Vj-171/2002/15

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt. (Budapest) franchise szerződéseire vonatkozó nemleges megállapítási, illetve mentesítés iránti kérelmére lefolytatott versenyfelügyeleti eljárásban, melyben ügyfélként részt vettek a franchise vevők, meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy a továbbeladási ármegkötést tartalmazó és a franchise áruk franchise vevők közötti kereskedését korlátozó rendelkezések versenykorlátozó megállapodások és a tilalom alól nem mentesíthetőek. A Versenytanács e rendelkezésekben megnyilvánuló magatartás folytatásától eltiltja a kérelmezőt.

A Versenytanács megállapítja, hogy a kérelmezett szerződések egyebekben nem tartalmaznak versenykorlátozó kikötést.

A határozattal szemben annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő keresetnek van helye.

Indoklás

I.

Tényállás

I.1. Az eljárás tárgya

A MOL Rt. a Tpvt. 18 § (2) bekezdése alapján kérelmezte a franchise szerződéseinek Tpvt. 17. § alapján történő mentesítését. A MOL Rt. franchise szerződései - a kérelmező álláspontja szerint - a 246/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet alapján mentességet élveztek a versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó törvényi tilalom alól, azonban az ezt hatályon kívül helyező 55/2002.(III. 26.) Kormány rendelet 2.§ (1) bekezdése értelmében - az átmeneti időszak leteltét követően - 2003. április 10-étől nem részesülnek automatikus mentességben azon vertikális megállapodások, amelyekben a szállító piaci részesedése az érintett piacon meghaladja a 30 %-ot. Tekintettel arra, hogy a MOL Rt. az üzemanyag kiskereskedelmi piacon a fenti küszöböt meghaladó piaci részesedéssel bír, ezért kérte a franchise megállapodások egyedi mentesítését. A versenyfelügyeleti eljárás a hiánypótlás beérkezését követően 2003. március 6-án indult.

I.2. Az eljárás alá vont vállalkozások

1.
A MOL Rt.-nek, mint. Kelet-Közép-Európa egyik vezető integrált olaj-és gázipari társaságnak a megállapodás megkötése előtti alaptevékenysége az alábbiakra terjed ki:

- -
  kőolaj, földgáz és gáztermékek kutatása és termelése;
- -
  kőolaj-feldolgozás, -szállítás és -tárolás, kőolajtermékek szállítása, tárolása, nagy-és kiskereskedelme;
- -
  földgáz és egyéb gáztermékek szállítása, tárolása és nagykereskedelme.

2.
Üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységét - részben -franchise rendszer keretében végzi. Jelenleg 48 franchise töltőállomással rendelkezik, melyeket a franchise partnerekkel kötött megállapodások alapján működtet.
3.
Eljárás alá vontként szerepel továbbá 48 üzemanyagtöltő állomásokat üzemeltető vállalkozás (felsorolásukat a határozat 14. pontja tartalmazza), melyek mindegyike a MOL franchise partnere.

I. 3. A piac általános jellemzése

4.
Az érintett termékpiacon a MOL saját kútjai versenyeznek a franchise partnerek által üzemeltetett kutakkal és a piacon jelenlevő valamennyi olajtársaság kútjával. A kérelmező szerint a lokális piacokon valamennyi kút egymás versenytársainak tekinthető.
5.
Tekintettel arra, hogy korábban megkötött megállapodásokról van szó a mentesítési kérelem beadását, illetve a mentesítést követően a MOL tevékenysége a franchise megállapodások eredményeként lényegében nem változik. Hasonlóan nem változik a franchise megállapodásokban közvetlenül résztvevő kérelmezettek által forgalmazott áruk és szolgáltatások köre sem.
6.
A kiskereskedelem új szereplőjeként 2000. végén a Klub Petrol lépett be a piacra és jelenleg 30 kúttal rendelkezik. A meglevő szereplők közül erősen fejleszti hálózatát a JET és az AGIP. Az ARAL magyarországi hálózatának értékesítése egy nemzetközi tranzakció keretében jelenleg folyamatban van.
7.
A kérelmező szerint nincs olyan vállalkozás, amely az elkövetkező 2 évben rendelkezik a piacralépés szükséges feltételeivel és - be kívánna lépni a piacra, vagy szándékozna arról kilépni. A potenciális piacra lépők érintett piacra való belépése - a gazdaságos működés alsó határát jelentő 10-15 darab töltőállomású kúthálózat kiépítése - min. 2-3 évet vesz igénybe. Egy franchise kút beindításának költsége jellemzően 60-70 millió Ft a franchise partner oldalán és 10-15 millió Ft a franchise átadó oldalán.
8.
Jelentősnek mondható a termékhez, illetve a társasághoz való fogyasztói hűség, melyet a társaságok hűségponttal, kártyarendszerrel erősítenek, ezért ezen áruk kereskedelme jelentős marketing költséggel jár.
9.
1991. óta Magyarországon valamennyi kőolajtermék forgalmazása teljes mértékben liberalizált. A vámok, vámpótlékok megszűntek. A hazai forgalmazók korlátozás nélkül importálhatnak a hazai szabványoknak megfelelő üzemanyagot.
10.
A magyar piac oligopol jellegűnek tekinthető. Ma már minden európai és a világ élmezőnyébe tartozó multinacionális cég jelen van a magyar piacon. Mivel viszonylagosan telített a piac, új töltőállomások építése csak korlátozott számban gazdaságos. Az egyedüli hatékony piacralépési lehetőség egy esetlegesen kivonuló társaság felvásárlása, amely azonban nagyon tőkeigényes.
11.
A hazánkkal szomszédos államokban versenytársnak ugyanazok a multinacionális olajtársaságok tekinthetők, mint a hazai piacon jelenlevők, kiegészülve az egyes hazai olajtársaságokkal - (Slovnaft (Szlovákia), Petrom (Románia), Petrol (Szlovénia).

II. A mentesíteni kért megállapodások

12.
A mentesíteni kért megállapodások közel 10 éve - az alapvető elemeket tekintve az utóbbi időben változatlan formában - kerültek megkötésre.
13.
A megállapodások értelmében a franchise partner a saját tulajdonú töltőállomását saját felelőségére üzemelteti, a MOL által biztosított tárgyi eszközök igénybevételével és a MOL standardnak megfelelően. Az üzemanyag, a kenőanyag és a palackos PB gáz MOL-tól való beszerzésén felül önállóan döntenek az egyéb termékek választékáról, és önállóan határozzák meg a beszállítók körét, amelyről a MOL-nak nincs információja. A töltőállomások külső megjelenésüket tekintve azonosak. A franchise partner alapvetően önállóan alakítja ki az üzletpolitikáját. Ennek megfelelően maga határozza meg a fogyasztói árait, saját költségére önállóan is végezhet reklámtevékenységet, az üzemeltetéshez szükséges termékeket a keresletnek megfelelő mennyiségben és választékban maga rendeli meg.
14.
A megállapodások időrendi sorrendben az alábbi 6 csoportba sorolhatók.

