Vj-14/2003/26

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a ViDaNet Rt. (Győr) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási területén Győrben, Mosonmagyaróvárott és Tatán gazdasági erőfölényével visszaélve emelte meg 2003. évi előfizetési díjait.

Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 sz. bírságbevételi számlájára fizessen meg 30 (harminc) millió forintot.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg az általa

  • -

    Mosonmagyaróvárott, Győrött és Tatán 2002-ben és 2003-ban alkalmazott illetve megemelt szolgáltatási díjai mértékével, továbbá

  • -

    a műsorcsomag tartalmának megváltoztatásával.

II.

A tényállás

  • 1.

    Az eljárás alá vont vállalkozás jogelődje - a Kábeltelevízió Szolgáltató Kft. -, ki 1990. óta nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást - jelenlegi szolgáltatási területén: Győrben, Tatán és Mosonmagyaróváron.

    A Kft. fenti területen tanúsított piaci magatartását a Gazdasági Versenyhivatal a Vj-48/2002. sz. eljárásban vizsgálta utoljára, amikoris a Mosonmagyavári II. és III., illetve a tatai II. és soros programcsomaggal kapcsolatban 2002. januárjától alkalmazott díjait találta jogsértőnek.
    A Győrött alkalmazott díjakat a Versenyhivatal fenti eljárásban nem vizsgálta.
    Vizsgálta ugyanakkor a teljes szolgáltatási területen alkalmazott Általános Szerződési Feltételt, melynek 7.3. pontjában írt - az egyoldalú díjemelésre és a programcsomag változásra előírt - szerződéses kikötéseit találta visszaélésszerűnek.

  • 2.

    A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg.01-10-044210/43. sz. végzése szerint a Kábeltelevízió Szolgáltató Kft., mint jogelőd gazdasági társaság jogutódja a ViDaNet Rt. a 2003. február 11. napjától hatályos bejegyzés szerint.
    A jogutódlás folytán általános jogutód eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási területe meghaladja a Kábeltelevízió Szolgáltató Kft. korábbi szolgáltatási területét.

  • 3.

    Mosonmagyaróvár területén - a belváros egy kis, társasházas területét kivéve - csak az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltat.

    Tatán az eljárás alá vont vállalkozáson kívüli két kisebb szolgáltató (Contech Kft. és Szand Kft.) nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást, kiknek szolgáltatási területe részben határos az eljárás alá vonti hálózattal ellátott városrészekkel. A szigetszerűen kialakult szolgáltatási területek egyikén a Szand Kft. által később megépített hálózat által ellátott családi házas városrész területe benyúlik az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási területébe úgy, hogy ezáltal a két vállalkozás szolgáltatási területe - részben - megegyezik.
    Az egymást átfedő szolgáltatási terület lényegesen kisebb, mint az eljárás alá vont vállalkozás által ellátott teljes terület, illetve a Szand Kft. is nagyobb területen szolgáltat a közösen lefedett városrésznél.
    A közösen ellátott területen kb. 300 előfizetővel rendelkezik az eljárás alá vont vállalkozás
    A rendszerhez való kapcsolódáskor mindkét szolgáltató kb. 20 ezer Ft belépési díjat számít fel.

    Győr területén az eljárás alá vont vállalkozás egybefüggő területen szolgáltat.
    A győri szolgáltatási terület, mint 100 %-os önkormányzati tulajdon került az eljárás alá vont vállalkozás jogelődjének tulajdonába.

  • 4.

    A kábeltelevíziós piacokon új vállalkozások piacralépése, vagy valamely, földrajzilag elkülönült helyen már szolgáltató vállalkozás hálózatának bővítése, engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályba.
    A hálózat létrehozásával, illetve bővítésével járó magas beruházási költségek, és az un. állandó költségeknek ebből is fakadó magas aránya miatt azonban a szolgáltatás csak jelentős számú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység.

    Fentiekből következően azokon a szolgálati területeken, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, a piacralépés gazdasági szempontból korlátozott, ami egyaránt vonatkozik az új vállalkozásokra és a szomszédos területeken már szolgáltató vállalkozások terjeszkedésére.

  • 5.

    Az eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott műsorok közül a M1, a TV2, az RTL Klub magyar nyelvű, valamint ORF1 és ORF2 német nyelvű osztrák csatornák (utóbbiak Mosonmagyaróvár területén) tető-, illetve kivételesen jó terjedési viszonyok esetén szobaantennával is foghatók.
    A tetőantenna (szereléssel együtt) kb. 10 ezres nagyságrendű, míg a szobaantenna max. 10 ezer forint beruházással jár.
    A határ közelében bővebb programajánlat több antennával fogható. (Vj126/2000-ben írtak.)

    A folyamatos, díj nélküli szolgáltatás karbantartási és pótlási költségeit a fogyasztó viseli.

  • 6.

