Gazdasági Versenyhivatal

Vj-104/2002/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a FOTEX Első Amerikai Magyar Fotószolgáltatási Rt (Budapest) és a FTC Labdarugó és Sport Kft (Budapest) közötti összefonódás engedélyezése, illetőleg átmeneti irányítás időtartamának meghosszabbítása tárgyában indult versenyfelügyeleti eljárás során, nyilvános tárgyaláson, meghozta az alábbi

határozatot

• 1.

  A Versenytanács engedélyezi, hogy a Fotex Első Amerikai Magyar Fotószolgáltatási Rt megvásárolja az FTC Labdarúgó és Sport Kft. összesen 3.000.000,-Ft névértékű törzstőkéjének 80 százalékát kitevő, 2.400.000,-Ft névértékű üzletrészét.

• 2.

  A Versenytanács megállapítja, hogy a Fotex Első Amerikai Magyar Fotószolgáltatási Rt az 1. pontban engedélyezett tranzakcióra irányuló kérelmét késedelemmel nyújtotta be, ezáltal elmulasztotta az engedély iránti kérelem előterjesztésének törvényi határidejét.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A tranzakció és a kérelem

• 1)

  A FOTEX Első Amerikai Magyar Fotószolgáltatási Rt (a továbbiakban: Fotex) a 2001. július 21-én kelt üzletrész átruházási szerződéssel a Ferencvárosi Torna Club (a továbbiakban: FTC) egyesülettől megvásárolta az FTC Labdarúgó és Sport Kft. (a továbbiakban: FTC Kft.) összesen 3.000.000,-Ft névértékű törzstőkéjének 80 százalékát kitevő, 2.400.000,-Ft névértékű üzletrészét. A Fotex a vételárat több részletben fizeti ki, de az üzletrész tulajdonjoga az első vételárrészlet megfizetésével átszállt a vevőre, amely 2001. augusztus elején megtörtént.

• 2)

  Az 1) pontban leírt szerződéshez kötődően a Fotex és az FTC külön szindikátusi szerződést is kötöttek a további együttműködésük, illetve a védjegyek és egyéb grafikus jelölések használatához kapcsolódó jogokra és szavatossági kijelentésekre vonatkozóan, amelyet 2001. július 30-i dátummal kiegészítettek.

• 3)

  Az 1) és a 2) pontban leírt szerződések versenykorlátozó kikötést nem tartalmaznak.

• 4)

  Az FTC Kft. 2001. december 30-án megtartott taggyűlése a cég társasági szerződését akként módosították, hogy a Fotex Rt-t az FTC Kft-ben fennálló 80%-os tulajdoni hányadához csak 20%-os szavazati jog kapcsolódik, illetve a 20%-os tulajdoni hányaddal rendelkező FTC egyesületet 80%-os szavazati jog illeti meg a taggyűlésen - függetlenül az aktuális törzstőke-részesedésektől.

• 5)

  A Fotex Rt az FTC Kft-ben az 1) pontban leírt adásvételi szerződés aláírását követően két alkalommal hajtott végre tőkeemelést. A jelenleg 153 millió forintos törzstőke 99.6%-a van a Fotex tulajdonában.

• 6)

  Az 1) és a 2) pontban leírt tranzakcióhoz kapcsolódóan a Fotex 2002. augusztus 2-án nyújtott be kérelmet, amelyben előadta, hogy nem sikerült az FTC-ben átvett üzletrész értékesítése egy éven belül. Mivel a továbbértékesítés további időigénye kétséges, elsődlegesen kérte a hivatalt, hogy engedélyezze a tranzakciót. Másodlagos kérelemként előadta, hogy amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) az elsődleges kérelmet nem tartaná engedélyezhetőnek, akkor hosszabbítsa meg az átmeneti irányításszerzés határidejét. A másodlagos kérelmét a Fotex képviselője útján, a 2003. január 22-én megtartott nyilvános tárgyaláson visszavonta.

• 7)

  A vizsgáló hiánypótlási felhívását követően a vizsgálat 2002. szeptember 16-án indult.

II.

A tranzakcióval érintett vállalkozások

A Fotex-csoport

• 8)

  A Fotex-csoport a jelen eljárásban kérelmező Fotex Rt mint anyavállalat köré szerveződött, amelyben a központi szerepet betöltő anyavállalat vagyonkezelő holdingként működik, és valamennyi termelő és szolgáltató tevékenységet az általa irányított vállalkozások végzik. A Blackburn International Inc. részben közvetlenül, részben pedig két másik vállalkozáson, a Plaza Park Kft-én és a Fotex Ingatlanfejlesztési Kft-n keresztül irányítja a Fotex Rt-t. A Fotex Rt kisebbségi tulajdonosa a Zürich Investment Inc.

• 9)

  A cégcsoport körébe tartozó vállalkozások üveg- és kristálygyártással (Ajkai Kristály), háztartásvegyi/kozmetikai kereskedelemmel (Fotex Cosmetics, Azúr), bútorgyártással és kereskedelemmel (Balaton Bútorgyár, Dália Kft, Domus), ingatlanhasznosítással (5 vállalkozás), látszerészet/optika/fotó (Ofotért, Europtic, Fotex 2000), hangfelvételek (Fotex Records), illetőleg az e-kereskedelem, zeneműkiadás, papír-irószer, lakásfelszerelés, ruházati kereskedelem iparágaiban tevékenykednek.

• 10)

  A Fotex Ingatlanfejlesztési Kft irányítja az MTK Hungária Sport Kft-t, amelynek fő tevékenysége a professzionális labdarúgás.

A kérelmezett

• 11)

  Az FTC Kft-t az FTC egyesület hozta létre a professzionális labdarúgási tevékenység végzésére.

III.

Engedélykérési kötelezettség

• 12)

  Az 1) pontban leírt szerződés - az FTC Kft társasági szerződésének a szerződéskötés időpontjában fennálló előírásai szerint - a Fotex Rt számára közvetlen irányítást tett lehetővé az FTC Kft felett, amely ezért a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 23. § (1) b) pontja alapján összefonódásnak minősül.

• 13)

  A vállalatok összefonódásával kapcsolatos engedélykérési kötelezettség küszöbértékeket a Tpvt. 24. § (1) bekezdése határozza meg. A vizsgálat - a kérelmező által benyújtott bejelentési űrlap V. részében megadott adatok alapján - megállapította, hogy az összefonódásban érintett vállalkozások 2001. évi nettó árbevétele a hivatkozott törvényhelyen meghatározott 10 milliárd forintot meghaladta, és a kérelmezett vállalkozás nettó árbevétele ugyanezen évben meghaladta az ugyanott előírt 500 millió forintos küszöbértéket. Ennek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a jelen határozat 1) pontjában leírt összefonódás engedélyköteles.