- 1)
  A MOL Rt. által kötött, legutóbbi franchise megállapodás (1/5/1 sz. irat)
  
  Megállapodást kötő az OLAJ-FÁK Kft. (Nyíregyháza). A megállapodás 2002. március 30.- tól 2005. december 31.-ig hatályos.
  A szerződés tárgya a szerződő fél tulajdonában levő töltőállomás MOL 2000 standard szerinti üzemeltetése és kizárólagos beszerzés kikötése a MOL-tól a MOL termékre vonatkozóan.
  Az áruellátás az érintett üzletágakkal megkötött belső megállapodások alapján történik (2. pont).
  A listaárból adott árengedmény az ún. "Bérlői, illetve franchise árjegyzék" szerint történik (5.3.2.2.), a fogyasztói árakról pedig a MOL információt ad.
  A MOL az ún. konkurencia tilalomra való tekintettel betekinthet franchise partnere üzleti tevékenységével kapcsolatos dokumentumaiba.
  A szerződés szabályozza az áruellátást, az alkalmazható marketinget, továbbá a szerződés megszűnésének és módosításának feltételeit.
- 2)
  2002. évi franchise megállapodás-minta (1/5/2sz. irat)

Megállapodást kötő	Szerződés hatályba lépése	Szerződés lejárata
Aero-Petrol Kft.
TEMPOMAX Kft. (Kalocsa Kft.)

Az előző megállapodástól eltérően további kikötést tartalmaz a shop szolgáltatásra vonatkozóan, előírja a kötelezően forgalmazandó, illetve nem forgalmazható termékek körét (3. 2. 6. 4. pont)

- 3)
  2000.-2001. évi franchise megállapodás minta (1/5/3. sz. irat)

Megállapodást kötő	Szerződés hatályba lépése	Szerződés lejárata
Vadász- Veres Kft.
Nagy Kft.
Jevcsák Oil Kft. (Pásztó)
JOKANIDO 2000 Ker. Kft
ER-TANK Kft.
Jevcsák Oil Kft. (Palotás)

E megállapodások tartalma azonos az előzővel.

- 4)
  1998-99. évi megállapodás minta (1/5/4/a sz. irat)

Megállapodást kötő	Szerződés hatályba lépése	Szerződés lejárata
FKF Kft.
POSTAAUTÓ Kft.
VEROMA Kft.
TELETANK Kft.

A franchise megállapodás - 3. 3. 6. pontja - szerint a MOL a kereskedelmi munkánál tanácsadást nyújt és közreműködik a fogyasztói árak kialakításában, továbbá az üzemanyag töltőállomás eladása-bérbeadása csak a meglevő MOL franchise megállapodás folytatólagos fenntartásával történhet (6.4.1.pont)
A megállapodás elválaszthatatlan részét képezi a Franchise "fehéráru" Viszonteladói Szerződés (1/5/4/ab. sz. irat), melynek tárgya a felsorolt MOL termékek adás-vétele, és a MOL-tól való kizárólagos beszerzés .
A franchise megállapodás elválasztatlan részét képezi a Kenőanyag Viszonteladói Szerződés (1/5/4 abc. sz. irat). A szerződés tárgya a MOL Kenőanyag Üzletága által forgalmazott MOL-Carrier és Olvikor márkanevű termékek forgalmazása.

- 5)
  szerkezetében eltérő, de lényegében azonos a 4/a megállapodás mintával (1/5/4/b sz. irat)

Megállapodást kötő	Szerződés hatályba lépése	Szerződés lejárata
Fertő-Invest kft.
Emil Frey Magyarország Kft.
Győri Bt.
Schnell-Coop Kft.
Kapos Volán Rt.
Papp Géza
L és L Kft.
EURO-IMPEX `98 Kft.
MA-CSU-BO Kft.
NYÍR-OKTAN Kft.
BONUS Kft.
GRECO STAR Kft.
Völgyesi Kft.
BET-KUT Kft.
Agrooil Kft.
R. Nagy Tüzép Kft.
Vasvári és Tsa Kft.
ER-TANK Kft. (Besenyőtelek)

A franchise szerződés értelmében a franchise partner vállalja, hogy a MOL termékeket, ezen belül a Franchise fehéráru viszonteladói szerződésben (1/54/bb sz. irat) meghatározott üzemanyagokat, tüzelőolajat és kétütemű motorolajat kizárólag a szállítótól szerzi be.
A kizárólagos beszerzés vonatkozik továbbá a Franchise kenőanyag-szerződésben (1/5/4/bbb sz. irat) meghatározott MOL CARRIER kenőanyagok és mindazon termékek tárolására, árusítására, amelyeket a MOL jelenleg és a jövőben gyárt, vagy forgalomba hoz a saját nevében vagy a saját számlájára.
A szerződés - 3.2.5.3.pont - szerint a franchise partner vállalja, hogy a shopokban kötelezően forgalomba hozandó termékek közül a MEDIKÉMIA termékeket, Coca-Cola-t, Pepsi-Cola-t, és jégkrém árukat kizárólag a megnevezett cégektől szerzi be (de jogában áll saját hatáskörű beszerzést is eszközölni).
A szerződés - 9.6.pont - szerint a franchise partner kijelenti, hogy sem tulajdonában, sem üzemeltetésében nincs más cég nevét viselő töltőállomás és nem áll a MOL Rt.-vel konkurens céggel semmilyen kapcsolatban.
A szerződés - 10. 1. 1. pont - szerinti a MOL külön engedélyéhez kötött kérdések a szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatosak.

- 6)
  1997. évi megállapodás minta (1/5/5 sz. irat)

Megállapodást kötő	Szerződés hatályba lépése	Szerződés lejárata
Vasépker Bt.
TANKER 94. Kft.
ALITER Kft.
Szupertank Kft.
P & G Benzinkút Kft.

