Gazdasági Versenyhivatal

Vj-27/2002/65

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Egyesült Magyar Kábeltelevízió Kft (Budapest) eljárás alá vont vállalkozással szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában hivatalból indított eljárásban, nyilvános tárgyaláson, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont visszaélt gazdasági erőfölényével azzal, hogy az általa alkalmazott egyedi szerződések díjemelésre vonatkozó rendelkezéseivel indokolatlan előnyöket kötött ki saját számára.

A jogsértő magatartás további folytatásától a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozást eltiltja.

A Versenytanács az eljárás alá vonttal szemben 8.500.000.- (azaz Nyolcmillióötszázezer) forint versenyfelügyeleti bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

Egyéb tekintetben az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfél a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az eljárás megindítása

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67. § (1) bekezdése, illetve a 70. §-a alapján versenyfelügyeleti eljárást indított az Egyesült Magyar Kábeltelevízió (a továbbiakban: EMKTV) Kft-vel szemben.

• 2)

  Az eljárás indítására azért került sor, mert a GVH tudomására jutott, hogy az eljárás alá vont a kábeltelevíziós szolgáltatásának árait a 2002. évre vonatkozóan olyan módon és mértékben emelte, amely sértheti a Tpvt. 21. § a) pontjában megfogalmazott gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát. A jelen eljárásban közvetlenül vizsgált időszak a 2002. év, de az áremelés természetéből következően vizsgálni kellett a megelőző évek, különösen a 2001. év árait és gazdálkodását is.

• 3)

  A versenyfelügyeleti eljárás kiterjedt annak vizsgálatára is, hogy az EMKTV az általa alkalmazott egyedi és általános szerződési feltételei ben (a továbbiakban: ÁSZF) az előfizetési díj megváltoztatására vonatkozó rendelkezései sértik-e a fentebb említett törvényhelyen megfogalmazott tilalmat.

II.

A tényállás

II.1.
Az eljárás alá vont vállalkozás

• 4)

  Az EMKTV Kft. 1998. február 12-én alakult, fő tevékenysége távközlési szolgáltatás nyújtása. A vállalkozásban magánszemélyek mellett a Romanian Cable Systems Rt. és a CCS Cable Communications Systems N.V rendelkezik tulajdonosi részesedéssel. A vállalkozás és öt másik önálló jogi személyiségű kábeltelevíziós gazdasági társaság 2000. június végén beolvadásos egyesülésről határozott. Az átalakulás cégbírósági jóváhagyását követően - 2001. január 1. óta - az EMKTV az alábbi vállalkozások jogutódjaként folytatja tevékenységét: az "INTERNET-TELE" Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (NET-T Kft.) Cg.01-09-569204, az Epa-HCS Távközlési Szolgáltató Kft. Cg.01-09-079351, a Telenetto Híradástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Cg.01-09-369773, a Terézvárosi Kábeltelevízió és Kereskedelmi Kft. Cg.01-09-165806, és a HCS Invest Távközléstechnikai és Szolgáltató kft. Cg.01-09-677462 (Vj-5/2001). Az EMKTV - a fent felsorolt öt másik kábeltelevíziós társasággal történt egyesülését követően - ezen vállalkozások jogutódjaként folytatta a tevékenységét, kábeltelevíziós szolgáltatások nyújtását.

• 5)

  Az EMKTV 2001-ben 1,38 milliárd forintnyi árbevétel mellett mintegy 135 millió forint adózás előtti nyereséget könyvelhetett el. A mérleg szerinti eredménye ugyanezen évben 111 millió forint volt. 2002-ben az értékesítés nettó árbevétele 2,18 milliárd, mérleg szerinti adózott eredménye 70 millió forint volt.

• 6)

  Az eljárás alá vont Budapesten, Dorogon, Hatvanban és Kiskunhalason nyújt kábeltelevízió szolgáltatásokat. A három vidéki város teljes közigazgatási területén jelen van, Budapesten azonban csak egyes területekre terjed ki a tevékenysége. A Budapest XIX. kerületében található néhány száz előfizetőt érintő soros hálózat kivételével 2002-ben már az egész fővárosban csillagpontos szolgáltatást biztosított. 2001-ben a budapesti előfizetőknek kb. a felénél még soros rendszer működött.

• 7)

  Az eljárás alá vont a programcsomagjait a 2001. évhez képest 2002-ben átalakította olymódon, hogy a korábban létező Béta és Delta csomagok egy részének összevonásával alakította ki a Gamma csomagot, míg az Omega csomagot a korábbi Delta csomag másik része, a SPORT1, egy felnőtt csatorna, a Fox Kids és a Discovery alkotja.

• 8)

  A vizsgált időszakban az EMKTV a működési területek nagy részén három programcsomagot kínált az előfizetőinek. A legolcsóbb az un. szociális csomag 6 csatornát, az un. alap csomag 36 csatornát, az un. bővített csomag 43 csatornát tartalmazott. Az egyes csomagok elnevezései Alfa, Gamma és Omega. Az alap csomag (Gamma) tartalmazta a szociális csomagban (Alfa) található csatornákat, a bővített csomag (Omega) pedig az alap csomag csatornáit.

• 9)

  Az eljárás alá vont a programjainak díjait úgy határozta meg, hogy egyfelől kiszámolta programcsomagonként a jogdíjak és a műsorszolgáltatás költségeit, valamint másfelől a valamennyi előfizetőt terhelő általános (központi) költségeket, az átlagos előfizetői létszám alapján kiszámította annak egy előfizetőre jutó részét, ami a 2002. évi előfizetési díjak kiszámításának alapját képezte. A fejlesztési kiadásokat (saját rezsis beruházás, idegen kivitelezés) mindig a következő periódusban megjelenő értékcsökkenésként számolja el a költségek között.

• 10)

  Az EMKTV-nek a vizsgált időszakban átlagosan mintegy 65 ezer előfizetője volt Budapesten és három vidéki városban együttesen.

II.2.
Az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott szolgáltatás helyettesítői

• 11)

  Tető-, ill. szobaantenna segítségével az m1, a TV2 és az RTL Klub műsorai foghatók. Az EMKTV kínálatából az alábbi műsorok foghatók szabad hozzáférést engedélyező műholdakról (Astra, HotBird, Amos1): m2, Duna TV, ATV, Musicmax, Satelit TV, PAX Tv (magyar nyelvű), PRO7, RTL, RTL2, 3SAT, VOX, ill. számos közszolgáltató csatorna (német nyelvű), valamint a RAI (olasz nyelvű), a TVE (spanyol nyelvű), TV5 (francia nyelvű) csatornák. A fenti csatornák egy része analóg, más részük digitálisan fogható.

• 12)

  Minden műholdvevő ún. tükörből (parabola antenna), vevőfej/ek/ből és beltéri egység(ek)ből áll. (A vevőfej, ill. a beltéri egység - attól függően, hogy analóg, ill. digitális sugárzású adásokat kívánunk fogni - lehet analóg, ill. digitális.) Ha mindegyik egységből csak egy van, akkor az egység csak egy műhold vételére alkalmas. Egy analóg műholdvevő egység ára - általánosan - kevesebb, mint 20.000 Ft, a digitálisé 40-50.000 Ft. Ha egy műholdról mind az analóg, mind a digitális sugárzású adókat is kívánjuk fogni, akkor két beltéri (analóg+digitális) egység szükséges. A műholdvevő esetén a rácsatlakoztatott televíziókon csak ugyanaz a csatorna vehető.

• 13)

  A két műhold vételére is alkalmas rendszer két vevőfejet tartalmaz. A szabadon fogható magyar nyelvű adásokat az Astra (19,2 fok K), a HotBird (13 fok K) és az Amos1 (356 fok K) műhold sugározza. Ezek közül csak az Astra és a HotBird vételére alkalmas vevőfejet lehet egy tükörbe építeni, mert ezek a műholdak viszonylag közel vannak egymáshoz. A kétfejes rendszer kb. 10.000 Ft-tal drágább. Az Amos1 vétele önálló tükörrel és vevőfejjel lehetséges; e három egység egy beltéri egységgel csatlakoztatható a vevőkészülékhez, azonban a vevőkészülékeken itt is csak ugyanaz a program nézhető. Ha televíziónként különböző program nézhetőségének igénye felmerül, az mindegyik esetben egy-egy külön beltéri egység alkalmazását vonja maga után. A szerelési díj - a szükséges szerelvényekkel együtt - min. 15.000 Ft.

• 14)

  A fentebb jelölt egy-, ill. kétfejes alaprendszereken kívül - a különleges igények kielégítésére - számtalan egyedi megoldás tervezhető és telepíthető, azonban ezek költségei, árai igen magasak lehetnek.

• 15)

  Az Amos1 műhold sugározza - digitálisan - a magyar nyelvű, szabadon fogható kereskedelmi adókat, úm. Budapest TV, Filmmúzeum, Magyar ATV, Musicmax, Satelit TV, PAX TV. Ezen kívül különböző nyelvű szabadon fogható, ill. kódolt közszolgálati és kereskedelmi TV- és rádióadók műsorát sugározza analóg, ill. digitális technológiával.

• 16)

  Az Astra sugározza (többek között) a UPC Direct szolgáltatási csomagját - természetesen digitálisan, kódolt formában. Ezen kívül - zömében német, de sok európai és pl. arab nyelvű - közel 200 digitális, ill. analóg TV- és 250 rádióadó vehető. Ezek közül sok a kódolt adás. A UPC Direct vételéhez tehát olyan digitális műholdvevő szükséges, ami az Astra jeleinek vételére képes.

• 17)

  A HotBird sugározza analóg rendszerben a Duna TV és az m2 televíziók, valamint a Bartók, a Petőfi és a nemzetiségi rádiók műsorát. A legkülönbözőbb nyelvű, mintegy 240 digitális és analóg TV, valamint 280 rádióadás vehető, közülük szintén sok a kódolt. A kódolt műsorok (HBO, Spektrum, National Geographic, Romantika stb.) vétele magánszemélyek számára nem lehetséges, mert a műsorkészítők velük nem kötnek szerződést.

• 18)

  Telekhatáron belül kisközösségek létrehozhatnak saját maguk számára tetőantennáról, ill. műholdvevőről működő rendszert, azonban ez - az igénybe vevők számától függően - akár milliós nagyságrendű beruházás is lehet. A karbantartás, javítás költségei a tetőantenna, az egyedi műholdvevő és a kisközösségi rendszer esetében a fogyasztót terhelik, hiszen az igénybe vevők a tulajdonosok, nincs külső szolgáltató.

• 19)

  A Budapesten élők közül azoknak, akik parabola-antennával a Széchenyi hegyről, ill. az óbudai átjátszó állomásról érkező jeleket árnyékolás nélkül, közvetlen rálátással képesek fogni, lehetőségük van az Antenna Hungária Rt. ún. AntennaMikro (AM) szolgáltatásának igénybevételére. A szolgáltatás elérhető Budapest csaknem teljes területén, azonban a helyi viszonyok (építmény, növényzet stb.) az elvileg lehetséges területen is meghiúsíthatják a gyakorlatban a vételt.

• 20)

  Az AM szolgáltatás a műsorok kódolt formában való elosztását jelenti, ezért a szolgáltatás jelei csak a szolgáltató által biztosított dekódoló berendezéssel foghatók. A szolgáltatáshoz egyszeri díj (dekóder egyszeri hozzáférési díja: 19.795-4.760 Ft között a vállalt szerződéses időszak függvényében), és havonta fizetendő díjak (dekóder használati díja - 440 Ft - és a választott programcsomag szerinti előfizetési díj) ellenében, szerződés alapján juthat az igénylő. Ha a lakásban több TV készülék is van, és az az igény, hogy azokon azonos időben külön-külön program legyen nézhető, minden TV-hez külön dekódoló egység szükséges (a második dekóder egyszeri díja 12.275 Ft vagy 19.795 Ft, havi díja 500 Ft). A dekódoló berendezéshez csatlakoztatott TV készülékeken ugyanis csak azonos műsor látható (ellentétben a kábeltelevízió szolgáltatási ponttal, amely úgy ad lehetőséget több vevőkészülék csatlakoztatására, hogy azokon önállóan választható a nézni kívánt csatorna). Több televízió készülék használata esetén tehát készülékenként külön-külön dekóder szükséges, amelyeknek mind egyszeri, mind havi hozzáférési díját meg kell fizetni. Az előfizetési díj nem többszöröződik. Összességében induló kiadásként az előfizetőt akár többtízezer forint kiadás terhelheti. Az üzemeltetéssel, karbantartással járó költségek megoszlanak a szolgáltató és az előfizető között.
  
