Vj-23/2003/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Tetra Pak Hungária Kereskedelmi Részvénytársaság (Budaörs) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2002. második felében a "Hosszanfriss Hűségprogram" elnevezésű nyereményjátékát a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon tartotta meg.

A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:

I.

A Gazdasági Versenyhivatal 2002-ben fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt versenyfelügyeleti eljárást folytatott a Tetra Pak Hungária Kereskedelmi Részvénytársaság (a továbbiakban: Rt.) ellen, amelyet a Versenytanács jogsértés hiányában 2002. július 2-án kelt és jogerős határozatával megszüntetett. E Vj-35/2002. számú határozatban egyebek mellett a magyarországi tejpiacra és az Rt. piaci kapcsolatára is megállapításokat tett az alábbiak szerint:
"A magyar tejpiaci választék a tej kezelésének módjától és az alkalmazott csomagolástól függően bőséges.
A tejpiacon körülbelül 35 %-kal van jelen az úgynevezett UHT tej, amelyet aszeptikus gyártási technológiával állítanak elő úgy, hogy a tejet 135 - 150 °C-ra hevítik, néhány másodpercig az adott hőmérsékleten tartják, majd hirtelen szobahőmérsékletűre hűtik és egy speciális csomagolóanyagból készült dobozba csomagolják. Ennek a csomagolóanyagnak a segítségével a tej akár 90 napig is felbontatlan állapotban hűtés nélkül tárolható, s a szavatossági határidőn belül biztonsággal fogyasztható.
Az UHT tejet kizárólag az Rt. Tetra Brik elnevezésű hatrétegű dobozába csomagolják.
Az Rt-t 1999-ben alapította a Tetra Pak németországi cége, hogy a nemzetközi Tetra Pak cégcsalád magyarországi tevékenységének kereskedelmi részét önállóan ellássa. Az országban a csomagolóanyag gyártó tevékenységet a Tetra Pak Gyártó Rt. látja el, az Rt. a csomagolóanyag, mint termék, továbbá a különleges feldolgozási technológiát lehetővé tevő különleges berendezések kereskedelmével összefüggő tevékenységet végzi.
Önmagában az UHT tej csomagolóanyagának piacán az Rt. piaci részesedése 100 %, míg a teljes magyarországi fogyasztói tej csomagolóanyag piacon 18 %.
A korábbi, 1998-beli 80:20 arányhoz képest az UHT tej aránya az elmúlt három évben az UHT tej javára mozdult a piacon. Az UHT tej a `90-es években "tartós tej" közhasználatú elnevezéssel vonult be a köztudatba, amelynek az Rt. rosszallóan téves fogyasztói képzetet tulajdonított, hiszen a termék tartósítószert nem tartalmaz. Ezért 1999. óta a hosszú szavatossági határidőt és az ebből adódó előnyöket előtérbe helyezve, végleges emblémát feltüntető tv-reklámok, egyéb reklámhordozók széleskörű használatával kiegészülő előkészített kampányt folytat.
Az Rt. nem tejgyártó, így UHT tejet sem állít elő, Magyarországon mégis abban érdekelt, hogy az UHT tejfogyasztás növekedjen, s általa, mint az UHT tejet kizárólagosan csomagolóanyaggal ellátó vállalkozás, növelje részesedését a különböző csomagolási rendszerek hazai piacán. Erre reális esélyt az UHT tej fogyasztásának felfuttatása azért nyújt, mert a vállalkozás az UHT tejhez különleges, egyedi tulajdonságokkal rendelkező csomagolóanyagot tud biztosítani, aminek folytán elősegíti annak többhónapos, ezért hosszantartónak mondható szavatossági határidejének biztosítását, amelyen belül a termék jogszabályilag forgalombahozható és lejártáig fogyasztható. Nyilvánvalóan önmagában a csomagolás reklámozása a kívánt piaci hatást nem váltja ki, mert a fogyasztók a beltartalom miatt vásárolnak tejet, s a csomagolás a szokásos termékmegóvó, biztonságossági szerepet kapja. Ebből következően a reklámhadjárat kettős célzatú lehet: az UHT tej népszerűségét emelve abszolút értelemben az össztejpiaci keresletnövelése, relatív értelemben pedig az egyébként az UHT tejet helyettesítő pasztőrözött tejek rovására az UHT tej részesedésének emelése, javítva az Rt. 18 %-os piaci részesedését az országos fogyasztói tej csomagolóanyag piacon."
A három éven keresztül tartó részarány növekedés 2002-ben megállt, sőt némileg csökkenő volt.

