Gazdasági Versenyhivatal

Vj-19/2003/5

Üzleti titkot nem tartalmazó változat!

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a E.I. du Pont de Nemours and Company (Egyesült Államok) mint kérelmező, valamint a Bunge Limited (Bermuda) mint kérelmezett összefonódásának engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a E.I. du Pont de Nemours and Company irányítást szerezzen a Bunge Limited vállalkozásnak az általuk létrehozott közös vállalatba bevitt proteinadalékanyagok és lecitin üzletágai felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem

• 1)

  A kérelmező és a kérelmezett (a továbbiakban: Felek) 2003. január 5-én megállapodást írtak alá olyan Közös Vállalat alapításáról, amely egyesíti a E.I. du Pont de Nemours and Company (a továbbiakban: DuPont) protein adalékanyagok, valamint a Bunge Limited (a továbbiakban: Bunge) protein adalékanyagok és lecitin üzletágát.

• 2)

  A megállapodás részletes feltételrendszerét tartalmazó Feltételrendszer (Term Sheet) azonban az aláíráskor nem bírt kötelező érvénnyel, mert a francia jog által előírt üzemi tanácsi jóváhagyás még nem történt meg. A Felek szerint a nem kötelező (Non-Binding) Feltételrendszer bizonyítja az aláíróknak a Közös Vállalat alapítására irányuló szándékát, és részletesen tartalmazza a versenyjogi elbíráláshoz szükséges valamennyi releváns rendelkezést. Minderre való tekintettel a fent említett megállapodáshoz 2003. február 5-én benyújtott kérelmükben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyét kérték. Hiánypótlásra nem került sor, ezért az eljárás megindulásának dátuma megegyezik a kérelem benyújtásának időpontjával.

II.

Az érintett vállalkozások

• 3)

  A DuPont multinacionális vállalatcsoport, amelynek székhelye az Egyesült Államok-béli Delaware államban található Wilmingtonban van. A DuPont vegyipari termékek, műszálas textíliák, műanyagok, mezőgazdasági vegyipari termékek, festékek, vetőmagok és egyéb anyagok előállításával és forgalmazásával foglalkozik.

• 4)

  A Bunge-csoport tevékenységét három üzletágban folytatja: mezőgazdaság, élelmiszergyártás és műtrágyagyártás. A mezőgazdasági tevékenysége elsősorban a gabonatermelésre és az olajmagok feldolgozására terjed ki. A társaság elsősorban szója és szójaalapú termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozik. A Bunge-csoport (a Cereol nélkül) olajmag termeltetést vagy feldolgozást Európában nem végez, magyarországi árbevétele a szója értékesítéséből származik.

• 5)

  A Bunge-csoport (a Cereol nélkül) élelmiszergyártása négy területet foglal magában: étolaj, sütőipari termékek, szója adalékok és a gabona őrlés. A társaság élelmiszergyártó egységei az Egyesült Államokban és Brazíliában találhatók.

• 6)

  A Bunge-csoport (a Cereol nélkül) magyarországi eladásokat is megvalósító két tagja a Bunge Brazil S.A. és a Bunge Global Markets elnevezésű vállalkozások. A Bunge Brazil szójabab termeltetésével, feldolgozásával, valamint élelmiszerek (ideértve a szójaproteineket) és műtrágya gyártásával foglalkozik. A vállalkozás 2001-ben ... tonna szója proteint értékesített Magyarországon. A Bunge Global Markets fő tevékenysége olajosmagvak és ezek feldolgozott termékeinek értékesítése, amelyet a BGM-csoport nemzetközi kereskedelmi hálózatán keresztül végez. A vállalkozás gondoskodik a termények szállításáról és biztosítja a finanszírozási hátteret. A vállalkozás 2001-ben mintegy ... ezer tonna szója magot és ... ezer tonna szójadarát értékesített Magyarországon.

• 7)

  A Bunge 2002-ben megszerezte a Cereol S.A. francia székhelyű céget, amelyet a Versenytanács a VJ-117/2002. sz. eljárásban engedélyezett. A jelen eljárásban kérelmezett tranzakció magában foglalja a Cereol Central Soya élelmiszeradalék részlegét is.