  Az AM szolgáltatás választéka és bruttó havi előfizetési díjai:

• 21)

  A UPC Direct Kft. a műholdról sugárzott, holland jogtulajdonos által kódolt, zömében magyar nyelvű műsorokból álló programcsomag magyarországi vételéhez szükséges szerződést, eszközöket biztosítja a magyarországi előfizetők részére, ezért díjat szed, majd azt kifizeti a megbízónak. A műholdról érkező jelek műholdvevő és dekódoló egység használatával foghatók Magyarország területén. Az induló költség: csatlakozási díj 8.000 Ft, beltéri egység letéti díja 20.000 Ft.
  
  A UPC Direct szolgáltatás választéka és bruttó havi előfizetési díjai:

• 22)

  A UPC Direct szolgáltatása az m1, a TV2, és az RTL Klub - mint a legnézettebb országos TV-adók - műsorát nem tartalmazza. Több televíziókészülék esetében mind az előfizetői díjak, mind a dekóder díjai készülékenként értendők.

• 23)

  Az EMKTV budapesti működési területén szóba jöhető versenytárs kábeltévé szolgáltató társaságok a következők: Terézváros - UPC Magyarország; VIII. kerület - UPC Magyarország, Matávkábel Tv, Fibernet, ill. és a Sztár TV; Kőbánya városközpont - Matévkábel TV; Kőbánya-Gyakorló út - Matávkábel TV; Kőbánya Újhegy - Matávkábel TV, a Kőbánya-Újhegyi Lakásfenntartó Szövetkezet (a továbbiakban: Szövetkezet); Sztár Kft; Dorog - Juhász Antenna Technika; Kiskunhalas - Halas-Kábel TV Kft.

II.3.
A vizsgált időszakban hatályban lévő egyedi és általános szerződési feltételek előírásai

• 24)

  Az eljárás alá vont az előfizetőivel "jelszolgáltatási szerződést" (a továbbiakban: egyedi szerződés) köt. Az egyedi szerződések 5., illetve 6. pontja szerint a szolgáltatás általános szabályait, részletes feltételeit és az előfizetési díjakat az érvényes Vállalkozási Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) tartalmazza. Az egyedi szerződési blanketták első oldalának az alján található megjegyzés szerint, az ÁSZF az ügyfélszolgálati irodákban tekinthető meg, valamint, hogy az egyedi szerződések aláírásával az előfizető az egyedi szerződés túloldalán található ÁSZF kivonatát tudomásul vette. E kivonat I./5. pontja szerint a szolgáltató köteles a jelszolgáltatást érintő minden információt (beleértve az előfizetési díjak változását is) az előfizetővel a változás előtt legalább 30 nappal közölni. E kivonat III/3. pontja szerint a szolgáltató jogosult az általa nyújtott többletszolgáltatás, a hálózat korszerűsítése, hatósági előírások, a KSH által prognosztizált inflációs ráta, valamint a jogdíjak változásából eredő mértékig az előfizetési díjat változtatni. E kivonat III./1., majd utána a IV./3. pontja szerint a szolgáltató a szerződést azonnali hatállyal semmisnek tekinti, a teljes jelszolgáltatást külön értesítés nélkül szüneteltetheti, ha az előfizető (egyebek mellett) a díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

• 25)

  Az eljárás alá vont által benyújtott iratok szerint az egyedi szerződések formátuma valamennyi működési területen azonos. A számozás esetenként abból eredően különböző, hogy egyes működési területeken használt egyedi szerződések formátumában az "Előfizető között az alábbi helyen és időben..." kezdetű rész be van számozva (pl. Hatvan), más területeken viszont nincs (pl. Budapest, Terézváros). Emiatt eggyel több pont van besorszámozva, tartalmilag ugyanakkor nincs eltérés.

• 26)

  A Budapesti Hírközlési Felügyelet által a BH-1876-7/2001. sz. határozatban megadott szolgáltatási engedély mellékletét képező ÁSZF 4.1. pontja szerint az előfizetői szerződés az ÁSZF-ből és az egyedi előfizetői szerződésekből áll. Az ÁSZF 4.4.3. pontja szerint a szolgáltató köteles a szolgáltatásban bekövetkező változásokról (beleértve az előfizetési díj változását is) az előfizetőt a változás előtt legalább 15 nappal értesíteni. A szolgáltató a változásokról az ügyfélszolgálaton, illetve az általa üzemeltetett képújságon, esetenként körlevél vagy névreszóló levél révén tájékoztatja az előfizetőit. Az előfizetői díj változása esetén a szóbeli értesítést követő 15 napon belüli előfizetői felszólalás hiánya a díj elfogadását jelenti.

• 27)

  Az ÁSZF 4.5.2. pontja szerint díjfizetés elmulasztása esetén a szolgáltató írásbeli felszólítást követően 30 nap után 15 napos felmondási idővel felmondhatja.

• 28)

  Az ÁSZF 7.1. pontja szerint a műsorszolgáltatás díja szabadáras, amelyet a szolgáltató költség és megtérülés elemzéssel határoz meg. A díjat a szolgáltató jogosult módosítani, amennyiben azt a gazdálkodását, illetőleg a kábeltelevíziós szolgáltatást befolyásoló körülmények indokolják, különösen az üzemeltetési, működési költségek emelkedése, a programválaszték bővítése, hatósági előírások, a KSH által kimutatott inflációs ráta, valamint az eszközarányos nyereség.

• 29)

  Az ÁSZF 8.3. pontja szerint ha a felek egymással nem tudnak megegyezni, az előfizetői szerződésből eredő vitájuk ügyében a területileg illetékes bírósághoz fordulhatnak.

• 30)

  A BH-1876-7/2001. sz. határozatban megadott szolgáltatási engedély indoklásának 9. pontja szerint a szolgáltatás csak a csatolt ÁSZF-ben foglaltak szerint nyújtható, az indoklás 14. pontja szerint a 9. pontban foglaltak ellenőrzésére (a Budapesti Hírközlési Felügyelet mellett) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is jogosult. Az engedély, illetőleg az ennek alapját képező ÁSZF 2002. december 31-ig volt érvényes.

III.

Az eljárás alá vont álláspontja

• 31)

  Az eljárás alá vont az előfizetési díjak képzésének módja tekintetében úgy nyilatkozott, hogy a díj képzése során meghatározza a jogdíjak és a műsorszolgáltatás költségeit programcsomagonként, valamint a valamennyi előfizetőt terhelő üzemeltetési közvetlen és közvetett költségeket. A fejlesztési költségek (saját rezsis beruházás, idegen kivitelezés költségei) az aktiválással mindig a következő periódusban megjelenő értékcsökkenés költségeként realizálódnak. Nyilatkozata szerint árképzése a ténylegesen felmerült költségek alapján történik, figyelembe véve a fejlesztésekre fordított forrásokat is.

• 32)

  A 2002. évi programcsomagok árainak kialakításánál eljárás alá vont a 2002. évi műsor és jogdíjakat valamint a 2001. évi közvetlen költségek áremelkedések nélküli összegét vette figyelembe. ^[1] Eljárás alá vont álláspontja szerint az adatok mutatják, hogy áraik az egyes csomagok esetén még a rentábilis szintet sem érik el, így a beruházások teljes megtérülése előtt a kábeltelevíziós tevékenység fejlesztésekre fordítható nyereséget nem termel.

• 33)

  Eljárás alá vont szerint a kábeltelevíziós szolgáltatás korábbi fejlesztései (pl. egyes lakásszövetkezeti fejlesztések) alapján olyan árak alakultak ki, melyek nem a ténylegesen felmerülő költségek alapján képzett árak voltak, hanem az előfizetők által egyéb jogcímeken fizetett összegekkel együtt eredményezhettek rentábilis gazdálkodást. Ezen árak nem hasonlíthatóak össze a költségalapon képzett árakkal.

• 34)

  Mindezek alapján az eljárás alá vont szerint a vizsgálat során a GVH rendelkezésére bocsátott dokumentumok és egyéb bizonyítékok alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont kábeltelevíziós szolgáltatása vonatkozásában nem alkalmaz magas árakat, illetve nem emelte árait olyan mértékben, mely költségeit aránytalan módon haladná meg, sőt egyes programcsomagok árai a rentabilitás szintjét sem érik el. ^[2]

• 35)

  Az eljárás alá vont a 2002. december 19-én megtartott tárgyaláson előterjesztette a szolgáltatóváltásban korlátozott előfizetők számára vonatkozó álláspontját, amely 27/2002/34/EV/I. számon megtalálható az iratanyagban. Ebben a fogyasztóváltásban korlátozott fogyasztók számát az alábbi módon határozta meg:

• 36)

  A fenti táblázatban közölt adatok alátámasztására az alábbiakat közölte:

• • a)

    Kőbánya működési területen a MatávkábelTv a teljes területen oszlopsoros, illetőleg alépítményes hálózati szolgáltatási lehetőséggel rendelkezik, így gyakorlatilag az EMKTV teljeskörű versenyhelyzetben van;

• • b)

    Kőbányán a UPC és a Fibernet is rendelkezik hálózattal, valamint a Gyakorló úti lakótelepen a Sztár TV is jelen van;

• • c)

    Kőbánya-Újhegyen a 6000 lakásos lakótelepen az Újhegyi Lakásszövetkezet is jelen van szolgáltatóként;

• • d)

    Észak-Pesten az EMKTV - szerinte - kimondottan éles versenyhelyzetben áll a MatávkábelTv Kft-vel, amit az bizonyít, hogy a hálózat tulajdonjogáért hajlandó volt 450 millió forintot fizetni;

• • e)

    a jogelődnek nem kellett ugyanezért fizetnie, hanem az újpalotai társasházakkal és a lakásszövetkezetekkel kötött megállapodásokban kedvezményes díjakat vállalt, amely megállapodások 2001. decemberéig az EMKTV-t is kötötték, ezt követően 2002. januárjától már piaci árat állapíthatott meg Észak-Pesten is;

• • f)

    megjegyezte, hogy az Észak-Pest területén a Matávkábel és a UPC az EMKTV megjelenését követően olyan árakat alkalmazott, amelyek a tényleges költségeket sem fedezték és - szerinte - azt a célt szolgáltat, hogy az EMKTV-t gazdaságilag ellehetetlenítse;

• • g)

    Észak-Pest vonatkozásában hozzátette, hogy 2002 előtt az ellátási terület egészére alkalmazta az újpalotai lakótelep kedvezményes árait, így azokon a területeken is, amelyekre vonatkozóan nem voltak érvényben a kedvezményes árakra vonatkozó megállapodások;

• • h)

    előadta továbbá, hogy az újpalotai lakótelepen 1999 és 2001 során 3500 előfizetőnek biztosítottak szolgáltatást, de ehhez 11000 lakásban építette ki a hálózatát egészen a lakás bejáratáig;

• • i)

    állítása szerint Kiskunhalason jelentős versenyhelyzetben áll a Halas-Kábel Kft-vel, amely kiépített hálózattal és fejállomással rendelkezik a belvárosban, a Halas-Kábel Kft az EMKTV működési területének felét átfedi;

• • j)

    hasonlóan nyilatkozott Dorog vonatkozásában is, ahol állítása szerint a Juhász Antennatechnika Kft a működési terület felét átfedi;

• • k)

    Alacska lakótelepén lévő hálózatát teljes egészében körbe veszi a Matávkábel hálózata, amely az EMKTV területén lévő épületeken belül második hálózatot épített ki;

• • l)

    állítása szerint a MatávkábelTv Kft 2002. december végéig olyan kedvezményes akciót alkalmazott, hogy a két év hűségnyilatkozatot vállaló új előfizetőknek 1000 forintra mérsékli az egyébként 25000 forintos egyszeri belépési díjat (az alap és a bővített programcsomagok választása esetén), ezért a szolgáltatóváltási lehetőség értékelése során az egyszeri belépési díjat figyelmen kívül kell hagyni;

• 37)

  A fent jelzett beadványában az eljárás alá vont megjegyzi továbbá, hogy ha egy működési területen az ott erőfölényben lévő szolgáltató más társaságok árainál kedvezőbb árakat állapít meg, ez nem minősülhet az erőfölénnyel való visszaélésnek. Ugyanezen a helyen vitatja, hogy az EMKTV-nek lennének olyan költségelemei, amelyeket költségként könyvel el, de valójában profitnak tekinthetők.

