Vj-91/2003/9

Üzleti titkot nem tartalmaz!!

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt. (Budapest) kérelmező, valamint az OMKER Orvosi Műszerkereskedelmi Rt. (Budapest) kérelmezett összefonódásának engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt. irányítást szerezzen az OMKER Orvosi Műszerkereskedelmi Rt. felett.

A Versenytanács megállapítja, hogy Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt. az összefonódás engedélyezésére irányuló kérelmét késedelemmel nyújtotta be, ezáltal elmulasztotta az engedély iránti kérelem előterjesztésének törvényi határidejét. Az engedélyezés iránti kérelem késedelmes benyújtása miatt Versenytanács Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt.-re 280.000,- (azaz Kétszáznyolcvanezer) forint versenyfelügyeleti bírságot, amelyet e határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles befizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírság számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

INDOKLÁS

A tranzakció

  • 1)

    A Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Részvénytársaság (a továbbiakban: Hungaropharma) 2003. március 21-én csereszerződést írt alá Garancsi István magánszeméllyel az utóbbinak az OMKER Orvosi Műszerkereskedelmi Részvénytársaságban (a továbbiakban: OMKER) lévő 60,2 %-os tulajdonosi részesedésének átruházásáról, valamint a Hungaropharmának az OMKERING Ingatlanforgalmazó Kezelő és Szolgáltató Kft.-ben (a továbbiakban: OMKERING) lévő 39,80 %-os tulajdonosi részének Garancsi István tulajdonába történő átruházásáról. A tranzakció révén az OMKER a Hungaropharma, míg az OMKERING Garancsi István 100 %-os tulajdonába kerül.

  • 2)

    A csereszerződést megelőzően a Hungaropharma 39,8 %-ban, Garancsi István magánszemély pedig 60,2 %-ban volt tulajdonosa OMKER-nek. Az OMKERING Kft.-ben a Hungaropharma 39,8 %-os üzletrésszel, Garancsi István magánszemély pedig 60,2% tulajdoni hányaddal rendelkezett. Garancsi István ajánlatot tett a Hungaropharm Rt.-nek arra vonatkozóan, hogy az OMKER Rt.-ben és az OMKERING Kft.-ben meglévő társasági részesedéseket - csereszerződés keretében - a tulajdonosok cseréljék el. A társaság az ajánlatot elfogadta.

  • 3)

    A szerződés érvényességének feltétele a GVH engedélye a Hungarophamra OMKER feletti irányításszerzésére vonatkozóan. A Hungaropharma jogi képviselője útján kérelmet nyújtott be a Gazdasági Versenyhivatalhoz az OMKER feletti irányításszerzés engedélyezése iránt a Tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24. §-a alapján.

  • 4)

    A Tpvt. 28.§ (2) bekezdése értelmében az engedély iránti kérelmet a szerződés megkötését követő harminc napon belül kell benyújtani. A jelen eljárásban vizsgált szerződés esetén a kérelem benyújtása a határidő lejárta után történt meg.

A kérelmező

  • 5)

    A kérelmező Hungaropharma Rt. 1993. január 1-én a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Vállalat általános jogutódaként, átalakulással jött létre egyszemélyes részvénytársaságként, zártkörű alapítással. 2001-ig állami tulajdonban volt, majd a Richter Gedeon, az EGIS és a Béres Gyógyszergyárak konzorciuma egyenlő arányban szerezte meg közös irányítást a részvények 50 % a+1 db felett. A negyedik résztvevő az irányításszerzésben egy gyógyszerészek által kizárólag erre a célra alapított társaság volt. (A Versenytanács Vj-182/2001/22. számú határozatában engedélyezte az irányításszerzést utólagos feltétel szabása mellett.) A kérelem benyújtásakor az ÁPV Rt. 25%+1 szavazati arányt megtestesítő részvénycsomaggal rendelkezett az Hungaropharma Rt.-ben.