A megállapodások 3 részből állnak úgymint magából a franchise szerződésből (1/5/ 5/c), a Franchise "fehéráru" viszonteladói szerződésből, (1/5/5/a sz. irat))., valamint a Franchise kenőanyag viszonteladói (1/5/ 5/b sz. irat)) szerződésből, melynek 3. 3. 1. pontja szerint a franchise partner köteles a kiskiszerelt termékeket az 1.sz. mellékletben rögzített kiskereskedelmi ( ún. kúti ) áron értékesíteni, amitől előzetes egyeztetést követően termékenként, időszakonként és töltőállomásonként maximum 10% erejéig térhet el a franchise partner. Továbbá a hordós termékeket az 1. sz. mellékletben rögzített nagykereskedelmi árakon, vagy azok fölött köteles értékesíteni. A mellékletben felsorolt nagy-és kiskereskedelmi árakat csak a MOL változtathatja meg.

- 7)
  1994-1996. évi megállapodás minta (1/5/6 sz. irat)

Megállapodást kötő	Szerződés hatályba lépése	Szerződés lejárata
Jóreménység Szakszövetkezet
Treff Kft.
Szekeres Katalin Éva
Logó és Tsa Kft.
TANKER 94 Kft.
Csepreg ÁFÉSZ
SZA-KO Kft.(Balmazújváros)
SZA-KO Kft.(Tiszavasvári)
L és R Bt
Herceghalmi Kft.
DÓRA-Q Kft.
TELE-61 Kft.

A franchise szerződés 2. 5 pontja szerint a MOL-tól vásárolt Franchise fehéráru (1/5/6 c sz. irat) viszonteladói szerződésben meghatározott üzemanyagok, valamint a Franchise kenőanyag szerződésben meghatározott kenőanyagok fogyasztói árát a MOL töltőállomásaival azonos fogyasztói áron köteles forgalmazni. Ettől eltérni csak a MOL hozzájárulásával lehet.
A töltőállomás eladása, bérbeadása - csak abban az esetben megengedett amennyiben a MOL nem él az elővásárlásával - ill. kizárólag a MOL franchise fenntartásával történhet.
A Franchise fehéráru viszonteladói szerződés kizárólagos beszerzési szerződésnek minősül.

II.

Jogi értékelés

I. A vizsgálat álláspontja

15.
A vizsgáló szerint a mentesíteni kért megállapodások versenykorlátozó magatartásnak minősíthető kikötéseket tartalmaznak, amely versenykorlátozó kikötéseket a kérelmezettek többsége a gyakorlatban is megvalósítja. Ennek következtében a piaci verseny nem érvényesülhet teljes mértékben a kérelmező és kérelmezettek között. Az így megvalósuló versenykorlátozás azonban nem olyan mértékű, hogy a többségében közel 10 éves franchise hálózat működése képes lett volna a piacon a verseny kizárására, tekintettel a folyamatosan piacra lépőkre, illetve arra a tényre, hogy a MOL piaci részesedése 2003-ig stabil volt. A 2003-ban bekövetkezett koncentráció-növekedés hatására azonban- ARAL/OMV (VJ-36/2003) és a már bejelentett SHELL/TotalfinaElf - nő a hosszú távon életképes vállalkozások száma és csökken a MOL piaci részaránya.
16.
A mentesíteni kért megállapodások segítik a MOL számára az ország minél teljesebb lefedettségének elérését.
17.
A mentesíteni kért megállapodások által érintett legfontosabb terület az üzemanyagok és a kenőanyagok kiskereskedelemi értékesítése. A megállapodásoknak csak vertikális hatása van az érintett piacokon, ami nem növeli a kiskereskedelem koncentrációját.
18.
A vizsgálat indítványozta a mentesíteni kért franchise megállapodások versenykorlátozás tilalma alól való mentesítését a mentesítés adásától számított 3 évi időtartamra azzal a feltétellel, hogy a megállapodások nem mentesíthető versenykorlátozó kikötései módosítására vonatkozó, mindkét fél részéről aláírt szerződéseket az engedély megadásától számított 3 hónapon belül bemutatják.

II. A Versenytanács előzetes álláspontja

19.
A Versenytanács előzetes álláspontjában összességében az alábbi rendelkezés-csoportokat nevezte versenykorlátozónak és nem mentesíthetőnek:

- a)
  az üzemanyagok, tüzelőolaj és a kétütemű motorolaj, és a kenőanyagok MOL töltőállomásaival azonos fogyasztói áron történő forgalmazását előíró rendelkezések,
- b)
  a MOL által vállalt - saját töltőállomás hálózatában alkalmazott fogyasztói árakra vonatkozó - információszolgáltatást előíró rendelkezések,
- c)
  az üzemanyag, kenőanyag és gáz termékek - valamint, minden olyan árucikkek amelyet a MOL a jövőben forgalomba hoz saját nevében - kizárólag MOL-tól történő beszerzését előíró rendelkezések,
- d)
  a franchise partner, illetve közeli hozzátartozójának töltőállomás tulajdonlását, illetve üzemeltetését korlátozó rendelkezések,
- e)
  a kötelezően beszerzendő áruk beszerzési forrásának MOL által történő kijelölését előíró rendelkezések.

A szerződések fennmaradó - a fenti kikötéseket mellőző - tartalmával vizsgálva viszont megállapíthatónak tartotta, hogy azok nem sértik a 11. § tilalmát. A Tpvt. 11. §-ba ütköző versenykorlátozások kapcsán kilátásba helyezte bírság kiszabását is.

