Gazdasági Versenyhivatal

Vj-68/2003/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Procter & Gamble Magyarország Kkt. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztó döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az Arielt, mint a legjobb folteltávolító hatású általános mosóport megjelenítő 2003. évi reklámok a fogyasztók megtévesztésére alkalmasak.

E magatartás folytatását a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül megtiltja.

Vele szemben 3.000.000.- (azaz Hárommillió) Ft bírságot szab ki, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

I.

Tényállás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. § (1) bekezdése nyomán készült vizsgálati jelentés alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az árupiac és az eljárás alá vont vállalkozás

Az általános vagy univerzális mosószerek gyengén vagy közepesen lúgos kémhatásúak, általában fehér vagy jó színtartósságú, cellulózalapú, szintetikus és kevertszálas textíliák előmosására és mosására alkalmasak. Az általános gépi mosószerek alapvető feladata a szokásos szennyeződések maradéktalan eltávolítása. Speciális szennyeződés, anyag mosásához célszerű specifikus rendeltetésű mosószert használni.

A mosószerek komplex, bonyolult kémiai rendszerek, nemegyszer sokféle összetevőt is tartalmazhatnak. Legfontosabbak a mosóaktív vagy felületaktív anyagok, a komplexképzők, a vízlágyítók, a kémiai fehérítők, az enzimek, a habzáscsökkentők, a ruhanemű elszürkülését gátló anyagok, a mosógép védelmére szolgáló korróziógátlók, színezékek, töltőanyagok. Az összetevők mindegyike fontos és speciális funkciót tölt be a mosószerben.

A mosószer alapvető tulajdonsága a mosóhatás. A primer (elsődleges) mosóhatás azt jelenti, hogy csupán egyszeri mosás után történik a mosóhatás értékének megállapítása. A nagy szóda- és szappantartalmú mosóporok általában jó eredményt mutatnak, ami szemmel látható.

A nem jól épített mosószereknél (pl. a magas karbonát és szappantartalmú készítményeknél), ha nincs megfelelő komplexképzés, a víz keménységét okozó, kálcium és magnézium ionokkal oldhatatlan sók (mészszappanok) keletkeznek.
Ezek okozzák a ruhanemű szürkülését, keményedését, tönkremenetelét, ami viszont csak a későbbi rendszeres mosás során mutatkozik. Ezen tulajdonságok kimutatására alkalmas a szekunder (másodlagos) mosóhatásvizsgálat, amelyhez termékenként 25 mosás szükséges, és a 25 mosás utáni szövet állapotából lehet következtetni a mosószer szálkárosító hatására. A szekunder mosóhatás vizsgálata ritkább.

A mosószerek por, tabletta, krém, illetve folyékony formában kerülnek forgalmazásra, jellemzően a mosóporok forgalma a legnagyobb (80% körüli Magyarországon).
Mivel napjainkban a fogyasztók egyre többet és tudatosabban költenek mosószerekre, a mosószergyártók közötti verseny fokozódó. A verseny részeként a gyártók egyre nagyobb összegeket fordítanak a mosószerekkel összefüggő kutatásokra és technológiai fejlesztésekre, amelyek eredményeit reklámozás során is közlik.

A magyar mosószerpiac közel 90%-a négy vállalkozás kezében van, melyek közül egyik az 1991-ben alapított, a nemzetközi Procter & Gamble vállalatcsoporthoz tartozó eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Procter & Gamble), amely egyebek között az Ariel, a Tix és a Bonux mosószereket forgalmazza.

A Versenytanács 2003. május 22-én kelt Vj-4/2003/45. számú, jelenleg bírósági felülvizsgálat alatt álló határozatával vele szemben 5.000.000.- Ft bírságot szabott ki a Head and Shoulders sampontermékének fogyasztómegtévesztésre alkalmas népszerűsítése miatt.