• 8)

  A Cereol Franciaországban alapított társaság, amely az élelmiszergazdaság területén működik, elsősorban olajos magvak (szója, repce, napraforgó) feldolgozásával, valamint az ezekből készült termékek forgalmazásával foglalkozik. A társaság fő üzletágai az étkezési olaj, a szójafeldolgozás és a biodiesel. Az étkezési olaj európai részlege az olajmag feldolgozását végzi, ezen belül az olajmagdara, az ömlesztett nyersolaj, a finomított ^[1] és palackozott étolaj, valamint a margarinok értékesítésével foglalkozik.

• 9)

  A Cereol-csoport a szójafeldolgozást az Egyesült Államokban végzi. Az amerikai központú Central Soya Company (CSY) társaság irányítja az amerikai és a kanadai szójabab és repce feldolgozást, valamint a növényi olaj értékesítését. A speciálisan feldolgozott termékek terén a CSY élelmiszer adalékanyagok, elsősorban tovább feldolgozott proteinek ^[2] és lecitinek ^[3] értékesítését végzi. A CSY a világ egyik vezető szójaprotein koncentrátum értékesítője. A Cereol európai szójaprotein gyártó üzemei a franciaországi Bordeaux-ban és a dániai Aarhus-ban találhatók. A lecitin gyártása Hamburgban folyik.

• 10)

  A Cereol-csoport magyarországi eladásait három vállalkozása végzi. A Central Soya European Proteins dániai központú proteingyártó üzem, amely Magyaroszágon szójaproteineket értékesít - 2001-ben ..... tonnát -, valamint kisebb mennyiségben lecitineket. A hamburgi központú Central Soya European GmbH Magyarországra 2001-ben .... tonna lecitint értékesített. A Cereol Növényolajipari Rt Magyaroszág a Cereol-csoport magyarországi leányvállalat, amely olajmagvak feldolgozásával, sajtolásával, finomításával és kiszerelésével foglalkozik.

• 11)

  Az újonnan alakuló Közös Vállalat, a Solae korlátolt felelősségű társaságként Delaware-ben lesz bejegyezve. A Solae a DuPont Protein Technologies International, Inc. vállalkozásából és annak USA-beli leányvállalataiból átalakulással jön létre, amelyek megtestesíti a DuPont Protein Üzletágát. A Bunge egyrészt a Cereol Speciális Termékek Üzletágát megtestesítő leányvállalatainak (a CSY) ehhez az Üzletághoz kapcsolódó eszközeit apportálja a Közös Vállalatba, másrészt a Közös Vállalat megszerzi még a Bunge protein adalék gyártásához szükséges brazíliai eszközeit birtokló (később létrehozandó) leányvállalata részvényeinek 83 százalékát is.

• 12)

  A Közös Vállalat főként protein adalékok gyártásával és értékesítésével foglalkozik majd, illetve folytatja a Bunge által átadott üzletág lecitingyártó tevékenységét. A DuPont és a Bunge Átruházott Üzletágának magyarországi tevékenységei között az egyetlen átfedés a protein adalékok területén, azon belül is a szója protein adalékok termékkörében fordul elő. A DuPont korábban lecitin gyártással nem foglalkozott.

• 13)

  A Közös Vállalat létrehozása nem jár magyarországi termelési eszközök átruházásával, mert a Felek nem rendelkeznek magyarországi termelési kapacitással.

• 14)

  A Feltételrendszerben foglaltak szerint a Közös Vállalatban a Bunge részesedése - miután teljesítette az apportálással kapcsolatos kötelezettségeit - 28 százalék lesz, amely az ezt követő három év során legfeljebb 40 százalékig mehet fel. A Közös Vállalat igazgatóságának négy igazgatója közül kettőt a DuPont, kettőt a Bunge jelöl. Az igazgatóság elnöke a DuPont által jelölt egyik tag, aki szavazategyenlőség esetén döntő szavazattal bír. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a vállalt valamennyi tevékenységének jóváhagyása és irányítása, kivéve bizonyos speciális ügyköröket, amelyekhez a DuPont és a Bunge egyetértése szükséges. Ezek az ügykörök azonban nem tartalmazzák a Közös Vállalat üzletpolitikájával kapcsolatos stratégiai döntéseket.

• 15)

  A Feltételrendszer értelmében a Felek vállalják, hogy mindaddig, amíg mindketten tagjai maradnak a Közös Vállalatnak, illetve azt követően még 3 évig nem versenyeznek a Közös Vállalattal az arra átruházott Üzletágak tevékenységi köreiben.

III.