  • 6)

    A Hungaropharma 2002. évi nettó árbevétele 114,5 Mrd forint volt, ebből .... Mrd forintot tett a gyógyszernagykereskedelmi üzletág, valamint .... Mrd forintot a vitál üzletág forgalma.A kérelmező Hungaropharma, mint gyógyszernagykereskedő cég, tevékenységi körébe tartozik a patikai és kórházi gyógyszerellátás, az egyedi import (Magyarországon nem törzskönyvezett, de orvosi javaslatra, egyedi elbírálás alapján az OGYI által engedélyezett készítmények) beszerzése, különkeretes OEP készítmények forgalmazása és az életmentő cikkek folyamatos biztosítása. Vevőkörébe tartozik a legtöbb hazai gyógyszertár, az összes kórház, egyéb egészségügyi intézmény és más gyógyszer-nagykereskedő vállalkozás is.

  • 7)

    A Hungaropharma a magyarországi gyógyszer-nagykereskedelem piacvezető cége. Mintegy tízezer terméket forgalmaz az alábbi termékcsoportokban:

    • -

      belföldi és import humán-, valamint állatgyógyászati gyógyszer-specialitások,

    • -

      tápszerek, gyógytápszerek,

    • -

      immunbiológiai készítmények,

    • -

      diagnosztikumok, fertőtlenítők,

    • -

      orvosi reagenciák,

    • -

      gyógyszeralapanyagok, gyógynövények, galenikumok,

    • -

      kötszerek, gyógyászati segédeszközök, varróanyagok

    • -

      paramediciális termékek,

    • -

      kozmetikumok, biokozmetikumok,

    • -

      az egészségügyi hatóságok által engedélyezett élelmiszer jellegű készítmények.

  • 8)

    A Hungaropharma forgalmában 2002-ben a patikai szállítások ... %-ot, a kórházi szállítások ... %-ot, a többi gyógyszernagykereskedő felé történő szállítások ... %-ot tettek ki. Az importból származó szállítások az összes beszerzés több mint ... %-át teszik ki. 2002-ben az összes értékesítés ... %-át támogatott készítmények tették ki.

  • 9)

    A Hungaropharma az alábbi vállalkozások mint az összefonódással érintett közvetett szereplők irányítása alatt áll:

    • a)

      Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. : humán kiszerelt gyógyszerek, hatóanyagok és intermedierek kutatás-fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, mintegy száz féle gyógyszert állít elő;

    • b)

      EGIS Gyógyszergyár Rt.: többségi tulajdonosa a francia Servier gyógyszergyár, amely ATP nevű leányvállalatán keresztül birtokolja az EGIS részvényeinek 50,9 %-át. Az EGIS Rt. többi 10 % alatti tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa magyar, illetve külföldi intézményi befektető, valamint globális alap-, ill. letétkezelő. Üzletfejlesztési aktivitása révén évről évre számos új gyógyszert vezet be mind a belföldi, mind a külföldi piacokon.

    • c)

      Béres Befektetési Rt.: a Béres cégcsoport döntően családi tulajdonban van és egyúttal az egyetlen többségi magyar tulajdonban lévő jelentős gyógyszergyártó. Magyarországon piacvezető az egészségvédő termékek piacán. A Béres Befektetési Rt. vagyonkezelői, forrásallokációs és pénzügyi ellenőrző tevékenységet végez a cégcsoportba tartozó társaságok számára.

    • d)

      Magyar Gyógyszer Vagyonkezelő Rt.: a Hungaropharma Rt. privatizációjának várható feltételrendszerét figyelembe véve alakult meg a társaság (korábbi nevén: Magyar Gyógyszer Tanácsadó, Szervezési és Szolgáltató Rt.) azzal a céllal, hogy minden magyar gyógyszerész számára működőképes jogi keretet biztosítson a privatizációban való részvételre és a későbbiekben a tulajdonosi jogok gyakorlására.

