Gazdasági Versenyhivatal

Vj-101/2002/63

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Vivendi Telecom Hungary Távközlési Szolgáltató Rt. (továbbiakban VTH; Budaörs) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő keresetet lehet benyújtani.

Indoklás

I.

Tényállás

I.1. A feltételezett jogsértés

• 1.

  A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) alapján 2002. július 24-én versenyfelügyeleti eljárást indított a VTH ellen, mivel azt lehetett vélelmezni, hogy:

• • a)

    az ADSL alapú Internet szolgáltatás nyújtásához szükséges nagykereskedelmi ADSL viszonteladói szerződésekben túlzottan magas árakat határozott meg (Tpvt. 21. § a) pont), vagy

• • b)

    a kiskereskedelmi ADSL alapú Internet hozzáférési szolgáltatása díjait túlzottan alacsonyan, a versenytársak kiszorítására alkalmas módon állapította meg (Tpvt. 21. § h) pont), vagy

• • c)

    az ADSL nagykereskedelmi hozzáférés vonatkozásában olyan árakat alkalmazott, amelyek a saját kiskereskedelmi ADSL alapú Internet szolgáltatásának egyes akciós értékesítései során alkalmazott árakkal összevetve valószínűsíthetően olyan szűk kiskereskedelmi árrést eredményeznek, amely a VTH és/vagy egy hatékony versenytárs szolgáltató számára nem fedezi a kiskereskedelmi szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó pótlólagos költségeket, ezáltal veszteségessé teszi a szolgáltatás nyújtását (ún. árprés, Tpvt. 21. § i) pont).

• 2.

  Ezzel összefüggésben a vizsgálat arra is kiterjedt, hogy a nagykereskedelmi szerződésekben alkalmazott összes feltétel együttesen akadályozza-e a versenytársak belépését az ADSL Internet szolgáltatás piacára.

I.2. Az eljárás alá vont vállalkozás

• 3.

  A Vivendi csoporthoz tartozó VTH a MATÁV után Magyarország legnagyobb távbeszélő szolgáltatója, amely a távközlési szolgáltatások széles választékát kínálja: Magyarország kilenc primer körzetében nyújt helyi, belföldi távolsági és nemzetközi távbeszélő szolgáltatást, V-net márkanéven országosan elérhető Internet szolgáltatásokat, a V-com márkanéven pedig szintén országos elérhetőséggel üzleti kommunikációs szolgáltatásokat.

I.3. Az eljárással érintett piac

I.3.1. Az ADSL alapú Internet szolgáltatások jelenlegi formájáról általában

• 4.

  Az aszimmetrikus digitális előfizetői vonal ( ADSL ^[1] ) az ún. DSL technológiák közé tartozik, amelyek lehetővé teszik, hogy az analóg telefonvonal (rézérpár) - amely tipikusan a helyi távbeszélő szolgáltató tulajdonában van - alkalmassá váljon a digitális jelek átvitelére, azaz gyorsabb adatátvitelre, így többek között szélessávú Internet-hozzáférés biztosítására. Az Internet szolgáltató által használt infrastruktúra - legyen az a rézérpár vagy a kábeltévé hálózat - összekapcsolódik az Internet szolgáltató ATM hálózatával, amely pedig tovább kapcsolódik (akár több lépcsőben) az Internet gerinchálózatához. Mindezen kapcsolódásokon keresztül teremtődik meg végül a végfelhasználó számára az Internet-konnektivitás.

• 5.

  Az ADSL alapú Internet szolgáltatást Magyarországon tipikusan az Internet szolgáltatók (a továbbiakban ISP) értékesítik a végfogyasztóknak úgy, hogy a távbeszélő szolgáltatótól vásárolt ADSL szolgáltatást "összecsomagolják" saját Internet hozzáférési szolgáltatásukkal, és így képeznek különböző méretű szélessávú Internet szolgáltatási csomagokat. Elvileg az ADSL szolgáltatás önállóan, kiskereskedelmi szolgáltatásként is elérhető a végfogyasztók számára; ilyen esetben az Internet szolgáltatást külön meg kell vásárolniuk egy ISP-től. Az ISP számára az ADSL viszonteladói szerződés mellett alternatívát jelenthet a helyi hurok részleges átengedése ^[2] , ám ezzel a lehetőséggel eddig még nem éltek az ISP-k.

• 6.

  Magyarországon az ADSL technológiával nyújtott szélessávú Internet szolgáltatás 2000 nyarán jelent meg, amikor a MATÁV elindította ilyen szolgáltatását. Az eredeti tervek szerint a MATÁV csak kiskereskedelmi szinten kívánta nyújtani a szolgáltatást, de az engedélyezés során a HíF azt a feltételt szabta, hogy amennyiben a MATÁV a kiskereskedelmi piacon megjelenik az ADSL alapú szélessávú Internet szolgáltatással, akkor nagykereskedelmi szinten értékesítenie kell az ADSL szolgáltatást (mint a szélessávú Internet szolgáltatás egyik szükséges inputját) a többi Internet szolgáltatónak is. E döntés következtében a MATÁV számos Internet szolgáltatóval kötött nagykereskedelmi jellegű, ADSL szolgáltatás viszonteladására vonatkozó szerződést.

• 7.

  Időközben a VTH is megkezdte hálózatának átalakítását, és 2001 februárjában a Vivendi koncessziós területein is megkezdődött az ADSL szolgáltatás nyújtása. A VTH a már említett HíF döntés nyomán eleve meghirdette a szolgáltatást nagykereskedelmi szinten is, illetőleg saját vállalkozás-csoportján belül V-net márkanéven - 2002. július 31-ig önálló vállalkozásban ^[3] - forgalmazta az ADSL alapú Internet hozzáférést a végfogyasztóknak.

I.3.2. Kiskereskedelmi szint

• 8.

  Kiskereskedelmi szinten különböző ADSL alapú szolgáltatások érhetők el. Elérhető az ADSL szolgáltatás közvetlenül a hálózati szolgáltatótól Internet szolgáltatás nélkül, ilyen esetben a fogyasztónak külön meg kell vennie az Internet szolgáltatást valamely ISP-től. Elérhető ugyanakkor az ADSL alapú szélessávú Internet szolgáltatás csomagban is; valójában csaknem kizárólag ez a szolgáltatás-forma terjedt el Magyarországon.

• 9.

  A fenti két szolgáltatástípuson belül is elkülöníthetők az eltérő méretű és tartalmú csomagok. A hálózati szolgáltatók (a MATÁV, a VTH, az Emitel és a Monortel) ^[4] különböző csomagokat alakítottak ki a lakossági és az üzleti előfizetők számára, és ezen belül is elképzelhető további csomagok képzése. A kínált csomagok mérete (sávszélessége, sebessége) műszakilag meghatározottan háromféle lehet, és többnyire az 1. táblázatban látható módon egészülnek ki további szolgáltatásokkal.

• 10.

  Az ISP-k üzletpolitikájuktól függően kínálnak nagyobb csomagokat a nagyobb felhasználónak számító lakossági, vagy méginkább a kisvállalkozók közül kikerülő előfizetőknek. Ezek a csomagok árukban már megközelíthetik az üzleti előfizetőknek kínált kisebb csomagokat, de tartalmukban elmaradnak azoktól. Éppen ezért ezek megkülönböztetése a hasonló üzleti csomagoktól nem feltétlen szükséges és célszerű, bár léteznek olyan kifejezetten irodai használatra szánt csomagok, amelyek több e-mail címet, nagyobb e-mail- és web tárhelyet, valamint fix IP címet is tartalmaznak, áruk ugyanakkor nem haladja meg sokkal a lakossági csomagokét, ez azonban nem jellemző.

  1. táblázat: A hálózati szolgáltatók által kínált ADSL szolgáltatások jellemzői ^[5]

	Sávszélesség (letöltési/feltöltési sebesség) (Kbps)	e-mail címek száma (db)	e-mail tárhely (MB/postafiók)	Web tárhely [6] (MB)	IP cím [7]	Mail relay [8]	Egyszeri nettó díj (Ft)	Havi nettó díj (Ft)
Lakossági/ un. home office I.	384/64	1-8	5 - 10	5 - 20	dinamikus	nincs	11.920 - 23.920	6.700 - 17.400
Lakossági/ un. home office II.	768/128	1-8	5 - 10	5 - 20	dinamikus	nincs	11.960 - 22.500	49.900 - 51.000
Lakossági/ un. home office III. [9]	1500/384	5	10	30	dinamikus	nincs	20.000	33.200
Üzleti I.	384/64	10	5-25	10 - 100	fix	lehet	0 - 22.500	29.800 - 31.900
Üzleti II.	768/128	10-20	5-25	10 - 100	fix	lehet	0 - 22.500	49.800 - 61.900
Üzleti III.	1500/384	10-20	5-25	20 - 100	fix	lehet	0 - 37.500	96.900 - 115.000

• 11.

  Az üzleti előfizetőknek kínált csomagok olyan többletszolgáltatásokat tartalmaznak (fix IP cím, e-mail relay vagy csoportos e-mail), amelyek által az üzleti előfizetők saját szervert üzemeltethetnek, több számítógépet összekapcsolhatnak. Ilyen jellegű szolgáltatásokra a lakossági vagy akár a kisvállalkozói körből kikerülő előfizetőknek nincs szükségük, a nagyobb vállalkozásoknak azonban elengedhetetlenek. Az ADSL szolgáltatás igénybevételéhez szükséges hardver és szoftver követelmények nem térnek el, azok a csomagoktól függetlenek.

• 12.

  Mindezekre tekintettel a kiskereskedelmi szinten megkülönböztetendő egymástól a lakossági/kisvállalkozói körnek, illetve a közepes és nagyobb vállalatoknak kínált szélessávú szolgáltatások piaca. Ennek következtében a keresleti helyettesítés lehetőségét is így kell vizsgálni: egyrészt arra kell választ találni, hogy a lakossági/kisvállalkozó fogyasztók milyen módon juthatnak hasonló szolgáltatáshoz, másrészt arra, hogy az üzleti fogyasztók milyen alternatívákat találhatnak.

• 13.

  A lakossági szélessávú Internet szolgáltatások háromféle technológiával érhetők el: ADSL-en keresztül, kábelen keresztül, illetve mikrohullámon. Utóbbi technológia azonban jelenleg alapvetően kiegészítő jellegű, csak olyan helyen veszik igénybe a fogyasztók, ahol más technológia kiépítésére a közeljövőben nincs lehetőség; a szolgáltatás ára is mintegy kétszerese a másik két technológiával elérhető szolgáltatás-csomagokénak, vagy - amennyiben az ár nem olyan magas - a szolgáltatás minősége marad el a más technológiával nyújtott szélessávú Internet minőségétől (kisebb sávszélesség, letöltési korlát). A mikrohullámú szolgáltatás elérhetősége területileg is nagyon korlátozott volt az eljárással érintett időszakban (a kiépítés általában egyedi tervezést igényel). Ugyanakkor, az nem kétséges, hogy már elérhetők helyenként olyan mikrohullámú technológiával nyújtott szolgáltatáscsomagok is, amelyek reális helyettesítőt jelenthetnek a fogyasztók számára.

• 14.

  Ma a reális helyettesítés elsősorban mégis a kábelen és ADSL-en keresztül nyújtott szélessávú lakossági Internet szolgáltatások között állhat fenn nagyobb területeken. A lakosság számára kínált szolgáltatás-csomagok ára és tartalma nagyjából megegyezik, ahogyan az a 2. táblázatból is látható. A táblázat nem tartalmazza a MATÁV és a VTH által 2003-ban bevezetett 512/128 Kbps sávszélességű ADSL hozzáféréssel kínált új ADSL csomagokat, de azt az Axelero Rt. havi 11.900 Ft-os bruttó áron nyújtja határozott idejű szerződéskötés esetén (www.axelero.hu). A csomagban 5 db e-mail cím és 50 MB webtárhely vehető igénybe. A csomag kialakítása egyértelműen utal arra, hogy az ADSL elsősorban a kábeles technológiával kíván és tud versenyezni.