Engedélykérési kötelezettség

• 16)

  A DuPont és a Bunge közötti fent említett megállapodás szerint létrejövő Közös Vállalkozás az Egyesült Államok-béli Delaware állam joga szerint alakul meg. Mivel azonban a Felek mindegyike - az általuk irányított vállalkozásokon keresztül - üzleti tevékenységet folytat Magyarország területén, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 1. §-ában foglaltak szerint a törvény hatálya alá esnek.

• 17)

  A Feltételrendszerben foglalt rendelkezéseknek megfelelően létrejött megállapodás megvalósulása alapján olyan Közös Vállalat jön létre, amelyben a Felek egyesítik korábban végzett részben azonos, részben pedig kiegészítő tevékenységeiket. E rendelkezések értelmében azonban a DuPont képessé válik a Közös Vállalat egyedüli irányítására.

• 18)

  A Dupont-csoport Magyarországon 2001-ben elért nettó árbevétele meghaladta az 10 milliárd forintot. A Bunge 2001. évben protein adalékokból származó forgalma, valamint a Cereol Central Soya 2001. évi protein adalékokból származó forgalma Magyarországon együttesen meghaladta az 500 millió forintot. A 2002. évi forgalomról a Felek még nem rendelkeztek pontos adatokkal a kérelem benyújtásának időpontjában, de a kérelmező szerint azok nem térhetnek el olyan mértékben a 2001-es adatoktól, hogy az a kérelem versenyjogi értékelését befolyásolná.

• 19)

  Az 1) pontban leírt tranzakció révén gazdasági tartalmát tekintve közös vállalat (joint venture) jön létre, amelyben a közös vállalat alapítói korábban végzett részben azonos (protein adalékok), illetve részben kiegészítő (lecitin) tevékenységeiket egyesítették. A közös vállalat létrehozása a Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja alapján csak abban az esetben minősülhet összefonódásnak, ha a közös vállalatot az alapítók közösen irányítják. A közös irányítás lényege, hogy a közösen irányító tulajdonosoknak az általuk közösen irányított vállalkozás piaci magatartását (üzletpolitikáját) meghatározó minden lényeges kérdésben egyezségre kell jutniuk egymással. A közös irányítás megvalósulásához nem feltétlenül szükséges a közös vállalat részvényeinek 50-50 százalékos megoszlása. A közös irányítás - hasonlóan az egyedüli irányításhoz - megvalósulhat a vezető tisztségviselők többségének kijelölésére, megválasztására, visszahívására való jogosultság révén, vagy a vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolásának képességét eredményező szerződéses kikötések segítségével, vagy más okokból - mintahogyan azt a Tpvt. 23. § (2) bekezdésének b)-d) pontjai tartalmazzák. A Feltételrendszernek e határozat 14) pontjában leírt rendelkezései értelmében a DuPont egyedül is képes a közös vállalat irányítására, hiszen - néhány, az üzletpolitikát nem érintő kérdéskör kivételével - a közös vállalat egyetlen, a vállalat üzletpolitikáját érintő lényeges kérdésben sem kell feltétlenül egyezségre jutnia a Bungéval.

• 20)

  A Közös Vállalatban a Felek saját korábbi üzletágaikat egyesítették. A Bunge ezt részben olyan módon valósítja meg, hogy a protein adalékok előállítására szolgáló eszközeit apportálja a Közös Vállalatba. A Versenytanács hazai és más versenyhatóságok nemzetközi gyakorlatának megfelelően egy adott áru előállításához szükséges és elégséges eszközök vállalkozásrésznek minősülnek. Ennek megfelelően - bár a tranzakció közös vállalat formájában megy vége - a tranzakció versenyjogi szempontból lényegi eleme az, hogy a DuPont irányítást szerez a Bunge vállalkozásrésze felett. Ez a tranzakció a Tpvt. 23. § (1) b) pontja alapján összefonódásnak minősül.

• 21)

  A Közös Vállalatba a Bunge apportálni fogja az egyebek mellett protein adalékok gyártásával foglalkozó brazíliai leányvállalatának birtokában lévő protein adalékok gyártásához szükséges eszközöket is olymódon, hogy azok birtoklására új leányvállalatot hoz létre, amely részvényeinek 83 százaléka feletti rendelkezés jog a Közös Vállalatra száll.

• 22)

  Az összefonódásokkal kapcsolatos engedélykérési kötelezettség csak a Tpvt. 24. §-ában meghatározott árbevételi küszöbértékeket elérő vállalkozásokat terheli. A Felek által benyújtott 2002. évre vonatkozó becsült adatok alapján a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódás a Tpvt. értelmében engedélyköteles.

