Vj-172/2003/6

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Immorent International Holding GmbH. (Bécs) kérelmező és a Tempo Projekt Ingatlanhasznosító Kft. (Budapest) kérelmezett közötti összefonódás engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az Immorent International Holding GmbH. irányítást szerezzen a Tempo Projekt Ingatlanhasznosító Kft. felett.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

A kérelem

  • 1.

    Az Immorent International Holding GmbH. és a Tempo Projekt Ingatlanhasznosító Kft. tulajdonosai között 2003. december 5-én szerződés került aláírásra azzal a céllal, hogy a Tempo Projekt Ingatlanhasznosító Kft. két magánszemély tulajdonosa üzletrészeit átruházza az Immorent International Holding GmbH-ra, amellyel az Immorent International Holding GmbH. kizárólagos közvetlen irányítást szerez a Tempo Projekt Ingatlanhasznosító Kft. felett.

II.

A kérelmező és a kérelmezett

  • 2.

    Az Immorent International Holding GmbH. az elsődlegesen nem lakás céljára szolgáló kereskedelmi, ipari ingatlanok bérbeadásával foglalkozó Immorent-csoport tagja. Az Immorent-csoport jelen van Ausztriában, Csehországban, Horvátországban, Magyarországon, Olaszországban, Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában. A csoport tagjainak tevékenysége kiterjed a házkezelésre (pl. szolgáltatási központ működtetése, az épületgépészeti berendezések felügyelete, hibaelhárítás), ingatlanok lízingbe adására, projektfejlesztésre (egyebek között innovációs parkok kialakítására, irodaházak építésére), ingók (irodai berendezések, elektronikus adatfeldolgozó berendezések, ipari gyártó berendezések stb.) bérbeadására, tervezésre és építésre, illetőleg az előző szolgáltatásokra vonatkozó teljes körű szerződéscsomag elkészítésére.

    Az Immorent-csoport több vállalkozás révén van jelen Magyarországon. A csoport hazánkban elsősorban ingatlanok és ingók lízingbe adásával és az Erste Bank Hungary Rt. által finanszírozott építési projektekhez szükséges szakvélemények elkészítésével, illetve a projektek minőségellenőrzési feladatainak ellátásával foglalkozik.

    Az Immorent-csoport (hasonlóan az Erste-bankcsoporthoz és a Sparkassen-csoporthoz) az Erste-csoport része. Az Erste-csoport az univerzális banki tevékenységet folytató osztrák Erste Bank der Österreichischen Sparkassen AG köré szerveződik. Az Erste-csoport magyarországi vállalkozásai között található például az Erste Bank Hungary Rt., az Erste Bank Befektetési Rt., az Erste Sparkassen Leasing Rt, az Erste Sparkassen Biztosító Rt. és az Erste Bank Pénztárszervező Kft.

  • 3.

    A Tempo Projekt Ingatlanhasznosító Kft. a tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, egyéb érdemi üzleti tevékenységet nem fejt ki.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 4.

    A kérelmezett a Magyar Köztársaság területén működő vállalkozásként a Tpvt. hatálya alá tartozik.

  • 5.

    A Tpvt. 23.§-a szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha

    • a)

      két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,

    • b)

      egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy

    • c)

      több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minősül a 11.§-a értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

A Tpvt. 24.§-ának (1) bekezdése alapján a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és

    • a)

      a vállalkozás rész, a beolvadó, az irányítás alá kerülő, összeolvadás esetén az abban közvetlen résztvevő legalább két vállalkozás - a vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével együttes - előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy

    • b)

      a vállalkozás résznek, a beolvadó, az irányítás alá kerülő vállalkozásnak, illetve az összeolvadás ötszázmillió forint alatti nettó árbevétellel rendelkező közvetlen résztvevőinek az a) pont szerint számított nettó árbevételével együtt a befogadó-, az irányítást megszerző-, illetve az összeolvadásban résztvevő ötszázmillió forint feletti előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg.

A Tpvt. 24.§-ának (2) bekezdése szerint hitelintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a hitelintézet mérlegfőösszege tíz százalékát kell figyelembe venni.

  • 6.

    A 2002. évben az Erste-csoport esetében figyelembe veendő nettó árbevétel 46.440,8 millió Ft volt.