IV.

Az összefonódás által érintett piacok

• 14)

  A Versenytanács az érintett termékpiac meghatározása során a Tpvt. 14. §-ának megfelelően járt el. Az összefonódások vizsgálata során azok a piacok számítanak érintett piacoknak, amelyeken az összefonódásban résztvevő vállalkozások bármelyike piaci tevékenységet folytat. Az összefonódás egyik résztvevője kizárólag egy sajátos piacon, a professzionális labdarúgásban folytat üzleti tevékenységet. A Versenytanács ezért az összefonódás által érintett többi piacok vizsgálatát nem tartotta szükségesnek.

• 15)

  A professzionális labdarúgás mint üzleti tevékenység olyan résztevékenységek együtteseként határozható meg, amelyekből a vállalkozásnak bevételei képződhetnek. Ezek között találhatók

• • a)

    a magyar bajnokságban, illetve kupában való szereplés,

• • b)

    a nemzetközi kupaszereplés,

• • c)

    a sportolók játékjogával való rendelkezés,

• • d)

    a hirdetési és szponzorációs bevételek,

• • e)

    a televíziós közvetítési jogok,

• • f)

    egyéb rendezvények.

• 16)

  A fenti tevékenységek azonban nem feltétlenül hoznak bevételt. Az a) és a b) tevékenységből származó bevétel nagysága közvetlenül és közvetve függ a bajnokságban, illetve a kupákban elért eredményektől. Sikeres nemzetközi kupaszereplések esetén az UEFA közvetlenül jelentős pénzösszeget folyósít a csapatoknak. A sikeres bajnoki és egyéb szereplések növelik a mérkőzések látogatottságát, amely a jegyeladásból származó bevételeket közvetve növeli. A televíziós közvetítési jogokkal való rendelkezést korlátozhatják a nemzeti és nemzetközi szövetségek előírásai. Jelenleg például a hazai első osztályú mérkőzések televíziós közvetítési jogával a szövetség rendelkezik.

• 17)

  A professzionális labdarúgás egyrészt az előzőekben felsorolt bevételt hozó tevékenységeket foglalja magában. Ugyanakkor azonban sport is, amelynek lényege a vetélkedés. A csapatok közti vetélkedés, sportverseny önmagában nem lehet tárgya gazdasági versenyfelügyeleti eljárásnak. A professzionális sportban egyszerre van jelen a verseny e két vonatkozása: a sport mint társadalmi, illetve a profitcélú üzleti befektetés mint gazdasági jelenség. A magyar labdarúgásban a sport e két vonatkozása még nem különült el teljes mértékben. A bajnokságban szereplő csapatok professzionális, tisztán üzleti alapon megítélhető tevékenysége nehezen szétbonthatóan keveredik a tisztán sportcélú, egy adott kerület, város, stb. ilyen irányú igényeit kielégíteni hivatott tevékenységgel.

• 18)

  A professzionális labdarúgás mint termékpiac meghatározása során a Versenytanács azt a megoldást választotta, hogy a 15) pontban felsorolt tevékenységekből származó bevételeket közvetlen összefüggésbe hozta a labdarúgó klubcsapat szereplésének eredményességével, valamint a vállalkozás gazdasági magatartásával. Ennek alapján a professzionális labdarúgás mint áru olyan sporttevékenység, amelyet csak a nemzeti labdarúgó bajnokságban való részvétel esetén lehet végezni, és amelyhez kapcsolódóan a tulajdonos vállalkozás üzleti befektetéseket eszközölhet és üzleti bevételre tehet szert. Az így meghatározott érintett piacot a 15) pontban felsoroltak szerint lehet szegmentálni, azonban az így meghatározott részpiacok nem alkotnak önálló érintett piacokat.

• 19)

  Az összefonódással érintett földrajzi terület Magyarország.

V.

A tranzakció piaci hatásai

• 20)

  A magyar professzionális labdarúgás hazai piacán az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozás érdekelt. Az egyik oldalon a Fotex-csoport az MTK Hungáriával van jelen, a másik oldalon pedig az FTC. A nemzeti bajnokságban való szereplés vonatkozásában megállapítható, hogy az összefonódásban a magyar labdarúgó bajnokság két éllovas csapata érintett. A labdarúgás I. osztályát jelentő Borsodi Ligában jelenleg 12 csapat szerepel. A piaci részesedések egyik lehetséges megközelítése a bajnokságban való szereplési jog alapján történhet. Ennek alapján egy csapat piaci részesedése 8.5%-os, az összefonódás hatására az együttes piaci részesedés 17%-osra emelkedik.

• 21)

  A csapatoknak a labdarúgásból származó tényleges bevételeinek nagyságára vonatkozóan a vizsgálat nem szolgált részletes adatokkal. A Versenytanács úgy látta, hogy a Borsodi Ligában jelenleg szereplő csapatok, illetőleg az összefonódásban érintett két csapat súlya az érintett piacon nem térhet el lényeges mértékben az előző pontban meghatározott értékektől, az alábbi okok miatt:

• • a)

    az élvonalbeli klubcsapatoknak a bajnokság indulása előtt meghatározott és azonos nagyságú pénzügyi garanciákat kell nyújtani arra vonatkozóan, hogy eleget tudnak tenni a szerepléssel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeiknek;

• • b)

    a hazai labdarúgó bajnokság színvonala nemzetközi mércével mérve igen alacsony, ezért jelentős többletbevételt hozó nemzetközi kupaszereplésre magyar csapatnak évek óta nincs esélye;

• • c)

    a labdarúgó csapatok mérkőzéseinek közvetítési jogával a szövetség rendelkezik, ezért ennek értékesítéséből a csapatoknak hasonló nagyságrendű bevétele képződik;

• • d)

    a hazai mérkőzések látogatottsága általában alacsony, a belépőjegyek árai hasonlóak, aminek következtében a mérkőzések eltérő nézőszáma miatt a csapatok bevételei nem térnek el lényeges mértékben egymástól;

• • e)

    a 12 csapatos bajnokság résztvevő csapatainak reklámhordozói értéke nem térhet el lényegesen egymástól, mindaddig, amíg a csapat tovább nem jut a nemzetközi kupák valamelyikén;

• • f)

    a magyar bajnokságban nem szerepelnek már olyan labdarúgók, akik játékjogának értékesítésével valamelyik csapat jelentős többletbevételre tehetne szert.

• 22)

  A fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy az összefonódásnak horizontális versenyhatása nem valószínűsíthető.