IV.

Az érintett piac

• 23)

  Az összefonódás által érintett termékeket az összefonódásban érintett valamennyi vállalkozásnak a magyar piacon megjelenő termékei határozzák meg. Vállalkozásrész feletti irányításszerzés esetében az érintett piacot az átvett vállalkozásrészhez kapcsolható tevékenységekből kiindulva kell meghatározni. A Közös Vállalat a Felek protein adalékok üzletágait egyesíti, valamint átveszi a Bunge lecitin üzletágát is.

• 24)

  A DuPont Közös Vállalatba vitt üzletága protein adalékokat (ezen belül is izolált szójaproteint) értékesít Magyarországon, amelyek Belgiumból és az Egyesült Államokból érkeznek. A DuPont lecitin előállításával és forgalmazásával a kérelmezett összefonódást megelőzően nem foglalkozott.

• 25)

  A protein adalékokat a takarmány vagy élelmiszer tápértékének növelésére vagy valamely tulajdonságának (zamatának, külsejének, állagának, stb.) javítására használják. A protein adalékok két fő csoportba sorolhatók eredetük szerint: (i) állati eredetű proteinek (tej-, hús-, hal- és tojás proteinek); (ii) növényi eredetű proteinek (szója-, búza-, hüvelyes- és egyéb növényi eredetű proteinek). A hagyományos protein adalékok állati eredetűek, az utóbbi években különböző növényi eredetű (ezen belül különösen a szójabab) adalékok váltották fel az előbbieket.

• 26)

  A szója proteineken belül az adalékanyag protein tartalma alapján lehet különbséget tenni a szójaporok és őrlemények (proteintartalom kb. 50%), koncentrátumok (proteintartalom kb. 70 %) és izolált szójaproteinek (proteintartalom kb. 90 %) között. Különbséget lehet tenni továbbá (gén)kezelt és nem (gén)kezelt szójaproteinek között is . ^[4]

• 27)

  A Felek Magyarországon kizárólag a húsipari végfelhasználás céljára értékesítenek szója protein adalékokat. A szójaprotein adalékok számos más élelmiszer és állati takarmány adalékanyaggal helyettesíthetők. A fentebb felsorolt más növényi és állati eredetű proteineken túlmenően ilyenek például a hidrokoloidok, a keményítők, módosított keményítők és a kaucsuk.

• 28)

  A vizsgálati anyaghoz csatolt Frost & Sullivan tanulmány ^[5] megállapításai szerint az európai adalékanyagok piacán növekszik a különböző proteinadalékok egymással történő helyettesítése. A BSE, illetve a száj- és körömfájás okozta válság után az állati eredetű proteineket növényi eredetű proteinekkel váltották ki a felhasználók. Az élelmiszergyártók úgy módosították a receptjeiket, hogy lehetőség szerint mindenhol növényi eredetű proteineket használjanak. A génkezelt szója körüli erősödő aggodalmak a szója protein hüvelyes eredetű proteinekkel történő kiváltásához vezetett. A vásárlók bizonyos proteinekkel, például a sikérrel szembeni allergiája ugyancsak különböző helyettesítéseket idézett elő.

• 29)

  A fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódás által érintett egyik áru a húsipari végfelhasználásban a húsipari végtermékek tápértékének és más tulajdonságának javítására szolgáló adalékanyagok köre.

• 30)

  Az összefonódás annak ellenére érinti a lecitin termékek körét is, hogy ezzel a DuPont korábban nem foglalkozott. A lecitinek foszforos lipoidok, amelyek elsősorban foszforsavból, kétféle zsírsavból és glicerol észterből tevődnek össze. A kereskedelemben kapható lecitintermékeket leginkább a szójából nyerik. A lecitineket elsősorban emulziót előidéző ágensként használják az állateledelek, sütőipari termékek, csokoládék, kozmetikumok, szappanok, festékek előállítása során.

• 31)

  A GVH-nak nincs tudomása arról, hogy Magyarország területén gazdasági vállalkozás szójaprotein előállításával foglalkozna. A teljes hazai felhasználás importból származik. A legfontosabb, proteinadalékokat importáló cégek egyben a Közös Vállalat leendő versenytársai is. Ezek közül a legfontosabbak az angol ADM International és Kerry Ingredients, a belga Amylum NV and Cosucra, a svéd Arla Food Ingredients, a holland Cargill. Az európai (EU) piacon körülbelül 50 vállalat van jelen a proteinadalékok piacán. A proteinadalékok behozatalának Magyarországon nincsenek vám- vagy más adminisztratív korlátai, ezért potenciálisan valamennyi európai cég szállíthat Magyarországra.

