Vj-157/2003/30

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Kékkúti Ásványvíz Rt. (Kékkút) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított a "Theodora Kereki Ásványvíz" forgalomba hozatala során.

E magatartás további folytatását a Versenytanács a határozat kézhezvételétől számított két hónap elteltével megtiltja.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 5.000.000 Ft (Ötmillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást a Kékkúti Ásványvíz Rt. ellen, hogy tudomására jutott, az eljárás alá vont 2003 márciusától a "Theodora Kékkúti Ásványvíz"-zel megegyezően "Theodora" márkanévvel, azzal azonos grafikai megjelenésű és logoval ellátott címkével forgalmazza a Kereki-dülő közelében lévő kútból nyert "Theodora Kereki Ásványvíz"-et, s ezzel kapcsolatban felmerült a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezései megsértésének gyanúja.

I.

Az eljárás alá vont

  • 1.

    Az eljárás alá vont jogelődjét 1989-ben Kékkúti Ásványvíz Kft. néven alapították. A vállalkozás 1994-ben alakult át részvénytársasággá. A 2001. évtől kezdődően a korábban Perrier-Vittel S.A. név alatt működő, új elnevezéssel Nestlé Waters vállalkozás felvásárolta az eljárás alá vont részvényeit.

  • 2.

    Az eljárás alá vont a "Theodora Kékkúti Ásványvíz" és a "Theodora Kereki Ásványvíz" mellett a "Nestlé Aquarel" és a francia "Perrier" ásványvizet forgalmazza. Az eljárás alá vont bevételeinek döntő része a "Theodora Kékkúti Ásványvíz" és a "Theodora Kereki Ásványvíz" értékesítéséből adódik.

II.

Az érintett piac

  • 1.

    Az elmúlt években a magyarországi alkoholmentes italok piaca folyamatosan növekedett, amely elsősorban az ásványvízfogyasztás dinamikus növekedésének volt köszönhető. Az elmúlt évtizedben az ásványvíz fogyasztás több mint tízszeresére nőtt, párhuzamosan azzal, hogy az egészséges életmód növekvő népszerűsége is egyre több fogyasztót nyert meg az ásványvizek számára.

    A természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz és az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz palackozásáról és forgalmazásáról szóló 97/1999. (XI. 19.) FVM-EüM-GM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2.§-ának a)-d) pontjai értelmében

    • a)

      a természetes ásványvíz olyan, természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt, elismert (törzskönyvezett) víz, amely

      • -

        természetes vagy védelmi intézkedésekkel védett, felszín alatti vízadó rétegből származik,

      • -

        eredeténél fogva tiszta,

      • -

        mikrobiológiai szempontból nem kifogásolható,

      • -

        összetétele és hőmérséklete a víznyerő helyen közel állandó, vagy a természetes ingadozás határain belül van,

      • -

        összes, oldott ásványianyag-tartalma legalább 1000 mg/l vagy 500-1000 mg/l között van, és megfelel a Rendelet 1. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott követelményeknek,

      • -

        kezeletlen vagy a Rendelet 5.§-ában megengedett módon kezelték, és

      • -

        a Rendelet 7.§-ában előírt módon palackozták,

    • a)

      a forrásvíz olyan, természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt víz, amely

      • -

        természetes vagy védelmi intézkedésekkel védett, felszín alatti vízadó rétegből származik,

      • -

        eredeténél fogva tiszta,

      • -

        mikrobiológiai szempontból nem kifogásolható,

      • -

        összes oldott ásványianyag-tartalma 500 mg/l-nél kevesebb vagy 500-1000 mg/l közötti, de nem felel meg a Rendelet 1. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott követelményeknek,

      • -

        kezeletlen, vagy a Rendelet 5.§-ában megengedett módon kezelték, és

      • -

        a Rendelet 8.§-ában előírt módon palackozták,

    • a)

      ivóvíz minden olyan víz, amely megfelel az érvényes előírásoknak,

    • b)

      az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz olyan ivóvíz, amelynek ásványianyag-tartalmát mesterséges módon alakították ki.

A Rendelet 1. számú mellékletének a természetes ásványvíz és a forrásvíz kapcsán hivatkozott 2. pontja határozza meg az 500 és 1000 mg/l közötti ásványianyag-tartalmú vizek egyes összetevőire vonatkozó határértékeket. Követelmény, hogy a víz nátrium tartalma legyen kisebb 200 mg/l-nél és legalább egy táplálkozás-fiziológiai szempontból fontos összetevője alapján feleljen meg az alábbiaknak:

Megnevezés

Határérték legalább, mg/l

Kalcium, Ca

60

Magnézium, Mg

20

Fluorid, F-

0,8

Jodid, J-

0,05

A Rendelet 4.§-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a természetes ásványvíz megnevezés használatát az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága (a továbbiakban: OGYFI) engedélyezi [ugyanezen cikkely (2) bekezdése meghatározza az engedélyezés feltételeit]. A 7.§ (1) bekezdése kimondja, hogy természetes ásványvízként csak a Rendelet 4.§-a szerint elismert víz palackozható. A (3) bekezdés értelmében a természetes ásványvíz eredeti tulajdonsága és összetétele a technológiai folyamatok során nem változhat meg. Az 5.§ határozza meg, hogy természetes ásványvizet és forrásvizet kizárólag milyen kezelésnek szabad alávetni.

A természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet [amelynek hatálya az 1.§ (1) bekezdésének c) pontja értelmében kiterjed azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyek természetes ásványvizet termelnek ki] 13.§-ának (1) bekezdése szerint Magyarországon kitermelt természetes ásványvizet, természetes ásványi anyagok felhasználásával mesterségesen készült ásványvizet természetes ásványvíz minőségre, valamint gyógyvizet természetes gyógyhatásra utaló elnevezéssel ellátni csak az OGYFI engedélyével lehet. Elismert ásványvizet és gyógyvizet az előfordulási helyen lehet felhasználni, illetőleg - külön jogszabályban előírt engedéllyel - palackozni és forgalomba hozni.

  • 2.

    A magyar ásványvíz palackozó vállalkozások (két kisebb piaci szereplő kivételével) a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács tagjai. A 2003. év I. félévében a tagok közül az eljárás alá vont rendelkezett az egyik legnagyobb piaci részesedéssel. Ebben az időszakban a palackozott víz mennyisége mintegy 300 millió liter volt. Ennek kb. 96%-a természetes ásványvíz és forrásvíz, a többi gyógyvíz, ivóvíz, ásványi anyaggal dúsított ivóvíz, illetve ízesített ásvány- és forrásvíz. A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács becslése szerint az ásványvíz import mennyisége kb. a hazai termelés 5%-a. Az általa szolgáltatott adatok szerint a Magyarországon értékesített ásványvizek mennyiségének szénsavtartalom szerinti megosztása a következő:

    • -

      szénsavas ásványvíz: 76%

    • -

      enyhén szénsavas ásványvíz: 7%

    • -

      szénsavmentes ásványvíz: 17%

  • 3.

    Az ásványvizek piacára jellemző, hogy a vállalkozások márkaépítésre, marketingmunkára fordított kiadásai az egyre nagyobb versenyhelyzetben folyamatosan nőnek.