A főbb versenytársak és mosószertermékeik a következők:

Társaság	Részesedés	Termékek elnevezése
Procter & Gamble	30 % felett	Ariel, Tide (Tix), Bonux
Henkel Magyarország Kft.	30 % felett	Persil, Tomi
Reckitt-Benckiser Kft.		Dosia
Unilever Magyarország Kft.		Biopon

A mosószereket a mosóhatásban megnyilvánuló minőség és az ár függvényében - a piaci igényeket is figyelembe véve - három szakmai kategóriába lehet osztani:

Kategória	Jellemzők	Termék
Első osztályú termékek	Kiváló minőség és teljesítmény, magasabb ár	Ariel, Persil Power Pearls
Középár kategória	Jó teljesítmény, közepes ár	Tix
Gazdaságos kategória	Átlagos teljesítmény, alacsony ár	Bonux

A hazai mosószerpiacon a második legmagasabb piaci részesedése az Ariel termékcsoportnak van. A Procter & Gamble az Ariel márkanév (védjegy) alatt az alábbi termékeket forgalmazza:

• -

  Ariel Automat mosópor

• -

  Ariel Automat Mountain Spring mosópor

• -

  Ariel Color mosópor színes anyagokra

• -

  Ariel Hydractive folyékony mosószer

• -

  Ariel Hydractive Color folyékony mosószer színes anyagokra

A versenyfelügyeleti eljárás tárgyát képező reklámok a következők szerint kerültek sugárzásra egyes televízió (RTL, TV2, MTV, Viasat) csatornákon:

A sugárzás ideje és száma	A reklámfilm hossza	A reklám szövege
2003. márciusában 73-szor áprilisban 44 alkalommal	1 perc 20 másodperc	"Van jobb mosópor annál, mint amilyet jelenleg használok? Igen! Az új Ariel bizonyítottan jobb! Az SGS, egy független svájci kutatóintézet a vezető mosóporok összehasonlítása alapján igazolta, hogy a tipikus makacs foltok eltávolításában a legjobb az új Ariel. Legtisztább csak egy van. Ariel. Egyszerűen patyolattiszta."
2003 áprilisában 96 alkalommal	2 perc 35 másodperc	"Ciao, amici. Ez még mindig a legjobb hely a városban. Apám olasz volt, ő hagyta rám a legjobb pizza receptjét. De ez még nem lett volna elég, hogy a semmiből a legjobb pizzériát építsem fel. Ha étteremről van szó, a tökéletes tisztaság is döntő. Ebben biztosra kell menni minden nap. Márpedig a nehéz foltokat azok tudják kivenni a leginkább, akik ismerik a legjobbat, az új Arielt. Alapos laboratóriumi teszt igazolta, hogy a tipikus makacs foltok eltávolításában a legjobb az új Ariel. Apám mindig mondta: ha megkaphatod a legjobbat, ne érd be a másodikkal. Ariel. Egyszerűen patyolattiszta."

A fenti első reklámfilmben egy háziasszony válogat a mosószerek között, aki dönteni próbál, majd feltűnik az Ariel termék képe, illetve a vizsgálatot végző svájci intézetben folyó munka. Feliratozás jelzi, hogy a reklámállítás 29 mindennapi makacs folton végzett teszten alapul. Összehasonlítják az Arielt egy "másik mosóporral", "az SGS igazolásával" feliratozás mellett, majd újra megjelenik az Ariel mosópor képe.

A másik reklámfilmben pizzériát mutatnak be, majd megjelenik egy szennyezett abrosz és az új Ariel Automat képe. A laboratóriumi teszt említésekor a "29 mindennapi makacs folton végzett teszt" felirat, majd az összehasonlítás eredménye látszik. Végül a tiszta abroszokat széthordja a pincér és megjelenik az "Ariel. Egyszerűen patyolattiszta." szlogen.

Az Ariel folteltávolításban való piacelsőségét ("legjobb", "legtisztább") szóróanyagokon (matricák, szórólapok, poszterek) hirdették.

