Gazdasági Versenyhivatal

Vj-97/2002/42

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a

• -

  ATI Megyei Autóközlekedési Kft (Veszprém),

• -

  Turbo Gépjárművezető-Képző Kft. (8200 Veszprém, Ibolya u. 10-12.),

• -

  Ajkai GVMK (Ajka),

• -

  Ifj. Novák István (Pápa) és

• -

  Gőgős Zoltán (Pápa)

ellen versenykorlátozó megállapodás vagy összehangolt magatartás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban elfogadta a következő

határozatot

• 1)

  A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozások az Eniac Kft. pápai autósiskola piacára való belépésének megnehezítése érdekében versenykorlátozó módon összehangolták piaci magatartásukat.

• 2)

  A jogsértés miatt a Versenytanács az alábbi bírságokat szabta ki:

• • -

    ATI Megyei Autóközlekedési Kft. 150 000 Ft

• • -

    Turbo Gépjárművezető-Képző Kft. 600 000 Ft

• • -

    Ajkai 1. sz. GVMK 350 000 Ft

A bírságot a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kötelesek a Gazdasági Versenyhivatalnál 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlára befizetni.

• 3)

  E határozat ellen a kézhezvételétől számított 30 napon belül az eljárás alá vontak a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálati keresettel élhetnek.

Indoklás

I.

Tényállás

1. Az eljárás tárgya

• 1.

  A Gazdasági Versenyhivatal 2002. július 22-én indított eljárást a Pápán autósiskolákat üzemeltető vállalkozásokkal szemben, mert egységesen léptek fel az Eniac Kft-vel szemben, megakadályozva, de legalábbis megnehezítve annak piacra jutását. E magatartásukkal valószínűsíthetően megsértették a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 11. §-át, amely a versenykorlátozó megállapodások és összehangolt magatartásokat tilalmazza.

2. Az eljárás alá vont vállalkozások

• 2.

  A vizsgálat a Pápán az Eniac Kft. piacra lépése előtt működő valamennyi autósiskolát eljárás alá vonta.

• 3.

  Az ATI Megyei Autóközlekedési Kft -nek (továbbiakban ATI Kft.) 12 autósiskolával, 24 oktatógépkocsival van érvényes tanfolyami bérleti szerződése, az alap gépjármű képzésen kívül (segédmotor A, személygépkocsi B, tehergépkocsi C, nehézpótkocsi E, autóbusz D) szaktanfolyami ADR, belföldi és nemzetközi teher és autóbuszvezetői, vállalkozói valamint szakoktatói tanfolyamok szervezésével és képzésével, teherfuvarozással, helyiségek bérbeadásával is foglalkozik. Veszprémben az ATI saját tulajdonú rutinpályát üzemeltet. Pápán 2 darab gépkocsival, 2 főállású és egy mellékállású oktatóval, saját tulajdonú épületben dolgozik, a B kategóriás képzésben évente 300 fő, havi átlagban 25 fő képzését végzi. Pápai kirendeltségének 2001. évi nettó árbevétele 7.461.800 Ft.

• 4.

  A Turbo Gépjárművezető-Képző Kft. (továbbiakban Turbo Kft.) az MHSZ Gépjárművezető Iskola jogutódjaként Veszprém megye egész területén - Ajka, Pápa, Tapolca, Várpalota, Veszprém, Zirc - rendelkezik kirendeltségekkel. 30 főállású oktató és 22 megbízásos jogviszonyú oktató látja el a munkát. Átlagban havonta az éves viszonylatban jelentkezők száma 120-140 fő. Az A és B kategória mellett C, D, E és szaktanfolyamokat is ad. Pápán négy főállású és öt megbízásos oktatóval dolgozik, a helyiséget bérli, a pápai rutinpályát 7 személygépkocsival, 2 segédmotor-kerékpárral, és egy korlátozott A motorkerékpárral vette igénybe. Pápai kirendeltségének 2001. évi nettó árbevétele 32.476.880 Ft.

• 5.

  Az Ajkai GVMK Pápa és Ajka vonzáskörzetében működik 2 főállású oktatóval, 2 megbízási szerződés alapján dolgozó gyakorlati oktatóval, 3 megbízási szerződés alapján elméleti oktatóval. Évente 250-300 főt oktat B kategóriájú képzés kertében. A pápai rutinpályát 4 gépkocsival használja, havonta átlagban 15-20 főt vizsgáztat. Pápai kirendeltségének 2001. évi nettó árbevétele a teljes 15.427.958 Ft forgalom 60-70%-a.

• 6.

  Ifj. Novák István egyedül dolgozik másodállású vállalkozóként, időnként nyugdíjas édesapja segít neki. Rutin Autósiskolája csak B kategóriájú képzést nyújt.A pápai rutinpályát 2 személygépkocsival veszi igénybe. 2002-ben 3 tanfolyamot szervezett, átlagban havonta 5 fő vette igénybe a szolgáltatást. 2001. évi nettó árbevétel: 2.615.400 forint.

• 7.

  Gőgős Zoltán egyéni vállalkozó által üzemeltetett Gőgős Autósiskola 1 fő oktatóval dolgozik, évente 40-50 főt, havonta 3-5 főt képez ki. A pápai rutinpályát 1 személygépkocsival használta. 2001. évi nettó árbevétel: 3.010.000 forint.

3. A piac jogi szabályozása

• 8.

  A 20/1992. (VII.21.) KHVM rendelet és annak végrehajtására kiadott 39/1999. KFF szabályzat határozza meg a járművezető képzés és hatósági vizsgáztatás feltételeit. A járművezető képzés a megyei, illetve a fővárosi közlekedési felügyelet engedélye és felügyelete alapján többféle kategóriában, alkategóriában és kombinált kategóriában végezhető.

• 9.

  A fenti jogszabályok alapján a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltétele, hogy a képzésben résztvevők 28 órás közlekedési alapismeretek elsajátítása után elméleti vizsgát tegyenek. Az elméleti alapismeretek oktatása során naponta legfeljebb négy elméleti tanóra tartható. Gyakorlati oktatásban csak az vehet részt, aki sikeres elméleti vizsgát tett. A tanulók kötelesek a gyakorlati képzés keretében maximum 2 óra/nap 9 órás alapoktatásban (ún. rutin), majd ennek sikeres letételét követően 20 órás, maximum napi négy órás oktatásban részt venni és vizsgát tenni. 2002. július 15. napjától kezdődően Pápán a Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet (továbbiakban KF) végzi a vizsgaszervezést.

• 10.

  A gépjárművezető képzést csak olyan képzőszerv végezheti, amely a fenti jogszabályokban előírt személyi-tárgyi feltételeket biztosítani tudja. A tárgyi feltételek között szerepel, és a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet 1. számú mellékletének f./ pontja írja elő, hogy a képzőszerveknek a kategóriás képzésnek megfelelő méretű és kialakítású gyakorlópályával kell rendelkezniük, melynek feltételei: forgalomtól elzárt terület, szilárd útburkolat, alkalmas legyen az előírt gyakorló feladatok biztonságos végrehajtására, és kulturált szociális helyiségekkel rendelkezzen. A fenti számú rendelet személyi feltételt nem határoz meg.

4. Az érintett vállalkozások tevékenysége

Az autósiskolák tevékenysége

• 11.