III.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

  • 1.

    Az eljárás alá vont 2003 márciusától, az enyhén szénsavval dúsított, illetve szénsavmentes "Theodora Kékkúti Ásványvíz"-zel megegyezően "Theodora" márkanéven és azzal azonos grafikai megjelenésű és logoval ellátott címkével - különböző kiszerelésekben - forgalmazza a Kereki-dülő közelében lévő kútból nyert "Theodora Kereki Ásványvíz"-ét.

    A "Theodora Kereki Ásványvíz" elnevezésű természetes ásványvíz termék a Theodora IV. Mindszentkálla K-4 OKK elnevezésű kút vizének felhasználásával készül. Palackozását az OGYFI 2003. február 14-én kelt határozatával engedélyezte, a "Theodora Kereki Ásványvíz" elnevezés egyidejű törzskönyvezésével. A "Theodora Kereki Ásványvíz" többféle kiszerelésben kerül forgalomba (0,33 liter, 0,5 liter, 1,5 liter stb.).

    A "Theodora Kereki Ásványvíz" forgalomba hozatalával egyidejűleg az eljárás alá vont megszüntette a Kékkút B-1, K-4, K-6 OKK számú kutakból nyert "Theodora Kékkúti Ásványvíz" széndioxiddal dúsított változatának forgalmazását, s jelenleg "Theodora" névvel kizárólag a "Theodora Kereki Ásványviz"-et hozza forgalomba szénsavas ásványvízként.

  • 2.

    A "Theodora Kékkúti Ásványvíz" és a "Theodora Kereki Ásványvíz" összes oldott ásványianyag-tartalma lényegesen eltér:

Kékkúti

Kereki

Összes oldott ásványi anyag tartalom (mg/l)

1490,0

904,0

Kalcium

246,0

140,0

Magnézium

56,0

36,0

Kálium

13,0

10,0

Fluor

1,2

1,5

Nátrium

36,0

33,0

Hidrogénkarbonát

1150,0

496,0

Szulfát

n.a.

145,0

  • 3.

    Az eljárás alá vont "Theodora Kékkúti Ásványvíz" (szénsavas, enyhén szénsavval dúsított és szénsavmentes) termékeinek címkéi 2003 márciusáig lényegében azonos grafikai elemeket és feliratokat tartalmaztak:

    • -

      nagy méretű "Theodora" márkajelzés,

    • -

      az ún. Theodora-kút és alatta a "Kékkúti Ásványvíz" felirat, illetve utalás arra, hogy a palack szénsavas, szénsavmentes vagy enyhén szénsavas terméket tartalmaz, legalul pedig a kiszerelés nagysága,

    • -

      a címke szélén az ásványvíz pontos megnevezése (kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos természetes ásványvíz, vastalanítva) és ásványianyag összetétele milligramm/liter mértékegységben kifejezve szerepelt. Ez alatt a vonatkozó kötelező előírásoknak megfelelő feliratok (gyártó, engedélyszám, minőségmegőrzési idő, tárolási javaslat), illetve az ügyfélszolgálat telefonszáma került feltüntetésre,

    • -

      a címke középső részén egy marketing szöveg volt olvasható a Kékkúti forrásról és annak történetéről. Felette a Balatonról és ezen belül a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkról készült szimbolikus ábra (sötétkék-középkék), melyben fehér színnel Kékkút megjelölése szerepelt, összhangban a Kékkúti kút legendájára vonatkozó szöveggel,

    • -

      a címkék domináns színei (sötétkék, türkiz és világoskék) és grafikája azonos voltak.

A címkéken eltérő volt, hogy a szénsavmentes és enyhén szénsavas címke tetején és alján rózsaszín és sárga csík színkóddal jelezték a szénsavtartalmat, a szénsavas terméken pedig a címke alján található türkiz világoskék csík jelezte a szénsavtartalmat.

A termékek záróeleme azonos színű volt a címkén látható színkóddal, rajta a víznyerő kútra emlékeztető "Kékkút" feliratot tüntették fel.

  • 4.

    Az eljárás alá vont 2003 márciusában a "Theodora Kereki Ásványvíz" forgalomba hozatalával azonos időben valamennyi ásványvíz (a szénszavmentes, az enyhén szénsavas és a szénsavas) címkéjét módosította, a kékes címke a korábbihoz képest élénkebb színben jelenik meg.

    2003 márciusától a "Theodora Kékkúti Ásványvíz" szénsavmentes és enyhén szénsavas, illetve a "Theodora Kereki Ásványvíz" szénsavas ásványvizeken egyaránt megtalálhatóak a következő azonos elemek:

    • -

      nagy méretű "Theodora" márkajelzés (a 1,5 literes palackon 10 mm / 80 mm),

    • -

      a Theodora-kút, amely némileg módosult a 2003 márciusa előtti címkén lévő kúthoz képest,

    • -

      a címke szélén az ásványvíz pontos megnevezése alatt a termék ásványi anyag összetétele (milligramm/liter mértékegységgel kifejezve a szénsavmentes és enyhén szénsavas és szénsavas termékeknél egyaránt sötétkék táblázatban fehér betűkkel) és a vonatkozó kötelező előírásoknak megfelelő feliratok (gyártó, engedélyszám, minőségmegőrzési idő, tárolási javaslat), illetve az ügyfélszolgálat telefonszáma került feltüntetésre,

    • -

      a címke közepén egy marketing szöveg olvasható mindhárom terméken. Alatta kék háttérben fehérrel a víznyerő hely megjelölése szerepel apró (a 1,5 literes kiszerelésű palackon 2 mm-es) betűkkel és a palack űrtartalma. Felette a Balatonról és ezen belül a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkról készült szimbolikus ábra (sötétkék-zöld), melyben fehér színnel Kékkút megjelölése szerepel,

    • -

      a címkék domináns színei (sötétkék, türkizkék, fehér, világos-és sötétzöld) és grafikája (napsugaras Balaton-felvidéki tájra emlékeztető) azonos.

A "Theodora Kékkúti Ásványvíz" szénsavmentes és enyhén szénsavas, illetve a "Theodora Kereki Ásványvíz" szénsavas ásványvizek címkéin a következő különbségek találhatók:

    • -

      a címkén található Theodora-kút alatt (a 1,5 literes palackon 5 mm / 700 mm nagyságú) "Kékkúti Ásványvíz", illetve "Kereki Ásványvíz" elnevezés szerepel, valamint utalás arra, hogy a palack szénsavas, szénsavmentes vagy enyhén szénsavas terméket tartalmaz,

    • -

      a szénsavmentes, az enyhén szénsavas és a színsavas terméken a címke alján rózsaszín, sárga, illetve sötétkék csík (felváltva az eddigi türkiz világoskék csíkot) jelzi a szénsavtartalmat,

    • -

      a címke közepén található marketing szöveg a "Theodora Kékkúti Ásványvíz" esetében a Theodora legendát, míg a "Theodora Kereki Ásványvíz" esetében a Káli-medence területén fakadó forrásvizek történetét tartalmazza,

    • -

      a címke szélén a "Theodora Kékkúti Ásványvíz"-nél a termék pontos megnevezéseként "Kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos természetes ásványvíz, vastalanítva", a "Theodora Kereki Ásványvíz" ásványvíznél ezzel szemben "természetes ásványvíz, vastalanítva" felirat szerepel,

    • -

      a címkén kis méretű betűkkel feltüntetésre kerül a víznyerőhely (a "Theodora Kereki Ásványvíz" esetében: Káli-medence, Kerek-dűlő, a "Theodora Kékkúti Ásványvíz" esetében: Kékkút).

