Gazdasági Versenyhivatal

Vj-51/2002/21

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Arago Befektetési Holding Rt (Budapest) mint eljárás alá vont vállalkozás ellen összefonódás engedélyezése iránti kérelem elmulasztása tárgyában hivatalból indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfél a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) VJ-155/2001. számon versenyfelügyeleti eljárást folytatott a Pick csoporthoz tartozó Ringa Húsipari Részvénytársaság (Ringa) kérelmére az Arago Befektetési Holding Rt. (Arago) tulajdonában álló Falcotrade Húsipari és Kereskedelmi Részvénytársaság (Falcotrade) feletti irányításszerzése tárgyában. A kérelem alapját az az értékpapír adásvételi szerződés képezte, amelynek értelmében a Ringa 2001. augusztus 31-én megvásárolta az Aragotól a Falcotrade-ben meglévő 53.3 százalékos tulajdonrészét. A Ringa 2001. szeptember 19-én nyújtott be kérelmet a Falcotrade Rt feletti irányításszerzés engedélyezése tárgyában. Az eljárás - VJ-155/2001. számon - a hiánypótlást követően 2001. október 15-én indult.

• 2)

  Az eljárás során fény derült arra, hogy az Arago a Falcotrade-ben a 2001. január 22-én végrehajtott tőkeemeléssel szerzett 49,99 százalékos részesedést, majd 2001. augusztus 6-án további Falcotrade részvények vásárlásával, részesedését 53,3 százalékra emelte, amelyhez nem kérte a GVH engedélyét. A VJ-155/2001. sz. eljárás során az Arago arra hivatkozott, hogy a 2001. augusztus 6-i tranzakciót átmeneti irányításszerzésnek minősítette, és ezért nem kért engedélyt. A Versenytanács a 2002. március 20-án hozott VJ-155/2001/31. sz. határozatában kimondta, hogy az irányítás átmeneti jellege nem áll fenn. Erre tekintettel megállapította, hogy az Arago Falcotrade feletti, a 2001. augusztus 6-i tranzakció által megvalósult irányításszerzése valószínűsíthetően engedélyköteles. A GVH engedély hiányában az Arago tulajdonában jogszerűen nincs annyi részvényhányad, amelyet a VJ-155/2001. sz. eljárás alapját képező tranzakcióban a Ringának átadott, ezért a beadott kérelem időelőttinek minősül. Mindezekre tekintettel a Versenytanács a VJ-155/2001. sz. eljárás folytatását nem látta indokoltnak, a 2002. március 20-i határozatával azt megszüntette.

• 3)

  Az Arago Rt. 2001. október 27-én kérelmet nyújtott be a GVH-hoz, hogy engedélyezze a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság (Pick) felett nyilvános vételi ajánlat útján történő irányításszerzését. A kérelem nyomán VJ-178/2001. számon megindult versenyfelügyeleti eljárás során beszerzett iratokból megállapítható volt, hogy a Pick 2001. április 25-én megtartott évi rendes közgyűlésén megválasztott nyolc tagú igazgatóság tagjai közül hatan kapcsolatban álltak az Aragoval, illetve vezető beosztást töltöttek be ugyanott. Ennek alapján a Versenytanács 2002. március 8-án hozott VJ-178/2001/15. sz. határozatában kimondta, hogy az Arago 2001. április 25-én a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 23. § (2) bekezdésének d) pontja értelmében tényleges irányítást szerzett a Pick felett, az engedélykérés határidőn túli benyújtása miatt bírságot szabott ki és egyben engedélyezte az Arago Pick feletti irányításszerzését. Az Arago a határozat ellen jogorvoslati kérelmet nem adott be, a bírságösszeget befizette a GVH versenyfelügyeleti bírság számlájára, a határozat jogerőre emelkedett.

• 4)

  A jelen eljárás tárgyát képező tranzakció szorosan összefügg a VJ-155/2001., valamint a VJ-178/2001. számú versenyfelügyeleti eljárások tárgyát adó irányításszerzésekkel. A három tranzakció együttes eredményeképpen azonos irányítás (az Arago) alá kerül a magyar húsfeldolgozó iparág három jelentős szereplője. A versenyfelügyeleti eljárások során e három cég azonos vállalatcsoportba tartozásának megállapíthatósága a tét, amelyre vonatkozóan az érintett piacokon várható versenyhelyzet alakulását kell mérlegre tenni. A kérdés ezt megelőzően azonban az volt, hogy vajon a erre a mindhárom vállalatra kiterjedő értékelésnek melyik eljárásban kell és lehet sort keríteni. A kérdésre adott válasz összefügg az irányításszerzések időbeli sorrendjével. A Versenytanács korábbi döntései és a jelen eljárásban kialakított álláspontja szerint időben először az Arago Pick (ezen keresztül a Ringa) feletti irányításszerzésére került sor, 2001. április 25-én. Majd 2001. augusztus 6-án történt meg az Arago Falcotrade feletti irányításszerzése, amely jelen eljárás tárgya. Következtetésképpen, a három húsipari cég ennek az irányításszerzésnek köszönhetően került az Arago irányítása elé, ezért az engedélyezhetőség érdemi vizsgálatát jelen eljárás keretében kell lefolytatni. Ebben a felfogásban a VJ-155/2001. sz. eljárás tárgyát adó tranzakció az időben utolsó mozzanat, amely két, egyaránt az Arago érdekeltségébe tartozó vállalkozás között történt, ezért egymástól nem független vállalkozások között ment végbe, ami a Tpvt. 23. §-a értelmében nem számít összefonódásnak, lásd a 2. sz. ábrát.

