Gazdasági Versenyhivatal

Vj-12/2003/55

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bobájka Kereskedelmi és Szolg. Kft. (Debrecen) eljárás alá vonttal szemben versenykorlátozó megállapodás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indoklás

I.

• 1.

  Az eljárás megindítására azért kerül sor, mert a GVH tudomására jutott, hogy a Bobájka Kft. az általa gyártott sütőipari termékek értékesítésére egyes kiskereskedelmi partnereivel kizárólagos kötelezettséget tartalmazó szerződéseket kötött, amely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi VII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-ában foglalt tilalmakba ütközhet.

• 2.

  Az eljárás megindítását megelőző bejelentés a Bobájka Kft. kétféle magatartásával kapcsolatosan kérte a Tpvt. előírásaiba ütközés megállapítását: a) a Bobájka Kft. az általa gyártott kenyerekre vonatkozóan túlzottan alacsony árakat alkalmaz; b) a Bobájka Kft. kikötötte, hogy a kereskedelmi partnerei üzleteikben más pékségek áruit nem árusíthatják. A bejelentés szerint a Bobájka Kft. a fenti magatartása a Karcag térség versenytársainak piacról való kiszorítására irányult.

• 3.

  A GVH Élelmiszergazdasági Irodája a bejelentés nyomán nem indított vizsgálatot. Az előzetes tájékozódás során felderítésre került, hogy a Bobájka Kft. a Karcag és annak 150 km-es körzete által alkotott érintett földrajzi piacon legfeljebb 7-8 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, amelynek alapján a Kft. gazdasági erőfölényes helyzete kizárható. Ennek alapján a "túlzottan" alacsony árak alkalmazása nem valósíthat meg Tpvt. 21. §-ába ütközően jogsértő tényállást.

• 4.

  A GVH Élelmiszergazdasági Irodája a vizsgálat indítását megtagadó határozatában megállapította, hogy a Tpvt. 11. § f) pontjába ütközhet az, ha a Bobájka Kft és a vele üzleti kapcsolatban lévő kereskedelmi egységek közötti szerződés olyan kikötést tartalmaz, miszerint a kereskedelmi egységek csak a bejelentett termékeit forgalmazhatják üzleteikben. A vizsgálat indításának megtagadását a határozat a fentiekhez hasonlóan a Kft. érintett piaci csekély részesedésével indokolta, aminek következtében egy versenykorlátozó megállapodás nem esik a Tpvt. tilalma alá.

• 5.

  A Versenytanács a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adó határozatában arra hivatkozott, hogy a GVH Élelmiszeripari Irodája által lefolytatott előzetes tájékozódás során felderített információk alapján valószínűsítető volt, hogy a Bobájka Kft a saját pékáruinak forgalmazására vonatkozóan az üzleti partnereivel versenykorlátozó megállapodásokat (szerződéseket) kötött. A vertikális versenykorlátozásokat tartalmazó forgalmazási szerződésekkel kapcsolatban a csekély jelentőség jogi tényállásának megállapítása nem lehetséges versenyfelügyeleti eljárás lefolytatása nélkül, mert a csekély jelentőség megállapításához valamennyi olyan piacot is meg kell vizsgálni, amelyeken az esetleges versenykorlátozás hatása érvényesülhet, miközben az Iroda előzetes tájékozódó vizsgálatában csak a Bobájka Kft. nagykereskedelmi piacáról szerzett be információkat, és nem vizsgálta az egyes szűkebb érintett kiskereskedelmi piacok versenyhelyzetét.

II.

• 6.

  A Bobájka Kft.-t 1995-ben alakította egy magánszemély és a Hajdúsági Sütődék Rt. A jelenlegi ügyvezető, Prostyán István 1996-ban szerzett irányítást a vállalkozásban. 2000-től a Bobájka Kft. többségi irányítási jogát a Hajdúsági Sütődék Rt. birtokolja.

• 7.

  Alapvető tevékenysége kenyér és egyéb sütőipari termékek gyártása. Működési területe a Debrecen alatti, mintegy 50 km-es körzetre koncentrálódik, telephelyei a Debrecen Karcag közötti területen találhatók. A 2002. évben a Kft. belföldi értékesítésből származó nettó árbevétele 690 millió forint volt. A Bobájka Kft. megalakulását követően viszonylag rövid idő alatt a térség egyik jelentős sütőipari vállalkozásává fejlődött. Jelenleg mintegy négyszáz kiskereskedelmi üzletbe szállít folyamatosan.