Tevékenységi köre: adatfeldolgozás, adatbanki tevékenység, számviteli tevékenység, piac- és közvéleménykutatás, üzletviteli tanácsadás.

A kérelmezett

  • 10)

    A társaságnak 60,2 %-ban Garancsi István magánszemély a tulajdonosa, a maradék 39,8 % felett a Hungaropharma rendelkezik. A cég kiskereskedelemből származó nettó árbevétele: .... eFt. A kiskereskedelmi szervezet árbevételének egyre nagyobb részét a lakossági forgalom képezi. A nagykereskedelmi tevékenységből származó 2002. évi nettó árbevétele: ..... eFt

  • 11)

    A kérelmezett OMKER tevékenységi köre gyógyászati termékek, orvosi műszerek nagy- és kiskereskedelme. Vevőkörébe egészségügyi intézmények, háziorvosok és fogorvosok, viszonteladók, valamint a lakosság tartozik. Forgalmát két csatornán keresztül realizálja: 19 kiskereskedelmi bolti egységből álló kiskereskedelmi bolthálózaton keresztül, illetve nagykereskedelemi tevékenysége keretében.

  • 12)

    A kiskereskedelemben mintegy 5000 terméket forgalmaz az alábbi termékcsoportokban:

    • -

      MED (digitális vérnyomásmérő, kéziműszerek, katéterek, szondák, tűk, fecskendők ,stb.)

    • -

      LAB (üveg, kvarc, porcelán, labor készülék, műanyag áruk)

    • -

      DENT (fogászati eszközök)

    • -

      SHOP (Scholl, Dr. Mauch cipők, szájzuhany, orvosi táska, stb.)

    • -

      TB (Servox, hallókészülék, vércukormérők, reagensek)

Az OMKER gyógyászati segédeszköz forgalmából a Servox műgége 40 %-ot tesz ki.

  • 13)

    A kérelmezett elsődleges vásárlóköre nagykereskedelmi szinten egészségügyi intézményekből és kórházakból áll. A nagykereskedelemi tevékenység keretében forgalmazott termékcsoportok az alábbiak: oxigénsátrak, röntgenfilmek, reagensek, urológiai, sebészeti és anesthesológiai eszközök, kesztyűk, fertőtlenítő szerek, vérszűrők és egyéb gyógyászati segédeszközök.

  • 14)

    Az OMKER által irányított vállalkozás az OMKER `99 Kft.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 15)

    A kérelem alapját képező csereszerződés hatályosulása következtében a Hungaropharma megszerzi az OMKER valamennyi tulajdonosi részvényét. Ezáltal a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vállakozások összefonódása jön létre, mivel a 23. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a kérelmező közvetlen irányítással rendelkezik a kérelmezett vállalkozás felett.

  • 16)

    A Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerint a vállalkozások összefonódásához abban az esetben kell engedélyt kérni, ha a 26. § szerinti érintett vállalkozások előző évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a tíz milliárd forintot és az irányítás alá kerülő vállalkozásé pedig ötszáz millió forint felett van.

  • 17)

    Az összefonódással közvetlenül érintett vállalkozások - Hungaropharma és OMKER - 2002. évi együttes nettó árbevétele a többi résztvevő részére történő értékesítés nélkül 116.846 millió Ft volt, ebből az irányításszerző Hungaropharma árbevétele ..... millió Ft, az irányítás alá kerülő OMKER-é pedig ..... millió Ft volt, ezért a kérelem szerinti irányításszerzés engedélykötelesnek minősül.

Az összefonódással érintett piacok

  • 18)

    A kérelmezett irányításszerzésben közvetlenül és közvetetten érintett vállalkozások a gyógyszer, a kötszer- és gyógyászati eszköz, illetve a gyógyhatású szerek, vitál termékek nagy- és kiskereskedelmi piacainak szereplői. Ezen piacok fontos jellemzője, hogy a termékek érzékenysége, jellege és a különböző támogatási rendszerek miatt, széles körben szabályozottak. További jellemző, hogy a kórházi és egyéb intézményi beszerzések döntően közbeszerzési eljárás során történnek.