• 38)

  Az eljárás alá vont álláspontja szerint az EMKTV profitabilitását a vállalkozás mindenkori jelenértéke alapján kell megítélni, azaz annak az értéknek az alapján, amelyet a vállalkozás eladásakor érte kapni lehetne a piacon. Ez az érték a társaság jövedelemtermelő képességétől függ. Álláspontja szerint a kábeltelevíziós társaságok piaci árát az előfizetői létszám alapján szokás meghatározni olymódon, hogy létezik egy kialakult ár egy előfizetőre vetítve, amely szerinte 100 ezer forint per előfizető.

• 39)

  Előadja továbbá, hogy az Alfa programcsomagot éppúgy terhelik az állandó költségek, mint a több csatornát tartalmazó programcsomagot. Az irat VIII. pontjában hivatkozott a Versenytanács 5/2001/23. sz. eljárásban hozott határozatára, miszerint a vállalkozásnak üzletpolitikájuk körében joguk van eldönteni azt, hogy egy programcsomag vonatkozásában a ténylegesen felmerülő költségekhez képest adott kedvezményt milyen konkrét mértékben alkalmazzák.

• 40)

  Az eljárás alá vont álláspontja szerint az ÁSZF-nek a díjváltoztatással kapcsolatos előírásai egyrészt, biztosítják a fogyasztó megfelelő informáltságát, hiszen a mérlegadatok és az ehhez kapcsolódó lényeges adatok nyilvánosak. Másrészt, a fogyasztó felszólamlása esetén biztosítja számára azt a jogot, hogy a szerződéses jogvitát bíróság elé vigye. Mindezek miatt az ÁSZF-nek ezzel kapcsolatos kikötései nem ütköznek a versenytörvény előírásaiba.

• 41)

  A VJ-27/2002/35. sz. iratban az eljárás alá vont kifejti, hogy szerinte a "rákapcsolási díj" intézménye a "korábbi szocialista piacgazdaság öröksége", amikor a szolgáltató még nem kalkulálhatta be a szolgáltatás árába a hálózat létesítéséhez szükséges erőforrások megtérülését, ezért a kénytelen volt olyan havi díjakat alkalmazni, amelyek ezen erőforrások megtérülését nem biztosították. Az EMKTV a 2000. év folyamán megszüntette a rákapcsolási díjat, és ezt követően a havi szolgáltatási díjban benne foglaltatik a hálózat létesítéséhez szükséges források fedezete is. Arról azonban nem nyilatkozott, hogy ez a havi előfizetési díjnak mekkora hányadát teszi ki.

• 42)

  Az eljárás alá vont korábbi, a kábeltv társaságok piaci árára vonatkozó 100 ezer forint per fő állításának igazolására becsatolta a Népszabadság két cikkét, az Újpesti vita a médiáról, illetve Folytatódik az újpesti rágalmazási per címekkel. E cikkekben foglaltak az eljárás alá vont szerint alátámasztják fenti állítását.

• 43)

  Kifejtette továbbá, hogy önmagában az a körülmény, hogy egy társaság hitelhez jut, mutatja, hogy hitelképes, mert megfelel a bankok által támasztott követelményeknek. A hitel nagysága egy-egy időpontban úgy függ össze a vállalat értékével, hogy ha az egyébként rossz gazdálkodás következtében romlik a társaság likviditása, akkor a hitel visszafizetési kötelezettség a likviditást tovább nehezítheti. A hitel és a társaság értéke között közvetlen összefüggés nincs.

IV.

Az érintett piac meghatározása

• 44)

  Az érintett piac meghatározását a Tpvt. 14. §-ának előírásai szerint kell elvégezni. Ennek során a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi területen kívül figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait is. A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

• 45)

  A megállapodás tárgyát alkotó árut az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott kábeltelevíziós műsorjelelosztó szolgáltatásait megtestesítő programcsomagok alkotják, azokon földrajzi területeken, ahonnan ezek a szolgáltatások elérhetők. Az érintett termékpiac meghatározása során az EMKTV programcsomagjait ésszerűen helyettesítő termékeket és szolgáltatásokat is figyelembe kell venni. A szolgáltatások helyettesíthetőségének megállapításakor a Versenytanács azt az elvet követte, hogy az egymást technikailag helyettesíteni képes szolgáltatások konkrét tartalmát, az általuk kínált (foghatóvá tett) program(csomagok) összetételét kell összevetni - figyelembe véve a minőség és az ár vonatkozásában meglévő különbségeket. A minőség vonatkozásában tekintetbe vehető szempontok közül fontos az adott programcsomagban található csatornák száma, a programkínálat bővíthetősége, az adott technikai lehetőség által elérhető vételi minőség, a szükséges eszközök mennyisége és kezelhetősége (hány darab egység felállítása és kezelése szükséges) és a kapcsolódó szolgáltatások köre.

• 46)

  Az EMKTV programcsomagjai által nyújtott szolgáltatásokat technikailag képes helyettesíteni számos másféle szolgáltatás. A szociális csomag helyettesítéséhez a tető- vagy szobaantenna és legalább egy műhold vételére alkalmas szett megvásárlása szükséges. Az alapcsomag tekintetében már legalább két műhold szett szükséges a helyettesítéshez. A bővített csomag több olyan kódolt csatornát is tartalmaz, amelyhez való hozzáférés egyéni fogyasztóknak nem lehetséges. Ezért az antenna+műholdvevő kombináció és az EMKTV bővített csomagja közötti helyettesítés technikai lehetősége sincs meg.

• 47)

  Ez technikailag lehetséges helyettesítő termékekkel kapcsolatban figyelembe kell venni azt is, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz képest az antenna+műholdvevő kombináció kényelmetlen, mert többféle készülék egyidejű kezelését teszi szükségessé a programok közötti folyamatos átkapcsolás lehetőségének biztosításához. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kódolatlanul fogható csatornák száma tendenciájában csökken. Ezért, ha egy adott kábeltelevíziós programcsomag egy adott pillanatban elő is állítható egy tetőantenna+műholdvevő kombinációval, a fogyasztó számára a helyettesíthetőséget korlátozhatja annak statikus jellege. Ezért a Versenytanács a kábeltelevíziós alap- és szociális programcsomagok tetőantenna+műholdvevő kombináció általi helyettesítését technikailag lehetségesnek, de a fogyasztó szempontjából ésszerűtlennek minősíti.

• 48)

  A UPC Direct Home szolgáltatás családi csomagja tartalmát tekintve leginkább a kábeltársaságok alapcsomagjaihoz hasonlít, de önmagában nem helyettesítheti azokat, mert nem tartalmazza a három legnézettebb magyar nyelvű (földi sugárzású) csatornát. Ugyanezen okból nem helyettesítheti a szociális csomagot sem. A helyettesítési viszony lehetőségének megteremtéséhez szükség van még egy tető- vagy egy szobaantennára is. Az UPC Direct szolgáltatás egyszeri beruházási költsége és havidíja is magasabb volt, mint a kábeltv társaságok programcsomagjaié, ezért az előbbi nem minősíthető az utóbbi ésszerű helyettesítőjének.

• 49)

  Az AM Mikro szolgáltatás jellegét tekintve hasonlít a parabola antennát igénylő kombinációkhoz, mert igénybevételéhez egy ilyen eszköz felszerelése szükséges. Ennek következtében a kábeltelevíziós szolgáltatás megvalósítása lényegesen kényelmesebben megoldható. Az AM Mikro három programcsomagot kínál, amelyek közül az induló és az alapcsomag tartalma összevethető a kábeltv társaságok szociális és alapcsomagjaival. Az induló csomag és a kábeltv szolgáltatók szociális csomagjai összetételükben lényegében fedik egymást. Az Antenna Mikro havidíja valamivel olcsóbb volt a vizsgált időszakban, mint a legtöbb kábeltv társaságé, de kevesebb csatornát is tartalmazott. Az egyszeri beruházási költségek tekintetében lényeges különbség nincs. Ennek alapján a helyettesítés technikai lehetősége megállapítható az AM induló és a kábeltársaságok szociális csomagjai között. Az AM alapcsomagjának csatorna száma kisebb, mint a kábeltársaságok alapcsomagjaié, azonban az AM alapcsomag ára is alacsonyabb, ezért két szolgáltatás között a helyettesítés elvileg lehetséges. A harmadik AM programcsomag nem helyettesítheti a kábeltársaságok bővített csomagját, mert részben jóval kevesebb plusz csatornát (egyet, az HBO-t) tartalmaz, másrészt pedig a kábeltársaságok bővített csomagjaiban az HBO sehol sem található. Az AM Mikro szolgáltatás elérhetőségét azonban jelentősen korlátozza az, hogy ahhoz fizikai rálátás szükséges a szabadsághegyi TV-adó toronyra. Ha a rálátás kisebb-nagyobb részben korlátozott, akkor ez a vétel minőségének romlását eredményezi. Az AM alapcsomag és a kábeltelevíziós alapcsomagok közötti helyettesítés lehetőségét egy további szempont is korlátozta. Az AM alapcsomagnak megfelelő szükséglet kibővítése szolgáltatóváltás nélkül csak az HBO irányában lehetséges, mivel az Antenna Hungáriának nincs a kábeltelevíziós bővített csomagokhoz hasonló összetételű programcsomagja. A kábeltelevíziós alapcsomagok előfizetői számára viszont könnyen rendelkezésre áll bővítés lehetősége, ha ez iránti szükséglet felmerül. Az AM alapcsomag ezért statikusan esetlegesen igen, de dinamikájában nem helyettesíti a kábeltelevíziós alapcsomagot. A szociális programcsomag tekintetében a helyettesítést csak a parabola antenna felszerelésével kapcsolatos kényelmetlenség korlátozza.

• 50)

  Az EMKTV ellátási területein belül vagy annak határán működő más kábeltelevíziós szolgáltatók által kínált programcsomagok szerkezete, árstruktúrája, egyszeri kiadási költségei, technikai megvalósítási módja, illetve a szolgáltatás minőségi jellemzői alapján megállapíthatóan közeli helyettesítői az EMKTV szolgáltatásainak, ezért azok az érintett árupiac meghatározása során számításba veendők. Következésképpen az eljárás szempontjából érintett árupiacnak - tekintettel a Tpvt. 14. § (2) bekezdésében foglaltakra valamint a GVH Versenytanácsának következetes gyakorlatára, különösen a Vj-126/2000 számú versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatában kifejtettekre - a kábeltelevíziós műsorjelelosztó szolgáltatás tekintendő.

• 51)

  Egy másik kábeltársaság szolgáltatása azonban csak annyiban és olyan mértékben helyettesítheti az eljárás alá vont szolgáltatásait, amennyiben és mértékben az eljárás alá vont vállalkozás előfizetői megtehetik azt, hogy áttérnek egyik szolgáltatóról a másikra, azaz szolgáltatót válthatanak. A Tpvt. 14. § (3) a) pontja szerint az érintett földrajzi piac az a földrajzi terület, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni. A kábeltelevíziós társaságok szolgáltatásaik nyújtására szolgáló hálózataikat tipikusan egy-egy jól körülhatárolható földrajzi területen (településen, városrészben, kerületben, lakótelepen, háztömbben, stb.) építik ki. A kábeltelevíziós társaság előfizetői ezen az un. ellátási vagy működési területeken lakó fogyasztók közül kerülnek ki. Az érintett földrajzi piac határait a fentiekből következően tehát az eljárás alá vont vállalkozás működési területeiből kiindulva kell meghatározni.

• 52)

  A fentieknek megfelelően a vizsgált magatartással érintett földrajzi piac - tekintettel a Tpvt. 14. § (3) bekezdésére, valamint a GVH Versenytanácsának következetes gyakorlatára - az eljárás alá vont szolgáltatási területeivel egyezik meg, hiszen az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött (hálózati típusú) szolgáltatásról van szó.