• 15.

  A táblázat alapján megállapítható, hogy az összevethető paraméterekkel rendelkező szolgáltatások ára is hasonló, és köztük - amennyiben adott területen a kétféle szolgáltatás elérhető - reális lehetőség a verseny kialakulása. A fogyasztók választhatnak az egyszeri és havi díjak összevetése, illetve a kínált kiegészítő szolgáltatások tartalma mentén, valamint figyelembe kell venniük, hogy az ADSL technológiával nyújtott szolgáltatás sávszélessége gyakorlatilag nem változik, míg a kábelnet igénybevétele esetén - bár a sávszélesség elvileg nagyobb - az a felcsatlakozó felhasználók számától függően szűkülhet. ^[10] Az ebből fakadó lassulás csökkentésére a kábelhálózatok időnként letöltési mennyiségi és sávszélesség korlátokat alkalmaznak.

  2. táblázat: A lakossági ADSL és kábelnet csomagok összevetése ^[11]

	Sávszélesség (Kbps) (letöltés/feltöltés)	Egyszeri díj (bruttó, Ft)	Havi díj (bruttó, Ft)	Egyéb szogláltatások
Axelero ADSL	384/64	29.900	14.900	4 db e-mail, 10 MB web tárhely
Enternet ADSL	384/64	28.125	12.250	1 db e-mail, 20 MB web tárhely
GTSDatanet ADSL	384/64	28.125	12.375	3 db e-mail, web tárhely nincs
TVNet ADSL	384/64	28.125	16.875	5 db e-mail, 10 MB web tárhely
Vnet ADSL (MATÁV ter.)	384/64	19.900	11.900	6 db e-mail, 25 MB web tárhely
Axelero kábelnet	512/128	12.500	13.900	2 db e-mail, 25 MB web tárhely
EMKTV kábelnet	Max. 256/64	6.250	15.000	1 db e-mail, web tárhely nincs
Fibernet kábelnet	512/128	12.500	12.375	1 db e-mail web tárhely nincs
TVNet kábelnet	nincs megadva [12]	48.000	10.000	5 db e-mail, 5 MB web tárhely, fix IP cím
UPC Chello kábelnet	512/128	16.900	11.900	1 db e-mail, 10 MB web tárhely

• 16.

  Az üzleti előfizetőknek kialakított szélessávú szolgáltatás-csomagok szintén biztosíthatók ADSL-n, kábelen és mikrohullámon keresztül, valamint számításba kell venni a bérelt vonali szolgáltatásokat és az ISDN30 szolgáltatást, továbbá - tekintve, hogy a nagyobb vállalatok nem csak Internet szolgáltatást kívánnak igénybe venni, illetve az Internet szolgáltatást más szolgáltatásokkal együtt, komplexebb csomagban keresik - egyes üzleti kommunikációs megoldásokat is. Tekintve, hogy a vállalkozások igényei bonyolultabbak, mint a kisfelhasználóké, az üzleti előfizetőknek kínált megoldások palettája is színesebb, illetve a választási szempontok is komplexebbek. A vállalatok számára sokszor fontosabb a biztonság és a garantált sávszélesség, mint az adatátviteli sebesség, bár az is fontos szerepet játszhat az adott szolgáltatás megválasztásában. Ilyen szempontból jelenleg kevésbé jelentős, például, a mikrohullámú technológiával nyújtott szolgáltatás, illetve a vállalkozások többnyire nem keresik elsősorban a kábelnet szolgáltatást, tekintettel annak egyes sajátosságaira (műsorelosztási szolgáltatással való összefüggés).

• 17.

  Mindenesetre megállapítható, hogy az üzleti felhasználóknak kínált csomagok csoportjai - melyek sávszélessége a garantált 64 Kbps-tól a 2-3 Mbps-ig, ára pedig a havi nettó 30.000 Ft-tól 120.000 Ft-ig és tovább változik, (az egyszeri díjak a kiépítendő technológiától és a szolgáltatók üzletpolitikájától függően változóak) - versenyben állnak egymással, mert tartalmuk és funkciójuk is azonos: lehetővé teszik több számítógép csatlakoztatását, fix IP cím(ek)et biztosítanak, ezáltal lehetővé téve a csoportos e-mail kezelést és a szerver-üzemeltetést, valamint lehetőséget biztosítanak a csomag további kommunikációs szolgáltatásokkal való kiegészítésére.

I.3.3.A nagykereskedelmi szint

• 18.

  A nagykereskedelmi szinten az ADSL szolgáltatás nyújtása azt jelenti, hogy a távbeszélő szolgáltató szerződést köt az Internet szolgáltatóval (ISP) előre meghatározott számú előfizető bekötésére oly módon, hogy a fogyasztóval csak az ISP kerül közvetlen kapcsolatba. A fogyasztó az ISP-nél jelzi igényét arra, hogy ADSL technológiával szeretne hozzáférni az Internethez, az ISP-vel köt előfizetői szerződést, de az ADSL bekötést a távbeszélő szolgáltató végzi. A fogyasztó a szolgáltatás minden eleméért (a bekötésért és a hozzáférésért) - az előfizetői szerződés alapján - az ISP-nek fizet egyszeri és havi díjat, amelyből az ISP megfizeti a nagykereskedelmi szerződés alapján a távbeszélő szolgáltatónak járó egyszeri és havi díjakat. A szolgáltatás ezen sajátosságai miatt a nagykereskedelmi piacon a hálózati szolgáltató és az ISP áll eladó-vevő kapcsolatban, az ISP viszonteladásra köt szerződést, azaz nem hálózati hozzáférési szerződés megkötésére kerül sor. Funkciójában az ADSL viszonteladás ahhoz szükséges az ISP-nek, hogy szélessávú Internet szolgáltatást tudjon nyújtani előfizetőinek, mind a lakossági, mind az üzleti körben. A nagykereskedelmi szinten tehát annak vizsgálata szükséges a keresleti oldalon, hogy az ISP milyen más lehetőséget találhat arra, hogy szélessávú Internet szolgáltatást nyújtson. Ennek során természetesen tekintettel kell lenni arra, hogy az ISP infrastruktúra iránti kereslete származékos kereslet.

• 19.

  Az ADSL szolgáltatás nyújtása úgy is történhetne, hogy az ISP a helyi előfizetői hurok részleges átengedésére vonatkozó referencia-ajánlat (RUO) alapján köt szerződést a hálózati szolgáltatóval. A VTH referencia-ajánlatait a Hírközlési Döntőbizottság 2002. folyamán elfogadta ^[13] , de ezek alapján mindeddig nem történt szerződéskötés, mert a RUO-ban foglalt feltételek és árak sokkal kedvezőtlenebbek az ISP-k számára, mint a viszonteladói konstrukció feltételei és árai. Erre tekintettel - bár a RUO alapján nyújtható szolgáltatás tökéletesen helyettesítené a viszonteladási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást - a helyi hurok részleges átengedésének gyakorlati jelentősége ma még nincs.

• 20.

  Mivel a lakossági szélessávú Internet szolgáltatás piacán a kábeles és ADSL technológiával nyújtott szolgáltatás helyettesíti egymást, az első megválaszolandó kérdés az, hogy az ISP számára helyettesíti-e egymást a két technológia. A kábelnet szolgáltatás nyújtásához az ISP-nek vagy kábelhálózattal kell rendelkeznie (ez nem jellemző), vagy a kábelhálózathoz való hozzáférés érdekében erre irányuló szerződést kell kötnie a hálózat tulajdonosával. Az ilyen szerződések alapján az ISP tipikusan a forgalmának meghatározott százalékában fizet a kábelhálózat használatáért. Az ISP előfizetői ebben az esetben is csak az ISP-vel kötnek szerződést az Internet szolgáltatással összefüggésben.

• 21.

  Az olyan ISP-k nyilatkozata szerint, amelyek mindkét technológiával nyújtanak lakossági szélessávú Internet szolgáltatást, a kábelnet szolgáltatás jövedelmezőbb lehet az ISP számára (a szerződéses ellenérték fent kifejtett eltérő jellege miatt), ugyanakkor az ADSL szolgáltatás megindításához kisebb befektetésre van szükség, az adott esetben egyszerűbb, rugalmasabb is. Ennek oka, hogy az ADSL szolgáltatás vonatkozásában a már említett viszonteladói keretszerződések megkötésére kerül sor, amelyek érvényesek minden olyan újabb területen is, ahol a hálózati szolgáltató alkalmassá teszi a hálózatot a szolgáltatásra. Egységes kábelhálózatok azonban tipikusan nincsenek Magyarországon, ezért a kábelnet szolgáltatás nyújtása érdekében minden egyes hálózat esetében külön szerződést kellene kötnie az ISP-nek. Az ilyen szerződések megkötésének viszont lehetnek egyrészt műszaki korlátai - még nem minden kábelhálózat alkalmas a kétirányú adatátvitelre, illetve nem minden hálózat kapacitása alkalmas több ISP együttes szolgáltatására -, másrészt a kábelszolgáltatók tradicionálisan saját szolgáltatásukat nyújtják a hálózatukon, és nem szívesen kötnek szerződést más ISP-vel. ^[14]

• 22.

  Műszaki szempontból a kétféle technológiával való szolgáltatás között az ISP számára nem érzékelhető jelentős különbség a költségek között.

• 23.

  Minderre tekintettel az ISP-k számára létezhet elvi helyettesítési lehetőség a kétféle technológia között a lakossági szélessávú Internet szolgáltatások nyújtása tekintetében. Az üzleti előfizetőknek nyújtott szolgáltatások vonatkozásában további technológiai lehetőség a bérelt vonalon, ISDN vonalon vagy mikrohullámon nyújtott szolgáltatás. Az ehhez szükséges infrastruktúra beszerzése sem ütközik nehézségekbe a piacon és a szolgáltatások nyújtásának jogi korlátja sincs, vagyis a piacra lépési korlátok szintén alacsonyak.

• 24.

  Mindamellett azonban az ISP számára fontos eleme a versenyképességnek, hogy a fogyasztók - értve ezalatt mind a lakossági, mind az üzleti fogyasztókat - a termékek teljes portfólióját megtalálják az adott vállalkozás kínálatában, annál is inkább, mivel a piacon jelen lévő vállalkozások tipikusan eltérő technológiákkal nyújtott szolgáltatásokkal jelennek meg, igyekeznek minden igényt kielégíteni. Az üzletpolitika ilyen módon való szabad alakításának, a teljes termékportfólió kialakításának érdekében a vállalkozásoknak érdekében áll, hogy a különböző technológiákat hasonló feltételekkel igénybe tudják venni.

I.4. A vizsgált piaci magatartás

I.4.1. A VTH nagykereskedelmi szerződése

• 25.

  A V-fon Rt. integrált adathálózati (ADSL Access) távközlési szolgáltatásának feltételeire vonatkozó nagykereskedelmi értékesítési és együttműködési szerződése értelmében a szolgáltatás jelenleg csak Internet szolgáltatás nyújtására vehető igénybe. A nagykereskedelmi szerződés alapján a hálózati szolgáltatóval az Internet szolgáltató ("Társszolgáltató") lép jogviszonyra, az Internet szolgáltató pedig a saját nevében köt szerződést előfizetőivel. Az Internet szolgáltató vállalja azt, hogy a szolgáltatást csak végfelhasználóknak értékesíti tovább. Az Internet szolgáltató és a hálózati szolgáltató közötti szükséges ATM kapcsolat kiépítése és működtetése nem képezi részét a nagykereskedelmi szerződésnek; az ATM kapcsolat biztosításának költségei az Internet szolgáltatót terhelik. Ugyanakkor a hálózati szolgáltató vállalja, hogy külön megállapodás alapján biztosítja az ATM kapcsolatot, illetőleg az Internet szolgáltató megrendelheti harmadik féltől ezt a szolgáltatást.