A termékek záróeleme azonos színű a címkén látható színkóddal, rajta a "Theodora" márkanév van feltüntetve.

  • 5.

    Az eljárás alá vont honlapján ( www.kekkuti.hu ) 2002 szeptemberétől 2003. november 24-ig a "Theodora" név története, a gyárral és ásványvízzel kapcsolatos információk egyértelműen mind Kékkúthoz, illetve a kékkúti forráshoz kapcsolódtak, a Kereki-dülői forrás neve sem a honlap termékinformációs, sem minőségbiztosítási rovatában nem merült fel. A honlapon a "Theodora összetétele" címszó alatt kizárólag a "Theodora Kékkúti Ásványvíz" összetétele volt olvasható. A honlap 2003. november 24-től nem látogatható, az ott olvasható közlés szerint karbantartás alatt áll.

IV.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának véleménye

Az OGYFI a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére közölte, hogy a Mindszentkálla K-4 OKK számú kút ("Theodora Kereki Ásványvíz" elnevezéssel forgalomba hozott) vizének összetétele lényegesen eltér a Kékkút B-1, K-4, K-6 OKK számú kutak ("Theodora Kékkúti Ásványvíz" név alatt forgalmazott) vizétől. Álláspontja szerint a vizek elnevezése nem, de a palackok címkéjének hasonlósága alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, hiszen teljesen más összetételű vizet közel azonos csomagolásban hoznak forgalomba.

Az OGYFI szerint az Európai Unió gyakorlatát kellene alkalmazni, ahol megengedhető, hogy egy vállalkozás többféle termékén ugyanazt a márkanevet tüntesse fel (a jelen esetben: "Theodora"), de a palack címkéjén legalább másfélszeres betűnagysággal a kinyerési helyet (Kékkút, Mindszentkálla) is fel kell tüntetni.

V.

A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács véleménye

A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács megítélése szerint az eljárás alá vont által palackozott "Theodora Kereki Ásványvíz" címkéje megfelel a jogszabálynak, mivel a Rendelet szerint a termék címkéjén a törzskönyvben rögzített megnevezést kell alkalmazni. Ezen túlmenően minden, a Rendeletben előírt megjelölést tartalmaz a címke.

VI.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleménye

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség arról tájékoztatta a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy álláspontja szerint a "Theodora Kékkúti Ásványvíz" és a "Theodora Kereki Ásványvíz" azonos grafikájú címkézéssel és azonos képi megjelenítéssel kerül forgalomba. A palackozott vizek összetételének eltérő volta miatt ez fogyasztóvédelmi szempontból kifogásolható, mivel nem tesz eleget az egyértelmű tájékoztatás követelményének.

VII.

A vizsgálati jelentés

  • 1.

    A vizsgálati jelentés a következőket rögzítette:

    • -

      az eljárás alá vont a "Theodora Kereki Ásványvíz"-et a "Theodora Kékkúti Ásványvíz"-zel megegyezően "Theodora" márkanéven és azzal azonos grafikai megjelenésű és logoval ellátott címkével kezdte el forgalmazni. Nem történt meg az újonnan forgalomba hozott "Theodora Kereki Ásványvíz" egyértelmű grafikai megkülönböztetése a "Theodora Kékkúti Ásványvíz" szénsavmentes és enyhén szénsavas termékektől,

    • -

      az ásványvizek címkéin (a "Theodora" márkanévhez képest nem hangsúlyosan) fel van tüntetve ugyan a kutak megnevezése, az ásványvíz eltérő típusa (Kereki-természetes ásványvíz, Kékkúti-kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos ásványvíz), de a fogyasztóban a címkék összhatása azt a téves képzetet kelti, hogy azok egy termékcsaládba tartozó, azonos kútból származó ásványvizek,

    • -

      a címkéken található fő motívumok ("Theodora" márkanév, Theodora-kút, szimbolikus ábrák, domináns képi elemek és egyéb feliratok) elhelyezése azonos,

    • -

      az ásványvizek iránt érdeklődő fogyasztók megtévesztésének esélyét növelte a 2003 márciusa és 2003. november 24-e közötti időszakban az a tény, hogy az eljárás alá vont (általa is elismerten nem naprakész) honlapján, a "Theodora" márkanév történetével, a gyárral és ásványvízzel kapcsolatos információkra vonatkozó részekben csak a "Theodora Kékkúti Ásványvíz"-re történt utalás, annak ellenére, hogy az eljárás alá vont 2003 márciusától a "Theodora" szén-dioxiddal dúsított ásványvizeit a Kereki-dülői forrásból származó vízzel forgalmazta. A honlapon ennek ellenére a "Theodora Kereki Ásványvíz"-re vonatkozóan sem vizuális, sem szövegszerű tájékoztatás nem jelent meg,

    • -

      a két ásványvíz beltartalmi jellemzőiben jelentős eltérések vannak, mely az eltérő kútból származásukból ered,

    • -

      a megtévesztéséhez az is hozzájárulhat, hogy a három azonos kiszerelésű természetes ásványvíz átadási ára azonos, annak ellenére, hogy eredetük és beltartalmuk különböző.

  • 2.

    A vizsgálat jogsértés megállapítását, a jogsértő magatartás további folytatásától való eltiltást és bírság kiszabását indítványozta.

VIII.

Az eljárás alá vont védekezése

  • 1.

    Az eljárás alá vont előadta, a "Theodora Kereki Ásványvíz" elnevezésű termék jelölése mindenben megfelel a Rendelet rendelkezéseinek. Az alkalmazott jelölés a valóságnak megfelelően, a címke frontoldalán, jól látható módon tartalmazza az ásványvíz törzskönyvezet nevét, valamint összetételét.

    Az általa alkalmazott elnevezés, a címke tartalmi és formai elemeinek használata során nem valósult meg jogsértés. Ha versenyjogi jogsértés kerülne megállapításra, az nem róható fel neki, mivel a törzskönyvi nevet az OGYFI hagyta jóvá, s azt az eljárás alá vont módosítás nélkül, az OGYFI és a Rendelet előírásainak megfelelően használja termékein. Jogsértést akkor követett volna el, ha nem vagy módosítva használta volna a "Theodora Kereki Ásványvíz" törzskönyvezett elnevezést.

  • 2.

    Az eljárás alá vont kiemelte, a termékmárka feltüntetésének az az alapvető funkciója, hogy a fogyasztók számára egyértelműen jelezze az ahhoz kapcsolódó - fogyasztók által megismert és elvárt - minőséget. A "Theodora" márkanév annak logojával együtt is ezt hivatott szolgálni. A "Theodora Kékkúti Ásványvíz"-et és a "Theodora Kereki Ásványvíz"-et azért forgalmazza azonos ábrás védjegy alatt, mert mindkét ásványvíz egy termékcsaládhoz tartozik és garantált minőséget takar. Az ábrás védjegy termékek címkéjén történő használatához az eljárás alá vontnak méltányolható érdeke fűződik, mely a fogyasztók döntési szabadságát csak annyiban befolyásolja, hogy a már megszokott, jó minőségű termékeit felismerjék.