• 53)

  Az EMKTV Budapesten jelen van a VI., a VIII., a IX, a X., a XV., a XVIII. és a XIX. kerületekben az alábbiak szerint (VJ-27/2002/8. sz. irat):

• • a)

    VI. kerület: Terézváros közigazgatási területe (a továbbiakban: Terézváros);

• • b)

    IX. kerület: Üllői út-Hámán Kató u.-Soroksári út-Boráros tér-Ferenc krt. által határolt terület, valamint a Mester u. 53-67. sz. házai (a továbbiakban: Ferencváros)

• • c)

    VIII. kerület: a Kőbányai út- Pongrácz út-Kerepesi út-Asztalos Sándor u.-Salgótarjáni út-Hungária krt.-Könyves Kálmán krt. által határolt terület, valamint a X. kerület: Kőbánya városközpont - Zalka Máté tér környéke-Gép utca-Pongrácz utca és a Kőbányai gázgyár Gyöngyike u. felé eső környéke; a Gyakorló úti lakótelep; Kőbánya Új-hegy; Kőbánya Ó-hegy (a továbbiakban: Kőbánya)

• • d)

    XI. ker.: Bartók Béla út-Balogh Tihamér u.-Balogh lejtő-Somlói út-Kelenhegyi út-Szirtes út-Citadella sétány-Szt. Gellért tér-Csiky u.-Budafoki út (a továbbiakban: Lágymányos)

• • e)

    XV.ker.: Kőrakás park 12, 35, 37; Erdőkerülő u. 2, 4, 6, 8; Zsókavár u. 4; Nyírpalota u. 12, 14, 24-34, 38-46, 23-35, 58-80, Nádastó park 32-37; Sárfű u. 3-13; Páskomliget u. 2-10, 32-62 (a továbbiakban: Észak-Pest)

• • f)

    XVIII. ker.: Halomi út-Királyhágó u.-Nemes u.-Határ u.- Budapest közigazgatáshatára által határolt terület (a továbbiakban: Alacska)

• • g)

    XIX. ker.: Ady Endre u. páros oldal-Vas Gereben u.-Vasút u.-Csillag u.-Alsó erdősor u.-Vak Bottyán u. által határolt terület (a továbbiakban: Kispest)

• • h)

    Dorog, Hatvan és Kiskunhalas városaiban az EMKTV ellátási területe lényegében megegyezik a városok közigazgatási területével.

• 54)

  A keresleti helyettesíthetőség kritériumai alapján az eljárás alá vont áruját ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet. A kínálati helyettesíthetőséget illetően csak olyan hálózati szolgáltató jöhet szóba, amelynek kábeltelevíziós jelszolgáltatásra is alkalmas kiépített vezetékes hálózata van, és jelenleg ezen a hálózaton keresztül nem szolgáltat műsorjeleket. Ilyen szolgáltatók a közcélú vezetékes távközlési szolgáltatók, elsősorban a Matáv. A Matáv-csoporthoz azonban tartozik már egy jelentős piaci jelenléttel rendelkező kábeltelevíziós szolgáltató, a MatávKábelTV. Ezért nem valószínű, hogy a Matáv a saját érdekeltségi körébe tartozó másik vállalkozásnak fog konkurenciát teremteni.
  Mindezek alapján megállapítható, hogy az érintett piacot - az eljárás alá vont vállalkozás mellett - csak az EMKTV ellátási területein vagy annak határain jelenlévő kábeltelevíziós szolgáltatók, mint potenciális versenytársak alkotják abban a mértékben, amilyen mértékben szolgáltatásaik elérhetők az EMKTV ellátási területein elhelyezkedő előfizetők számára.

V.

A gazdasági erőfölény

• 55)

  A Tpvt. 22. §-ában foglaltak szerint gazdasági erőfölényben van az, aki a gazdasági tevékenységét az érintett piacon a többi résztvevőtől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy a piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. Az eljárás alá vont vállalkozás vevőivel (előfizetőivel) szemben tanúsított piaci magatartása akkor tekinthető nagymértékben függetlennek a működési területén vagy annak határán működő másik kábeltársaság magatartásától, ha nem kell attól tartania, hogy az előfizetőinek számottevő része átvált a másik kábeltelevíziós társaság szolgáltatására. Ennek megállapításához azt kell megbecsülni, hogy az egyes működési területeken külön-külön, illetőleg valamennyi működési területen együttvéve mekkora az un. "fogvatartott" fogyasztók aránya, akik számára a szolgáltató váltás nem racionális választási lehetőség.

• 56)

  A szolgáltató váltás nyilvánvalóan nem racionális lehetőség az eljárás alá vont azon előfizetői számára, akik lakóhelyének közelében nem található másik kábeltársaság által kiépített hálózat, ezért számukra a szolgáltató váltás fizikailag nem lehetséges. Az előfizetők egy másik része olyan helyen lakik, amelynek közelében van másik kábeltársaságnak kiépített hálózata. Más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás igénybevételére gyakorlatilag csak ezek a fogyasztók térhetnek át, akiknek lakóhelye egy másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetét részben átfedi , vagy azzal határos. Ezen fogyasztók szolgáltató váltási lehetőségeinek versenyjogi vizsgálata során figyelemmel kell lenni az un. átváltási költségekre. Az egyik szolgáltatótól egy másikra történő váltáskor előfordulhat, hogy a fogyasztó által az előző szolgáltatás igénybevételére fordított egyszeri kiadásainak egy része még nem térült meg, és ezen meg nem térült kiadások nagyobbik része nem is szerezhető vissza. Ezen rész az ún. "elsüllyedt" költség, amely a szolgáltató váltáskor végleg elveszik. Ha az elsüllyedt költségek az előfizető számára számottevő nagyságúak, akkor a szolgáltató váltás ezen előfizető számára jelentős többletkiadással járna. Ezek az un. "fogvatartott" fogyasztók.

• 57)

  A vizsgálat által beszerzett információk alapján megállapítható volt, hogy az EMKTV működési területein vagy annak határán jelen lévő szolgáltatók mindegyike alkalmaz egyszeri belépési (hozzáférési, rákapcsolási, stb.) díjat. Az egyszeri belépési költségek az eltöltött idő hosszával arányosan térülnek meg a fogyasztó számára. A "fogvatartó" hatás mértékének becslésénél figyelembe kell venni, hogy az egyszeri belépési kiadás az átlagos fogyasztó havi jövedelmének mekkora hányadát teszi ki. Minél nagyobb hányadát kellene a szolgáltatóváltás egyszeri költségére fordítania, annál kevésbé lesz hajlandó ténylegesen szolgáltatót váltani.

• 58)

  A szolgáltató váltással kapcsolatban néhány budapesti kerületben, illetve vidéki városban eljárás alá vont előfizetőinek egy része számára adott a lehetőség, hogy más kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatására térjen át. Azonban az áttérésre az összes előfizető csak igen kis hányadának van tényleges lehetősége. Az áttérést ugyanis nehezítheti, hogy az egyes esetekben csak akkor lehetséges, ha az egész társasház, de legalábbis többsége átszerződik az új szolgáltatóhoz. Szolgáltató váltás esetén az új szolgáltatónak újra ki kellene fizetni az egyszeri hozzájárulást, amit az addigi szolgáltatónak már egyszer megfizettek. Azon szolgáltatóknak, amelyekhez elvileg lehetséges lenne átváltani, nincsenek kirívóan kedvezőbb ajánlataik az árat és a programok számát tekintve. Budapesten, - ahol a legnagyobb azon előfizetők száma, akik áttérhetnek másik szolgáltatóhoz - mind a szociális, mind az alap, mind a bővített csomag esetén vannak kedvezőbb és kedvezőtlenebb díjú csomagok is. Mivel az ún. szociális csomagot jellemzően a rosszabb anyagi helyzetben lévő fogyasztók fizetik elő, nem valószínűsíthető, hogy szolgáltatót váltanának, főleg akkor, ha ez esetben még valamennyi egyszeri hozzájárulást kellene fizetni. Ugyanígy feltételezhető, hogy egy hasonló csatornaszámú, de drágább vagy egy hasonló díjú, de jelentősen kevesebb programot nyújtó szolgáltatóhoz sem térnének át az előfizetők. Ugyancsak feltételezhető, hogy egy korszerűbb, választási lehetőséget biztosító csillagpontos rendszerről nem váltanának soros rendszerre az előfizetők, annál is inkább, mert rövid időn belül a soros rendszerek megszűnnek.

• 59)

  Az eljárás alá vont előfizetőinek szolgáltató váltásban való korlátozottságával kapcsolatban - a vizsgálati jelentés, illetve a kiegészítő vizsgálati jelentés alapján - a Versenytanács az alábbiakat állapította meg (VJ-27/2002/38. sz. irat):

• • a)

    Terézvárosban a UPC Magyarország Kft.-nek nyilatkozata szerint nincs más szolgáltató szolgáltatási területével párhuzamos szolgáltatási területe. A kerületen a UPC Magyarország Kft-nek csak az optikai körgyűrűje halad át. A UPC mintegy 100 előfizető számára nyújt szolgáltatást, de egyik sincs az EMKTV hálózatával párhuzamos szolgáltatási területen. A UPC Magyarország Kft. esetleges bővítési terveiről nem nyilatkozott.

• • b)

    Budapest VIII. kerületében az EMKTV-n kívül a MatávkábelTV Kft. és a UPC Magyarország Kft. nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást, más szolgáltató így a Fibernet Rt. illetve a Sztár TV Kft. nyilatkozataik alapján nem szolgáltatnak. A UPC-nek nincs sem átfedése, sem határos területe az EMKTV-vel. (Vj-27/2002/8 III. kötet, 44). A MatávkábelTV a Hungária krt. és Százados u. közötti területen nyilatkozata szerint nem nyújt szolgáltatást. Ugyanakkor határos a szolgáltatási területe az EMKTV Kerepesi út - Hungária krt. - Ciprus utca - Asztalos S. utca által határolt szolgáltatási területével. A MatávkábelTV 2002. március 22. előtt három különböző kategória szerint állapította meg az egyszeri díjakat: az I. kategóriába a lakótelepek és társasházak ügyfelei tartoztak, számukra a csatlakozási díj 18.000 Ft volt. A II. kategóriába a családi házas területek tartoztak, a csatlakozási díj 25.000 Ft volt. A III. kategóriába a sajátos, speciális beruházási környezetben történő bekapcsolás esetén sorolták az ügyfeleket, nekik az egyszeri díj 40.000 Ft volt. 2002. március 22-t követően már csak egyéni illetve közületi ügyfeleket különböztet meg a szolgáltató: egyéni előfizetőknek 25.000 Ft a csatlakozási díj, közületi előfizetőknek 40.000 Ft. (Vj-27/2002/49). A MatávkábelTV Kft. nem terjesztett elő arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az érintkező területeken a szolgáltatót váltó előfizetők esetén eltekintett volna a minimum 18 000 Ft-os csatlakozási díj érvényesítésétől. Ugyanakkor a MatávkábelTV Kft. a hírközlésről szóló 2001. évi törvény 4. §-ába foglalt jogi korlát miatt nem bővítheti tovább kapacitásait az EMKTV szolgáltatási területeinek irányába.

• • c)

    X. ker. - Kőbánya városközpont: A MatávkábelTV a Liget tér - Kőrösi Csoma utca területen szolgáltat az EMKTV-vel párhuzamos hálózaton, ahol a háztartások száma összesen 950.

• • d)

    X. kerület - Gyakorló úti lakótelep: a Sztár Tv Kft. a X. kerületben nem nyújt szolgáltatást, így a Gyakorló úti lakótelepen sem.

• • e)

    X. kerület - Új-hegy: A Vj-27/2002/8 sz. irat III. kötetében található térképen az EMKTV az Újhegyi Lakásszövetkezettel (a továbbiakban: Szövetkezet) párhuzamos hálózatot jelölt meg. Az eljárás alá vont a Versenytanács előzetes álláspontjához fűzött észrevételei (VJ-27/2002/34/EK I. sz. irat) alapján maga sem tagadja, hogy a Szövetkezet az általa kezelt 2300 lakásszövetkezeti lakáson túl csak 700 társasházi lakásban van jelen. A Szövetkezet nyilatkozata szerint szolgáltatási területén, a Kőbánya Újhegyi lakótelepen nincs átfedés az EMKTV hálózatával. Az EMKTV szolgáltatási területén a vizsgált díjemelés időpontjában a Szövetkezettől nem vehették igénybe a kábeltelevíziós szolgáltatást, mert ott kiépített hálózattal a Szövetkezet nem rendelkezett. A Szövetkezet előfizetőinek száma 2000. január 1-2002. december 31. között ... fő volt. ^[3] A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a 6000 lakásos lakótelep háztartásai körülbelül felének az EMKTV, a másik felének a Szövetkezet szolgáltat olymódon, hogy a két szolgáltató szolgáltatási területei nem párhuzamosak, hanem határterületen érintkezők. A Szövetkezet soros rendszeren szolgáltatott 2000-2002 között. 2003-ban indította a csillagpontos szolgáltatást. Az elosztott programcsomag nem változott jelentősen 2000-2002 között, 21-23 csatornát tartalmazott. A bekötési díj 5.600 illetve 10.000 Ft 2000-ben, attól függően, hogy tömblakásban vagy családi házban történik-e a bekötés. 2001-2002-ben egységesen 6.000 Ft volt a bekapcsolási díj. A Szövetkezetnek 2003. során szándékában áll, hogy ... ^[4] (Vj-27/2002/42).
    Az EMKTV Kft szolgáltatási területe Kőbánya Újhegyen határos az MatávKábel TV-ével is.