• 5)

  A jelen határozathoz csatolt 1. ábra az mutatja, hogy miképpen alakult a kérdéses irányításszerzések időbeli sorrendje az Arago álláspontja szerint. Az Arago szerint a kérdéses irányítászerzések közül az első az Arago Falcotrade feletti, 2001. augusztus 6-i tranzakciója volt az első, amelyet alig több mint három héten belül követett a második. Ez utóbbi során az Arago a frissen megszerzett Falcotrade irányítását átadja a Ringának. Álláspontja szerint ekkor még a Ringa nem tartozott az Aragoval azonos vállalatcsoportba, mert a Ringát irányító Pick felett az Arago csak a nyilvános vételi ajánlat lezárását követően, 2002. január 7-én szerzett irányítást. Álláspontja szerint ezért az 1. irányításszerzés minősíthető átmenetinek, ennek megállapítását kérte a Bíróságtól a felülvizsgálat iránti kérelmében.

• 6)

  Az Arago 2002. április 17-i keltezéssel felülvizsgálat iránti keresetet nyújtott be a Bírósághoz, amelyben kérelmezte, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a VJ-155/2001/31. sz. határozatot és kötelezze a GVH-t új eljárás lefolytatására, vagy változtassa meg oly módon, hogy kimondja: az Arago irányításszerzése a Falcotrade felett a Tpvt. 25. §-ának megfelelően átmeneti irányításszerzésnek minősül, mivel az Arago célja továbbértékesítés volt egy olyan vállalatcsoport részére, amely felett de facto irányítást a továbbértékesítés időpontjában az Arago nem gyakorolt.

• 7)

  A Versenytanács a fentiek alapján a VJ-51/2002/17. számú, 2002. július 22-én hozott határozatában úgy ítélte meg, hogy a jelen eljárás kimenetelét érdemben befolyásolja az, hogy a Bíróság az Arago felülvizsgálat iránti kérelmében hogyan határoz. Ezért az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. tv. (Áe.) 37. § (1) bekezdése szerint az eljárást felfüggesztette, mert az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik.

• 8)

  A Fővárosi Bíróság a 2. K. 31601/2002/8. számú ítéletében az Arago keresetét elutasította. Az ítélet 2003. július 12-én jogerőre emelkedett, amelyről szóló végzés 2003. július 25-én érkezett a GVH-hoz.

• 9)

  A jelen eljárás tárgyát az Arago azon tranzakciója képezi, amelynek révén 2001. augusztus 6-án a Falcotrade-beli részesedését 53,3 százalékra emelte. Az Arago mint vevő 2001. július 10-én adásvételi szerződést kötött a FalcoFarm Kft-vel 11.000.000,- Forint névértékű Falcotrade értékpapír megvásárlásáról azzal, hogy az értékpapírhoz fűződő valamennyi jog 2001. augusztus 6-ától illeti meg a vevőt. Ugyanezen a napon, ugyanezekkel a feltételekkel az Arago az AMIDA Befektetési Rt-től is megvásárolt 9.000.000-, Forint névértékű Falcotrade részvényt. E két vásárlás eredményeképpen az Arago Rt részesedése 49,99 százalékról 53,3 százalékra emelkedett.

• 10)

  Az Arago fenti két tranzakció egyikéhez sem kérte a GVH engedélyét, így a GVH hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást, amelyről az eljárás alá vont vállalkozás képviselőjét 2002. április 5-i keltezésű határozatában értesítette, és egyben felkérte a Bejelentési Űrlap kitöltésére és annak a GVH-hoz való haladéktalan eljuttatására. A kitöltött Bejelentési Űrlap 2002. április 17-én érkezett vissza a GVH-hoz.

• 11)

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdésnek b) pontja szerint a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatot a hiányok pótlásától számított 120 napon belül kell meghozni. Az eljárás 2002. április 17-én indult, a felfüggesztésére 2002. július 22-én került sor. A Fővárosi Bíróságtól a 2. K. 31601/2002/8. számú ítélet 2003. július 25-én érkezett a GVH-hoz. Az Áe. 37. § (2) bekezdése szerint a felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be. A 120 nap emiatt 2003. augusztus 23-án jár le. Erre való tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján az elintézési határidőt hatvan nappal meghosszabbította.

II.

• 12)

  A vizsgált összefonódásban irányítást szerző vállalatcsoport az Arago Rt köré szerveződött. A társaság HB Westminster II. Kárpótlási Jegy Befektető Részvénytársaság néven 1995. október 4-én jött létre határozatlan időre, gödi székhellyel. 1996-ban név és székhelyváltoztatást hajtott végre, jelenleg Arago Befektetési Holding Rt. néven működik budapesti székhellyel. Részvényeinek csaknem 90 százalékát a Domestore Gazdasági és Üzletviteli Tanácsadó Kft. birtokolja. Az Arago Rt. több vállalkozást tömörít ugyanazon budapesti székhellyel a holding vállalati-vállalkozási formába. Tevékenységi köre, a TEÁOR szerinti besorolást alkalmazva, felöleli a máshova nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást, az üzletviteli tanácsadást, vagyonkezelési tevékenységet, ingatlan bérbeadását, üzemeltetését és ingatlanügynöki tevékenységet. A holding tagjai: az ERAVIS Ingatlanforgalmazó Rt., a Hunguest Hotels Rt, a Zalakerámia Rt., és a Lillafüredi Sporthotel Ingatlankezelő Kft.

• 13)

  Az Arago-csoporthoz tartozik a Pick Rt. A vállalkozás nyilvánosan működő, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság. Jegyzett tőkéje 3.528.736.000 Ft. A társaság 1 db 1 000 Ft névértékű névre szóló elsőbbségi részvényével az ÁPV Rt. rendelkezik. Az Arago Rt. nyilvános vételi ajánlat útján 77,93 százalékos tulajdoni részesedést szerzett a társaságban. A társaság fő tevékenysége a húsfeldolgozás és tartósítás. A vállalkozás székhelye és telephelyei Szegeden, fióktelepei Makón, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Cegléden vannak. Az Rt. 1994-ben szerezte meg a Herz Szalámigyár Rt-t. (VJ-32/1994). 1997-ben a GVH engedélyezte a jelentős piaci részesedésű, de tőkehiánnyal küszködő Ringa Húsipari Rt. megszerzését is. (VJ-119/97). A Ringa Rt. megszerzésével piaci súlyát tovább erősítette, termékkörét kiegészítette a kapuvári gyáregység sonkagyártásával . A társaság 2000. szeptember 29-én engedélyezés iránti kérelmet nyújtott be a Ceglédhús Kft. ingatlanjainak, gépeinek megvásárlása tárgyában. A Pick Szeged Rt. célja az eszközvásárlással meglévő export darabolási és hűtőtárolási kapacitásának bővítése volt (Vj-168/2001.). Az eszközvásárlást a GVH engedélyezte.

