Gazdasági Versenyhivatal

Vj-131/2003/22

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Rt. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy a fogyasztókat arról tájékoztatta, az áthidaló kölcsön kamata valamennyi általa megkötött, áthidaló kölcsön felvételére vonatkozó szerződés esetében változhat, miközben az áthidaló kölcsön kamatának 2002. május 1-jei és 2003. július 1-jei változása csak az újonnan megkötött szerződéseket érintette.

A Versenytanács a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás további folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltja.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 6.000.000 Ft (Hatmillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást a Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Rt. ellen, hogy észlelte, az eljárás alá vont, illetve annak jogelődje az áthidaló kölcsön kamatának változása kapcsán valószínűsíthetően megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseit.

I.

Az eljárás alá vont, a lakás-takarékpénztári szolgáltatások piaca

• 1.

  Az 1997. óta működő eljárás alá vont többségi tulajdonosa (jelenleg 51,2 %-os tulajdoni hányaddal) a Bausparkasse Swäbisch Hall AG. Az eljárás alá vont tulajdonosa továbbá a Wüstenrot Verwaltungs- und Dienstleistungen GmbH. (13,63 %), a Wüstenrot & Wüttenbergische AG (11,47 %), a Generali-Providencia Biztosító Rt. (14,88 %,), a HVB Bank Hungary Rt. (7,38 %) és a Magyarországi Volksbank Rt. (1,4 %). A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3.§-a (3) bekezdésének megfelelően az eljárás alá vont mint szakosított hitelintézet alaptevékenysége lakás-előtakarékossági szerződésen alapuló betétgyűjtés és hitelnyújtás.

• 2.

  A Fundamenta Lakás-takarékpénztár Rt. a Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Rt-vel és az OTP Lakás-takarékpénztár Rt-vel azonos évben lépett piacra. 1998-ban a piaci szereplők száma eggyel bővült, ez a vállalkozás azonban ügyfélállományát 2002. szeptemberében átadta a Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Rt-nek és elhagyta a piacot. 2003. júniusában a Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Rt. beolvadt a Fundamenta Lakás-takarékpénztár Rt-be (az ügyletet a Versenytanács a Vj-2003/69. számú ügyben hozott határozatával engedélyezte), így jelenleg a piacon két lakás-takarékpénztár, az eljárás alá vont és az OTP Lakás-takarékpénztár Rt. van jelen.
  
  A Fundamenta Lakás-takarékpénztár Rt. 2002. évi mérlegfőösszege 32 milliárd forint, a Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Rt. 2002. évi mérlegfőösszege 27,1 milliárd forint volt. Piaci részesedése jelenleg mintegy 60%.

• 3.

  A lakás-előtakarékossági szerződést megkötő lakás-előtakarékoskodó és az eljárás alá vont közötti jogviszonyt az Ltv. és a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet részletesen szabályozza.
  
  Az Ltv. 7.§-ának (1) bekezdése szerint a szerződés olyan betét- és hitelszerződés, amelyben a lakás-előtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy - a szerződés módozata szerint - a szerződéskötéskor egy összegben vagy a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben történő befizetésekkel meghatározott összeget a lakás-takarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a lakás-takarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése és a lakás-előtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett hitelképessége esetén az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerződésben meghatározott módon kiszámított összegű lakáscélú kölcsönt nyújt a lakás-előtakarékoskodó, illetve a cselekvőképes kedvezményezett kérésére. A (2) értelmében a szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól. A (3) bekezdés rögzíti, hogy a szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét, valamint a kezelési költség mértékét a szerződés időtartama alatt nem lehet módosítani. A (4) bekezdés szerint a szerződés alapján lakás-takarékpénztárnál elhelyezett betétből a lakás-előtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki.

• 4.

  A lakás-előtakarékosság állami támogatást élvez. Az Ltv. 21.§-ának (1) bekezdése szerint a devizabelföldi lakás-előtakarékoskodót, illetve kedvezményezettet - legfeljebb az első nyolc megtakarítási év során - a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-előtakarékoskodónak a lakás-takarékpénztárnál a szerződéskötéskor vagy később benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A 22.§ (1) bekezdés értelmében az állami támogatás éves mértéke jelenleg a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként hetvenkétezer forint. A támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket nem érinti. A 23.§ (1) bekezdése alapján az állami támogatás összegét a központi költségvetés átutalja és a lakás-takarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó lakás-előtakarékossági számláján betétként jóváírja éves rendszerességgel a megtakarítási év leteltét követő egy hónapon belül.
  
  Az állami támogatás igénylésének részletszabályait a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

• 1.

  Az áthidaló kölcsön jogi szabályozása
  
  Az Ltv. 11.§-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a lakás-takarékpénztár a szerződésszerűen takarékoskodó szerződő részére, hitelvizsgálat alapján (kizárólag a törvény szerinti lakáscélú felhasználásra) a lakás-előtakarékossági szerződésben rögzítettektől eltérő feltételekkel és külön kölcsönszerződés alapján a jogszabály előírásainak megfelelő, legfeljebb a szerződéses összeggel megegyező összegű áthidaló kölcsönt nyújtson. A (2) bekezdés szerint az áthidaló kölcsön olyan kölcsön, amelyet a lakás-takarékpénztár kizárólag lakás-előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek nyújthat lakáscélú felhasználásra, amennyiben a lakás-előtakarékoskodó a szerződéses összegnek legalább 25%-át már megtakarította, és a megtakarítási ideje elérte a két évet.
  
  Az Ltv. 18.§-ának (1) bekezdése értelmében a lakás-takarékpénztár üzletszabályzatában köteles a lakás-előtakarékossági szerződés szerinti betétgyűjtési és hitelnyújtási tevékenység és az áthidaló kölcsön nyújtásának általános szerződési feltételeit a törvényben meghatározottak szerint meghatározni. A 18.§ (1) bekezdésének i) pontja alapján az üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési feltételeknek tartalmaznia kell az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetőségeit. A (3) bekezdés előírja, hogy az általános szerződési feltételek módosításához a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének az engedélye szükséges.

• 2.

  Az eljárás alá vont általános szerződési feltételeinek rendelkezései

• • 1.

    Az eljárás alá vont a 1997. december 20-án az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által engedélyezett általános szerződési feltételeinek (a 2002. április 18-án jóváhagyott módosítás értelmében: üzletszabályzatának) 16.§-a szólt az áthidaló kölcsönről, tartalmilag megismételve az Ltv. vonatkozó rendelkezéseit. Az (1) bekezdés kimondja, amennyiben a lakás-előtakarékossági szerződés kiutalására még nem került sor, a lakás-előtakarékoskodó legfeljebb a szerződéses összeg erejéig áthidaló kölcsönt igényelhet a lakás-takarékpénztártól. A (2) bekezdés szerint az áthidaló kölcsön olyan kölcsön, amelyet az eljárás alá vont kizárólag lakás-előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek nyújthat lakáscélú felhasználásra, amennyiben a lakás-előtakarékoskodó a szerződésben meghatározott szerződéses összegnek legalább 25%-át már megtakarította és a megtakarítás ideje elérte a két évet. A lakás-előtakarékoskodó az áthidaló kölcsönt az eljárás alá vont által kiutalt szerződéses összegből fizeti vissza.
    