III. A MOL álláspontja

20.
A mentesíteni kért franchise megállapodásokat a MOL kb. 10 éve ebben a formában működteti, illetve a franchise forgalmazási formát a MOL több versenytársa is alkalmazza az üzemanyag kiskereskedelmi piacon. A MOL piaci részesedése évek óta stabil, azaz a töltőállomások franchise rendszerben való működtetésének nem volt és vélhetően a jövőben sem lesz számottevő hatása a piacra, a piaci részesedésre és a versenytársak helyzetére, illetve a megállapodás eddig sem és ezután sem akadályozza más vállalkozások piacra lépését.
21.
A MOL álláspontja szerint a vertikális megállapodások versenyjogi értékelésében az újabban irányadó koncepcionális megközelítés - az Európai Unió jogával összhangra törekvő hazai jogalkalmazásban is - abból kell kiinduljon, hogy a vertikális korlátozások abban az esetben jelentenek versenyvonatkozású problémát, amennyiben a horizontális verseny az érintett piacon nem kielégítően működik. A gazdasági verseny szempontjai a legtöbb esetben tehát csak akkor merülnek fel, ha nem megfelelő a márkák közötti piaci verseny. Jelen esetben az érintett piacokon tartós és intenzív horizontális verseny működik, erős tőkeerejű és piaci pozíciójú versenytársak vannak jelen a maguk termékeivel, kiépített és hatékony forgalmazói-kiskereskedelmi hálózattal, és a kérelmezőhöz közeli (vagy dinamikájában közelítő) kiskereskedelmi piaci részesedéssel. A franchise szerződések ezt az inter-brand versenyt nem csökkentik, a versenyfolyamatokat nem akadályozzák, hanem éppen ellenkezőleg: a horizontális verseny intenzitását növelik az érintett piacokon. A vertikális megállapodásokat a maguk sajátos jogi és gazdasági-üzleti összefüggéseiben kell értékelni. Ebből alapvetően az következik, hogy a vizsgált franchise szerződések kikötéseit is a szerződés természete szerint, a maguk kontextusában és a tényleges, gyakorlati érvényesülésükre és hatásukra tekintettel kell megítélni. A jelen ügyben értékelendő franchise szerződések a szállító termékei kiskereskedelmi értékesítésének egyfajta metódusát jelentik, annak alternatívájaként, hogy a szállító-gyártó egy teljes integrált értékesítési rendszert vagy készletkihelyezésre épülő értékesítési ügynöki hálózatot tart fenn.
22.
A tovább eladás céljából átruházott árukat tipikusan és általában a szellemi tulajdonjogok használatát engedélyező franchise átadó szolgáltatja (vagy pedig meghatározhatja ezen áruk paramétereit). A franchise átadója által tehát meghatározható az, hogy az általa szállított vagy kijelölt termék legyen az az áru, amit a franchise vevő továbbértékesítés során a franchise rendszerben értékesít a kiskereskedelmi piacon, a végső fogyasztók felé. A jelen esetben a franchise rendszerben értékesített áruk a franchise átadó szállító-gyártóhoz kötődő márkaidentitást hordozó termékek (brand products). Az érintett áruk - így különösen a Versenytanács által elsődlegesen vizsgálandónak tartott üzemanyagok és kenőanyagok - azon túl, hogy brand product jellemzőkkel bírnak, összetételüket és termékjellemzőiket tekintve is különböznek azoktól a versenytárs áruktól, amelyeket más üzemanyag- vagy kenőanyaggyártók forgalmaznak. Mindebből, és a franchise üzleti-jogi lényegéből egyaránt az következik, hogy a franchise átadó természetszerűleg és a versenyjog által sem akadályozottan kikötheti azt, hogy a saját vagy az általa kijelölt gyártó termékeit forgalmazhatja csak a franchise rendszerben üzemeltetett kiskereskedelmi egységben. Egy ilyen kikötés eleve nem tartozik a versenykorlátozó megállapodásokat tilalmazó szabályozás, így a Tpvt. 11. § tilalma alá.
A márkaidentitásra épülő üzleti tevékenység, az értékesítőhely arculati és módszerbeli kialakítása alapvetően jelen vannak az üzemanyag és kenőanyag gyártásában és kereskedelemében. Egyetlen gyártó forgalmazási hálózatában sem árulnak konkurens terméket. Ebben a szektorban tehát fokozottan irányadó az általános tétel, miszerint a franchise vevő versenytilalmi kötelezettsége az általa beszerzett áruk tekintetében nem tartozik a versenykorlátozó megállapodásokat tilalmazó Tpvt. 11. § hatálya alá, mert ez a korlátozás alapvetően szükséges a franchise hálózat egységes arculatának, színvonalának fenntartásához. Ilyen esetben a korlátozás időtartamának sincs jelentősége, amíg az a franchise szerződés időtartamához kötődik.
Ami a MOL-tól való kizárólagos beszerzést illeti, habár a MOL versenytársai által forgalmazott termékek egymás helyettesítői keresleti oldalról, azonban valamennyi üzemanyag és kenőanyag forgalmazó vállalat eltérő adalékanyagokkal "egyéniesíti" termékét, amiből olyan minőségbeli eltérések adódhatnak - nem beszélve az ismeretlen forrásból történő beszerzésekről -, aminek következtében feltétlenül szükséges a kizárólagos árubeszerzés előírása a franchise partnerek részére. Csakis így biztosítható, hogy a fogyasztó valamennyi MOL logo alatt működő töltőállomáson azonos minőségű üzemanyaghoz, illetve kenőanyaghoz jusson hozzá. A Versenytanács kifogásolta, hogy a MOL miért nem teszi lehetővé a franchise partnerek egymás közötti termék vásárlásokat. Az üzemanyag vonatkozásában ezt a jövedéki törvény zárja ki, illetve csupán kereskedelmi mennyiségűnek nem minősülő mennyiségig (40 liter) teszi lehetővé. A szerződéses rendelkezésnek egyébként nem volt célja a franchise partnerek közötti termék-áramlás kizárása, de a gyakorlatban sosem merült fel ez irányú igény, feltehetően azért sem, mert a franchise partnereknek jobban megéri közvetlenül a MOL-tól vásárolni, mint egy köztes szereplő beiktatásával (plusz árrés stb.). Mindazonáltal a június 24-i tárgyaláson ígéretet tettek arra, hogy a kifogásolt rendelkezést módosítják oly módon, hogy az megfeleljen az általuk is hangoztatott célnak és ne zárja ki a franchise vevők közötti MOL termékek szabad kereskedését.
23.
A franchise vevő más benzinkút üzemeltetését végző vállalkozásban való részvételét tiltó rendelkezés tekintetében is hivatkozik a vertikális korlátozásokról szóló EU közleményre, melynek 44. a) pontja szerint a franchise vevő más hasonló üzleti vállalkozásban történő részvétele korlátozható, tehát nem kötődik az irányítói jogosultságok megszerzéséhez ez a részvételi korlátozás. Mindez ésszerű is, mivel egy vállalkozás belső életéről, szerződéses viszonyairól nem csupán irányítói pozícióból lehet információkat szerezni, hanem a legkisebb részesedés vagy közvetett jelenlét alapján is. Ennek a versenytilalmi kikötésnek a célhoz kötődően és arányosan az a célja, hogy az üzletileg értékes információk ne legyenek felhasználhatók. Amennyiben ezek egy érdekcsoporton belül (pl. család) más hálózathoz tartozó töltőállomás érdekeltségében is felhasználásra kerülnek, az súlyosan sértené a MOL által kidolgozott know-how védelmét. Álláspontja szerint ez a korlátozó kikötés alapvetően és általában hozzátartozik, mint szükséges elem a franchise gazdasági-jogi konstrukciójához, ebből adódóan nem is esik a Tpvt. 11. § tilalmi szabályának hatálya alá. Másodlagosan a mentesítési kérelmet is fenntartja e tekintetben is.