• 23)

  A professzionális labdarúgás 13) pontban felsorolt résztevékenységei közül a d) pontban leírt reklámbevételek vertikálisan kapcsolódnak az átfogóan értelmezett hirdetési piachoz. E bevételek nagyságrendje azonban elenyészően csekély ahhoz, hogy a reklámpiacon hatást gyakorolhasson a verseny intenzitására.

• 24)

  Az összefonódásnak semmiféle portfolió hatása nem lehetséges, hiszen az FTC tevékenységi körébe tartozó vállalkozással a Fotex-csoport már korábban is rendelkezett.

• 25)

  Az összefonódás következtében jelentősen javult az FTC Kft. anyagi helyzete az 5) pontban említett feltőkésítés következtében. Ez a nagyságrend azonban még távol van attól, hogy konglomerátum-hatás kialakulását eredményezhesse. Hiába rendelkezik az FTC jelenleg a legnagyobb törzs-szurkolótáborral és a második legnagyobb mérkőzésenkénti átlagos nézőszámmal, a jobb anyagi háttér csak sikeres nemzetközi szereplés esetén hozhatna annyi bevételt, amelynek birtokában esetlegesen versenykorlátozó hatással kellene számolni.

• 26)

  A fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódás az egyik érintett piacon sem hoz létre vagy erősít meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

VI.

Az átmeneti irányításszerzés általános feltételei

• 27)

  A Tpvt. 25. §-a meghatározza azokat a körülményeket, amelyek alapján egy (vagy több) vállalkozás irányításszerzése - kivételképpen - akkor sem minősül összefonódásnak, ha egyébként teljesülnek a Tpvt. 24. §-ában lefektetett árbevételi küszöbfeltételek. A 25. §-ban meghatározott feltételek (körülmények) alá eső irányításszerzéseket átmeneti irányításszerzésnek nevezzük. Az átmeneti irányításszerzés törvényi feltételei szigorúan meghatározottak és csak viszonylag szűk körben alkalmazhatók. A Tpvt. 25. §-ában rögzített feltételeket három csoportba sorolhatjuk, amelyeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy az átmeneti irányítás megállapítható legyen:

• • a)

    a törvény csak meghatározott típusú vállalatok számára teszi lehetővé az átmeneti irányításszerzést, nevezetesen csak olyan speciális típusú pénzügyi vállalkozások számára, amelyek fő tevékenysége kiterjed más vállalkozások, vállalkozásrészek üzletszerű adásvételére;

• • b)

    az irányításszerzés célja az átvett vállalkozások, vállalkozásrészek továbbértékesítésének az előkészítése kell, hogy legyen;

• • c)

    az irányítási joggal az azt megszerző vállalkozás nem, vagy csak a továbbértékesítéshez feltétlenül szükséges mértékben él.

• 28)

  Az előző pontban felsorolt a) feltételcsoport keretében a törvény - a mai formájában csak annak 2000. évi módosítását követően - pontosan meghatározza azoknak a vállalatoknak a körét, amelyek átmeneti irányításszerzést valósíthatnak meg. A Tpvt. 25. §-ában található felsorolás a gazdaság szereplői számára egyértelművé tette, hogy milyen típusú vállalatokról van szó. Az említett törvényhelyen öt ilyen vállalkozástípus kerül felsorolásra. Ennek megfelelően átmeneti irányításszerzést csak biztosítóintézetek, pénzügyi holding társaságok, vegyes tevékenységű holding társaságok, befektetési társaságok vagy vagyonkezelő szervezetek valósíthatnak meg.

• 29)

  A felsorolt vállalkozástípusok fogalmi meghatározása során egyrészt figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy a felsorolt vállalkozástípusok mindegyikének fogalmi definíciója megtalálható, illetőleg levezethető a megfelelő magyar törvényekből. A Tpvt. 25. §-ában felsorolt vállalattípusok fogalmának értelmezésekor másrészt az is eligazítást nyújt a jogalkalmazó számára, hogy a Tpvt. 2000. évi módosítása azzal a kinyilvánított szándékkal történt meg, hogy a magyar versenyszabályokat közelebb hozza az EU jogszabályaihoz. Az összefonódások ellenőrzése esetében az uniós joggyakorlat alapját az Európai Tanács 4064/89. számú Rendelete képezi, amely a 3. § (5) bekezdésében foglalkozik az összefonódásnak nem minősülő koncentrációk típusaival.

• 30)

  Az átmeneti irányításszerzést megvalósítható vállalkozások körének fogalmi szűkítésében a Tpvt. 2000. évi módosítása során a törvényalkotó azon nyilvánvaló szándéka fejeződik ki, hogy a gazdasági szereplők számára egyértelművé tegye e fogalmak értelmezését - elkerülendő azt a problémát, hogy az irányítást szerző vállalatok önkényesen minősíthessék magukat a fenti kategóriák valamelyikébe tartozónak. Nyilvánvaló, hogy vállalkozások, vállalkozásrészek vételét vagy eladását nem csak ezzel üzletszerűen foglalkozó (pénzügyi jellegű) vállalkozások valósíthatják meg. Részvények, üzletrészek megszerzése vagy eladása része lehet más típusú vállalkozások üzleti tevékenységének, amelynek során irányítást szereznek más vállalkozások felett vagy éppen átadják másnak az irányítást. Ennek során a nem pénzügyi jellegű vállalkozás többnyire azzal a szándékkal vásárol részvényt (üzletrészt), hogy az üzleti stratégiai céljainak megfelelően - többségi vagy kisebbségi tulajdonosként - részt vegyen a vállalat tevékenységének irányításában. E normális üzleti tevékenység keretében előfordulhat az is, hogy egy vállalkozás olyan másik vállalkozás felett szerez irányítást, amelynek megtartásához nem fűződnek hosszú távú stratégiai céljai vagy ezek a célok időközben módosultak. Emiatt előfordulhat, hogy az irányításszerzése csak időleges lesz, mert rövid időn belül továbbadja a megszerzett irányítást. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy egy nem pénzügyi vállalkozás - utólag - átmeneti irányításszerzésként szeretné beállítani az eredetileg stratégiai céloknak megfelelően megvalósított többségi tulajdonszerzést. A nem pénzügyi jellegű vállalkozások által megvalósított irányításszerzések esetében ezért a versenyhatóság csak igen nehezen vagy egyáltalán nem tudná megkülönböztetni a továbbértékesítés céljából megvalósított részvényvásárlásokat azon hasonló cselekményektől, amely során a korábban megvásárolt vállalkozással kapcsolatos üzleti-stratégiai célok változása miatt került sor a vállalkozás(rész) továbbértékesítésére.