    Kiskereskedelem

  • 19)

    A fenti termékek kiskereskedelmében az összefonódásban közvetlenül érintett vállalkozások tevékenységében nincs átfedés. A közvetve érintett vállalkozások irányítása alatt vannak olyan további vállalkozások, amelyek végeznek gyógyászati termék kiskereskedelmet, azonban ez az átfedés csekély, elhanyagolható. Az OMKER piaci részesedése az orvosi műszerek országos kiskereskedelmi forgalmában 7-8 %-ra becsülhető.

    Nagykereskedelem

  • 20)

    A nagykereskedelmi forgalmazáson belül elkülönül a gyógyszertári és a kórházi szállítások köre. Tovább differenciálják a nagykereskedelmet a termékcsoportok: humán gyógyszerek, kötszerek és gyógyászati eszközök, gyógyhatású szerek és vitál termékek. Az OMKER, illetve az általa irányított OMKER `99 Kft. a patikák számára humán gyógyszereket egyáltalán nem szállít, a kötszerek, gyógyászati eszközök, valamint gyógyhatású szerek országos patikai forgalmában részesedésük nem számottevő. A patikai kötszer, illetve gyógyászati segédeszköz szállításban a legjelentősebb versenytársak a Phoenix Pharma Rt., Humantrade Rt., a Hartman-Rico Rt.

    Kórházi forgalom

  • 21)

    A kórházi szállításokban mind a Hungaropharma, mind az OMKER jelentősebb részesedéssel bír. A kórházi gyógyszerbeszerzések volumenének aránya nem jelentős az országos összes gyógyszer eladásokon belül, de a kórházi gyógyszerfelírás nagymértékben befolyásolja a területhez tartozó családorvosok gyógyszerfelírási szokásait, s így jelentős hatással van a keresletre. A kórházi gyógyszerbeszerzések árai általában közbeszerzési eljárás során alakulnak ki, ezért versenyárnak tekinthetőek. A Hungaropharma (37%) legjelentős versenytársai a kórházi gyógyszer szállítások piacán a Euromedic Pharma (21%), a Humantrade (17%), a Medimpex (12%). Sem az OMKER, sem az OMKER `99 Rt. nem forgalmaz humán gyógyszereket a kórházak számára.

  • 22)

    Az összefonódásban közvetlenül érintett mindkét fél szállít gyógyászati segédeszközöket, gyógyhatású szereket és vitál termékeket egészségügyi intézmények, kórházak számára. A gyógyászati segédeszközök országos összforgalmából a Hungaropharma 0,33%-kal, az OMKER 3,55 %-kal, az OMKER `99 Kft. 0,87 %-kal részesedik.

  • 23)

    A fentiek alapján a Versenytanács megállapítja, hogy az összefonódással közvetlenül érintett árupiac a gyógyászati segédeszközök, gyógyhatású szerek és vitál termékek egészségügyi intézmények, kórházak számára történő nagykereskedelme, mivel az összefonódásban közvetlenül érintett mindkét vállalkozás szállít a fenti termékekből egészségügyi intézmények, kórházak számára. Az összefonódás a résztvevő vállalkozások egyéb tevékenységeit nem érinti. Az érintett földrajzi piac - a vállalkozások működési területe és a szabályozás területi hatálya miatt is - Magyarország területe.