    A Tempo Projekt Ingatlanhasznosító Kft. számításba veendő nettó árbevétele 445,8 millió Ft volt, ugyanakkor az engedélyezési kötelezettség szempontjából figyelemmel kell lenni arra, hogy a Versenytanács 2003. november 14-i keltezésű, Vj-140/2003/8. számú határozatában engedélyezte, hogy az ERSTE Bank der oesterreichischen Sparkassen Ag irányítást szerezzen a Postabank és Takarékpénztár Rt. felett.

    A fentieknek megfelelően - figyelemmel a Tpvt. 24.§-a (1) bekezdésének b) pontjára - a kérelmező és a kérelmezett esetében irányadó adatok meghaladják azokat a küszöbszámokat, amelyek szükségessé teszik a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének beszerzését.

IV.

Az összefonódás értékelése

IV/1.
Az érintett piac

  • 7.

    A Tpvt. 14.§-ának (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a vizsgált termék vagy szolgáltatás (áru) és a földrajzi terület figyelembevételével, ezek kombinációjaként kell meghatározni. Az eljárással közvetlenül érintett árun túlmenően a piacmeghatározás szempontjából a (2) bekezdés alapján figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesíteni képes árukat (keresleti helyettesíthetőség), valamint a kínálati helyettesítés szempontjait. A Tpvt. 14.§-ának (3) bekezdése szerint földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

IV/1.1.
Az érintett termékpiac

  • 8.

    Érintett termékpiacnak a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok hasznosításával összefüggő, mindenekelőtt az ingatlanok bérbe, illetve lízingbe adását, az ingatlanok kezelését (épületgépészeti berendezések felügyelete, hibaelhárítás stb.), a hasznosítással kapcsolatos projektek készítését és megvalósítását felölelő szolgáltatások piaca minősül. Az elmúlt években ezen a piacon számos vállalkozás jelent meg. Az új vállalkozások piacra lépése különösebb akadályba nem ütközik, hiszen ezt szinte bármely, ingatlantulajdonnal rendelkező vállalkozás megvalósíthatja. Ennek megfelelően a piac igen mobilnak, folyamatosan mozgásban lévőnek minősíthető.

IV/1.2.
Az érintett földrajzi piac

  • 9.

    Az érintett termékpiac sajátosságait figyelembe véve érintett földrajzi piacnak a Magyar Köztársaság területe tekintendő.

IV/2.
Az összefonódás értékelése

  • 10.

    A Tpvt. 30.§-ának (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 11.

    A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak horizontális, vertikális, portfolió- és konglomerátum hatása lehet a gazdasági versenyre.

    Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozáscsoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

    Vertikális hatás esetén van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozáscsoport pedig vevőként van, illetve lehet jelen, azaz a két vállalkozáscsoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozáscsoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására.

    A portfolióhatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozáscsoport által gyártott vagy forgalmazott áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozáscsoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás érvényesítésére.

    Konglomerátumhatás akkor áll fenn, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi, illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői, és ezek alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák alkalmazására.

  • 12.

    A kérelmező által szolgáltatott adatok szerint piaci részesedése kb. 1,18%, amely a jelen és a Vj-172/2003. számú ügyben elbírálandó összefonódás engedélyezése esetén kb. 3,2%-ra növekszik.

  • 13.

    A Versenytanács álláspontja szerint a kérelmezett összefonódásnak nincs érdemleges (horizontális, vertikális, portfolió- vagy konglomerátum) hatása a gazdasági versenyre.

  • 14.

    Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács határozatában [egyezően a Tpvt. 71.§-a (2) bekezdése c) pontjának megfelelően tett vizsgálói indítvánnyal] az összefonódást - feltétel meghatározása nélkül - engedélyezi a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján.

V.

Egyéb kérdések

  • 15.

    A Versenytanács korábban kialakult gyakorlata alapján meghatározta azokat a feltételeket, amely megléte esetén a kérelmezett összefonódás egyszerűsített eljárásban, nyilvánvalóan engedélyezhető. E feltételek a Versenytanács korábbi határozataiban, illetőleg a Gazdasági Versenyhivatal weboldalán közzétételre kerültek. Jelen eljárásra vonatkozóan a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódások a feltételeknek megfelel, így alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63.§-a (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30.§-ának (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

  • 16.

    A Tpvt. 63.§-a (3) bekezdésének ac) pontjából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62.§-ának (1) bekezdése szerinti kétmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 17.

    Erre irányuló kérelem alapján a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§-a (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 18.

    A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. január 14.