    A "Theodora Kereki Ásványvíz" jelölés alkalmas arra, hogy a fogyasztók megkülönböztessék a termékcsaládon belül forgalmazott más termékektől, illetve a korábban forgalomban volt termékektől. A termékek címkéi alapvető eltéréseket mutatnak, amelyen az sem változtat, hogy a jelenlegi termékek címkéjén található egyes színek, díszítő motívumok, betűtípusok hasonlítanak a forgalomból kivont termékek címkéjén található megjelölésekhez. Mindez az azonos termékcsaládhoz tartozó termékek esetében természetesnek, elfogadottnak tekinthető. A termékek megkülönböztetését segíti a jelölések eltérő színhatása, különösen a záróelem színe.

    A fogyasztóban a címkék összhatása nem kelt olyan képzetet, hogy azok egy termékcsaládba tartozó, azonos kútból származó ásványvizek. Az alkalmazott címkék szín- és formaalkalmazásból adódó összbenyomása egyértelművé teszi, hogy a más-más kútból származó és eltérő szénsavtartalmú vizek ugyanannak a márkacsaládnak a tagjai. A 2003 márciusában történt, a fogyasztók felé figyelemkeltő célt is szolgáló teljes arculat és címkeváltás a termék alaposabb szemrevételezésére sarkallja a fogyasztót. Elvárható, hogy megnézze, történt-e egyéb változás is, s így még egy rutinszerű vásárlás esetén is felismerheti, felismeri, hogy változás történt a terméket illetően. A címke egyértelműen megjelöli a "Kékkúti" és a "Kereki" jelzőt, a két ásványvíz közötti különbséget, azaz az ásványvíz forrását, annak összetételét stb., továbbá a kupak színe is egyértelműen jelzi, hogy a termék szénsavas, szénsavmentes, enyhén szénsavas.

  • 3.

    Eljárás alá vont előadta, a "Theodora Kereki Ásványvíz" címkéjének módosítását tervezi, amelynek hátterében egyrészt a Rendelet 2004. május 1-jén hatályba lépő módosításai állnak, másrészt figyelembe kívánja venni a jelen eljárás tapasztalatait is, azzal, hogy megítélése szerint magatartásával nem sértette meg a Tpvt. rendelkezéseit.

    A "Theodora Kereki Ásványvíz" új címketervének elkészítése során tekintettel kíván lenni a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség észrevételeire, azzal együtt, az új címke megtervezése során is törekszik arra, hogy az egyes termékcsaládhoz való tartozás továbbra is felismerhető maradjon, így nem tud eltekinteni a következő elemek alkalmazásától:

    • -

      a "Theodora" elnevezés használata (ez a társaság védjegye, a terméki összefoglaló elnevezése, amely a Kereki Ásványvizet adó kút nevében is megtalálható, így a "Theodora" elnevezés használata nem vezethet a fogyasztók megtévesztésére),

    • -

      az ábrás védjegy feltüntetése (a termékek egységes arculatát hivatott tükrözni a címkéken található kút, háttér és "Theodora" elnevezés, s az ábrás védjegy - amelynek használatához az eljárás alá vont méltányolható érdeke fűződik - használata a fogyasztók döntési szabadságát nem befolyásolja, sőt, hozzásegíti őket ahhoz, hogy az eljárás alá vont már megszokott, jó minőségű termékeit felismerjék),

    • -

      a szénsavas ásványvizeket jelölő kék szín dominanciája (ez megfelel a magyarországi gyakorlatnak, s az eljárás alá vont által hivatkozott piackutatás szerint fogyasztók 85%-a a kék színű záróelemet a szénsavas ásványvizekkel azonosítja).

Az eljárás alá vont felajánlotta, hogy a készleten lévő címkék felhasználást követően a terméket új címkével látja el és a 2004. év I. félévét követően kizárólag az új címkével ellátott "Theodora Kereki Ásványvíz" kerül kiszállításra kereskedelmi partnerei részére, amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal elfogadja a becsatolt címketervet.

  • 4.

    Az eljárás alá vont kiemelte, hogy az ásványvízfogyasztók vásárlási döntését szinte kizárólag a termék jellege (szénsavas vagy szénsavmentes) befolyásolja, s a fogyasztók vásárlási döntésük meghozatala során nem fordítanak figyelmet az egyes ásványvizek ásványianyag-tartalmára. A fogyasztó először abban a kérdésben dönt, hogy szénsavas vagy szénsavmentes ásványvizet kíván-e vásárolni, s csak ezt követően folytatja a választást. A termék egyéb jellemzői csak korlátozott jelentőséggel bírnak a választás körében. Ennek alátámasztására becsatolta a felkérésére 2003 augusztusában - tehát még a versenyfelügyeleti eljárás megindulását megelőzően - készített piackutatást, amely szerint a fogyasztók döntését nem befolyásolják az ásványvíz tulajdonságai (ásványi anyag tartalom, származási hely stb.). A megkérdezett fogyasztók a vásárlást befolyásoló tényezők körében önmaguktól nem említették az ásványvizek ásványianyag-tartalmát, illetve élettani hatásait. A Magyarországon forgalmazott legkedveltebb ásványvíz márkák közül a fogyasztók a szomjoltó hatás, a frissítő hatás, a megfelelő szénsavtartalom, a természetes íz és az ár-érték arány mint jellemzők figyelembe vételével választják ki a számukra megfelelő márkát. A fogyasztók döntésüket az alapján hozzák meg, hogy szénsavas vagy szénsavmentes vizet kívánnak fogyasztani, s - a Magyarországon kialakult gyakorlat következtében - a fogyasztók számára elegendő információ a termék záróelemének színe (kék szénsavas és rózsaszín szénsavmentes termék esetén).

    A piackutatás szerint tehát a fogyasztók döntését az ásványvizekben lévő ásványi anyagok fajtája és mennyisége nem befolyásolja. Az egyes ásványvizek ásványianyag-tartalma és minősége között egyébként sincs egyértelmű összefüggés, a magasabb ásványianyag-tartalom nem jelent egyben jobb minőséget. Ezt a fogyasztók körében elvégzett vizsgálatok is alátámasztják, a fogyasztók tudatában ugyanis a minőség és az ásványianyag-tartalom egymással nincs kapcsolatban.

    A fogyasztók számára az az elsődleges, hogy megbízható forrásból, jó minőségű vizet vásároljanak, melynek széndioxid tartalma számukra megfelelő. Ennek megfelelően mindaddig nem valósulhat meg a fogyasztók megtévesztése, amíg a fogyasztók egyértelműen különbséget tudnak tenni az egyes márkák és azon belül a szénsavas és szénsavmentes ásványvizek között. Ezeknek a követelményeknek az eljárás alá vont eleget tesz. A "Theodora Kereki Ásványvíz" a "Theodora Kékkúti Ásványvíz"-zel azonos természeti környezetből, a Káli medencében található kútból kerül kitermelésre és azonos minőségi követelmények szerint kerül palackozásra. A fogyasztók megtévesztése nem valósulhat meg, mivel az eljárás alá vont kizárólag a "Theodora Kereki Ásványvíz" szénsavas ásványvizet forgalmazza a "Theodora" márkán belül, a szénsavas és szénsavmentes termékek pedig jól elkülöníthetők.