• 32)

  Az egyes termékek földrajzi piacai legalábbis országosnak tekinthetők, de valószínűsíthető, hogy az érintett földrajzi piacok ennél szélesebbek. A Versenytanács a földrajzi piac pontos meghatározását nem tartotta szükségesnek, mert a kérelmezett összefonódás Magyarországon sem vet fel versenyjogi aggályokat.

V.

Az összefonódással kapcsolatos piaci részesedések

• 33)

  A DuPont a Közös Vállalatba bevitt protein adalékok gyártásával foglalkozó üzletágát megtestesítő vállalkozást, a Protein Technologies Internationalt 1997-ben vásárolta meg. Az egész iparágat átfogó Frost & Sullivan tanulmány szerint 2001-ben az európai összes proteineladás 10 százaléka volt szójaprotein értékesítés. A legszélesebb körben használt adalékanyag a halprotein volt (32 %), ezt követte a tej-, illetve a tojásprotein (18-18 %).

• 34)

  A Bunge 2002. második felében megvásárolta a Cereol S.A. vállalkozást, amelynek a protein adalékok gyártásával foglalkozó amerikai leányvállalatainak eszközállományát apportálja be a Közös Vállalatba. Az átruházott üzletághoz nem tartozik Magyarországon bejegyzett vállalkozás. Az átruházott üzletág magyarországi forgalma szójaprotein és lecitin értékesítésből ered, amelyet három vállalat bonyolít: a Central Soya Protein A/S, a Bunge Brasil és a Central Soya European Lecithins GmbH & Co. KG.

• 35)

  A Közös Vállalat tevékenységi körében a szójaproteineken belül találhatók olyan termékfajták, amelyeket korábban a DuPont is előállított, nevezetesen az izolált szójaprotein. A Közös Vállalat tevékenységi körébe ezen túlmenően átkerült a korábban a Cereol által előállított szójakoncentrátum előállítása és forgalmazása is. Ezért az összefonódás horizontális hatásának vizsgálata során először azt kell megvizsgálni, hogy a Közös Vállalatnak várhatóan hogyan alakul a piaci részesedése a proteinek magyarországi érintett piacán.

• 36)

  A VJ-117/2002. sz. eljárásban közölt adatok szerint 2001-ben a Bunge (a Cereol nélkül) ... metrikus tonna izolált szója proteint és ... tonna génkezelt szójaprotein-koncentrátumot, a Cereol (a Bunge nélkül) ... tonna szójaprotein-koncentrátumot értékesített Magyarországon húsipari végfelhasználás céljára. A DuPont 2001-ben Magyarországon ... tonna izolált szójaproteint értékesített hasonló célokra.

• 37)

  A VJ-117/2002. sz. eljárásban közölt adatok szerint Magyarország 2001. évi szójaprotein forgalmának volumene 6551 tonna volt, amely adat szintén az akkori kérelmezők becslésén alapult. Jelen eljárás kérelmezője szerint a 2001. évi forgalmi adatok a 2002. évi adatoktól lényegesen nem térhetnek el. Ennek alapján az állapítható meg, hogy az érintett piaci helyzetet a kérelmezett összefonódás előtt és után az alábbi forgalmi részesedési adatok jellemzik:

  1. sz. táblázat

  A magyarországi szójaprotein eladási adatok 2001-ben

• 38)