    A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet jogutódja 2003. április 1-től engedélyezte az általános szerződési feltételek 16.§-ának a módosítását. Az (1) bekezdés értelmében amennyiben a lakás-előtakarékossági szerződés kiutalására még nem került sor, a lakás-takarékpénztár a szerződésszerűen takarékoskodó lakás-előtakarékoskodó részére, hitelvizsgálat alapján, kizárólag az Ltv. 8.§-a szerinti lakáscélú felhasználásra a lakás-előtakarékossági szerződésben rögzítettektől eltérő feltételekkel és külön kölcsönszerződés alapján egy alkalommal, legfeljebb a szerződéses összeggel megegyező összegű áthidaló kölcsönt nyújthat. Az áthidaló kölcsön nyújtásának részletes feltételeit az áthidaló kölcsön feltételeiről szóló hirdetmény tartalmazza.

• • 2.

    A 1997. december 20-án engedélyezett általános szerződési feltételek I) pontja tartalmazza az általános üzleti feltételeket. A 28.§ (1) bekezdése szerint a lakás-takarékpénztár egyéb szolgáltatásaiért díjat számolhat fel. Ezen díjak tételes felsorolását a mindenkor érvényes díjtáblázat tartalmazza. A lakás-takarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó kérésére a díjtáblázatot rendelkezésre bocsátja. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a lakás-takarékpénztár banküzemi költségeinek vagy a kézbesítési díjak nagymértékű változása esetén a lakás-takarékpénztár a díjmódosítás jogát fenntartja. Az általános szerződési feltételek mellékletét képező díjtáblázat meghatározza a számlanyitás díj és a szerződéses összeg emelésénél alkalmazott számlanyitási díj mértékét, a kezelési költséget, a lakás-előtakarékossági szerződés átruházásnak díját, az engedményezés elfogadáskor, a kiegészítő törlesztési terv és az évközi számlakivonat esetében fizetendő díjat.
    
    A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2002. szeptember 30-án engedélyezte az általános szerződési feltételek módosítását, amely a 28.§-t is érintette. A (2) bekezdés szerint a lakás-takarékpénztár banküzemi költségeinek vagy a kézbesítési díjak változása esetén, illetve egyéb üzleti megfontolásból a lakás-takarékpénztár a díjmódosítás jogát fenntartja, azzal, hogy a módosított díjtáblázatot az ügyfelek részére nyitva álló irodáiban kifüggeszti. A díjtáblázat módosítása esetén az új díjak a hatályba lépés napjától a folyamatban lévő szerződésekre is érvényesek.
    
    Az általános szerződési feltételek újabb, 2003. április 1-től hatályos módosítását követően a 28.§ (2) bekezdése értelmében a lakás-takarékpénztár a módosított díjtáblázatot nemcsak kifüggeszti irodáiban, hanem azt honlapján is közzéteszi.

• • 3.

    Az eljárás alá vont 1997. december 20-án engedélyezett általános szerződési feltételei (az általános szerződési feltételek módosításáról szóló) 31.§-ának (1) bekezdése kimondta, hogy az általános szerződési feltételek módosításához az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye szükséges. A (2) bekezdés alapján a módosítás hirdetményi közzététellel vagy külön írásos értesítéssel válik hatályossá. A (3) bekezdés előírta, ha a módosítás a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződésre kiterjed, a lakás-előtakarékoskodó a tudomásszerzéstől számított 4 héten belül írásban kérheti, hogy a módosított általános szerződési feltételeket a lakás-előtakarékossági szerződésére ne alkalmazzák. Ha a lakás-előtakarékoskodó ezen jogával él, a lakás-takarékpénztár a még ki nem utalt lakás-előtakarékossági szerződést felmondhatja és a megtakarított betétét visszafizeti.
    
    Az általános szerződési feltételek 2003. április 1-től hatályos módosítása során a 31.§ (1) bekezdése kiegészült azzal, hogy az általános szerződési feltételek módosításának hatálya a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye alapján, az ügyfél hozzájárulása nélkül kiterjedhet a már megkötött szerződésekre is. Az általános szerződési feltételek módosított 37.§-ának (3) bekezdése kimondja, az általános szerződési feltétel (üzletszabályzat) rendelkezéseit a lakás-takarékpénztárral 2003. április 1-től kötött lakás-előtakarékossági szerződésekre és az azok alapján kötött áthidaló és lakáskölcsön szerződésekre kell alkalmazni.
    
    A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2003. június 12-én engedélyezte, hogy a Lakáskassza-Wüstenrot Lakás-takarékpénztár Rt. beolvadjon a Fundamenta Magyar-Német Lakás-takarékpénztár Rt-be. A határozatban engedélyezésre került az általános szerződési feltételek módosítása is. A módosított általános szerződési feltételek 37.§-ának (3) bekezdése szerint az általános szerződési feltételek (üzletszabályzat) rendelkezéseit a lakás-takarékpénztárral 2003. július 1-től kötött, a más lakás-takarékpénztártól átvett, továbbá a 31.§ (3) bekezdése esetén az előbbi időpontot megelőzően kötött lakás-előtakarékossági szerződésekre és az azok alapján kötött áthidaló és lakáskölcsön szerződésekre kell alkalmazni [a 31.§ (3) bekezdése szerint ha a módosítás a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződésre kiterjed, a lakás-előtakarékoskodó a tudomásszerzéstől számított 4 héten belül írásban kérheti, hogy a módosított általános szerződési feltételeket a lakás-előtakarékossági szerződésére ne alkalmazzák. Ha a lakás-előtakarékoskodó ezen jogával él, a lakás-takarékpénztár a még ki nem utalt lakás-előtakarékossági szerződést felmondhatja és a megtakarított betétét visszafizeti].

• 3.