• 31)

  A pénzügyi jellegű vállalkozások esetében a vállalkozások, vállalkozásrészek adásvétele valószínűsíthetően olyan üzletszerű tevékenység, amelynek a célja nem a megszerzett vállalkozás tevékenységének befolyásolása, hanem az annak eladásával elérhető többletbevétel. A nem pénzügyi jellegű vállalkozások esetében természetszerű, hogy egy másik vállalat feletti, pusztán az annak eladásából származó többletbevétel érdekében megvalósított irányításszerzés nem tartozik a vállalkozás normális üzleti magatartásához, habár olykor ez is előfordulhat. Ám ezek az esetek éppen ezért nehezen választhatók el a stratégiai célú irányításszerzésektől, és ezzel magyarázható a Tpvt. azon megoldása, hogy az átmeneti irányításszerzést megvalósító vállalakozások közül kizárta a nem pénzügyi vállalkozásokat. A törvényben felsorolt vállalattípusok körének kibővítése a nem pénzügyi jellegű vállalkozásokra a versenyhatóság által kezelhetetlen módon kiterjesztené az átmeneti irányításszerzés alá eső vállalati kört.

A Tpvt. 25. §-a alá eső vállalkozások alanyi körének meghatározásával kapcsolatos jogi háttér

• 32)

  A pénzügyi vállalkozás és a hitelintézet fogalmát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) adja meg az alábbi helyeken:

• • -

    3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása; b) pénzkölcsön nyújtása; c) pénzügyi lízing; d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása; f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; g) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység); i) befektetési alap letétkezelés; j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; k) hitel referencia szolgáltatás; l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés; m) készpénzátutalás. (2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában: a) pénzváltási tevékenység; b) az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerek működtetése (elszámolásforgalmi ügylet); c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhetők az (1) bekezdés a)-d) és f)-l) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatások, valamint a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás. (5) Pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzését, valamint az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi. (6) Az (1) bekezdés e) és m) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, illetve az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza. (7) A (6) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésének engedélyezéséről az MNB a Felügyeletet értesíti. A Felügyelet az értesítés alapján a jogi személyt nyilvántartásba veszi. (8) Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének d) pontja], váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, illetőleg magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést [3. § (1) bekezdésének l) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.

• • -

    5. § (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely betétet gyűjt, és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. (2) Kizárólag hitelintézet jogosult a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - bank által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, b) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására - ha törvény eltérően nem rendelkezik -, és c) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására. (3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet. (4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére. (5) A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak (illetve e törvény XXXI. fejezetének) megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére. (6) A szövetkezeti hitelintézet a) a 3. § (1) bekezdésének a)-f) , h) és j) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint b) - kizárólag saját számlára - a 3. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet. (7) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti. (8) A tulajdonszerzési korlátok szempontjából hitelintézetnek kell tekinteni a székhely ország joga szerint bankcsoportot irányító vállalatot, ha kizárólagos - közvetlen vagy közvetett - hitelintézeti tulajdonban áll, kizárólag pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások tulajdonlására hozták létre, és a tulajdonos hitelintézet a vállalat részére közvetlen és kötelező utasításokat adhat a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozólag, továbbá összevont alapú felügyelet alatt áll. (9) Külföldi hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)-h) és j)-k) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

• • -

    6. § (1) A pénzügyi vállalkozás az a pénzügyi intézmény, amely - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez. (2) A 3. § (2) bekezdésének b) és d) pontjában, valamint - ha azt nem hitelintézet végzi - a 3. § (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott tevékenységet csak pénzügyi vállalkozás végezheti, kizárólagos tevékenységként. (3) Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének b)-c) , f)-h) és j)-m) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

• • -

    2. sz. melléklet. Értelmező rendelkezések. III. Egyéb rendelkezések:

• • • =

      31. Külföldi hitelintézet: az, aki a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdése a) , d) vagy e) pontjában foglaltaknak.

• • • =

      32. Külföldi pénzügyi vállalkozás: az, aki a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és f)-l) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak.

• • • =

      33. Külföldi pénzügyi intézmény: a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás.

• 33)

  A befektetési társaság fogalmát - az 1) pontban leírt tranzakció időpontjában - az értékpapírok forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. tv. adta meg az alábbi helyeken:

• • -

    7. § (1) Befektetési vállalkozás az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedő és az értékpapír-befektetési társaság (a továbbiakban: befektetési társaság). (6) Befektetési társaság az a befektetési vállalkozás, amely engedéllyel rendelkezik a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában, illetve (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenységek folytatására.

• • -

    4. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű folytatása az 5. §-ban meghatározott körben: e) jegyzési garanciavállalás. (2) f) befektetési hitel nyújtása.

A befektetési társaság fogalmát a 2001. évi CXX. tv. némiképpen eltérően határozza meg, és egyben hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXI. törvény fenti rendelkezéseit:

• • -

    86. § (3) Befektetési társaság az a befektetési vállalkozás, amely engedéllyel rendelkezik a 81. § (1) bekezdésének d) pontjában, illetve (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységek folytatására.

• • -

    81. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységek üzletszerű folytatása forintban, illetőleg valutában, devizában a 82. §-ban meghatározott egy vagy több befektetési eszközre: d) jegyzési garanciavállalás; (2) Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű folytatása: b) értékpapír letétkezelés;

• 34)

  A biztosítótársaságok biztosítási tevékenységeket végző intézmények. Az e körbe tartozó vállalkozások fogalmi definícióit több törvény is rögzíti az alábbiak szerint:

• • -

    A biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 6. § (1) Biztosító részvénytársaságként, szövetkezetként, egyesületként vagy külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepeként működhet.

• • -

    (2) Az egyes szervezeti formákra

• • • =

      a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény,

• • • =

      b) biztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény,

• • • =

      c) biztosító egyesület esetén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény,

• • • =

      d) külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény

• • • =

      előírásait az 1995. évi XCVI. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

• • -

    4. § A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja, és teljesíti a szolgáltatásokat.

• • -

    5. § (1) Biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak a Felügyelet engedélyével rendelkező, belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz és biztosítási szaktanácsadó végezhet. Külföldi biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak magyarországi fióktelepen keresztül végezhet.

• • • =

      (2) Viszontbiztosítási tevékenységet külföldi székhelyű biztosító is végezhet.

• • • =

      (3) Biztosítási tevékenységet csak biztosító végezhet.