  A kérelmező nem tudott adatokkal szolgálni a proteinadalékok magyarországi piacával kapcsolatban, és erre vonatkozó adatokat a vizsgálat sem tudott beszerezni. A Közös Vállalat részesedése a magyarországi szójaprotein forgalomból értékben valamivel valószínűleg meghaladja a volumenben számolt részesedést, mivel a Közös Vállalat forgalmában jelentős mértékben szerepelnek a magasabb protein tartalmú, ezért fajlagosan drágább szójaprotein termékek (koncentrátumok, izolált szója protein). A rendelkezésre álló fajlagos áradatok alapján ez eltérés legfeljebb 15-20 százalékpontnyi eltérést eredményezhet. Ennek alapján a Közös Vállalat várható részesedése 65-70 százalékra tehető szójaprotein adalékok magyarországi piaci szegmensében. Az érintett piacot alkotó egyéb proteinadalékokkal kapcsolatban a kérelmező nem rendelkezett még közelítő adatokkal sem Magyarországra vonatkozóan, de a már korábban többször hivatkozott Frost & Sullivan tanulmány alapján ismertek az európai piacra vonatkozó arányok. Eszerint az európai piacon a szójaprotein adalékok részesedése 10 százaléka az összes protein adalék értékesítésnek. Ha a magyarországi felhasználási arányokkal kapcsolatban alappal feltételezhető, hogy azok nem térnek el számottevően az európai felhasználási arányoktól, akkor ebből meg lehet becsülni a magyar piac részesedési arányait. A hazai fogyasztási szokások között található néhány sajátos vonás, de ezek között nincsenek olyan szélsőséges szokások, amelyek következtében a magyar felhasználási arányok a szójaproteinre vonatkozóan lényeges mértékben eltérnének az európaitól. Ennek alapján a Közös Vállalat várható piaci részesedése a protein adalékok érintett piacán 6-7 százalékosra becsülhető. E becslés bizonytalanságából eredően azonban a hibahatár meglehetősen nagy.

• 39)

  A lecitin forgalommal kapcsolatosan a Közös Vállalat piaci részesedését kizárólag a Bunge/Cereol-tól átvett üzletág tevékenysége alapján kell meghatározni, mivel a DuPont ezt megelőzően lecitin előállításával és forgalmazásával nem foglalkozott. A VJ-117/2002. sz. eljárásban közölt adatok alapján a Közös Vállalat várható piaci részesedése a magyarországi forgalomból kb. 7 százalékosra tehető, és pusztán a Közös Vállalat létrehozása ezt a részesedést közvetlenül nem növeli.

VI.

Az engedélyezés nyilvánvalósága

• 40)

  A Tpvt. 2000. évi CXXXVIII. törvény általi módosítását követően a 2001. február 1-je után indult összefonódás engedélyezési eljárások tapasztalatai alapján a Versenytanács dönt abban a kérdésben, hogy az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac. pontja szerinti (a továbbiakban: I. fázisú) vagy a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti (a továbbiakban: II. fázisú) eljárásban bírálja el. A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac., illetve b. pontja értelmében az engedélyköteles összefonódások elbírálásakor az érdemi határozatot: a) 45 (illetve az elintézési határidőnek a Tpvt. 63.§ (6) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén 105) napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg (I. fázisú eljárás), mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdés alapján az eljárási díj kettőmillió forint, b) 120 (illetve az elintézési határidőnek a Tpvt. 63. § (6) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén 180) napon belül kell meghozni minden egyéb esetben (II. fázisú eljárás), mely esetekben a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése alapján az eljárási díj tíz millió forint.

• 41)

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy egy összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30. § (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

• 42)

  A Tpvt. 22. § szerinti gazdasági erőfölény komplex fogalom, megállapítása adott vállalkozás piaci helyzetének és működési feltételeinek széleskörű elemzését igényli. A gazdasági erőfölény létrejötte, illetve erősödése lehetőségének kizárása ennél lényegesen egyszerűbb feladat. Az összefonódásban a Tpvt. 26. §-a értelmében érintett résztvevők együttesének bizonyos mértékű érintett piaci részesedése alatt ugyanis - egészen speciális eseteket leszámítva - nyilvánvalóan nem kell gazdasági erőfölény kialakulásával számolni. A Tpvt. 14. § szerint értelmezett érintett piaci részesedés - szemben a gazdasági erőfölény más tényezőivel - az esetek túlnyomó többségében egyértelműen számszerűsíthető. Mindezek alapján az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalóságát indokolt az összefonódás megvalósulása esetén kialakuló piaci részesedésekhez kötni.

• 43)

  Az előzőekben részletesen kifejtettek alapján a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyköteles összefonódások alábbi csoportjaira alkalmazta az I. fázisú eljárást.

• • a.

    Az összefonódásnak horizontális, vertikális és portfolió hatásai sincsenek, vagyis:

• • • a.

      nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő legalább két vállalkozás-csoport jelen van; és

• • • b.

      nincs olyan érintett piac amelyen az összefonódásban résztvevő bármely két vállalkozás-csoport vevő-eladó kapcsolatban van (lehet) egymással; és

• • • c.

      az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok semmilyen formában (gyártás, forgalmazás stb.) nem érdekeltek egymást kiegészítő áruk piacain . ^[6]

• • a.