• 8.

  A kenyeret - más élelmiszerhez képest - csak rövid ideig lehet tárolni minőségének romlása nélkül. A kenyeret jellemzően kora hajnalban sütik, és nyitáskor már a kiskereskedelmi üzlet polcain található. Emiatt a szállítási távolság egyéb élelmiszerhez képest sokkal nagyobb szerepet játszik. Ez azt jelenti, hogy a kenyér csak viszonylag kis távolságra szállítható, amely átlagos feltételek között működő vállalkozás számára maximum 150 km lehet. A Karcagi Ipartestület szerint ugyan 150 km-re el lehet szállítani a kenyeret, de az árban nem lehet érvényesíteni az ezzel kapcsolatos költségeket. Ezért a gazdaságilag is reális szállítási távolság maximum 30 km. A karcagi és a környezetében lévő községek 150 km-es körzetében a vizsgálat megállapítása szerint 200-250 vállalkozás szállíthat kenyeret.

• 9.

  A kenyérnek sem keresleti, sem kínálati oldalról nincs helyettesítő terméke. Kereslete nagy mértékben árrugalmatlan. Az egyes kenyérfajták között azonban a keresztár-rugalmasság nagy.

• 10.

  Az eljárás alá vont egyes kiskereskedelmi partnereivel bérleti szerződést kötött. E bérleti szerződések egymással érdemben azonos tartalmú rendelkezéseket tartalmaznak. E szerződések 1. pontja szerint a Bobájka Kft. mint bérlő bérbe veszi a kiskereskedelmi partner mint bérbeadó szerződésekben specifikált eladóhelyiségeit, illetve az azokban található tárolóeszközöket, amelyért bérleti díjat fizet. A bérlő által bérelt eszközöket a bérbeadó díjmentesen használhatja.

• 11.

  A bérleti szerződések 2. pontja szerint a "bérelt területen, eszközökön, továbbá a bérbeadó üzletében kenyérből és péksüteményből a bérbeadó kizárólag a bérlő termékeit és a bérlő által megadott fogyasztói áron értékesítheti. A bérbeadó kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a szerződés keretében bérbe adottak mellett kenyér és péksütemény tárolására alkalmas további polcokat, eszközöket az eladótérben nem helyez el, illetve ilyen célra másnak területet bérbe vagy használatba nem ad. Ha a bérbeadó a fenti rendelkezést megsértené, akkor kötbér fizetési kötelezettsége keletkezik." A fenti szerződést az eljárás alá vont a mintegy négyszáz üzleti partnere közül 28-al kötötte meg.

• 12.

  Berekfürdő községben összesen 5 élelmiszer kiskereskedelmi egység foglalkozik pékáru forgalmazásával. Burcsa községben összesen 9 olyan üzlet van, ahol pékáruk forgalmazásával is foglalkoznak. Kunmadaras illetékességi területén kenyér- és pékárukat összesen 20 kereskedelmi egységben forgalmaznak. Karcagon pékárukat összesen 76 üzletben árusítanak.

III.

• 13.

  Az eljárás alá vont aképpen nyilatkozott, hogy nem kötött és a jövőben sem szándékozik kizárólagos szállítási szerződést kötni egyik üzleti partnerével sem. A Bobájka Kft. annak érdekében, hogy termékeinek forgalmazásához megfelelő kereskedelmi egységeket találjon, bérleti szerződéseket kötött. A bérlet lehetőségét több üzleti partner számára is felajánlották, amelyet volt, aki elfogadott, és volt, aki nem.

• 14.

  Álláspontja szerint a saját bérleményeiben lévő eladótereken jogszerűen forgalmazza a saját termékeit.

IV.

• 15.

  A Bobájka Kft. telephelyei Debrecen és Karcag térségében találhatók. A kenyeret és az egyéb pékárut innen szállítja a környező települések kiskereskedelmi boltjaiba, több mint 400 üzletbe. A szállítási körzete nagyjából a Nyíregyháza-Szolnok-Békéscsaba- országhatár vonallal határolható körbe. Ezen a területen 200-nál több sütőipari vállalkozás működik, az eljárás alá vont piaci részesedése - a vizsgálati jelentésben leírt becslési eljárás szerint - a kenyér- és sütőipari termékek eladásai tekintetében kb. 9,1 %. (Vj-12/2003/20.)

• 16.

  Az eljárás alá vont az általa megjelölt versenytársak érintett piaci részesedését 80-85%-ra becsülte (Vj-12/2003/7.)

• 17.

  Az eljárás alá vont által megkötött 28 bérleti szerződés közül 20 karcagi, 6 kunmadarasi, 1-1 pedig berekfürdői, illetve burcsai üzlethelyiségre vonatkozott. Az eljárás alá vont piaci részesedése Karcagon kb. 30 %-osra tehető (Vj-12/2003/13.) a Karcagi Ipartestület nyilatkozat alapján.

• 18.

  A GVH nem tudott beszerezni pontos forgalmi adatokat a bérleti szerződések által érintett helységekre vonatkozóan. Az érintett piac pontos meghatározását azonban a Versenytanács a jogi értékelésben lefektetetteknek megfelelően szükségtelennek tartotta.

V.

• 19.

  A Tpvt. 11. § (2) bekezdése példálózó jelleggel sorolja fel a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások típusait. A fentebb leírt szerződéses kikötésekkel kapcsolatban megalapozottan merült fel a 11. § (2) a), b) és c) pontjaiban foglalt tilalmakba ütközés vélelme, hiszen a bérleti szerződések 2. pontjának

• • -

    a) bekezdése biztosítja a bérlő (egyben a pékáru gyártója) számára, hogy közvetlenül meghatározza a bérbeadó (egyben a viszonteladó) eladási árait;

• • -

    b) bekezdése korlátozza azt, hogy a bérbeadó az eladótérben milyen eszközöket helyezhet el a pékáruk forgalmazása céljából;

• • -

    c) bekezdése korlátozza a bérbeadó mint viszonteladó beszerzési források közötti választási lehetőségeit.

• 20.

  A Versenytanács megvizsgálta, hogy a jelen eljárás tárgyát képező bérleti szerződések kizárólagos forgalmazási megállapodásoknak minősülnek-e. Erre vonatkozóan a hatályos 55/2002. (III.26.) Korm. rendelet csak a kizárólagos szállítási kötelezettséget definiálja. A kizárólagos beszerzés értelemszerűen olyan kötelezettséget tartalmazó megállapodás, amelyben a viszonteladó vállalja, hogy kizárólag egyetlen szállító termékeit forgalmazza. Az eljárás vont Karcag, illetve néhány környező kisebb településen összesen 28 bérleti szerződést kötött, amelyek közül 18 karcagi üzlethelyiségre vonatkozott. A Bobájka Kft. által kötött bérleti szerződések tartalmaznak olyan kikötést, amely szerint a bérlet területen, eszközökön, továbbá a bérbeadó üzletében kenyérből és péksüteményből a bérbeadó (viszonteladó) kizárólag a bérlő (a szállító) termékei és az általa megadott fogyasztói áron értékesítheti. Ennek alapján a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont által megkötött fentebb leírt bérleti szerződések kizárólagos beszerzési megállapodásoknak minősülnek.

• 21.

  A fenti megállapodásokra nem vonatkozik a vertikális megállapodások egyes csoportjait a versenykorlátozás tilalma alól mentesítő 55/2002. (III.26.) Korm. rendelet. E rendelet 3. §-ában foglaltak szerint a mentesítés nem alkalmazható arra a vertikális megállapodásra, amelynek célja a vevő lehetőségeinek korlátozása az általa alkalmazott ár meghatározásában, illetve annak korlátozása. A hivatkozott kormányrendelet azonban megengedi, hogy a szállító a kizárólagos beszerzési megállapodás keretében korlátozza a szerződésben rögzített terület és/vagy vevőkör korlátozását, illetve értelemszerűen azt, hogy a viszonteladó által forgalmazott termékek körét. Ennek megfelelően a bérleti szerződések fentebb említett kikötéseivel kapcsolatban csak a Tpvt. 11. § a) pontjában foglaltak megsértése merülhet fel. A Versenytanács előzetes álláspontjában (Vj-19/2003/29.) megállapította, hogy a Bobájka Kft. által a fent említett 28 kiskereskedelmi vállalkozás között megkötött bérleti szerződések 2. a) pontjában foglalt kikötései a Tpvt. 11. § (2) bekezdésének a) pontjába ütközően jogsértőek, hacsak nem csekély jelentőségű.

• 22.

  A Tpvt. 13. §-a alapján nem esik a 11. § tilalma alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. A 13. § (2) bekezdés szerint csekély jelentőségű a megállapodás akkor, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes piaci részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg. Az eladó-viszonteladó kapcsolatokban létrejövő vertikális megállapodások esetében az "együttes piaci részesedés" nem határozható meg az egyes résztvevők piaci részesedéseinek összegeként, mert egyrészt az összegezés halmozódást eredményezne annak következtében, hogy ugyanaz az árutömeg mindkét fél forgalmában megjelenik, másrészt az eladó forgalma szükségszerűen nem csak azon az érintett piacon jelenik meg, ahol a viszonteladó működik. Ezért a GVH joggyakorlata alapján ilyen esetekben a megállapodás azon résztvevőinek együttes piaci részesedését kell alapul venni, amelyek által alkotott érintett piacon a megállapodásnak versenyt korlátozó hatása lehet. ^[1]

• 23.

  A vizsgálat által beszerzett információk alapján megállapítható, hogy a kereskedelmi egységek száma alapján a csekély jelentőség egyes részpiacokon nem állapítható meg. Az érintett piac egészére vonatkozóan a vizsgálat pontos adatokat nem tudott beszerezni. A vizsgálat által alkalmazott becslés országos adatokon alapuló, átlagos körülményekre vonatkozó, és egy adott időpontra vonatkozó becslésen alapszik, miközben a vizsgálat alá vont településeken feltehetően ettől lényegesen eltérő körülmények vannak, ezért a becslés hibahatára nagy. Az e becslés eredményeképpen Karcagra vonatkozóan kialakult 9.1 százalék viszont olyan közel van a 10 százalékos értékhez, hogy az így kialakul kevesebb mint 1 százalékos eltérést nem lehet a hibahatáron belülinek elfogadni. A Versenytanács álláspontja szerint a csekély jelentőség megállapíthatóságához jelen esetben szükség lett volna az egyes települések teljes forgalmára vonatkozó pontos forgalmi adatra.

• 24.

  A kizárólagos beszerzési kötelezettséget tartalmazó megállapodásoknak a vevők - a megállapodások szóhasználatával: a bérbeadók -, azaz a kenyér és péksütemények viszonteladóinak érintett piacán lehet versenykorlátozó hatása. Ezért a csekély jelentőséget megalapozó piaci részesedést a viszonteladók (és nem a Bobájka Kft) érintett piacára vonatkozóan kell megvizsgálni. A 28 bérleti szerződés közül 18 karcagi eladóhelyiségre vonatkozott, ezért elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy a bérleti szerződések a karcagi pékáru kiskereskedelmi piac mekkora hányadát érintik. Külön vizsgálni kell azt, hogy a megállapodások a kunmadarasi, a berekfürdői és a burcsai pékáru kiskereskedelmi piacnak külön-külön mekkora hányadát érintik.

• 25.

  A fentebb lefektetett elvek szerint a jelen eljárásban valószínűsíthető, hogy az érintett piac(ok) mérete kisebb, mint az eljárás alá vont teljes ellátási körzete. Pontos adatok hiányában az érintett piac(ok) mérete, illetve az eljárás alá vont pontos piaci részesedése nem állapítható meg. A Versenytanács álláspontja szerint ilyen esetben a Tpvt. 13. §-ának alkalmazására nincs lehetőség, ezért az eljárás alá vont bérleti szerződéseinek versenykorlátozó megállapodások versenykorlátozó hatását érdemben kell mérlegelni.

• 26.

  Az egyedi mentesítésekre vonatkozóan a Tpvt. 17. §-ában foglaltak az irányadóak. Az egyedi mentesítés konjunktív feltételeinek teljesülését az ügyfélnek kellett volna megfelelő adatokkal és információkkal alátámasztani. Ilyen adatok, illetve információk a GVH-hoz nem érkeztek, az eljárás során az egyedi mentesítés lehetőségének mérlegelésére nem került sor.

• 27.

  Az eljárás alá vont által megkötött bérleti szerződések egyetlen versenyszempontból kifogásolható pontja a szállítónak a viszonteladó eladási árainak meghatározásának jogára vonatkozó kikötés. A viszonteladási ár rögzítése a Tpvt. 11. a) pontjába ütközően jogsértő, hiszen az eladási árak meghatározására irányul. A hasonló megállapodások versenykorlátozó hatása rendszerint abban nyilvánul meg, hogy a viszonteladói ár magasabb, mint amekkora a megállapodás nélkül lenne. A vizsgálatot megelőző bejelentés alapján viszont arra lehet következtetni, hogy a Bobájka Kft. által megszabott viszonteladói ár valószínűsíthetően nem túlzottan magas. A bejelentő azt nehezményezte, hogy a Bobájka Kft. túlzottan alacsony árakat alkalmaz, és ezzel próbálja kiszorítani a karcagi piacról a versenytársait.

• 28.

  A túlzottan alacsony árral kapcsolatban felmerülhet a bérleti szerződések Tpvt. 11. § f) pontjába ütközése. Az alacsony árak alkalmazása azonban mindaddig inkább versenyt erősítő, semmint versenyt korlátozó hatású, amíg a vállalkozás nincs erőfölényben, illetve az alacsony árak alkalmazása miatt nem kerülhet erőfölénybe (felfaló árazás). A felfaló árazás megállapításához három előfeltétel szükséges: egyrészt, az alkalmazott ár nyilvánvalóan költség alatti legyen; másodrészt, a vállalkozásnak jelentős gazdasági pontenciállal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a költség alatti árazásból származó veszteséget tartósan elviselje; harmadrészt, a piacra való újrabelépésnek nehéznek kell lennie, ellenkező esetben a vállalkozás nem tudja majd visszanyerni a felfaló árak alkalmazása során keletkező veszteségeit. E három feltétel egyike sem volt az érintett piacon megállapítható, akárhogyan is határoztuk volna meg annak méreteit.

• 29.

  Mindazonáltal a viszonteladói ár vertikális rögzítése - az ár tényleges szintjétől függetlenül - alkalmas a verseny korlátozására, ezért per se jogsértő. A vizsgált időszakban alkalmazott árral kapcsolatban ugyan valószínűsíthető volt, hogy az inkább alacsony, de a bérleti szerződés lehetővé tenné magasabb ár meghatározását is. Az árak relatíve alacsony voltára, az eljárás alá vont valószínűsíthetően alacsony nagykereskedelmi piaci részesedésére, az érintett piacok megtámadhatóságára való tekintettel a Versenytanács úgy értékelte, hogy a bérleti szerződések 2. a) pontja által megvalósított jogsértő magatartás a verseny szabadságát és tisztaságát csekély mértékben veszélyezteti.

• 30.

  Az eljárás alá vont 2003. szeptember 10-én kelt beadványában arról tájékoztatta a GVH-t, hogy a vizsgálat alá vont településeken legkésőbb 2003. november 1-ig mellőzni fogja a bérleti szerződések 2. pontjából a továbbeladási árak rögzítésére vonatkozó rendelkezést, és addig is eltekint annak érvényesítésétől. A módosítások következtében bérleti szerződésekből kikerülnek a Versenytanács által sérelmezett árrögzítést tartalmazó kikötések. Erre a körülményre, valamint a bérleti szerződéseket az eljárás alá vonttal megkötő vállalkozások kis méretére, helyzetére való tekintettel a Versenytanács eltekintett attól, hogy jelen eljárásba a Bobájka Kft-vel bérleti szerződéseket kötő vállalkozókat ügyfélként az eljárásba bevonja.

• 31.

  Tekintettel az eljárás alá vont ügyfél fenti nyilatkozatára, amelyben vállalta, hogy tartózkodik a jogsértő magatartás folytatásától, a Versenytanács alkalmazhatónak látta a Tpvt. 75. §-ában foglaltakat és 2003. december 31-ig terjedően az eljárás szüneteléséről határozott.

VI.

• 32.

  A Tpvt. 76. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a vizsgáló az eljárás szünetelése esetén utóvizsgálatot tart. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint az utóvizsgálat során a Tpvt. eljárási szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelentést a szünetelés megszűnésétől számított harminc napon belül kell az eljáró versenytanácshoz benyújtani. E határidő meghosszabbításának nincs helye. A GVH Ipari-Élelmiszergazdasági Irodája az előírt utóvizsgálatot lefolytatta és az utóvizsgálati jelentést a törvényben megszabott határidőn belül az eljáró versenytanács előadójának eljuttatta.

• 33.

  Az eljárás alá vont 2004. január 8-án kelt nyilatkozatában arról tájékoztatta a GVH-t, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban kifogásolt bérleti szerződések 2003. év során megszűntek. Mellékelten becsatolta a Hajdúsági Sütődék Rt. nyilatkozatát, amely szerint a mellékelt Boltjegyzékben megjelölt üzletek és kereskedések elárusító tereinek bérletére 2003. IV. negyedévében bérleti jogviszonyt létesített. A Boltlista a Bobájka Kft. jelen eljárásban érintett bérbeadói közül 21 vállalkozás nevét tartalmazza.

• 34.

  A Hajdúsági Sütődék Rt. fentebb megkötött bérleti szerződéseivel kapcsolatban az eljárás alá vont 2003. november 6-án kelt levelében (Vj-12/2003/30.) úgy nyilatkozott, hogy azok már nem tartalmazzák a kifogásolt 2.a) pontot, amely a viszonteladási ár korlátozására vonatkozott. Nyilatkozatához csatolt 5 db szerződés-másolatot. E szerződés-másolatokon a bérbeadók szerepeltek a fentebb említett Boltlistán. A Boltlistán szereplő vállalkozások közül többnek ugyanaz a magánszemély a tulajdonosa. Nem szerepelt a Boltlistán a Trafó Print Kft. és Kele Mihály vállalkozása, amelyekkel pedig a Hajdúsági Sütődék Rt. szintén bérleti szerződést kötött, és amely vállalkozásokkal a Bobájka Kft. korábban versenykorlátozó bérleti megállapodást kötött. Ezt az eljárás alá vont utólag helyesbítette.

• 35.

  A Hajdúsági Sütődék Rt. nem kötött szerződést a Bobájka Kft. további hat olyan volt üzleti partnerével, amelyekkel az eljárás alá vont a jogsértő bérleti szerződést korábban megkötötte. Ezen vállalkozások, illetve magánszemélyek felsorolását a Vj-12/2003/33. sz. dokumentum tartalmazza. Az ezen számú nyilatkozatában a Bobájka Kft. képviselője kijelenti, hogy 2004. január 9-én nincs érvényben vevő partnerrel értékesítéshez kapcsolódó bérleti szerződése.

• 36.

  A Boltlista és a Bobájka Kft.-vel korábban bérleti szerződést kötött vállalkozások listájának eltérése, valamint az eljárás alá vont nyilatkozatait alátámasztó dokumentumok (szerződések) hiányára a GVH felhívta az eljárás alá vont figyelmét. Az eljárás alá vont képviselője erre szóban előadta, hogy a szerződések megszünését azért nem tudja dokumentálni, mert azok szóban történtek. Tudomása szerint a Hajdúsági Sűtőipari Rt. által a Bobájka Kft. által korábban megkötött, és a GVH által jogsértőnek minősített szerződések kiváltására 2003. IV. negyedévében megkötött új bérleti szerződések tartalma megegyezik a 2003. november 6-i keltezésű leveléhez csatolt 5 db szerződés-másolat tartalmával.

• 37.

  A GVH Ipari-Élelmiszeripari Irodájának vizsgálója levélben kereste meg azt a 28 kiskereskedelmi partnerét, akikkel az eljárás alá vont a versenykorlátozó kitételt tartalmazó bérleti szerződéseket megkötötte. A 28 megkeresett kiskereskedő közül 17 válaszolt. Közülük 9-en arról számoltak be, hogy a Bobájka Kft-vel szóbeli felmondás alapján 2003. év során megszüntették a sérelmezett kitételt tartalmazó bérleti szerződéseket. További 6 kiskereskedő megküldte a Hajdúsági Sütődék Rt-vel kötött bérleti és a Bobájka Kft-vel újonnan megkötött, sütőipari termékekre vonatkozó szállítási szerződéseket. Két vállalkozó közölte a GVH-val, hogy eladótere jelenleg senkinek sincs kiadva. A Bobájka Kft. korábban megküldött 5 bérleti szerződés, illetőleg, az újonnan megkötött szerződések az eljárásban sérelmezett versenykorlátozó kitételt nem tartalmazzák.

• 38.

  A fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont az eljárás szünetelésével kapcsolatosan tett vállalásának eleget tett, ezért a Tpvt. 76. § (3) bekezdésének c) pontja szerint az eljárást megszüntette.

• 39.

  A Tpvt. 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy a vizsgálónak, illetve az eljáró Versenytanácsnak az eljárás során hozott határozata ellen, az e törvényben meghatározott esetekben külön jogorvoslatnak van helye. Ilyen külön rendelkezést tartalmaz - a többi között - a Tpvt. 68. § (4), a 69. § (7) vagy a 72. § (2) bekezdése. Nincs ilyen rendelkezés azonban a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja alapján meghozott határozattal kapcsolatban.

Budapest, 2004. március 17.

Jegyzetek

• 

  Lásd pl. a VJ-57/1998., illetve a VJ-31/2000. sz. eljárásokban született versenytanácsi határozatokat.