• • • =

      (4) Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:

• • • • +

        a) a matematikai eljáráson alapuló feltőkésítési szerződés kötését, és az ezzel összefüggő szolgáltatások teljesítését,

• • • • +

        b) a feltőkésítési szerződés viszontbiztosítását, a feltőkésítési szerződésből származó vagyonnak a biztosító általi kezelését, ha az a tőke megőrzésére vonatkozó biztosítási garanciával vagy egy minimális hozadékra vonatkozó kötelezettségvállalással kapcsolódik össze,

• • • • +

        c) a biztosító pénzeszközeinek a biztosító általi kezelését és befektetését, ideértve a határidős, opciós és más értékpapír-piaci ügyleteket, illetve hasonló pénzügyi műveleteket is, ha a biztosító már meglévő vagyontárgyainak értékmegőrzését vagy a későbbiekben megszerzendő értékpapírjai árfolyam- és kamatkockázata csökkentését szolgálja és az ebből adódó teljesítési kötelezettség nem veszélyezteti a biztosító biztonsági tőkéjét.

• 35)

  A vagyonkezelői tevékenység fogalmát az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény V. fejezetéből kell levezetni:

• • -

    62. § (1) Ha a vagyon értékesítése meghiúsult, vagy megállapítható, hogy elidegenítésének feltételei átmenetileg kedvezőtlenek, az ÁPV Rt. jogosult a vagyon hasznosítása érdekében vagyonkezelési szerződéseket kötni. (2) A vagyonkezelés célja a szerződésben meghatározott vagyonérték megtartása vagy elérése, illetve hozadék (osztalék, részesedés) útján vagyongyarapodás elérése. Az ÁPV Rt. a vagyon kezelésére a 64-66. §-ban meghatározott szerződéseket köt. (3) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, e törvény és más jogszabályok, valamint a kötelezően kiírandó és nyilvánosan közzéteendő pályázati feltételek keretei között.

• • -

    63. § (1) Az ÁPV Rt. a vagyon kezelésére irányuló szerződésekben az őt megillető tulajdonosi jogosítványok egy részét vagy egészét átruházhatja a vagyonkezelőre. (2) A vagyon kezelésére kötött szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését - a vagyonkezelő saját vagyonát terhelő - szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel (pl. zálogjoggal, óvadékkal, készfizető kezességgel) kell biztosítani. A biztosítékok együttesen is alkalmazhatók. (3) Vagyonkezelési szerződés nem köthető azzal, aki ellen felszámolási eljárás van folyamatban, illetve akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.

• • -

    64. § (1) Az ÁPV Rt. jogosult a vagyon hasznosításáról - értékének, illetve állagának megóvása végett - megbízási szerződés útján gondoskodni. (2) Az ÁPV Rt. és a megbízott megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelőt - a díjon felül - a vagyon hozadékának meghatározott része is megilleti. (3) Erre a szerződésre a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A vagyonkezelő szervezet fogalmát az 28/1991. (II.21.) Korm. rendelet, illetőleg annak módosításai határozzák meg. Ennek 3. §-a (3) bekezdése szerint:

• • -

    ha e rendelet másképp nem rendelkezik, vagyonkezelő szervezetnek minősül: a) az Állami Vagyonügynökség (a továbbiakban: Vagyonügynökség); b) az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság ^[1] ; c) a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet; d) az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaság ^[2] ; e) a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény 31. § (3) bekezdésében állami tulajdonosi jogok gyakorlására felhatalmazott miniszterek.

• 36)

  A vegyes tevékenységű holding fogalmának meghatározása ugyancsak a Hpt. alapján történik meg. A 2. sz. melléklet, Értelmező rendelkezések, II. fejezet 5. pontja szerint:

• • -

    vegyes tevékenységű holding társaság: olyan nem hitelintézet és nem pénzügyi holding társaság, amely legalább egy hitelintézetet ellenőriz.

A Tpvt. szempontjából itt annak van jelentősége, hogy a vegyes tevékenységű holding képes arra, hogy részvények, üzletrészek adás-vételét az általa irányított hitelintézeten keresztül valósítsa meg. Ez a képesség abból ered, hogy az általa irányított pénzügyi intézményt bármikor utasíthatja a megcélzott részvény (üzletrész) megvételére, ill. értékesítésére. Ebből a szempontból tehát nincs lényeges különbség aközött, ha a szóban forgó, átmenetinek szánt irányításszerzést az anyavállalat vagy a hitelintézeti leány hajtja végre.

• 37)

  A pénzügyi holding társaság fogalmának meghatározása ugyancsak a Hpt. alapján történik meg. A 2. sz. melléklet, Értelmező rendelkezések, II. fejezet 6. pontja szerint:

• • -

    pénzügyi holding olyan pénzügyi vállalkozás, amelynek kizárólagos tevékenysége pénzügyi intézmények, illetőleg befektetési vállalkozások tulajdonlása, közöttük legalább egy hitelintézet ellenőrzése.

A Versenytanács e vállalattípus fogalmának meghatározása során figyelemmel van az EU gyakorlatára is, amely a pénzügyi holding társaság fogalmát az Európai Tanács 78/660. számú és a 84/569. számú határozata alapján határozza meg. Eszerint a pénzügyi holding olyan társaság, amelynek lényege szerint egyetlen célja más vállalkozásokban való részesedések megszerzése, e részesedések kezelése, majd haszonnal történő eladása anélkül, hogy közvetve vagy közvetlenül részt venne ezen vállalkozások igazgatásában. A pénzügyi holding társaság tevékenységi körébe nem tartozhatnak bele a fentebb meghatározottól eltérő más, pl. termelő vagy szolgáltató tevékenységek végzése, illetve ilyen vállalatok stratégiai irányítása.

Az átmeneti irányításszerzésre vonatkozó szándék megállapíthatóságának feltételei

• 38)

  Az átmeneti irányításszerzés célja a továbbértékesítés előkészítése. A tényállás megállapíthatóságának az erre vonatkozó szándék kinyilvánítása szükséges, de nem elégséges feltétele. A szándéknyilvánításnak természetszerűen az irányításszerzést megelőzően és dokumentált módon kell megtörténnie. (Erre alkalmas lehet például a megfelelő igazgatósági ülés jegyzőkönyve.)

• 39)

  Az irányításszerzés átmeneti jellegére vonatkozó szándék megállapíthatóságának további feltételei is vannak. A Versenytanács különösen fontosnak tartja azt, hogy a Tpvt. - a nemzetközi (elsősorban az uniós) gyakorlatnak megfelelően - egy évben határozza meg azt a maximális időtartamot, amelyen belül a megszerzett irányítást megtestesítő részvénycsomagot (üzletrészt) el kell idegeníteni ahhoz, hogy az eredeti irányításszerzés átmenetinek minősülhessen. Ebből következően - főszabályként - csak az az irányításszerzés tekinthető átmenetinek, amely esetében valószínűsíthető, hogy a megszerzett vállalkozás(rész) egy éven belül továbbértékesíthető, vagyis az egy éven belüli továbbértékesítés szándékának az irányításszerzés időpontjában megalapozottnak és megvalósíthatónak kell lennie.