• • f)

    Kőbánya Óhegyen (Harmat utca - Vörösdinka utca - Mádi út - Lavotta utca) is párhuzamos hálózata van a MatávkábelTV-nek és az EMKTV-nek, ahol háztartások száma összesen 820. A MatávkábelTV nem tudott a párhuzamos, illetve határos területekre vonatkozó előfizetői számot megadni. (Vj-27/2002/49)

• • g)

    IX. kerület: Az EMKTV-n kívül jelen van a UPC és a Bakáts Parabola és Kábel TV Bt. (továbbiakban Bakáts Parabola). A Bakáts Parabola szolgáltatási területe a Ferenc krt. - Üllői út - Közraktár utca - Vámház körút által közrefogott terület. Az EMKTV és a Bakáts Parabola működési területei a Ferenc körút mentén határosak egymással. A Bakáts Parabola változatlan szolgáltatási területen nyújtja szolgáltatását 1988 óta, hálózatát bővíteni az EMKTV szolgáltatási területe felé nem szándékozik. Egyetlen egy házban szolgáltat csak az EMKTV, mivel e háznak a lakói 1997-től nem kívánták a Bakáts Parabola szolgáltatását igénybe venni. E házban az EMKTV 2000-től nyújt szolgáltatást. A Bakáts Parabola előfizetői száma 2000. január - 2002. december között ... ^[5] nőtt. Az elérhető maximális előfizetői szám 5.000. 2000 óta változatlanul 12.000 Ft az egyszeri bekötési díj (Vj-27/2002/45).
    A határos szolgáltatók esetében hiányzik az EMKTV területeire való belépés szándéka: a VIII. kerület határos részén jelen lévő MatávkábelTV Kft. esetén ennek már hivatkozott jogi korlátja van, a Bakáts Parabola esetén pedig üzletpolitikai döntésről van szó.
    A UPC-vel jelentősebb átfedés van a kerületben. A párhuzamos (átfedő) területek pontosan: Haller utca-Mester utca- Ferenc körút - Duna - Soroksári út által határolt terület+Haller utca-Tűzoltó utca - Lenhossék utca-Mester utca által határolt terület+Telepy u. - Üllői út - Lenhossék u. - Tűzoltó u. által határolt terület+Thaly Kálmán u. - Balázs Béla u. - Liliom u. - Mester u. által határolt terület+Bokréta u. - Üllői út - Páva u. - Balázs Béla u. által határolt terület+Angyal u. - Tompa u. - Ferenc krt. - Mester u. által határolt terület.
    Érintkező (határ) területek: Üllői út - Páva u. - Tompa u. - Liliom u. - Tűzoltó u. - Ferenc krt. által határolt terület illetve az Üllői út - Lenhossék u. - Mester u. - Thaly Kálmán u. - Balázs Béla u. - Bokréta u. által határolt terület. A UPC IX. kerületi előfizetőinek kb. 1/3-a van az EMKTV által párhuzamosan ellátott területen. Számukban mintegy 9%-os növekedés történt 2001. januárja és 2002. márciusa között.
    A beszerzett iratokból megállapítható, hogy a UPC Magyarország Kft-nek ... ^[6]
    A UPC többféle egyszeri díjat alkalmaz a hálózatra történő rácsatlakozás esetén. 2002. augusztus 12-t megelőzően bekapcsolási és rákötési díjat különböztetett meg a szolgáltató, valamint egyéni és közületi előfizetőket. A bekapcsolási díjat akkor kellett fizetni, ha az előfizetőnél még a hálózat sem épült ki, mértéke 25.000 Ft volt egyéni és 50.000 Ft volt közületi ügyfeleknél. Rákötési díjat kellett fizetni abban az esetben, ha a hálózat már ki volt építve csak a szolgáltatásra rákötés kellett, mértéke 5.000 Ft illetve 10.000 Ft volt. 2002. augusztus 12-t követően a hálózat kiépítettségének függvényében három kategória került kialakításra az egyéni és közületi előfizetők között. Bekapcsolási díjat akkor kell fizetni, ha sem a vonal-, sem a házhálózat nincs még kiépítve; mértéke 25.000 Ft illetve 50.000 Ft. Sűrítési díjat abban az esetben kell fizetni, ha a vonalhálózat már kiépült, de a házhálózat kiépítése szükséges; mértéke 10.000 Ft illetve 20.000 Ft. Rákötési díjat akkor érvényesít a szolgáltató, ha a hálózat már kiépült és arra csak rá kell kötni az előfizetőt; mértéke 5.000 Ft illetve 10.000 Ft (Vj-27/2002/44).

• • h)

    XI. kerület: A kerületben az EMKTV-n kívül a UPC Magyarország Kft. van jelen. Szolgáltatási területeik között van átfedés, a UPC XI. kerületi előfizetőinek kb. 28%-a van az EMKTV által is ellátott területen. Itt az előfizető számában 2001. januárja és 2002. áprilisa között mintegy 32%-os növekedés volt tapasztalható. Eljárás alá vont előfizetőnek száma a kerület egészén 2001. januárjától 2002. áprilisáig összesen mintegy 1%-kal csökkent. Eljárás alá vont a szolgáltatásával párhuzamosan illetve határosan UPC Magyarország Kft. jelenléte nem akadályozta meg abban, hogy 2002. januárjával jelentősen megemelje a területen nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatása előfizetési díjait. Így most középső és legbővebb csomagjainak díjai meghaladják a UPC Magyarország Kft. hasonló csomagjainak díjait annak ellenére, hogy ezt utóbbiak kínálata bővebb.

• • i)

    XV. kerület: Jelen van az EMKTV-n kívül a MatávkábelTV Kft. Az EMKTV által benyújtott térkép (Vj-27/2002/8 III. kötet), illetve a MatávkábelTV adatszolgáltatása szerint is jelentős átfedés van a két szolgáltató szolgáltatási területe között. Párhuzamosak a hálózataik Újpalotán (Erdőkerülő u. - Páskom park - Drégelyvár u. - Nádastó park - Páskomliget u. - Bánkút u. - Szentmihályi út) és Pestújhelyen (Széchenyi u. - Őrjárat u. - Csanády u. - Rákos út). Az elérhető összes háztartás szám 15.000 illetve 3.100. A MatávkábelTV nem tudott a párhuzamos területekre vonatkozó előfizetői számot megadni.

• • j)

    XVIII. ker. (Alacska): az EMKTV működési területének sem a határán, sem pedig azon belül nincs jelen más kábeltelevíziós társaság. A Matávkábel nyilatkozata szerint a Nemes u. - Tölgy u. - Péteri u. - Krepsuka G. u. által határolt területen lakó mintegy 1000 háztartás számára párhuzamos hálózata a helyi Kis-Astra Kft.-vel van, az EMKTV-vel nincs.

• • k)

    XIX. ker. (Kispest): az EMKTV működési területének sem a határán, sem pedig azon belül nincs jelen más kábeltelevíziós társaság.

• 60)

  Az EMKTV egyes vidéki működési területein lakó előfizetők szolgáltatóváltásának korlátozottságával kapcsolatban az alábbiak voltak megállapíthatók (VJ-27/2002/38. sz. irat):

• • a)

    Dorog: A városban a Juhász Antenna Technika van jelen az EMKTV szolgáltatási területével párhuzamosan a Pataksor utcában, illetve az ahhoz közel eső Fáy András és Hám Kálmán lakótelepeken. Jelenlegi szolgáltatási területein túlra ... ^[7] terjeszkedni. 2000-2001-ben csak a Pataksor utcában történtek bekötések míg meglévő előfizetői nagy részét 2002 november-december hónapban csatlakoztatta a rendszerhez. Néhány előfizető kivételével minden előfizetője korábban az EMKTV ügyfele volt. Ezen új előfizetőinek csatlakozási díjat nem számított fel, míg azoknak, akiknél semmilyen szolgáltató nem szolgáltatott még 16.000 Ft egyszeri díjat kellett fizetni. A Juhász Antenna Technika 3 programcsomagot szolgáltat csillagpontos hálózatán. (Vj-27/2002/46)

• • b)

    Kiskunhalas: A Halas-Kábel TV Kft. (továbbiakban Halas-Kábel) szolgáltat az EMKTV Kft-vel párhuzamos területen. A Halas-Kábel 1996-2000. február 10. között a jelenlegi EMKTV hálózaton szolgáltatott, majd 2002 márciusáig egyáltalán nem nyújtott szolgáltatást. 2002 márciusában kezdett újra csillagpontos hálózaton szolgáltatni. Szolgáltatási területe nem terjed ki egész Kiskunhalasra (ld. térkép Vj-27/2002/53), azonban egész területén párhuzamos az EMKTV hálózatával. Egyszeri díjakat nem érvényesítenek. A Halas-Kábel előfizetőinek száma az EMKTV kiskunhalasi előfizetőinek kb. 5-6%-ával egyenlő. A Halas-KábelTV Kft. 2000. február 10. és 2002. márciusa között nem nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatást, párhuzamos szolgáltatásával ezt követően jelent meg. A vizsgált díjemelés időpontjában tehát eljárás alá vont előfizetői számára ténylegesen nem állt rendelkezésre más szolgáltató. A Halas-KábeltTV Kft. 2003. folyamán kívánja hálózatát ... ^[8]

• 61)

  Egy működési területre vonatkozóan a gazdasági erőfölény megállapításának az ad alapot, hogy az ott lakó előfizetők számottevő hányada korlátozott a szolgáltató váltásban. A Tpvt. rendelkezései nem adnak iránymutatást arra vonatkozóan, hogy az önmagában nem tilalmazott gazdasági erőfölényes helyzet fennállásának vizsgálatakor adott földrajzi területen lakók mekkora hányadánál kell fennállnia a máshozfordulási lehetőség hiányának vagy korlátozottságának. A Versenytanács - bírósági határozattal is alátámasztott ^[9] - álláspontja szerint a fogyasztók széles körének nyújtott szolgáltatás (pl. kábeltelevízió) esetén a csupán az igénybevevők egy részénél lehetséges máshozfordulás (szolgáltatóváltás) a gazdasági erőfölényes helyzetet nem szünteti meg. Ugyanezen az alapon az eljárás alá vont gazdasági erőfölénye a teljes szolgáltatási területére nézve összességében is megállapítható, ha az összes előfizetőinek számottevő hányada korlátozott a szolgáltató váltásban.

• 62)

  Más kábeltelevíziós társaságok által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás igénybevétele csak azon előfizetőinek számára racionális választási lehetőség, akiknek a lakóhelye olyan helyen van az eljárás alá vont által lefedett földrajzi területén, ahonnan egy másik kábelszolgáltató társaság szolgáltatása ésszerűen elérhető, és ezért az előfizető nincs lényeges mértékben korlátozva a szolgáltató váltásában.

• 63)

  Az egyes működési területeken lakó fogyasztók egy része értelemszerűen nem fizethet elő olyan kábeltelevíziós társaság szolgáltatására, amely ezen a működési területen lévő lakóhelyről nem elérhető. A működési területen lévő fogyasztók másik része olyan helyen lakik, ahonnan - több-kevesebb többletköltség árán, de - elérhető egy másik kábeltelevíziós társaság szolgáltatása. A másik kábeltelevíziós társaság elérhetőségének két módját különböztette meg a Versenytanács. A fogyasztók egy része az EMKTV működési területeinek olyan részén lakik, ahol egy másik kábeltelevíziós társaságnak már kiépített kábelhálózata van. Az ezeken az un. párhuzamos területeken lakó fogyasztók szolgáltatók közötti váltásának nincs semmiféle technikai akadálya, feltétele. Ezen fogyasztók számára szolgáltatóváltásnak csak gazdasági korlátjai (elsüllyedt költségek) lehetnek. Az EMKTV fogyasztóinak egy másik része olyan, un. határterületen lakik, ahol más szolgáltatónak nincs kiépített hálózata, de határos egy másik szolgáltató működési területével. A határterületen lakó fogyasztók szolgáltató váltásának tehát nincs meg minden technikai feltétele. Ez e területeken lakó fogyasztók tényleges szolgáltatóváltási lehetőségei attól függenek, hogy a "határ" túloldalán működő szolgáltató társaság hajlandó-e, és ha igen, milyen konkrét feltételekkel megteremteni a szolgáltatóváltás hiányzó technikai feltételeit. A határterületen lakó fogyasztók számára tehát a szolgáltatóváltás lehetősége technikailag és gazdaságilag egyaránt jóval korlátozottabb, mint a párhuzamos területen élőké.