  A vizsgáló megállapítása szerint az autósiskolák kiélezett küzdelmet folytatnak a tanulók megszerzéséért az egymástól eltérő árak, kedvezmények, akciók terén. A képzőszervek mindegyike eltérő költségstruktúrával rendelkezik. Az eljárás alá vont vállalkozások közül Pápán a Turbo Kft. 7, az Ajkai GVMK 4, a többiek 1-2 (mindösszesen 18) személygépkocsival végeznek oktatást.

• 12.

  A KF által adott kimutatás azt tartalmazza, hogy 2001, 2002-ben az Eniac Kft, a Rutin Autósiskola, a Gőgős Zoltán Autósiskola, az Ajkai 1. sz. GVMK csak B kategóriás képzést nyújtott a tanulóinak. A vizsgált vállalkozásoknál a "B" kategóriás képzés a domináns.

• 13.

  Az eljárás alá vont vállalkozások az alábbi árakat alkalmazták az érintett termékpiacon:

• 14.

  Az adott hónapban jelentkezők száma alapvetően négy csoport közé tagolható: tavaszi (március, április) jelentkezések, nyári szünetben, főként diákok által igénybe vett tanfolyamok, iskolakezdéskor középfokú tanintézetekben szervezett tanfolyamok, decemberi karácsonyi akciós, januárban féléves bizonyítvány megszerzése után induló tanfolyamok. A képzőszervek a gyakorlati oktatást a diákoknak jellemzően reggel hat és nyolc óra között, és iskola után 14 és 18 óra között nyújtják, ezekben az időszakokban a rutinpálya kihasználtsága jelentősen megnő.

• 15.

  Az adott térségben a képzés iránti kereslet 2001-ről 2002-re 9%-al nőtt. Az Eniac Kft. új piaci szereplőként 16, 6%-os piaci részesedést szerzett. A Rutin Autósiskola, az ATI Kft, és a Gőgős Autósiskola tanulói létszáma, és a piaci részesedése az Eniac piacra lépésének köszönhetően jelentősen csökkent. Az Ajkai 1. számú GVMK és a Turbo Kft tanulói létszáma a vizsgált időszakban nőtt, de a piaci 9 %-os keresletnövekedéshez képest a saját keresletük növekedése csak 6 %-ot ért el.

A rutinpálya használata

• 16.

  Pápán a Határ úti rutinpályát 2000-ben alakították ki. A pálya egyúttal vizsgapálya is, ezért tartalmaz olyan berendezéseket, amelyek a gyakorlópályákkal szemben nem követelmények (vizsgabiztosi iroda, fedett indulóhely), illetve több nem kötelezően előírt létesítményt (parkolók, parkosított területek, kerítések, közvilágítás, riasztó, telefon, melegedő helyiségek). A kevésbé komfortos rutinpálya létrehozási költsége is több millió forint, ami a képzőszervek többsége számára lehetetlenné teszi az önerőből történő rutinpálya kialakítást.

• 17.

  A fentiek miatt a rutinpályákat a képzőszervek jórészt bérlik a tulajdonostól. Az eltérő bérleti költségek a komfortosságból, a minőségből, valamint a tulajdonviszonyok különbözőségéből erednek, amely lehet saját tulajdon, bérlemény, vagy hosszú távú térítés nélkül kapott használati jog. Veszprém megyében összesen nyolc rutinpálya található, ezek mindegyike egyúttal vizsgapálya is. A bérleti díjak nagyfokú szóródást mutatnak: 2500 és 20.000 forint között mozognak, a különbség az eltérő komfortfokozatból, és felszereltségből fakad.

• 18.

  Vizsgázni az adott térségben csak a Pápa, Határ u. 28. szám alatti vizsgapályán lehet. Azonban bármely képzőszerv rendelkezhet saját vagy bérelt gyakorlópályával. Pápán az Agrokémia Rt-től bérbevett területen is ki lehet alakítani rutinpályát, de alkalmatlan vizsgapályának, illetőleg alacsonyabb komfortfokozatú, mint a Pápa, Határ u. 28. szám alatti vizsgapálya. Az Agrokémia területén egyetlen eljárás alá vont sem végzett tényleges tevékenységet, jóllehet bérleti díja jelentősen kevesebb lett volna, mint a Határ úti pályáé. A nem vizsgapályán történő gyakorlás növeli a tanulók bukási arányát, ami befolyással lehet a képzőszerv tanulók általi megítélésére.

• 19.

  A KF tulajdonába tartozó Határ úti rutinpálya Ajkán történő üzemeltetésére a KF 2000. november 3-án bérleti szerződést kötött az eljárás alá vont öt képzőszervvel. A bérlők megbízták közös képviselőjüknek az Ajkai I. GVMK vezetőjét, Egyed Károlyt, hogy a szerződésből eredő kötelezettségeiket és jogaikat bérbeadóval és harmadik személlyel szemben teljesítsék. A szerződés szerint, amennyiben a bérlők száma változik, az a szerződésben foglaltakat nem érinti, csupán a bérlők költségviselési arányát változtatja meg. Ennek alapján a bérlők 2000. november 06-án megállapodást kötöttek egymás között a gyakorló és vizsgapálya fenntartásáról, ami a közös használati szabályokat rendezte. A rutinpálya fenntartási költségeit (Vízmű, ÉDÁSZ, szemétszállítás, fenntartási költségek, gondnokok bére, annak járulékai, anyagbeszerzés, télen hó eltakarítás stb.) az autósiskolák közösen viselik. 2001-ben még a KF fizette a teljes víz és villanyszámlát, amit 2002-ben áthárított a képzőszervekre, ami jelentősen megemelte a bérleti díjat minden képzőszervnél, jelenleg gépkocsinként nyolcezer forint körüli összeget kell fizetniük havonta.

• 20.

  A rutinpályát a képzőszervek 2000. október 15-től 16 oktató gépkocsival vették igénybe, 2002 januárjától 18 gépkocsival (Eniac Kft. + 2 személygépkocsi) használták. Jellemzően egy adott gépkocsin egy szakoktató oktat, de tehergépkocsi esetén, illetve alkalomszerűen (Turbo Kft.) előfordul, hogy adott gépkocsin két szakoktató ad órákat. A vizsgálat során beszerzett adatok alapján ki lehet következtetni, hogy egy adott hónapban átlagosan körülbelül 120 és 150 fő közötti tanuló oktatása zajlott a pályán.

5. A kifogásolt piaci magatartások

• 21.

  Az Eniac Kft 2001. júniusában kívánta megkezdeni a gépjárművezető képzést Pápán. állítása szerint Az Eniac Kft. telefonon kereste meg Egyed Károly közös képviselőt a pályahasználat ügyében, de megegyezésre nem jutottak, sőt, már az első beszélgetés is feszült hangulatban ért véget. Ennek oka Egyed Károly szerint az volt, hogy az Eniac Kft. túlzottan agresszívan "jelentkezett be", a piacon levők kiszorításával, ingyenes oktatással fenyegetett. A képzőszervek ezt követőn több alkalommal is olyan magatartást tanúsítottak, amely felvetette a versenykorlátozás gyanúját. Az eljárás során kivizsgálásra került, hogy

• • -

    nem engedték a Határ úton fekvő rutinpályát használni,

• • -

    elzárkóztak az Eniac-kal való együttműködéstől a használat terén,

• • -

    nem működtek vele együtt az elméleti vizsgaszervezés során, végül

• • -

    az Eniac Kft. tevékenységét lejárató hirdetést tettek közzé a helyi lapban.