A jelen eljárás tárgya az Rt. Hosszanfriss Hűségprogram címmel 2002. július 13-tól december 31-ig tartó tejfogyasztásra-vásárlásra ösztönző, tárgysorsolással is egybekötött nyereményjátéka.
A játékszabályzat idevágó lényege szerint a játékban résztvevő fogyasztóknak bármely egy literes "Hosszanfriss" (UHT) tejes doboz emblémás sarkát a dobozon lévő dátummal együtt be kellett küldeni egy postafiókszámra.
Attól függően, hogy a nyereményjátékban résztvevők 12-36-72-120-240-480 emblémát és dátumot küldtek be, a küldemények beérkezésének sorrendjében a készlet erejéig automatikusan a beküldött mennyiséghez értékben illeszkedő ajándékot választhattak.
A játék hat havi tartamára szánt ajándékokat az ajándék fajtájához és a beküldött emblémák mennyiségéhez igazodóan havi mennyiségekre osztották azzal, hogy ha az ajándékkészlet egy-egy hónapban nem merül ki, a maradék a következő havi készletet növeli.
Életszerűen egy-egy hónap készlete a hónap első napján volt teljes.
Az egy-egy hónapra jutó ajándékmennyiséget és az egyes ajándékkategóriák megszerzéséhez szükséges sarok és dátum mennyiségét mutatja az alábbi kimutatás:

12 sarokszelvény

3000 db rajzfüzet

2400 db fa jojo

2400 db hűtőmágnes

36 sarokszelvény

1000 db üzenő tábla

1000 db színes ceruzakészlet

2000 db bevásárló táska

72 sarokszelvény

150 db videokazetta

150 db poháralátét

200 db fürdőlepedő

120 sarokszelvény

30 db dzseki

30 db mixer

30 db kerti grillsütő

240 sarokszelvény

4 db CD-lejátszó

4 db sminktáska

4 db BMX kerékpár

480 sarokszelvény

2 db DVD lejátszó

2 db konyhai robot

2 db 40.000.- Ft-os utazási utalvány

Az ajándékakcióban való részvétel költségei és ezzel együtt a megszerezhető tárgyak értéke annak függvényében növekedett, hogy a fogyasztó hány liter UHT tejet vásárolt, egy-egy liter tej vásárlására kb. 200.- Ft-ot szánva. Míg 12 sarok beküldésének vásárlási költség vonzata kb. 2.400.- Ft, addig 480 saroké mintegy 96.000.- Ft is lehetett.
Az Rt. a nyereményjátékot széleskörűen, üzleti titkot képező reklámköltséggel népszerűsítette. Hozzáférhető volt az Interneten is, amelyen figyelemmel lehetett kísérni az aktuálisan szétosztásra váró ajándékokat.

Az Rt. azon ígéretét, hogy a küldemények beérkezési sorrendje szerint fogja az ajándékigényeket kielégíteni, mindvégig nem tudta betartani a játék hat hónapja alatt.