• 64)

  A szolgáltatóváltásban meglévő korlátozottságot két módon vizsgálta meg a Versenytanács. Egyrészt, megvizsgálta, hogy az egyes működési területeken az egyes programcsomagok jelentősebb árváltoztatására miképpen reagáltak az EMKTV előfizetői. Az erre vonatkozó adatokat a Melléklet 3. sz. táblázata foglalja össze. A táblázat alsó soraiban azt láthatjuk, hogy a 2002. év elején életbe léptetett árváltoztatások hatására a szolgáltató az első négy hónap során összesen hány előfizetőt vesztett ^[10] , illetve ennek mekkora volt az aránya az adott működési terület első négy hónapjára vetített átlagos előfizetői létszámhoz viszonyítva. Ezek az értékek igen alacsonyak, többnyire 1 százalék alattiak, illetve két esetben haladják meg a 2 százalékot. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az árváltozások hatására egyes területeken jelentős átrendeződés megy végbe a működési területen belül a programcsomagok között. Ez elsősorban azokon a területeken következett be, ahol jelentős mértékű bruttó díjemelés történt (Kispesten, Kőbányán és Észak-Pesten).

• 65)

  Kispesten az Alfa csomag ára emelkedett drasztikus mértékben, majdnem kétszer olyan ütemben, mint a másik két programcsomagé. Ennek hatására felértékelődtek a működési területen belül az abszolút értékben drágább, de az árváltozások után relatíve olcsóbbá váló Gamma és Omega programcsomagok. Ennek hatására a korábbi Alfa-előfizetők jelentős részben Gamma, kis részben Omega-előfizetőkké váltak, miközben a korábbi Gamma-előfizetők jelentős részben Omega-előfizetők lettek. Ennek hatására jelentősen megnőtt az Omega-előfizetők száma, miközben mindkét másik programcsomag előfizetőinek száma jelentősen visszaesett. Miközben az Alfa és a Gamma-előfizetők száma közel ezerrel esett vissza, az EMKTV összes előfizetőinek száma mindössze 287-tel (2.3%) csökkent.

• 66)

  Kőbányán fordított irányú átrendeződés zajlott le az előfizetők struktúrájában. A Gamma-előfizetők száma 9 százalékkal nő, miközben az Omega-előfizetők száma 5 százalékkal csökkent. Ez az átrendeződés az Omega programcsomag relatíve magasabb arányú bruttó díjemelésének hatására következett be. Ezen a működési területen az EMKTV összesen mindössze 144 előfizetőt vesztett (nettó), amely 1.3 százalékos csökkenést jelent. Hasonló változás zajlott le Észak-Pesten is csak sokkal nagyobb mértékek mellett. Miközben az EMKTV elvesztett 1573 Omega-előfizetőt (82%), nyert 1514 Gamma-előfizetőt. Ennek eredőjeként az összes előfizetői létszáma mindössze 55-tel (0.9%) csökkent.

• 67)

  Terézváros, Ferencváros és Lágymányos működési területeken az előfizetői struktúra változásának fő oka az volt, hogy a hálózat fejlesztése következtében a korábbi egy (Gamma) programcsomag mellett további két programcsomag (Alfa, Omega) is választhatóvá vált.

• 68)

  A Versenytanács álláspontja szerint a Kispest, a Kőbánya és az Észak-Pest működési területeken fentebb leírt előfizetői struktúra-átrendeződések arra utalnak, hogy az előfizetők a jelentős mértékű díjemelésekre leginkább csak az adott szolgáltatón (EMKTV) belüli programcsomag váltással tudnak reagálni. Ez viszont azt jelzi, hogy az előfizetők máshozfordulási lehetőségei olyan területeken is igen korlátozottak, ahol egyébként jelen van másik kábelszolgáltató is.

• 69)

  A szolgáltatóváltásban való korlátozottság megítélésében a Versenytanács közvetett információkat is figyelembe vett. Terézvárosban a UPC az EMKTV szolgáltatási területén belül rendelkezik alépítménnyel és minden épülethez kiépített csatlakozással a Rudas László utca és nagyjából a Szív utca hosszában. Ennek alapján a Versenytanács a korábbi előzetes álláspontjában úgy becsülte, hogy az ezen a területen lakó mintegy 1500 előfizetőnek lehetősége van szolgáltatóváltásra. Az eljárás alá vont vitatta ezt a számot, ezért a GVH megkereste a UPC-t, amely úgy nyilatkozott, hogy a VI. kerületben nincs más szolgáltatóval párhuzamos szolgáltatási területe. A fent említett útszakaszon csak az optikai körgyűrűje halad át. A kerületben a UPC mintegy 100 előfizető számára nyújt szolgáltatást, de egyik sincs az EMKTV ellátási területével érintkező lakhelyen. Mindezekre tekintettel a Versenytanács elfogadva - a vizsgálat álláspontját - megállapította, hogy Terézvárosban lényegében véve az EMKTV előfizetőinek 100 százaléka korlátozott ténylegesen a szolgáltatóváltásban.

• 70)

  Ferencvárosban a szolgáltatóváltásnak nincs technikai korlátja, hiszen a UPC majdnem a teljes EMKTV működési területen jelen van kiépített hálózattal. A Bakáts Parabola 1988 óta változatlan szolgáltatási területen nyújtja a szolgáltatását. Ezen a területen az EMKTV mindössze egyetlen házban szolgáltat. A kerület egészében 2001. január 1-től 2002. márciusáig az EMKTV előfizetőinek száma mintegy 13 százalékkal csökkent. Ennek valószínűsíthetően az volt a fő oka, hogy ezen időszakban az EMKTV még csak egyetlen programcsomagot tudott kínálni az előfizetőinek. Mindezek alapján feltehető, hogy a Ferencvárosban az EMKTV előfizetőinek túlnyomó többsége nincs számottevő mértékben korlátozva a szolgáltatóváltásban. A szociális csomaggal kapcsolatban korábban említett indokok alapján az ebbe a fogyasztói körbe tartozó előfizetők számára a szolgáltató váltás túlságosan költségesnek számít. Ennek alapján a Versenytanács ezen előfizetők arányát 10 százalékosra becsüli.

• 71)

  A UPC Magyarország Lágymányos egész területén jelen van. A kerület UPC-előfizetőinek kb. 30 százaléka lakik olyan területen, amelyen az EMKTV-nek is kiépített hálózata van. A fogyasztók szolgáltatóváltását csak az 5-, illetve a 10 eFt-os rákapcsolási díjfizetés kötelezettsége korlátozza. A kerület lakosságának jövedelmi helyzetéről a Versenytanácsnak nincs információja. Mindezek alapján feltehető, hogy a UPC Magyarország az EMKTV előfizetői számára ésszerű alternatív választást kínál, ha a hasonló tartalmú programcsomagok előfizetési díjai nem magasabbak az EMKTV díjainál. Az előfizetési díjak összehasonlítását nehezíti, hogy az EMKTV a vizsgált időszakban folyamatosan korszerűsítette a hálózatát, és váltotta fel a korszerűtlen, soros rendszerű hálózatát a korszerűbb, csillagpontosra. A jelen eljárásban vizsgált 2001. év során az EMKTV fogyasztói soros rendszerben csak az alapcsomagra tudtak előfizetni, amelynek az ára az év januárjában és októberében is emelkedett. Az áremelkedések eredményeképpen az EMKTV alapcsomag programdíja a UPC hasonló soros rendszerben szolgáltatott programcsomagjához képest jelentős mértékben drágább lett, de a korszerűtlenebb szolgáltatás EMKTV ára meghaladta a hasonló tartalommal, de a korszerűbb csillagpontos rendszerben szolgáltatott alapcsomag UPC-árát is. Ezen információk alapján a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont vállalkozás előfizetőinek túlnyomó része a szolgáltatóváltásban nincs számottevő mértékben korlátozva. A szociális csomaggal kapcsolatban korábban említett indokok alapján az ebbe a fogyasztói körbe tartozó előfizetők számára a szolgáltató váltás túlságosan költségesnek számít. Ennek alapján a Versenytanács ezen előfizetők arányát 10 százalékosra becsüli.

• 72)

  A Kőbánya működési területen belül az EMKTV VIII. kerületi működési területe két oldalról is határos a Matávkábel TV működési területével. E határterületen összesen mintegy 1000 háztartás található. A X. kerület Kőbánya városközpontjában ugyancsak a Matávkábel szolgáltat határterületen, amely azonban lényegében teljes mértékben körbe veszi az EMKTV viszonylag szűk ellátási területét. A különböző társaságok által ellátott területeket többnyire főútvonal, vasútvonal vagy beépítetlen területek választják el egymástól. A határterületen lévő fogyasztók mintegy 20 százalékát teszik ki az összes fogyasztóknak. A szolgáltatóváltást azonban jelentős mértékben korlátozza, hogy a Matávkábel jelentős összegű egyszeri rákapcsolási díjat állapít meg, valamint az, hogy a Matávkábel terjeszkedését hatályos jogszabály korlátozza. A Versenytanács a fentiek alapján a szolgáltató váltásban korlátozott előfizetők számát 8800-ra becsülte, amit az eljárás alá vont vitatott arra hivatkozva, hogy a Matávkábel a határterületeken eltekint a rákapcsolási díjtól. Erre vonatkozó megkeresésre a Matávkábel úgy nyilatkozott, hogy 2002. március 22. előtt még három rákapcsolási díjkategóriát alkalmaztak (18, 25 és 40 eFt), ezt követően már csak kettőt (25 és 40 eFt). Nem tett olyan értelmű nyilatkozatot, hogy a szolgáltatást váltó előfizetők esetében a rákapcsolási díjtól valaha is eltekintett volna. Mindezek alapján a Versenytanács fenntartja a korábbi becslését a szolgáltató váltásban korlátozott fogyasztók számát illetően (80 %).

• 73)

  Észak-Pesten az EMKTV ellátási területének kb. 60 százalékán a Matávkábel párhuzamosan jelen van, a maradék területet teljes egészében körülveszi a Matávkábel, ezért a határterület viszonylag nagy. A szolgáltató váltásban korlátozott fogyasztók arányát az eljárás alá vont vitatta. Az eljárás vont állítása szerint a Matávkábel a 2002. december 31-ig tartó akciója keretében az egyébként 25 eFt-os rákapcsolási díjat 1 eFt-ra mérsékelte, ha az előfizető két év hűségnyilatkozatot írt alá, és az alap-, vagy a bővített programcsomagot választotta. A szociális csomag választása esetén a kedvezmény nem járt. Mindezek alapján a Versenytanács nem lát okot arra, hogy a korábbi, a szolgáltató váltásban korlátozott fogyasztók számára vonatkozó 10 százalékos becslésén módosítson. (A szolgáltatóváltásban korlátozott előfizetők tényleges aránya ennél valószínűleg nagyobb, erre utal a jelentős áremelés következtében végbement fogyasztói struktúra-átrendeződés is.)

• 74)

  Alacska működési területre vonatkozóan a Versenytanács korábban nem adott ki becslést a szolgáltató váltásban korlátozott előfizetők számára vonatkozóan. Az eljárás alá vont állítása szerint az általa ellátott lakótelep valamennyi házában a Matávkábelnek kiépített kábelhálózata van. A vizsgálat szerint ezen a területen nincs átfedés vagy határterület, amit alátámaszt a Matávkábel nyilatkozata is. A Versenytanács erre vonatkozóan a vizsgálat megállapítását fogadta el, és ennek alapján megállapította, hogy az Alacska lakótelep EMKTV-előfizetőinek nincs lehetősége szolgáltató váltásra.

• 75)

  Kispesten az eljárás alá vont sem vitatottan nincs átfedés vagy határterület más kábelszolgáltatóval.

