bevezetése járt jelentősebb mértékű (215 forintos) műsorköltség növekedéssel. A Sport1 csatorna 2. programcsomagba történő elhelyezését megelőzően a DKH felmérést végzett előfizetői körében, melyre 1235 előfizető részéről érkezett válasz, melyek közül 939 igényelte a Sport1 műsornak a programcsomagba történő beépítését, további 87 pedig önállóan kérte volna a Sport1 csatornát, míg 209 előfizető nem kérte azt.

• 7)

  A DKH 1999-2001. években jelentős (több, mint 100 millió forintos) beruházási költséggel a korábbi keskenysávú soros hálózatot szélessávú csillagpontos hálózattá alakította át. A beruházás nyolc éves leírását feltételezve az egy előfizetőre jutó értékcsökkenési leírás (amortizáció) a 2000. évi 192 forintról, 2001. évre 250, 2002. évre pedig 442 forintra emelkedett.

• 8)

  A DKH először 2000. évben volt nyereséges, az ún. szokásos vállalati eredménye (2,8 millió forint) saját tőkéjére vetítve 8,4 százalék volt.

• 9)

  Szentendre területén a DKH mellett más vállalkozás jelenleg nem nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást. Új kábeltelevíziós vállalkozás piacra lépése engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályba. A hálózat kialakításának jelentős beruházási költségei és az állandó költségek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért azon a földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, a piacra lépés gazdasági szempontból korlátozott.

• 10)

  Szentendrén a kábeltelevíziós szolgáltatáson kívül az alábbi lehetőségek vannak televíziós programok vételére:

• • -

    tető (szoba) antenna,

• • -

    műholdvevő,

• • -

    UPC-direct,

• • -

    illetve azok bármilyen kombinációja.

• 11)

  Tető (szoba) antennával a DKH által szolgáltatott programok közül az M1, a TV2 és az RTL Klub fogható.

• 12)

  A UPC Direct több, mint száz műsort tartalmazó programcsomagot szolgáltat, 3672 forint nettó (25 százalék ÁFA mellett 4590 bruttó) előfizetési díjjal, amelyet az adott háztartásban külön-külön üzemeltetni kívánt valamennyi készülék után fizetni kell. Emellett egyszeri költségként jelentkezik a 8000 forintos csatlakozási díj, továbbá készülékenként a 20.000 forintos beltéri egység letéti díj. A programcsomag a DKH által a 2. programcsomagban szolgáltatott külföldi műsorok gyakorlatilag teljes körét tartalmazza, nem tartalmazza azonban

• • -

    az M1, a TV2 és az RTL Klub programot, amelyek így csak kapcsolódó tetőantennával foghatók, továbbá

• • -

    a külön díjazás (nettó 2360, bruttó 2950 forint) mellett szolgáltatott Sport1 csatornát.

• 13)

  A DKH által szolgáltatott 1. és 2. programcsomagban meglévő műsorok három műhold (Astra, Amos, Hotbird) egyidejű vételét, továbbá tetőantennát (M1, TV2, RTL Klub) tesznek szükségessé, azzal azonban, hogy a - folyamatosan növekvő számú - kódolt műsorok (Spektrum, National Geographic, Romantika, Muzzik, stb.) vételére nincs mód. A három műholdvevőből és tetőantennából álló rendszer kialakításához szükséges technikai eszközök (parabola tükrök, vevőfejek, beltéri egységek, tetőantenna) és a szerelés költségei együttesen százezer forint körüli összeget tesznek ki, azzal azonban, hogy a beltéri egységből annyi szükséges, ahány televízió készüléket külön-külön üzemeltetni kíván az adott háztartás.

III.

A jogi értékelés

A gazdasági erőfölény

• 14)

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdés értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy tekintettel kellene lennie versenytársainak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése szerint a gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell - egyebek mellett - az érintett piacra való belépés feltételeit, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, továbbá az érintett piac szerkezetét és a piaci részesedések arányát.

• 15)

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut, mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekinthető, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.