  • 5.

    Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a "Theodora Kereki Ásványvíz" megjelentetésével egyidejűleg új címkéket vett használatba.

    Az eljárás alá vont kiemelte, hogy az Európai Bíróság 1995. július 6-i, C-470/93. ügyben hozott ítélete óta a fogyasztók megtévesztése körében azt kell vizsgálni, hogy az átlagosan tájékozott, figyelmes és értelmesen gondolkodó fogyasztó megtévesztésére alkalmas-e az adott magatartás. Jelen esetben az eltérő elnevezés a termékek címkéjének frontoldalán, jól látható módon került feltüntetésre, így arról egy átlagos fogyasztó is könnyen tudomást szerezhet. Az átlagosan figyelmes és tájékozódó fogyasztót - az egyidejű arculatváltásra és az ásványvíz összetevőire, minőségére, valamint élvezeti értékére is tekintettel - érdeksérelem nem érhette. Önmagában az, hogy a "Theodora Kereki Ásványvíz" bevezetésével egyidejűleg a palackokon alkalmazott címke színvilága és grafikája, illetve a zárókupak megváltozott (más neve lett az ásványvíznek, színesebb lett a címke, más a háttere, más az ásványianyag-tartalom felsorolás, más a kút képe, a kút neve az előzőhöz képest 36 %-kal megnövekedett illetve a zárókupak korábban a "Kékkúti" megjelölést viselte, amely megváltozott), oda kellett, hogy vezessen, a figyelmes fogyasztó emiatt a rutinszerű felületes vásárlás esetén is alaposabban megvizsgálja a terméket. A sok apró különbség önmagában figyelemfelkeltő jellegű.

    Az eljárás alá vont előadta, a címkeváltozás kockázatot és költséget jelent, éppen ezért a cégek ritkán alkalmazzák ezt a megoldást. Egy ilyen döntés egy tudatos, hosszas folyamat eredményeként születik meg.

  • 6.

    Az eljárás alá vont szerint nem kell túlhangsúlyozni és ellentmondásosan értékelni a honlap szerepét. A honlap ugyan nem került frissítésre a "Theodora Kereki Ásványvíz" bevezetésekor, azonban ez nincs hatással a fogyasztó döntésére. Állítható, hogy a honlap látogatottsága minimális volt, mivel a fogyasztandó ásványvíz kiválasztásakor a fogyasztók nem internetes tájékoztatás alapján hozzák meg döntésüket. Mindazonáltal az eljárás alá vont jóhiszeműségét igazolja, hogy a hiányosságok észlelését követően haladéktalanul intézkedett a honlap leállításáról és azonnali karbantartásáról (az új honlap 2004 tavaszától lesz látogatható). Kiemelte, az olyan érdeklődő fogyasztó, aki a honlapon az ásványvíz kinyerési helyéről és összetételéről tájékozódik, minden valószínűség szerint észleli, hogy az adatok kizárólag a Kékkúti kútra vonatkoznak.

  • 7.

    Az eljárás alá vont elsődlegesen a versenyfelügyeleti eljárás jogsértés hiányában történő megszüntetését, másodlagosan a bírság kiszabásának mellőzését kérte. Azon esetre, ha a Versenytanács bírságot szabna ki, kérte figyelembe venni, hogy

    • -

      magatartása nem érintette a fogyasztók széles körét,

    • -

      korábban sem a Gazdasági Versenyhivatal, sem a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek nem marasztalta el az eljárás alá vontat,

    • -

      a termékein megjelenő címke megfelel a hatályos jogszabályoknak, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el,

    • -

      mindenben készséget mutatott a hatóságokkal való együttműködésre, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek megkeresését követően már korábban is késznek mutatkozott a címke módosítására, mivel nemcsak a jogszabályoknak, hanem a jogalkalmazói elvárásoknak is meg kíván felelni,

    • -

      2004. május 1-től az alkalmazott címkék tartalma mindenben meg fognak felelni a megváltozott jogszabályi környezetnek.

IX.

Jogi háttér

  • 1.

    A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak minősül az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

    A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

    A Tpvt. 75.§-ának (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy a) tartózkodik e magatartás folytatásától, valamint b) kárveszély esetén megteszi a kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket vagy megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében.

    A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

    Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

  • 2.

    Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ét.) 2.§-ának 1. pontja szerint élelmiszernek minősül minden olyan növényi, állati - beleértve a mikroorganizmusokat is - vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan, előkészített vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Nem minősül élelmiszernek a gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, a gyógyvíz, továbbá a nem csomagolt ivóvíz és ásványvíz. A törvény részletesen szól a fogyasztók tájékoztatásának a kérdéséről, az élelmiszerek csomagolásán elhelyezendő és elhelyezhető információkról. A 18.§ (1) bekezdése előírja, hogy a belföldi forgalomba kerülő élelmiszer csomagolásán jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthető módon kell feltüntetni a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges jelöléseket. A (2) bekezdés értelmében jelölésnek minősülnek az adott élelmiszerre vonatkozó szavak, számok, védjegyek, képek, ábrák és jelek, amelyeket az élelmiszer csomagolásán, címkéjén, gyűrűjén, fémrészén, gyűjtőcsomagolásán helyeznek el. A 19.§ (1) bekezdése meghatározza, hogy az élelmiszer jelölésének mit tartalmaznia kell. A (3) bekezdés szerint a jelölésnek olyannak kell lennie, amely nem vezeti félre a fogyasztót. Ezért az a) pont alapján tartalmaznia kell az élelmiszer lényeges tulajdonságait, összetételét, rendeltetését, eredetét, előállítási, termesztési módszerét.

  • 3.

    A Rendelet 13.§-a (2) bekezdésének a) és c) pontja szerint a palackozott természetes ásványvíz jelölésének az Ét. 19. §-ában előírtakon túl tartalmaznia kell a víz összes ásványianyag-tartalmát és a víz jellegét meghatározó, valamint a biológiai hatással rendelkező kémiai összetevők koncentrációját, vagy a palackozott vízre vonatkozó teljes vegyelemzést ásványvíz-vizsgálatra akkreditált laboratórium által végzett analízis alapján, illetőleg a víznyerőhely földrajzi nevét. A (3) bekezdés értelmében a megnevezés jelzőjeként a feltételeknek történő megfelelés esetén a következő kifejezések használhatók:

    • a)

      "kis ásványianyag-tartalmú" ásványvíz, amelynek ásványianyag-tartalma kevesebb, mint 500 mg/l;

    • b)

      "nagyon kicsi ásványianyag-tartalmú" ásványvíz, amelynek ásványianyag-tartalma kevesebb, mint 50 mg/l [a 17.§ (2) bekezdése értelmében az a) és b) pontja a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásával egyidejűleg lép hatályba];