A rutinpálya használatának megakadályozása

• 22.

  Az Eniac Kft. 2001. júniusában kívánta a képzését megkezdeni Pápán. Az Eniac Kft. a Határ úti rutinpályát a többi képzőszervhez hasonlóan kívánta igénybe venni. A vizsgálat során beszerzett irati bizonyítékok és tanúvallomások alapján megállapítható, hogy az Eniac Kft. 2001. júniusában vette fel a kapcsolatot a közös képviselővel annak érdekében, hogy járuljanak hozzá a pálya használatához

• 23.

  Az eljárás alá vontak nem egyeztek bele a pályahasználatba. Egyed Károly telefonon felhívta a többi autósiskolát: mindenkinek az volt a véleménye, hogy a pálya telítettsége miatt nincs lehetőség mást beengedni a Határ úti pályára. Egyed Károly ezt az álláspontot, mint közös képviselő közölte az Eniac-kal.

• 24.

  Az eljárás alá vontak elutasító álláspontjukat 2001. október 8-i levél formájában írásban is közölték az Eniac Kft-vel. Hozzájárultak volna ugyanakkor a vizsgáztatáshoz a pályán, ha máshol gyakorol. Október 10-i válaszlevelében az Eniac Kft. azt írta, hogy mindenképpen elindítják a képzést, amelyet ilyen "kicsinyes próbálkozásokkal legfeljebb hátráltatni lehet, de megakadályozni nem".

• 25.

  Az Eniac Kft. végül az Agrokémia Kft.-vel kötött szerződést telephelyének használatára, és ezt követően a képzési engedély kiadásáért fordult a KF-hez. A KF ezt követően 2001. november 7-én adta meg a képzési engedélyt.

• 26.

  Az eljárás alá vontak közül Bárány Béla, az ATI Kft. ügyvezetője elismerte, hogy az engedély megtagadásával az Eniac piacra lépését próbálták megakadályozni.

• 27.

  A KF azt nyilatkozta, hogy kezdetben elfogadta a bérlők álláspontját, nem gyakorolt rájuk nyomást, hogy átszervezéssel tegyék lehetővé az Eniac Kft. számára a pálya használatát. Álláspontja szerint a 2000. november 3-án kötött szerződés nem jogosította fel, hogy új képzőszervnek engedélyezze a használatot a bérlők beleegyezése nélkül. A fent említett szerződés 4) pontja szerint "a bérlők köre a kiadott képzési engedélyek függvényében változhat, amelyről a bérlők közös képviselője a bérbeadót értesíteni köteles". A rendelkezés nem határozza meg egyértelműen, hogy ki jogosult dönteni új bérlő bevonásáról. A bérlők kezdettől fogva úgy értelmezték annak a szerződéses rendelkezés alapján, hogy a bérlők közös képviselője értesíti a bérbeadót a bérlők számának változásáról, azaz kizárólag ők jogosultak dönteni. A KF a bérlők álláspontját nem vitatta, nem kívánt velük ellentétes álláspontra helyezkedni.

• 28.

  A KF az Eniac Kft. állítólagos folyamatos nyomása miatt utóbb megváltoztatta álláspontját, és arra következtetésre jutott, hogy vagy az összes képzőszerv számára engedélyezi a pálya használatát, vagy mindegyik képzőszervet eltiltja a használattól.

A rutinpálya 2002. évi üzemeltetésére vonatkozó pályázat

• 29.

  A 2000. november 3-án kötött szerződés 2001. december 31-i hatállyal lejárt, és a kialakult vita miatt nem került a szerződés meghosszabbításra. Novemberben a KF új pályázatot írt ki a pálya 2002-es üzemeltetésére vonatkozóan. A pályázati felhívást megküldte az összes képzőszervnek, így az Eniac Kft-nek is. A pályázati felhívás tartalmazta azt a kikötést is, hogy azonos feltételeket kell biztosítani valamennyi pályázónak az üzemeltetés során. A pályázati felhívásra három pályázó adott be pályázati felhívást: az Eniac Kft., a Turbo Kft., és az Ajkai GVMK. Az Eniac Kft. a pályázat megnyerése után a többi képzőszervnek december 28-án megküldte a pályázathoz csatolt szerződéstervezetet, ami alapján az együttműködést a képzőszervekkel elképzelte. Január 3-ra hívott össze megbeszélést.

• 30.

  A képzőszervek egybehangzóan előadták, hogy miután értesültek, hogy az Eniac Kft. nyerte el a pályázatot, a Turbo Kft-nél 2002. január 3-án tartott megbeszélésen közösen elhatározták, hogy nem működnek együtt az Eniac-kal. A Turbo Kft-nél tartott gyűlésen - az Eniac Kft. kivételével - mindenki ott volt. Az ATI részéről Bárány Béla elmondta, hogy "az ENIAC Kft. is nehéz helyzetbe hozta a képzőszerveket, ők csak visszavágtak." Még a szerződés tervezet kézhezvétele előtt elhatározták, hogy nem működnek együtt vele, "a két sérelmezett pont hiányában sem kötöttek volna az Eniac-kal szerződést." A Turbo Kft. szerint "a többi képzőszerv a morális magatartása miatt nem akart szerződést kötni, ők előzetesen kialakították az álláspontot". Gőgös Zoltán elmondta, hogy "a szerződési feltételek ismerete nélkül eleve elzárkóztam az együttműködéstől, ezért új tanpálya után néztem. Később közösen beszéltük meg a kollégákkal egy közös tanpálya kialakítását." Az Ajkai GVMK szerint a megtagadás igazi oka az volt, hogy tisztességtelen magatartást folytatott az Eniac.

• 31.

  Az együttműködéstől való elzárkózás okaként az eljárás során több tényezőt is felsoroltak, így például a magasabb bérleti díjat, a magasabb üzemeltetési költségeket, illetve a szerződés azon rendelkezését, mely szerint az üzemeltető átmeneti jelleggel a járművek oktatási igényét korlátozhatja.

• 32.

  Az eljárás alá vontak január 7-én kérték a KF-t, hogy az Agrokémia pályát minősítse. A bérleti szerződést két nappal korábban megkötötték.

• 33.

  A KF 2002. január 10-re összehívta az összes képzőszervet, beleértve az Eniac Kft-t is. A KF vagy az összes üzemeltetőnek, vagy egyiknek sem kívánta engedélyezni a pályahasználatot. Miután megkísérelte a képzőszerveket összebékíteni, ennek sikertelensége után az Eniac Kft. lemondott az üzemeltetői jog gyakorlásáról és az Ajkai GVMK lett ismét az üzemeltető. Az Eniac Kft. lemondása feltételeként jelölte meg, hogy az új üzemeltetőnek vele is szerződést kell kötnie.

• 34.

  Az Ajkai GVMK állítása szerint azért mentek vissza, mert az Agrokémia pálya a város szélén van és ott nem lehet vizsgáztatni. Novák és Gőgös csak azért mentek vissza a Határ úti pályára, mert a többiek így döntöttek.

• 35.

  A tárgyaláson az eljárás alá vontak elismerték, hogy az Eniac Kft. beengedését követően a pálya még inkább zsúfolttá vált, gyakran kell a gyakorlópályán kívül gyakorolniuk, de ennek ellenére a tanulók vizsgaeredményei nem romlottak érzékelhető mértékben.

Az elméleti vizsgaszervezés

• 36.