  Az áthidaló kölcsön nyújtásáról szóló üzletszabályzat
  
  Az áthidaló kölcsön nyújtásáról szóló, 1999. május 4-i üzletszabályzat 8.§-ának (1) bekezdése értelmében az eljárás alá vont a kölcsön összege után a mindenkori hirdetményében közzétett mértékű hiteldíjat számít fel. A hiteldíj az ügyleti kamatot és a kezelési költséget foglalja magában. A (2) bekezdés rögzíti, hogy az eljárás alá vont a hiteldíj egyes elemeinek mértékét jogosult egyoldalúan megváltoztatni, erről az ügyfeleket hirdetmény útján tájékoztatja. A (3) bekezdés meghatározása szerint az ügyleti kamat az adós által az eljárás alá vontnak a kölcsön használatáért fizetendő, a kölcsönösszeg százalékában meghatározott, havonta fizetendő pénzösszeg. Az ügyleti kamat mértéke az eljárás alá vont által egyoldalúan változtatható, a változtatás a jegybanki alapkamat változását követheti, mértéke legfeljebb a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamathoz képest bekövetkezett változás mértéke lehet. A 10.§ (10) bekezdése rögzíti, hogy az eljárás alá vont a kölcsön kamatának és díjának megváltozása esetén az adós(ok) által megváltozott fizetési kötelezettségről írásban tájékoztatja az adós(oka)t.
  
  Az üzletszabályzat 26/2001. III. 28. számú igazgatósági határozattal történt módosítása eredményeként kimondásra került, hogy az ügyleti kamat mértéke az eljárás alá vont által egyoldalúan változtatható, a változtatás a jegybanki alapkamat, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs ráta változását követi [10.§ (3) bekezdés]. Az egyéb költségeket és díjakat tárgyaló 11.§ (3) bekezdése a díjak közzététele kapcsán kimondja, az eljárás alá vont a felszámításra kerülő díjak és költségek (szerződésmódosítási díj, felmondási díj stb.) mértékét a mindenkor hatályos hirdetményében teszi közzé, amely az eljárás alá vont által egyoldalúan módosítható.

• 4.

  Díjtáblázatok, hirdetmények
  
  Az áthidaló kölcsön esetén alkalmazandó kamat mértékét az eljárás alá vont díjtáblázata határozza meg, illetve arról az eljárás alá vont az áthidaló kölcsönnel kapcsolatosan felszámítható díjakról, költségekről szóló hirdetményben adott tájékoztatást. A kamatot illetően a díjtáblázatok és a hirdetmények az alábbiakat tartalmazták:

• • -

    1999. június 1-től: jelenleg évi 16,5%, amely a Fundamenta Rt. részéről egyoldalúan változtatható az áthidaló kölcsön üzletszabályzatában foglalt esetekben. Alapja a fennálló kölcsöntartozás,

• • -

    2000. július 1-től: jelenleg évi 14,9%, amely a Fundamenta Rt. részéről egyoldalúan változtatható az áthidaló kölcsön üzletszabályzatában foglalt esetekben. Alapja a fennálló kölcsöntartozás,

• • -

    2002. május 1-től: jelenleg évi 12,9%, amely a Fundamenta Rt. részéről egyoldalúan változtatható az áthidaló kölcsön üzletszabályzatában foglalt esetekben. Alapja a fennálló kölcsöntartozás,

• • -

    2002. október 31-től: a kamatköteles egyenleg 14,9%-a, a 2002. május 1-től benyújtott szerződésekre 12,9%-a, változtatható,

• • -

    2003. május 1-től: 12,9% évente a 2002. május 1. után benyújtott kérelmekre, 14,9% évente a 2002. április 31-ig benyújtott kölcsönkérelmekre (a díjtáblázat feltüntette, hogy az áthidaló kölcsön kamata változtatható, a lakáskölcsönre vonatkozó díjtáblázat a lakáskölcsön kamatát illetően azt jelzi, hogy az fix),

• • -

    2003. július 1-től: 9,9% évente (a díjtáblázat feltüntette, hogy az áthidaló kölcsön kamata változtatható, a lakáskölcsönre vonatkozó díjtáblázat a lakáskölcsön kamatát illetően azt jelzi, hogy az fix).

• 5.

  Az áthidaló kölcsönre vonatkozó szerződések
  
  Az 1999. május 4. és 2000. június 30. között megkötött áthidaló kölcsönszerződésekben rögzítésre került, hogy a lakáskölcsön induló hiteldíjának a kezelési kölcsön mellett részét képező ügyleti kamat 16,5%. A szerződés szerint az ügyleti kamat az eljárás alá vont áthidaló kölcsön üzletszabályzata szerint és módon változtatható.
  
  A 2000. július 1. és 2001. március 27. között az áthidaló kölcsönszerződések megkötésekor alkalmazott formanyomtatványon "a lakáskölcsön induló hiteldíja" alatt szintén az ügyleti kamat/év (14,9%) és a kezelési költség került feltüntetésre, illetve kimondta, hogy az ügyleti kamat az eljárás alá vont áthidaló kölcsön üzletszabályzata szerint és módon változtatható.
  
  A 2001. március 28-tól 2003. április 30-ig, a 2003. május 1-től 2003. június 30-ig, valamint a 2003. július 1-től alkalmazott formanyomtatványok szerint az áthidaló kölcsön induló hiteldíjának mértéke: az ügyleti kamat (%/év) 14,9, később 12,9, majd 9,9, illetve a kezelési költség (2%). A formanyomtatványokon az adós arról nyilatkozik, hogy "az adatlaphoz szervesen kapcsolódó Áthidaló kölcsön és lakáskölcsön-szerződés Általános Feltételeit megismertem és a lakás-takarékpénztár tájékoztatott a szerződés valamennyi lényeges eleméről. Jelen szerződés adatlapjának és az Áthidaló kölcsön és lakáskölcsön-szerződés Általános Feltételei tartalmát elfogadom, és tudomásul veszem, hogy egymással elválaszthatatlanul összekapcsolódnak."

• 6.

  Az ügyfelek eljárás alá vont általi megkeresése, tájékoztatása

• • 1.

    A 2001. év végéig az eljárás alá vont három alkalommal tartott olyan akciót, amelynek keretében közvetlenül kereste fel az ügyfeleket és kínálta fel részükre az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetőségét. A levelekhez egy válaszlap is mellékelésre került, amelynek visszaküldésével a lakás-előtakarékoskodó további információkat kérhetett az áthidaló kölcsönről. Ha a válaszlapot visszaküldte, illetve a lakás-előtakarékoskodó áthidaló kölcsönt igényelt, akkor részére az eljárás alá vont egy ún. áthidaló kölcsön egységcsomagot küldött. Egy kísérőlevélben tájékoztatta az ügyfelet az áthidaló kölcsön legfontosabb feltételeiről.
    
    Az eljárás alá vont 2000. júliusában ügyfeleinek egy olyan levelet küldött, amelyben egyebek között a következőkről tájékoztatta őket: "Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Fundamenta Rt. vezetőségének döntése értelmében az áthidaló kölcsönöket a jövőben kedvezőbb kamatozással bocsátjuk ügyfeleink rendelkezésére. Az áthidaló kölcsön kamata 2000. július 1-től 16,5%-ról 14,9%-ra csökkent. Meglévő ügyfeleink elégedettsége különösen fontos számunkra, ezért a kamatcsökkentés előnyeit természetesen az áthidaló kölcsönt már igénybe vett ügyfelek is élvezhetik. Az alacsonyabb összeget első ízben a 2000. augusztusában esedékessé váló kamatfizetéskor emeljük le a kölcsönszerződésben megjelölt számláról."
    