• 14)

  A Ringa Húsipari Rt zártkörűen működő részvénytársaság, a Pick-csoport tagja (Vj-119/97). Alaptőkéje 2.026.530.000. Ft. Részvényesei 88,1 százalékos részesedéssel a Pick Rt., 4,6 százalékos részesedéssel a Carnex Ügynöki és Kereskedelmi Kft., 5,8 százalékos részesedéssel a társaság beszállítói. A Ringa Rt. sertés- és marhafelvásárlással, vágással, húsfeldolgozással termékeinek belföldi és külföldi értékesítésével foglalkozik. A társaságnak jelenleg három gyártási egysége - győri, kapuvári és soproni - működik. A győri részlegben gyártják a vállalkozás húskészítményeinek jelentős részét. Az üzem mellett itt található a társaság központja is. A soproni gyár a vállalat legrégibb egysége. Fő profilját a marhavágás és a húsfeldolgozás képezi. A kapuvári gyár elsősorban sertéshús feldolgozással foglalkozik. A gyárban kerül levágásra a társasághoz beszállított összes sertés. Az üzem fő késztermékeit a fóliás sonkák és a baconfélék alkotják. Ebbe a két termékkörbe tartoznak a vállalkozás vezértermékei is.

• 15)

  A Pick-csoporthoz tartozik még két sertéshízlalással foglalkozó kft is, a Pick Központi Sertéshízlaló Kft. és a Pick Farm Sertéshízlaló Kft., amelyek üzletrészeinek 100 százalékos tulajdonosa a Pick Rt.

• 16)

  A Szegedi Paprika Rt. 1998. június 2-án kezdte meg működését egyszemélyes részvénytársaságként. A Szegedi Paprika Rt.-nek 12.000 db egyenként 100.000,-Ft névértékű törzsrészvénye van. Minden részvény egyenlő jogokat testesít meg. A Szegedi Paprika Rt. részvényeinek tulajdonosa a Pick Rt. A Szegedi Paprika Rt. alaptőkéje 1.200.000.000,-Ft, melyből pénzbeli hozzájárulás 397.122.706,-Ft, nem pénzbeli hozzájárulás 802.877.294,-Ft. A Szegedi Paprika Rt. fő tevékenysége a fűszer és ételízesítő gyártás.

• 17)

  A Falcotrade Rt. tevékenységét 1996. március 1-jén kezdte meg a Falcotrade Kereskedelmi Betéti Társaság általános jogutódjaként. Az Rt. zártkörűen működő részvénytársaság, alaptőkéje 599.999.000,-Ft. Az Arago Rt. 2001. január 22-én tőkeemeléssel 49,9 százalékos részesedést szerzett a társaságban, majd 2001. augusztus 6-án további Falcotrade részvények vásárlásával részesedését 53,3 százalékra emelte. A vállalkozás székhelye Gyöngyös, fő tevékenységi köre élelmiszeripari termelés. Ezen belül élőalapanyag felvásárlásával, gyártási alapanyagok beszerzésével, vágással, húsipari termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik.

III.

• 18)

  A koncentrációval érintett vállalkozások termékpiaca a húsipari termékek gyártásának és értékesítésének piaca, valamint az ehhez kapcsolódó sertés- és marhafelvásárlás. A jelen eljárásban vizsgált piac meghatározásánál az összefonódásban részt vevő vállalkozások termékkínálatát kell alapul venni, az irányításszerzés idejében fennálló állapotok szerint.

• 19)

  2001-ben mind a sertés-, mind pedig a marhafelvásárlás piacán jelentős változások zajlottak le. A sertésfelvásárlás piacán a kereslet és a kínálat elszakadt egymástól. A sertéshiány gyakorlatilag az év eleji és az év végi időszak kivételével egész évben jellemző volt. Ennek okai az előző évi magas takarmányárak, a támogatások hiánya rendeletek késői megjelenése. A nyugat-európai járványok miatt felértékelődött hazai sertés, és növekedett a környező országokba irányuló élősertés-export.

• 20)

  A sertéshiány következtében a felvásárlási árak jelentősen emelkedtek. A megemelkedett költségeket a feldolgozók a kereskedelemre, illetve a fogyasztókra próbálták hárítani, amely azonban csak részben érte el célját. Az áremeléseket a kereskedelem nem, vagy csak jelentős késéssel és részben fogadta el, másrészt viszont a sertés- és marhahús termékek fogyasztása visszaesett, elsősorban a baromfitermékek javára.

• 21)

  Mindezek a folyamatok tovább rontották a hazai feldolgozó vállalatok helyzetét. Az egyébként is alacsony eredményhányad tovább csökkent. A kapacitások kihasználása mind vágóoldali, mind készítménygyártási szempontból tovább romlott, így a fajlagos költségek emelkedtek. A feldolgozók az alapanyaghiányt, amit az élőállat-export jelentősen felerősített, importból próbálták pótolni, ez azonban csak részben sikerült, mert a kedvezményes kontingensek kevésnek bizonyultak az igények kielégítésére.

• 22)

  Ez a helyzet tovább fokozta a csak belföldi piacra gyártó, valamint az exportáló és belföldi piacra is gyártó társaságok közötti ellentéteket. Az alacsony áru import eredetű termékek révén a csak hazai piacra gyártó társaságok jelentős árelőnybe kerültek a nagyrészt hazai alapanyagot felhasználó feldolgozókkal szemben.

