Gazdasági Versenyhivatal

Vj-125/2003/8

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett az INA Industrija Nafta d.a. - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. az INA Industrija Nafta d.a. felett - az azt jelenleg egyedül irányító Horvát Köztársasággal közösen - irányítást szerezzen.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1)

  A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (a továbbiakban: MOL Rt.) 2003. július 17-én Részvény Adásvételi Szerződést kötött a Horvát Köztársasággal (mint eladóval) az INA Industrija Nafta d.a. (a továbbiakban: INA) alaptőkéje 25 százalékát plusz egy részvényt kitevő részvénycsomagjának megvásárlására.

• 2)

  A felek között egyidejűleg Részvényesi Megállapodás is létrejött, mely - egyebek mellett - az alábbiakat tartalmazza.

• • 1.

    Az INA-t irányító Felügyelő Bizottság és Igazgatóság egyaránt legfeljebb hét tagú, melyek közül két-két tagot az a részvényes választja, aki 25 százaléknál több, de ötven százaléknál kevesebb szavazati joggal rendelkezik. Ennek keretében az Igazgatóságon belül a pénzügyi igazgatót a MOL Rt. jelölheti.

• • 2.

    Az ún. fenntartott ügyekben (melybe egyebek mellett beletartozik az INA üzleti tervének és éves mérlegének jóváhagyása, illetve módosítása) az Igazgatóság döntéséhez a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges. Ezekben az ügyekben a Felügyelő Bizottság döntéséhez legalább hat tag, illetve ha a létszám hétnél kevesebb, akkor a teljes létszámnál eggyel kevesebb tag jóváhagyó szavazata szükséges.

• 3)

  Szintén 2003. július 17-én a MOL Rt. és az INA között Együttműködési Megállapodás jött létre. Az Együttműködési Megállapodásban, illetve 2) pont szerinti Részvényesi Megállapodásban a MOL Rt. vállalta, hogy:

• • -

    a Horvát Köztársaság területén (a kiskereskedelem kivételével) üzleti tevékenységet kizárólag az INA-n keresztül folytat; továbbá

• • -

    Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Koszovó, Albánia és Szerbia területére elsősorban az INA-n keresztül terjeszti ki üzleti tevékenységét.

• 4)

  Az 1-3) pont szerinti tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - a kérelmező MOL Rt. 2003. augusztus 19-én kelt kérelmében a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

• 5)

  A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmező 2003. szeptember 19-én teljesítette.

II.

Az összefonódás résztvevői

• 6)

  Az INA és az általa irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: INA csoport) meghatározó tevékenysége a kőolaj és földgáz kutatása, kitermelése, továbbá kőolaj- és földgáz származékok gyártása, valamint nagy- és kiskereskedelme.

• 7)

  A INA-csoport tagjai a Magyar Köztársaság területén 2002. évben nem értek el nettó árbevételt.

• 8)

  A MOL Rt. és az általa közvetlenül vagy (más vállalkozáson keresztül) közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: MOL-csoport) 2002. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 1303 milliárd forint volt.

• 9)

  A MOL-csoport meghatározó tevékenysége az alábbi területekre terjed ki:

• • -

    kőolaj, földgáz és gáztermékek kutatása és termelése;

• • -

    kőolaj-feldolgozás, -szállítás és -tárolás;

• • -

    kőolajtermékek szállítása, tárolása, nagy- és kiskereskedelme;

• • -

    földgáz és egyéb gáztermékek importja, szállítása, tárolása és nagykereskedelme, továbbá

• • -

    olefinek (etilén, propilén) és poliolefinek (polietilén és polipropilén) gyártása és értékesítése.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

• 10)

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b.) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez egy további vállalkozás felett. Az irányítási jog alapulhat:

• • -

    többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeken, részvényeken (Tpvt. 23. § (2) bekezdés a. pont);

• • -

    a vezető tisztségviselők többségének kijelölési jogán (Tpvt. 23. § (2) bekezdés b. pont); vagy

• • -

    szerződésen (Tpvt. 23. § (2) bekezdés c. pont).

Az összefonódás jellege

• 11)

  A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint közös az irányítás, ha a vállalkozások a Tpvt. 23. § (2) bekezdés szerinti jogosítványaikat közösen gyakorolják (Elvi állásfoglalások 24., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám).

• 12)

  A közös irányítás lényegi eleme tehát, hogy a közösen irányító tulajdonosoknak az irányított vállalkozás piaci magatartását (üzletpolitikáját) meghatározó minden lényeges kérdésben egyezségre kell jutniuk egymással.

• 13)

  Az eddigi versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatai alapján a közös irányítás alapulhat: a közös irányítók objektív helyzetén vagy a köztük létrejött megállapodáson.

• • 1.

    Az objektív helyzeten alapuló közös irányítás tipikus esete, ha két tulajdonos

• • • -

      egyaránt 50-50 százalékos szavazati joggal rendelkezik, és a vállalkozás döntési fórumainak működési rendje az egyenlőséget nem bontja meg (Elvi állásfoglalások 83., Versenyfelügyeleti Értesítő, 2000. évi 5. szám); vagy

• • • -

      a vezető tisztségviselők felét-felét jelölheti ki,

mely esetekben ugyanis a két tulajdonosnak minden körülmények között meg kell egyeznie egymással a vállalkozás irányítását érintő kérdésekben.

• • 2.