  A vizsgákat a 20/1992 (VII. 21.) KHVM rendelet szerint a KF és a képző szervek egyaránt szervezhetik. Évek óta a képzőszervek szervezték a vizsgát Pápán. Az elméleti vizsgát minimum 20, maximum 40 fővel lehet megtartani. A képzőszervek nem mindig tudtak kiállítani 20 fő vizsgázót, ezért többször összefogtak, és közösen jelentették a vizsgázóikat vizsgára.

• 37.

  A KF elmondta, hogy az Eniac Kft. új piaci szereplőként nem tudott mindig kiállítani 20 főt, ezért azzal a kérelemmel fordult a képző szervekhez, hogy vele is dolgozzanak össze a 20 fő kiállításában. Az Eniac, tapasztalva az eljárás alá vontak tartózkodó hozzáállását, a KF-hez fordult, aki 2002-ben több alkalommal kérte a képzőszerveket, hogy működjenek együtt az Eniac-kal, mert ellenkező esetben magához vonja a vizsgaszervezést. A KF által küldött kimutatás szerint a KF nyolc alkalommal berakta az Eniac Kft. tanulóit más képzőszervek tanulóihoz, illetve 2002. január 15-én egy alkalommal engedélyezték az Eniacnak, hogy a képzés beindításának nehézségeit áthidalva 14 fős elméleti vizsgát szervezzen.

• 38.

  Az ATI Kft. a KF kérésére kétszer működött együtt elméleti, egyszer gyakorlati vizsgán, de állítása szerint hozzá közvetlen megkeresés nem érkezett. A Turbo Kft-t, Novák Istvánt sem kereste meg Eniac Kft. közvetlenül, a tisztességes kérést engedélyezték volna. Az Ajkai GVMK előzetes álláspontra írt válaszában előadta, hogy "nem fog egyik képzőszerv sem alkalmazkodni saját tanulói kárára", csak helyhiány miatt nem működött együtt, a többi képzőszervvel szokásos alapon dolgozott össze. Gőgös Zoltán elismerte, hogy a KF megkereste, de nem volt hajlandó az Eniac-kal együttműködni, inkább a többi képzőszervvel töltötte fel a 20-as keretet.

• 39.

  Az Eniac Kft., illetve a KF kérései sorozatos elutasítása miatt a KF az elméleti vizsgák szervezését saját hatáskörbe vonta 2002. július 16-án. Ennek eredményeképp ettől az időponttól kezdve a KF kéthetente szervezi az elméleti vizsgákat, melyekre bármelyik képzőszerv létszámtól függetlenül jelentheti a tanulóit.

A hirdetés

• 40.

  Az eljárás alá vontak által kifogásolt reklám 2002. június 6-án jelent meg a Favorit újságban, amely Pápán és vonzáskörzetében hetente megjelenő ingyenes reklámkiadvány. E szerint "... a fent említett autósiskolák elítélik az Eniac oktatóközpont által megjelenített etikátlan hirdetést, mivel az megalapozatlan és a jelentkezőket félrevezeti! Ugyanis, a 2*2 hetes oktatás elméletileg és gyakorlatilag is egyaránt kivitelezhetetlen és szabálytalan! A tisztességes piaci magatartást nem a félrevezető hirdetések, hanem a szolgáltatás színvonalának csúcson tartása jelenti! Jelentkezzen az alábbi autósiskolák tanfolyamaira, hogy meggyőződjön szolgáltatásaink színvonaláról!" - aláírás: az öt autósiskola neve.

• 41.

  Az Ajkai I. sz. GVMK adta fel a hirdetést, amelyhez többi cég előzetesen hozzájárulását adta. A Turbo Kft. állítása szerint ő nem tudott a hirdetésről, csak utólag értesült az akcióról. Az ATI Kft. szerint az ügyvezető igazgató nem tudott róla, csak a pápai oktató járult hozzá.

• 42.

  Az Eniac Kft. egy levél kíséretében értesítette a KF-t, hogy megjelent az újságban a képzőszervek közös hirdetése, és hogy a hirdetést a képzőszervek a rutinpályánál is kifüggesztették. A KF azonnal utasította a GVMK-t, hogy távolítsák el a hirdetést a rutinpályáról, ami ezt követően meg is történt.

6. A vizsgálat álláspontja

• 43.

  A vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a képzőszervek az Eniac-kal szemben azzal a szándékkal egységesen léptek fel, hogy megakadályozzák, illetve korlátozzák annak piacra jutását, amely magatartásuk a Tpvt. 11. § (1) és (2) bekezdésének d) pontjainak rendelkezéseibe ütközik. Indítványozta a jogsértés megállapítását, a törvénysértő magatartás további folytatásának megtiltását és bírság kiszabását.

• 44.

  A Határ úti rutinpályához való hozzáférés megakadályozása kapcsán, a nyitvatartási idő, a képzés ideje, és az átlagos tanulószám elemzése alapján a vizsgálat megállapította, hogy a pálya kihasználtsága alacsony, a csúcsidőben a pálya fokozottabb kihasználtsággal működik ugyan, de nem minősül telítettnek. Az eljárás alá vont vállalkozások 16 személygépkocsival vették igénybe a pályát 2001-ben, ehhez képest az Eniac két gépkocsija nem fokozta jelentősen a pálya kihasználtságát, elhanyagolható a 16 gépkocsihoz képest. Megfelelő időbeli és technikai átszervezéssel 2001-ben az Eniac pályára lépése megoldható lett volna. Ezt támasztja alá az a tény, hogy 2002-ben már az Eniac is a pálya használói közé tartozott, és az alapoktatás minőségében jelentős változás nem történt. Amennyiben az lett volna a szándékuk, hogy az Eniacot 2001-ben engedjék használni a pályát, akkor a pályahasználat átütemezésére már akkor sor kerülhetett volna.

• 45.

  Ami a 2002-es pályázatot illeti, a vizsgálat megállapítása szerint a képzőszervek hivatkozása a szerződéstervezet két pontjára nem szolgáltatott megfelelő alapot az együtt nem működésre. A képzőszervek eleve elzárkóztak az Eniac Kft-vel való együttműködéstől. A képzőszervek azáltal, hogy nem működtek együtt az Eniac-kal, ellehetetlenítették a munkáját, mert egyedüli bérlőként sokkal nagyobb anyagi terhet jelentett volna a pálya fenntartása, mivel a fix költségeket nem tudta volna más képzőszervvel megosztani. Az a tény is mutatja, hogy csak az Eniac-kal szemben érzett ellenérzés motiválta őket a pálya elhagyására, hogy az Ajkai GVMK üzemeltetésével elfogadták a pályát magasabb költségekkel.

• 46.

  A vizsgáló megállapíthatónak tartotta, hogy a képzőszervek közös elhatározás alapján elzárkóztak az Eniac Kft-vel való együttműködéstől az elméleti vizsgák lebonyolításához szükséges 20 fő kiállításában. Nem fogadja el a képzőszervek védekezését, miszerint nem érkezett feléjük ilyen irányú megkeresés, mert a KF az Eniac Kft. kérésének sorozatos elutasítása miatt több alkalommal felszólította a képzőszerveket az együttműködésre, és ennek eredménytelensége miatt vonta végül magához a vizsgaszervezést. Az Eniac Kft. a fenti magatartásuk miatt az elméleti oktatás után sokszor csak több hetes késéssel tudta a tanulóit levizsgáztatni. A késedelmes vizsgáztatás alkalmas volt az Eniac Kft. jó hírnevének csökkentésére, illetve a tanulók számának elveszítése miatt versenyhátrányba került a többi képzőszervhez képest, mert ennek következtében nála jóval hosszabb idő alatt lehetett jogosítványt szerezni, és ennek a híre Pápán gyorsan elterjedt.