• 16)

  A Versenytanács álláspontja szerint a kábeltelevíziós szolgáltatásának az egyéb műsorvételi lehetőségek (tető- vagy szobaantenna, műholdvevő, UPC Direct, illetve ezek bármilyen kombinációja,) - a felhasználási cél azonossága ellenére - nem ésszerű helyettesítői, mert

• • -

    a tető (szoba) antenna csak minimális programválasztékot képes biztosítani a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz képest;

• • -

    a UPC Direct a tetőantennával történő kombináció esetén képes ugyan a kábeltelevíziós szolgáltatással azonos programválasztékot biztosítani, annak havi előfizetési díja azonban egyrészt lényegesen magasabb, mint a kábeltelevíziós szolgáltatásé, másrészt valamennyi, a háztartásban üzemeltetett készülék után fizetni kell;

• • -

    a műholdvevő(k) és a tetőantenna kombinációja egyrészt nem képes biztosítani a kábeltelevízió által nyújtott teljes műsor választékot (kódolt műsorok), másrészt az azt megközelítő programválaszték is csak bonyolult technikai megoldások és jelentős egyszeri beruházási költség mellett valósítható meg.

• 17)

  Mindezek alapján a Versenytanács érintett árupiacként (ésszerű helyettesítő áru hiányában) a kábeltelevíziós szolgáltatást tekintette. Az érintett földrajzi piacnak pedig - tekintettel arra, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött - az DKH szentendrei szolgáltatási területe minősül.

• 18)

  A 16-17) pont szerint meghatározott érintett piacon

• • -

    mivel a DKH működési körzetében nincs másik kábeltelevíziós vállalkozás; továbbá

• • -

    a piacralépési korlátokra tekintettel (lásd 9. pont) a lehetséges verseny hatásával sem kell számolnia

a DKH Szentendrén a Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált időszakban gazdasági erőfölényes helyzetben volt.

A szolgáltatási díjak

• 19)

  A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló haszon ("tisztességes nyereség") összegét.

• 20)

  A DKH 1999. évben veszteséges volt, és a 2000. évi 8 százalékos tőke arányos nyereség sem tekinthető túlzottnak, a nemzetgazdaság egészében érvényesülő (10 százalék körül) tőkearányos nyereséghez és a befektetési kamatlábak mértékéhez viszonyítva sem. Az a körülmény azonban, hogy a vállalkozás nem ér el túlzott mértékű nyereséget csak szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy árai nem minősülnek tisztességtelenül megállapítottnak. A nem túlzottan magas nyereség ugyanis alapulhat azon is, hogy a vállalkozás az indokoltnál magasabb költségek mellett végzi tevékenységét, amire utaló jeleket azonban a vizsgálat nem tárt fel. Mindezek alapján a Versenytanács - egyezően a vizsgálói állásponttal - úgy ítélte meg, hogy a DKH 2000. évi díjai nem minősülnek túlzottan magasnak.

• 21)

  A jelenleg alkalmazott díjak mértékét megalapozó számításokkal a DKH nem rendelkezik, és az eljárás során benyújtott dokumentumai is csak a költségelemek egy részére nézve (műsorköltségek, amortizáció) adnak alapot a gazdaságilag indokolt költségösszeg meghatározására. Ez azzal jár, hogy a számítással (kellően) alá nem támasztott költségek és a nyereség tekintetében - a Versenytanács kialakult gyakorlata szerint - legfeljebb azoknak az infláció mértékével növelt előző időszaki értéke minősül indokoltnak.

• 22)

  A műsorköltségek gazdasági indokoltsága tekintetében kiemelt jelentősége van a műsorstruktúra változásaiból adódó műsorköltség növekedésnek. Ha ugyanis a vállalkozás a fogyasztói igények ismeretének hiányában változtatja meg a szolgáltatott műsorokat, akkor az abból fakadó műsorköltség növekedés gazdaságilag indokolatlannak minősülhet. A DKH a vizsgált időszakban egyetlen érezhető költségkihatású műsorstruktúra változtatást hajtott végre: a Sport1 csatorna betételét 2002. január 1-jével a 2. programcsomagba. Miután azonban ezt a DKH részéről megelőzte az előfizetői igények előzetes felmérése, melynek során az előfizetők többsége igényelte a Sport1 csatornát (lásd 6. pont), a többlet műsorköltség nem minősül gazdaságilag indokolatlannak.