• 26.

  Az Internet szolgáltató jogosult a szerződés alapján az ADSL hozzáférést továbbértékesíteni, valamint azt saját Internet szolgáltatásával együtt csomagban értékesíteni. Az Internet szolgáltató azt vállalja, hogy a szerződés hatályba lépését követő 100. naptári napig legalább 101 darab ADSL Access szolgáltatás létesítését kezdeményezi. A szerződés teljesítése oly módon történik, hogy az Internet szolgáltató a hozzá a végfelhasználótól érkezett jelzés alapján kezdeményezi a szolgáltatás műszaki megvalósíthatóságának vizsgálatát a hálózati szolgáltatónál. A hálózati szolgáltató 7 napon belül jelzi, ha a műszaki megvalósítás nem lehetséges, ellenkező esetben pedig az igény érkezésétől számított 30 napon belül elvégzi a létesítést.

• 27.

  Az Internet szolgáltató a szerződéshez tartozó megrendelő segítségével választja ki, hogy az egyes szolgáltatás-csomagokból hány darabot kér. Az I. csomag 384 Kbps letöltési és 64 Kbps feltöltési, a II. csomag a 768 Kbps letöltési és 128 Kbps feltöltési, a III. csomag pedig 1536 Kbps letöltési és 384 Kbps feltöltési sebességgel rendelkezik. ^[15]

• 28.

  A nagykereskedelmi szolgáltatás díja egyszeri és havi díjtételekből áll. A szerződés alapján az Internet szolgáltatót akkor illetik meg a kedvezményes - nagykereskedelmi - díjak, ha előre, a megrendeléstől számított 15 napon belül megfizeti a hálózati szolgáltatónak a legalább 101 megrendelt csomag egyszeri díját, valamint ha a szerződés hatályba lépésétől számított első 130 nap alatt a hálózati szolgáltató által a létesített ADSL hozzáférések alapján ténylegesen kiszámlázott havi díjakat. Amennyiben ezen idő alatt nem teljesül az Internet szolgáltató fenti vállalása, nem lesz jogosult a kedvezményes díjra, és a kiskereskedelmi listaárat kell visszamenőleg megfizetnie. A különböző díjakat mutatja a 3. számú táblázat.

• 29.

  A szerződést a felek közösen bármikor írásban módosíthatják, és bármelyik fél jogosult 60 napos felmondási idővel rendes felmondással felmondani.

I.4.2. A VTH kiskereskedelmi ADSL szolgáltatásai

• 30.

  A VTH V-net márkanév alatt kiskereskedelmi ADSL Access szolgáltatást és Internet szolgáltatást nyújt csomagban mind a lakossági, mind az üzleti előfizetőknek. A lakossági szolgáltatást Sprinternet fantázia néven kínálja. A csomag eredetileg 256/64 Kbps sebességű volt, majd 2001 decemberétől "nőtt" 384/64 Kbps sebességűre. Az ügy szempontjából releváns, a VTH saját koncessziós területein alkalmazott fogyasztói árakat a következő táblázat mutatja:

  3. táblázat: A Sprinternet szolgáltatás nettó fogyasztói ára 2001. december 12-től

	Egyszeri díjak			Havi díjak
	Határozatlan idejű szerződés	1 éves szerződés esetén	2 éves szerződés esetén	Határozatlan idejű szerződés	1 éves szerződés esetén	2 éves szerződés esetén
2001. dec. 12. - 2002. máj. 24.	40.000 Ft	25.000 Ft	0 Ft	19.000 Ft	15.000 Ft	12.500 Ft
2002. máj. 24. - visszavonásig	23.920 Ft	11.920 Ft	11.920 Ft [16]	13.520 Ft	9.520 Ft	7.920 Ft

• 31.

  A VTH kezdetben akciós értékesítéseiben alkalmazta a vitatott - fent bemutatott - kiskereskedelmi árakat (azaz előre meghatározott ideig voltak érvényben), de az árak végül az egyes akciók befejezése után is változatlanok maradtak (jelenleg az "akciós" árak a visszavonásig érvényesek). A nagykereskedelmi árak a szolgáltatás megjelenése óta változatlanok.

• 32.

  Az üzleti előfizetőknek kínált különböző csomagok nettó fogyasztói árait az alábbi táblázat mutatja (ezek a díjak a vizsgált időszakban az eljárás alá vont adatszolgáltatása szerint nem változtak):

  4. táblázat: A V-net Business ADSL csomagok nettó árai a VTH koncessziós területein

	Egyszeri díjak			Havi díjak
	Határozatlan idejű szerződés	1 éves szerződés esetén	2 éves szerződés esetén	Határozatlan idejű szerződés	1 éves szerződés esetén	2 éves szerződés esetén
Business I. csomag	50.000 Ft	40.000 Ft	20.000 Ft	44.900 Ft	27.900 Ft	25.900 Ft
Business II. csomag	65.000 Ft	45.000 Ft	45.000 Ft	89.900 Ft	69.900 Ft	59.900 Ft
Business III. csomag	80.000 Ft	55.000 Ft	55.000 Ft	174.900 Ft	134.900 Ft	114.900 Ft

I.4.3.A VTH koncessziós területein jelen lévő más piaci szereplők

• 33.

  A VTH a szolgáltatás bevezetését követően sokáig csak az Enternet 2001 Kft-vel kötött viszonteladói szerződést. Az Enternet Kft. a V-nettől eltérő szolgáltatási struktúrát alkalmaz az alábbi csomagokkal és árakkal:

  5. táblázat: Az Enternet Kft. által VTH koncessziós területeken kínált csomagok nettó árai

Csomag jellemzői	Szerződés időtartama	Egyszeri díjak	Havi díjak
Mindenkinek 384/64	1 év	20.000 Ft	8.900 Ft
Egyéni 384/64 [17]	1 év	8.000 Ft	12.800 Ft
Családi 384/64 [18]	1 év	8.000 Ft	13.800 Ft
Irodai 384/64	1 év	0 Ft	19.800 Ft
Üzleti I. 384/64	1 év	0 Ft	24.900 Ft
Üzleti II. 768/128	1 év	0 Ft	39.800 Ft
Üzleti III. 1500/384	1 év	0 Ft	99.800 Ft

• 34.

  A fenti rugalmasabb, az eltérő fogyasztói prioritásokat figyelembe venni próbáló kínálat sem vezetett azonban az Enternet lakossági piacon való térnyeréséhez.

• 35.

  Az Axelero Internet Szolgáltató Rt. hosszabb ideje tárgyalásokat folytatott a VTH-val, a megállapodás gyors megkötésére sokáig azért nem került sor, mert az Axelero úgy vélte, hogy a VTH ajánlata nem teszi lehetővé az ISP számára, hogy a V-net piacon lévő szolgáltatásával versenyképes áron tudjon szolgáltatást nyújtani. Az eljárás folyamán azonban az eljárás alá vont és az Axelero megkötötte a nagykereskedelmi értékesítési és együttműködési szerződést. A GTS Datanet szintén megkezdte a tárgyalásokat, de még nem sikerült megállapodnia. Az Interware a kiskereskedelmi árszínvonalra hivatkozva nyilatkozta azt, hogy nem tervezi a VTH területén a piacra lépést. A vizsgálat álláspontja szerint a piacra potenciálisan belépő vállalkozások az Internet szolgáltatások széles spektrumát nyújtó tőkeerős cégek, amelyek a piacon több éve jelen vannak. Számukra nem megterhelő az ADSL szolgáltatás nyújtásához szükséges költség (elsősorban az ATM összeköttetéshez szükséges bérelt vonali kapcsolat), illetve egy olyan reklámkampány, amellyel egy új területen bevezetik szolgáltatásukat.

II.

Jogi értékelés

II.1. A Tpvt. alkalmazhatósága

• 36.

  A Tpvt-t 1. §-a szerint azokra a piaci magatartásokra lehet alkalmazni, amelyek kapcsán törvény eltérően nem rendelkezik. A távközlési szolgáltatók együttműködéséről, így a köztük létrejövő hálózati szerződésekről általában a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (Hkt.), részleteiben pedig az egyes távközlő hálózati szerződésekről és azok megkötéséről szóló 251/2001. (XII.18.) sz. Korm. rendelet (vhr.) rendelkezik. A vonatkozó jogszabályok meghatározzák, hogy a távközlő hálózatok tulajdonosai mikor kötelesek szerződéskötésre, illetve mikor terheli őket tárgyalási kötelezettség az együttműködésről. Részben arról is rendelkeznek e jogszabályok, hogy milyen tartalommal jönnek létre a hálózati szerződések.

• 37.

  Az ügyben vizsgált szerződések azonban az ADSL szolgáltatás továbbértékesítésére és a kizárólag ezzel összefüggésben szükséges együttműködésre vonatkoznak, aminek következtében nem minősülnek a Hkt. 38. §-a szerinti hálózati hozzáférési szerződésnek. Ennek következtében a 2001. december 23-át követően megkötött ilyen szerződésekkel kapcsolatban sem merülhet fel a Hkt. és a Tpvt. hatályának esetleges ütközése, vagyis a Tpvt. hatályának fennállása jelen ügyben anélkül megállapítható, hogy vizsgálni kellene a Hkt. további előírásait.

II.2. Az érintett piac meghatározása

• 38.

  A közelmúltban a GVH több olyan eljárást folytatott le, amelyek a kiskereskedelmi Internet szolgáltatások különböző piacait érintették. A Vj-87/2000. sz. ügy alapvetően a kapcsolt vonali keskenysávú (max. 128 Kbps sávszélesség) Internet szolgáltatások piacát, míg a Vj-97/2001. és a Vj-39/2001. sz. ügyek a szélessávú kábeles Internet szolgáltatások piacát érintették. Mindhárom esetben megállapította a Versenytanács, hogy a lakossági és üzleti szolgáltatások külön piacon vannak, illetőleg a lakossági piacon belül megkülönböztethető egymástól a keskenysávú és szélessávú Internet szolgáltatások piaca.

• 39.

  A Tpvt. 14. §-ának értelmében az érintett termékekre és a keresleti helyettesítés lehetőségeire tekintettel megállapítható, hogy az érintett termékpiacok között van a lakossági szélessávú Internet szolgáltatások (ADSL, kábelnet és mikrohullámú technológia, ha utóbbi reálisan elérhető) piaca, valamint az üzleti felhasználóknak nyújtott szélessávú Internet szolgáltatások és web alapú szolgáltatások (bérelt vonal, ADSL, kábelnet, mikrohullám, ISDN30) piaca.

• 40.

  A vizsgált termékre tekintettel az elsődlegesen érintett piac az ADSL szolgáltatások nagykereskedelmi értékesítésének piaca, amelyen (elvi) helyettesítő termékként egyrészt a kábeles Internet szolgáltatásokhoz szükséges hálózati hozzáférés jelenik meg (a lakossági előfizetőknek nyújtott csomagok vonatkozásában), másrészt az adatátviteli szolgáltatásokhoz szükséges összes - a VTH korábbi koncessziós területein reálisan elérhető - technológia értékesítése veendő figyelembe (az üzleti fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében). Ugyanakkor, mivel a nagykereskedelmi termékek keresletét alapvetően a segítségükkel nyújtható kiskereskedelmi termékek kereslete határozza meg, másodlagosan érintett piacként kell meghatározni a kiskereskedelmi szinten értékesített szélessávú Internet hozzáférési szolgáltatások országos piacait is.