• 47.

  A vizsgálat megállapítása szerint az Eniac hirdetése nem arra utal, hogy 1 hónap alatt nála jogosítványt lehet szerezni, hanem 2 hét elméleti és külön két hét gyakorlati képzést nyújt. Az a kijelentés, hogy nála lehet leggyorsabban jogosítványt szerezni, nem a 2×2 hét képzésre utal, hanem attól külön értelmezendő. A 2 hét elméleti képzés megvalósítható, mert naponta 4 órával számolva a 28 elméleti órát egy hét alatt le lehet oktatni. A gyakorlati képzés alap 9 óráját napi 2 órával 5 napot jelent, a 20 főoktatási óra napi 4 órával számolva újabb 5 nap alatt oktatható. A vizsgálat álláspontja szerint az Eniac hirdetése nem indokolta a képzőszervek egységes ellenhirdetését. A hirdetés alkalmas volt az Eniac szolgáltatása színvonalának megkérdőjelezésére, és az iskola hírnevének rontására, mert megingatta az Eniac képzésébe vetett bizalmat.

7. Az eljárás alá vontak védekezése

• 48.

  Valamennyi eljárás alá vont tagadta, hogy versenykorlátozó módon megállapodtak volna egymás között vagy összehangolták volna magatartásukat. A vizsgált cselekményeket az Eniac Kft. agresszív, tisztességtelen piacralépése előzte meg. Ellentmondásosnak, egyoldalúnak tartották, hogy a tisztességtelen Eniac Kft-vel szemben nem folyik hatósági eljárás. Nem várható el a piacon levő vállalkozásoktól, hogy saját piaci pozíciójuk romlása árán engedményeket tegyenek a tisztességtelen eszközöket alkalmazó konkurens számára.

• 49.

  Az Ajkai GVMK állítása szerint nem sértette meg a Tpvt-t, amikor elzárkózott az Eniac Kft. piacra jutásának különböző jogi eljárásaitól. Részéről nem állt fenn versenykorlátozó szándék. A Határ úti gyakorlópálya használatát nem a "szép bemutatkozása", hanem a pálya telítettsége miatt utasították el. 150 fő gyakorlópályán töltött ideje 150*9, azaz 1350 óra, amit ha elosztunk a havi oktatási napok számával (átlag 18), 75 órát kapunk, amit ha tovább osztunk az oktató járművek számával (ami 16), 4.6 órát fogunk kapni. Ez azt jelenti, hogy a pálya túltelített. Feltételezhető, ha a 16 járműből öt használja a pályát, akkor a hatodiknak nem lesz elegendő hely. Hiányolta, hogy a vizsgálat nem tárta fel, hogyan kaphatott az Eniac Kft. képzési engedélyt az Agrokémia Kft. területének használata mellett. A 2001. decemberi üzemeltetési pályázatot is gyanús körülmények között nyerte meg az Eniac Kft. A magas árak miatt nem voltak hajlandók együttműködni a pályázat nyertesével. A vizsgáztatások kapcsán határozottan kijelentette, hogy csak saját tanulóira van tekintettel, egyik képzőszervhez sem alkalmazkodik tanulói kárára. Sérelmezte, hogy hosszú éves gyakorlatot megszüntetve a KF magához vonta a vizsgák szervezését. Az Eniac Kft. hirdetése valótlan állításokat tartalmazott, ez késztette őket az ellenhirdetés feladására. Előadta végül, hogy a vizsgálati jelentésben jelzett bírság mértéke túlzottan magas. Hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a közös képviselőként előadott álláspontja és az Ajkai GVMK véleménye között. Indítványozta, hogy a Versenytanács a KF részéről kérjen választ a következő kérdésekre:

• • -

    Jogszerű volt-e az Agrokémia telephelyére kiadott képzési engedély?

• • -

    Az üzemeltetési pályázat jogszerű volt-e?

• • -

    Miért borította fel a 30 éve fennálló és jól működő vizsgáztatási rendszert?

• • -

    Miért van versenyelőnyben a gyakorlópálya üzemeltetője?

• 50.

  Novák István tagadta, hogy bárkivel egységben fellépett volna az Eniac KFt-vel szemben, annak piacrajutását nem akadályozta. Szuverén joga eldönteni, hogy kivel működik együtt. Sem a pályahasználat, sem a vizsgázatás kapcsán nem kereste meg őt az Eniac Kft. Írásos nyilatkozatában több, az Eniac Kft. szakmai hozzáértését kétségbe vonó állítást tett. Véleménye szerint a Határ úti pálya bármikor helyettesíthető másik pályával, mert a szegély és az oszlopok közötti távolság ugyanannyi Budapesten, Veszprémben és Pápán is. Állítása szerint a zsúfoltság miatt diákjai többször késedelmet szenvedtek a Határ úti pályán. A bírság kilátásba helyezett összege ellehetetlenítené másodállásban végzett vállalkozását.

• 51.

  Az ATI Kft. és a Turbo Kft. együttesen előterjesztett nyilatkozatában szintén visszautasították a vizsgálati jelentésben és az előzetes álláspontban foglalt versenyhivatali álláspontot. A vizsgálat alá vont autósiskolák között kiélezett küzdelem folyik a tanulók megszerzésért az egymástól eltérő árak és kedvezmények terén. A Határ úti gyakorlópálya használatára "kényszerközösség" jött létre. A gyakorlópálya 2001-ben teljesen telített volt. Az 50 perces foglalkozás helyett a tanulók csak 35-40 percet tudtak a pályán tölteni. Az oktatók emiatt sok esetben kénytelenek forgalommentes helyeken gyakorolni (pl. üres parkolóban). 2002-től a KF biztosította az Eniac Kft. 2 autója részére a gyakorlást, ami miatt a pálya még jobban telítetté vált, 25-30 peres gyakorlást eredményezve, ami a képzés színvonalát negatívan befolyásolta. Megalapozatlan a piacrajutás megakadályozásának vádja, mert az Eniac Kft. viszonylag kis anyagi ráfordítással tudott pályát bérelni az Agrokémia Rt-től - ahol azonban ténylegesen oktatást nem is folytatott. A telítettség kapcsán külön számítást terjesztett elő. E szerint minimum 120 fővel számítva havonta 1080 óra (50 perc) szükséges. A tanpálya hétközben reggel 6-tól este 19-ig van nyitva, szombaton 14 óráig, ez havonta átlag 22 munkanapot számítva 264 óra. A rutinpályán a tanulóknak kilenc feladatot kell megtanulniuk, a pálya nagyságából adódóan minden feladatból csak egyet lehetett kialakítani. Ebből következik, hogy a rutinpálya már 16 járművel is telített volt. Fontos figyelembe venni azt is, hogy a tanulók 90-95 %-a iskolai tanuló, akik csak iskolai időn kívül oktatathatók.

• 52.