24.
A shopokkal kapcsolatos döntések a franchise partnerek kompetenciájába tartoznak a termékkört, az árakat, illetve a beszerzési forrásokat illetően is. A MOL csupán egy minimum szolgáltatási kört ír elő annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztó - akinek nincs ismerete arról, hogy az adott kút milyen formában kerül üzemeltetésre (saját kút vagy franchise) - valamennyi MOL kút esetén (a franchise kút külső megjelenésében azonos a MOL saját kútjaival) megtalálja a megszokott szolgáltatásokat és minimum termékválasztékot. A MOL továbbá olyan termékek értékesítését tiltja, melyek nem egyeztethetők össze a MOL hírnevével és üzletpolitikájával (pl. pornográf kiadványok, lőfegyver). A shopokban forgalmazott termékválaszték kialakítása mellett a franchise partner önállóan választja meg beszerzési forrásait, a MOL csupán tájékoztatja partnereit saját beszállítóiról - e körben bármilyen kötelezettség előírása vagy kikényszerítése nélkül. A MOL tehát nem ír elő kötelező beszerzési forrást, a franchise partner igény esetén tájékoztatást kap a MOL-tól az általa alkalmazott beszállítók személyére vonatkozóan, de ennek birtokában is önállóan dönt a beszerzési forrás kiválasztásáról, illetve maga köti meg a beszállítói szerződéseket. A korábbi szerződésekben szereplő erre vonatkozó kikötéseket a gyakorlatban nem alkalmazza, de a helyzet tisztázása érdekében a szerződésmódosításokkal ezeket a pontokat is hatályon kívül helyezik a módosított szerződésekben.
25.
A továbbeladási ár és információ adási kikötésekkel kapcsolatban rámutat arra, hogy az alábbiakban kifejtett versenykorlátozó kikötéseket az 1999. után kötött szerződések (kb. a franchise szerződések fele) már nem - és megkötésük idején sem - tartalmazzák, továbbá a megkérdezett franchise partnerek válaszai nem támasztják alá egyértelműen a korlátozások gyakorlati megvalósítását. A franchise partnerek egy része nyilatkozott úgy, hogy követi a MOL árait, de közülük többen azt is hozzátették, hogy saját jól felfogott üzleti érdekükben - tehát nem a MOL utasítására vagy nyomására - teszik ezt és még az 1999. előtt kötött szerződésekben szereplő 10 %-os áreltérés lehetőségével sem éltek. Valamennyi megkérdezett azt nyilatkozta, hogy a MOL Rt. sosem alkalmazott semmiféle szankciót az árkövetés kikényszerítése érdekében. A MOL Rt. - az 1999. után kötött szerződésekkel összhangban, egységes gyakorlatot követve - a korábban szerződött partnerekkel szemben sem alkalmazta az árrögzítő kikötéseket, álláspontunk szerint mintegy ráutaló magatartással módosítva ezáltal a korábban kötött szerződések vonatkozó pontjait. Ennek álláspontja szerint azért van jelentősége, mert mint azt fentebb említettük, a franchise szerződések - illetve bármely szerződés - versenykorlátozó jellegének megítélésénél az egyes szerződéses kikötések gyakorlati érvényesülését kell vizsgálni. A franchise formában üzemeltetett kutak jelentősége - számukat és forgalmukat tekintve is - elenyésző a piacon mind a MOL saját kútjaihoz, mind a teljes piachoz viszonyítva. A tárgyaláson továbbá bemutatta azt a szerződés módosítás tervezetet, amely a Versenytanács által kifogásolt versenykorlátozó ármegkötést már nem tartalmazza.
26.
1999. óta a MOL gyakorlata egységes valamennyi partnerrel szemben, ami a MOL álláspontja szerint azt is jelenti, hogy a feltételezett jogsértés a kérelem beadásának időpontjához képest a Tpvt. 67. § (4) bekezdése alapján elévült. A vélt jogsértést az 1999. előtti időszakra sem látja megállapíthatónak az árkövetés tekintetében, ugyanis az akkor kötött alap franchise szerződések árkikötést tartalmazó pontja (2.5) rögzíti annak lehetőségét, hogy a franchise partner a MOL hozzájárulásával eltérjen a fogyasztói árak tekintetében, és amint azt a partnerek is nyilatkozták, a MOL ebben a vonatkozásban sem alkalmazott velük szemben szankciót.
27.
A MOL Rt. az üzemanyag eladási árak kialakításával kapcsolatos üzleti döntés elősegítése érdekében a MOL mindenkor érvényes üzemanyag listaárait - elektronikus úton - közli a franchise partnerekkel. A listaárakat kizárólag tájékoztató jelleggel küldi ki a MOL a franchise partnerek döntéseinek elősegítése érdekében, aminek különösen az új partnerek esetén van jelentősége, akik nem rendelkeznek piaci ismeretekkel és tapasztalatokkal. Ezt a célt szolgálja a franchise partnerek azon lehetősége is, hogy a MOL-hoz forduljanak szakmai tanácsadás érdekében. Mind a tanácsadás igénybevétele, mind a tájékoztatás felhasználása a franchise partner részére nyitva álló lehetőség, nem kötelezettség. A MOL által adott árakat számos franchise partner a kötelező kikötés nélkül is követi, mert üzleti érdekeinek megfelel. Téves a Versenytanács azon álláspontja, miszerint az információszolgáltatásnak nem lehet más indoka, mint alapot adni a tovább eladási ár betartásához. A MOL-t az a cél vezéreli, hogy megkönnyítse a partnerek helyzetét a kereskedelempolitikájuk kialakítása során és biztosítsa a hatékony üzletvitelt.
28.
A MOL írásos beadványában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi eljárás egy ún. kérelmes eljárás. A kérelmező kezdeményezésére indult az eljárás, aminek tárgya annak a kérelemnek az elbírálása, amit a kérelmező előterjesztett. Egy alapvetően eltérő másik eljárási típus a jogsértés valószínűsítésével indult eljárás, amikor a versenyhatóság valamely törvényi tilalmi szabály megsértésének gyanúja miatt (vagy a fúzióengedélyeztetés elmulasztásakor), az adott piaci magatartás elkövetését követően, a Tpvt-ben írt represszív bírság-szankció lehetőségével lép fel vállalkozás(ok) ellen. A Tpvt. alapján is jól látható, hogy e két eljárási típusnak mások az alapvető eljárási szabályai, az ügyindítás és az eljárás lefolytatása, a lehetséges eljárási és tényfeltárási ténykedéseket illetően egyaránt, valamint eltérőek ezek az eljárások a vállalkozások eljárási szerepét, kötelezettségeit és lehetőségeit illetően is (a különbséget szemléletesen kifejezi a szóhasználat is: egyik esetben kérelmezőről beszélünk, másik esetben eljárás alá vontról). A MOL szerint alapvető eljárási és garanciális követelmény, hogy represszív bírság-szankció kiszabására törvénysértés megállapítása alapján kizárólag az erre szolgáló, a kezdetektől ennek lehetőségét kilátásba helyező eljárási keretben van lehetőség.