• 41.

  A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint a földrajzi piac meghatározásakor az a terület veendő figyelembe, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az érintett terméket beszerezni, illetőleg az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az érintett terméket értékesíteni.

• 42.

  Tekintettel arra, hogy az ügyben elsődlegesen érintett termék az ADSL szolgáltatás, amely csak vezetékes távbeszélő hálózaton szerezhető be, az elsődlegesen érintett nagykereskedelmi termékpiac tekintetében az a terület, ahol a VTH vezetékes hálózata található. Ezek a következők: Csongrád megyében a 62-es és 63-as primer körzet, Fejér megyében a 25-ös primer körzet, Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 57-es primer körzet, Komárom-Esztergom megyében a 33-as primer körzet, Pest megyében a 24-es, 27-es és 28-as primer körzet, valamint Veszprém megyében a 88-as primer körzet.

II.3. A gazdasági erőfölény létezése

• 43.

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

II.3.1.Erőfölény az elsődlegesen érintett termékpiacon

• 44.

  A szélessávú lakossági Internet hozzáférési szolgáltatáshoz szükséges hálózati infrastruktúra a fentiek alapján a távbeszélő hálózat, a kábeltelevíziós hálózat és a mikrohullámú szolgáltatáshoz szükséges eszközök lehetnek. Utóbbi, annak a másodlagos piacon elfoglalt csekélyebb jelentőségű pozíciója miatt nem tekinthető ésszerű helyettesítőnek.

• 45.

  Az elsődlegesen érintett földrajzi piacon, azaz a VTH korábban önálló távbeszélő koncessziós társaságainak területein belül Dunakeszin, Dunaharasztin, Kistarcsán, Vácon, Jászberényben és környékén, valamint Szegeden található olyan kábeltelevíziós hálózat, amely a kétirányú digitális jelátvitelre alkalmas. Az érintett földrajzi piac egyéb területein ilyen kábeltelevíziós hálózat nincs, illetve az adott kábeltelevíziós hálózatokon nem érhető el a szélessávú Internet szolgáltatás. Azokon a területeken, ahol csak a VTH távbeszélő hálózata alkalmas a szélessávú Internet szolgáltatás biztosítására, megállapítható, hogy a VTH gazdasági erőfölényes helyzetben van, hiszen a kiskereskedelmi szolgáltatás nyújtásához szükséges nélkülözhetetlen inputot, az infrastruktúrát egyedül birtokolja.

• 46.

  Az olyan területeken, ahol a KTV hálózat is alkalmas a szolgáltatás nyújtására a lakossági Internet szolgáltatások nyújtásához az ISP ésszerű helyettesítőként elvileg választhatná a KTV hálózathoz való hozzáférést is. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a KTV hálózatokhoz való hozzáférést a hálózat tulajdonosa nem feltétlenül teszi lehetővé. Ennek indoka lehet részben, hogy saját Internet szolgáltatást nyújt a hálózaton, és a hálózat kapacitása nem elégséges egy másik Internet szolgáltató hozzáférésének biztosításához. Ebből a szempontból az elvi lehetőség megkülönböztetendő a gyakorlati lehetőségtől, tehát önmagában az, hogy a KTV hálózat alkalmas a szélessávú szolgáltatás nyújtására, nem ingatja meg feltétlen az ADSL hálózati szolgáltató erőfölényes helyzetét. Ennek eldöntése mindig az adott eset körülményeinek részletes felmérése alapján lehetséges.

• 47.

  A VTH korábbi koncessziós területein lévő visszirányúsított kábelhálózatokon már jelen van 1-1 ISP, így a kábelszolgáltatóval való hálózat-hozzáférési szerződés megkötésének lehetősége kérdéses. Bár az érintett kábelhálózatok nagyrészt 860 MHz sávszélességű, modern rendszerek, az átépítés még sok helyen folyamatban van, és a visszirányúsítás sokszor csak a fogyasztói igények felmérése után folyamatosan történik. A képet tovább árnyalja, hogy nem feltétlenül számottevő az átfedő területek aránya, tehát ahol mind az ADSL, mind a kábelnet egyazon fogyasztó számára valóban elérhető, így viszonylag kevesebb felhasználó rendelkezhet tényleges helyettesítési lehetőséggel, ami csökkenti a kábelnet létéből elvileg fakadó verseny-nyomás gyakorlati jelentőségét.

• 48.

  A verseny-nyomás azért is elhanyagolható, mert a fenti gyakorlati helyettesíthetőség korlátaival mind az ISP-k, mind a hálózati szolgáltató tisztában van, ezért maguk az érintettek sem tartják azt reális helyettesíthetőségnek. Mivel a hálózati szolgáltató ismeri azt a körülményt, hogy a kábelhálózat mint infrastruktúra az esetek többségében jelenleg nem jelent reális alternatívát, így a hálózati szolgáltató szélessávú Internet hozzáférés nyújtására alkalmas infrastruktúra biztosításával kapcsolatos piaci magatartásának alakítását nem befolyásolja érdemben a kábelhálózat tulajdonosának magatartása.

• 49.

  Mindamellett, az ISP számára az ADSL infrastruktúra biztosítására azért is szükség van, mert üzleti előfizetőknek kíván nagy sebességű, garantált sávszélességű Internet szolgáltatást nyújtani. Bár e szolgáltatás nyújtása érdekében az ISP más technológiát is választhat, de az is természetes, hogy az ISP a szakmában szokásos teljes termék-portfolióval kíván megjelenni a piacon (ami biztosítja számára a vállalati ügyfelek megszerzéséhez szükséges versenyképességet).

• 50.

  Összefoglalva, a VTH hálózati szolgáltatóként erőfölényben van az ADSL nagykereskedelmi értékesítés piacán, mert az általa kizárólagosan nyújtott ADSL szolgáltatás igénybevétele nélkülözhetetlen a lakossági szélessávú szolgáltatások nyújtásához, és fontos eleme lehet az üzleti szélessávú szolgáltatások nyújtásának.

II.3.2. Erőfölény a másodlagosan érintett termékpiacon

• 51.

  A másodlagos érintett piacon fennálló esetleges erőfölény kapcsán azt kell megvizsgálni, hogy a VTH területén levő felhasználóknak milyen lehetőségeik vannak szélessávú Internet szolgáltatás igénybevételére. A Vivendi korábbi koncessziós területein csak a VTH és a vele viszonteladói szerződést kötött egyedüli ISP, az Enternet 2001 Kft. nyújt ADSL alapú szélessávú Internet szolgáltatást. A VTH a vizsgált időszakban az előfizetők túlnyomó többségét tudhatta magáénak.

• 52.

  A már meglévő előfizetők esetében a szolgáltató-váltás fő korlátja az egyszeri díj elvesztése, illetve a kedvezőbb árú határozott időre kötött szerződések esetében a hűségnyilatkozathoz kapcsolódó esetleges kötbér-fizetési kötelezettség, de utóbbit a V-net csak az egyszeri díjakból adott kedvezményekre alkalmazza Az egyszeri díj elvesztése ugyanakkor a határozott idő eltelte után vélhetően nem tartja vissza az előfizetőt a váltástól. Ebből következően megállapítható, hogy az elért magas piaci részesedés ellenére a VTH erőfölénye a kiskereskedelmi lakossági szélessávú Internet szolgáltatások piacán nem egyértelmű. Ha - az 1 évre kötött szerződéseket alapul véve - a V-net 10%-os áremelést hajtana végre, ami éves szinten a fogyasztó számára 12x1.190, azaz 14.280 Ft többletköltséget jelent, a fogyasztó esetlegesen megfontolná, hogy áttérjen-e az Enternet kedvező, 24.000 forint egyszeri díjjal, de csak 11.125 Ft-os havi díjjal járó csomagjára. Így ugyanis a V-net szolgáltatásának teljes éves költsége a már megfizetett egyszeri díjat nem számítva 157.080 Ft lenne, míg az Enternet szolgáltatás éves költsége az egyszeri díjjal együtt csak alig magasabb, 157.500 Ft lenne. ^[19] Ez a különbség nem feltétlenül tartja vissza a fogyasztót a váltástól.

• 53.

  Ugyanezt a számítást a V-nettel kétéves szerződést aláíró előfizetőkre alkalmazva a kép másként alakul. A V-net 10%-os áremelése 12x990, azaz 11.880 Ft többletköltséget jelent az előfizetőnek egy évre. Az Enternet ajánlata ugyanaz, mivel az Enternet nem kínál két évre szóló szerződéseket. Így az Enternet szolgáltatása esetén a fogyasztót két évre 291.000 Ft költség terheli, míg a V-netet igénybe véve újabb két évre csupán 261.360 Ft. Az évi 15.000 Ft, azaz havi 1.250 Ft különbség már visszatarthatja a fogyasztót a váltástól. ^[20]

• 54.

  Az új előfizetők megszerzéséért folytatott versenyben nem kell figyelembe venni a fogyasztónál elsüllyedt költséget, így ilyen esetben feltételezhető, hogy a szolgáltató választás lehetősége adott az olyan területeken, ahol az ADSL-en kívül más szélessávú szolgáltatás is elérhető (Dunakeszi, Dunaharaszti, Vác, Jászság, Szeged, Szentes, Hódmezővásárhely). A továbbiakban tehát azt vizsgálta a Vt., hogy az ilyen területeken váltana-e a VTH már meglévő előfizetője a VTH 10%-os áremelése esetén.

• 55.

  Szeged és Dunakeszi területén, például, igénybe vehető az Axelero (illetve a Tiszanet) kábelnet szolgáltatása is, illetve Szeged, Szentes és Hódmezővásárhely területén a Tiszanet versenyképes árú mikrohullámú Internet szolgáltatást is nyújt. ^[21] (Ezen túlmenően, Vácon a DunaWeb Kft., Jászberényben és Szeged egy részén a TvNetWork Rt. nyújt kábeles és részben mikrohullámú Internet szolgáltatást, illetőleg Dunakeszi és Vác területén a DunaWeb mikrohullámú szolgáltatást. A következő összehasonlításban azonban az egyszerűség kedvéért a Tiszanet ajánlatait vetette össze aVt. a V-net ajánlataival.) A legkisebb sávszélességű ADSL csomaggal összevethető kábelnet csomag egyszeri díja egyéves szerződés aláírása esetén 9.000 Ft, a havidíj pedig 11.750 Ft. Ez összesen évi 150.000 Ft-ot jelent. A kétéves szerződés vállalása további havi 1.875 Ft, éves szinten 22.500 Ft megtakarítást jelentene. A letöltési korlátot és így túlfogyasztási tarifát sem tartalmazó mikrohullámú csomag ára egy évre (egy éves hűségnyilatkozattal) 142.500 Ft, a kétéves szerződés aláírása esetén pedig további havi 1.250 Ft-tal olcsóbb.

• 56.

  A fentiekből tehát az következik, hogy a VTH jelenleg nincs egyértelműen abban a helyzetben, hogy versenytársaitól és fogyasztóinak magatartásától teljesen függetlenül tudná alakítani piaci magatartását, vagyis erőfölénye a kiskereskedelmi lakossági szélessávú Internet szolgáltatás piacán nem bizonyított. ^[22] Az, hogy az egyes szolgáltatások csak területileg korlátozottan érhetők el, olyan értelemben nem erősíti lényegesen a VTH piaci helyzetét, hogy árdiszkriminációt ilyen alapon nem alkalmazhat, és nem is alkalmaz.

• 57.