    A 2001. májusában kiküldött levelek arról adtak tájékoztatást, hogy az áthidaló kölcsön kamatozása változó, jelenleg (2001-ben) 14,9%.
    
    Az igénylések számának növelése érdekében az eljárás alá vont 2002. januárjától minden hónap elején az áthidaló kölcsön felvételét lehetővé tevő lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkező ügyfeleknek tájékoztató levelet küldött ki.
    
    A 2002. januárjától kiküldött levél az áthidaló kölcsön kapcsán szintén azt közölte, hogy annak kamatozása változó.
    
    Az eljárás alá vont eleinte havonta külön akciós levelekkel kereste meg az ügyfeleket, majd 2002. májusában arról döntött, hogy a levelet más küldeménnyel (pl. számlakivonattal) együtt küldi meg. A döntés arra is kiterjedt, hogy az ügyfelek felé hangsúlyozni kell az áthidaló kölcsön előnyeit, közte azt, hogy az eljárás alá vont csökkentette a kamatlábat, miközben a jegybanki alapkamat emelésre került.
    
    A Versenytanács rendelkezésére álló, a 2002. május 1-től befogadott kölcsönkérelmek esetén alkalmazott kísérőlevél az áthidaló kölcsönkérelem kapcsán a következőt tartalmazza: változó, jelenleg évi 12,9% a 2002. május 1-től befogadott kölcsönkérelmekre vonatkozóan.
    
    A 2003. július 1. után alkalmazott levél csak a kamatláb mértékét tünteti fel (9,9%), nem szerepeltetve, hogy a kamat változó.

• • 2.

    A Versenytanács rendelkezésére áll több, az eljárás alá vont által ügyfeleinek különböző célból megküldött levél.
    
    Az adott ügyfél visszaküldte az eljárás alá vont által az áthidaló kölcsönről tájékoztató levélhez mellékelt válaszlapot, az eljárás alá vont eljuttatta részére az áthidaló kölcsön igényléséhez szükséges nyomtatványokat, s 2001. március 20-i levelében tájékoztatta a kölcsönigénylés menetéről. Az ügyfélnek szóló levélben az eljárás alá vont közölte, hogy a kamatláb változó, jelenleg 14,9%.
    
    Egy másik ügyfélnek 2000. január 25-én adott írásbeli tájékoztatást az áthidaló kölcsön felvételének a lehetőségéről, ebben arról informálva, hogy a kamatláb 16,5%.
    
    Egy 2000. november 16-i keltezésű, szintén az áthidaló kölcsön felvételének a lehetőségéről szóló tájékoztatásban az eljárás alá vont azt közli, hogy az áthidaló kölcsön kamatozása változó, jelenleg 14,9%.
    
    Egy 2002. január 10-i tájékoztató levélben ugyanezt a tájékoztatást adta.
    
    Az ügyfél megkeresésére adott, 2002. június 12-i válaszában az eljárás alá vont arról adott tájékoztatást, hogy az áthidaló kölcsön kamatlába 12,9%.
    
    2003. január 16-i levelében az eljárás alá vont arról tájékoztatta az adott ügyfelet, hogy milyen lehetőségei vannak a szerződés néhány hónap múlva esedékes lejártakor. Ebben arra is felhívja az ügyfél figyelmét, hogy a szerződés lejártáig áthidaló kölcsönt igényelhet jelenleg 12,9%-os kamat mellett.
    
    Az ügyfélnek szóló, 2003. február 3-i levélben az eljárás alá vont jelezte a nyomtatványok megküldését és tájékoztatást ad a kölcsönigénylés menetéről. A levélben az is szerepelt, hogy a kamatláb változó, jelenleg 12,9%.
    
    Ügyfélének írott, 2003. február 5-i levelében az eljárás alá vont kitért az áthidaló kölcsönre is, közölte, hogy a kamatláb 12,9%.

• 7.

  Az áthidaló kölcsön kamatainak módosításai
  
  Az eljárás alá vont 2000. június 26-án az áthidaló kölcsön kamatának 16,5%-ról 14,9%-ra történő csökkentéséről határozott 2000. július 1-től a teljes állományra vonatkozóan. A döntés arra is kiterjedt, a sajtóközleményben ki kell hangsúlyozni, hogy a kamatcsökkentés az egész állományra vonatkozik. A kamatcsökkentés tehát a már kifizetett áthidaló hitelek kamatait is kedvezően érintette.
  
  Az eljárás alá vont 2002. május 1-től a kamatot 12,9%-ban határozta meg, de csak az ekkortól benyújtott kölcsönkérelmek vonatkozásában. A módosítás nem érintette a korában benyújtott kölcsönkérelmeket, megkötött szerződéseket.
  
  A 2003. július 1. után benyújtott kölcsönkérelmekre az eljárás alá vont a kamat mértékét 9,9%-ban állapította meg. A változás nem vonatkozott a korában benyújtott kölcsönkérelmekre, megkötött szerződésekre.
  
  A kamat változását az alábbi táblázat foglalja össze:

A Versenytanács által megtartott tárgyaláson az eljárás alá vont képviselője előadta, nem tud arra vonatkozó tervekről, hogy ez eljárás alá vont fel kívánná emelni az áthidaló kölcsön kamatát a jegybanki alapkamat 2003 decemberi módosulása miatt.

• 8.

  A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vizsgálata
  
  A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2002. december 16-án helyszíni célvizsgálatot tartott az eljárás alá vontnál, amely az áthidaló kölcsönök kamatváltozásainak érvényesítési gyakorlatának ellenőrzését is magában foglalta. Mint az az I-192/2003. számú határozatban megállapításra került, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem tárt fel jogszabálysértést, s az eljárást felügyeleti intézkedés alkalmazása nélkül megszüntette.
  
  A Versenytanács megjegyzi, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tevékenysége, ellenőrzései során természetszerűleg nem a versenyjogi szempontokat irányadónak tekintve jár el.

III.

A vizsgálati jelentés

• 1.

  A vizsgálati jelentés rögzítette, hogy a jogszabályi háttérből adódóan áthidaló kölcsönt először 1999-ben lehetett felvenni, azonban az eljárás alá vont potenciális ügyfelei közül csak kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. Az áthidaló kölcsönt felvevők száma a következő években sem lett jelentős.

• 2.

  A vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján a vizsgáló rögzítette, hogy az eljárás alá vont 2002. májusától kezdődően az áthidaló kölcsön kamatát fix kamatként kezelte annak ellenére, hogy a fogyasztóknak változó kamatot ígért (a szerződési feltételekben és a nekik írt figyelemfelhívó levelekben is).
  