A regisztrált vagy regisztrálatlan küldeménybeérkezést követően, az illetékes postahivatal a küldeményt a megadott postafiókba helyezte. Ennek ürítése azt jelentette, hogy kezdetben a postahivatal értesítette az Rt. megbízottját, ha megtelt a postafiók, és azt még aznap ürítették. Ennek az értesítésnek csak a játék elején volt jelentősége, mert a kampány elején elég volt hetente kétszer elvinni a postáról a küldeményeket. Októbertől már minden nap megtelt a fiók, s naponta ürítették. Október közepétől, de inkább november első napjaitól naponta 5-6 zsáknyi, több ezerre becsült küldemény érkezett a hónap első napjaiban. A hónap vége felé ez a mennyiség csökkent, mert a résztvevők a következő hó elejére próbálták időzíteni küldeményük postafiókba való beérkezését. Amíg a fogyasztók érdeklődése fel nem fokozódott - amit a postafiók ürítésének felgyorsult gyakorisága szemléltet - az Rt. kb. szeptemberig a jelentkező ajándékigényeket automatikusan a készletből ki tudta elégíteni. Körülbelül szeptembertől már voltak olyan ajándékkategóriák, amelyekben nagyobb volt az igény, mint a rendelkezésre álló ajándék. A megnövekedett igényeket az Rt. nem a készlet erejéig tartó játékszabályi kikötés érvényesítésével hárította el, hanem a fogyasztók javára ajándék átirányítást végzett, először az adott ajándékkategórián belül, majd ennek kimerülése után az alacsonyabb ajándékkategóriába, ugyancsak a készlet erejéig tartó hivatkozás helyett.
November-december hónapra az igényeket már ilyen módon sem tudták kielégíteni, ezért azt a nyerteskiválasztási módot alkalmazták, hogy a postafiókból egy-egy napon ürített küldeményeket aszerint kísérelték meg sorolni több-kevesebb pontossággal, hogy mikor adták fel nap, óra, esetleg perc szerint. Amelyik küldeményt korábban feladottnak minősítették, annak a feladóját illette az ajándék.
A beérkezés sorrendiségén belül a feladás időpontja szerinti értékelési szempontot az Rt. nem hozta nyilvánosságra, így az az Internetre sem került fel.
A reklámkampány során több, mint 1 millió embléma és dátum érkezett be olyan mennyiségi összetétellel, hogy a fogyasztók jogot formálhattak a magasabb kategóriák (240-480 embléma) ajándékaira.
A kampány lezárulta után az ajándék nélkül maradtak ajándékcsomagban részesültek.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Tpvt 70. § (1) bekezdés szerint eljárást indított az Rt. ellen, mert vélelmezte, hogy fogyasztómegtévesztésre alkalmas módon tájékoztatta a fogyasztókat a korlátozottan rendelkezésre álló ajándékokhoz való hozzájutás módjáról.
A készült vizsgálati jelentés a jogsértés megállapítását indítványozta, mert a feladás időpontja szerinti értékelés nyilvánosságra nem hozott bevezetése a fogyasztók által ismert részvételi szabályzat módosítása, amely ismeretének hiánya következtében az ajándékhozjutás fogyasztói kiszámíthatósága csökkent.

III.

Az Rt. elsődlegesen jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte, mert a feladás időpontja szerinti rangsorsolást tartotta az egyetlen objektív rangsorsolási módnak az akció nem várt nagy sikere következtében kialakult helyzetben.
Másodlagosan a kifogásolt magatartás méltányos elbírálását kérte.

IV.

