Vj-107/2002/66

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diego Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Dabas) I. r. és a Lignum Európa Faipari és Kereskedelmi Kft. (Székesfehérvár) II. r. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indult eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfelek előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. § (1) bekezdés és a 72. § (1) bekezdés b) pontja nyomán készült vizsgálati és kiegészített vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:

I.

A helyiségek aljának burkolására használatos anyagok két fő csoportját a hideg- és a meleg burkolóanyagok képezik. Az előbbibe a hidegérzetet keltő kerámia, a természetes kő, a kevert- és a műkő, a betonalapú burkoló tartozik. Az utóbbit a faanyagú (parketta), továbbá a faalapanyagú (faforgácslemez, farostlemez) burkolók, valamint a textil (szőnyegpadló) és a műanyag burkolatok (PVC, linóleum) alkotják.
Ezek a termékkategóriák a piacon elkülönültek egymástól; az elmúlt öt évben csökkent a műanyag, a textil és nőtt a kerámia részaránya, amiben jelentős szerepe volt a mintegy tíz éve importból forgalomba kerülő faalapanyagú terméknek, amit egyes forgalmazók laminált padlóburkolónak, mások "laminált parkettának" neveznek.
A hazai padlóburkolók becslésen alapuló mozgásait is összesíti az alábbi táblázat:

Magyarország padlóburkoló piaca ezer négyzetméterben

Év

Textil

Kerámia

Parketta

Laminált
Padló

PVC+
Linóleum

Egyéb

Összesen

2002.

4000
22,7 %

5200
29,5 %

1200
6,8 %

3000
17 %

3800
21,6 %

400
2,3 %

17600
100 %

1998.

5600
38,6 %

3400
23,4 %

1100
7,6 %

100
0,7 %

4200
29 %

100
0,7 %

14500
100 %

Kiélezett verseny nemcsak a hideg- és melegburkolatok között, hanem a főcsoportokon belüli, de az egymástól elkülönült részpiacokon is jellemző az egymással helyettesíthető áruk között.
A keresleti helyettesíthetőség tekintetében elsősorban a felhasználási cél és az ár a döntő.

A hagyományos melegburkolók közé tartozik a parketta, amely hosszú évekkel ezelőtt úgy vonult be a köztudatba, mint szobák és más hasonló rendeltetésű helyiségek keményfalécekből, lapokból mintásan összerakott padlója.
A fa, mint alapanyag egyre értékesebbé válásával, s ezzel együtt a feldolgozás során keletkező hulladék hasznosításával olyan technológiák terjedtek el, amelyek a fafelhasználás szokásos területein is helyettesíteni tudták a tömörfát. Közismert példa erre a bútoripar, de a jelenség elérte a parkettagyártást is. A faforgács, illetve más faszármazékok egyéb anyagok hozzáadásával lapokká, lemezekké préselhetők és mint úgynevezett HDF, avagy MDF lemezek még a parketták alsóbb rétegét is képezhetik.
Mindennek következtében ma már a parkettafélékhez a csökkenő tömörfa-tartalmú, akár rétegezett parketták is hozzátartoznak, feltéve, hogy legalább 2 mm vastagságban megtartották a parkettára jellemző tömörfa járófelületet, amit korábban pasztákkal, jelenleg inkább tartós lakkozással óvnak a felületi károsodásoktól.
A járófelület a tömörfa nút feletti része, amennyiben a parketta teljes egészében tömörfából készül, vagy külön réteg, amennyiben a járófelület alatti parkettarész a már említett lapkészítési technológiával készül. A gyakorlatban a 2 mm-es járófelület vastagságot a termék meghaladja (például kétrétegű parketták 3,8 - 5 mm, mozaik és lamella parketták 6 - 10 mm, nagy igénybevételi helyeken alkalmazott parketta 5 - 22 mm). Erre a járóréteg vastagságra azért van szükség, hogy a használat során bekövetkező sérülések, kopások járófelületi lecsiszolásával a parketta felújítható legyen. Nyilvánvaló, hogy minél vastagabb tömörfa a járófelület, felújításra annál többször alkalmas.
Az egyes parkettatípusok meghatározását, elhatárolását könnyíti meg az elmúlt húsz évben kiadott szabványok sora (MSZ56: 1990., csaphornyos és vendégcsapos parketta, MSZ20320: 1981. mozaik- és lamellaparketta, MSZ20321: 1997. készparketta, stb.), amelyeknek jogszabályi ereje nincs, de kötelezőek a szabvány hatálya alá tartozó termékekre, valamint a gyártókra és a forgalmazókra. A faforgácslap-készítés technológiai variációi azt is lehetővé tették, hogy e lemezeket ne csak bizonyos parkettafélék (például szalagparketta) gyártásához alkalmazzák, hanem új, meleg padlóburkolóterméket is létrehozzanak. Ennek a terméknek nem tömörfa a járófelülete, hanem papír, amit speciálisan felületkezeinek. A laminált padló, avagy a laminált parketta összetételben a "laminált" szó a gyártási eljárásra utal, amellyel különféle rétegek egymáshoz préselésével burkolólapot alakítanak ki. E laminált termék rétegeződése úgy alakul, hogy