  Feltételezhető, hogy a szélessávú technológiát használó fogyasztó (az átlagosnál jobban) tájékozott, tudatos felhasználó, így elképzelhető, hogy a fenti elvi helyettesítési lehetőségek a valóságban tényleges helyettesítést eredményeznének. Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni a szolgáltató-váltással járó kényelmetlenségeket (e-mail cím megváltozása, újra-bekötés átfutási ideje stb.), illetve a megfizetett egyszeri díjak pszichológiai hatását (a legtöbb ember nem tekinti ezt közgazdasági értelemben elsüllyedt költségnek). A fenti érvelés tehát elvi jellegű, és nem jelenti egyben azt, hogy a fogyasztók a gyakorlatban is váltanak (illetve sok területen erre nincs is lehetőségük), azért a fentiek csupán azt bizonyítják, hogy a VTH nincs abban a helyzetben, hogy a versenytársainak és fogyasztóinak reakcióit figyelmen kívül hagyva hozhatna árképzési döntéseket.

II..3.3. Összefoglalás

• 58.

  A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a VTH erőfölényben van a szélessávú Internet szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra (hálózat) piacán a Vivendi korábbi koncessziós területein.

• 59.

  A kiskereskedelmi üzleti szélessávú Internet szolgáltatások országos piacán a V-com erőfölénye kizárható, míg a kiskereskedelmi lakossági szélessávú Internet szolgáltatások Vivendi területeken lévő piacán a VTH erőfölényének léte nem valószínűsíthető. A piacra mind a szomszédos földrajzi piacokról - gyakorlatilag szinte az ország egész területéről - az ADSL szolgáltatást már nyújtó szolgáltatók által, mind az adott földrajzi területen már bármilyen Internet szolgáltatást nyújtó szolgáltatók által való belépés valószínűsíthető lenne a VTH kiskereskedelemi árának emelése esetén, azaz a piac nagymértékben támadható.

II.4. A valószínűsített visszaélés

• 60.

  A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, különösen

• • a)

    az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

• • b)

    a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni;

• • c)

    indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;

• • d)

    a piacra lépést indokolatlanul akadályozni;

• • e)

    a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

II.4.1. A visszaélés az elsődlegesen érintett piacon

II. 4.1.1. A visszaélés vizsgálatának kiinduló szempontjai

• 61.

  A vizsgálat kiinduló feltételezése a bejelentés nyomán lefolytatott előzetes eljárás alapján az volt, hogy a visszaélés nem a nagykereskedelmi árak túlzottan magasan történő megállapítása és nem is a kiskereskedelmi árak versenytársak kiszorítására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló módon, túlzottan alacsony szinten történő megállapítása (felfaló árazás) révén valósult meg, hanem a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árak egymáshoz való viszonya olyan, a köztük kialakult árrés annyira szűk, hogy az a hasonlóan hatékony versenytársak számára nem biztosítja a kiskereskedelmi piacon a nyereséges működés feltételeit. A jelenséget a versenyjogi szakirodalom árprésnek (price squeeze) nevezi.

• 62.

  A kiinduló feltételezést támasztotta alá a kiskereskedelmi árak más ISP-k által kínált szélessávú Internet-hozzáférést biztosító ajánlataival történő összehasonlítása is. A kiskereskedelmi árakról az 1. sz. táblázat, illetve a kiskereskedelmi piaci verseny-viszonyokról korábban kifejtettek alapján megállapítható, hogy a VTH ajánlata nem olcsóbb jelentős mértékben, mint versenytársaié, és még inkább alátámasztódik ez a következtetés, ha más Internet-szolgáltatók egyes akciós áraival kerül összevetésre (az Axelero például 2002. nyarán bruttó 14.950 Ft-os egyszeri- és 12.900 Ft-os havidíjért értékesítette határozott idejű ADSL Otthon csomagjait).

• 63.

  A nagykereskedelmi árak összehasonlítása révén az a következtetés vonható le, hogy a VTH díjai jellemzően magasabbak a MATÁV hasonló ajánlataiénál, ami jelzés lehet arra nézve, hogy a VTH a nagykereskedelmi díjak megállapítása révén esetleg visszaélt erőfölényével. Eljárás alá vont ügyfélkénti meghallgatásán tett nyilatkozata szerint a nagykereskedelmi árak kialakítása során - részletes költség-kalkuláció hiányában - a kiskereskedelmi termékre megállapított árszintből (listaár) indult ki, abból egy adott mértékű diszkontot levonva. Ez eljárás alá vont értékelése szerint megfelel az iparágban szokásos gyakorlatnak; a nagykereskedelmi ADSL szolgáltatás nyújtása esetére ugyanis a Hkt. nem írja elő a szolgáltatók számára a költségalapú árképzés követelményét, a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi szolgáltatás listaáras havidíjai közti különbség pedig megfelel az iparágban ésszerűnek tekinthető 20-30%-os diszkontnak. Tényleges költségként azonban eljárás alá vont a nagykereskedelmi ADSL szolgáltatás havidíjánál nagyságrendekkel magasabb szintet mutatott ki, amit a kiskereskedelmi ADSL szolgáltatás nyújtásának műszakilag releváns alternatívájaként megjelölt helyi hurok részleges átengedésének 2002. közepén érvényes díjai alapján számított.

• 64.

  Az eljárás folyamán készült a nagykereskedelmi szolgáltatásra vonatkozóan is költség-kalkuláció, amely alapján egyértelműen megállapítható, hogy a nagykereskedelmi ADSL szolgáltatás és a fentebb "műszakilag releváns alternatívaként" definiált helyi hurok részleges átengedése alapján nyújtott ADSL access szolgáltatás költségei egymással nem összehasonlíthatók. Műszakilag ugyan valóban nyújtható ADSL hozzáférés a helyi hurok részleges átengedése révén is, azonban ekkor a jogosult szolgáltatónak kell beszereznie és üzemeltetnie mindazokat az eszközöket, amelyeket a VTH a nagykereskedelmi ADSL szolgáltatás költségeinek kiszámításakor figyelembe vett (kivéve, pl.: MDF, esetleg szolgáltatói splitter); azaz a részleges hurok-átengedés pótlólagos költségként merül fel ebben az esetben az ADSL access harmadik félnek vagy kiskereskedelmi szolgáltatásként történő nyújtása során. Mindezek következtében a helyi hurok részleges átengedését nem tekinthetjük az ADSL nagykereskedelmi access szolgáltatás gazdaságilag is reális alternatívájának, így annak a Hírközlési Döntőbizottság (HDB) által elfogadott - költségalapú ^[23] - díjai nem képezhetik a vizsgált szolgáltatás árának összehasonlítási alapját, benchmarkját, a díjak esetlegesen túlzottan magas volta értékelésének kiindulási pontját.

• 65.

  Az eljárás alá vont által kifejezetten az ADSL access nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtására vonatkozóan készített költség-kalkuláció alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a megadott paraméterek mellett számított költségek magasabbak, mint a nagykereskedelmi árak. A szolgáltatás nyújtása érdekében felmerülő költségeket és a tőkeköltségen keresztül figyelembe vett elvárható hasznot nem fedező díjak pedig nem minősülnek a Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tisztességtelenül megállapítottnak, túlzottan magasnak.

II. 4.1.2. Az árprés vizsgálata

II.4.1.2.1. Az árprésről általában

• 66.

  Vertikális árprésről akkor beszélhetünk, ha egy vertikálisan integrált vállalat, amelyik a végtermék gyártásához szükséges input-termék/-szolgáltatás termelésének/nyújtásának piacán erőfölénnyel rendelkezik, árait úgy állapítja meg, hogy a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árak közti szűk árrés következtében a (hasonlóan) hatékony vállalatok nem tudják a kiskereskedelmi szolgáltatást nyereségesen nyújtani, ezáltal kiszorulnak a piacról, vagy nem tudnak belépni a piacra. Az árprés jelenség versenyjogi szempontú vizsgálatának Magyarországon még nincsenek hagyományai, és a távközlési szektorban való megjelenése esetén külföldi gyakorlat is csak korlátozottan áll rendelkezésre. Az árprés kialakulásának három objektív feltétele van:

• • 1.

    legyen egy vertikálisan integrált vállalat vagy egymástól nem független vállalkozások, amely(ek) mind az upstream, mind a downstream piacon jelen van(nak),

• • 2.

    az érintett vállalat az upstream piacon gazdasági erőfölénnyel rendelkezik és

• • 3.

    az upstream piaci áru (termék vagy szolgáltatás) elengedhetetlenül szükséges input a downstream piaci termék termeléséhez vagy szolgáltatás nyújtásához.

• 67.

  Az árprés alkalmazása révén az erőfölényben lévő vállalat - a kiskereskedelmi árrés szűkítésén keresztül - ideiglenes jelleggel önként lemond profitja egy részéről (ez nem feltétlenül jelent veszteséget, megvalósulhat abban is, hogy az általa a fennálló piaci körülmények között alkalmazott rövid távú profitmaximalizáló stratégia mellett elérhető nyereségnél kisebb nyereséget realizál), annak érdekében, hogy hosszabb távon, a kiskereskedelmi árak esetleges későbbi növelésével összességében nagyobb nyereséget termeljen, mint amit az árprés alkalmazása hiányában elérhetett volna.

• 68.

  Az árprés vizsgálata ún. árprés-tesztekkel történhet. Ezek a fennálló piaci feltételek, illetve a mögöttes közgazdasági megfontolások függvényében többfélék lehetnek, közös jellemzőjük azonban, hogy azt mérik fel, hogy az erőfölényben lévő vállalat vagy a tőle nem független downstream piaci vállalkozás által alkalmazott kiskereskedelmi árrés vajon biztosítja-e számára a kiskereskedelmi tevékenységével összefüggésben felmerülő költségek fedezését. Az általános séma: P >= A + C, ahol `P` a kiskereskedelmi termék erőfölényes vállalkozás vagy a tőle nem független downstream piaci cég által megállapított ára, `A` a nagykereskedelmi termék (input) ára, és `C` az input végtermékké való átalakításának költsége az erőfölényben lévő vállalkozás vagy a tőle nem független downstream piaci szereplő számára.

• 69.

  Az árprés-tesztek alkalmazása során több ponton is döntési helyzetbe kerül a versenyhatóság. Az első megválaszolandó kérdés, hogy - többféle kiskereskedelmi és nagykereskedelmi ajánlat léte esetén - mely árakat kell egymással összehasonlítani. Hogyan kezelendő az a helyzet, ha az árak több komponensből tevődnek össze (pl.: előfizetési díj, kapcsolási díj és forgalmi díjak, vagy egyszeri belépési díj és havi előfizetési díj, stb.), illetve ha azok bizonyos szempontok szerint differenciáltak (pl.: a csúcsidőben és a csúcsidőn kívül alkalmazott tarifák eltérnek egymástól, vagy a vállalt szerződéses időtartam függvényében különbözőek a díjak, stb.)? Milyen költségszámítási eljárást kell alkalmazni a kiskereskedelmi tevékenység költségeinek megállapításához? A költségek számításakor milyen időhorizontot kell alapul venni?

• 70.