• 23)

  Mindezek alapján a Versenytanács a DKH 2001. és 2002. évi díjainak értékelésekor a vizsgáló által készített - az előzőekben foglaltakkal összhangban álló - számításokból indult ki. A számításokat az 1-3. mellékletek tartalmazzák, annak eredményeit - a tényleges és a számított nettó díjak eltéréseit - pedig a 3. táblázat foglalja össze.

  3. táblázat

  A számított és a tényleges nettó díjak eltérései

Programcsomag	Eltérés (2001. év)		Eltérés (2002. év)
	Ft/fő/hó	%	Ft/fő/hó	%
Szociális	- 30	- 6,0	- 218	- 28,9
1.	+ 96	+ 7,2	+ 22	+ 1,4
2.	- 102	- 5,0	- 45	- 1,7

• 24)

  A tényleges és a számított díj közötti pozitív eltérés azt jelzi, ha a vállalkozás díjait a költségei növekedése által indokoltnál nagyobb mértékben emelte. 2002. évben az 1. programcsomag tényleges és a számított díj közötti csekély eltérés önmagában sem tekinthető olyan mértékűnek, amely alapján a díj túlzottan magasnak minősülne. 2001. évben az eltérés ugyan jelentősebb, de - csak úgy, mint 2002. évben - nem éri el azt az összeget, amennyivel a (lényegesen több előfizetővel rendelkező) 2. programcsomag tényleges díja elmarad a számított díjtól. Ezért - figyelembevéve azt is, hogy 2002. évben a díjarányok közeledtek a költségarányokhoz - a Versenytanács a DKH 2001. és 2002. évi díjait sem ítélte a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően túlzottan magasnak.

• 25)

  Mindezek alapján a Versenytanács - egyezően a Tpvt. 71. § alapján tett vizsgálói indítvánnyal - törvénybe ütköző magatartás hiányában a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a.) pontja alapján az eljárás megszüntette.

IV.

Eljárási kérdések

• 26)

  A DKH - mint az eljárásban résztvevő egyetlen ügyfél - kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

• 27)

  A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésein alapul.

1. melléklet a Vj-95/2002.
számú határozathoz

A 2001. évi tényleges és számított nettó díjak eltérései

Ft/fő/hó

Megnevezés	Programcsomag
	Szociális	1.	2.
1. Műsorköltség	58	181	698
2. Amortizáció	250	250	250
3. További költség+nyereség*/	216	792	1198
4. Számított nettó díj (1+2+3)	530	1229	2151
5. Tényleges nettó díj	500	1325	2049
6. Eltérés Ft-ban (5-4)	30	+96	-102
7. Eltérés %-ban	- 6,0	+ 7,2	- 5,0

*/A 2000. évi tényleges "további költség + nyereség"-nek (lásd 3. sz. melléklet 4. sor) a 2000. évi tényleges fogyasztói árindex (9,8 %) mértékével növelt értéke.

2. melléklet a Vj-95/2002.
számú határozathoz

A 2002. évi tényleges és számított nettó díjak eltérései

Ft/fő/hó

Megnevezés	Programcsomag
	Szociális	1.	2.
1. Műsorköltség	76	206	949
2. Amortizáció	442	442	442
3. További költség+nyereség*/	236	866	1315
4. Számított nettó díj (1+2+3)	754	1514	2706
5. Tényleges nettó díj	536	1536	2661
6. Eltérés Ft-ban (5-4)	-218	+22	-45
7. Eltérés %-ban	- 28,9	+ 1,14	- 1,7

*/A 2000. évi tényleges "további költség + nyereség"-nek (lásd 3. melléklet 4. sor) a 2000. és a 2001. évi tényleges fogyasztói árindex (9,8, illetve 9,2 %) mértékével növelt értéke.

3. melléklet a Vj-95/2002.
számú határozathoz

A 2000. évi tényleges és számított nettó díjak eltérései

Ft/fő/hó

Megnevezés	Programcsomag
	Szociális	1.	2.
1. Nettó díj	450	1100	1750
2. Műsorköltség	61	186	461
3. Amortizáció	192	192	192
4. További költség+nyereség(1+2+3)	197	722	1097

Budapest, 2003. február 6.