  A vizsgáló szerint az eljárás alá vont változó kamatra vonatkozó ígérete mindenképpen alkalmas lehetett a verseny befolyásolására. A vizsgáló kiemelte, az eljárás alá vont kifogásolt magatartása ellen a meglévő ügyfélállomány nehezen tud védekezni, mert a szerződésből kilépni (a szerződés szerint) csak a kölcsönből eredő teljes költség-, kamat- és tőketartozás, továbbá az előtörlesztési díj visszafizetésével lehet.
  
  Azt, hogy eljárás alá vontnak is a változó kamat volt az eredeti szándéka, bizonyítja az a feltétele, hogy a mindenkori hirdetményben közzétett kamat alkalmazását ígéri a fogyasztók részére, valamint azok a potenciális (áthidaló kölcsön) ügyfeleknek írt levelek, amelyekben egyértelműen változóként rögzítette a kölcsön kamatát. Ezt a szándékot erősíti meg a piacnyitás időszakában megvalósított magatartása is. Az eljárás alá vont a termék kamatát három alkalommal változtatta, de ebből két alkalommal a csökkentést csak a fogyasztók egy részénél, az újonnan kölcsönt felvevőknél érvényesítette.

• 3.

  A vizsgáló indítványozta, hogy a Versenytanács állapítsa meg a jogsértést és tiltsa meg a jogsértő magatartás további tanúsítását. Indítványozta továbbá, hogy a Versenytanács szabjon ki bírságot az eljárás alá vonttal szemben.

IV.

Az eljárás alá vont védekezése

• 1.

  Az eljárás alá vont álláspontja szerint az elmélet fix, változó és változtatható, valamint az ezek kombinációjából kialakított ún. vegyes kamatozást ismer.
  
  A változó és a változtatható kamat közötti különbség abban áll, hogy míg a változó kamat valamely objektív, külső indexhez kötődik és azzal együtt automatikusan változik, vagyis arra a feleknek a futamidő alatt nincsen hatása, addig a változtatható kamatot a futamidő alatt - bizonyos, a szerződésben meghatározott körülmények változása esetén - a hitelező mérlegelési körében egyoldalúan módosíthatja.
  
  Az áthidaló kölcsön kamatát az eljárás alá vont gyakorlatilag fixnek tartja, tekintettel a lakáshitelekhez képest rövid futamidőre.
  
  Megítélése szerint a "változtatható" kifejezés - a magyar köznyelv szabályai szerint is - azt jelenti, hogy a kamatmódosítás feltételes, lehetséges, de nem jelent automatikus kamatemelést vagy -csökkentést. Ezt igazolja a Nemzetközi Bankárképző Rt. intenetes honlapján található "szótár" is, amely szerint a kamattípus a futamidő alatt lehet fix, változó vagy változtatható (a fix kamattípus esetén a lekötés alatt nem változik a kamat, a változó kamattípusnál a lekötés alatt előre jelzett időpontokban változhat a kamat). Nem ért egyet azzal, hogy a közfelfogás nem tesz különbséget a változó és a változtatható kamat között, s a fogyasztó a "változtatható" szó hallatán az "automatikusan változó" kamatra gondolna.

• 2.

  Annak eldöntésekor, hogy az áthidaló kölcsön kamatcsökkentése a meglévő teljes állományt vagy csak az új állományt érintse-e, több szempontot vett figyelembe, így például üzletpolitikai megfontolásokat. A régi szerződésállományt érintő kamatcsökkentés - üzletpolitikai megfontolásból, egyszeri döntés eredményeként - csak egyszer volt, 2000. júliusában, ezt követően fix kamatként kezelte az áthidaló kölcsön kamatát. 2000. nyarán tehát még a teljes állományt érintette a kamatcsökkentés, remélve, hogy ezzel új ügyfeleket is szerezhet, másrészt a kamattervei és bevételei ezt lehetővé teszik. Mivel a teljes állományra kiterjedő kamatcsökkentés nem hozta meg az elvárt új ügyfélmennyiséget, illetve a kamatbevételek sem a terveknek megfelelően alakultak, az eljárás alá vont a későbbiekben nem alkalmazta a teljes állományra történő kamatcsökkentést.

• 3.

  Előadta, a 2002. október 31-i díjtáblázatban a kamatra vonatkozó közlésnek ("a kamatköteles egyenleg 14,9%-a, 2002. május 1-től benyújtott szerződésekre 12,9%-a, változtatható") különösebb oka nem volt, csak azt kívánta közölni, hogy a már meglévő szerződésekre 14,9% marad a kamat, a május 1-től benyújtottakra pedig 12,9%.

• 4.

  Az eljárás alá vont felhívta a figyelmet arra, hogy az áthidaló kölcsön felvételére vonatkozó célzott megkeresést esetenként mintegy 500-1000 ügyfél részére juttatta el levélben, míg telefonos akció keretében két-három alkalommal 50 ügyfelet keresett meg. Az ügyfelek jelentős része nem vette igénybe az áthidaló kölcsön lehetőségét.
  
  Az eljárás alá vont a magatartás versenyre gyakorolt hatása kapcsán kiemelte azt is, hogy aligha kötött akár csak egyetlen ügyfél is lakás-előtakarékossági szerződést az áthidaló kölcsön lehetősége miatt, azért pedig biztosan nem, mert annak kamataként változtatható kamat került kiígérésre. Ha ennek bármilyen szerepe lett volna a fogyasztói döntésekben, akkor lényegesebb magasabb lett volna az áthidaló kölcsönt igénylők száma, illetőleg az akciók sikere. Az ügyfelek nem kamatérzékenyek e vonatkozásban, s így az sem gyakorol rájuk hatást, hogy a kamat változtatható-e. Megjegyezte továbbá, hogy az ügyfelek jelentős része még két évre előre sem gondolkodik a lakáshitelekkel összefüggésben, s a lakás-előtakarékossági szerződés kapcsán az állami támogatást, az ezzel elérhető megtakarítást veszik figyelembe, nem az áthidaló kölcsön felvételének a lehetőségét.
  
  Aláhúzta, az eljárás alá tett kamatcsökkentés által érintett ügyfelek száma nem jelentős.

• 5.

  Megítélése szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kamatokat nem emelte, annak ellenére, hogy a jegybanki alapkamat felfelé is többször elmozdult.

• 6.

  A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezte az általános szerződési feltételek módosítását 2002. szeptember 30-tól oly módon, hogy az új díjak a hatálybalépés napjától a folyamatban lévő szerződésekre is érvényesek. Az eljárás alá vont szerint ebből nem lehet olyan következtetésre jutni, hogy ha a díjak visszamenőlegesen lépnek életbe, akkor a kamatmódosításnak is ki kellene terjednie valamennyi szerződésre pusztán azért, mert a kamat mértéke is a díjtáblázatban kerül feltüntetésre.