  Az árprés versenyjogi szakirodalma a fenti kérdésekre a következő megoldásokat javasolja. Ha többféle kiskereskedelmi és nagykereskedelmi ajánlat létezik, akkor először azt kell megvizsgálni, hogy a piacmeghatározás megállapításai alapján ezek az ajánlatok azonos vagy különböző releváns piacokon érvényesek. Az azonos piacon elérhető ajánlatokat ennek megfelelően, együttesen kell kezelni, nem szabad kizárólag egyes részpiacokra, szegmensekre koncentrálni. Ha ugyanis a túlzottan szűk árrés csak a piac bizonyos szegmenseiben érvényesül, akkor a downstream piaci versenytársaknak lehetősége van arra, hogy más piaci szegmensekben nyereségesen végezzék a kiskereskedelmi tevékenységet, így piackiszorító hatás nem merülhet fel, ezért erőfölénnyel való visszaélés sem állapítható meg. Ha mindezek figyelembevételével arra a következtetésre jutunk, hogy az azonosított releváns piacon többféle ár érvényesül, akkor az ezekből számított átlagos értéket kell a kiskereskedelmi piaci árnak (P) tekinteni. A nagykereskedelmi árat (A) szintén súlyozott átlagolással kell kiszámítani, ha a különböző - de azonos piacon érvényesülő - kiskereskedelmi ajánlatok kialakításához többféle nagykereskedelmi ajánlat igénybevétele szükséges. Az ezek különbségeként adódó árrést kell aztán a szintén súlyozott átlagos értéken figyelembe vett kiskereskedelmi költségekhez viszonyítani. Az átlagok számításánál a súlyokat minden esetben a forgalmi arányok képviselik. Ez a megközelítés biztosítja azt, hogy az erőfölényes vállalat is képes legyen a különböző piaci igényekre rugalmasan reagálni, az egyes részpiacok fogyasztói igényeit kielégíteni, azonban megakadályozza, hogy a differenciálás révén egyes fogyasztói csoportok vonatkozásában árprést alkalmazzon, mivel az átlagolás az elkülönült releváns piacként definiált felhasználókat célzó ajánlatokra nem terjed ki.

• 71.

  A több komponensből álló díjstruktúra esetén két lehetőség kínálkozik a vizsgálat számára. Egyrészt vizsgálhatók az egyes komponensek egymástól elválasztva, külön-külön, másrészről viszont felmerülhet az ajánlat csomagként való kezelése, azaz az elemek együttes, átfogó vizsgálata. A komponensenkénti elemzés akkor lehet indokolt, ha valamelyik tényezőnek kiemelt jelentőséget tulajdonítunk (mert például a fogyasztói döntések során annak ára képezi a legfontosabb döntési szempontot), és a downstream piaci versenytársak nem képesek az egyes komponensek kiskereskedelmi árai kialakításakor ezt keresztfinanszírozás révén nyereségesen érvényre juttatni. Általános esetben viszont az aggregált megközelítést kell alkalmazni, hiszen az adott termék vagy szolgáltatás igénybevételéhez a fogyasztónak a díjstruktúra minden elemét meg kell fizetnie, az erőfölényes vállalat versenytársainak tipikusan sem bevételei, sem költségei nem keletkezhetnek kizárólag az egyik díjelemhez kapcsolódóan.

• 72.

  A kiskereskedelmi költségek számítása során szintén két, egymástól markánsan eltérő koncepció közül lehet választani; ezek a különbözeti- vagy differenciál-költségszámítás, illetve az átlagköltség-számítás. Általában a különbözeti költség-alapú megközelítés használata ajánlott, melynek hátterében az a közgazdasági tétel áll, miszerint a profit-maximalizáló vállalat soha nem fog határköltségei alatt árazni. A határköltség helyett a telekommunikáció területén pedig általában a különbözeti költségeket szokták alkalmazni, hiszen a fix költségek nagy hányada miatt a határköltség gyakran túlságosan alacsony (olykor szinte 0) lenne, így alkalmazása félrevezető beruházási döntéseket eredményezne. Az árprés-tesztekben a különbözeti költségeket gyakran helyettesítik (közelítik) az átlagos változó költségekkel.

• 73.

  A másik alternatíva a kiskereskedelmi tevékenység költségeinek mérésére vonatkozóan az átlagköltség számítása. Ez a különbözeti-költségekkel szemben figyelembe veszi a fix költségeket, illetve a közös/általános költségek bizonyos hányadát is, ezáltal hosszabb távú szemléletet juttat érvényre. Hátránya ugyanakkor, hogy többtermékes vállalatoknál az állandó és általános/közös költségek figyelembevétele (felosztása) gyakran csak becsléseken alapulhat, ezáltal az egységköltség nagyságát szubjektív elemek befolyásolják. Másrészről viszont alkalmazása is kevéssé egyértelmű, mint a határköltség-alapú teszteké, hiszen bizonyos piaci szituációkban az átlagköltség alatti árazás a vállalkozás számára racionális stratégia, sőt társadalmi szempontból is előnyösnek tekinthető. Ennek következtében az átlagköltség-alapú tesztekre csak kiegészítő bizonyítékok megléte esetén lehet az árprésben megvalósuló erőfölénnyel való visszaélés megállapítását alapítani.

• 74.

  A költségek számításánál releváns időhorizontra vonatkozóan a szakirodalom általában a jogsértés időtartamát javasolja figyelembe venni. Minél hosszabb időszakot veszünk alapul a számításnál, költségeinek annál nagyobb hányada alakulását képes a vállalat befolyásolni, annál nagyobb hányadukat kell különbözeti költségnek tekinteni. Egészen hosszú távon a különbözeti - és az átlagköltségek tehát közelítenek egymáshoz.

4.1.2.2. Az árprés vizsgálata a VTH ADSL szolgáltatása vonatkozásában

• 75.

  A VTH a nagykereskedelmi piacon a nagykereskedelmi ADSL access szolgáltatásával jelenik meg, míg a kiskereskedelmi piacon kínál kiskereskedelmi ADSL access-t, illetve ennek Internet-szolgáltatással kiegészített formáját is, mind lakossági, mind üzleti előfizetők számára. Az ADSL Internet szolgáltatás különböző csomagok formájában vehető igénybe, a különböző fogyasztói elvárásoknak megfelelően; a kínált nagykereskedelmi csomagok pedig a kiskereskedelmi piacon értékesített termékek struktúrájához igazodnak. (A nagykereskedelmi ADSL access árainak összefoglaló táblázata a B) mellékletben található.)

• 76.

  A vizsgálat során a VTH nagykereskedelmi ADSL access szolgáltatásának, illetve ADSL Internet szolgáltatásának díjai kerültek elemzésre.

• 77.

  A piacmeghatározásról szóló fejezetben leírtakkal összhangban külön piacként kell kezelni a lakossági és az üzleti felhasználóknak nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatások körét, noha a nyújtásukhoz szükséges nagykereskedelmi szolgáltatás ugyanaz. Az egyes piacokon kínált csomagok azonban nem tekintethetők elkülönült piacon lévő termékeknek, mert itt a kínálati helyettesítésen kívül a keresleti helyettesítés is erős, így az árprés vizsgálata során ezekből átlagot képeztünk. Az átlag számításához a VTH ADSL-előfizetőinek tényleges megoszlási viszonyszámai kerültek felhasználásra, a vizsgálat rendelkezésére álló 2001. augusztus - 2002. augusztus adatsorból a 2002. május - 2002. augusztus időszakra vonatkozó átlagos előfizetői arányokat vette a GVH alapul. Ugyanezen előfizetői arányok felhasználásával képeződött átlag a nagykereskedelmi ajánlatokból is. Az Axelero által készített kalkulációban ettől eltérő megoszlás figyelhető meg. A vizsgálat a számítás során azért a VTH adatait használta fel, mert az árprés vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy az upstream piacon erőfölényes cég downstream piaci ága képes-e az adott árak mellett nyereségesen működni. Hosszabb távon azonban elképzelhető, hogy az előfizetői arányok közelíteni fognak az Axelero becsléséhez, azonban ennek - mint azt a későbbiekben látni fogjuk - a jelen vizsgálat szempontjából nincs jelentősége.

• 78.

  Mint ahogyan azt az előbbiekben kifejtettük, több elemű díjstruktúra esetén nem az egyes díjelemek egyedi vizsgálatára van szükség, hanem a díjelemekből egy aggregált mutatót kell képezni, hiszen azok mindegyikét meg kell fizetnie annak, aki a szolgáltatást igénybe kívánja venni, akár a kiskereskedelmi, akár a nagykereskedelmi termékről van szó. A vizsgálat ennek következtében a felszámított egyszeri díjakból havi egyenértékest számított, aggregált mutatóként így a havi összes bevétel, illetve kiadás adódott. A havi egyenértékes számítását többféleképpen is elvégezte a vizsgálat. Alapesetként itt is az eljárás alá vont által megadott paraméterekkel számolt a vizsgálat, azaz az egyszeri díjat egyszerűen elosztotta a VTH által megadott becsült ügyfélélettartam hónapjai számával. Ugyanakkor érzékenység-vizsgálatot végzett arra vonatkozóan, hogyan befolyásolja a számított kiskereskedelmi árrést a becsült ügyfélélettartam, illetve a tőkeköltség. Ez utóbbi figyelembevétele azért lehet indokolt, mert az egyszeri díjak a jelenben merülnek fel, míg a havidíjak az ügyfélélettartam alatt folyamatosan, így ezeket időbelileg is "közös nevezőre" kell hozni. A vizsgálat a VTH által a nagykereskedelmi költségek becsléséhez alkalmazott tőkeköltség mellett a Hkt. költségszámítással foglalkozó végrehajtási rendeletében ^[24] szereplő 19%-os és az Axelero által a kalkulációban alkalmazott 10%-os tőkeköltség-értékkel is kiszámította a kiskereskedelmi árrést.

• 79.

  A vizsgálat figyelembe veendő időhorizontnak a várható ügyfélélettartamot tekintette. Mivel az eljárás alá vont, illetve az Axelero által benyújtott adatszolgáltatás különböző becsléseket tartalmazott erre vonatkozóan, a vizsgálat erre a tényezőre is érzékenység-vizsgálatot végzett. Az üzleti előfizetők esetében erre azért is szükség volt, mert e tekintetben a benyújtott adatszolgáltatások sem tartalmaztak iránymutatást. Az érzékenység-vizsgálatok eredményeiből azonban megállapítható, hogy az ügyfélélettartam - bizonyos határokon belüli - változtatása a vizsgálat következtetéseit érdemben nem befolyásolja.

• 80.

  A különböző szolgáltatások tartalmának megfelelően a kalkulált átlagos árrésnek az ADSL alapú Internet-szolgáltatás kiskereskedelmi költségeire kell fedezetet nyújtania. A kiskereskedelmi tevékenység költségei a nemzetközi sávszélesség biztosításának költségeiből, illetve az értékesítési jutalékból tevődnek össze. Utóbbi közelítő becslésére eljárás alá vont egy havi havidíjat jelölt meg.) A lakossági előfizetők kiszolgálása érdekében felmerülő kiskereskedelmi költségeket az eljárás alá vont által készített költség-becslés tanúsága szerint a kiskereskedelmi árrés az érzékenység-vizsgálatnál alkalmazott egyik feltételezés mellett sem fedezi. Az üzleti előfizetők esetében nem állt rendelkezésre hasonló becslés, így a lakossági előfizetőkre alkalmazott logika alapján saját becslést készítettek. Ennek keretében a nemzetközi sávszélesség költségét a GVH a magasabb sávszélességet biztosító csomagokra is kiszámolta, illetve értékesítési jutaléknak szintén egy havi havidíjat tekintette, ami az üzleti csomagokra érvényes magasabb havidíjak miatt tükrözi azt a tényt, hogy az üzleti előfizetők megszerzése általában költségesebb, mint a lakossági ügyfeleké. A további költségelemek becslésének alapját a V-net honlapján elérhető Kiegészítő szolgáltatások díjtáblázata képezte. Az egyes csomagokban foglalt szolgáltatásokhoz hozzárendelték azt a díjat, amelyet ezek önálló beszerzése esetén számít fel a VTH ügyfelei számára. Ezután - feltételezve azt, hogy a külön értékesített szolgáltatások vélhetően drágábbak, mint ugyanezek "csomagolt" változatai - viszonylag magas árrés levonása után kapták meg ezek becsült költségét. ^[25] A minimum és maximum értékek között az a különbség oka, hogy előbbiben nem vették figyelembe a külföldi domain név regisztrációt, illetve a másodlagos DNS szolgáltatást, mert elképzelhető, hogy ezek az üzleti ADSL csomagoknak nem vagy nem minden esetben részei. Ezután az egyszeri díjakból egyszerűen az átlagos ügyfélélettartammal való osztás révén havi egyenértékest számították, és ezt hozzáadták a havi díjakhoz. Ezeket az értékeket mutatja a vizsgálat által készített táblázat utolsó 8 sora. Az üzleti előfizetőkre számított kiskereskedelmi árréseket a becsült kiskereskedelmi költségekkel összevetve nem állapítható meg egyértelműen az árprés, azonban valószínűsíthetőnek tűnik, hogy ezen a piacon is élt vele az eljárás alá vont. Az 500 alatti előfizető-számra kalkulált árrés-értékek ugyanis csak igen extrém esetben, a külön értékesített kiskereskedelmi szolgáltatások 50%-os haszontartalma mellett, míg az 500 feletti előfizetőszám mellett elérhető árrés csak 50 és 40%-os haszonkulcs esetében haladja meg a kalkulált kiskereskedelmi költségeket. Annak lehetősége viszont, hogy a külön értékesített, Internethez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyereségtartalmát a VTH ennyire magasan tudja tartani, nem tűnik reálisnak, hiszen az üzleti szélessávú Internet-hozzáférés kiskereskedelmi piacán erős tényleges verseny van, ezen kiegészítő szolgáltatások - az alap infrastruktúrától függetlenül - bármely ISP-től igénybe vehetők.