• 76)

  A Versenytanács korábbi, VJ-27/2002/33. sz. előzetes álláspontjában - az eljárás alá vont hiányos adatközlése alapján - azt állapította meg, hogy Dorog és Kiskunhalas területén más kábeltv társaság nincs jelen. Az eljárás alá vont tárgyalást előkészítő nyilatkozatában azt állította, hogy Kiskunhalason a Halas-Kábel Kft a belvárosi ellátási területének felén kiépített kábelhálózattal és fejállomással rendelkezik, aminek alapján az ellátásban korlátozott előfizetők arányát 50 százalékra tette. Ezzel szemben a vizsgálat megállapításai alapján a szolgáltató váltásban korlátozott előfizetők száma ennél lényegesen magasabb, hiszen a Halas-Kábel csak 2002. márciusa után kezdett szolgáltatni, előfizetőinek száma kisebb, mint az EMKTV előfizetői számának 10 százaléka, és szolgáltatási területe Kiskunhalasnak csak egy kisebb részére terjed ki. A Versenytanács elfogadta a vizsgálat erre vonatkozó megállapítását, miszerint a szolgáltató váltásban a vizsgálat időpontjában korlátozott előfizetők aránya 90 százalékosra becsülhető. Dorog városában hasonló megállapítások alapján a Versenytanács hasonló becsléssel élt.

• 77)

  Hatvanban az eljárás alá vont sem vitatottan nincs átfedés vagy határterület más kábelszolgáltatóval.

• 78)

  A fentiek alapján a szolgáltatóváltásban korlátozott előfizetők számát és megoszlását a Melléklet 4. sz. táblázata mutatja. Ennek alapján megállapítható, hogy az EMKTV előfizető közül összesen mintegy 50 ezer fogyasztó korlátozott a szolgáltatóváltásban, amely az összes előfizetőinek több, mint háromnegyede. A fenti táblázat alapján az is megállapítható, hogy a tíz működési terület közül mindössze három olyan, amelyen belül a szolgáltatóváltásban korlátozott fogyasztók aránya 80 százaléknál kisebb, ezen három működési területen a szolgáltatóváltásban korlátozottak aránya 10 százalékos. Ezeken a területeken az EMKTV Kft-nek valódi versenynyomással kell szembenéznie a területen vagy annak határán jelen lévő többi kábelszolgáltatók révén. E három versenyző területen az összes fogyasztóknak mindössze 20 százaléka lakik.

• 79)

  A szolgáltató váltásban korlátozott előfizetők számának és működési területenkénti megoszlásának fentebb adott elemzése alapján a Versenytanács az alábbiakat állapította meg az EMKTV gazdasági erőfölényével kapcsolatban:

• • a)

    az eljárás alá vont gazdasági erőfölényben van az előfizetőivel szemben az általa ellátott mindhárom vidéki városban, annak ellenére, hogy Kiskunhalason és Dorogon rajta kívül jelen van egy másik, de az EMKTV-hez képest számottevően kisebb előfizetői létszámmal, ellátási területtel, illetve gazdasági potenciállal rendelkező kábeltelevíziós szolgáltató, ezért az EMKTV gazdasági erőfölénye a vidéki városokban megállapítható;

• • b)

    Budapesten az EMKTV Ferencváros, a Lágymányos és az Észak-Pest működési területein az előfizetők túlnyomó többsége számára ésszerű alternatíva a szolgáltató váltás, ezért ezeken a működési területeken az EMKTV gazdasági erőfölénye nem állapítható meg;

• • c)

    Budapesten az eljárás alá vont által sem vitatottan az erőfölény megállapítható Kispesten;

• • d)

    Budapesten a Terézváros, az Alacska, és a Kőbánya működési területekre vonatkozóan a vizsgálat hitelt érdemlő információi alapján a Versenytanács - az eljárás alá vont álláspontjával szemben - arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárás alá vont gazdasági erőfölénye megállapítható.

• 80)

  A vizsgált időszakban a fentebb felsorolt működési területekről származott az eljárás alá vont 2001. évi kábeltelevíziós szolgáltatásból eredő nettó árbevételének kb. 80 százaléka.

VI.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

• 81)

  A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megítélése során két cselekmény került vizsgálatra: az egyes programcsomagok 2002. évi díjemelése, illetve az ÁSZF-nek az előfizetési díj megváltoztatására vonatkozó rendelkezései. E két magatartással kapcsolatban a Tpvt. 21. §-ának a) pontjában foglaltak megsértésének gyanúja merült fel. A Tpvt. 21. §-a szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül eladási árakat megállapítani és ilyen módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

VI.1.

A programcsomagok díjemelésének versenyjogi vizsgálata

• 82)

  A programcsomagok díjemelésének vizsgálata során egy ár- vagy díjemelés mértékét azzal összefüggésben kell megítélni, hogy vajon az áremelést követően kialakuló ár túlzottan magasnak minősíthető-e. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint egy ár vagy díj akkor minősül túlzottan magasnak, ha az meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló tisztességes haszon összegét.

• 83)

  A Melléklet 1. sz. táblázata alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont 2002. elején Alacska kivételével valamennyi működési területén emelte valamennyi programcsomagjának a tényleges nettó előfizetési díjait. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az egyes programcsomagok díjemelésének versenyjogi értékelését a 2001. évi műsorköltségektől megtisztított, ún. korrigált nettó díjból kiindulva kell elvégezni. A 2001. évi korrigált nettó díjaknak az inflációval indexáljuk, majd az inflációval megnövelt értékhez hozzáadjuk a 2002. év elején esedékes közvetlen műsorköltségeket, és így megkapjuk az ún. számított havi előfizetési díjat. E számítás eredményét mutatja a Melléklet 2. sz. táblázata.

• 84)

  Ha az ténylegesen 2002. január elején bevezetett nettó díjak meghaladják a számított díjakat, ez arra utal, hogy a szolgáltató a programokkal kapcsolatos műsorköltségek változása, valamint az infláció által indokoltnál nagyobb mértékben emelte szolgáltatás díjait. A Melléklet. 5. sz. táblázata alapján megállapítható, hogy vidéken a számított ár eltérése a ténylegesen alkalmazott ártól Dorogon és Kiskunhalason különösen az Alfa programcsomag esetében jelentős. Dorogon a Gamma, Hatvanban az Omega programcsomag esetében található 5 százalékosnál nagyobb eltérés. Egyedül a kiskunhalasi Gamma csomag esetében maradt az eltérés 2 százalék alatt. Kispest, Kőbánya és Észak-Pest működési területein az eltérés különösen jelentős, még a viszonylag legkisebb eltérés mértéke is közel 20 százalékos (Észak-Pest, Omega-csomag). A számított ár nem haladja meg a ténylegesen alkalmazott nettó árat Terézvárosban, az eltérés viszonylag kismértékű Hatvanban. Budapesten kiugróan nagy az eltérés Kispest valamennyi csomagja, valamint Észak-Pest Alfa és Gamma csomagjai esetében. 20 százalékot meghaladó mértékű az eltérés Kőbányán két további programcsomag esetében. 20 százalék körüli eltérés adódott négy működési terület további egy-egy csomagja esetén. Alacska kivételével (ahol a működési területek közül egyedül nem volt áremelés) csak Terézváros esetében nincs pozitív irányú eltérés a tényleges nettó árak és a számított árak között. A számított és a ténylegesen alkalmazott nettó díjak közötti eltérések alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont Budapesten a Ferencváros, a Lágymányos, a Kispest, a Kőbánya, az Észak-Pest, valamint a három vidéki város működési területén az infláció, valamint a műsorköltségek változása által indokoltnál lényegesen nagyobb mértékben emelte a havi előfizetési díjait.

• 85)

  A 2002. évi számított díj kiszámításának kiinduló pontja a 2001. évben ténylegesen alkalmazott korrigált nettó díj nagysága volt. A 2001. évi korrigált nettó díj a közvetlen műsorköltségeken kívül minden egyéb 2001. évi költség fedezésére szolgált, (az ÁFA kivételével). A 2001. évi korrigált nettó díjak inflációval való indexálása révén kapott díjak tehát - a közvetlen műsorköltségeken nem számítva - fedezetet kellett, hogy nyújtsanak a 2001. évihez reálértékben hasonló valamennyi költségre, hacsak a vállalkozás 2001. évi mérlege veszteséget nem mutatott. Ha a 2001. évi mérleg nyereséget mutatott, akkor annak forrása a 2001. évi nettó díj volt. Ha tehát az előfizetői létszám nem csökken 2002-ben, a számított díjak alkalmazása esetén a vállalkozás gazdálkodási szempontból az előző évihez hasonló helyzetbe kerül volna, és ezen belül a vállalat nyereségessége az előző évihez hasonlóan alakult volna. Ha tehát az eljárás alá vont a számított áraknál magasabb tényleges árakat alkalmaz, akkor a vállalkozásának nyereségessége az előző évihez képest ennek mértékével javul. Az így létrejövő többletnyereséget a számított ár és a tényleges díj különbözetének és az adott programcsomag átlagos előfizetői létszámának a szorzataként kapjuk meg. A számításnak az eredményét mutatja a Melléklet 6. sz. táblázata. Ennek eredményeképpen a számított ár és a tényleges nettó ár eltérése az eljárás alá vont vállalkozást, 2002. elején előrelátható módon, havonta kb. 14 millió forint többletbevételhez fogja juttatni az EMKTV-t, ami éves szinten mintegy 168 millió forint többletbevételt jelzett előre.

• 86)

  A Versenytanács azt is megvizsgálta, hogy lehetett-e az eljárás alá vont költségei között olyan elem, amely az inflációnál nagyobb mértékben emelkedett az adott működési területen, ami a fentebb megállapított havi előfizetési díjemelést részben vagy egészben indokolhatja. Ilyen költségelem lehet az előző évben végrehajtott fejlesztések következtében megemelkedő amortizáció, amelynek növekedését a korábban megvalósított fejlesztés (korszerűsítés, bővítés) indokolja. Ilyen terület a felsoroltak közül Ferencváros és Lágymányos, ahol 2001. év során megtörtént az áttérés a soros rendszerről a korszerűbb csillagpontos rendszerre ^[11] . A többi itt felsorolt működési területen a korábbi évben fejlesztés nem történt. A 2001-ben megvalósított fejlesztések a 2002. évi amortizációs költségekre növelő hatással lesznek, ezért a fejlesztések miatt bekövetkező amortizációs többletnövekmény a számított és a tényleges nettó árak eltéréséből adódó többletbevétel egy részét indokolhatják. További ilyen költségelem lehet a vállalkozás központi költségeinek 2002-re előre látható, a működéshez szükséges, nagyarányú emelkedése. Ilyen nagyarányú központi költségnövekedésről a Versenytanácsnak nincs tudomása.

• 87)

  A fentiek alapján a 2002-re várható 168 millió forint többletbevételnek az amortizációs többletet meghaladó része valószínűsíthetően az eljárás alá vont nyereségét növeli meg a 2001. évi nyereség reálértékéhez (inflációval indexált értékéhez) képest. Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint - VJ-27/2002/12/1. sz. irat - az EMKTV 2001-ben 590,5 millió forintot költött beruházásokra, amelyből 121 millió volt a saját vállalkozásban megvalósuló beruházás. Ezen beruházások jelentős hányadát az év második felében helyezte üzembe, így a tárgyévi értékcsökkenésben még nem jelent meg az ezekkel kapcsolatos többletköltség. További várható költségtöbbletet jelentett 2002. elején a Terézváros működési területen a csillagpontos rendszer aktiválása. E két többletberuházás az eljárás alá vont állítása szerint kb. összesen, havonta és előfizetőnként 80 forintos többlet értékcsökkenési költséget jelzett előre a 2002. év során. Ez összesen - 65 ezer várható előfizetői létszámmal számolva - mintegy 62 millió forint többlet várható értékcsökkenési költséget jelentett a 2002. év egészére vonatkozóan. Ha ez utóbbi értéket levonjuk a fentebb kiszámolt 168 millió forint többletbevételből, akkor megállapítható, hogy az eljárás alá vont nyeresége a 2002. év elején megvalósított áremelések következtében a 2002. év során előreláthatóan 106 millió forinttal emelkedett a 2001. évihez képest.

• 88)

  A Versenytanács ezzel kapcsolatban végül azt vizsgálta meg, hogy az eljárás alá vont 2001. évi gazdálkodási eredményei (nyereségességi mutatói) indokolhatják-e azon magatartását, miszerint a 2002. évi nyereségét az áremelések révén a fenti mértékben növelje. A 2001. év gazdálkodásának legfontosabb mutatóit a Melléklet 7. sz. táblázata mutatja. A Vj-27/2002/8. sz. iratban található éves beszámolókból látszik, hogy - miközben az EMKTV valamint jogelődjei 1999. illetve 2000. évi mérleg szerinti eredménye vegyes képet mutat - az eljárás alá vont 2001-ben már nyereséggel zárta az évet. A Vj-27/2002/58. sz. iratban a GVH összehasonlító számításokat közöl az eljárás alá vont, két másik kábeltelevíziós társaság, valamint két mobiltelefon társaság 2000. és 2001. évi nyereségességéről. Ennek alapján megállapítható, hogy az EMKTV 2001. évi tevékenysége - bár számottevően nyereségesebb volt, mint a UPC vagy a Fibernet tevékenysége, de - nem közelítette meg a két vezető mobiltelefon társaság eredményességét. Az EMKTV 2001. évi tevékenységének eredményessége az iparágra jellemző nyereségesség rátákat valószínűsíthetően nem haladta meg számottevő mértékben. A számított díj alapjául szolgáló 2001. évi nettó díj tehát nem tartalmazott a kábeltelevíziós jelszolgáltatás ágazatában szokásos mértéknél magasabb nyereséget. Ez alapján a Versenytanács azt állapította meg, hogy a 2002. év januárjában bevezetett havi díjemelések összességükben nem minősülnek a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően jogsértőnek.