A szakértői álláspont

A svájci központú Societé Generale de Surveillance a legerősebb versenytársi termékeknek tartott mosószerekkel (Persil Power Pearls, Omo Matik, TixTide) vetette össze az Ariel Automat folteltávolító hatását.
A Persil Henkel termék, az Omo ma már nincs a piacon, a TixTide Procter termék.

A laboratóriumi vizsgálat során öt foltcsoport (zsíros, ételzsíros, fehéríthető, enzimatikus, szemcsés szennyeződések) egyenlő eloszlása alapján 29 féleképpen szennyezett - azonosító kóddal ellátott - szalagcsíkokat és ruházatot mostak ki négy mosógéppel, egyenlő mosószer adagolás, hőmérséklet és vízkeménység mellett, nyolcszor ismételve. A visszamaradt foltokat a szakértők párban (Ariel-Omo, Ariel-Persil, Ariel-TixTide) hasonlították össze, az eredmények alapján átlagot és különbségeket számoltak 95%-os szignifikancia szint mellett. A kódok feloldása után megállapították, hogy az Ariel a 29 szennyeződésből 15 esetben szignifikánsan jobban távolította el a foltokat, mint a Persil.

A Vj-52/2003. számú hivatali eljárás

A Gazdasági Versenyhivatal Vj-52/2003/17. számú határozatában marasztalta a Procter and Gamble versenytársát, a Henkel Magyarország Kft-t, mert Persil Power Perls elnevezésű mosószerének folteltávolító hatékonyságát fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartással reklámozta.
Az eljárás során a Henkel Magyarország Kft. becsatolta a termékek elemzésével, tesztelésével egyebek között a vegyipar területén foglalkozó WFK - Institut für Angewandte Forschung GmbH németországi székhelyű szervezetnek a Henkel KgaA által megrendelt vizsgálatok alapján született laboreredményeit. A vizsgálat során a szervezet összesen 40 féle szennyeződéssel szembeni hatékonyságot tesztelt; a mosás után a textília remisszióját, fényvisszaverő képességét mérték, amely a fehérség meghatározására szolgál.

40 0C-os mosási program esetén 11 szennyeződés típusból a Persil 6 esetben minősült hatékonyabbnak, mint az Ariel (a különbség mértéke 2 esetben csekély volt, 4 esetben fellelhető), míg az Ariel 5 szennyeződés esetében volt hatékonyabb (2 esetben a különbség fellelhető, 3 esetben csekély volt).

60 0C-os mosási program esetén 17 szennyeződés típusból a Persil 10 esetben minősült hatékonyabbnak (a különbség 4 esetben csekély, míg 6 esetben határozott volt), az Ariel 7 szennyeződés kapcsán minősült hatékonyabbnak (4 esetben a különbség fellelhető, 3 esetben csekély volt).
A marasztalás egyik oka az volt, hogy a vizsgálati anyag csak a Persil és az Ariel összehasonlítására szorítkozott, s figyelmen kívül hagyta a többi piaci terméket, továbbá egyes szennyeződések esetén az Ariel hatékonyabbnak bizonyult, mint a Persil.
A Vj-52/2003. számú eljárásban nem került annak megállapítására sor, hogy a WFK vizsgálata szakszerűtlen, szubjektív vagy elbírálásra alkalmatlan volt.

A különféle háztartási szerek összehasonlító vizsgálatára általánosan elfogadott módszer nincs.

II.

Az eljárás megindítása és a vizsgálati jelentés megállapításai

A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított eljárást, figyelemmel a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére, a Tpvt. 70. § (1) bekezdés alapján a Procter & Gamble ellen, hogy tudomására jutottak az Ariel Automat és az Ariel Automat Mountain Spring mosóporok reklámfilmjeiben 2003 márciusában és áprilisában elhangzott állítások, amelyek sérthetik a Tpvt. 8. §-át, mert a folteltávolításra alapított elsődlegességi állítások a fogyasztók tisztességtelen befolyásolására lehetnek alkalmasak.