IV. A Versenytanács határozata

IV. 1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma

29.
A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdés a.) és c.) pontjai szerint e tilalom vonatkozik különösen a vételi vagy eladási árak, valamint egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására, illetve a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására.

IV.2. Egymástól független vállalkozások

30.
Az eljárás alá vont vállalkozások gazdasági tevékenységet folytatnak, és a Tpvt. 15. §-a értelmében egymástól függetlenek, ezért - függetlenül attól, hogy ezt milyen jogi keretek között teszik - a Tpvt. szempontjából vállalkozónak minősülnek, a közöttük létrejött megállapodások a Tpvt. 11. § hatálya alá eshetnek.

IV.3. Az érintett piac

31.
A Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni, míg a (2) bekezdés szerint a megállapodás tárgyát alkotó árun kívül figyelembe kell venni az azt - felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesíthető árukat, továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.
32.
A MOL az üzemanyag kis- és nagykereskedelmi tevékenységen belül ellátja az ólommentes motorbenzinek /(MSZ EN228) EN-91K; EN-91; ESZ-95; ESZ-98;/ a motorikus gázolaj (MSZ EN 590), az autógáz (csak) kiskereskedelmi, a fűtőolaj (csak) nagykereskedelmi tevékenységet és a palackos PB gáz bizományosi forgalmazását. A benzinkút szolgáltatások közül pedig a shop, a snack és az autómosó tevékenységet. Foglalkozik továbbá kenőanyag (motorolaj) kis- és nagykereskedelmi, valamint üzemanyag nagykereskedelmi tevékenységgel és töltőállomány hálózat üzemeltetéssel.
33.
Erre való tekintettel az érintett termékpiac kiterjed az alábbiakban részletezett üzemanyag (motorbenzin, motorikus gázolaj), kenőanyag, autógáz kiskereskedelmi tevékenységére, a palackos PB gáz bizományosi értékesítésére, továbbá a benzinkút szolgáltatások közül a shop, a snack és autómosó tevékenységére. Figyelemmel arra, hogy a franchise rendszer alapvetően az üzemanyagokat és a kenőanyagokat érinti, a Versenytanács ezen árupiacok vizsgálatát tartotta elsődlegesnek.

Üzemanyagok (motorbenzin, gázolaj)

34.
Az érintett piacon (üzemanyag kiskereskedelem) az üzemanyag töltőállomásokon mind a MOL, mind pedig a franchise partnerei a végső felhasználók számára értékesítik a termékeket.
35.
A motorbenzint nagy oktánszámú keverőkomponensekből állítják össze, majd különböző adalékokkal javítják a tulajdonságait.
36.
Kiskereskedelmi forgalomban a különböző társaságok által forgalmazott és az oktánszámuk alapján elnevezett normál, szuper és szuper plusz benzinek egymás helyettesítő termékeinek tekinthetők. Ugyanez mondható el a dízel és gázolajról is.
37.
A magyarországi üzemanyag kiskereskedelem piacán szinte jelen van valamennyi jelentős nemzetközi olajtársaság. Fokozatosan térnyerésük ellenére az üzemanyag kiskereskedelem legnagyobb szereplője még mindig a MOL-csoport.
38.
Az üzemanyag kiskereskedelmi forgalom 89 %-át a MÁSZ - a nemzetközi olajtársaságok magyarországi hálózatait tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség - tagvállalatai adják (11 %-át az ún. egyéb fehér kutak adják). Ezen belül a MOL részaránya 40 %, és az összes többi MÁSZ tagvállalat együttes részaránya 49 %.

Kenőanyag kiskereskedelmi forgalmazás

39.
A kenőanyag kiskereskedelmi forgalmazás 61 %-át a MOL adja és 39 %-át a MÁSZ MOL-on kívüli összes egyéb tagvállalata. A kenőolajok piacán a MOL részesedése az 1990-es évek során folyamatosan csökkent, az elmúlt 3 évben viszont stabilizálódott (az ún. fehér kutak forgalmának figyelmen kívül hagyásával számított adatok alapján).
40.
A kérelmező szerint akár a teljes piacot nézzük, akár a MÁSZ tagok piacát megállapítható, hogy a MOL franchise töltőállomásainak piaci részesedése a lebonyolított forgalom és a kutak darabszáma alapján is igen kicsi. Megállapítható, hogy a MOL franchise kutak területi eloszlása egyenetlen és több térségben egyáltalán nincs is MOL kút. Más térségekben viszont viszonylag sűrűbb. Ennek ellenére feltételezhető, hogy még ezekben a térségekben is erős versennyel kell számolnia valamennyi töltőállomásnak.

Palackos PB gáztermék

41.
A palackos PB gáztermék piacon mintegy 10. 000 darab elárusítóhely áll a fogyasztók rendelkezésére. A fogyasztók egy része lakossági felhasználásra (fűtés, főzés) használja fel a 11,5 kg-os palackokat. A fogyasztók másik körét alkotó vállalkozások - a profiljuknak megfelelően használják fel.
42.
Magyarországon 1998-ban 198. 000 tonna PB gázt használtak fel és az 1999-es adatok alapján a gáz-cseretelepek száma meghaladta a 11. 000-t.(VJ-105/2002.) A MOL piaci részesedése a palackos PB gáz kiskereskedelmi piacán 16 %.

Autógáz piac

43.
Magyarországon 1998-ban 7 ezer tonna gázt használtak fel motorüzemanyagként. Ezzel szemben a tényleges felhasználás óvatos becslések alapján 40. 000 tonna volt a hivatalosan eddig átalakított autók száma (50. 000 db.).
44.
A kérelmező az eljárás során nem csatolt be erre a piacra vonatkozó magyarországi értékesítési adatot és nem nyilatkozott a piaci részesedésükről sem.