A kérelmező álláspontja

  • 24)

    A Hungaropharma Rt. fő tevékenysége, azaz a gyógyszernagykereskedelem körében az OMKER Rt. nem végez értékesítést, valamint az irányításszerzésben közvetlenül résztvevő vállalkozások vevőköre eltérő, az összefonódással közvetlenül érintett piac nagyságrendje minimális - átfedés a kórházi forgalom (a Hungaropharma kórházi forgalma 20 milliárd Ft, az OMKER kórházi forgalma 300 millió Ft) töredékénél tapasztalható -, így az irányításszerzés nem hoz létre és nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozná a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon, vagyis az ügylet gazdasági lényegét tekintve, ebben az értelemben a vállalkozások között összefonódás nem jött létre.

  • 25)

    A kérelmező szerint jogi értelemben az irányításszerzés megvalósult ugyan, azonban csak átmeneti jellegűnek tekinthető, mivel a Hungaropharma tulajdonosai az OMKER 100 %-os jogának megszerzését pénzügyi befektetésként kezelik és rövid időn belül értékesíteni kívánják. Az OMKERING értékesítésének is csak "profiltisztítás" a célja, mert a vállalkozás új piaci stratégiájának lényege az alaptevékenységbe nem tartozó tulajdonrészek, tulajdonában lévő vállalkozások értékesítése.

  • 26)

    Kiemeli továbbá, hogy a kérelmező és a kérelmezett által kiemelt legfontosabb vevők, beszállítók, versenytársak között sincs átfedés. Az irányításszerzés következtében sem a Hungaropharma, sem pedig az OMKER tevékenysége nem változik, a tranzakciónak a piacra közvetlenül nincs hatása, előnyt és hátrányt egyetlen piaci szereplőnek és a végső fogyasztóknak sem jelent.

Az összefonódás piaci hatásai

  • 27)

    Az összefonódások ellenőrzése során azt kell megvizsgálni, hogy az összefonódásnak milyen jellegű és mértékű hatásai valószínűsíthetők az érintett piacokon. A GVH vizsgálata az érintett piac meghatározásakor az összefonódásban érintett valamennyi vállalkozás tevékenységét vizsgálta.

  • 28)

    A vizsgálat megállapításai szerint, jelen eljárásban az összefonódással közvetlenül, illetve közvetetten érintett vállalkozások a gyógyászati eszközök, kötszerek egészségügyi intézmények számára történő forgalmazásában, illetve a kötszerek, gyógyászati eszközök és gyógyhatású szerek, vitál termékek patikai szállításában fejtenek ki tevékenységet. Az utóbbi részterületen megvalósuló koncentráció növekedés csekélynek mondható a kb. 28-30 milliárd Ft-ot képviselő országos piacon, amelyen 2002-ben a Hungaropharma együttesen .... milliárd Ft árbevételt, az OMKER és az OMKER `99 Kft. pedig együtt ..... millió Ft árbevételt ért el.

  • 29)

    A Hungaropharma elsődleges vevői a gyógyszertárak, másodsorban a kórházak. Az OMKER elsődleges célcsoportja a végső felhasználó, a lakosság, másodsorban az egyéb egészségügyi intézmények, s csak harmadsorban a kórház. Az OMKER kiskereskedelmi értékesítésből származó árbevétele (..... millió Ft) megközelíti a nagykereskedelemi tevékenységből nyert árbevételt (......millió Ft).

  • 30)

    A termékkörre és a célcsoportra vonatkozó átfedéseket tekintve, csak a kórházi kötszer és gyógyászati segédeszköz forgalmat szükséges vizsgálni. A Hungaropharma, OMKER és az irányítása alatt álló OMKER `99 Kft. együttes forgalma e területen kissé meghaladta a ........ forintot 2002-ben, amelyből az OMKER által elnyert vérzsáktender ......... Ft-ot tett ki. Az országos forgalmi adat 35 milliárdra tehető. A vizsgálati jelentés megállapítja, hogy bár a két vállalatcsoport tevékenysége a gyógyászati segédeszközök és a gyógyhatású készítmények nagykereskedelme terültén fedi egymást, a vevők tekintetében az átfedés kis mértékű.

  • 31)

    Mivel a gyógyászati segédeszköz, gyógyhatású szer és vitál termék nagykereskedelmi piacon mindketten tevékenykednek, összefonódásuk horizontális hatással jár, azonban együttes részesedésük mindössze 4,75 %, de még a közvetett résztvevők alacsony részesedéseivel együtt sem érik el az 5 %-ot az érintett piacon

  • 32)

    A fentiek alapján a Versenytanács megállapítja, hogy bár van olyan piac, ahol a két közvetlenül érintett vállalkozás jelen van, azonban a részesedésük és az átfedés mértéke is csekély az adott területen, ezért az összefonódásnak nincs számottevő horizontális hatása.

  • 33)

    Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van jelen. Ilyenkor a két vállalkozás-csoport ugyanazon termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik, ezért az összefonódás következtében a közöttük meglévő korábbi piaci kapcsolat vállalkozáson belülivé válik. Ezzel lehetőség nyílik egyes versenykorlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való elzárkózás, diszkrimináció). Mivel mind a kérelmező, mind a kérelmezett eladóként szerepel a piacon, a kérelmezett összefonódásnak nincs vertikális hatása.

  • 34)

    A portfólió hatás az összefonódás révén létrejött vállalkozás-csoport által gyártott, illetve forgalmazott áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás-csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás-csoport valamelyik áru piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piac is képes lehet egyes versenykorlátozó magatartás (például árukapcsolás) érvényesítésére. A vizsgált irányításszerzés révén növekszik ugyan a vállalkozás csoport által kínált termékkör, elsősorban azáltal, hogy az OMKER orvosi műszerek is forgalmaz, amelyeket a Hungaropharma korábban nem. Az orvosi műszerek és a gyógyászati segédeszközök azonos kinálati palettán való megjelenése azonban nem valószínű. Ezért az összefonódás valószínűsíthetően nem jár portfolió hatással.

  • 35)

    Konglomerátum hatásról akkor beszélhetünk, ha összességében jelentősen javul a vállalkozás-csoport vagyoni, pénzügyi, illetve jövedelmi helyzete, még akkor is, ha külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg erőfölényes helyzet. A megnövekedett anyagi-vagyoni-pénzügyi háttér alapot biztosíthat bizonyos versenykorlátozó stratégiák (például keresztfinanszírozás által megvalósított piacrabló ár) alkalmazására. Jelen összefonódás alapja egy olyan csereszerződés, amely a szerződő felek véleménye szerint - feltehetően a piaci értékek alapján - értékkülönbözet nélküli részesedéscserét rendez. Ezen álláspont, valamint a kérelmező stratégiája alapján a vizsgált összefonódás kapcsán jelentős gyarapodás nem történik, ezért a konglomerátum hatás kialakulásának kérdése nem jöhet szóba.

Az összefonódás engedélyezése

  • 36)

    A Tpvt. 29. §-a értelmében a vállalkozásoknak a 24. § szerinti összefonódását eredményező szerződése létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges. A kérelem elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell különösen az érintett piacok szerkezetét, az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket, a piacralépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit, az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre; az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait; az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását.

  • 37)

    Az összefonódás gazdasági hatásainak mérlegelése során elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a kérelmezett összefonódás a Tpvt. 30. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e. E szerint a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha - az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén.

  • 38)

    A vizsgálat során megállapítható volt, hogy az összefonódás nem érinti a gyógyszernagykereskedelmi piacon jelentős (mintegy 50 százalékos) piaci részesedéssel rendelkező Hungaropharma piaci helyzetét. Az összefonódással érintett piacokon ugyanakkor az együttes piaci részesedés 5 százalék körüli. Ennek alapján megállapítható, hogy az összefonódás nem hoz létre, illetve nem erősít meg gazdasági erőfölényt, ezért az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nem tagadható meg.

  • 39)

    39) A Tpvt. 63. § (3) bekezdése szerint a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg. Az engedély ebben az esetben egyszerűsített eljárásban kerül kiadásra.

  • 40)

    40) Korábban megállapítást nyert, hogy a kérelmezett összefonódásnak van horizontális hatása, habár nem jelentős mértékű. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint nyilvánvalóan engedélyezendőek azok az összefonódások, ahol van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatás, de:

    • -

      nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot;

    • -

      nincs olyan, a két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli paci részesedése meghaladja a 25 százalékot;

    • -

      nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozáscsoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

  • 41)

    Az egyszerűsített eljárás alkalmazásának a fentiekben meghatározott piaci részesedési küszöbértékek teljesülés szükséges, de nem elégséges feltétele. További szükséges feltétel az, hogy a piaci részesedés az elintézési határidőn (45 nap) belül egyértelmű, objektív és ellenőrizhető információk rendelkezésre álljanak, illetve ezen információk alapján valamennyi érintett termékpiac teljes forgalma (mérete) meghatározható legyen.

  • 42)

    A Versenytanács megállapítja, hogy azon a piacon, ahol a kérelmező és a kérelmezett is jelen van, az együttes piaci részesedése nem haladja meg a 20 százalékos mértéket, továbbá nem valószínűsíthető vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatás kialakulása sem. Mindezekre tekintettel a kérelmezett összefonódás nyilvánvalóan engedélyezendő. Mindezekre tekintettel a Versenytanács a határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontja alapján hozta meg.

Az összefonódási kérelem késedelmes benyújtása

  • 43)

    A Tpvt. 28. § (1) bekezdése alapján a vállalkozások összefonódását eredményező irányításszerzés esetében a szükséges engedély iránti kérelmet a közvetlen irányítást megszerző köteles benyújtani. A Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerint az engedély iránti kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától számított 30 napon belül kell benyújtani. A kérelem alapját képező csereszerződés benyújtására 2003. március 21-én került sor. Figyelemmel az Tpvt. 28. § (2) bekezdésére, a kérelem benyújtásának a törvény szerint legkésőbb 2003. április 22-ig meg kellett volna történnie. A kérelem benyújtására ténylegesen 2003. május 20-án került sor.

  • 44)

    A fentiek alapján a Versenytanács megállapítja, hogy a kérelmező az összefonódás iránti kérelem benyújtásakor 28 napos késedelembe esett. A késedelmes benyújtásra a kérelmező nem adott magyarázatot. A benyújtott késedelem hiányos volt, hiánypótlás elrendelésére is szükség volt.

  • 45)

    A Tpvt. 24. § szerinti engedély iránti kérelem előterjesztésének elmulasztása miatt kiszabható bírság mértékére nézve a Tpvt. nem határoz meg szempontokat. A Tpvt. 79. §-a a hasonló jogsértésekért kiszabható bírság maximális összegét napi tízezer forintban határozza meg.

  • 46)

    A vállalkozások összefonódását ellenőrző versenyfelügyleti eljárások egyik fontos eleme az, hogy a GVH időben értesüljön azokról az engedélyköteles tranzakciókról annak érdekében, hogy a szükséges vizsgálatot időben le tudja folytatni és ha szükséges, a káros versenyhatások korrigálását célzó intézkedéseket a vállalkozások üzletmenetének lehető legkisebb megzavarásával tudja megtenni. Ezért fontos, hogy a vállalkozások betartsák a kérelem benyújtásának törvényi határidejét. A Versenytanács ezért versenyfelügyeleti bírság kiszabását látta szükségesnek.

  • 47)

    A Versenytanács nem látott olyan okot, amelynek figyelembe vétele miatt a kiszabható napi bírság összegét csökkenteni lett volna helyénvaló. A bírság összege a 28 napos késedelem figyelembevételével került meghatározásra.

Eljárási kérdések

  • 48)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 49)

    Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 50)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. augusztus 28.