• 23)

  A kereskedelmi láncok és beszerzési társaságok ezt a helyzetet kihasználva jelentősen megemelték az értékesítés járulékos költségeit. Ebben a helyzetben, a készáru forgalmazásban az ár vált elsődlegessé, a minőség, megbízhatóság háttérbe szorult.

• 24)

  A szarvasmarha piacán szintén lényeges változások zajlottak le. A nyugat-európai BSE járvány megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. A változások a nemzetközi és a hazai piacon is megfigyelhetők. Magyarország nem tartozik a nagy marhahúsfogyasztók közé, de a járvány hatására az alacsony marhahúsfogyasztás mennyisége tovább csökkent. A vágási költségek jelentősen emelkedtek egyrészt a vágási technológia változása, másrészt a keletkezett hulladékok mennyiségének emelkedése, valamint a hulladék megsemmisítési díjak növekedése miatt.

• 25)

  A marhahús és az élőmarha iránti kereslet csökkenése nem járt együtt a felvásárlási árak és így a fogyasztói árak csökkenésével; a jelentős borjúexport és a hízlalás jövedelmezőségének romlása miatti kínálat mérséklődése következtében.

• 26)

  Országos szinten a két vágóállat közül lényegesen jelentősebb súlyt képvisel a vágósertés. Vágómarhából 44.770 tonnát, vágósertésből 478.088 tonnát vágtak a Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) tagvállalatok. (Az adatok itt és a továbbiakban a VHT adatgyűjtéséből illetve a VHT szakmai becsléseiből származnak.)

• 27)

  A húsipari feldolgozó vállalkozásoknál a sertés- és marha-vágóvonal, (mint eszköz) párhuzamosan vagy csak egyedül van telepítve, az eszközök a vágások között nem konvertálhatók. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a feldolgozó vállalkozásoknál az alapanyagul szolgáló élősertés és élőmarha egymásnak nem helyettesítő termékei.

• 28)

  A sertés- és marhatartással, illetve hízlalással foglalkozó mezőgazdasági termelőknek két csoportját lehet megkülönböztetni: az egyik a jellemzően nagy létszámú élőállatot kibocsátó vállalkozások, a másik a csak néhány darabot értékesítő gazdaságok.

• 29)

  A felvásárlások rendszere alapvetően szervezett partneri kapcsolatokon alapul (kb. 80 százalék) és kis részarányt képeznek az ad-hoc jellegű felvásárlások. (iratjegyzék: 10./ Agrárkamara)

• 30)

  A felvásárlások földrajzi piacának meghatározása céljából a vizsgálat megkereste a VHT-t, a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH) és a jelentősebb versenytársakat. Mivel sem a VHT, sem a KSH nem tartja nyilván a vizsgálat szempontjából felhasználható módon megyénként/régiónként illetve vállalatonként a felvásárlásokat, a vizsgálat egyedül a jelentősebb versenytársak megyénként megadott felvásárlási adatait használhatta fel. A megyénkénti felvásárlási adatokat a 7. sz. iratjegyzék összefoglaló táblázatai tartalmazzák. A felvásárlási adatokból kitűnik, hogy azok jelentős része a vállalkozások telephelyeihez/vágóhídjaihoz közel történik, a regionalitás elve nem szigorúan, de elsődlegesen érvényesül. Az összefonódással érintett sertés- és marhafelvásárlási piac földrajzi meghatározása a megyék köré szerveződő regionális területek összessége.

• 31)

  A húskészítmények földrajzi piaca országosan határozható meg. A nagykereskedelmi láncoktól kezdve a kisebb kereskedelmi egységekig megtalálhatóak szinte valamennyi piaci résztvevő különböző húskészítmény termékei.

• 32)

  Tekintettel alapanyagukra, a gyártási technológiára, felhasználási céljukra, a különböző húskészítmények egymás ésszerűen helyettesítő termékei lehetnek mind a kínálati mind a keresleti oldalon.

• 33)

  A piacra lépés lehetőségét alapvetően két tényező befolyásolja. Az első, hogy a piacra belépni szándékozó vállalkozásnak rendelkezésre áll-e olyan összeg, amely révén lehetősége van a technikai, illetve technológiai megvalósítására (kiépítésére), a másik, hogy belátható időn belül van vagy lesz-e olyan piaci kereslet, amely a megépített technológia gazdaságos és jövedelmező működtetését lehetővé teszi. Az elmúlt két évben nem volt új belépő a piacra, a húsipari vállalatok jelentős része likviditási nehézséggel küszködött.

• 34)

  A Vágóállat- és Hústerméktanács (VHT) adatai alapján a Falcotrade Rt. országos részesedése a sertésfelvásárlások piacán mindössze 1,2 százalék (iratjegyzék: 10. felvásárlások táblázata), a marhafelvásárlások piacán 5,15 százalék. A Pick csoporthoz tartozó Ringa Rt. részesedése sertésfelvásárlásból: 7,67 százalék, marhafelvásárlásból: 13,08 százalék, a Pick Szeged Rt. részesedése sertésfelvásárlásból: 14,05 százalék, marhafelvásárlásból: 12,5 százalék, a három vállalkozás együttesen 22,82 százalékkal részesedik az országos sertésfelvásárlásból és 30,75 százalékkal részesedik az országos marhafelvásárlásból. (A piaci részesedések a felvásárolt mennyiség alapján kerültek kiszámításra.) Az Arago Rt. irányítása alatt álló Pick csoport mind a sertés- mind a marhafelvásárlások piacán az érintett piac legjelentősebb szereplője, amely tovább erősödik a koncentrációval.

• 35)

  A Pick Szeged Rt. sertés-felvásárlásainak több mint 50 százalékát Csongrád és Bács megyében végzi, mint az adott megyék legnagyobb felvásárlója. (A Pick Szeged Rt. Csongrád megyében egyedül, a megyei összes felvásárlásból 90 százalékkal részesedik.)