• 40)

  A továbbértékesítés szándéka akkor tekinthető megalapozottnak és megvalósíthatónak, ha

• • 1.

    az átvett vállalkozás(rész) továbbértékesítésre alkalmas állapotban van vagy rövid időn belül ilyen állapotba hozható; és

• • 2.

    a továbbértékesítésre szánt vállalkozás(rész) iránt az irányításszerzés időpontjában komolynak számító kereslet van, illetve az ilyen irányú kereslet könnyen felkelthető.

Az 1. feltétel természetszerű, hiszen ha a szóban forgó vállalkozás(rész) nem lett volna értékesítésre alkalmas állapotban, akkor az irányítást - az gyors továbbértékesítés szándékával - megszerző vállalkozás sem tudta volna megvenni. Ezzel a feltétellel kapcsolatban felmerülhet, hogy vajon átmenetinek lehet-e tekinteni az olyan irányításszerzéseket, amelyek azzal a szándékkal valósultak meg, hogy az átvett, pénzügyileg gyengélkedő, esetleg súlyosan eladósodott vállalatot - átszervezéssel, tőkeinjekcióval vagy más módon feljavítva - adja tovább. Az ilyen jellegű "mentőakciók" keretében megvalósuló irányításszerzések nem minősülhetnek a Tpvt. értelmében átmeneti jellegűnek, ^[3] mert azok általában jelentős mértékű beavatkozást igényelnek a megmenteni kívánt vállalkozás piaci-stratégiai magatartásába.

A 2. feltétel is magától értetődő, hiszen ha az irányításszerzés időpontjában nem azonosíthatóak olyan piaci körülmények, amelyek megléte esetén a továbbértékesítés haszonnal megtörténhet, akkor az irányításszerzés nagy valószínűséggel nem fog megtörténni egy éven belül és ezért nem tekinthető átmeneti jellegűnek. E feltétel akkor teljesíthető, ha az irányításszerzés időpontjában vagy azt követően igen rövid időn belül azonosítható olyan komoly vevő, amelynek bizonyíthatóan komoly vételi szándékai vannak a szóban forgó vállalkozás(rész) iránt. A potenciális vevő azonosíthatósága azonban nem elengedhetetlen feltétel, különösen olyan esetekben, amikor az átvett vállalkozás(rész) tőzsdén jegyzett vállalkozás részvényeiben testesül meg.

• 41)

  A 27) c) pontban leírt feltétel szerint az irányítási joggal az azt - átmenetileg - megszerző vállalkozás nem, vagy csak a továbbértékesítéshez feltétlenül szükséges mértékben él. A törvény erre vonatkozóan további eligazítást nem ad arra vonatkozóan, hogy meddig terjedhet ez a "feltétlenül szükséges" mérték. ^[4] Részvénytársaság feletti irányításszerzés esetében nyilvánvaló, hogy az irányítást - átmenetileg - megszerző vállalkozás képviselőinek többségi, ill. irányítási helyzetbe kell kerülniük az igazgatóságban, hiszen a továbbértékesítésről többnyire ennek a testületnek kell a döntéselőkészítő javaslatot megtennie a közgyűlés felé. ^[5] Az igazgatósági többség megszerzése azért is szükséges lehet, hogy megakadályozza olyan üzleti döntések meghozatalát és/vagy végrehajtását, amelyek következtében az átvett vállalkozás(rész) értéke nyilvánvalóan csökkenne. Főszabályként azt lehet rögzíteni, hogy az irányításszerző vállalkozás magatartása akkor nem haladja meg a továbbértékesítéshez feltétlenül szükséges mértéket, ha az átvett vállalkozás irányításába delegált képviselői nem vesznek részt a vállalat piaci magatartását befolyásoló üzletpolitikai döntésekben. Ilyen eset lehet például az, ha a részvénytársaságba bekerült képviselők tartózkodnak az ilyen kérdésekben való szavazástól.

• 42)

  A törvény a versenyhatóság számára lehetővé teszi, hogy az átmeneti irányításszerzés megállapíthatóságának maximális időtartamát - kérelemre - meghosszabbíthassa akkor, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a továbbértékesítés egy éven belül nem volt lehetséges. Ennek során a kérelmezőnek azt kell bemutatnia, hogy a fentebb említett 1. és 2. feltételeket alkotó körülményekben az irányításszerzés időpontját követően előre nem látható változások álltak be, amelyek miatt az elidegenítés nem történhetett meg. Ilyen körülménynek számít például az, ha az átvett vállalkozás egyik telephelyén súlyos következményekkel járó esemény (baleset, robbanás, tűz, stb.) történik vagy, ha a szóban forgó vállalkozás(rész) részvényeinek piacán váratlanul jelentős mértékű, tartós és válságszerű visszaesés következik be. Nem számít a meghosszabbítás során akceptálható körülménynek például az, ha a kiszemelt vevővel a tárgyalások nem jártak sikerrel, mert a felek nem tudtak megegyezni az eladás feltételeiről. Ugyanakkor figyelembe vehető körülmény, ha a potenciális vevő helyzetében következett be valamilyen előre nem látható és a vevői szándékát alapvetően módosító változás (pl. váratlan vagyonvesztés). Az elidegenítés ellehetetlenülésének bizonyítási terhe a kérelmezőre hárul.

VII.

A kérelmezett átmeneti irányításszerzés megállapíthatósága

• 43)

  A Versenytanács gyakorlatában a Tpvt. 25. §-ban leírt alanyi kör meghatározása egyértelmű és a vonatkozó jogszabályok alkalmazásán alapul. A Versenytanács álláspontja szerint a vegyes tevékenységű holding kifejezés tartalmát a vonatkozó törvény, a Hpt. alapján kell értelmezni. A hivatkozott törvényhely leszögezi, hogy a vegyes tevékenységű holding csak nem hitelintézeti és nem pénzügyi holding típusú vállalkozás lehet, amely tehát ilyen módon szükségszerűen kell, hogy saját (nem pénzügyi) üzleti tevékenységet is folytasson. A Hpt. azonban a vegyes tevékenységű holding fogalmát tovább szűkíti, amely szűkítés a vegyes tevékenységű holdingokat a Hpt. által szabályozni kívánt körhöz (a pénzügyi jellegű vállalkozásokhoz) kapcsolja. Eszerint a vegyes tevékenységű holding társaság olyan nem hitelintézet és nem pénzügyi holding társaság, amely legalább egy hitelintézetet ellenőriz. A csatolt iratokból megállapítható, hogy a Fotex-csoport vállalkozásainak körében nem található olyan hitelintézet, amelyet a Fotex Rt irányít, ezért az utóbbi nem minősülhet vegyes tevékenységű holding társaságnak a Tpvt. alapján sem.