II. 4.1.3. Az ATM összekapcsolás

• 81.

  Az ADSL nagykereskedelmi hozzáférés szolgáltatás igénybevételéhez szükséges a vezetékes távközlő hálózat és az ISP hálózata közötti összeköttetés megteremtése, annak érdekében, hogy az adatok továbbítása mindkét irányba megoldható legyen. Ez az összeköttetés megvalósítható mind bérelt vonal igénybevételével, mind ATM összekapcsolás segítségével. Miután ezt a szolgáltatást a két szerződő féltől (VTH és ISP) független harmadik fél is nyújthatja, a szolgáltatás nem része az ADSL nagykereskedelmi access ajánlatnak.

• 82.

  Az ADSL alapú Internet szolgáltatások részpiacára belépni szándékozó ISP-k szerint a VTH a belépést az összekapcsolás megnehezítése révén is akadályozza. Abban az esetben ugyanis, ha az ISP a VTH-tól kívánja igénybe venni ezt a szolgáltatást, nagyon magas díjat számít fel, abban az esetben viszont, ha azt az ISP harmadik féltől kívánná igénybe venni, nem ad meg, vagy csak aránytalanul hosszú idő után jelöl meg betelepülési helyszínt, és a betelepülésért felszámított ár is nagyon magas.

• 83.

  Az árprés vizsgálata szempontjából azonban az összeköttetés körülményeinek, feltételeinek és díjának nincs jelentősége. Az árprés vizsgálata során azt kell elemezni, hogy a fennálló kiskereskedelmi és nagykereskedelmi árak mellett kialakult árrés elegendő-e arra, hogy az integrált vállalat kiskereskedelmi szolgáltatásához kapcsolódó költségeit és a szolgáltatás nyújtása során elvárt normál-profitot fedezze. A VTH nyilatkozata szerint pedig abban az esetben, ha az ADSL nagykereskedelmi access szolgáltatást maga a VTH veszi igénybe, nem úgy merül fel az összekapcsolás igénye, mintha azt a VTH-tól független ISP tenné. Általános esetben ugyanis az összeköttetés megteremtése révén fizikailag nagy távolságok áthidalása megy végbe, mivel a VTH ún. SSG-je ^[26] Budaörsön található, s ezt kell összekötni az ISP - általában budapesti központú - Internet hálózatával. Abban az esetben viszont, ha az ISP maga a VTH, akkor "gyakorlatilag nem szükséges a külön ATM összeköttetés az ADSL központi egysége (SSG) és az authentikációt végző szerver, illetve az Internet hálózat között, hiszen egyazon berendezés végzi a két funkciót."

• 84.

  Fentiek értelmében a vizsgálat eltekintett az ATM összekapcsolás feltételeinek részletes elemzésétől, hiszen azzal kapcsolatban költségek a VTH által nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatás (ADSL alapú Internet-hozzáférés) esetében nem merülnek fel, így erre a kiskereskedelmi árrés mértékében nem kell fedezetet képezni.

• 85.

  Az ATM kapcsolat létrehozásának gyakorlati akadályozása az erőfölényben lévő infrastruktúra-szolgáltató részéről egyébként is felvethetné a visszaélés tényét, ugyanakkor a vizsgálat során erre konkrét - az érintett ISP-k nyilatkozatán kívüli - bizonyíték nem merült fel. A VTH az összekapcsolást - tekintettel az ATM-link eltérő műszaki tartalmára és funkciójára - a meghirdetett bérelt vonali árainál 10%-kal drágábban nyújtja, ezt az ajánlatot az ISP-k is megismerhetik, és nem feltételezhető, hogy az egyébként versenyzőnek tekinthető bérelt vonali piacon a VTH túlzottan magas árakat tudna alkalmazni.

II. 4.1.4. Összefoglalás

• 86.

  A Versenytanács szerint a VTH úgy állapította meg kiskereskedelmi ADSL alapú Internet szolgáltatásának és nagykereskedelmi ADSL access szolgáltatásának árait, hogy a köztük kialakult árrés a lakossági ajánlatok esetében nem, az üzleti előfizetőknek szóló ajánlatok esetében pedig valószínűsíthetően nem fedezi a VTH kiskereskedelmi költségeit, azaz az Internet-szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó és a kiegészítő szolgáltatások költségeit (nemzetközi sávszélesség, ügyfél-akvizíció, számlázás és beszedés, domain név regisztráció, DNS szerver szolgáltatás, stb.). Fentiek következtében a VTH-val azonos vagy hasonló hatékonyságú Internet szolgáltatók nem tudnak versenyképes árú ADSL alapú Internet szolgáltatási ajánlatokkal megjelenni a piacon.

II. 4.2. A magatartás hatása a másodlagosan érintett piacon

• 87.

  Az árprés alkalmazása azzal a következménnyel jár az azt alkalmazó, erőfölényben lévő (integrált) vállalkozás számára, hogy ideiglenes jelleggel le kell mondania profitja egy bizonyos részéről, annak érdekében, hogy miután versenytársait kiszorította a piacról, felemelhesse árait, és összességében - hosszú távon - nagyobb összprofitot realizáljon, mint amennyit ezen stratégia alkalmazása hiányában tudott volna. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy a VTH vajon képes lehet-e arra, hogy a versenytársak kiszorítását követően kiskereskedelmi árait tartósan a versenyár szintje felett tartsa, és ezáltal a korábban a kiskereskedelmi piaci pozíciói erősítése érdekében feláldozott profitját, illetve az esetlegesen elszenvedett veszteségeit kompenzálja.

• 88.

  A kiskereskedelmi piacon - az árprés alkalmazása ellenére -verseny van, a VTH nem rendelkezik bizonyíthatóan erőfölénnyel. ADSL alapú Internet szolgáltatást az Enternet 2001 Kft. csekély számú előfizetőjétől eltekintve ugyan kizárólag a VTH nyújt az érintett földrajzi piacon - ilyen szempontból tehát a kiszorítás a VTH részéről eredményes volt -, a piacmeghatározás során azonban úgy találta a Vt., hogy az érintett piac a kábelnet szolgáltatást is magában foglaló szélessávú Internet-szolgáltatás piaca, illetve a belépési korlátok elemzése alapján az is megállapítható, hogy a kiskereskedelmi piac támadható, így nem feltételezhető, hogy a VTH a későbbiekben oly módon tudná tartósan a versenyző piacon kialakuló árszint felett tartani a kiskereskedelmi árakat, hogy az árnövekedés egyben profit-növekedést eredményezzen számára. Ez a hatás részben abból adódik, hogy országos viszonylatban a VTH viszonylag alacsony piaci részesedéssel (kb. 15%) rendelkezik, ezáltal nincs akkora piaci hatalma, amivel a potenciális verseny lehetőségét is kizárhatná magatartása révén.

• 89.

  A szélessávú kiskereskedelmi Internet-hozzáférés piacán az érintett földrajzi területen verseny van, illetőleg tényleges verseny hiányában is érvényesül a más területen jelen lévő verseny-nyomás; a kábelnet szolgáltatás a Tpvt. 14. §-a értelmében az ADSL alapú hozzáférés ésszerű helyettesítőjének tekinthető, és a VTH ADSL kiskereskedelmi ajánlatai kialakításakor nem hagyhatja figyelmen kívül a kábelnet ajánlatok minőségi paramétereit és árait. Emellett az ADSL alapú Internet szolgáltatás részpiacára való belépést sem akadályozza - a túlzottan szűk kiskereskedelmi árrésen túlmenően - számottevő belépési korlát; a piac támadható. Ha ugyanis a VTH megemelné kiskereskedelmi ajánlatainak árait, akkor a kiskereskedelmi árrés megnőne, ami az új belépők számára is nyereségessé tenné a szolgáltatás nyújtását. Új belépőként pedig megjelenhetnek ezen a piacon azok az ISP-k, akik az érintett földrajzi piacon más technológiai megoldással nyújtanak Internet-szolgáltatást (ideértve különösen a VTH-területeken tevékenykedő, dial-up Internet-hozzáférést nyújtó Internet-szolgáltatókat) és/vagy azok az ISP-k, akik az érintett földrajzi piacon kívül nyújtanak ADSL alapú vagy más technológián alapuló Internet-hozzáférést. Ezek között az ISP-k között több tőkeerős vállalkozás is található, amelyek számára az Internet szolgáltatás mint olyan nyújtása nem lehetetlenül el kizárólag annak következtében, hogy a VTH volt koncessziós területein nem nyújthatnak ADSL alapú Internet-hozzáférést, hiszen az ország más területein van lehetőségük ADSL alapú Internet szolgáltatás nyújtására, az érintett földrajzi területen pedig más technológiai megoldással ugyancsak jelen lehetnek Internet szolgáltatóként. Ennek következtében viszonylag rövid időn belül képesek lehetnek az érintett földrajzi piacon ADSL alapú Internet-hozzáférést biztosítani a fogyasztók számára, amennyiben a VTH megemelné kiskereskedelmi ADSL Internet ajánlatainak árait; a belépés annyi időt venne igénybe számukra, amíg megkötik a nagykereskedelmi szerződést a VTH-val, és egy marketing-kampányt indítanak, amelyben felhívják a fogyasztók figyelmét új, a VTH megemelt árainál kedvezőbb díjazású ADSL alapú Internet-hozzáférést biztosító ajánlataikra. A Versenytanács álláspontja szerint tehát a potenciális verseny nyomása következtében a VTH nem lenne képes arra, hogy kiskereskedelmi árait tartósan a versenyár szintje felett tartsa, és ennek révén olyan mértékű extra-profitot realizáljon, amellyel korábban feláldozott profitját, illetve esetlegesen elszenvedett veszteségeit (is) kompenzálhatná.

• 90.