2002. második felében az Rt. a nyereményjáték szervezés marketing eszközével is élt annak érdekében, hogy az UHT tej forgalomnövekedését ilyen módon is támogassa.
Az Rt. a játékszabályzat idevágó lényege szerint közölte, hogy a készlet erejéig automatikusan a beérkezés sorrendjében a fogyasztókat ajándék illeti.
A fogyasztók számára - a Tpvt. 9. §-ában foglalt értelmezési szabály szem előtt tartásával, miszerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e - az volt célszerű, hogy a beérkezés közölt elbírálási szempontját kihasználva, arról gondoskodjanak, hogy a feladási időpont megfelelő időzítésével lehetőleg a hó elejére érkezzen meg küldeményük az adott címre, mert ebben az esetben nagyobb az esély az ajándékhoz való automatikus hozzájutásra. Nemcsak a minél több emblémás dátum beküldése, hanem a beérkezési sorrend és az ajándékok hat havi elosztásának ténye önmagában és együttesen játékrészvételre és ezáltal tejfogyasztásra ösztönzött. Az Rt. ugyanis maga bíztatta a fogyasztókat - annál fogva, hogy a beérkezés számított és havi készlet volt, ami ráadásul az előző havi maradékkal növekedhetett -, hogy a játékban való részvételi költségük részbeni megtérülésére esélyük van.
A feladási spekulációban lévő fogyasztói számítás, amelyet az Rt. ilyetén módon ösztönzött, az ajándékban való részesülés biztonságát növelte.
Miután az Rt. az játékszabályzatban a beérkezés sorrendje szerinti elbírálás részleteiről továbbiakat nem közölt, belső ügyévé vált, hogy miképpen tesz eleget a részvételi szabályzatnak, illetve a nem számított magas részvétel az elbírálási ígéretet miképpen tette betarthatatlanná.
A készlet erejéig tartó kitételt az Rt. a fogyasztók javára értelmezte, eltekintett a feltétel szűken értelmezhetőségétől, vagyis ha az igényelt ajándék már elfogyott, akkor erre nem hivatkozott, hanem a kategórián belül igyekezett a fogyasztói igényeket kielégíteni, sőt még további átirányítást is végzett.
A részvételi szabályzattól az Rt. azonban a fogyasztók hátrányára nem térhetett el, az elbírálási szempontot nem szűkíthette azáltal, hogy a játék során a résztvevők tudtán kívül az ismertetett esélynövelési biztosítékot kiiktatta, amely pedig nyilvánvalóan a részvételi kedvet fokozta és kockázatát csökkentette, éppen azokban az ajándékkategóriákban, amelyekben a fogyasztói befektetés is a legnagyobb volt.
E fogyatékosság fogyasztómegtévesztésre alkalmassá tette a játék tartását, amelyet a Tpvt. 8. § (2) bekezdés c) pontja tilt. A rendelkezés szerint a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - tilos megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adni.
Ennek folytán a kifogásolt magatartást abban a jogszabályi összefüggésben is kellett értékelni, hogy a fogyasztó mely döntését, miképpen befolyásolta a beérkezés sorrendiségén belül érvényesített küldemény-feladási szempont nem nyilvános módon történt bevezetése.
A Tpvt. hivatkozott jogszabályhelye annak a fogyasztói döntésnek a szabadságát védi a piaci versenyben, amely az áru értékesítéséhez, forgalmazásához kötődik és nem engedi a fogyasztók tisztességtelen befolyásolásával alakítani a versenyviszonyokat. A fogyasztók befolyásolására az eladók nemcsak közvetlenül, hanem olyan közvetetten, áttételesen ható eszközöket is alkalmaznak, amelyek végső soron szolgálják az adott áruszolgáltatás iránti fogyasztói kedv felkeltését. Az ajándék és nyeremény akcióban való részvétel ugyanis egyúttal az adott áru forgalmát, keresletét is növeli, ahogy az Rt. akciótartásában a Versenytanács ezeket az összefüggéseket szemléltette. Miután a fogyasztók játékrészvételi, s így fokozott UHT tej vásárlási kedvét a küldemény beérkezés időpontjához kötött, a készlet erejéig tartó automatikus ajándékban való részesülés felkeltette, mérlegelni kellett, hogy a játékrészvételi, s így tejvásárlási döntésükre az ún. elbírálási szempontfinomításnak lehetett-e érdemi tisztességtelen befolyása. Mivel az Rt. a közzétett játékszabályzatra visszavezethető esélynövelést - ami a részvételi kedv felkeltésének egyik tényezője - alapvetően nem számolta fel az elbírálási alszempont bevezetésével, a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy csekély mértékben befolyásolhatta a fogyasztók játékbeli részvételi döntését. E körülményt együttértékelve a játék tartásában megmutatkozó, de a kifogásolt magatartással okozati összefüggésben nem álló, a fogyasztók javára alkalmazott feltételértelmezéssel a Versenytanács a jogsértés megállapításán kívül (Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pont) bírságot nem szabott ki.

A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja az Rt. számára.

Budapest, 2003. június 25.