• 44)

  Az előző fejezetben részletezett törvényi feltételek nem teljesülése miatt a Fotex Rt nem minősülhet biztosítóintézetnek, pénzügyi holding társaságnak, illetőleg befektetési társaságnak sem.

• 45)

  A vagyonkezelő szervezet fogalmát az előző fejezetben említett kormányrendeletek kizárólag az állami vagyon kezelésére vonatkozóan definiálja. A fogalom bármilyen jellegű kiterjesztése a magán tulajdonban lévő vagyonok kezelésére kezelhetetlenül kiszélesítené a fogalom tartalmát, hiszen végső soron minden vállalat kezel valamilyen vagyont. A Fotex Rt a vonatkozó kormányrendeletek szerint nem minősül vagyonkezelő szervezetnek. A Versenytanács nem fogadta el a Fotex Rt azon álláspontját, miszerint a vagyonkezelő szervezet ezen leszűkítő értelmezése nem vezethető le a Tpvt. szövegéből. A 2003. január 22-i tárgyaláson kifejtett álláspontja szerint a Tpvt. 26. §-a nem zárja ki azt, hogy a vagyonkezelő szervezet fogalma magántulajdonban lévő vagyonok kezelésével alaptevékenységként foglalkozó vállalkozásokra is kiterjedjen. A Versenytanács álláspontja szerint a hivatkozott kormányrendeletek alapján történő fogalomértelmezés megfelel a jogalkotó szándékának, valamint nem terjeszti ki a fogalom alanyi körét túlságosan szélesre.

• 46)

  Az előző fejezetben rögzítetteknek megfelelően a továbbértékesítés szándéka akkor tekinthető megalapozottnak és megvalósíthatónak, ha az átvett vállalkozás(rész) továbbértékesítésre alkalmas állapotban van vagy rövid időn belül ilyen állapotba hozható és a továbbértékesítésre szánt vállalkozás(rész) iránt az irányításszerzés időpontjában komolynak számító kereslet van, illetve az ilyen irányú kereslet könnyen felkelthető. E feltétel megállapíthatóságával kapcsolatban a Versenytanács tudomásul vette és nem vitatta a kérelmező azon közlésének realitását, hogy azért vásárolt többségi részesedést az FTC Kft-ben, hogy azt részvénytársasággá átalakítsa, majd ezt követően értékesítse annak részvényeit. E törekvés realitását egyébként az is mutatja, hogy a részvénytársasággá való átalakulás 2002. novemberében megtörtént, és a Fotex az újonnan megalakult társaságot be kívánja vezetni a budapesti tőzsdére.

• 47)

  A Tpvt. 25. §-a alapján az átmeneti irányításszerzés további konjunktív feltétele, hogy az irányítást megszerző vállalkozás csak a továbbadáshoz szükséges mértékben éljen a megszerzett irányítási joggal. Ezzel kapcsolatban a Versenytanács figyelembe vette, hogy az FTC Kft. társasági szerződését 2002. december 30-án módosították akként, hogy az irányítási jog a Fotex Rt-től az FTC egyesülethez került vissza. Ez a lépés valóban azt bizonyítja, hogy a Fotex Rt nem óhajt beavatkozni az FTC Kft, illetőleg a labdarúgó csapat irányításába.

• 48)

  Az FTC Kft. társasági szerződésének 2001. december 30-i módosítása után a Fotex Rt irányítási pozíciója megszűnt, mert ugyan birtokolta a Kft törzstőkéjének 99.6%-át, de a módosítás miatt ehhez nem kapcsolódik irányítási jog. Az irányítási jog visszaszállt az FTC egyesületre, amely az 1) pontban leírt tranzakció időpontját megelőzően irányította a Kft-t. A Fotex Rt a 2001. július 21-én megszerzett irányítási joggal tehát csak 2001. december 30-ig rendelkezett, ez azonban az irányításszerzést még nem teszi automatikusan átmenetivé.

• 49)

  A jelen eljárás tényállásának megítélését ugyan nem befolyásolja, de szükséges megjegyezni, hogy a Fotex Rt nem véglegesen mondott le az irányítási jogáról. Ha ugyanis az FTC Kft. részvénytársasággá alakulása valóban megtörténik, akkor az újonnan létrejövő társaság törzsrészvényeinek döntő hányadával ismét csak a Fotex Rt fog rendelkezni, és a társaság irányítási viszonyait a társaság alapszabálya fogja meghatározni, várhatóan olymódon, hogy abban a Fotex Rt irányítási joga megvalósuljon.

• 50)

  A Versenytanács a korábban kifejtettek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy az 1) pontban leírt tranzakcióra az irányításszerzés átmenetiségéhez szükséges - a jelen határozat 27) pontjában felsorolt - három konjunktív feltétel közül az első teljesülésének nem voltak meg a szükséges törvényi feltételei, ezért a Fotex nem tartozott abba az alanyi körbe, amely vállalkozások átmeneti irányításszerzését a Tpvt. megengedi, vagyis az 1) pontban leírt tranzakció nem minősülhetett átmeneti irányításszerzésnek.

VIII.

Az engedélyezés

• 51)

  A Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése értelmében a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését akadályozó erőfölényt az érintett piacokon vagy annak jelentős részén. A jelen eljárásban a vizsgálat nem talált olyan információt, hogy a kérelmezett összefonódás a lehetséges érintett piacok bármelyikén érzéklehető hatással lenne a versenyre. Ezért az 1) pontban leírt összefonódást a Versenytanács feltételszabás nélkül engedélyezi. A jelen határozatban megadott engedély kiterjed az FTC Kft. jogutódjaként megalakuló részvénytársaság feletti irányításra is.

• 52)

  Az összefonódáshoz az engedélyt a Versenytanács a Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése alapján adta meg. A Tpvt. az engedélyezés elintézési határidejére vonatkozóan a 63. § (3) bekezdésében ad eligazítást. E törvényhely a) pontjának ac) alpontja szerint a Versenytanácsnak a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatát a vizsgálat megindulásától számított 45 napon belül kell meghoznia, ha az engedély a Tpvt. 30. §-a alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg. A kérelmező adatai, illetőleg a vizsgálat során felderített adatok alapján a Versenytanács úgy látta, hogy a kérelmezett összefonódásnak semmiféle versenyhatása nem valószínűsíthető. Mindezekre tekintettel a Versenytanács az összefonódást engedélyező határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontja alapján hozta.