  Megállapíthatónak tartották, hogy az Eniac Kft. gazdasági erőfölénnyel akart visszaélni, amikor a Határ úti rutinpálya használatáért 2-3-szor magasabb díjakat követelt. Az Eniac Kft. piacra lépéséig a vizsgaszervezéssel nem volt gond, mert mindegyik képzőszerv vagy saját maga vagy együttesen oldotta meg az elméleti vizsgaszervezést. Nem piacellenes magatartás az, ha a képzőszervek a saját maguk által fenntartott és finanszírozott oktatási létesítményükbe mások hallgatóit nem kívánják beengedni. Ennek ellenére az ATI Kft. a KF kérésére térítés nélkül befogadta az Eniac Kft. hallgatóit; ilyen kérés teljesítésétől a Turbo Kft. sem zárkózott volna el. Az Eniac Kft. hirdetése a Tpvt-be ütköző tisztességtelen paci magatartásnak minősíthető.

• 53.

  Indítványozták, hogy a Versenytanács tanúként hallgassa meg a Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatóját arról, hogy az Eniac Kft. rendelkezett-e a képzési feltételekkel, tanulóit milyen időintervallumban vizsgáztatta le, valamint a képzőszervek milyen együttműködést tanúsítottak az elméleti és gyakorlati vizsgáztatás során az Eniac Kft-vel. Indítványozták továbbá, hogy a Versenytanács rendeljen ki független szakértőt annak megállapítására, hogy a képzési előírások alapulvételével 2011-ben telítettnek minősíthető-e a Határ utcai pálya.

• 54.

  Elfogultsági bejelentést tettek az előadó versenytanácstag és a vizsgálati jelentést készítő két vizsgálóval szemben, mivel teljes egészében magukévá tették a bejelentést tevő Eniac Kft. álláspontját a rutinpálya kihasználtságára vonatkozóan. Bárány Béla, az ATI Kft. ügyvezető igazgatójának meghallgatásáról készül öt oldalas feljegyzés valótlanságot tartalmaz a képzőszervek versenykorlátozó szándéka kapcsán, a feljegyzésből nem tűnik ki sem felvételének időpontja, sem módja, senki nem írta alá, így az nem felel meg a törvényes iratkezelési szabályoknak.

• 55.

  Írásos nyilatkozatot tett továbbá a Járművezető-szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesülete, amelyben irreálisnak tartották a GVH piacmeghatározását. A képzési engedély kiadása ugyanis a megyei közlekedési felügyeletek illetékességi területéhez igazodik. Ennek megfelelően természetes piaci magatartásnak fogható fel a helyben működő autósiskolák GVH által kifogásolt reakciója. Ha valaki tisztességtelenül járt el, az az Eniac Kft. volt, például az ingyenes elméleti képzés meghirdetésével.

• 56.

  A képzőszervek szerint a hirdetés nem az Eniac Kft. ellen irányult, hanem az Eniac Kft. hirdetésének tartalma ellen. Egyöntetűen sérelmezték az Eniac hirdetéseit, amiben ingyenes elméleti képzést és 2×2 hetes képzést hirdettek a Pápai Hetitipp újságban. Állításuk szerint az Eniac Kft. újsághirdetésében a fogyasztókat megtévesztette, teljesíthetetlen szolgáltatást ígért, amikor két hét elméleti, két hét gyakorlati oktatással azt ígérte a szolgáltatást igénybe vevőknek, hogy "jogosítványt leggyorsabban képzéseinken szerezhet". Azt sugallta, hogy az Eniac 1 hónap alatt minden hozzá jelentkezőnek jogosítványt tud juttatni. A B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltétele, hogy a képzésben részt vevők 28 órás közlekedési alapismeretek után elméleti vizsgát tegyenek, majd ezt követően 9 órás alapoktatás és minimum 20 órás gyakorlat után vizsgát tegyenek.

II.

Jogi értékelés

A versenykorlátozó megállapodások és összehangolt magatartás tilalma

• 57.

  A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdés pontja szerint e tilalom vonatkozik különösen a piacralépés korlátozására.

Egymástól független vállalkozások

• 58.

  Az eljárás alá vont vállalkozások gazdasági tevékenységet folytatnak, és a Tpvt. 15. §-a értelmében egymástól függetlenek, ezért - függetlenül attól, hogy ezt milyen jogi keretek között teszik - a Tpvt. szempontjából vállalkozónak minősülnek, a közöttük létrejött egyezség a Tpvt. 11. § alá eshet.

A versenykorlátozó megállapodás vagy összehangolt magatartás

Megállapodás vagy összehangolt magatartás

• 59.

  A Tpvt. 11. § nem csak a megállapodás, hanem az összehangolt magatartás formáját öltő versenyellenes magatartásokat is egyaránt tiltja.

• 60.

  Az eljárás során feltárt bizonyítékok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vontak között megegyezés jött létre a tekintetben, hogy az Eniac Kft. piacralépését megakadályozzák, vagy legalábbis megnehezítsék. A vizsgált magatartások egységükben azt mutatják, hogy az Eniac Kft. tisztességtelennek ítélt piacralépése védekezési reakciót váltott ki, melyeket az eljárás alá vontak egymással összehangolva valósítottak meg.

• 61.

  A képzőszervek álláspontjukat egymás szándékának figyelembe vételével alakították ki, előzetesen egyeztették a közös fellépést, tevékenységük megszűnt önálló piaci magatartás lenni, az új piacralépésből adódó fenyegetettségre azonos üzleti érdekeik által motiválva egységesen, egyeztetett módon reagáltak.

Érintett piac

• 62.

  Adott magatartás versenyhatásait az érintett piacon lehet vizsgálni. A Tpvt. 14. § (1) alapján az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi piac figyelembe vételével kell meghatározni. A megállapodás tárgyát alkotó árun kívül figyelembe kell venni az azt- felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel- ésszerűen helyettesíthető árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.

• 63.

  Megállapítható, hogy a B kategóriás képzés a meghatározó az egyes vállalkozások tevékenységi körében, az Eniac KFt. is erre a területre kívánt betörni, így ezen eljárás céljából érintett árupiacnak a B kategóriás, személygépkocsi-vezető képzés szolgáltatásának piaca tekintendő, amely más szolgáltatással ésszerűen nem helyettesíthető.

• 64.

  Földrajzi terület jelen esetben az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja a szolgáltatást igénybe venni. A földrajzi piac így Pápa és közvetlen vonzáskörzete. A szolgáltatás természetéből adódik ugyanis, hogy a tanulni kívánók lakhelyükön vagy az ahhoz legközelebb eső városban vegyék igénybe a szolgáltatást. Versenyjogilag irreleváns az, hogy más városokban is hasonló kialakításúak a gyakorlópályák, vagy hogy a hatóság mekkora földrajzi területre adja ki a képzőszerveknek az engedélyt.

• 65.

  A fenti piacmeghatározásból következően alapvető jelentősége van a gyakorlópálya használatának, amely nélkül a járművezető képzési szolgáltatást nem lehet nyújtani Pápán. A megyében üzemelő rutinpályák egymással a 25-50 kilométeres távolság miatt nem helyettesíthetőek. Ez azt jelenti, hogy a Pápán működő képzőszervek a megnövekedett idő és költségtényező miatt nem tudják versenyhátrány nélkül egy másik településen lévő rutinpályát használni. A Pápa városában újonnan kialakítható rutinpályák a magasabb komfortfokozat és vizsgalehetőség miatt nem helyettesítik a Határ úti pályát. Fontos azt is megjegyezni, hogy a lényegesen alacsonyabb bérleti díj ellenére ténylegesen egyetlen eljárás alá vont sem folytatott képzést az Agrokémia területén kialakított pályán. A Versenytanács egyetért a vizsgálat megállapításával, mely szerint az a rutinpálya, amelyik vizsgapálya is egyben, nem helyettesíthető kellőképpen a csak képzés céljára szolgáló rutinpályákkal.