    Az eljárás alá vont kínálatában lévő egyes magyar és idegen nyelvű, szabad hozzáférésű adások műholdakról foghatók egyedi műholdvevővel.
    A műholdak által sugárzott kódolt magyar és idegen nyelvű adások egyéni igénybevételére nincs mód, mivel ez utóbbiakat - pl. Spektrum, Romantica, Sport1, Animal Planet és a UPC Direct csomagkínálatában szereplő további csatornákat (pl. CNN, Discovery, Eurosport, EuroNews) - a műsorszolgáltatók nem szolgáltatják magánszemélyeknek.

    • 1.

      Az Amos1 műhold sugározza digitálisan a magyar nyelvű szabadon fogható kereskedelmi adókat, így a Filmmúzeumot, Magyar ATV-t, Satelit TV-t, PaxTv-t, melyeken kívül a műhold további különböző idegen nyelvű, szabadon fogható illetve kódolt TV és rádióadók műsorát sugározza analóg, illetve digitális technológiával.

    • 2.

      A Hot Bird sugározza analóg rendszerben az eljárás alá vont által is az szolgáltatott Duna TV-t és az MTV2 műsorát, valamint különböző idegen nyelvű, mintegy 240 digitális és analóg TV csatornát, és különböző magyar illetve idegen nyelvű rádióadást, melyek közül sok a kódolt műsor.

    • 3.

      Az Astra műhold nagyrészt német nyelvű, de ezen túl különböző európai, illetve arab nyelvű digitális és analóg tv műsort sugároz, melyek közül jelentős mennyiségű a kódolt adás.
      Az Astra sugározza kódolt formában a UCP Direkt szolgáltatási csomagját, illetve ezen túl jelentős mennyiségű rádió adó is vehető a műholdról.

    • 4.

      Az eljárás alá vont kínálatában lévő egyes, szabadon fogható magyar nyelvű műsorok fentiek alapján több műhold segítségével jelentős költséggel foghatók (pl. a M2, DunaTV a Hot-Bird-ről, a Magyar ATV, Filmmúzeum az Amos1 segítségével)
      A műholdakról fogható kódolatlan csatornák száma folyamatosan csökken.

    • 5.

      A műholdvevők un. tükörből (parabolaantenna) vevőfej(ek)-ből és beltéri egység(ek)-ből állnak. A vevőfej, illetve beltéri egység - attól függően, hogy analóg, vagy digitális sugárzású adásokat kívánnak-e vele fogni - lehet analóg, illetve digitális. Egy egység csak egy műhold vételére alkalmas.
      Az esetben, ha az egy műholdról sugárzott analóg, és digitális sugárzású adókat is kívánja fogni a fogyasztó, ehhez két beltéri (analóg + digitális) egységre van szüksége.
      Egy analóg műholdvevő egységára 20 000.-Ft alatt van, míg a digitális műholdvevő 40-50 000.-Ft közötti áron szerezhető be.
      Egy műholdvevő alkalmazása esetén az egy háztartásban csatlakoztatott több televízión csak ugyanaz a csatorna vehető.
      Ahhoz, hogy a parabola antenna két műhold adását is foghassa, két vevőfejre van szükség. A három műhold közül csak az Astra és a Hot-Bird vételére alkalmas vevőfejet lehet egy tükörbe építeni a műholdak közelsége miatt. A kétfejes rendszer kb. 10 ezer forinttal drágább megoldást ad.
      Az Amos1 vételére csak önálló tükörrel és vevőfejjel van mód.
      A három egység egy beltéri egységgel csatlakoztatható a vevőkészülékhez, azonban a vevőkészülékeken ez esetben csak ugyanazon program nézhető.
      Abban az esetben, ha a háztartások különböző programot kívánnak nézni, televízióként, külön költséggel járó külön beltéri egységekre van szükség.
      A szerelési díj 15 000.-Ft-os kiadással jár.
      A rendszer fenntartásával, illetve pótlásával kapcsolatos kiadások a fogyasztót terhelik.
      Fenti egy- és kétfejes alaprendszereken kívül jelentős költséggel - a különleges igények kielégítésére - különböző egyedi megoldások alkalmazhatók.
      A műszaki fejlődéssel együtt járó többletszolgáltatás igénybevételére (pl. Internet, telefon) a szolgáltatás nem tehető alkalmassá.

    • 6.

      Az előzőekben írt egyes magyar közszolgálati és kereskedelmi adók együttes vétele tető, vagy szobaantenna és műholdvevők kombinált alkalmazása mellett oldható meg, tekintettel arra, hogy külön-külön egyik megoldás sem biztosítja pl. az M1, M2, TV2, RTL Klub és Duna TV, ATV, Filmmúzeum együttes vételét.

  • 7.

    Az UPC Kft. által terjesztett - a kábeltelevíziós csomagokhoz részben hasonló választékot nyújtó, de annak kínálatát meghaladó - műholdról sugárzott - programcsomag és prémiumcsatornák az ország bármely pontján, mindenki számára foghatók.

    • 1.