    • c)

      "ásványi sókban gazdag" ásványvíz, amelynek ásványianyag-tartalma több, mint 1500 mg/l;

    • d)

      "hidrogén-karbonátos" ásványvíz, amelynek hidrogén-karbonát tartalma több, mint 600 mg/l;

    • e)

      "szulfátos" ásványvíz, amelynek szulfát-tartalma több, mint 200 mg/l;

    • f)

      "kloridos" ásványvíz, amelynek klorid-tartalma több, mint 200 mg/l;

    • g)

      "kalciumos" ásványvíz, amelynek kalcium-tartalma több, mint 150 mg/l;

    • h)

      "magnéziumos" ásványvíz, amelynek magnézium-tartalma több, mint 50 mg/l;

    • i)

      "fluoridos" ásványvíz, amelynek fluorid-tartalma több, mint 1 mg/l;

    • j)

      "vasas" ásványvíz, amelynek vas-tartalma több, mint l mg/l;

    • k)

      "szabad szén-dioxid tartalmú" ásványvíz, amelynek szabad szén-dioxid-tartalma több, mint 250 mg/l;

    • l)

      "nátriumosh ásványvíz, amelynek nátrium-tartalma több, mint 200 mg/l;

    • m)

      "kis nátrium tartalmú" ásványvíz, amelynek nátrium-tartalma kevesebb, mint 20 mg/l.

A 13.§ (6) bekezdése rögzíti, hogy tilos az azonos kinyerési helyről származó palackozott természetes ásványvizet különböző megnevezéssel, illetve a különböző kinyerési helyről származó vizet azonos megnevezéssel forgalomba hozni. A (7) bekezdés szerint a természetes ásványvíz törzskönyvben rögzített neve mellett fantázianév is alkalmazható, de a törzskönyvben rögzített nevet legalább másfélszer nagyobb betűvel kell feltüntetni, mint a fantázianévben alkalmazott legnagyobb betű.

X.

A Versenytanács döntése

  • 1.

    A Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont "Theodora Kékkúti Ásványvíz"-zel kapcsolatos korábbi marketingtevékenységének célja és eredménye egy termékmárka kialakítása volt. A "Theodora" ásványvíz termékek (a szénsavas, az enyhén szénsavas és a szénsavmentes ásványvíz) a fogyasztók tudatában - korábbi piaci tapasztalataik és az eljárás alá vont marketingtevékenysége következtében - egy termékmárkaként rögzültek, "Theodora Kékkúti Ásványvíz"-ként válva ismertté a fogyasztók előtt. Az eljárás alá vont 2003. november 24-ig elérhető internetes honlapjának címe (www.kekkuti.hu) és tartalma is a "kékkúti" jellegre utalt, arra, hogy a "Theodora" márkanév azonos a "Kékkúti" ásványvízzel.

    Sem a fogyasztók, sem az eljárás alá vont részéről fel sem merült, hogy a "Theodora" vállalati márkának, illetőleg többféle terméket magában foglaló termékmárkának minősülne, mivel az ásványvíz forrása, összetétele azonos volt, s eljárás alá vont számára nem is lett volna indokolt a termékmárka helyett egy más típusú márka kiépítése. Ezt az is erősítette, hogy az ásványvíz piacon az azonos márkanevű termékek ásványianyag-tartalma jellemzően teljesen azonos, függetlenül a termék szénsavtartalmától. Előadásában maga az eljárás alá vont is arra utalt, hogy egy termékcsaládba az azonos kútból származó ásványvizek tartoznak. Ezzel összefüggésben a Versenytanács megjegyzi, nem osztja az eljárás alá vont azon vélekedését, hogy a jelölések eltérő színhatása, különösen a záróelem színe a termékek megkülönböztetését segíti. A színhatás a kialakult magyar gyakorlat szerint csak abban nyújt eligazítást, hogy az adott palack szénsavmentes, szénsavas vagy enyhén szénsavas terméket tartalmaz-e, ugyanakkor semmilyen tájékoztatást sem ad például az adott ásványvíz ásványianyag-tartalmáról.

    A termékmárka egyik funkciója a termék megkülönböztetése más vállalkozás termékeitől - és ugyanazon vállalkozás más termékeitől. Kiépítésének jelentős szerepe van egy egyre több versenytársat és versenyző terméket magában foglaló, dinamikusan fejlődő piacon, ahol a termékmárka alkalmas arra, hogy bizalmat ébresszen és tartson fenn a fogyasztókban az adott termék iránt, a márka révén oldva a fogyasztóban a szélesedő termékválaszték keltette, a döntési folyamatot számukra megnehezítő bizonytalanságot. A fogyasztói lojalitás, illetve a termékmárka alkalmas a vállalkozás gazdálkodása eredményességének javítására, mivel egy új fogyasztó megszerzése általában jóval nagyobb költséget igényel, mint a már meglévő, a termék iránt hűséges fogyasztók megtartása.

  • 2.

    A marketingtevékenység által is célzott márkahűség az ásványvizek esetében azt eredményezi, hogy az egyébként is hétköznapinak minősülő termék, az ásványvíz megvásárlása rutinszerűnek, a fogyasztó részéről különösebb megfontolást, tájékozódást nem igénylőnek minősül - és azzal jár, hogy a fogyasztó nem fordít figyelmet arra, hogy minden vásárlás előtt megvizsgálja, a termék megváltozott-e vagy sem, ugyanazon név alatt - akár változatlan, akár egyes elemeiben módosult csomagolásban - ugyanazon összetételű terméket kap-e, mint korábban vagy sem. Az adott termék (a vállalkozás marketingtevékenysége által erőteljesen támogatottan) beépült a fogyasztói preferenciarendszerbe, ez azonban az adott meghatározott jellemzőkkel bíró termékre vonatkozik, így a termék fogyasztók számára összhatásában azonos megjelölésével egy, az előzőtől eltérő jellemzőkkel bíró terméket próbál a vállalkozás a fogyasztók tájékoztatásának hiányosságára alapozva forgalmazni.

    A jelen esetben kiemelendő, hogy a fogyasztó számára a "Theodora Kereki Ásványvíz" és Theodora Kékkúti Ásványvíz" szénsavas ásványvíz formai megjelenése - mindenekelőtt éppen az eljárás alá vont által a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség észrevételei kapcsán kiemelt jellemzők, a "Theodora" elnevezés hangsúlyos használata és az ábrás védjegy feltüntetése következtében - összhatásában a címkék eltérése ellenére is azt közvetíti, hogy a két termék teljesen, minden jellemzőjében azonos, semmilyen különbség sincs közöttük, kizárólag a szénsavtartalomban. Mint arra a Versenytanács előzőleg rámutatott, az ásványvíz megvásárlása rutinszerű, nem igényli a fogyasztótól - és különösen nem a márkahű fogyasztótól -, hogy minden egyes vásárlásnál tüzetes vásárlás alá vesse a terméket, megvizsgálja annak összetételét, azt, hogy melyik kútból nyerték. Az ésszerűen eljáró fogyasztó nem tételezi fel, hogy egy összhatásában változatlan csomagolás egy teljesen más, eltérő ásványianyag-tartalommal bíró ásványvizet tartalmaz. Önmagában egyébként egy alaposabb tájékozódás sem juttatná megfelelő információkhoz a fogyasztót, mivel a vásárlás helyszínén nem lenne lehetősége összevetni a korábbi, forgalomba már nem kerülő "Theodora Kékkúti Ásványvíz" szénsavas ásványvizet a "Theodora Kereki Ásványvíz" szénsavas ásványvízzel. Mindeközben két különböző termékről van szó, amint arra az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának véleménye hivatkozott és amelyre a Rendelet 13.§-ának (6) bekezdése is rámutat. Ugyancsak szükséges utalni a Rendelet 7.§-ának (3) bekezdésére, amely a természetes ásványvíz mint termék kapcsán előírja, hogy annak eredeti tulajdonsága és összetétele a technológiai folyamatok során nem változhat meg.