    Az előzőek szerinti objektív helyzet hiányában az a tény, hogy két (vagy akár több) vállalkozás együttesen rendelkezik egy további vállalkozásra nézve a Tpvt. 23. § (2) bekezdése szerinti jogosítványokkal önmagában még nem eredményez közös irányítást, az feltételezi a tulajdonosok arra vonatkozó megállapodását. Ilyen megállapodásnak minősülnek azok a vétójogok, amelyek - a tulajdonos pénzügyi érdekeinek védelmén túlmenően - a vállalkozás piaci magatartására (üzletpolitikájára) vagy annak valamely meghatározó elemére (elemeire) is kiterjednek, mert a vétójoggal rendelkező tulajdonossal történő megegyezés nélkül a vállalkozás irányítására vonatkozó döntések nem hozhatók meg.

• 14)

  Az adott esetben a MOL Rt-nek az INA Felügyelő Bizottságában jelenlévő két tagjának egyetértése (szavazata) nélkül az INA üzleti tervét, mérlegét elfogadó, módosító döntések nem jöhetnek létre (lásd 2.2. pont), ezért a MOL Rt. a Versenytanács álláspontja szerint az INA közös irányítóinak egyikévé válik a kérelmezett tranzakció révén, ezért az vállalkozások összefonódásának minősül.

A küszöbértékek számítása

• 15)

  Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerint az összefonódáshoz akkor kell engedélyt kérni, ha az érintett vállalkozások (Tpvt. 26. § szerint: a MOL és az INA-csoport tagjai) előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és

• • a.)

    az irányítás alá kerülő vállalkozás - a vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkkel (Tpvt. 26. § (3) bekezdés) együttes - előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy

• • b.)

    az irányítás alá kerülő vállalkozásoknak az a) pont szerint számított nettó árbevételével együtt az irányítást megszerző vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg.

• 16)

  A Tpvt. 27. § (1) bekezdése szerint a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az érintett vállalkozások egymás közötti forgalmát, a (2) bekezdés értelmében külföldön honos vállalkozások nettó árbevételének számítása során a Magyar Köztársaság területén elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.

• 17)

  Az összefonódással érintett vállalkozások közül a MOL-csoport tagjainak 16) pont szerint számított együttes 2002. évi nettó árbevétele önmagában meghaladta a tízmilliárd forintot.

• 18)

  Az irányítás alá kerülő vállalkozáscsoport (INA) 2002. évben nem ért el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén, így a Tpvt. 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ötszázmillió forintos küszöbérték értelemszerűen nem teljesül, ezért vizsgálni kell a Tpvt. 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételt is.

• 19)

  Az irányítást szerző MOL Rt. a kérelmezett összefonódást megelőző két éven belül (vagyis 2001. július 17-ét követően), 2002. november 23-án irányítást szerzett a szlovákiai Slovnaft a.s. felett, amely által irányított vállalkozáscsoport 2001. évben 22,8 milliárd forint nettó árbevételt ért el a Magyar Köztársaság területén.

• 20)

  Miután - a tízmilliárd forintos küszöbérték teljesülése mellett (lásd 18. pont) - a MOL-csoport a kérelmezett összefonódással együtt az azt megelőző két évben 500 millió forintot meghaladó (22,8 milliárd forint) összefonódást valósított meg, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az engedélyezés

• 21)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 22)

  A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az összefonódás horizontális-vertikális-portfolió- és konglomerátum hatásait vizsgálja (lásd: pl. Vj-13/2003.) Az adott esetben - figyelemmel arra, hogy a INA nincs jelen a magyar piacon - a Versenytanács a magyar piacot érintően nem azonosított káros versenyhatásokat. Megjegyzi a Versenytanács, hogy mindez nem jelenti, hogy az összefonódás hatása nem is érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, vagyis, hogy a Tpvt. 1. § alapján az összefonódásra nem is terjed ki a Tpvt. hatálya. A Versenytanács ugyanis az összefonódások versenyhatásainak értékelésekor jelentőséget tulajdonít a lehetséges versenynek is, ami a versenyt erősítő tényezőként - egyébként változatlan feltételek mellett - az összefonódás engedélyezése irányába mutat. Másoldalról viszont, ha az összefonódás következtében csökken a lehetséges verseny, akkor az ronthatja az összefonódás engedélyezésének esélyeit. A jelen esetben - figyelemmel Magyarország és Horvátország földrajzi közelségére, továbbá a MOL- és az INA-csoport nagymértékben azonos tevékenységi körére - az összefonódás mérsékli a lehetséges versenyt a magyar piacot érintően. Ennek mértékét azonban a Versenytanács - figyelembevéve azt is, hogy a Közép-Kelet Európai régióban nagyszámú további vállalkozás rendelkezik az INA-hoz hasonló lehetőségekkel a magyar piacra történő belépéshez - nem tekintette olyannak, ami alapot adhatna az összefonódás megtiltására.

• 23)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

• 24)

  Az összefonódáshoz adott engedély a Tpvt. 30. § (5) bekezdése alapján kiterjed a MOL Rt-nek az INA-val, Horvátország, illetve Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Koszovó, Albánia és Szerbia területén folytatandó versenyt korlátozó vállalásaira is (lásd 3. pont). Ezek a vállalások ugyanis - amellett, hogy a magyar piacot még a lehetséges versennyel összefüggésben sem érintik - a Versenytanács álláspontja szerint az összefonódás megvalósításához szükséges (kapcsolódó) versenykorlátozásoknak minősülnek. Indokolt igény ugyanis az egyedüli irányítását megosztó vállalkozás (tulajdonos) részéről, hogy az új (közös) irányító versenyével szemben - a közös irányítás fennmaradásáig - bizonyos mértékű védelmet élvezzen azokon a piacokon, amelyeken az összefonódást megelőzően is jelen volt.

• 25)

  A Versenytanács a 22) pontban foglaltakra is tekintettel a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

V.

Eljárási kérdések

• 26)

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

• 27)

  Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 28)

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. október 9.