• 53)

  Az előző pontban említett 45 napos határidő azonban a jelen eljárásban módosult annak következtében, hogy a Versenytanácsnak mérlegelnie kellett az engedélykérés elmulasztásával kapcsolatos jogi tényállást is, amelynek vizsgálatára vonatkozóan a Tpvt. határidőt nem határoz meg. A Versenytanács gyakorlata az engedélykérés elmulasztását vizsgáló eljárások határidejét a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének b) pontjához rendelt 120 napos időtartamban határozza meg.

IX.

Az engedély iránti kérelem elmulasztása

• 54)

  A Tpvt. 29. §-a szerint a vállalkozásoknak a 24. § szerint összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez (hatályosulásához) a GVH engedélyét kell kérnie. Erre való tekintettel a Versenytanács megállapította, hogy az 1) pontban leírt összefonódáshoz a GVH engedélyére lett volna szükség, amelyet a Tpvt. 28. § (1) bekezdése alapján a vállalkozásrészt megszerző vállalkozásnak, jelen esetben a Fotex Rt-nek kellett volna megkérnie. A Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerint az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított harminc napon belül kell benyújtani. A kérelem alapját képező adásvételi szerződést 2001. július 21-én írták alá. Ennek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a Fotex Rt 1) pontban leírt tranzakcióval kapcsolatos engedélykérési kötelezettségének legkésőbb 2001. augusztus 20-én eleget kellett volna tennie.

• 55)

  A kérelmező az 1) pontban leírt tranzakcióhoz a kérelmét 2002. augusztus 2-án nyújtotta be, és ezzel megsértette a Tpvt. 28. § (2) bekezdésének rendelkezéseit. Emiatt az eljáró versenytanács - a Tpvt. 78.§-ában lefektetett jogánál fogva - bírságot szabhat ki. A bírság összege - a Tpvt. 79. §-a alapján - a 24. § szerinti engedély iránti kérelem előterjesztésének elmulasztása esetén legfeljebb napi tízezer forint. A bírság kiszabása során a Versenytanács mérlegelte a jogsértő magatartás felróhatóságát, illetőleg azt, hogy a késedelemmel kérvényezett összefonódás az engedély iránti kérelem kötelezettségének keletkezése időpontjában engedélyezhető lett volna-e. A bírság kiszabásánál meg kell vizsgálni, hogy a jogsértés elkövető vállalkozás jóhiszeműen és alapos okkal feltételezhette-e, hogy a kérdéses tranzakciót nem terheli engedélykérési kötelezettség.

• 56)

  A 2001. és 2002. év során levélváltásra került sor a GVH és a Fotex Rt között arra vonatkozóan, hogy a tranzakció átmeneti irányításszerzésnek minősülhet-e. Ennek során a GVH elnökhelyettese azon véleményét közölte a Fotex Rt-vel, hogy a tranzakció engedélyköteles. A Fotex Rt fenntartva azon álláspontját, hogy a tranzakció átmeneti irányításszerzésnek minősül, nem kért engedélyt a GVH-tól.

• 57)

  A Tpvt. 78. §-ának (2) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel kell megállapítani. Ennek során figyelembe kell venni különösen a jogsértés súlyát, időtartamát, a jogsértéssel elért előnyt, a jogsértő piaci helyzetét, a magatartás felróhatóságát, az eljárást segítő magatartását és a törvénysértő magatartás ismétlődését:

• • a)

    fúziós kérelem elmulasztása esetén a jogsértés súlyát abból kiindulva kell megítélni, hogy a szóban forgó kérelem engedélyezhető lett volna-e vagy sem; az 1) pontban leírt tranzakció - ha az ügyfél azt időben és megfelelő módon benyújtja - nyilvánvalóan engedélyezendő lett volna;

• • b)

    a kérelem elmulasztás jogsértés révén a kérelmező kimutatható és számszerűsíthető gazdasági előnyre nem tett szert;

• • c)

    az engedélykérés elmulasztásában közrejátszott az is, hogy az átmeneti irányításszerzés megállapíthatóságát meghatározóan a Tpvt. 2000. évi módosítását követően a Versenytanács joggyakorlatában még nem halmozódott fel elegendő tapasztalat, amelynek alapján joggal elvárható lett volna a kérelmező részéről, hogy a "vagyonkezelő szervezet" tartalmát a Tpvt. 26. §-ának alkalmazásában megfelelően értelmezze;

• • d)

    a kérelem késedelmes benyújtására nyilvánvalóan nem az összefonódás versenyhatóság előli eltitkolásának szándékával került sor;

• • e)

    a kérelmezővel szemben kérelem elmulasztása miatt korábban nem folyt versenyfelügyeleti eljárás.

A fentiekre való tekintettel a Versenytanács bírság kiszabásának mellőzéséről döntött.

X.

Egyéb megállapítások

• 58)

  A kérelmező az 1) pontban leírt tranzakcióra vonatkozóan az átmeneti irányításszerzés meghosszabbítására irányuló kérelmét visszavonta, ezért erről határozni nem kellett.

• 59)

  A Tpvt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kétmillió forint eljárási díjat a kérelmező a kérelem beadásával egyidejűleg befizetette, ezért erről külön rendelkezni nem kellett.

• 60)

  A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2003. január 22..

---

Jegyzetek

• 

  Hatályon kívül helyezte a 165/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet, hatálytalan 2001. október 1-től.

• 

  Hatályon kívül helyezte a 165/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet, hatálytalan 2001. október 1-től.

• 

  Hasonló megközelítést alkalmaz az uniós joggyakorlat is, lásd erről az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban kiadott elvi állásfoglalását (Commission Notice on Ancillary Restraint, para 45.), illetőleg a Bizottság álláspontjának indoklását a Kelt/American Express üggyel kapcsolatban.

• 

  A VJ-172/2000. sz. eljárásban a VT a határozatában figyelembe vette, hogy az átvett részvényeket a számviteli törvény alapján elkülönítetten, a forgatási célú részvények között tartották nyilván.

• 

  A VJ-102/2001. sz. eljárásban a VT leszögezte, hogy az irányításszerzés átmeneti jellegének megállapításához nem elegendő az irányítást megszerző vállalkozás nyilatkozata arról, hogy az irányítási jogot csak a továbbértékesítéshez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolja.