Gazdasági Versenyhivatal

Vj-83/2003/

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Zalaegerszegi Elektromos Karbantartó és Kereskedelmi Rt. (Zalaegerszeg) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 67. § (1) bekezdése, illetve 70. §-a alapján 2003. május 5-én versenyfelügyeleti eljárást indított a Zalaegerszegi Elektromos Karbantartó és Kereskedelmi Rt. (a továbbiakban: Zelka Rt.) ellen, annak vizsgálatára, hogy 2003. januárjában és áprilisában Zalaegerszegen és Tapolcán végrehajtott díjemeléseivel, illetve a programcsomagok átalakításával megsértette-e a Tpvt. 21. § a) pontjában megfogalmazott gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát.

II.

A tényállás

A Zelka Rt. tevékenysége

• 2)

  A Zelka Rt. a vizsgálat tárgyát képező díjemelések idején Zalaegerszeg és Tapolca mellett további mintegy negyven településen nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatást. Az előfizetők többsége (közel kétharmada) Zalaegerszegen, illetve Tapolcán van. A Zelka Rt. a kábeltelevíziós szolgáltatás mellett híradástechnikai és háztartási gépek javításával és alkatrészek értékesítésével, továbbá tűz- és vagyonvédelemmel is foglalkozik.

• 3)

  A Zelka Rt. Zalaegerszegen és Tapolcán egyaránt 2003. január 1-jén és április 1-jén emelte díjait. A 2002. és a 2003. évben érvényesített programcsomagonkénti nettó (általános forgalmi adót nem tartalmazó) díjakat, az egyes programcsomagokhoz tartozó szerzői jogi- és műsordíjakat (a továbbiakban együtt: műsorköltség), valamint az előfizetők számát az 1. táblázata mutatja be.

  1. táblázat

A Zelka Rt. által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás főbb adatai

Ft/fő/hó, illetve Fő

• 4)

  A 2003. évi díjemelésekben az üzemeltetési költségek emelkedése mellett szerepet játszott az is, hogy Zelka Rt. 2003. áprilisától a két településen felvette programkínálatába a HírTV-t (műsorköltsége: 54,4 forint) és a PaxTV-t (műsorköltsége: 32,4 forint) a megszűnt Satelit, továbbá Zalaegerszegen a RAI UNO, Tapolcán pedig a VIVA helyett, illetve Tapolcán bővítette programcsomagját a Budapest TV-vel (műsorköltsége: 2,2 forint). A Zelka Rt. az április 1-jei bevezetést megelőzően részletes tájékoztatást adott az előfizetők részére az új programokról, sőt: a HírTV-t már az év elejétől, a PaxTV-t pedig februártól (kísérleti jelleggel, az előfizetési díjak változtatása nélkül) már szolgáltatta is. A programcsomag változtatásával szemben előfizetői felszólamlás nem érkezett, illetve a Zalaegerszegen végzett reprezentatív közvéleménykutatás azt mutatta, hogy a megkérdezett előfizetők túlnyomó többsége igényli az új műsorokat.

• 5)

  A Zelka Rt. 2002. évi gazdálkodásának főbb adatait a 2. táblázat mutatja be. A nettó árbevétel 54-55 százaléka származott a kábeltelevíziós tevékenységből, a tárgyi eszközöknek pedig 94 százaléka köthető ahhoz.

  2. táblázat

A Zelka Rt. gazdálkodásának főbb adatai

• 6)

  A Zelka Rt. a két településen összesen mintegy 77,3 millió forint beruházást tervezett 2003. évre a hálózatok korszerűsítésére.

További műsorvételi lehetőségek

• 7)

  A Zelka Rt. szolgáltatási területein nincs jelen másik kábeltelevíziós vállalkozás.

• 8)

  Új kábeltelevíziós vállalkozás piacra lépése engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályba. A hálózat kialakításának jelentős beruházási költségei és az állandó költségek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért azon a földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, a piacra lépés gazdasági szempontból korlátozott.

• 9)

  A fogyasztóknak az ország egész területén a kábeltelevíziós szolgáltatáson túlmenően az alábbi lehetőségei vannak televíziós programok vételére:
  - tető (szoba)antenna;
  - műholdvevő;
  - UPC Direct; továbbá
  - az előzőek bármilyen kombinációja.

• 10)

  Tető (szoba) antennával a Zelka Rt. által szolgáltatott programok közül az M1, a TV2 és az RTL Klub fogható, továbbá Zalaegerszegen az Osztrák 1 és Osztrák 2, valamint a Horvát TV.

• 11)

  A UPC Direct több, mint száz műsort tartalmazó programcsomagot szolgáltat 3672 forint nettó (25 százalék ÁFA mellett 4590 bruttó) előfizetési díjjal, amelyet az adott háztartásban külön-külön üzemeltetni kívánt valamennyi készülék után fizetni kell. Emellett egyszeri költségként jelentkezik a 8000 forintos csatlakozási díj, továbbá készülékenként a 20000 forintos beltéri egység letéti díj. A programcsomag a Zelka Rt. által a legbővebb programcsomagban szolgáltatott külföldi műsorok gyakorlatilag teljes körét tartalmazza, nem tartalmazza azonban az M1, a TV2 és az RTL Klub programot (amelyek így csak kapcsolódó tetőantennával foghatók), illetve a külön díjazás (nettó 2360, bruttó 2950 forint) mellett szolgáltatott Sport1 csatornát.

• 12)

  A Zelka Rt. által szolgáltatott programcsomagokban meglévő műsorok három műhold (Astra, Amos, Hotbird) egyidejű vételét, továbbá tetőantennát (M1, TV2, RTL Klub) tesznek szükségessé, azzal azonban, hogy a - folyamatosan növekvő számú - kódolt műsorok (Spektrum, National Geographic, Romantika, stb.) vételére nincs mód. A három műholdvevőből és tetőantennából álló rendszer kialakításához szükséges technikai eszközök (parabola tükrök, vevőfejek, beltéri egységek, tetőantenna) és a szerelés költségei együttesen százezer forint körüli összeget tesznek ki, azzal azonban, hogy a beltéri egységből annyi szükséges, ahány televízió készüléket külön-külön üzemeltetni kíván az adott háztartás.

III.

A Zelka Rt. álláspontja

• 13)

  A Zelka Rt. a díjakkal összefüggésben hivatkozott arra, hogy azokkal az előfizetők meg vannak elégedve, nincs reklamáció. A díjak mértékére vonatkozó megalapozott számításokat a Zelka Rt. nem készített.

• 14)

  A programcsomag változással kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy az ahhoz kapcsolódóan végzett kérdőíves felmérés eredményei szerint az előfizetők többsége elégedett az új programokkal (programválasztékkal).

IV.

A gazdasági erőfölény

• 15)

  A Tpvt. 22. § értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14. §) az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése szerint a gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell - egyebek mellett - az érintett piacra való belépés feltételeit, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, továbbá az érintett piac szerkezetét és a piaci részesedések arányát.

• 16)

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut, mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekinthető, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.

• 17)

  A Versenytanács álláspontja szerint a kábeltelevíziós szolgáltatásának az egyéb műsorvételi lehetőségek (tető- vagy szobaantenna, műholdvevő, UPC Direct, illetve ezek bármilyen kombinációja) - a felhasználási cél azonossága ellenére - nem ésszerű helyettesítői, mert:
  - a tető (szoba) antenna csak minimális programválasztékot képes biztosítani a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz képest;
  - a UPC Direct a tetőantennával történő kombináció esetén képes ugyan a kábeltelevíziós szolgáltatással azonos programválasztékot biztosítani, annak havi előfizetési díja azonban egyrészt lényegesen magasabb, mint a kábeltelevíziós szolgáltatásé, másrészt valamennyi, a háztartásban üzemeltetett készülék után fizetni kell;
  - a műholdvevő(k) és a tetőantenna kombinációja egyrészt nem képes biztosítani a kábeltelevízió által nyújtott teljes műsor választékot (kódolt műsorok), másrészt az azt megközelítő programválaszték is csak bonyolult technikai megoldások és jelentős egyszeri beruházási költség mellett valósítható meg.

• 18)

  Mindezek alapján a Versenytanács érintett árupiacként (ésszerű helyettesítő áru hiányában) a kábeltelevíziós szolgáltatást tekintette. Az érintett földrajzi piacoknak pedig - tekintettel arra, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött - a Zelka Rt. szolgáltatási területei minősülnek.

• 19)

  A 17-18) pont szerint meghatározott érintett piacok egyikén sincs jelen másik kábeltelevíziós vállalkozás, amely képes lenne érdemben befolyást gyakorolni a Zelka Rt. piaci magatartására. Ezért figyelembevéve azt is, hogy a piacralépési korlátokra tekintettel (lásd 8. pont) a lehetséges verseny hatásával sem kellett számolnia - a Versenytanács álláspontja szerint a Zelka Rt. a vizsgált időszakban gazdasági erőfölényes helyzetben volt.

V.

A szolgáltatási díjak megítélésének általános szempontjai

• 20)

  A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló hozam (a továbbiakban: normatív nyereség) összegét. Más szavakkal: az ár akkor túlzottan magas, ha az abban foglalt nyereség meghaladja a normatív mértéket.

• 21)

  A több hálózatot üzemeltető és azokon több programcsomagot szolgáltató vállalkozás esetében a költségek és a nyereség általában még hozzávetőleges pontossággal sem határozható meg hálózatonként, illetve programcsomagonként, ezért általános esetben az vizsgálandó, hogy a vállalkozás díjai összességében túlzottan magasak-e.

• 22)

  A gazdaságilag indokolt költségek tekintetében a Versenytanács abból indul ki, hogy:

• • a)

    a műsorköltség a kábeltelevíziós vállalkozás számára objektív adottságként jelentkezik, ezért annak tényleges mértéke egyben gazdaságilag indokoltnak is minősül (ez alól kivételt képezhet - és külön vizsgálandó -, ha a vállalkozás jelentős műsorköltség-növekedéssel járó programcsomag-módosítást hajtott végre),

• • b)

    a nettó díjak műsorköltség feletti része (a továbbiakban: korrigált nettó díj) - a vállalkozás azt megalapozottan cáfoló számításai hiányában - gazdaságilag indokoltan nem emelkedhet az előző évi inflációnál nagyobb mértékben, annak mértékében viszont gazdaságilag indokoltnak minősül (a díjakban kizárólag a gazdaságilag indokolt költségek térülhetnek meg, ezért az előző évi gazdaságilag indokolatlannak minősülő költségekkel a vállalkozás előző évi mérlegében kimutatott költségeket csökkenteni kell, továbbá az sem zárható ki, hogy valamely költség nem jelenik meg a mérlegben, ebben az esetben a kimutatott költségek növelhetők).

• 23)

  Mindezek alapján annak vizsgálata, hogy a vállalkozás egészére nézve a díjemelés következtében kialakult díjak összességében túlzottan magasnak minősülnek-e, az alábbi lépésekből áll:

• • a)

    A korrigált nettó díjak előző évhez képesti átlagos emelkedésének meghatározása.

• • b)

    Az a) pont szerinti átlagos díjemelkedés és az előző évi infláció összevetése: ha a korrigált nettó díjak előző évhez képesti növekedése nem haladja meg az előző évi infláció mértékét, akkor a díjemelés következtében kialakult díjak összességében nem minősülnek túlzottan magasnak.

• • c)

    Az inflációt meghaladó átlagos díjemelés esetén, ha a korrigált nettó díjak infláció feletti emelése:

• • •  

      kisebb, mint amennyivel a vállalkozás előző évi befektetés arányos nyeresége alatta maradt a normatív nyereség mértéknek, akkor valószínűsíthető, hogy a vizsgált díjemelés következtében nem alakul ki a normatívát meghaladó nyereség, vagyis a díjak sem tekinthetők összességében túlzottan magasnak,

• • •  

      nagyobb, mint amennyivel az előző évi befektetés arányos nyereség alatta marad a normatív mértéknek (vagy az előző évi nyereség meghaladta a normatív mértéket), akkor a díjemelés következtében valószínűsíthetően a normatív mértéket meghaladó nyereség alakul ki, vagyis a díjak összességében túlzottan magasnak minősülnek.

• 24)

  A befektetés arányos nyereség meghatározásánál a Versenytanács - a vállalkozás arra vonatkozó megalapozott számításai hiányában - a vállalkozás előző évi mérlegadataiból indul ki: befektetési összegként a vállalkozás összes forrását (eszközét), nyereségként pedig az üzemi tevékenység eredményét figyelembevéve. Ez a mutató - befektetésként kezelve az idegen tőkét, továbbá figyelmen kívül hagyva annak kamatköltségét - nem torzul az esetlegesen gazdaságilag nem reális feltételek mellett felvett hitelek (pl. a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatozású tulajdonosi hitelek) következtében.

• 25)

  A normatív nyereség mértékére a kábeltelevíziós piac tekintetében - miután azon az ország egész területén gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások tevékenykednek - nem állnak rendelkezésre tapasztalati adatok. Ezért a Versenytanács a normatív nyereség meghatározásakor az adott időszak nominális befektetési kamatlábából indul ki, növelve azt az ún. kockázati prémiummal, amely abból fakad, hogy a vállalkozásba történő tőkebefektetés nyilvánvalóan lényegesen nagyobb kockázattal jár, mint a tőke bankban történő elhelyezése.

• 26)

  Felhívja a Versenytanács a figyelmet, hogy a 23-25. pontokban részletezett számítási módszer akkor alkalmazható, ha a vállalkozás a kábeltelevíziós szolgáltatás mellett nem végez érzékelhető (pl. 10 % feletti) mértékben egyéb tevékenységet, és így a vállalkozás egészére számított befektetés arányos nyereség nem térhet el érdemben a kábeltelevíziós szolgáltatás befektetés arányos nyereségétől. Ellenkező esetben szükséges lehet a nyereség, valamint a befektetés tevékenységek közötti megosztása.

• 27)

  Megjegyzi a Versenytanács azt is, hogy a költségeken és a nyereségen alapuló árvizsgálat nem ellentmondásmentes. Egy vállalkozásnak a normatívnál magasabb nyeresége ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy árai túlzottan magasak, annak forrása lehet a vállalkozás átlagosnál hatékonyabb gazdálkodása is. Mindez más összefüggésben azt is jelenti, hogy a rendszeres költség-nyereség alapú árvizsgálat veszélyeztetheti a vállalkozásnak a költségtakarékosságon alapuló hatékonyságnövelésben való érdekeltségét. Ezért nem önmagában a magas nyereség, hanem a magas nyereséget tartalmazó díjak további túlzott emeléséből származó nyereségnövekedés ütközik a Tpvt. 21. § a) pontjába. Ennek megfelelően, ha a vállalkozás által végrehajtott díjemelés nem haladja meg a gazdaságilag indokolt költségek növekedését (adott esetben a korrigált nettó díjak átlagos emelkedése az inflációt), akkor a díjak abban az esetben sem minősülnek túlzottan magasnak, ha az előző évi befektetés arányos nyereség alapján a díjemelést követően is a normatívnál nagyobb nyereség valószínűsíthető (lásd 23.b. pont). Indokolt esetben természetesen az előző évi díjak is vizsgálhatók az előzőekben részletezettek szerint.

• 28)

  Utal a Versenytanács arra is, hogy a díjak előzőekben részletezettek szerinti vizsgálata - több ponton is - a gazdaságot általában jellemző feltételekből (pl. infláció) indul ki. Ezért a vállalkozásnak lehetősége van, hogy megalapozott számításokkal igazolja, hogy a díjait meghatározó feltételek az előzőektől eltérnek. Ennek hiányában a Versenytanács az előzőekben részletezettek szerint vizsgálja a díjakat.

VI.

A Zelka Rt. 2003. évi díjai

A programcsomag változás és a díjak összefüggései

• 29)

  A 2003. évi díjak versenyjogi értékelését megelőzően a Versenytanács vizsgálta a HírTV és a PaxTV programcsomagokba történt felvételének módját. A Budapest TV programcsomagba történő felvétele nyilvánvalóan nem tekinthető jogsértőnek, mert egyrészt azt többletként (nem más műsor helyett) szolgáltatja Tapolcán a Zelka Rt., másrészt műsorköltsége elhanyagolható mértékű.

• 30)

  A kábeltelevíziós szolgáltatók a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Médiatörvény) 120. § (1) bekezdése értelmében a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsomagokat alakíthatnak ki. A műsorcsomagok kialakításának módjával, illetve kötelező tartalmával kapcsolatban a Médiatörvény 117. § (1) bekezdésében írt rendelkezésen (mely szerint a szolgáltatók a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát kötelesek alapszolgáltatásként elosztani), illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen (miszerint a műsorelosztókat szerződéskötési kötelezettség terheli a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára) túl nincs további kötelező rendelkezés. Ez a szabályozás értelemszerűen nem zárja ki ugyanakkor, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja a programcsomagok összetételét - mint az áru értékesítésével összefüggő piaci magatartást - abból a szempontból, hogy az sérti-e a Tpvt. rendelkezéseit.

• 31)

  A programcsomag kialakítás (változtatás) versenyjogi értékelésekor:
  - egyrészt figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelenleg kialakult piaci szokások szerint a kábeltelevíziós vállalkozások az egyes televíziós műsorokat programcsomagokban kínálják, és ezért a fogyasztók számára jelentőséggel bír, hogy egy adott programcsomagban milyen konkrét programok jelennek meg,
  - másrészt viszont tekintettel kell lenni arra is, hogy a fogyasztói igények heterogének, s így az egyes előfizetői csoportok (sőt az előfizető családok egyes tagjai) más-más programokat preferálnak, s a szolgáltatóknak ezen differenciált igényeket figyelembevéve kell műsorkínálatukat kialakítani.

• 32)

  Mindezek alapján a Versenytanács vizsgálhatja azt, hogy egy kábeltelevíziós vállalkozás milyen módon kapcsolja össze az egyes programokat programcsomagokká, nevezetesen azt, hogy a programcsomagok kialakítása, illetve átalakítása önkényesen vagy a fogyasztók igényeihez igazodóan történik-e. Mindez értelemszerűen nem jelenti azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal olymértékben beleszólhatna a kábeltelevíziós vállalkozások üzletpolitikájába, hogy meghatározza a programcsomagok összetételét. Az azonban vizsgálható, hogy a vállalkozás milyen módon veszi figyelembe az előfizetőknek az egyes műsorok iránti igényeit, illetve adott konkrét műsorelhelyezés minősíthető olyannak, amely indokolatlan előnyt jelent a vállalkozásnak, illetve indokolatlanul hátrányos a fogyasztóknak. Egy új csatorna beállítása valamely programcsomagba többletköltséggel jár a fogyasztók számára, ezért a vállalkozástól elvárható annak ismerete, hogy annak tartalma a fogyasztók mekkora hányadának érdeklődésére tarthat számot. Nagy valószínűséggel ugyanis vannak olyan előfizetők, akik az új műsorokat nem igénylik, s így annak ellenére kényszerülnek magasabb díjat fizetni, hogy a nyújtott többletszolgáltatás számukra nem jelent többlet használati értéket, ami a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző hátrányos feltétel elfogadásának kikényszerítését jelentheti. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a vállalkozásnak célszerű olyan kapcsolatot kialakítani előfizetőivel, hogy valamely, jelentős többletköltséggel járó műsor programcsomag(ok)ba történő felvételekor biztosítva legyen az előfizetői érdekek figyelembevételének lehetősége, oly módon, hogy a programcsomagok átalakítása előtt megfelelő határidő mellett - igazolhatóan és az átalakítás díjkihatásaival együtt - közli az átalakításra vonatkozó elképzeléseit a fogyasztókkal. Ebben az esetben ugyanis az előfizetők többsége felszólamlásának hiányában jogszerűen valósíthatja meg a programcsomag átalakítását.

• 33)

  A Zelka Rt. a 32) pont szerinti feltételeknek megfelelően járt el az új műsorok programcsomagokba történő elhelyezésekor, vagyis nem élt vissza gazdasági erőfölényével, ami egyben azt is jelenti, hogy azok műsorköltsége gazdaságilag indokolt költségnek minősül.

A Zelka Rt. 2003. évi átlagos díjemelésének értékelése

• 34)

  Miután a Zelka Rt. nem készített megalapozott díjszámításokat, ezért a Versenytanács a 20-28. pontokban foglaltak szerint vizsgálta a Zelka Rt. díjait.

• 35)

  A 2003. év januári és áprilisi díjemelések révén a Zelka Rt. zalaegerszegi és tapolcai hálózatának átlagos korrigált nettó díjai - az 1. táblázatban foglalt adatok alapján - 2003. év egészét tekintve átlagosan 11,9 százalékkal növekedtek a 2002. évi szinthez képest (részletesen lásd 3. táblázat).

  3. táblázat

A Zelka Rt. korrigált nettó díjainak változása

• 36)

  A korrigált nettó díjak 11,9 százalékos átlagos emelkedése meghaladja a 2002. évi infláció (5,3 százalék) mértékét, ezért a 23.b. pont alapján nem zárható ki az, hogy a Zelka Rt. előfizetési díjai túlzottan magasak.

• 37)

  Az inflációt meghaladó díjemelés (11,9-5,3=6,6 százalék) - figyelembevéve a Zelka Rt. 2. táblázat adatai alapján számított 2002. évvégi 13,7 százalékos eszközarányos üzemi eredményét és a 2003. évi beruházásokat - valószínűsíthetően 20 százalékot megközelítő 2003. évi eszközarányos üzemi eredményhez vezetne, feltételezve, hogy a Zelka Rt. üzemi eredményéből és eszközeiből azonos arányban részesedik a kábeltelevíziós szolgáltatás (lásd 26. pont). Az adott esetben a tárgyi eszközök túlnyomórésze (94 százaléka) a kábeltelevíziós tevékenységhez kötődik, miközben a nettó árbevétel alig több, mint fele származik a kábeltelevíziós tevékenységből. Az üzemi eredmény kábeltelevíziós szolgáltatáshoz kapcsolódó hányadának (a költségeknek a kábeltelevíziós szolgáltatás és az egyéb tevékenységek közötti - egyébként csak jelentős hibahatárral lehetséges - megosztásával történő) meghatározását a Versenytanács szükségtelennek látta. A tárgyi eszközök és a nettó árbevétel tekintetében mutatkozó jelentős arányeltérés ugyanis önmagában is azt valószínűsíti, hogy a kábeltelevíziós tevékenység eszközarányos üzemi eredménye olyan mértékben alacsonyabb, mint a Zelka Rt. egész tevékenységét jellemző mérték, hogy az valószínűsíthetően nem haladja meg nagyobb mértékben a - befektetés hozamaként minimálisan elvárható - befektetési kamatlábak (a vizsgált időszakban legfeljebb 10 százalékos) mértékét, mint amennyit a kábeltelevíziós vállalkozásba történő befektetés kockázata (a Versenytanács álláspontja szerint legfeljebb 5 százalék) indokolna. Erre tekintettel - a Versenytanács álláspontja szerint - a Zelka Rt. díjai összességében nem tekinthetők túlzottan magasnak.

Az egyes szolgáltatási területek díjainak értékelése

• 38)

  A Zelka Rt. Zalaegerszegen és Tapolcán érvényesített 2003. évi korrigált nettó díjai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. A Versenytanács ezért vizsgálta, hogy a Zelka Rt. ezen magatartása sérti-e a Tpvt. 21. § g) pontját, mely szerint tilos azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek indokolatlan hátrányt okoznak a versenyben.

• 39)

  A Zelka Rt. egyes területeken alkalmazott eltérő korrigált nettó díjai mögött értelemszerűen meghúzódhatnak az egyes területek eltérő költségei is, s ha a díjak ezekkel összhangban állóan térnek el egymástól, akkor az önmagában kizárná a jogsértés lehetőségét. A Versenytanács azonban szükségtelennek tartotta az egyes hálózatok - egyébként is csak nagy hibahatárral számszerűsíthető - költségeinek vizsgálatát, mert a Tpvt. 21. § g) pontjának tényállási eleme az, hogy a megkülönböztetésnek egyes üzletfeleknek versenyhátrányt kell okoznia. Márpedig a kábeltelevíziós szolgáltatást igénybevevő (végső) fogyasztók esetében a "versenyhátrány" fogalom nem értelmezhető. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint önmagában nem minősül gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek, ha a Zelka Rt. az összességében nem túlzottan magas nyereséget biztosító díjain belül egy adott évben egyik vagy másik szolgáltatási területén esetlegesen az átlagosnál magasabb nyereséget ér el.

• 40)

  Az átlagosan nem túlzottan magas díjszint mellett is megvalósíthat ugyanakkor gazdasági erőfölénnyel való visszaélést a vállalkozás, ha azokon a területeken, ahol vannak (lehetnek) versenytársai túlzottan alacsony díjakat érvényesít, és az abból fakadó veszteségeit a többi területen alkalmazott díjak (kereszt)finanszírozzák. Ez függetlenül attól, hogy beleütközik-e a Tpvt. 21. § h) pontjába (mely szerint tilos a versenytársak piacról való kiszorítására, vagy piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló túlzottan alacsony árakat alkalmazni), sértheti a Tpvt. 21. § a) pontját, mert ezek a veszteségek a többi területen - mint gazdaságilag indokolatlan költségek - jelentkeznek, és túlzottan magas díjakhoz vezethetnek. A Kábelszat Kft-nek azonban egyik településen sincs versenytársa, így díjai a fenti összefüggésben sem sérthetik a Tpvt. rendelkezéseit.

A döntés

• 41)

  41) Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja szerinti határozatában a Tpvt. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az eljárást törvénybe ütköző magatartás hiányában megszüntette.

• 42)

  42) A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. január 26.