• 7.

  Felhívta a figyelmet arra, hogy az áthidaló kölcsön üzletszabályzata előírja, a kölcsön kamatának és díjának megváltozása esetén az adós(oka)t írásban, illetve a később hatályos üzletszabályzatok szerint írásban vagy hirdetményben, illetve hirdetményben kell tájékoztatni. Az eljárás alá vont sem írásban, sem hirdetményben nem adott olyan kifejezett tájékoztatást, miszerint az adott kamatdöntés kiterjed a már megkötött áthidaló kölcsönökre is, így a fogyasztók e tekintetben nem eshettek tévedésbe.
  
  Álláspontja szerint nem tévesztette meg a fogyasztókat. Igazán jelentős jegybanki alapkamat-módosítás az áthidaló kölcsönök futamidejéhez igazodóan nem történt, így ezen okból nem vált szükségessé a teljes állomány "átárazása".

• 8.

  Az eljárás alá vont elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a bírság csökkentését kérte. A bírság mértékének meghatározásakor kérte figyelembe venni a sérelmet szenvedett ügyfelek alacsony számát, a jogsértés alacsony súlyát, az egyesülés után lévő vállalkozás nehéz gazdasági helyzetét.

V.

Jogi háttér

A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikkely (2) bekezdése példálózó jelleggel sorolja fel, hogy mely magatartások minősülnek a fogyasztók megtévesztésének. A (2) bekezdés a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. Ugyanezen cikkely (2) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

VI.

A Versenytanács döntése

• 1.

  Mint azt a Versenytanács korábban már több alkalommal aláhúzta, a fogyasztók felé irányuló (reklámként vagy más módon megnyilvánuló) tájékoztatással szemben követelmény, hogy annak alapján a fogyasztó reális képet alkothasson az adott termékről (áruról, szolgáltatásról), a fogyasztói döntés meghozatala (a szerződéskötés) előtti tájékoztatás ne legyen pontatlan.
  
  Különösen fontos a fogyasztók pontos, megfelelő tájékoztatása azoknál a pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződéseknél, ahol a felek közötti kölcsönös bizalomnak kiemelkedő szerepe van a termék sajátosságai következtében. A fogyasztók ismereteinek a pénzügyi szolgáltatások területén meglévő hiányosságai és a pénzügyi szervezetek szakmai hozzáértése iránti - a tájékozottság ezen hiányosságaira visszavezethetően: kényszerű - bizalom, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatások fogyasztói döntéseket befolyásoló képessége igen hangsúlyossá teszi az e területen megjelenő és a fogyasztókat tájékoztató vállalkozások versenyjogi felelősségét.

• 2.

  A kamat az áthidaló kölcsön ára, amely az áru (a szolgáltatás) lényeges tulajdonsága. A kamat mértéke és jellege (így fix vagy változó volta) jelentősen befolyásolja a fogyasztó döntését az áthidaló kölcsön igénybevételében, különösen olyan időszakban, amikor a kölcsönök után fizetendő kamat mértéke csökkenésének tendenciája érvényesül. Az áthidaló kölcsön kamatára vonatkozó tájékoztatásnak ugyanakkor nemcsak az áthidaló kölcsön felvételével összefüggésben van jelentősége, hanem befolyással bír már a lakás-előtakarékossági szerződés meghozatalával kapcsolatos fogyasztói döntésnél is, amelyre - a termék és a szerződéskötés sajátosságaiból adódóan - a szerződés jellemzőinek ismeretében kerül sor. Megjegyzi a Versenytanács, hogy ezen a területen a fogyasztói magatartást a nagyfokú érintettség jellemzi, így a hétköznapinak nem minősülő döntés meghozatalát jellemzően alapos tájékozódás előzi meg.
  
  Az is igazolja, hogy az áthidaló kölcsön kamatának mértéke, annak fix vagy nem fix volta alkalmas a fogyasztói döntések befolyásolására, hogy az eljárás alá vont a 2000. július 1-jei kamatcsökkentés kapcsán a fogyasztók felé fontosnak tartotta annak kommunikálását, a kamatcsökkentés az egész állományra vonatkozik.

• 3.

  A fogyasztók vállalkozások általi tájékoztatásának számos formája létezik. A tájékoztatás a megtételének helyétől, formájától függetlenül versenyjogi értékelés tárgya lehet. Ennek megfelelően a Gazdasági Versenyhivatal nemcsak a reklámban tett közléseket vizsgálhatja, hanem azokat is, amelyeket az adott vállalkozás általános szerződési feltételeiben, üzletszabályzataiban, hirdetményeiben, díjszabásaiban, szerződési formanyomtatványaiban, fogyasztóknak szóló leveleiben fogalmaz meg a fogyasztók irányában, s amelyek a versenyjogilag releváns fogyasztói döntés meghozatala előtt válnak ismertté a fogyasztók előtt, s elemeit képezik annak a tájékoztatásnak, amelyet a vállalkozás nyújt a (potenciális) fogyasztók számára.
  
  Ezzel összefüggésben megjegyzi a Versenytanács, az általános szerződési feltételekkel kapcsolatban figyelembe veendő, hogy a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 205.§-ának (3) bekezdése értelmében az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Ennek megfelelően az általános szerződési feltételek a fogyasztói döntés meghozatala előtt ismertté válnak, tájékoztatják a fogyasztót, hasonlóan például az értelemszerűen szintén a szerződés létrejötte előtt tájékoztatást adó formanyomtatványokhoz.

• 4.

  Az eljárás alá vont a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által engedélyezett (a 2003. július 1-től jóváhagyott általános szerződési feltételek alkalmazásáig használt, többször módosított) általános szerződési feltételeiben (üzletszabályzatában) az egyéb szolgáltatások kapcsán a 28.§ (2) bekezdésében fenntartotta a maga számára az egyoldalú módosítás jogát. A 2002. szeptember 30-i módosítás eredményeként az is kimondásra kerül, hogy a díjtáblázat módosítása esetén az új díjak a hatályba lépése napjától a folyamatban lévő szerződésekre is érvényesek. Az általános szerződési feltételek módosításáról szóló rendelkezések (31.§) szintén azt jelzik, hogy a módosítás a már meglévő lakás-előtakarékossági szerződéseket is érintheti. A 2003. július 1-től irányadó általános szerződési feltételek ugyancsak tartalmazzák a valamennyi szerződésre kiterjedő egyoldalú módosítás lehetőségét. Ezek a rendelkezések a fogyasztók számára azt az üzenetet közvetítették, hogy a jogviszony egyes elemei változó jelleggel bírnak.
  