• 36)

  A Ringa Rt. elsődlegesen Győr-Sopron és Komárom megyében van jelen, szintén, mint az adott régiók legnagyobb felvásárlója.

• 37)

  A Falcotrade Rt., tekintettel viszonylag alacsony országos részesedésére kisebb mértékben, de jelen van majdnem valamennyi megyében, ahol a Pick Szeged Rt. és a Ringa Rt. felvásárlásokat végez.

• 38)

  A Pick csoport sertésfelvásárlásában jelentős szerepet töltenek be a nagysúlyú és a tenyésztésből kivont sertések, mint a szalámigyártás alapanyagai. Mivel a szalámigyártásban a Pick csoport több mint 90 százalékkal részesedik (iratjegyzék: 10.), így az alapanyagul szolgáló sertéseket is szinte teljes mértékben a vállalkozáscsoport vásárolja fel. A nagy volumen miatt a belföldi élősertés felvásárlási ár jelentősen befolyásolható.

• 39)

  A Pick Szeged Rt. marhafelvásárlásainak közel 40 százalékát Csongrád megyében végzi, a Falcotrade Rt. adatai alapján a társaság Zala megyében végzi felvásárlásainak legnagyobb részét, 33 százalékot (a megye legnagyobb felvásárlója a Zalahús Rt.), a Ringa Rt., a megkérdezett vállalkozások közül egyedüliként, az ország valamennyi megyéjében végez marhafelvásárlást, legnagyobb mennyiségben Győr-Sopron megyében (28 százalék).

• 40)

  Az Arago érdekeltségű Pick csoport és a Falcotrade Rt. együttesen, az adott megyében történő összes felvásárlásból Csongrád megyében 79 százalékkal, Hajdú-Bihar megyében 47 százalékkal részesedik. Az utóbbi megyében a koncentrációval a csoport a legnagyobb felvásárlóvá válik. (Csongrád megyében a Falcotrade Rt. felvásárlása nem befolyásolja jelentősen a Pick csoport piaci részesedését.)

• 41)

  A húskészítmények piacán a Falcotrade Rt elsősorban vörösárukkal, kolbászfélékkel és felvágottakkal van jelen. A VHT tagvállalatainak főbb termelési adatai alapján megállapítható, hogy a koncentrációban érintett húskészítményekből a Pick Szeged Rt. 13 590 tonnát, a Ringa Rt. 7970 tonnát, a Falcotrade Rt. 7660 tonnát termelt a 2000. évben. A VHT jelentősebb tagvállalatainak összes termelése 109 290 tonna (a sonka, lapocka konzervek, szalámik és zsír kivételével). A három vállalkozás együttes részesedése a VHT nagyobb vállalkozásainak termeléséből 29 220 tonna, vagyis 26,73 százalék. Az adatok nem tartalmazzák a sonka és lapocka konzervek, szalámik termelési adatait.) A VHT kiemelt adatai az általuk nyilvántartott húskészítmény termelés 78 százalékát teszi ki. A fennmaradó rész a VHT további több száz kisvállalkozásának termelése képezi.(iratjegyzék: 10.) Az országos húskészítmény termelés kb. 80 százalékát pedig a VHT tagvállalatainak termelése adja.

• 42)

  A Pick Szeged Rt. a koncentrációval nem érintett szalámik részpiacán a Pick csoporthoz tartozó Herz Rt-vel gyakorlatilag egyedüli meghatározója a részpiacnak (7500 tonna/2000. év). Szalámi gyártásával, a fúzióban résztvevő vállalkozásokon kívül, a Gyulai Rt. (150 tonna/2000. év) és a Kométa 99 Kft. (600 tonna/2000. év) foglalkozik még. A sonka és lapocka konzervek legnagyobb gyártója a Ringa Rt. (7900 tonna/2000. év), legjelentősebb versenytársa a Pápai Hús Rt. (6700 tonna/2000. év) és további résztvevője a részpiacnak a Kométa 99. Kft. (180 tonna/2000. év).

• 43)

  A húskészítmények esetében a Falcotrade Rt. nagyrészt alacsony árfekvésű termékeket termel és értékesít. 2000-ben a belföldön értékesített sertéshús mennyiségéből a Ringa Rt 4,15 százalékkal, a Falcotrade Rt. 1,8 százalékkal részesedett. A marhahús belföldi összes forgalma a HSZ adatai szerint 2000-ben 9578 tonna volt. Ebből a Ringa Rt. belföldi értékesítése 19,2 százalék, a Falcotrade Rt. részesedése 14,5 százalék (iratjegyzék/8.).

IV.

• 44)

  Az Arago nyilatkozata szerint a fúziónak nem lesz hátrányos következménye. Pozitív változásként ítéli, hogy nagyobb tőkeerővel a fejlesztések kivitelezhetőbbek, ez együtt jár a termékek minőségének emelkedésével. Az üzemnagyság növekedése a költségek csökkenését eredményezheti, amelyek árhatásait a fogyasztók is érzékelhetik. Az összeolvadás a feldolgozók kiszolgáltatott helyzetén is javít a kereskedelmi láncokkal szemben. A fúzió következményeként kialakulhat egy olyan erejű vállalkozáscsoport, amely az Európai Unióhoz való csatlakozással képes lesz versenyezni uniós versenytársaival is.

• 45)

  A jelen eljárás tárgyát képező piacot a GVH a VJ-155/2001. számú ügyben már vizsgálta. Mivel az eljárás résztvevői, a vizsgálandó piaci időszak azonos a két eljárásban, az ott beérkezett vélemények kerülnek ismertetésre a szakmai szervezetek és versenytársak vonatkozásában.

• 46)

  A Vágóállat- és Hús Terméktanácsot, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségét (ÉFOSZ) és a Magyar Húsiparosok Országos Szövetségét (HSZ) szerint a fúzió nem eredményez számottevő változást az érintett piacokon, a fúzió elsősorban gyártás- és kereskedelemszervezési, és logisztikai előnyökkel jár, amely az érintett vállalkozások versenyképességéhez szükséges az uniós piacokon.