    A "Theodora Kékkúti Ásványvíz" és a "Theodora Kereki Ásványvíz" összetétele, ásványianyag-tartalma nem azonos, amelynek következtében például míg a "Theodora Kékkúti Ásványvíz" a Rendelet 13.§-a (3) bekezdésének d), g) és h) pontja alapján és a címkén is jelzett módon hidrogén-karbonátos, kalciumos, magnéziumos ásványvíznek minősíthető, a "Theodora Kereki Ásványvíz" ilyen ásványvíznek nem tekinthető. Ezzel szemben míg a "Theodora Kékkúti Ásványvíz" nincs adat annak szulfát tartalmáról, a "Theodora Kereki Ásványvíz" szulfát tartalma 145,0 mg/l. A "Theodora Kereki Ásványvíz" összes oldott ásványianyag-tartalma (904,0 mg/l) lényegesen kisebb, mint a "Theodora Kékkúti Ásványvíz" esetében (1490,0 mg/l).

  • 3.

    A fogyasztói döntési folyamatot leegyszerűsítő és ezzel párhuzamosan a marketingköltségek csökkentését, illetve hatékonyabb felhasználását lehetővé tevő márkahűség alapját képező termékmárka kiépítésének jelentős költség- és időigénye van. Ugyancsak jelentős költség- és időigénye van a vállalati márka, illetőleg egy termékcsoportra (termékvariációkra) vonatkozó márka kiépítésének. A márkahűség a vállalkozás számára a stabil vásárlói kör kialakításával kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá teszi üzletpolitikáját, ezért nemcsak költséges, de kockázatos is módosítani a termékmárka egyes elemeit, illetőleg a vállalkozás márkázással kapcsolatos politikáját. A Versenytanács megítélése szerint az eljárás alá vont nem kívánta vállalni a márka módosításával kapcsolatos költségeket és kockázatot, ezért döntött a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartás tanúsítása mellett. Ezt a megállapítást támasztja alá az eljárás alá vont azon előadása, hogy a címkeváltozás kockázatot és költséget jelent, éppen ezért a vállalkozások ritkán alkalmazzák ezt a megoldást. Egy ilyen döntés egy tudatos, hosszas folyamat eredményeként születik meg.

  • 4.

    A Versenytanács az alábbiakban megfogalmazottak alapján nem tudta magáévá tenni az eljárás alá vont megrendelésére készült piackutatás következtetéseit.

    Az eljárás alá vont szerint a piackutatás arra mutatott rá, hogy az ásványvízfogyasztók vásárlási döntése szinte kizárólag a termék jellege (szénsavas vagy szénsavmentes) befolyásolja. A fogyasztók döntésüket az alapján hozzák meg, hogy szénsavas vagy szénsavmentes vizet kívánnak fogyasztani, s a fogyasztók számára elegendő információ a termék záróelemének színe (kék szénsavas és rózsaszín szénsavmentes termék esetén). A Versenytanács szerint egyrészt egy ilyen fogyasztói magatartás valószínűsíthetően arra az eredményre vezetne, hogy a fogyasztók döntő többsége a legolcsóbb ásványvizeket vásárolná, ugyanakkor a piacra vonatkozó adatok nem ezt támasztják alá, másrészt az eljárás alá vont által előadottak a Versenytanács azon álláspontját igazolják, hogy az ásványvíz megvásárlása során a fogyasztói döntési folyamat igen leegyszerűsödik, egyfajta automatizmus érvényesül, ahol az ásványvizek közül már választott fogyasztó az általa megszokott csomagolás (palack) figyelembevételével vásárol, s nem veti minden egyes vásárlásnál vizsgálat alá a terméket, hogy megváltozott-e a termék összetétele vagy sem.

    A piackutatás eljárás alá vont által hivatkozott megállapítása szerint a Magyarországon forgalmazott legkedveltebb ásványvíz márkák közül a fogyasztók egyebek között az ár-érték arányt tartják szem előtt. A Versenytanács megítélése szerint e vonatkozásban az "érték" a "minőség" tükrében értelmezhető, amely magában foglalja az ásványvizek ásványianyag-tartalmát is.

    A Versenytanács megjegyzi továbbá, hogy az eljárás alá vont által megrendelt piackutatást egyéb okok miatt is figyelmen kívül hagyta. Az eljárás alá vont részéről becsatolásra került egy táblázat a minőség és az ásványianyag-tartalom összefüggéseinek cáfolata céljából. Az "Ásványvíz márkák minőségi sorrendje a vásárlók megítélése szerint" és az "Ásványianyag-tartalom (mg/l) oszlopokat tartalmazó táblázatban olyan termékek is szerepelnek, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében nem tekinthetők ásványvíznek.

    A piackutatás alapján a fentiek miatt a Versenytanács nem változtatta meg azon álláspontját, hogy az ásványvizek esetében a termék lényeges tulajdonsága az ásványianyag-tartalom, amely éppen a termék piacon ásványvízként való megjelenésének is előfeltétele. Az ásványianyag-tartalom mint tulajdonság lényeges voltát az ásványianyag-tartalom emberi egészségre gyakorolt hatása is alátámasztja, vagyis az emberi fogyasztás vonatkozásában - különösen például a betegségben szenvedők vagy a gyermekek esetében - jelentősége van annak, hogy egy ásványvíznek mennyi a kalcium, magnézium, kálium, fluor, nitrit, nitrát, nátrium, hidrogénkarbonát stb. tartalma. A különböző ásványianyagoknak ásványvízben való mennyiségétől függően (és így a különböző ásványvizeknek) eltérő élettani hatásuk van.

    A piackutatással összefüggésben is szükségesnek tartja kiemelni a Versenytanács: a jelen esetben elsősorban nem az új, hanem a régi, a márka iránti lojalitás következtében a terméket a múltbeli információszerzésre támaszkodó, s éppen ezért már különösebb megfontolás és tájékozódás nélkül vásárló fogyasztók piaci magatartására gyakorolt hatást tartja sérelmesnek.

  • 5.