  Az áthidaló kölcsön nyújtásáról szóló üzletszabályzat 8.§-ának (2) bekezdése leszögezi, hogy az eljárás alá vont jogosult egyoldalúan megváltoztatni a hiteldíj egyes elemeinek, így a kamatnak a mértékét. Az ügyleti kamat kapcsán a (3) bekezdés egyoldalú, eljárás alá vont általi változtatását a jegybanki alapkamat változásához és - a 26/2001. III. 28. számú igazgatósági határozattal végrehajtott módosítás után - a Központi Statisztikai Hivatal közelebbről meg nem határozott inflációs indexéhez köti. A 10.§ (10) bekezdése egyértelműen arra utal, hogy a kölcsön kamatának változása a már meglévő, korábban megkötött szerződéseket is érinti [az eljárás alá vont a kölcsön kamatának és díjának megváltozása esetén az adós(oka)t írásban tájékoztatja a megváltozott fizetési kötelezettségről]. Az üzletszabályzat a 11.§ 2001-ben beiktatott (3) bekezdésében az egyéb díjak kapcsán szintén arra utal, hogy azok mértékének módosítása a teljes szerződésállományt érinti.
  
  Az áthidaló kölcsön kamatának mértékét meghatározó díjtáblázatok, hirdetmények minden esetben azt közölték, hogy a kamat változtatható.
  
  Az áthidaló kölcsönszerződés megkötésére szolgáló, az áthidaló kölcsön nyújtásáról szóló üzletszabályzatra visszautaló formanyomtatványok 1999. május 4. és 2001. március 27. között azt tartalmazták, hogy az ügyleti kamat az áthidaló kölcsön üzletszabályzata szerint és módon változtatható. 2000. július 1-től 2001. március 27-ig, illetve az ezt követően napjainkig alkalmazott formanyomtatványok a lakáskölcsön (az áthidaló kölcsön) "induló hiteldíjá"-t, tüntetik fel, amely magában rejti azt az értelmezést is, hogy a későbbiekben el lehet térni az induló kamattól.
  
  Az ügyfeleknek szóló, Versenytanács rendelkezésére álló formalevelek esetében az eljárás alá vont (2003. június 30-ig) azt közölte, hogy az áthidaló kölcsön kamatának mértéke változó. A vizsgálat során beszerzett, egyes ügyfeleknek szóló levelek egy részében az eljárás alá vont szintén erről adott tájékoztatást.
  
  Megjegyzi a Versenytanács továbbá, hogy az eljárás alá vont 2000. júliusában ügyfeleinek egy olyan levelet küldött, amelyben egyebek között az szerepelt, az áthidaló kölcsönt már igénybe vett ügyfelek "természetesen" élvezhetik a kamatcsökkentés előnyeit. Ezzel ellentétes üzenetet az eljárás alá vont a későbbiekben sem juttatott el a fogyasztókhoz, illetőleg sem az általános szerződési feltételek, sem az üzletszabályzat, sem a szerződés nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely szerint az áthidaló kölcsön kamatának módosulása csak az újonnan megkötött szerződésekre vonatkozik. A Versenytanács e levél kapcsán nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy ez csak a már áthidaló kölcsönre vonatkozó szerződést megkötő fogyasztóknak került-e kiküldésre vagy olyan lakás-előtakarékoskodóknak is, akik még nem vették igénybe az áthidaló kölcsön lehetőségét. A levél az eljárás alá vont előadása szerint marketing célokat szolgált, s a Versenytanács szerint hatását nemcsak a címzettek körében, hanem annál szélesebb körben (ismerősök, lakás-takarékpénztári szolgáltatások iránt érdeklődő fogyasztók stb. körében) fejtette ki. Valószínűsíthetően ez volt az eljárás alá vont célja is a marketing akcióval.
  
  A "fix kamat", a "változó kamat" és a "változtatható kamat" fogyasztók általi értelmezéséhez a Tpvt. 9.§-ából kell kiindulni, vagyis azt kell szem előtt tartani, hogy a "fix kamat" és a "változó (változtatható) kamat" kifejezések a mindennapi életben milyen jelentést hordoznak.
  
  A fogyasztók számára ha egy kamat fixként kerül feltüntetésre, akkor ez azt jelenti, hogy a szerződéskötéskor megállapított kamat mértéke a szerződéses időtartam alatt nem változik. Ha a kamat változóként vagy változtathatóként kerül feltüntetésre, akkor ez a fogyasztók számára azt jelzi, hogy a hitelező (a jelen esetben az eljárás alá vont lakás-takarékpénztár) a kamat mértékét a szerződéses időtartam alatt módosíthatja, azzal, hogy ez a módosítás nemcsak a kamat növelésének, hanem csökkentésének a lehetőségét is magában rejti. A vállalkozások által a fogyasztók irányában használt kifejezések értelmezése során a fogyasztók korábbi (úgy a betétek, mint a hitelek vonatkozásában, saját ügyleteik és a sajtó által széleskörben ismertté vált, számos fogyasztót érint ügyek kapcsán szerzett) tapasztalataikra is figyelemmel vannak, amelyek a kamat változó jellegével összefüggésben azt az értelmezést támasztják alá, hogy a kamatváltozás nemcsak az újonnan, hanem a korábban megkötött szerződéseket is érinti. E korábbi tapasztalatok, ismeretek arra is következtetni engedik a fogyasztókat, a kamat változtatatására - egyebek között éppen a verseny következtében - mindenképpen sor fog kerülni. Az átlagfogyasztó nem tesz különbséget a "változó" és a "változtatható" kamat között.
  
  A megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező eljárás alá vont is következetlenül használta a "változó" és "változtatható" kifejezéseket, s a fogyasztóknak szóló, a Versenytanács rendelkezésére álló levelek többségében változó kamatról tesz említést, amely megalapozatlanná teszi az eljárás alá vont azon védekezését, hogy a laikus fogyasztók különbséget tesznek a "változó kamat" és a "változtatható kamat" között.
  
  Az eljárás alá vontnak megvolt a lehetősége arra, hogy megfelelően tájékoztassa a fogyasztókat az áthidaló kölcsön kamata módosulásának kérdésében is, s a jogszabályi előírások is a pontos tájékoztatás kötelezettségét róják az eljárás alá vontra. Ezzel összefüggésben a Versenytanács utal a Ptk. 207.§-ának (2) bekezdésére, amely szerint ha a fogyasztói szerződés [a Ptk. 685.§-ának e) pontja értelmében a fogyasztói szerződés az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti] tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály (a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett) alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A Ptk. 205.§-ának (5) bekezdése előírja, hogy külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. Ezek a polgári jogi előírások egyértelműen rámutatnak azon vállalkozások felelősségére, amelyek tevékenységük során általános szerződési feltételeket alkotnak és alkalmaznak.
  