  • -

    a padlóra kerül és a padló felől érkező nedvességtől védi a burkolatot alulról egy réteg műgyantával átitatott papír, és egyúttal formatartást biztosít,

  • -

    e fölé kerül a hordozólap, amely magas hőfokon préselt faszármazék őrlemény lemez (faforgácslap, HDF, MDF),

  • -

    felette a műgyantával átitatott papír, amire különféle mintákat, színeket nyomnak, így parketta-lerakási módozatokat, fautánzatot is meg lehet jeleníteni,

  • -

    legfelül a műgyantás papír kopásállóságát alumíniumoddal adalékolt melamin műgyanta réteg biztosítja

A laminált padlóburkoló és a hagyományos faburkolat tulajdonságai összevethetők. Ennek megfelelően a laminált padlóburkoló

előnyei:

  • -

    kis beépített magasság (kb. 10 mm);

  • -

    meglévő burkolatra rátehető,

  • -

    nem szárad össze, optimális esetben rések nem keletkeznek,

  • -

    higiénikus,

  • -

    cigarettaparázs, görgős bútor nem hagy nyomot rajta,

  • -

    napfény hatására nem színeződik,

  • -

    kivitelezési ideje rövid,

  • -

    lerakás után utókezelést nem igényel,

  • -

    kicsavart nedves ruhával tisztán tartható,

  • -

    nagy színválaszték,

  • -

    padlófűtésnél is használható,

  • -

    káros anyagokat nem párologtat,

  • -

    égésnél mérgező gázok nem szabadulnak fel.

hátrányai:

  • -

    a vizet, a nedvességet nem bírja,

  • -

    közvetlen rögzítés nem alkalmazható,

  • -

    nagyobb sérülés esetén elemcsere szükséges,

  • -

    felújítani nem lehet,

  • -

    elektrosztatikusan töltődhet,

  • -

    kopog, de létezik gumialátétes termék is.

A parketták és a laminált padlóburkolók árai szóródnak; a kétféle termék elhatárolásában az ár nem segít. A parkettafélék 2 - 25 ezer Ft/m2, a rétegelt (laminált) padlóburkolók 1,5 - 10 ezer Ft/m2 áron kaphatók, s elég széles az a sáv, amelyben mind a két termék kapható.

A melegburkolók érintett országos piacán az I. r. eljárás alá vont (a továbbiakban: Diego) a textil, a műanyag és a faanyagú, illetve faalapanyagú áruk elkülönült részpiacán szőnyegek, PVC és laminált padlóburkoló, valamint parketta értékesítésével van jelen 1992. óta, amely tevékenységét a Diego védjegy és a szokásosan használt "szőnyeg, PVC, parketta" szlogen szemlélteti. A mindenféle melegburkolatot magában foglaló mintegy 12.400 m2-es piacon a Diego nagykereskedői, és kiskereskedői minőségben is részt vesz. Ennek megfelelően 1995. óta kiépített egy országos franchise kereskedelmi rendszert, változó taglétszámmal. Jelenleg 41 a franchise átvevő önálló kiskereskedő vállalkozások száma, amelyek gazdasági tevékenységüket az üzleti titkot képező franchise megállapodás keretei között számos korlátozással, kötelezettséggel végezhetik, ami befolyásolja reklámozási kötelezettségüket, lehetőségeiket. Ugyanis a franchise átvevők az egységes rendszer keretei között a Diego központi marketing eszközeit kötelesek igénybevenni, önálló helyi marketing tevékenységet a Diego engedélyével végezhetnek szankció terhével. Ebből következően a termék adott néven történő forgalmazásában a hálózati tagok nem önállóak. A Diego 15 saját tulajdonú egységével a kiskereskedelemben közvetlenrl is érdekelt.
A Diego üzleti titokként kezelni kért részesedése a melegburkolatok piacán az értékesített össznégyzetméter szerint, s azon belül 3 millió négyzetméter értékesített laminált padlót tekintve jelentős volt 2001-ben.
A Diego 2002-re 1.300 ezer négyzetméter laminált padló értékesítését tervezte.
A Diego 2002. októberében szokásos hirdetési újságjában már úgy népszerűsítette a terméket, hogy egyúttal a rétegeződését is ábrával szemléltette.

A II. r. eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Lignum) 1998. óta forgalmaz Magyarországon laminált padlót e néven, de előfordult a laminált parketta elnevezés használata is.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint azért indított az eljárás alá vontak ellen eljárást, mert úgy vélte, hogy az általuk következetesen, illetve következetlenül használt "laminált parketta" termékelnevezés fogyasztómegtévesztésre alkalmas.