    Az összefonódásnak van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatása, de:

• • • a.

      nincs olyan érintett piac, amelyen a vállalkozás-csoportok együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot ; ^[7]

• • • b.

      nincs olyan, az összefonódásban érintett bármely két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot ; ^[8]

• • • c.

      nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot . ^[9]

• 44)

  A fentebbi feltételek teljesülése esetén is II. fázisúnak minősíthető az összefonódás, ha a konglomerátum hatás révén a korábban gyengébb vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzettel rendelkező vállalkozás-csoport

• • -

    pénzügyi-vagyoni helyzete lényegesen erősödik;

• • -

    részesedése valamely érintett piacon meghaladja a 30 százalékot; és

• • -

    a piac szerkezete alapján reális veszély mutatkozik a jobb helyzetre alapozódó versenyt korlátozó stratégiák (pl. felfaló ár) alkalmazhatóságára.

• 45)

  Az érintett piacra vonatkozó elemzés alapján megállapítható, hogy a jelen eljárásban kérelmezett összefonódásnak horizontális és portfolió hatásai vannak annak következtében, hogy a Közös Vállalatban ugyanazon irányítás alá kerülnek a DuPont és a Bunge részben egymást helyettesítő, részben egymást kiegészítő termékeket előállító üzletágai. Az összefonódás következtében növekszik a piaci koncentráció a proteinadalékok érintett piacán. A Közös Vállalat várható magyarországi piaci részesedésével kapcsolatosan ugyan nem volt megállapítható egyértelműen, hogy az nem haladja meg a nyilvánvalóság megállapíthatóságához kapcsolódó 20 százalékot, de az a rendelkezésre álló adatok alapján is nyilvánvaló, hogy bármely, Magyarországnál szélesebben értelmezett európai érintett piacon a szóban forgó piaci részesedés lényegesen alacsonyabb 20 százaléknál. A portfolió hatással érintett piac piaci részesedése pedig még a magyar piacra vonatkozóan is lényegesen alatta marad a fentebb megfogalmazott 25 százalékos küszöbértéknek.

VII.

Piaci hatások

• 46)

  Az összefonódással közvetlenül érintett terméknek, a szójaprotein adalékoknak számos közeli és távoli helyettesítője létezik, amelyek segítségével a takarmányok és élelmiszerek tulajdonságai (különösen azok tápértéke) javítható. A piacot minden korábbinál erősebben jellemzi a különböző adalékanyagok széles kínálata, és a kínálat a jövőben az előrejelzések szerint még szélesebbé válik. A DuPont, illetve az irányítása alá kerülő Közös Vállalat a protein adalékok európai piacának csak egy viszonylag kis (kb. 10 százaléknyi) szegmensén van jelen, a szójaproteinek piaci szegmensén. E szűk piaci szegmensen belül is számos, vele összehasonlítható piaci erejű versenytársa van. A Közös Vállalat létrehozása számottevő mértékben nem változtat ezen piaci szegmensen belüli versenyhelyzeten, és még kevésbé a proteinadalékok teljes érintett piacán.

• 47)

  Tekintettel arra, hogy a szójaprotein adalékok hazai felhasználását kizárólag importtermékekkel fedezik, valamint arra, hogy nincsenek hatályban importot korlátozó adminisztratív előírások, az összefonódásnak a magyarországi piacra gyakorolt hatását alapvetően az európai piacon kialakuló trendek határozzák meg. Ennek alapján a Versenytanács megállapította, hogy az összefonódásnak nem valószínűsíthetők versenykorlátozó hatásai.

VIII.

Az engedélyezés

• 48)

  A Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése értelmében a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését akadályozó erőfölényt az érintett piacokon vagy annak jelentős részén. A jelen eljárásban a Versenytanács nem talált olyan információt, amely az érintett piacok valamelyikén vagy azok bármelyik részpiacán erőfölényes helyzet kialakulásának lehetőségére utalna. Ezért az engedélyt a Versenytanács a Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése alapján adja meg.