  Megjegyzendő továbbá, hogy a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely a szerződés bármely feltételének értelmezésére a gazdálkodó szervezetet egyoldalúan jogosítja. Ez a Versenytanács szerint azt a követelményt is magában rejti, hogy a szerződési feltételek tartalmát a gazdálkodó szervezet ne önkényesen, mindenkori üzletpolitikája által meghatározottan értelmezze.
  
  A vállalkozásokkal szemben nemcsak polgári jogi, hanem versenyjogi követelményként is jelentkezik ugyanakkor, hogy úgy az általános szerződési feltételeiket (üzletszabályzataikat), mint a szerződések létrehozatalát szolgáló egyéb dokumentumaikat (a díjtáblázatokat, hirdetményeket, formanyomtatványokat stb.) egyértelműen, pontosan fogalmazzák meg. Ez a követelmény a (a magánjog közjogiasodása révén magánjogi természetű rendelkezéseket is tartalmazó) közjogi normák között is megjelenik, hiszen például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 203.§-ának (1) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról tájékoztatni.
  
  Az előzőekben kifejtett értelmezést támasztja alá az is, hogy az áthidaló kölcsön nyújtásáról szóló üzletszabályzat a kamat mértékének módosulását a jegybanki alapkamat változásához köti, illetőleg az, hogy a fogyasztó számára az általános szerződési feltételek, az áthidaló kölcsön nyújtásáról szóló üzletszabályzat és az eljárás alá vont által adott tájékoztatás csak a saját konkrét jogviszonya szintjén bír értelemmel, az részéről nem üzletági szinten töltődik meg tartalommal.
  
  Mindezek alapján a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont a fentiekben részletezett dokumentumok által olyan tájékoztatást adott, amely a fogyasztók számára azt a jelentést hordozta magában, hogy az áthidaló kölcsön kamatának változása a teljes szerződésállományra vonatkozik. A fogyasztók ilyen tájékoztatása a fogyasztók felé annak ígéretét jelenti, hogy a kamat egy ésszerű mértéken és időhatáron belül felfelé és lefelé (a fogyasztók számára kedvező és kedvezőtlen irányban) egyaránt elmozdulhat valamennyi fennálló áthidaló kölcsönszerződés vonatkozásában, s nem rögzül egy, az eljárás alá vont számára kedvező, az előző értelmezést magukénak tudó fogyasztók számára kedvezőtlen szinten.
  
  Mint arra a vizsgálati jelentés rámutatott, az eljárás alá vontnak a 2000. június 26-i kamatcsökkentéssel kapcsolatos magatartása is azt igazolja, eredeti szándéka az volt, hogy a kamatcsökkentés a teljes állományra kerüljön alkalmazásra. Az erre vonatkozó döntésben az is szerepelt, a sajtóközleményben ki kell hangsúlyozni, hogy a kamatcsökkentés az egész állományra vonatkozik.

• 5.

  Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács megállapította, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy az áthidaló kölcsön kamata valamennyi általa megkötött, áthidaló kölcsön felvételére vonatkozó szerződés esetében változhat, miközben az áthidaló kölcsön kamatának 2002. május 1-jei és 2003. július 1-jei változása csak az új szerződéseket érintette, a módosításkor már meglévő szerződéseket nem. Az eljárás alá vont ezzel megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját.
  
  Az eljárás alá vont magatartása alkalmas a fogyasztók azon versenyjogilag releváns döntéseinek befolyásolására, hogy lakás-előtakarékossági szerződést kössenek-e vagy más megtakarítási formát válasszanak-e, illetve hogy melyik lakás-takarékpénztárral kössék meg a lakás-előtakarékossági szerződést. Mindez arra is rámutat, hogy - amint arra már utalt a Versenytanács - az eljárás alá vont jelen eljárásban vizsgált magatartása nemcsak arra volt hatással, hogy a fogyasztó igénybe vegye-e az áthidaló kölcsön felvételének a lehetőségét. A magatartás versenyre gyakorolt hatása ennél jóval szélesebb körben, úgy a lakás-takarékpénztári szolgáltatások, mint a lakáscélra felhasználható egyéb kölcsönök piacán jelentkezik, amely a bírság összegénél kap jelentőséget.
  
  A Versenytanács kiemeli, a jelen eljárás keretei között nem önmagában az minősül jogsértőnek, hogy az eljárás alá vont nem módosította a vele korábban szerződött fogyasztók számára kedvezően az áthidaló kölcsön kamatát. A versenyjogi értékelés azt találta jogsértőnek, hogy az eljárás alá vont annak ellenére nem módosította a vele korábban szerződött fogyasztók számára kedvezően az áthidaló kölcsön kamatát, hogy számukra a lakás-előtakarékossági, illetve az áthidaló kölcsönszerződés megkötését megelőzően olyan tájékoztatást adott, hogy a kamatváltozás, a kamatcsökkentése a már meglévő áthidaló kölcsönszerződéseket, a teljes szerződésállományt fogja érinteni.

• 6.

  A Versenytanács a további jogsértések megelőzése érdekében szükségesnek ítéli, hogy megtiltsa a jogsértő magatartás további tanúsítását. Ez azt jelenti, hogy az eljárás alá vont nem adhat olyan tartalmú tájékoztatást a fogyasztóknak, hogy az áthidaló lakáskölcsön kamatának változása a valamennyi általa megkötött áthidaló kölcsön felvételére vonatkozó szerződést érinti - feltéve, hogy az eljárás alá vont nem változtat ténylegesen követett gyakorlatán, vagyis azon, hogy a kamatváltozás csak az újonnan megkötött szerződés esetén kerül alkalmazásra. A Versenytanács nem határozza meg, hogy az eljárás alá vont miként tehet eleget kötelezettségének (pl. az általános szerződési feltételek, formanyomtatványok stb. módosításáig írásban külön egyértelmű tájékoztatást adhat a fogyasztóknak az áthidaló kölcsön kamata változásának szabályairól).

• 7.

  A Versenytanács bírságot szabott ki az eljárás alá vonttal szemben. A jogsértő magatartással elért előny, illetve az okozott kár nem volt egyértelműen megállapítható, így a bírság összegét a Versenytanács az összes körülmény figyelembevételével határozta meg. Ennek során a Versenytanács tekintettel volt a jogsértés súlyára (figyelembe véve a versenyre gyakorolt hatás vonatkozásában a fentiekben tett megállapításokat), az eljárás alá vont piaci helyzetére, piaci részesedésére, a lakás-előtakarékossági szerződés és az áthidaló kölcsön felvételére vonatkozó szerződés bizalmi jellegére, a jogsértő magatartással érintett fogyasztók körére, a jogsértő magatartás tanúsításának időtartamára, továbbá az áthidaló kölcsönt igénybe vevő fogyasztók helyzetére, érdekérvényesítési képességük korlátozott voltára.

• 8.

  A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. december 11.