    A Versenytanács - utalva az Európai Bíróság eljárás alá vont által hivatkozott ítéletére is - megjegyzi, az eljárás alá vont által megtévesztett fogyasztók nem ésszerűtlenül jártak el. A termékmárka által megteremtett - és az eljárás alá vont által magatartásával megsértett - bizalom jelentette keretek között - a még általuk korábban beszerzett információkra alapozva - racionálisan hozták meg piaci döntésüket a vásárláskor, bízva abban, hogy az általuk megszokott jellemzőkkel bíró csomagolásban ugyanazt a terméket kapják meg, s nem egy másik terméket. A fogyasztók e megalapozott feltételezését a "Theodora Kereki Ásványvíz" bevezetésére időzített címkeváltás, a címke színvilágának módosítása sem ingatta meg, mivel ez a fogyasztók számára csak egy, a termékmárka felismerhetőségét nem érintő, a mindennapokban gyakorta előforduló megjelenési formabeli változásként jelent meg, nem hordozva azt az üzenetet, hogy maga a csomagolásban lévő termék megváltozott. A módosítás a szénsavmentes és az enyhén szénsavas "Theodora Kékkúti Ásványvíz", valamint a szánsavas "Theodora Kereki Ásványvíz" termékeket egyaránt érintette, így a változások sem szolgálták a fogyasztók arról való tájékoztatását, hogy a szénsavas termék már nem "Theodora Kékkúti Ásványvíz".

    A Versenytanács e körben hivatkozik a Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 39.312/2001/4. számú ítéletében tett azon megállapításra is, amely szerint az átlagfogyasztó a vásárláskor nem a címkék képi és írásos elemeinek tartalmával foglalkozik, annak elemzését nem végzi el. A Versenytanács szerint hatványozottan helytálló ez a döntés a jelen esetben a márkahű fogyasztókra.

  • 6.

    Az eljárás alá vont az eljárás során felajánlotta, hogy a készleten lévő címkék felhasználást követően a terméket új címkével látja el és a 2004. év I. félévét követően kizárólag az új címkével ellátott "Theodora Kereki Ásványvíz" kerül kiszállításra kereskedelmi partnerei részére, amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal elfogadja a becsatolt címketervet. A Versenytanács megjegyzi, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak nem feladata a címketervek előzetes elbírálására, erre nem is jogosult. A Versenytanács azt is szükségesnek tartja aláhúzni, hogy nem látott lehetőséget az eljárás Tpvt. 75.§-ának (1) bekezdése szerinti szüneteltetésére, mivel annak feltételei álláspontja szerint nem teljesültek.

  • 7.

    Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács szerint az eljárás alá vont a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított a "Theodora Kereki Ásványvíz" forgalomba hozatala során, megsértve a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját.

    A "Theodora Kékkúti Ásványvíz" és a "Theodora Kereki Ásványvíz" palackjai közötti eltérések nem alkalmasak arra, hogy a rutinszerű vásárlást végző fogyasztót érdemben tájékoztassák a változásról, arról, hogy a szénsavas ásványvíz már nem "Theodora Kékkúti Ásványvíz", arról, hogy más ásványvíz kerül forgalmazásra a korábbi szénsavas "Theodora Kékkúti Ásványvíz" termék helyett a szénsavmentes és enyhén szénsavas "Theodora Kékkúti Ásványvíz" termékek - a fogyasztó számára összhatásában a változásra a figyelmet fel nem hívó - csomagolásához rendkívül hasonló csomagolásban.

    Az eljárás alá vont magatartása elsősorban nem az új, az ásványvizek között éppen választó fogyasztók vonatkozásában volt alkalmas megtévesztésre, hanem azon fogyasztók esetében, akiknek már e vonatkozásban kialakult a preferenciarendszerük, választottak az ásványvizek között és választásuk a "Theodora Kékkúti Ásványvíz"-re esett. Versenyjogilag releváns magatartásnak nemcsak az eljárás alá vontnak a fogyasztók ásványvizek közötti választásával kapcsolatos magatartása minősül, hanem az azon fogyasztói döntést befolyásoló magatartás is, hogy a fogyasztó módosítja-e vagy sem korábbi választását.

    A Versenytanács alá kívánja húzni, a jogsértés megállapításának alapja az, hogy az adott magatartás objektíve alkalmas volt a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására, mely megállapítással összefüggésben a Versenytanács utal a Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 39.862/2000/4., Kf. II. 39.862/2000/4. és Kf. II. 39.908/2001/5. számú ítéleteire. Ennek megfelelően nincs jelentősége például annak, hogy az adott magatartással összefüggésben hány fogyasztói panasz vált ismertté (lásd a Legfelsőbb Bíróság Kf. I. 27.931/1998. számú ítéletét).

  • 8.

    A jogsértés Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) pontja alapján történő megállapítása mellett a Versenytanács szerint a jogsértő magatartás további folytatásának a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének f) pontján alapuló megtiltása is indokolt, mivel ezáltal biztosítható a fogyasztók megfelelő tájékoztatása. A Versenytanács nem határozta meg az eljárás alá vont számára, hogy a fogyasztók tájékoztatását miként valósítja meg (pl. új palack, új címke alkalmazásával vagy a figyelmet megfelelően felhívó felülcímkézéssel), illetve megfelelő felkészülési időt biztosított a kötelezettség eljárás alá vont általi teljesítésére. Ennek megfelelően a Versenytanács a jogsértő magatartás folytatását az írásbeli határozat kézhezvételétől számított két hónapos határidő elteltével tiltotta meg, amely azt jelenti, hogy az eljárás alá vont ezen időponttól nem hozhatja forgalomba a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon "Theodora Kereki Ásványvíz"-et. Ez ugyanakkor nem érinti a már forgalomba került termékeket, mivel ezek forgalomból hiánytalanul történő kivonására az eljárás alá vontnak nincs lehetősége.

  • 9.

    A Versenytanács bírságot szabott ki az eljárás alá vonttal szemben. A bírság összegének megállapítása során a Versenytanács - szem előtt tartva a Tpvt. 78.§-ának (2) bekezdésében foglaltakat - az eljárás alá vont piaci helyzete mellett figyelembe vette, hogy a jogsértő magatartás a fogyasztók széles körét érintette és azt az az eljárás alá vont több mint egy évig tanúsította.

    Amint azt a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf. 27.146/2003/6. számú ítéletében kiemelte, egy magatartás - a Tpvt. által a bírság körében nem definiált - felróhatóságát a magatartás társadalmi megítélése, a társadalom értékítélete határozza meg. Felróható az adott magatartás, ha eltér a társadalmilag általában elvárható magatartástól. A Versenytanács szerint az eljárás alá vont részére e szempont alapján felróható a jogsértő magatartás tanúsítása.

    A Versenytanács enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vonttal szemben korábban versenyfelügyeleti eljárásra nem került sor fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt.

    A Versenytanács nem vitatta, az eljárás alá vont alapvetően együttműködő magatartást tanúsította versenyfelügyeleti eljárás során, azonban szükségnek tartja rögzíteni, hogy az eljárást segítő együttműködő magatartás érdemi hatással elsősorban akkor lehet a bírság összegére, ha a vállalkozás az egyébként alapvetően elvárható (és elmaradása esetén a Tpvt. 61.§ alapján akár rendbírsággal is szankcionálható) együttműködésen túlmenő segítséget nyújt. Ennek megfelelően az eljárás alá vont eljárás során tanúsított magatartását enyhítő körülményként nem vette figyelembe a Versenytanács.

  • 10.

    A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. március 23..