Benzinkút szolgáltatások

45.
Az üzemanyag töltőállomások kiegészítő szolgáltatásaihoz sorolandók a gépi és vagy kézi autómosás, motorolajszínt ellenőrzés, shopok. Az érintett termékpiacokon mind a MOL, mind a kérelmezettek vevői a végső felhasználók, akik az üzemanyag-töltőállomásokon vásárolják meg a termékeket. Megállapítható azonban, hogy ugyanezeket a szolgáltatásokat az autótulajdonosok több más helyen is beszerezhetik, azok - hasonlóan a shopokban található árucikkekhez - nem köthetők kizárólag a benzinkutakhoz.

Az érintett földrajzi piac

46.
A fogyasztói magatartás alapján az érintett termékek/ szolgáltatások földrajzi piacának az olyan helyi piacok tekinthetők, amelyen belül a fogyasztó még jelentősebb költségnövekedés nélkül tud választani a versenytársak termékei közül. Ezért az érintett termékek esetében a földrajzi piac alapvetően lokálisnak tekinthető. (VJ-135/2001. sz. VT. határozat)
47.
Mivel a franchise partnerek az ország egész területén helyezkednek el, igaz ugyan, hogy nem egyenletesen, így nem valószínűsíthető, hogy az egyes területeken számottevően jelentősebb piaci hatásuk lenne az átlagosnál.
48.
A földrajzi piac pontos meghatározása arra tekintettel nem kulcskérdése az ügy érdemi elbírálásának, hogy

- -
  egyrészt nyilvánvaló, hogy a MOL franchise rendszere a MOL magas piaci részesedése miatt nem esik a vonatkozó csoportmentesség alá
- -
  másrészt amennyiben sor kerül a kifogásolt rendelkezések mellőzésére, úgy a franchise rendszerről megállapítható, hogy az nem versenykorlátozó.

IV.4. A megállapodások versenykorlátozó kikötései

49.
A Versenytanács, részben elfogadva a kérelmező érvelését, a franchise szerződések alábbi kikötéseit tarja versenykorlátozónak és nem mentesíthetőnek. A mentesíthetőség kapcsán fontos megjegyezni, hogy az ügyfél az alább kifogásolt kikötésekre vonatkozóan nem tudott a Tpvt. 17. § (1) bekezdésében szereplő pozitív gazdasági hatásokat felmutatni, ilyennel a franchise rendszer egésze jár. A tárgyaláson, fenntartva beadványában tett indokolását, ígéretet tett az alább kifogásolt rendelkezések mellőzésére - a Versenytanács erre tekintettel röviden rögzíti az alábbi indokait.

- A)
  Az 1994-1996. évi megállapodás minták (6/a)

- - a)
    A franchise szerződés 2.1. pontja, mely szerint a partner vállalja, hogy a Franchise fehérárú viszonteladói szerződésben meghatározott üzemanyagokat, tüzelőolajokat és kétütemű motorolajat kizárólag a MOL Rt.-től szerzi be és értékesíti.
- - b)
    A franchise szerződés 2.5. pontjának azon része, mely szerint az e pontban felsorolt termékeket a franchise partner a MOL töltőállomásaival azonos fogyasztói áron köteles a forgalmazni. Az Ártartás rendelkezés, mely szerint a Carrier kenőanyag és autó üzemeltetési termékeket a Töltőállomás Üzletág által meghatározott fogyasztói áron kell árusítani a Franchise kenőanyag viszonteladói szerződésben foglaltak szerint.
- - c)
    A franchise kenőanyag viszonteladási szerződés 3.3.1. pontja, mely szerint a franchise partner köteles a szerződés tárgyátképező kiskiszerelt termékeket a szerződés mellékletében rögzített kiskereskedelmi (ún. kúti áron) értékesíteni. A fenti kiskereskedelmi áraktól a franchise partner - a MOL-lal történő előzetes egyeztetés után- termékenként, időszakonként, és töltőállomásonként eltérhet, maximálisan 10 % erejéig.
- - d)
    A franchise kenőanyag szerződés 3.3.2. pontja, mely szerint a partner a szerződés tárgyát képező hordós termékeket a szerződés mellékletében rögzített nagykereskedelmi árakon, vagy azok fölött köteles értékesíteni.
- - e)
    A franchise "fehérárú" viszonteladói szerződés 2. pontja, mely szerint a franchise partner vállalja, hogy kizárólag az eladótól szerzi be az üzemanyagokat és a tüzelőolajat.

- A)
  Az 1997. évi szerződésminták (5/a-c)

- - a)
    A franchise szerződés 2.1. pontja, mely szerint a partner vállalja, hogy a Franchise fehérárú viszonteladói szerződésben meghatározott üzemanyagokat, tüzelőolajokat és kétütemű motorolajat kizárólag a MOL Rt.-től szerzi be és értékesíti. (c)
- - b)
    A franchise szerződés 2.5. pontja, mely szerint a franchise partner a töltőállomáson forgalomba hozott áruk fogyasztói árát saját felelősségére állapítja meg, ez alól azonban kivétel a kizárólag a MOL-tól vásárolt Franchise fehérárú viszonteladói szerződésben meghatározott üzemanyagok, tüzelőolaj és a kétütemű motorolaj, a Franchise kenőanyag szerződésben meghatározott kenőanyagok fogyasztói árának megállapítása, mivel ezeket a termékeket a franchise partner a MOL töltőállomásaival azonos fogyasztói áron köteles forgalmazni.
- - c)
    A franchise szerződés 3.2.5.3. pontjában meghatározott "Ártartás" kikötés, mely szerint a Carrier kenőanyag és autó üzemeltetési termékeket a Töltőállomás üzletág által meghatározott fogyasztói áron kell árusítani a Franchise kenőanyag viszonteladói szerződésben foglaltak szerint.
- - d)
    A franchise kenőanyag viszonteladási szerződés 3.3.1. pontja, mely szerint a franchise partner köteles a szerződés tárgyátképező kiskiszerelt termékeket a szerződés mellékletében rögzített kiskereskedelmi (ú.n. kúti áron) értékesíteni. A fenti kiskereskedelmi áraktól a franchise partner - a MOL-lal történő előzetes egyeztetés után- termékenként, időszakonként, és töltőállomásonként eltérhet, maximálisan 10 % erejéig.
- - e)
    A franchise kenőanyag szerződés 3.3.2. pontja, mely szerint a partner a szerződés tárgyát képező hordós termékeket a szerződés mellékletében rögzített nagykereskedelmi árakon, vagy azok fölött köteles értékesíteni.
- - f)
    A franchise fehérárú viszonteladói szerződés 2. pontjának azon rendelkezése, mely szerint a Franchise partner vállalja, hogy az üzemanyagokat kizárólag Szállítótól szerzi be.