      Az UPC Direct program-csomag tartalmazza az MTV2, DunaTV, Viasat3, Filmmúzeum, ATV, Sprektum, National Geographic, Discovery, Animal Planet, Romantica, Eurosport, CNN, EuroNews, TV5 és további különböző nyelvű és tematikájú műsorokat, havi 4.590.-Ft előfizetési díjért.
      Külön rendelhető meg a HBO és a Sport1 műsora, műsoronként 2950.-Ft-ért, illetve a Private Gold prémiumműsor 2.400.-Ft-ért.
      A műholdas szolgáltatást nyújtó Kft. csomagjában nem biztosított a földi sugárzású magyar országos TV adások, így az M1, RTL-Klub, TV2 adásának vétele.

    • 2.

      A szolgáltatás igénybevétele érdekében csatlakozási díjként 8000.-Ft-ot, míg a beltéri egység letéti díjaként 20.000.-Ft-ot kell fizetni. Amennyiben egy háztartásban több készüléket kívánnak üzemeltetni, az előfizető az ehhez szükséges több beltéri egységért külön letéti díjat, és külön előfizetési díjat is köteles fizetni, ami a szolgáltatást jelentősen megdrágítja.

  • 8.

    A Versenytanács Vj-48/2002/17. sorszámú határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jogelődjének 2002. januári programcsomag átalakítása nem minősült jogsértőnek, illetve az átalakításból adódó műsorköltség-növekedés nem volt gazdaságilag indokolatlan.
    A győri szolgáltatási terület vizsgálatára e szempontból sem került sor.

    • 1.

      Mosonmagyaróvárott 2002-ben a II. sz. programcsomag az alábbi műsorokat tartalmazta: TV2, RTL Klub, VivaSat3, Satelit, magyar ATV, Eurosport, VIVA+, ORF1, ORF2, RAI DUE, VDF, CNN,Euronews3, SAT, SAT1, VH1, Sport1.
      2003. január 1. napjától a Satelit csatorna helyett a Hálózat TV adása került sugárzásra. Új csatornaként fogható a Mezzo, TV5, BBC, Prime, TW1 a Animal Planet HÍR TV.

    • 2.

      A mosonmagyaróvári III. programcsomag 2002-ben a Romantica, MTV, Europe, Sprektum TV, Muzzik, TV5, Filmmúzeum, TVE Internacional, TW1/Privategold, National Geographic, Minimax, Cartoon Network/TCM, RTL, RTL2, Discovery csatornákat tartalmazta.
      2003. január 1. napjától a Muzzik csatorna helyet a Reality TV, míg a TV5 helyett a VOX csatorna került a programcsomagba.
      A Private Gold megszűnése miatt a jelenlegi programcsomag XXL/AB MOTEURS csatornát tartalmazza.

    • 3.

      Tatán a több programcsomagot tartalmazó csillagpontos szolgáltatás révén az előfizetők szintén három programcsomag közül választhatnak.
      Az MTV1, az MTV2, a Duna TV és a tatai városi TV-t tartalmazó I. sz. programcsomag mind a két nagyobb kínálatú programcsomaggal együtt fogható.

    • 4.

      2002-ben a II. programcsomag a magyar ATV, a Sprektum TV , SAT1, RTL2, PRO7, TVE Internacional, RAI DUE, TV2, RTL Klub, Cartoon Network/TCM Vivasat3, Satelit, VIVA+, Eurosport, RTL, CNN csatornákat tartalmazta.
      2003. januárjától új adásként került a programcsomagba az Animal Planet, BBC Prime és a HÍR TV műsora, továbbá a megszűnt Satelit TV helyébe a Hálózat TV.

    • 5.

      A tatai III. programcsomagban (mely a I. és II. programcsomagot is tartalmazza) 2002-ben a Filmmúzeum, a Sport1, az Euronews, a National Geographic, Minimax, Romantika, Muzzik, TV5, MTV Europe, és ZDF műsora volt fogható.
      2003-ban új adásként kerül be a programcsomagba a VOX, Reality TV, XXL/Amoteurs, Discovery, VH1, 3SAT, TW1 adás.

    • 6.

      Tatán soros rendszerben is szolgáltat az eljárás alá vont vállalkozás.

      A 2002. évi csatornakiosztáshoz képest, amikoris a programcsomag az MTV1, MTV2, Duna TV, tatai Városi TV, magyar ATV, Sprektrum TV, SAT1, RTL2, Pro7, TVE Internacional, RAI DUE, TV2, RTL Klub, Cartoon Network/CN, Vivasat3, Satelit,VIVA+, Eurosport, RTL, CNN csatornákat tartalmazta, 2003-tól új adásként került a programcsomagba az AnPI, BBCP, Enews és a HÍRTV.

    • 7.

      Győrben, ahol - önkormányzati kötelezettségek teljesítése okán -jelentősebb programcsomag átalakításra 2002. július 1-től került sor, a programcsomagok tartalma 2003. januárjában is változott az alábbiak szerint.

      2002. január 1-én az I. programcsomag a Duna TV, MTV2, MTV1, