Vj-115/2003/11

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Vodafone Magyarország Rt. (Budapest) ellen fogyasztók megtévesztése miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban elfogadta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő keresetet lehet benyújtani.

Indoklás

I.

A tényállás

Az eljárás tárgya

A Vodafone 2003. tavaszán különböző médiumokban jelentetett meg különböző reklámokat, tájékoztatókat, amelyek egyes díjcsomagokat, akciókat stb. ismertettek. E tájékoztatók képi megjelenésén - mintegy logoként - szerepelt egy kicsi, piros színű négyzet, amelyben "Lakosságra vetített lefedettség" szöveg és egy fehér Magyarország-forma, benne "97%" szöveg található. Ez a "logo" minden reklámon megtalálható volt, függetlenül a reklám tényleges tartalmától. Az eljárás annak tisztázására indult, hogy a Vodafone kellően pontosan jelölte-e meg, hogy milyen lefedettségre vonatkozik a 97 %-os adat. Ez az adat ugyanis a szolgáltatás lényeges jellemzője, a tájékoztatás így alkalmas lehetett a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

Az eljárás alá vont tevékenysége

A Vodafone Magyarország Rt. (továbbiakban Vodafone 1062 Budapest, Váci út 1-3.) mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújt. A mobil rádió-távközlési szolgáltatás olyan szolgáltatást jelent, amelynek során e szolgáltatás nagy térben mozgó bármely előfizetője - rádió-távközlő hálózat hálózati végpontján csatlakoztatott - nem helyhez kötött berendezésről indított hívással kommunikálhat egy másik hálózati végponttal, amelynek elérése jogszabályban meghatározott választási eljárás útján lehetséges. A mobil rádiótelefon szolgáltatás olyan mobil rádió-távközlési szolgáltatás, amely alapvetően beszédátvitelre szolgál.

A vizsgált magatartás és piaci környezete

A mobiltelefon szolgáltatás - az előfizető szempontjából - lényegesnek tekinthető tulajdonsága az ún. "lefedettség", amely arra ad támpontot, hogy az előfizető az ország mely területén tudja nagy biztonsággal igénybe venni a szolgáltatást. A szolgáltatás igénybevétele azt jelenti, hogy az előfizető hívást tud fogadni, hívást tud indítani, és a létrejött kapcsolat nagy valószínűséggel fenn is fog maradni.

A lefedettségi adat területi, ill. lakossági lehet. A területi azt jelenti, hogy egy (meg)adott, vagy annál magasabb jelszinttel az ország területének hány %-át fedi le a szolgáltató. A jelszint szokásos mérésére negatív szám adódik, így minél kisebb annak abszolut értéke, annál magasabb a jelszint. Tehát a -94 dBm magasabb jelszint, mint a -108 dBm. A dBm az elektromos teljesítmény rádiótechnikában használt egyik mértékegysége. A lakossági lefedettség azt mutatja, hogy egy adott, vagy annál magasabb jelszinttel lefedett területen a lakosság hány %-a él.

A lefedettségi adatokat szabad téri (kültéri), illetve beltéri helyekre is meg lehet adni. A szabad téri lefedettség megállapításához a megadott (-94 dBm) térerősség mellett a terepviszonyokat, a beépítettséget, a növényzetet és még egyéb területi/felületi/légköri adatot is figyelembe kell venni, amit a Vodafone-nál egy számítógépes program megfelelően "átlagol", és így adható meg a lefedettség pontos térképe. A térkép részletessége ellenére lehetnek olyan pontok, ahol a megadottnál éppen alacsonyabb a jelszint, hiszen még egy kitűnő ellátottságú területen is lehetnek olyan pontok, ahol valamely - előre nem látható, helyi - árnyékoló hatás miatt a szolgáltatás nem vehető igénybe.

A beltéri lefedettség megadása hasonló módon készül, csak magasabb jelszint (-80 dBm) mellett végzik a számítást. Ez gyakorlatilag azt jelenti, ahhoz, hogy egy átlagos rádióhullám-csillapítású (pl. tégla) épület belsejében is elfogadható legyen a szolgáltatás minősége, nagyobb kültéri teljesítmény szükséges (mert a szabad térben az alacsonyabb teljesítményérték mellett is jobb a térerősség). E tekintetben sokkal nagyobb az igénybevétel lehetőségének bizonytalansága, mint a szabad térben, hiszen még épületen belül is eltérő lehet a szolgáltatás használhatósága. Ezeket az eltéréseket egyetlen szolgáltató sem tudja a saját oldaláról kiküszöbölni, legfeljebb az épület/be/re helyezett külső antennával javíthat az előfizetői oldalon.

Előzőekből következik, hogy belső térben jó minőségű szolgáltatás (megfelelőnek érzékelhető térerősség) nyújtásához nagyobb teljesítmény szükséges, ill. ugyanolyan teljesítményszint mellett a kisebb területen lehet a szolgáltatást igénybe venni. Ezért értelemszerűen a magas lefedettségi %-értékek a szabad térre értendők.

Mindezek alapján összesen négy lefedettségi adatról lehet beszélni:
kültéri (-94 dBm) lakossági beltéri (-80 dBm) lakossági
kültéri (-94 dBm) területi beltéri (-80 dBm) területi

A lefedettség mértékéről a koncessziós szerződése szerint a Vodafone-nak - a többi szolgáltatóhoz hasonlóan - negyedévente kell jelentést tennie a Hírközlési Területi Hivatal számára. A hírközlési hatóság a lefedettségi adatot a szolgáltatóktól saját önértékelésük alapján kapja, amit időnként egy-egy területre vonatkozóan ellenőriz. Az országos statisztikai adatgyűjtés keretén belül a lefedettségi adatokat rendkívül alacsony, -108 dBm szinten kell megadni, amely szinten a Vodafone területi lefedettsége csaknem 100 %-os. A hírközlési hatóság is ezeket az adatokat veszi figyelembe a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításához. (Ez a jelszint azonban olyan alacsony, hogy a jelenleg gyártott (1-2 W rádiófrekvenciás teljesítményű) mobiltelefon-készülékek e jelszintet éppen csak érzékelik.)

A Vodafone koncessziós szerződése (Vj-115/2003/5 irat) meghatározza a szolgáltató számára, hogy egy bizonyos időpontig milyen %-os értékben fedje le a szolgáltatással lakosságot. A Vodafone koncessziós szerződése előírja, hogy az "integrált GSM900/DCS1800 szolgáltatással való lakossági lefedettség mértéke 2004. június 30-án haladja meg Magyarország lakosságának 80 %-át". "A szolgáltató az adatszolgáltatást 1:1,5 millió méretarányú Magyarország-térképen adja meg, amelyen a GSM mobil rádiótelefon szolgáltatás ellátottságát -76, -81, -92 és -108 dBm térerősség szintű kontúrok berajzolásával ábrázolja."

Eljárás alá vont nyilatkozata

Eljárás alá vont vállalkozás a nyilatkozatában elsődlegesen pontosítja a GVH versenyfelügyeleti eljárást megindító határozatát, nevezetesen: a Vodafone a "97 %-os lakosságra vetített lefedettség" kifejezést használta (szemben a határozatban szereplő 97 %-os lefedettség szöveggel). Becsatolta a vizsgált időszakban közzétett reklámanyagait.

Jogi álláspontjaként állítja, hogy a reklámokban szerepeltetett "97 %-os lakosságra vetített lefedettség" megalapozott, tisztességes kijelentés, amely az áru (szolgáltatás) lényeges tulajdonságáról valós tényt állít, így a fogyasztók megtévesztésére nem alkalmas.

II.

Jogi értékelés

A Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő, a vevő, a felhasználó. A (2) bekezdés értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha

  • a)

    az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;

  • b)

    elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;

  • c)

    az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;

  • d)

    különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

A vizsgálat során feltárt tények alapján állítható, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a lefedettségre vonatkozó adatokat mind a hírközlési hatóság, mind a statisztikai felmérés, mind a fogyasztók számára az előírt módon adja meg, ami a kültéri lefedettség. (Csak a koncessziós szerződés ír elő beltéri lefedettségi értéket, aminek teljesülését a hatóság kísér figyelemmel.)

A vállalkozás az előfizetők, fogyasztók tájékoztatására - a koncessziós szerződésben és az ÁSzF-ben előírt módon - rendelkezésre bocsátja (szórólapon és az interneten) a lefedettségi adatokat mutató térképet (amelyen feltünteti kül- és beltéri lefedettséget egyaránt). Sőt, egyéni érdeklődésre a számítógépes szimulációs program segítségével az ország településeire, az interneten csak a megyeszékhelyekre vonatkozóan a rendkívül pontosan megjelölt helyre (utca, házszám) is ad várható lefedettséget.

Fontos megjegyezni, hogy az országos lakossági és a területi lefedettség értéke között alig 1-2 % a különbség, míg a kül-, ill. beltéri lefedettség között ~20 %. A kültéri lefedettség a 100 %-ot is elérheti, de a beltérben ilyen arányú lefedettség nem biztosítható.

A Vodafone - fenti térképen kívül - a tájékoztatást a szakmában szokásos módon a kültéri lefedettségre adja. Az épületek belső terében érzékelhető teljesítmény értéke ugyanis sokkal kevésbé függ a szolgáltatótól, mint a külső térben. Ez az adat jelenik meg - a többi szolgáltató adataival együtt - a HÍF által minden évben kiadott Hírközlés-statisztikai Évkönyvben is.

Fentiekre figyelemmel megállapítható, hogy a Tpvt. 8. §-a alapján a Vodafone reklámjaiban a logoként alkalmazott "Lakosságra vetített lefedettség 97 %" szöveg feltüntetése nem alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására egyrészt, mert valós adat, másrészt, mert állításának módja nem minősíthető megtévesztésére alkalmasnak.

A Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, ill. a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A szolgáltató által közölt "97 %-os" adat a szakmában szokásosan csak egyféleképpen, mégpedig kültéri lefedettségként értelmezhető, mert ilyen magas érték csak kültéri lefedettségre vonatkozhat, és a beltéri lefedettségre vonatkozó adatot - tekintettel annak nagyobb bizonytalanságára - a szolgáltatók csak a hatóság számára közölnek. A HÍF mint hírközlési hatóság a kiadványaiban, belső anyagaiban is - anélkül hogy megjelölné, azok kültéri adatok - csak a kültéri lefedettségi adatokat publikálja.

A vizsgálat által feltárt tények alapján a Versenytanács a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetéséről döntött, mivel a Vodafone tényközlése valós volt és szakmában szokásos értelme szerint nem volt alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2003. október 6.