• 49)

  A Tpvt. az engedélyezés elintézési határidejére vonatkozóan a 63. § (3) bekezdésében ad eligazítást. E törvényhely a) pontjának ac) alpontja szerint a Versenytanácsnak a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatát a vizsgálat megindulásától számított 45 napon belül kell meghoznia, ha az engedély a Tpvt. 30. §-a alapján nyilvánvalóan tagadható meg. A nyilvánvalóság megállapíthatóságát a Versenytanács a korábban kialakított gyakorlatában az érintett vállalatok érintkező piacokon kialakuló együttes alacsony piaci részesedéséhez kötötte. A kérelmezett összefonódásnak a magyarországi piacra vonatkozó horizontális hatásának mértéke nem volt egyértelműen és objektív adatokra visszavezethetően pontosan megállapítható. Lényeges ugyanakkor az is, hogy az érintett piac (illetve a piaci részesedések) meghatározása nem cél, hanem eszköz a versenyhatások felméréséhez. Egyes esetekben szükségtelen a piaci részesedések pontos meghatározása, mert enélkül is nyilvánvalóan kizárható a gazdasági erőfölény létrejötte vagy erősödése. ^[10] A jelen eljárással érintett proteinadalékok magyarországi piaca teljes mértékben nyitott az Európai Unió, illetve a tengeren túli beszállítók felé. A szójaprotein adalékok hazai igényét teljes mértékben adminisztratív korlátoktól mentes import fedezi. Ezért a magyar proteinadalék piac szerves részét képezi egy nagyobb, európai piacnak, ahol viszont a gazdasági erőfölény kialakulása nyilvánvalóan kizárható.

• 50)

  A Felek a kérelem benyújtásának időpontjában még csak a Közös Vállalat létrehozásának körülményeit nem kötelező érvénnyel megszabó Feltételrendszert tartalmazó Megállapodással rendelkeztek. A kötelező érvényű, végleges megállapodáshoz a kérelmező állítása szerint kizárólag a francia törvények alapján előírt üzemi bizottsági jóváhagyás hiányzik, aminek megszerzése hamarosan várható. A Versenytanács úgy határozott, hogy a kérelmet elbírálja a nem végleges Megállapodás alapján. Ennek megfelelően az engedély csak a benyújtott Feltételrendszerrel érdemben azonos Feltételrendszert tartalmazó végleges megállapodásra vonatkozik.

IX.

Egyéb megállapítások

• 51)

  Az eljárás az ügyfél kérelmére a Tpvt. 24. §-a alapján indult. Az eljáró versenytanács a határozatát a 63. § (3) bekezdésének ac) pontja alapján hozta. A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kétmillió forint eljárási díjat a kérelem beadásával egyidejűleg befizette.

• 52)

  A kérelmező jogi képviselője útján a Tpvt. 74. § (1) bekezdésében foglaltak szerint előterjesztette azon kérelmét, hogy a Versenytanács helybenhagyó érdemi határozatát tárgyaláson kívül hozza meg.

• 53)

  A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2003. március 24.

Jegyzetek

• 

  A Cereol finomított étolaj üzletágát a közelmúltban a SOPROL francia termelőszövetkezet szerezte meg (European Commission M.3039).

• 

  A proteinek az aminosavakból felépülő fehérjemolekulák, amelyek más savakkal együtt termékcsaládokat alkothatnak. Az un. konjugált proteinek között megemlíthetők a szénhidrátok, a lipidek, a nucleinsavak, a pigmentek.

• 

  A lecitinek foszforos lipoidok, amelyek elsősorban foszforsavból, kétféle zsírsavból és glicerol észterből tevődnek össze. A kereskedelemben kapható lecitintermékeket leginkább a szójából nyerik. A lecitineket elsősorban emulziót előidéző ágensként használják az állateledelek, sütőipari termékek, csokoládék, kozmetikumok, szappanok, festékek előállítása során.

• 

  A DuPont ilyen különbségtételt a kérelemben nem alkalmazott.

• 

  "European Protein Ingredient Markets" címmel, amelyet a kérelmező nyújtott be a Versenytanácshoz, és amelyet VJ-19/2003/4/b. számon csatolt a Versenytanács az iratanyaghoz.

• 

  Ld. Vj-002/2001 VNU/AC Nielsen összefonódás

• 

  Ld. Vj-151/2002 Volán Tefu Rt./HC Invest Szállítmányozási Rt.összefonódás

• 

  Ld. Vj-183/2001 Siemens/TraffiCOM összefonódás

• 

  Ld Vj-135/2002 Bige Holding Invest Beruházási és Befektetési Kft/Nitrogénművek Vegyipari Rt összefonódás.

• 

  Ld. Vj-146/2002 Mecsek/Sláger összefonódás