Az eljárásnak nem tárgya a kétféle tv-reklám 2003. áprilisában módosított változata.

A hivatali vizsgálat szerint a laboratóriumi tesztek igazolták, hogy az Ariel általános folteltávolító hatásánál nincs jobb. Ugyan az SGS eredményeitől kissé eltérően, a Henkel által egy düsseldorfi teszt-céggel (WfK) végeztetett vizsgálat szorosabb minőségi versenyt mutat a két termék között, a Procter & Gamble valószínűsítette, hogy az ő terméke a legjobb. Az SGS laboratóriumi mosási tesztje a vizsgálat megállapítása szerint jobban közelítette a háztartási mosás körülményeit - nem vonva kétségbe mindkét vizsgálati módszer objektivitását -, mert egyrészt a tesztmosásoknál viselt ruházatot is használtak, másrészt mindennapi eredetű, valódi foltokat teszteltek.
Mindezek alapján a vizsgálat az eljárás megszüntetését indítványozta, tekintettel arra, hogy a Procter & Gamble valószínűsíthetően nem állított valótlant.

III.

Az eljárás alá vont álláspontja

A Procter & Gamble jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Nyilatkozata szerint az Ariel mosópor az általános folteltávolításban évek óta kiemelkedő teljesítményt nyújt. Ennek igazolására, illetve szakmai hitelesítésére bízta meg az SGS (Societé Generale de Surveillance) svájci teszt-céget. A tesztben az Ariel általános, jellegzetes szennyeződésekre vonatkozó folteltávolító hatására koncentráltak. Nem kívánta meghatározni azokat a szennyeződésfajtákat, amelyekben az Ariel jobb a többi terméknél, mert minden első osztályú mosóporra igaz, hogy kivételesen jó lehet valamely szennyeződésfajta ellen. Az általános folteltávolító mosószerhatás tág fogalom, amelyen belül szűkebb kategória a tipikus makacsfolt, amelyet a reklámokban szerepeltettek. Nyilvánvaló, hogyha a makacs, nehezen eltávolítható foltokat jól eltávolítja egy mosószer, akkor hatékonynak kell lennie a kisebb, enyhébb foltokkal szemben is.

A Procter & Gamble előadta, hogy a reklámfilmek módosítására azért került sor, hogy a termék felülmúlhatatlanságát, kiemelkedő minőségét kevésbé versengő módon közöljék. Hasonló okból hagyott fel a szóróanyagok terjesztésével.

IV.

Jogi háttér

A Tpvt. 8. § (1) bekezdése tiltja a fogyasztók megtévesztését a gazdasági versenyben. A (2) bekezdés a) pontja szerint megtévesztésnek minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A gazdasági reklámtevékenységről szóló módosított 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 2.§-ának n) pontja szerint megtévesztő minden olyan reklám, amely bármilyen módon - beleértve a megjelenítést is - megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti.

A Grtv. 7.§-ának (1) bekezdése tiltja megtévesztő reklám közzétételét. A (2) bekezdés alapján a reklám megtévesztő jellegének megállapításakor figyelembe kell venni különösen a reklámban foglalt azokat a tájékoztatásokat, amelyek a) az áru általános jellemzőire, b) az áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint a vásárlás egyéb szerződéses feltételeire, c) a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzőire, illetve az őt megillető jogokra, vagyonára, minősítésére, elnyert díjaira vonatkoznak. A (3) bekezdés kimondja, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerint az áru általános jellemzőjére vonatkozó tájékoztatásnak minősül különösen az áru származási helyével, eredetével, előállításához felhasznált összetevőkkel, biztonságosságával, egészségre gyakorolt hatásával, műszaki jellemzőivel, környezet- vagy természetkímélő jellegével, energiafelhasználásának ismérveivel kapcsolatos, továbbá a beszerezhetőségére, előállításának időpontjára, mennyiségére, adott célra való alkalmasságára, a használatától várható eredményre, ellenőrzöttségére, tesztelésére, valamint az igénybevételéhez, szállításához, használatához, fenntartásához szükséges bármely ismeretre vonatkozó tájékoztatás.