• 89)

  A Melléklet 5. sz. táblázata alapján megállapítható, hogy a számított díjak és a tényleges nettó díjak eltérése az egyes működési területek összevetésében különbözőek, egyik helyen kisebb, a másik területen nagyobbak az eltérések. A Versenytanács azt állapította meg, hogy Kispesten, Kőbányán, és Észak-Pesten az átlagosnál nagyobb mértékű nettó díjemelés következtében e területekről a fentiek szerint az átlagosnál nagyobb többletbevétel keletkezett. Az egyes területeken követett egymástól eltérő mértékű díjemelések, ha nem is növelnék meg összességükben a vállalkozás összes bevételét (nyereségét), alkalmasak ún. keresztfinanszírozásra, azaz a vállalkozás az egyik működési területen (érintett földrajzi piacon) keletkező többletbevételét egy másik működési területen (érintett földrajzi piacon) költségeinek fedezetére használja fel. A keresztfinanszírozás indoka lehet például az egyik területen megvalósított fejlesztés többletköltségeinek "szétterítése" a vállalkozás szélesebb tevékenységi körében annak érdekében, hogy az egyik területen megvalósított fejlesztés ne növelje meg elviselhetetlen mértékben az ott lakó előfizetők terheit.

• 90)

  A fentiekkel összefüggésben Versenytanács állást foglalt abban a kérdésben, hogy erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet-e egy szolgáltató működési területek és/vagy programcsomagok közötti keresztfinanszírozást megvalósító magatartása? Főszabályként kimondható, hogy önmagában egy vállalkozás különböző tevékenységei, ill. szolgáltatásai közötti keresztfinanszírozás nem ütközik a Tpvt. 21. § a) pontjában megfogalmazott tilalomba, mert a vállalkozás fogyasztóit összességükben nem éri veszteség ezáltal, hiszen az egyik tevékenységen (helyen) képződő többletbevételét a másik tevékenységen (helyen) képződő veszteség fedezésére fordítja, ami által a többletbevétel a Tpvt. 21. § a) pontja szerinti értelemben indoklást nyer. A keresztfinanszírozás általában nem sérti a Tpvt. 21. § g) pontját sem, mely szerint tilos azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek indokolatlan hátrányt okoznak a versenyben, mert e törvényi tényállás szükséges feltétele az, hogy a megkülönböztetésnek egyes üzletfeleknek versenyhátrányt kell okoznia, a kábeltelevíziós szolgáltatást igénybevevő (végső) fogyasztók esetében a "versenyhátrány" fogalom azonban nem értelmezhető. A keresztfinanszírozás megvalósíthat ugyanakkor gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, ha a szolgáltató túlzottan alacsony díjakat érvényesít azokon a területeken, ahol vannak (lehetnek) versenytársai, és így az abból fakadó veszteségeit a többi területen alkalmazott díjak (kereszt)finanszírozza. Ez ebben az esetben nem csak a Tpvt. 21. § h) pontjába ütközően lehet jogsértő (mely szerint tilos a versenytársak piacról való kiszorítására, vagy piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló túlzottan alacsony árakat alkalmazni), hanem mivel ezen veszteségek a többi területen - mint gazdaságilag indokolatlan költségek - jelentkeznek, ott túlzottan magas árakhoz vezethetnek. Ez a gondolatmenet visszavezet a Tpvt. 21. § a) pontjához. A keresztfinanszírozás akkor tekinthető - a főszabálytól eltérően - az a) pontba ütközőnek, ha a többletbevételt olyan tevékenységek árainak alacsonyan tartására használja fel, ahol versenyhelyzetben van. Ezáltal a többletbevétel fent említett törvényi indoklása megszűnik, ezért a többletbevételt eredményező árak a 21. § a) pontjába ütközőek lehetnek. A keresztfinanszírozás révén megvalósított felfaló árazás tehát egyben túlzott mértékűnek is minősül.

• 91)

  Jelen eljárás nem terjedt ki a felfaló árazás, azaz a Tpvt. 21. § h) pontjába ütközés vizsgálatára. Mindazonáltal, a fentiek alapján a Versenytanács szükségesnek látta megvizsgálni a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközés szempontjából is azt, hogy az esetleges keresztfinanszírozás milyen versenyhelyzetű működési területek között mehet végbe az EMKTV teljes ellátási területén belül. A számított díjak tényleges díjaktól való eltéréseinek tanulmányozása alapján ^[12] megállapítható, hogy az eltérés olyan területeken negatív (Terézváros, Alacska), ahol gazdasági erőfölényben van, és olyan területeken pozitív (Ferencváros, Lágymányos, Észak-Pest), ahol pedig versenyhelyzetben van. Ennek alapján a Versenytanács az EMKTV által a vizsgált időszakban megvalósított keresztfinanszírozást nem találta a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközőnek.

VI.2.

Az egyoldalú díjemeléssel kapcsolatos szerződéses kikötések vizsgálata

• 92)

  Az előfizetési díj megváltoztatásának módjára vonatkozóan a Versenytanács megállapította, hogy az egyedi szerződések hátoldalán található kivonat egyes rendelkezései és az ÁSZF vonatkozó rendelkezései egyes esetekben különböznek egymástól. Ezzel kapcsolatban a Versenytanácsnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az egyedi szerződésekben található rendelkezések és az ÁSZF előírásainak különbözősége esetén melyik tekinthető a felekre nézve kötelező érvényűnek. A Versenytanács álláspontja szerint az egyedi szerződések hátoldalán olvasható kivonat az egyedi szerződések részének tekintendő. Az egyedi szerződések első oldalán található megjegyzés erre nézve kifejezett utalást is tartalmaz. Igaz, hogy az ugyanitt olvasható 5. illetve 6. pont szerint az előfizető tudomásul veszi, hogy a szolgáltatás általános feltételeit az ÁSZF tartalmazza. Az általános és az egyedi szerződések eltérő rendelkezései esetére az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. § (6) pontja az irányadó. Eszerint, ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. Ennek megfelelően, ha az EMKTV által megkötött "Jelszolgálati szerződés" az általános "Vállalkozási Feltételek" egymástól eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, akkor az ÁSZF-fel szemben az egyedi szerződésekhez készített kivonat rendelkezéseit kell a felekre kötelező érvényűnek tekinteni.

• 93)

  Az egyedi szerződéshez készített kivonat IV./3. pontjában foglalt rendelkezés szerint a díjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a szolgáltató azonnali hatállyal és külön értesítés nélkül megszünteti a jelszolgáltatást és a szolgáltató a szerződést azonnali hatállyal és külön értesítés nélkül felmondja. Ez a kikötés egyértelműen az előfizető számára hátrányos.

• 94)

  Az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott díj(emelés) el nem fogadásával együttjáró felmondás a Versenytanács álláspontja szerint nem felel meg a Tpvt. 21. § a) pontja által támasztott versenyjogi követelményeknek. A fentiek szerint az egyoldalú díjemelésre jogot biztosító kikötés azzal együtt, hogy az emelt díj nem fizetése esetén a szolgáltató kizárhatja a fogyasztót - a más vállalkozástól igénybe nem vehető - szolgáltatásból, jogellenesnek minősül.

• 95)

  A Versenytanács jelen eljárásban alkalmazhatónak látja a VJ-48/2002. sz. eljárás során kialakított elvet, miszerint a fenti körülmények között az eljárás alá vont vállalkozás vagy alkalmazza az előfizetők által is kiszámítható, a Legfelsőbb Bíróság Gk. 68. sz. állásfoglalásának megfelelő csúszó árklauzulát a mindenkori díjemelések vonatkozásában, vagy ennek hiányában a Ptk. 241. §-a alapján kéri a szerződések bírósági módosítását.

VII.

A bírság kiszabásának szempontjai

• 96)

  A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A bírság összegét az ügy összes körülményeire való tekintettel kell meghatározni. A Tpvt. 78. § (2) bekezdése alapján különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására kell tekintettel lenni.

• 97)

  A Versenytanács - a GVH kialakult gyakorlata szerint - a bírság kiszámításakor az alábbi módon jár el:

• • a)

    első lépésben meghatározza a bírság alapösszegét a Melléklet 1. sz. ábráján látható szempontok figyelembevételével;

• • b)

    majd az így kapott összeget korrigálja a jogsértés időtartamának, illetve a jogsértéssel elért előnynek a figyelembevételével;

• • c)

    végül tekintetbe veszi a bírság mértékének törvényi maximumát.

• 98)

  A bírság alapösszegének meghatározása során a Versenytanács mérlegeli a jogsértő magatartás következményeit (a verseny veszélyeztetettségét és a jogsértés piaci hatását), az eljárás alá vont attitűdjét (viszonyulását a jogsértéshez), illetőleg egyéb szempontokat is figyelembe vehet. Az eljárás alá vont fentebb leírt jogsértő magatartása a versenyt csak kis mértékben veszélyezteti, ezért a Versenytanács a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre adható minimális pontszámot látja indokoltnak. (5 pont).

• 99)

  Az eljárás alá vont az eljárás során nem ismerte el a jogsértést, emiatt az előfizetőivel szemben nem tanúsított semmiféle olyan magatartást, amelyet a jogsértő magatartásának tevőleges jóvátételként lehetett volna értékelni, a jogsértőnek talált egyedi szerződéseket ma is alkalmazza. (3 pont)

• 100)

  A GVH által alkalmazott bírságkiszámítási gyakorlat szerint a fentiek alapján a bírság alapösszegei a releváns forgalom százalékában kerülnek megállapításra. A fentebb meghatározott pontszámok alapján a Versenytanács a bírság alapösszegét az eljárás alá vont releváns forgalmának 0,8 százalékában állapította meg. A releváns forgalom a jogsértő magatartás által az érintett piacon elért forgalmat jelenti. Az eljárás alá vont 2001. évi nettó árbevétele 1,38 milliárd forint volt. A gazdasági erőfölényes működési területekről származott ennek körülbelül 80 százaléka. A jogsértéssel érintett működési területeken elért forgalom tehát kb. 1,1 milliárd forint volt. Ennek alapján a Versenytanács a bírság alapösszegét (kerekítést követően) 8,5 millió forintban állapította meg.

• 101)

  A jogsértés időtartamának figyelembevétele úgy történik, hogy a bírság fentebb meghatározott alapösszege megnövekszik a jogsértéssel megkezdett évek számától függően úgy, hogy az első éven túl minden megkezdett további év az alapösszeget 10 százalékkal növeli. A jogsértés a vizsgált időszak évében - 2002-ben - állt fenn, az ezt követő, illetve megelőző években követett magatartás vizsgálatára jelen eljárás nem terjedt ki. Ezért e szempont alapján a bírság alapösszegén nem szükséges módosítani.

• 102)

  A jogsértéssel elért előny nagysága jelen eljárásban nem volt megállapítható.

Budapest, 2003. július 22.

Jegyzetek

• 

  Eljárás alá vont nevezett költségelemekre vonatkozó kimutatását a Vj-27/2002/12/1 számú irat tartalmazza.

• 

  Lásd a 27/2002/12/1. sz. iratot.

• 

  A tényleges szám üzleti titkot képez.

• 

  Az üzletpolitikai célok üzleti titkot képeznek.

• 

  Az előfizetők számának alakulása üzleti titkot képez.

• 

  Az üzletpolitikai célok üzleti titkot képeznek.

• 

  Az üzletpolitikai célok üzleti titkot képeznek.

• 

  Az üzletpolitikai célok üzleti titkot képeznek.

• 

  F.B. 2.K. 30017/2002/13.

• 

  azaz, mekkora volt az eltávozott és az újonnan érkezett előfizetők számának egyenlege.

• 

  Ilyen fejlesztés ment végbe Terézvárosban is.

• 

  Lásd a Melléklet 5. sz. táblázatát.