A készült vizsgálati, illetve kiegészítő vizsgálati jelentés jogsértés megállapítását indítványozta annak alapján, hogy a szakmai változásokat elsősorban a forgalmazóknak kell figyelemmel kísérni és kötelesek a forgalmazott termék névválasztásával a fogyasztók tájékozódását segíteni. A rétegelt (laminált) padlóburkolóanyagok álláspontja szerint nem minősülnek parkettának, ezért a "laminált" jelző együttes használatával sem vonható a termék a parketta fogalmi körébe. A névhasználat egyúttal konkrét, külön csoportba tartozó padlóburkolók összetévesztését okozhatja, miután a kész parketta és a laminált padlóburkoló külső megjelenése hasonló, ám valójában eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.
A Diego az eljárás korai szakaszában az eljárás megszüntetését kérte, arra hivatkozva, hogy a fogyasztók a terméket a kifogásolt néven keresik.
A Lignum szerint a "laminált parketta" megnevezés nem volt megtévesztő, a laminált szó eleve több rétegből álló összetételt jelent, ami nem ellentétes a szabvánnyal, hiszen parkettának minősülhet az a termék is, aminek járófelülete alatt pozdorja a következő réteg. Ha a fogyasztó valamely okból nem ismeri a laminált kifejezést, a terméket szemrevételezéssel meg tudja ítélni.

III.

A parketta kifejezéshez hosszú évek alatt tapasztalati ismeretek rögzültek, hiszen hagyományosan bizonyos helyiségek padozatának fával való burkolására szolgál. Így tapasztalati tényeken alapul széles körben ismerten, hogy többször felújítható, javítható. Az eltelt évek során a parketta felépítése, lerakási módozatai is alakultak, de az az alapvető jellemvonása, hogy tömörfából van a járófelület és a járófelület felújítható akár többször is, változatlan maradt, ahogy azt az idevonatkozó szakmai szabályok alátámasztják.
A laminált szóval való társítás azt jelzi, hogy a parketta termék újabb változata került a piacra, amit továbbra is parkettának neveznek. Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy a parkettára jellemző alaptulajdonságok megmaradtak. A "laminált parketta" azonban nem parketta, csak annak a látszatát kelti, hogy a parketta külső megjelenését is el lehet érni a termékkel a dekorációs papír színétől, mintájától függően. Ha pedig a termék nem parketta a Tpvt. 9. §-ában foglalt értelmezési szabályok szem előtt tartásával, akkor a laminált jelző értelmezhetetlen, mert laminációval parkettát nem is állítanak elő. A kifogásolt termékelnevezés nem egyszerűen a terméktulajdonságokra nem utaló névhasználat, amelyet pedig biztosítani a fogyasztómegtévesztés veszélye miatt a gyártók és a forgalmazók versenyjogi kötelessége, hanem a parketta szóval egyúttal a parketta, mint közismert más részpiaci termék tulajdonságait alaptalanul kölcsönzi az új termék, amelynek kifogásolt elnevezése a fogyasztói megismertetés, elfogadtatás érdekében alkalmazott jogszerűtlen eszköz, s ezért a Versenytanács szerint is a kifogásolt magatartás sérti a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) és b) pontját, egyrészt mint valótlan állítás, másrészt, hogy az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.

IV.

A 2002. december 19-én tartott tárgyaláson a Diego előadta, hogy maga sem ellenezte és ellenzi, hogy a piacon egységes szóhasználat alakuljon ki. Ezt a törekvését szemléltette a 2002. október-november-decemberi szórólapja és ezért hajlandó volt intézkedni is afelől, hogy se az országba beérkező árun, se a franchise hálózatban, se kiskereskedelmi egységeiben ne használják a "laminált parketta" kifejezést, hanem honosodjon meg a "laminált padlóburkoló" elnevezés. Vállalásaihoz csatlakozott a Lignum is.

V.

A Versenytanács a vállalásokra és azok teljesítésének az érintett piacon várható gyors és kedvező következményeire tekintettel, a Tpvt. 75. §-a alapján 3 hónapra elrendelte az eljárás szünetelését. Az eljárás szünetelése alatt az eljárás alá vontak vállalásaiknak eleget tettek; a Diego, mint az egyik legjelentősebb piaci szereplő versenytársai és a fogyasztók körében a laminált padlóburkoló szóhasználatot széleskörűen népszerűsítette is, amely körülmény vélhetően versenytársai elleni versenyfelügyeleti eljárások indítását tette szükségtelenné, mert példája nyomán az érintett piacon a laminált padlóburkoló kifejezéshasználat válik általánossá.

Ezért a Versenytanács az utóvizsgálati jelentéssel egyetértően az eljárást megszüntette a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja szerint.

A Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

Budapest, 2003. május 5.