• 47)

  Az Agrárkamara véleménye szerint a felvásárlások piacán kifejezetten nagy a piaci verseny a nagy húsipari cégek, kisüzemek és a nagyvállalatok, valamint a kereskedő cégek és élőállat exportálók között. A hazai piacon 3-4 nagy húsipari vállalat működése lenne célszerű, az állategészségügyi és élelmiszer higiéniai feltételeknek megfelelő regionális kisvágóhidak mellett. Az adott piaci termelésben tapasztalható bizonytalanságok miatt - tekintettel a fúzió miatt kialakuló piaci részesedésre - a fúziót aggályosnak tartja.

• 48)

  A nagyobb versenytársaktól beérkezett véleményeket egy része szerint a fúziónak a piacra gyakorolt hatása nem jelentős, mert a költségek csökkentésének és a versenyképesség javulásának - figyelemmel az EU csatlakozásra is - nincs más alternatívája, mint a koncentráció, illetve a fuzionálók tulajdonosi háttere azt erősíti, hogy alapvető változást nem okoz a fuzionálás. A megkeresésre érkezett olyan vélemény is, amely szerint a fúzióval kialakuló piaci részesedés, már alkalmas arra, hogy átfogó üzletpolitikával a piac többi szereplőitől függetlenül uralni és befolyásolni képes legyen a piacot. Az Unióban lezajló folyamatok alapján megállapítható, hogy a tőke koncentrációja felgyorsult. Az érintett fúzió megítélését - a versenytárs szerint - az ország gazdaságpolitikájának irányvonala határozza meg.

• 49)

  A válaszadó versenytársak harmadik csoportja szerint a piacot kedvezőtlenül és erősen befolyásolja a fúzió. A hatás kétirányú lehet. Egyrészt a mezőgazdasági termelés, élőállat előállítás jelenlegi ciklikussága tovább mélyül, mivel a kialakuló vállalat-együttes az élőállatok piacán olyan árverseny kialakítására képes, amely kedvezőtlenül befolyásolja a teljes termelési vertikumot. A másik irányban a kereskedelem területén szintén hátrányos helyzetet teremthet, mivel a nagy áruházláncok jelenleg is meglévő piacbefolyásoló hatását tovább erősítik az egységes fellépéssel, az értékesítési kondíciók hátrányos megkülönböztetésével. A Pick-csoport, Falcotrade Rt. integrálásával, a szalámik és igényes vörösáruk termékkategóriája mellett az alacsonyabb árfekvésű termékek piacán is meghatározó csoport lesz.

V.

• 50)

  Az Arago 2003. szeptember 17-én kérelmet nyújott be a Versenytanácshoz, amelyben a tulajdonosi viszonyok megváltozására tekintettel, valamint figyelemmel a Tpvt. 72. § (1) bekezdése a) pontjának első fordulatára az eljárás megszüntetését kérelmezte.

• 51)

  A kérelemben előadta, hogy az Arago 2002. október 14-én opciós szerződést kötött a tulajdonában lévő Falcotrade részvényekre vonatkozóan, amelyben vételi jogot engedett Sólyom György számára. Az opciós szerződés alapján Sólyom György 2002. november 27-én - vételi jogával élve - megvásárolta a fenti részvénycsomagot. Az opciós szerződést, a vételi jog gyakorlását, valamint a vételár megfizetését igazoló teljesítési jegyzőkönyvet az eljárás alá vont jogi képviselője útján megküldte a Versenytanácsnak, lásd a VJ-51/2002/20/b-c. sz. alatt csatolt dokumnetumokat.

• 52)

  Az előző pont szerint a Falcotrade Rt. felett irányítási jogot szerző Sólyom György - az eljárás alá vont képviselőjének jognyilatkozata szerint (VJ-51/2002/20/a. sz. ügyirat) - nem kapcsolódik a jelen eljárásban érintett közvetlen és közvetett résztvevő vállalkozásokhoz, mivel azok egyikében sem rendelkezik tulajdoni részesedéssel, egyetlen ilyen vállalkozást sem irányít közvetlenül vagy közvetve, illetve egyetlen ilyen vállalkozásban sem tölt be a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. szerinti vezető tisztségviselői pozíciót.

• 53)

  A Versenytanács először abban a kérdésben foglalt állást, hogy a jelen eljárás tárgyát képező tranzakció a Tpvt. értelmében engedélyköteles-e. Ezen főkérdés két alkérdésre bontható:

• • a.

    teljesülnek-e az engedélykérési küszöbszámok; és

• • b.

    átmenetinek minősíthető-e az irányításszerzés.

• 54)

  A VJ-178/2001/14. sz. vizsgálati jelentés adatai szerint az irányításszerzés évét megelőző 2000. évben az Arago-csoport együttes árbevétele egyedül meghaladta a tízmilliárd forintot. A VJ-155/2001/1/A dokumentum adatai szerint a Falcotrade 2000. évi nettó forgalma meghaladta az ötszázmillió forintot. A fentiek alapján megállapítható, hogy teljesülnek a Tpvt. 24. § (1) bekezdésében meghatározott engedélykérési küszöbszámok. Következésképpen, a tranzakció engedélyköteles, hacsak a Tpvt. 25. §-ában rögzítettek alapján nem minősül összefonódásnak.