A Grtv. 7/A.§-ának (1) bekezdése értelmében összehasonlító reklám akkor tehető közzé, ha megfelel a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételeknek. A (2) bekezdés szerint az összehasonlító reklám a) nem lehet megtévesztő, b) nem sértheti más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét, c) nem vezethet összetévesztésre a reklámozó és más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között, d) nem vezethet más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre, e) nem sértheti más vállalkozás áruja, illetve annak a Tpvt. 6.§-ában rögzített jellemzői utánzásának tilalmát. A (3) bekezdés rögzíti, hogy az összehasonlító reklám a) kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze, b) tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát, c) amennyiben tartalmazza az áruk árainak összehasonlítását, köteles azt tárgyilagosan bemutatni, d) eredet-megjelöléssel rendelkező áruknál kizárólag azonos eredet-megjelölésű árukra vonatkozhat.

A Grtv. 15.§ (2) bekezdés szerint a Grtv. 7.§-ában, valamint 7/A.§-ában foglaltakba ütköző reklám esetén a Tpvt.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el azzal, hogy a 7/A.§ (2) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak megállapítása a bíróság, a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak megállapítása a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. Az összehasonlító reklámmal szemben támasztott, a 7/A.§ (3) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelés megállapítására a Gazdasági Versenyhivatal jogosult, továbbá a bíróság is, ha e kérdés elbírálásának szükségessége az egyébként a hatáskörébe tartozó ügyben merül fel.

V.

A Versenytanács döntése

Nem vitathatóan a vállalkozásokat megilleti az a jog, hogy termékeik tulajdonságairól, ezen belül a versenyjogi jelentőségű lényeges tulajdonságokról (Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pont) piaci léptékben tájékoztassák a fogyasztókat. Az adott esetben ennek minősül az Ariel folteltávolító hatásáról, mint lényeges tulajdonságról szóló tájékoztatás.
A tájékoztatás a fogyasztók áruválasztásának befolyásoló eszköze, tipikus megnyilvánulási formája a reklám, amely reklám- és versenyjogellenessé válik, ha tisztességtelensége megállapítható akár fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartás, akár az áru megítélését nehezítő üzleti módszer alkalmazása miatt, mert a vásárlói kedvet tisztességtelenül kelti fel, s így a versenytársak jogszerűtlen hátrányára bekövetkezhet a fogyasztók elfordulása a versenytárs áruktól, ami végső soron kedvezőtlenül befolyásolja magát a versenyt is.

Egyezően a Procter and Gamble álláspontjával, a Versenytanács szerint is - a Tpvt. 9. §-ban foglalt értelmezési szabály szem előtt tartásával - a kifogásolt reklámokat képi és szöveges egységben a fogyasztók úgy értelmezhetik, hogy a piacon kapható általános mosószerek közül az Ariel a legjobb a tipikus makacs foltok eltávolításában, sőt egyáltalán a folteltávolításban. Azt sugallják a fogyasztóknak, hogy az Ariel általános folteltávolító hatása mosási hőmérséklettől, módtól, textíliától, szennyeződéstől függetlenül, az összes folt esetében jobb, mint az összes többi mosóporé.