  Felmerülhet még az a probléma, hogy egy esetleges áremelés esetén a hosszú távú szerződéses elkötelezettséget vállaló, ún. "fogvatartott" fogyasztók - akik egyébként az előfizetők jelentős többségét képviselik - nem tudnának szolgáltatót váltani, mert a szerződéses feltételek értelmében a szerződés lejárati idő előtti felmondása kötbér-fizetési kötelezettséget vonna maga után, ami a szolgáltató-váltást nem tenné kifizetődővé számukra. A szabad szolgáltató-váltás lehetősége természetesen csak azon fogyasztók számára nyitott, akik új előfizetőként jelennek meg az ADSL alapú Internet-szolgáltatás részpiacán, korábbi szerződésük futamideje éppen lejárt vagy határozatlan idejű szerződéssel rendelkeznek; a határozott idejű szerződéssel rendelkező előfizetőket azonban - éppen a szerződéses viszony miatt - nem érintheti az áremelés, mert az a VTH részéről az erőfölénnyel való visszaélés nyilvánvaló példája lenne, ami ellen a GVH minden bizonnyal eredményesen fellépne.

• 91.

  Fentiek következtében nem valószínűsíthető, hogy a VTH a nagykereskedelmi piacon fennálló erőfölényét a kiskereskedelmi piacra át tudná vinni, és ezáltal az árprés alkalmazása révén elszenvedett profit-kiesést vagy veszteséget a későbbiekben a kiskereskedelmi díjak emelése révén kompenzálhatná. Mindezekre figyelemmel a Vt. értékelése szerint a VTH magatartása hosszabb távon sem eredményezheti a kiskereskedelmi piacon a verseny csökkenését vagy torzulását.

II.4.3. Összefoglalás

• 92.

  A Versenytanács a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a feltételezett jogsértésekkel kapcsolatban az alábbi következtetésekre jutott.

• 93.

  A VTH által a benyújtott, a nagykereskedelmi ADSL access szolgáltatás költségszámítását tartalmazó kalkuláció alapján nem valószínűsíthető, hogy a VTH nagykereskedelmi szolgáltatásának árait a Tpvt. 21. § a) pontjában foglalt tilalomba ütközően, túlzottan magasan állapította meg, hiszen a VTH által alkalmazott paraméterek mellett kalkulált költségek meghaladják a nagykereskedelmi ADSL access szolgáltatásért felszámított díjakat.

• 94.

  Ugyancsak nem nyert bizonyítást az a feltételezés, miszerint a VTH a kiskereskedelmi ADSL alapú Internet szolgáltatása árát a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy piacra lépésük akadályozására alkalmas módon, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapulóan, túlzottan alacsonyan határozta meg (Tpvt. 21. § h) pont), hiszen a VTH árai nem voltak lényegesen alacsonyabbak, mint az érintett piacon jelenlévő más - kábelnet szolgáltatást nyújtó - szolgáltatók hasonló díjai, illetve, mint a más földrajzi területeken hasonló szolgáltatást nyújtó vállalkozások által alkalmazott árak.

• 95.

  A Versenytanács ugyanakkor megállapította, hogy a VTH azáltal, hogy nagykereskedelmi ADSL access szolgáltatása díjait és kiskereskedelmi ADSL alapú Internet szolgáltatása díjait egymáshoz képest úgy határozta meg, hogy az azok között kialakuló árrés annyira szűk, hogy az nem fedezi a VTH kiskereskedelmi költségeit, ezáltal nem biztosítja a VTH-val azonos vagy hasonló mértékben hatékony vállalkozások számára a nyereséges működés feltételeit, árprést valósított meg. A kiskereskedelmi piaci tényleges és potenciális verseny miatt azonban nem valószínűsíthető, hogy a későbbiekben a VTH tartósan a versenyár szintje fölé tudná emelni kiskereskedelmi szolgáltatásának díjait, így magatartása hosszabb távon sem eredményezheti a kiskereskedelmi piacon a verseny csökkenését vagy torzulását, ezért a vizsgálat az erőfölénnyel való visszaélést a Tpvt. 21. § i) pontja tekintetében sem találta bizonyítottnak. A VTH árazási magatartása lehet, hogy átmenetileg távol tudta tartani a potenciális versenytársakat a piactól, de egyrészt ez bizonyíthatóan nem volt ellentétes a fogyasztói érdekekkel, másrészt látható, hogy a nagykereskedelmi szerződés megkötésével újabb versenytársak lépnek már most a piacra. A piacon jelenleg meglevő erős pozícióját a VTH nem használhatta fel visszaélésre, nem emelhette a kiskereskedelmi árait, egyrészt a közeli helyettesítők (főként kábelnet) létezése, másrészt az áremelkedéskor piacra betörő Internet szolgáltatók versenynyomása miatt.

• 96.

  Fontos esemény továbbá, hogy a VTH és az Axelero hosszú tárgyalásokat követően 2003. májusban megállapodtak a nagykereskedelmi megállapodás megkötéséről. A VTH ennek keretében új nagykereskedelmi ajánlatot dolgozott ki, melyet a többi szolgáltató felé is érvényesít. Az új ajánlatban a feltételek megváltoztak, ami az Axelero mellett más szolgáltató piacralépését is előrevetítheti.

A) MELLÉKLET

A VTH korábbi koncessziós területein elérhető szélessávú Internet szolgáltatások éves fogyasztói költségének összehasonlítása

	1 éves szerződés	2 éves szerződés
V-net (10%-os áremelés előtt)	12x11.900 Ft összesen: 142.800 Ft	12x9.900 Ft összesen: 118.800 Ft
V-net (10%-os áremelés után)	12x13.090 Ft összesen: 157.080	12x10.890 Ft összesen: 130.680
Axelero kábelnet	25.000 Ft + 12x11.900 Ft összesen: 167.800 Ft	12.500 Ft + 12x11.900 Ft összesen: 155.300 Ft
Axelero és Tiszanet mikrohullám	9.000 Ft + 12x11.750 Ft összesen: 142.500 Ft	9.000 Ft + 12x9875 Ft összesen: 127.500 Ft
Tiszanet kábelnet	9.000 Ft + 12x11.750 Ft összesen: 150.000 Ft	9.000 Ft + 12x9875 Ft összesen: 127.500 Ft
Dunaweb kábelnet és mikrohullám	62.375 Ft + 12x15.000 Ft összesen: 242.375 Ft	0 Ft + 12x15.000 Ft összesen: 180.000 Ft
TvNetWork ANTENNET* (kábel)	12x10.000 Ft + 12x2.250 Ft összesen: 147.000 Ft	nincs ilyen konstrukció
TvNet kábelnet	48.000 Ft + 12x10.000 Ft összesen: 168.000 Ft	nincs ilyen konstrukció

A szolgáltatásnak nincs egyszeri díja, de havi 2.250 Ft a modem bérlete, és a hálózati kártya költsége is az előfizetőt terheli.

Az összehasonlítás alapját a V-net 2003. januárjában érvényes, illetve az ahhoz képest számított 10%-os áremelés utáni, lakossági Sprinternet ADSL csomagra vonatkozó egy évre számított díjai képezik (táblázat két felső sora). A V-net esetén az egyszeri díjat nem vettük figyelembe, mert itt a határozott idejű szerződést kötő előfizetők váltásának lehetőségét vizsgáltuk. Vastagon kiemelve láthatók azon ajánlatok árai, amelyek alacsonyabbak a V-net megemelt díjainál.

Budapest, 2003. június 23.

---

Jegyzetek

• 

  asymmetric digital subscriber line

• 

  A helyi hurok a végfelhasználó és a legközelebbi helyi távbeszélő központ között meglévő vezetékes kapcsolat (rézérpár), az un. last mile. A helyi hurok részleges átengedésével a DSL technológia által digitális jelátvitelre alkalmassá tett érpár adatátvitelre szolgáló felső sávja kerül az ún. betelepülő szolgáltató birtokába.

• 

  A Cégbíróság a V-net Internet Szolgáltató Kft-t 2002. július 1-i hatállyal törölte, mert az beolvadt a VTH-ba. (Vj-101/2002/4. sz. irat)

• 

  Hungarotel Rt. a vizsgálat lezárása után kezdte meg ADSL szolgáltatást.

• 

  A táblázatban nem a tipikus, hanem a piacon általában fellelhető lehetséges jellemzők szélső értékei szerepelnek az Axelero Rt. (www.axelero.hu), a VTH (www.vivendi.hu), a GTS Datanet (www.gtsdatanet.hu), az Enternet (www.enternet.hu) és az Euroweb (www.euroweb.hu) 2003. januárjában érvényes, Interneten megtalálható kínálatának alapján. Az árak egy éves szerződéskötésre vonatkoznak. Időközben a MATÁV és a VTH kialakított egy 512/128 Kbps sávszélességű csomagot is.

• 

  Honlap fenntartására szolgáló memória-kapacitás.

• 

  Az IP cím a felhasználó számítógépének azonosítására szolgáló számsor. A felhasználók általában minden egyes felcsatlakozáskor másik IP címet kapnak (dinamikus IP cím). A fix IP cím általában csak az üzleti felhasználóknak nyújtott csomagok része. A fix IP cím lehetővé teszi saját szerver üzemeltetését.

• 

  Saját levelező rendszer üzemeltetését teszi lehetővé.

• 

  Lakossági előfizetőknek csak a Monortel nyújt ilyen csomagot, ezért az adatok a Monortel ilyen csomagjára vonatkoznak.

• 

  Ugyanakkor, ha kevés felhasználó csatlakozik egyidejűleg, a sávszélesség elvileg bővülhetne is, de ezt általában a szolgáltatók műszakilag nem teszik lehetővé.

• 

  A táblázat a nagyobb előfizető-számmal rendelkező szolgáltatók kínálatát veti össze. Az árak az egy évre, határozott időre kötött szerződések esetén érvényesek.

• 

  A TVNet általában nem korlátozza a sávszélességet, az a felhasználók aktuális számától függően lehet nagyobb vagy kisebb.

• 

  A HDB határozatai megtekinthetők a http://www.hif.hu honlapon a HDB közleményei között.

• 

  Ez a jövőben változhat az esetleg megjelenő szabályozási elképzelések, illetve a GVH további gyakorlatának nyomán. (L. Vj-39/2002. sz. ügyben született döntés.)

• 

  Eredetileg a VTH legkisebb csomagja 256/64 Kbps le-, illetve feltöltési sebességgel bírt, de 2001 decemberétől a piaci igényekhez igazodva a MATÁV hasonló paraméterű csomagjához igazították a csomag méretét.

• 

  A vizsgálati jelentés lezárásának idején a VTH újabb akciója értelmében a 2 éves szerződés esetén nem kell egyszeri díjat fizetni (ld. www.vnet.hu).

• 

  A "Mindenkinek" és az "Egyéni" csomag tartalma azonos, csak a díjstruktúra tér el.

• 

  A "Családi" csomag 3 db e-mailt és 75 Mb e-mail tárhelyet tartalmaz.

• 

  A szerepeltetett árak tartalmazzák az áfát.

• 

  A számítások a vizsgálat ideje alatt érvényben lévő ajánlatok alapján készültek.

• 

  A Tiszanet ajánlatai a http://www.tiszanet.hu honlapon tekinthetők meg.

• 

  A fentihez hasonló számítás az összes potenciális helyettesítő termékre vonatkozóan megtalálható a vizsgálati jelentés A) mellékletében.

• 

  Annak vizsgálata, hogy a RUO-ban meghatározott árak valóban költségalapúak-e, nem tartozik a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe; a vizsgálat a HDB által a Hkt. 41. § (2), 42. § (2) bekezdéseire, illetve a 88. § c)

• 

  1/2002. (I. 11.) MeHVM rendelet a hálózati szolgáltatások költségszámítására vonatkozó szabályokról (5. § (2), illetve 6. § (2) bekezdései)

• 

  Itt is több feltételezés mellett elvégeztük a számítást, költséghányadnak rendre 50, 60, 70, illetve 80%-ot tekintve.

• 

  Az ún. SSG (Service Selection Gateway) azért felelős, hogy a megfelelő Internet szolgáltatóhoz jutassa el az annak szánt jelet.