• 55)

  A Tpvt. 25. §-a meghatározza azokat a körülményeket, amelyek alapján egy (vagy több) vállalkozás irányításszerzése - kivételképpen - akkor sem minősül összefonódásnak, ha egyébként teljesülnek a Tpvt. 24. §-ában lefektetett árbevételi küszöbfeltételek. A 25. §-ban meghatározott feltételek (körülmények) alá eső irányításszerzéseket átmeneti irányításszerzésnek nevezzük. Az átmeneti irányításszerzés törvényi feltételei szigorúan meghatározottak és csak viszonylag szűk körben alkalmazhatók. A Tpvt. 25. §-ában rögzített feltételeket három csoportba sorolhatjuk, amelyeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy az átmeneti irányítás megállapítható legyen:

• • a.

    a törvény csak meghatározott típusú vállalatok számára teszi lehetővé az átmeneti irányításszerzést, nevezetesen csak olyan speciális típusú pénzügyi vállalkozások számára, amelyek fő tevékenysége kiterjed más vállalkozások, vállalkozásrészek üzletszerű adásvételére;

• • b.

    az irányításszerzés célja az átvett vállalkozások, vállalkozásrészek továbbértékesítésének az előkészítése kell, hogy legyen;

• • c.

    az irányítási joggal az azt megszerző vállalkozás nem, vagy csak a továbbértékesítéshez feltétlenül szükséges mértékben él.

• 56)

  Az előző pontban felsorolt a) feltételcsoport keretében a törvény - a mai formájában csak annak 2000. évi módosítását követően - pontosan meghatározza azoknak a vállalatoknak a körét, amelyek átmeneti irányításszerzést valósíthatnak meg. A Tpvt. 25. §-ában található felsorolás a gazdaság szereplői számára egyértelművé tette, hogy milyen típusú vállalatokról van szó. Az említett törvényhelyen öt ilyen vállalkozástípus kerül felsorolásra. Ennek megfelelően átmeneti irányításszerzést csak biztosítóintézetek, pénzügyi holding társaságok, vegyes tevékenységű holding társaságok, befektetési társaságok vagy vagyonkezelő szervezetek valósíthatnak meg.
  
  A felsorolt vállalkozástípusok fogalmi meghatározása során egyrészt figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy a felsorolt vállalkozástípusok mindegyikének fogalmi definíciója megtalálható, illetőleg levezethető a megfelelő magyar törvényekből. A befektetési társaság fogalmát - az 1) pontban leírt tranzakció időpontjában - az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. tv. adta meg. A biztosítóintézetek biztosítási tevékenységeket végző intézmények. Az e körbe tartozó vállalkozások fogalmi definícióit több törvény is rögzíti: az 1995. évi XCVI. törvény, az 1997. évi CXXXII. törvény és az 1995. évi XCVI. törvény. A vagyonkezelői tevékenység fogalmát az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény V. fejezetéből kell levezetni. ^[1] A vegyes tevékenységű holding fogalmának meghatározása ugyancsak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján történik meg, akár csak a pénzügyi holding társaság fogalmának meghatározása.

• 57)

  A jelen eljárás tárgyát képező tranzakció két okból sem minősülhet átmeneti irányításszerzésnek:

• • a.

    az irányításszerző Arago Rt nem tartozik abban az alanyi vállalkozási körbe, amelyet a Tpvt. 25. §-ában meghatározott vállalkozástípusok alkotnak;

• • b.

    az irányításszerzés célja nem a továbbértékesítés előkészítése volt.

• 58)

  Az Arago Rt alanyi körbe tartozása két vállalkozás típus esetében jöhet egyáltalán szóba: a vagyonkezelő szervezetek, illetve a vegyes tevékenységű holdingok esetében. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint vagyonkezelő szervezet fogalomkörébe a Tpvt. alkalmazásában csak az állami, illetve önkormányzati vagyon kezelésével foglalkozó szervezetek tartoznak, mert a vállalati és egyéb vagyonok kezelésével foglalkozó vállalkozások bevonása - a jogalkotó szándékával ellentétesen - túlságosan kitágítani az átmeneti irányításszerzés megvalósítható vállalkozások alanyi körét. A vegyes tevékenységű holding társaság olyan nem hitelintézet és nem pénzügyi holding társaság, amely legalább egy hitelintézetet ellenőriz. A csatolt iratokból megállapítható, hogy az Arago-csoport vállalkozásainak körében nem található olyan hitelintézet, amelyet az Arago Rt irányít, ezért az nem minősülhet vegyes tevékenységű holding társaságnak a Tpvt. alapján.

• 59)

  A jelen irányításszerzés előzményei és körülményei egyértelműen arra utalnak, hogy a jelen eljárást képező tranzakcióval az Arago Rt célja nem a Falcotrade továbbértékesítése volt. Tény, hogy az Arago a Falcotrade Rt-t az általa közvetlenül nem irányított Ringa Rt-nek a vásárlást követő néhány héten belül továbbadta. A Ringa Rt-t mindkét tranzakció idején a Pick Rt irányította.
  
  A Versenytanács a VJ-178/2001/15. sz. határozatában megállapította, hogy az Arago 41.34%-os tulajdoni és 44.64%-os tényleges szavazati részesedéssel a Pick Rt 2001. április 25-én tartott évi rendes közgyűlésén javaslatot nyújtott be az újonnan megválasztandó vezető tisztségviselők személyére. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. A kérelemhez benyújtott dokumentumokból - az igazgatótanácsi ülések jegyzőkönyveiből - megállapítást nyert, hogy az új igazgatótanács nyolc tagjából hatan, a felügyelő-bizottság három tagjából ketten kapcsolatban álltak az Aragóval, illetve vezető beosztást töltöttek be ugyanott. A Tpvt. 23. § (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásában közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás, ha a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik. Ennek alapján megállapítható, hogy az Arago Rt azonban a Falcotrade megvételét és továbbadását jóval megelőzően már tényleges irányítást szerzett a Pick Rt felett, illetve közvetetten irányította a Pick Rt. által közvetlenül irányított Ringa Rt-t is.
  
  A Tpvt. 23. § (1) bekezdése értelmében irányításszerzést keletkeztető továbbeladás (vállalkozások összefonódása) csak egymástól független vállalkozások között jöhet létre. A Falcotrade Ringa Rt-nek való továbbadása ugyanazon vállalkozás-csoporton belüli tranzakciónak minősül, ezért nem tekinthető továbbeladásnak. E tranzakció révén a Falcotrade nem került ki az Arago érdekeltségi köréből. A Falcotrade feletti irányítás megszerzése tehát nem minősíthető átmenetinek pusztán azért, mert az Arago formálisan tovább szándékozta adni a Falcotrade Rt-t az érdekeltségi körébe tartozó egy másik vállalkozásnak.