Az eljárásban kifogásolt reklámok piacelsőségi reklámok, nem minősülnek összehasonlító reklámnak (Grtv. 7/A. §), mert a reklámállításokból versenytársi termék nem azonosítható.
Az ügy érdemi megítélése szempontjából az összehasonlító reklám megállapíthatósága hiányának annyi a következménye, hogy az állítások bizonyítási szükségessége nemcsak konkrét, a reklámokból azonosítható áruk tekintetében merül fel, hanem az általános mosószerek piacán lévő összes áruval szemben.
Ennek bizonyítása a Procter and Gamble-t terhelte az állítás okán, de a Grtv. 17. § idevonatkozó rendelkezéséből adódóan is.
A Versenytanácsnak nem kellett érdemben állástfoglalni, hogy Procter and Gamble elegendő számú piaci versenyző terméket vont-e be a vizsgálatba vagy a kifogásolt következtetések levonására a termékvizsgálatok elégtelenek voltak, mert magából a vizsgálatból származó eredmények reklámbeli megjelenítéséből megállapítható volt, hogy a Procter and Gamble egyértelműen nem tudta igazolni az Ariel mosópor legjobb folteltávolító voltát, s ebből következő piacelsőségét.
A választott szakértői intézmény - a Versenytanács által is objektívnek elfogadott - vizsgálata szerint sem mondható ki egyértelműen, hogy az Ariel az abszolút legjobb folteltávolító hatású mosópor, még a vizsgált 29 tipikus (gyakori) makacs folt vonatkozásában sem, bár többségben vannak az olyan foltok (23), amelyeket más terméknél jobban eltávolít, azonban vannak olyan foltok is, amelyeket hasonlóképpen (2) vagy kevésbé (4) távolít el.
Az SGS e megállapításaira ráerősített a Vj-52/2003. számú eljárásból ismert vizsgálati eredmény , amelynek megállapításai szerint egyes foltok esetében a Persil, míg másoknál az Ariel folteltávolítása volt a jobb.
Ezen eredmények alapján legalább egy versenytársi termékkel, a Persillel szemben nem állapítható meg az Ariel abszolút értelemben vett piaci elsőbbsége, hiszen ismert olyan további, ugyancsak objektív vizsgálaton alapuló eredmény, amely egyes foltokkal szemben a Persil elsőbbségét állapította meg az Ariel ellenében. A következetes értékelés azt kívánja meg, hogy a Versenytanács ne hagyja figyelmen kívül a Vj-52/2003. számú eljárásban a Henkel eljárás alá vont vállalkozás hátrányára szolgáló ezen bizonyítékot, amely viszont a jelen eljárásban a Procter and Gamble hátrányára szolgál, mert a Persilre tartalmaz kedvező megállapításokat az Ariel ellenében.

A piacelsőséget kifejező felsőfokú jelző a jelen esetben - éppen azért, mert sok, különféle, egymástól elhatárolt folt eltávolítása került a reklámozás középpontjába, csak akkor használható versenyjogszerűen, ha nemcsak a foltok többségére gyakorolt hatás miatt fejezi ki legkiválóbb minőséget, hanem az Ariel abszolút elsősége megállapítható, azaz minden foltot a többi általános mosószernél jobban távolít el.
Az eljárásban kifogásolt állításokat a Procter and Gamble a szakértői vizsgálattal érintett foltok többségére ugyan igazolta, de nem az összesre, ami pedig szükséges lett volna, hiszen azt állította, hogy az Ariel a tipikus makacs foltokat a legjobban eltávolító általános mosószer a piacon és nem azt, hogy a tipikus makacs foltok egy részét (többségét távolítja el) más termékeknél jobban. Ezért a Versenytanács a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző magatartás elkövetését, mint valótlan tény állítását megállapította (Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pont), s egyúttal a kifogásolt magatartás folytatását is megtiltotta (Tpvt. 77. § (1) bekezdés f) pont).

A bírság összegszerűsége körében (Tpvt. 78. §) súlyosító körülményként értékelte a rövid, de intenzív reklámozási időszakot, ennek üzleti titkot képező reklámköltségét, a jelentős piaci részesedésű Procter and Gamble visszaeső voltát.

Enyhítő körülményként vette figyelembe a termék tapasztalati jellegéből adódó csekély piaci jelentőséget, azt a tényt, hogy a vizsgált foltok többségére az állítások elfogadhatóak voltak, valamint a Procter and Gamble a vitatott reklámok átdolgozására törekedett.

A Procter and Gamble számára a Tpvt. szerinti jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja.

Budapest, 2003. szeptember 3.