A Határ úti rutinpálya közös használata

• 66.

  A piacgazdaság akkor működik optimális szinten, ha minden szereplő önállóan, legjobb tudása szerint alakítja piaci magatartását. Vannak azonban olyan kivételes helyzetek, amikor éppen a piaci szereplők együttműködése szükséges a piac megfelelő működéséhez. Jelen esetben is erről van szó: léteznek olyan szűk piaci keresztmetszetek, amelyek szükségessé teszik az autósiskolák együttműködését. Ha a piacon levő vállalkozások a közöttük meglevő, korlátozott érdekközösség miatt egymással akarategyezségben megtagadják az együttműködést az újonnan belépni szándékozó vállalkozóval, akkor versenykorlátozó cselekményt valósítanak meg. Az együttműködés megtagadása csak akkor lehetne indokolt - és így versenysemleges -, ha minden tőlük telhetőt megtettek volna a helyzet folytán szükségszerű együttműködés érdekében, de az rajtuk kívül álló, objektív okból nem lett volna lehetséges.

• 67.

  A Versenytanács nem tartotta szükségesnek állást foglalni a gyakorlópálya telítettsége, illetve annak mértéke tárgyában. Tény ugyanis, hogy az Eniac Kft. jelenleg a többi képzőszervvel együttesen használja a pályát - mégha nem is a legideálisabb körülmények mellett -, ami azt mutatja, hogy a pálya szűk keresztmetszete nem lehetett objektív akadálya annak, hogy még egy képzőszerv belépjen a pápai piacra. Egyébiránt, mégha megállapítható lenne is a rutinpálya telítettsége, annak elsődleges okának nem az új szereplő megjelenése, hanem a tanulók létszámának évről évre való növekedése tekinthető.

• 68.

  A Versenytanács a jogsértés megállapíthatósága tekintetében nem tartotta szükségesnek minden kétséget kizáróan tisztázni a pálya telítettségének kérdését, már csak azért sem, mert a 2001. júniusi elutasítás 11. §-ba ütközését nem találta egyértelműen bizonyítottnak. A közös bérlet tényéből eredően új szereplő jelentkezésekor szükségszerű, hogy a bérlők megvitassák a pályahasználat kérdését. Nem volt megnyugtatóan bizonyított, hogy valódi, közös megállapodás született közöttük: a tárgyalásokon előadottakból az derült ki, hogy a közös képviselő egyenként megkereste telefonon az eljárás alá vontakat, és azokkal külön-külön tárgyalt a pályahasználat kérdésében. Nem volt szükség megállapodásra ahhoz, hogy az érintett vállalkozók önmagukban, egymással nem egyeztetve azonos tartalmú, a közös képviselő véleményével is egybecsengő elutasító választ adjanak.

• 69.

  A 2001. nyarán történtek - ha azok nem is értékelhetők önmagukban a 11. §-t sértő megállapodásként - mindenesetre mutatják, hogy a pápai autósiskolák között ebben az időszakban ellenérzés alakult ki a "status quo"-t felrúgó új piacralépővel szemben.

• 70.

  Miután az Eniac Kft. piacra lépését a képzőszervek nem tudták megakadályozni, a tevékenységét próbálták meg korlátozni, ellehetetleníteni. 2002. január elején kifejezetten megállapodtak abban, hogy az Eniac-kal, mint "gyanús körülmények között" pályázatnyertes üzemeltetővel nem fognak együttműködni. Tisztában kellett lenniük azzal, hogy az Eniac Kft. egymaga nem fogja tudni nyereségesen üzemeltetni a Határ úti pályát. Elzárkózásuk nem indokolható ésszerűen a szerződés egyes pontjainak elfogadhatatlanságával; az abban foglaltak nem feltétlenül érintették mindegyiküket egyformán, másrészt meg sem próbálták tárgyalás révén módosítani az Eniac Kft. szerződés javaslatát.

• 71.

  A Versenytanács az ügy eldöntése szempontjából közömbösnek tartotta az eljárás alá vontak azon felvetését, mely szerint az Eniac Kft. tisztázatlan körülmények között kapott működési engedélyt (nem rendelkezvén gyakorlópályával). Az engedély megadása a közlekedési felügyelet hatásköre, azt nem vitathatóan megadta az Eniac Kft-nek; a versenyhatóságnak nincs arra jogköre, hogy érvényesen kiadott engedély jogszerűségét saját eljárásában megkérdőjelezze.

Együttműködés az elméleti vizsgaszervezés terén

• 72.

  Az eljárás alá vontak elzárkóztak az Eniac Kft-vel szemben az elméleti vizsgára történő jelentkezés során az együttműködéstől. Egyikük sem működött együtt az Eniac Kft. kérésére, csupán a KF fellépését követően került sor az ATI esetében közös vizsgaszervezésre. Annak ellenére, hogy a 11. § szerinti megállapodás vagy összehangolt magatartás az együttes elzárkózás vonatkozásában nem nyert bizonyítást, e magatartásuk jól illeszkedett az egységes versenykorlátozó, piacvédő stratégiájukba.

A közös Eniac-ellenes hirdetés

• 73.

  A képzőszervek terhére írható, hogy a rutinpályán és Pápa egész körzetében megjelenő heti reklámújságban is kifüggesztették a hirdetést, ami ennek következtében jelentős hatással lehetett az Eniac Kft. tevékenységére, alkalmas volt piaci pozíciója meggyengítésére.

• 74.

  A Versenytanács nem tartja elfogadhatónak az ATI Kft. és a Turbo Kft védekezését, mely szerint azok ügyvezető igazgatói nem adták beleegyezésüket. Ennek ellentmond egyrészt a közös képviselő Egyed Károly nyilatkozata, mely szerint a képzőszervek előzetesen hozzájárulásukat adták az ellenhirdetéshez, annak anyagi terheit is közösen viselték. A Vj-145/2001. sz. ügyben (melyet érdemben helyben hagyott a Fővárosi Bíróság 2003. május 12-i ítélete) már kifejtette a Versenytanács, hogy versenyjogi szempontból akkor is létrejön egy megállapodás, ha az a polgári jog vagy társasági jog előírásai alapján érvénytelennek bizonyulna. A Versenytanácsnak nem feladata megítélni, hogy adott megállapodás polgári jogi szempontból létező, érvényes, hatályos szerződés-e. A versenyjog alkalmazhatósága szempontjából a vállalkozások közötti akarategyezséget kell bizonyítani. Ezt jelen esetben kellőképpen alátámasztja, hogy a hirdetés feladását követően - mégha az nem is a jogosulttól, hanem pl. az oktatószerv egyik oktatójának hozzájárulásával született - a vállalkozások utóbb nem határolódtak el a hirdetés tartalmától, üzenetétől.

• 75.

  Jelen eljárásban a Versenytanács nem minősítheti azt, hogy az Eniac Kft. hirdetése, illetve az arra adott válaszlépés alkalmas-e a jó hírnév megsértésére (e tekintetben GVH hatáskör nem is áll fenn) vagy fogyasztók megtévesztésére. A Versenytanácsnak ebben az eljárásban nem a reklám értékelése, hanem a többi autósiskola egyeztetett fellépésének vizsgálata volt a feladata. Az eljárás alá vontak nincsenek elzárva attól, hogy külön eljárásban sérelmezzék az Eniac Kft. esetleges fogyasztó megtévesztésre alkalmas hirdetését.