- A)
  Az 1999. évi szerződések (4/b.)

- - a)
    A franchise fehérárú viszonteladói szerződés 2. pontjának azon rendelkezése, mely szerint a Franchise partner vállalja, hogy az üzemanyagokat kizárólag Szállítótól szerzi be. (4bb)

- A)
  Az 1999. évi szerződésminták (4/a)

- - a)
    A franchise szerződés 1.1.5. pontjának azon rendelkezése, mely szerint (franchise partner vállalja) az üzemanyag, kenőanyag és gáz termékek - valamint, minden olyan árucikkek amelyet a MOL a jövőben forgalomba hoz saját nevében- kizárólag MOL-tól történő beszerzését.

- A)
  A 2002. évi szerződésminták (5/1)

- - a)
    A franchise szerződés 1.1.7. pontjának azon rendelkezése, mely szerint (franchise partner vállalja) az üzemanyag, kenőanyag és gáz termékek - valamint, minden olyan árucikkek amelyet a MOL a jövőben forgalomba hoz saját nevében - kizárólag MOL-tól történő beszerzését.

- A)
  A 2000. évi szerződésminták (5/3)

- - a)
    A franchise szerződés 1.1.5. pontjának azon rendelkezése, mely szerint (franchise partner vállalja) az üzemanyag, kenőanyag és gáz termékek - valamint, minden olyan árucikkek amelyet a MOL a jövőben forgalomba hoz saját nevében- kizárólag MOL-tól történő beszerzését.

- A)
  A 2002. évi szerződésminták (5/2)

- - a)
    A franchise szerződés 1.1.7. pontjának azon rendelkezése, mely szerint (franchise partner vállalja) az üzemanyag, kenőanyag és gáz termékek - valamint, minden olyan árucikkek amelyet a MOL a jövőben forgalomba hoz saját nevében- kizárólag MOL-tól történő beszerzését.

IV. 5. Versenykorlátozó cél vagy hatás

50.
A Tpvt. 11. § szerint tilosak azok a vállalatok közötti megállapodások, amelynek célja vagy hatása, vagy potenciális hatása a verseny korlátozása. Az előző pontban felsorolt megállapodásokban szereplő kikötések mindegyike alkalmas a márkán belüli verseny korlátozására, indokolatlanul szűk keretek közé szorítva az üzemeltetők áralakítási szabadságát és azon döntését, hogy - a vonatkozó jogszabályi keretek között mozogva - honnan szerezzék be a franchise tárgyát képező árukat. Való igaz, hogy a piacok optimális működése szempontjából a márkák közötti verseny bír elsőrangú szereppel, a Tpvt. 11. § ugyanakkor nem zárja ki a márkán belüli verseny korlátozásának tilalmát sem. A GVH eddigi gyakorlata ennek megfelelően alakult, melyen változtatni jelen esetben a Versenytanács nem talált kellő indokot. Különösen fontos lehet a márkán belüli verseny védelme egy olyan piacon, ahol országos szinten kevés szereplő tevékenykedik, s közülük a legnagyobb részesedésű vállalkozás márkán belüli versenyt korlátozó szerződését kell megítélni.
51.
A szerződések fennmaradó - a fenti kikötéseket mellőző - tartalmával vizsgálva viszont megállapítható, egyetértve a MOL álláspontjával, hogy azok nem sértik a 11. § tilalmát.
52.
A Versenytanács a franchise szerződések értékelése során abból indul ki, hogy a know-how átadásához, illetve annak versenytársak által történő felhasználásának megakadályozásához, valamint a hálózat identitásának és reputációjának megőrzéséhez feltétlenül szükséges rendelkezések nem minősülnek a Tpvt. 11. §-a szerinti versenykorlátozásnak. A fent említett két rendelkezés típus ugyanakkor nem szükségesek e célok eléréséhez, így versenykorlátozónak minősülnek a Tpvt. 11 §-a alapján. A továbbeladási ár meghatározása vagy minimumának kikötése a versenyjogi gyakorlat szerint evidens módon versenyellenes cselekmény. Nem talált a Versenytanács olyan indokot sem, mely versenypolitikailag elfogadható módon indokolná a MOL-tól történő kizárólagos beszerzési kötelezettséget. Ez a rendelkezés indokolatlanul zárja ki a franchise-partnerek közötti termék-áramlást, nem szükséges a márka reputációjának megőrzéséhez.
53.
Megjegyendő, hogy a 55/2002. (III.26.) Korm. rendelet (vertikális csoportmentesség) hatályba lépése előtt létező, a franchise-megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 246/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § szerint a franchise-megállapodás nem mentesül - azaz egyedi GVH mentesítő határozat meghozataláig tiltottnak minősül -, ha a megállapodás közvetve vagy közvetlenül korlátozza a franchise-vevőt a forgalmazott áru árának meghatározásában.
54.
Nem találta meggyőzőnek a Versenytanács a MOL azon érvelését, hogy az ármegkötésekre vonatkozó kitételek módosításra, kiiktatásra kerültek. A kérelmező adott szövegezésű szerződések nemleges megállapítását, illetve mentesítését kérte, a GVH ezen írásban rögzített tartalmú szerződések kapcsán tudott állást foglalni azok versenykorlátozó jellege tekintetében. Az üzemeltetők részéről kapott válaszokból nem az derült ki, hogy a MOL gyakorlata 1999-ben gyökeresen megváltozott volna és szóban vagy ráutaló magatartással kiiktatták a vonatkozó rendelkezéseket. Az a körülmény, hogy a MOL nem presszionálta az egyes üzemeltetőket, nem jelenti azt, hogy a vonatkozó szerződéses rendelkezés, megállapodás ne lett volna érvényben. Éppen ellenkezőleg, a nyomásgyakorlás hiánya mögött az is állhat, hogy a franchise vevők betartották a szerződésben vállalt kikötéseket. Vélhetően nem volt más választásuk, tekintettel e rendelkezések nyilvánvaló tartalmára és a franchise adóval szemben fennálló természetszerű kiszolgáltatottságukra.
55.
A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § (1) bekezdése tartalmazza.

Budapest, 2003. június 24.

Gazdasági Versenyhivatal

Újraindítás

A rendelkezésre álló munkamenet lejár. Amennyiben ezt újra kívánja indítani, kérjük kattintson az ÚJRAINDÍTÁS gombra.