• 60)

  A fentiekre tekintettel a Versenytanács megállapította, hogy az Arago Falcotrade feletti irányításszerzése a Tpvt. 25. §-ában rögzítettek alapján nem minősül összefonódásnak. Az Arago Falcotrade feletti irányításszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) pontja szerint összefonódásnak minősül, amelyet megalapozó szerződés hatályba lépéséhez (létrejöttéhez) a Tpvt. 29. §-a szerint a GVH engedélye szükséges, amelyet a Tpvt. 28. § (1) bekezdése alapján az irányítást szerző vállalkozásnak, jelen esetben az Arago Rt-nek kellett volna kérelmeznie. A Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerint az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított harminc napon belül kell benyújtani. Ez a határnap a jelen eljárás tárgyát képező tranzakció - az Arago Rt részesedésének 49.99 százalékról 53,3 százalékra való emelésének - időpontjától, 2001. augusztus 6-tól számított harmincadik napra, azaz 2001. szeptember 6-ára esett. Az Arago nem folyamodott engedélyért a GVH-hoz. Ennek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a jelen eljárás tárgyát képező összefonódás engedély nélkül jött létre.

• 61)

  A Tpvt. 31. §-a értelmében a GVH-nak az eljárás során mérlegelnie kell, hogy az engedély nélkül létrehozott, egyébként engedélyköteles összefonódás engedélyezhető lett volna-e. Ezzel kapcsolatban a Versenytanács előzetes álláspontjában megállapította, hogy a Pick-csoport a húsfelvásárlások számos regionális piacán (megyében) gazdasági erőfölényben van, amelyet egyes régiók esetében a Falcotrade felvásárlása tovább erősít. Ugyanakkor nem volt kizárható az sem, hogy az összefonódás előtt még versenyzőnek számító országos húskészítmény piacon az összefonódás következtében gazdasági erőfölényes helyzet jöhet létre.

• 62)

  A Versenytanács előzetes álláspontjában - egyetértve az Agrárkamara és egyes versenytársak véleményével - aggályosnak tartotta három húsipari vállalkozás (Pick, Ringa, Falcotrade) összefonódásával kialakuló piaci helyzetet, amely alkalmas lehet arra, hogy átfogó üzletpolitikával a vállalkozás-csoport a piac többi szereplőitől függetlenül befolyásolja a piacot, vagyis fennállt a veszélye annak, hogy a húskészítmények piacán a csoport gazdasági erőfölényes helyzetbe kerül.

• 63)

  A Versenytanács az előzetes álláspont kiadását követően - az eljárás alá vont erre vonatkozó kérelméből - értesült arról, hogy a jelen eljárás tárgyát képező vállalkozás irányítási jogát megtestesítő részvénycsomagot az Arago, illetve az irányítása alatt álló és a Falcotrade felett közvetlen irányítást birtokló Ringa Rt időközben továbbértékesítette. Az Arago jogi képviselőjének nyilatkozata alapján a Versenytanács megállapította, hogy a Falcotrade Rt a Sólyom Györgynek történt eladás következtében kikerült az Arago irányítása alá tartozó vállalkozás-csoportból. Ezáltal megszűnt az a piaci helyzet, amely a jelen eljárás tárgyát képező irányításszerzés következtében alakult ki, nevezetesen, hogy a Pick Szeged, a Ringa és a Falcotrade Rt egyazon irányítás alá kerüljön. Tekintettel arra, hogy a Falcotrade Rt irányítási jogát az Arago Rt az eljárás megindítását követően továbbértékesítette, a jelen eljárásban értelmét vesztette annak mérlegelése, hogy a Falcotrade Rt irányítási jogának Arago Rt-hez való kerülése engedélyezhető-e vagy sem.

VI.

• 64)

  A Falcotrade feletti 2001. augusztus 8-i irányításszerzéshez engedélyt kellett volna kérni legkésőbb 2001. szeptember 8-ig, ezt az Arago Rt elmulasztotta. Emiatt az engedélykérés elmulasztásának jogi tényállása megállapítható. A Versenytanács azonban figyelembe vette azt a tényt, hogy az Arago Rt 2001. augusztus 31-én valamennyi birtokában lévő Falcotrade részvényt átadott a Ringa Húsipari Rt-nek, amely tranzakcióhoz kérte a GVH engedélyét. Ez nyilvánvalóan arra utal, hogy az Aragonak nem volt szándékában az összefonódást a GVH elől eltitkolni. Az engedélykérésre azért nem került sor, mert az Arago-nak az irányításszerzés időpontjában aktuális jogi álláspontja szerint nem gyakorolt irányítást a Pick, ezen keresztül a Ringa Rt felett. Az irányításszerzés tényét a Versenytanács csak a 2002. március 8-án hozott határozatában állapította meg. Mindezekre való tekintettel a Versenytanács az összefonódás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének elmulasztása miatt versenyfelügyeleti bírság kiszabását nem látta szükségesnek.

• 65)

  Az eljárás alá vont erre vonatkozó kérelme alapján, valamint figyelemmel a Tpvt. 74. § (1) bekezdésére a Versenytanács jelen határozatát tárgyalás mellőzésével hozta meg.

• 66)

  A jogorvoslati kérelmet a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdése alapján az érdemi határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell a versenytanácsnál benyújtani.

1. ábra

Az irányítási viszonyok változásának időbeli szekvenciája az Arago szerint

2. ábra

Az irányítási viszonyok változásának időbeli szekvenciája a Versenytanács szerint

Budapest, 2003. szeptember 25.

Jegyzetek

• 

  Erről lásd a Versenytanács VJ-104/2002/17. számú határozatában foglaltakat.