Összegzés

• 76.

  A Versenytanács álláspontjának kialakítása során figyelembe vette azt, hogy egy kialakultnak vélt piacra új szereplő érkezése, különösen, ha az "agresszív módon" történik, feszültségekhez vezethet. Egyetlen piaci szereplőtől sem várható el, hogy örüljön az újabb versenytárs megjelenésének, mindenkinek jogában áll önállóan ellenlépéseket tenni (pl. árengedmények adása, fokozott reklámtevékenység, ingyenes oktatás, stb.). Sem a belépés vélt agresszivitása - amennyiben az a törvényes határokon belül marad -, sem a "fenyegetésre" adott válasz önmagukban nem tekinthetők versenyellenesnek - sőt, éppen ezek jelentik a versenyfolyamat lényegét. Versenyjogot sértőnek csupán az minősül, ha a piacon levők a belépővel szemben egymással egyeztetve lépnek fel. Ez egyrészt alkalmas az újonnan belépő által támasztott nagyobb verseny semlegesítésére, másrészt a piacon levők közötti versenyfolyamatban is torzulásokat okozhat, azáltal, hogy a közöttük lévő verseny intenzitásának csökkenését eredményezheti.

• 77.

  Az Eniac Kft. állítólagos tisztességtelen piaci magatartása nem menti a piacon levők összehangolt, bojkottáló magatartását. Egy jogellenesnek, tisztességtelennek érzett versenytársi akcióra a piacon levő vállalkozások nem reagálhatnak szintén törvényellenes módon, különösen nem kollektíven, akarategységben eljárva, hanem a megfelelő hatáskörrel rendelkező állami szervekhez kell fordulniuk.

• 78.

  Az eljárás során vizsgált magatartások összességükben veszélyeztették a pápai autósiskola piacon a verseny fennmaradását. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a rutinpálya használatát érintő magatartásukkal a kívánt hatást csak részben tudták elérni, mert nem tudták megakadályozni az Eniac Kft. piacratörését; csupán késleltették, megnehezítették, költségesebbé tették azt.

III.

A jogsértés szankciói

• 79.

  A Tpvt. 78. § szerint az eljáró versenytanács - az előbbieken túlmenően - szükségesnek tartotta bírságot is kiszabni. A bírság összege nem lehet több a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének 10 %-ánál. A kiszabott bírságok egyrészt arányosak az elkövetett jogsértéssel, másrészt bizonyos elrettentő erőt is hordoznak. A Tpvt. 78. (2) bekezdése példálódzó felsorolását adja a bírság összegének mérlegelésekor alkalmazható szempontoknak. A Versenytanács jelen esetben - követve az elmúlt évek gyakorlatát - a következőképpen súlyozta a törvény szerinti bírságkiszabási szempontokat.

• 80.

  Elsőként azt szükséges rögzíteni, hogy versenytárs piacralépését megakadályozni kívánó, bojkottáló megállapodás, illetve összehangolt magatartás a súlyosabb versenykorlátozások közé tartozik. A verseny veszélyeztetettségét közepesnél valamivel enyhébbnek tekintette a Versenytanács: egyrészt az eljárás alá vontak következetesen, több alkalommal, több módszerrel kívánták versenyellenes céljukat elérni, másrészt viszont nem bizonyított, hogy adott piacon a verseny teljesen kizárásra került - csupán a meglevő verseny további erősödésének akadályozásáról lehet beszélni.

• 81.

  Az eljárás alá vontak magatartásukat megvalósították, ami az érintett földrajzi piac egészét érintette, a jogsértők között szerepelt valamennyi piaci szereplő, így annak potenciális hatása jelentősnek mondható. A természetét tekintve súlyos jogsértés piaci hatásainak értékelésekor tekintetbe vette ugyanakkor a Versenytanács, hogy a jogsértést elkövetők nem érték el céljukat, csupán késleltetni, megnehezíteni tudták a piacralépést, így a jogsértés tényleges hatása csekélynek nevezhető. A szolgáltatást a Versenytanács nem tekinti gazdasági szempontból kiemelkedő fontosságúnak, nincs hatás más árupiacokra sem, így ezeket nem vette figyelembe súlyosbító szempontként.

• 82.

  Az eljárás alá vontak jogsértéshez való viszonyulása kapcsán a Versenytanács figyelembe vette magatartásuk felróhatóságát: tisztában voltak magatartásuk versenyellenes hatásával, céljuk éppen e hatás elérése, piacuk védelme volt. Értékelte ugyanakkor azt is, hogy az eljárás alá vontak magatartását az Eniac Kft. agresszív belépése váltotta ki, ami ugyan azt nem menti, de legalábbis érthetővé teszi.

• 83.

  A Versenytanács - ellentétben a vizsgáló indítványával - nem látta indokoltnak a többiekhez képest relatíve magasabb bírságot kiszabni az Ajkai GVMK-ra. Igaz, hogy a jogsértésben aktív szerepet játszott, de ez természetszerűleg adódott közös képviselői státuszából, nem mondható, hogy a többi eljárás alá vonthoz képest ellenségesebben lépett volna fel a piacukat fenyegetővel szemben.

• 84.

  A Versenytanács az egyes vállalatok érintett piacon realizált 2001. évi forgalmát vette a bírságszámítás alapjául. Ez tükrözi ugyanis legjobban a jogsértés időtartama alatt az egyes vállalkozások piaci súlyát. Ily módon biztosítható, hogy a nominálisan eltérő összegű bírságot azonos mértékű szankcióként éljék meg a jogsértő vállalkozások. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a bírságok mértéke nem közelíti meg a Tpvt. 78. §-ában meghatározott 10 %-os bírsághatárt, az a vállalkozások pápai tevékenysége során realizált forgalmának kb. 2 %-át teszi ki. E bírságszámítási módszerrel a két eljárás alá vont egyéni vállalkozóval szemben olyan alacsony - tízezres - nagyságrendű bírság kerülhetett volna kiszabásra, amelyet a Versenytanács nem tartott indokoltnak, mivel attól nem lett volna várható a büntető hatás elérése, a jogsértés megállapítása vélhetően kellő elrettentő erőt, orientációt jelent számukra jövőbeni piaci viselkedésük törvénybarát alakítása érdekében.

IV.

Eljárási kérdések

• 85.

  A Versenytanács az egyes eljárás alá vontak által előterjesztett bizonyítási indítványoknak nem adott helyt, mivel azok olyan tények bizonyítására szolgáltak volna, amelyek nem voltak relevánsak a határozat meghozatala szempontjából.

• 86.

  Az előadó versenytanácstag és a vizsgálók kizárására vonatkozó indítvány - külön határozatban - került elutasításra.

• 87.

  Az ATI Kft. ügyvezető igazgatójának meghallgatása kapcsán készült feljegyzés kapcsán a Versenytanács egyetért azzal, hogy az irat számos alaki hibával terhes. Ez azonban nem akadályozta a rendelkező rész szerinti határozat meghozatalát. Egyrészt az eljárási hiba az eljárás során orvoslásra került, másrészt az abban foglalt nyilatkozat nélkül is a rendelkező részben foglalt megállapításra jutott volna a Versenytanács.

• 88.

  A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2003. május 8.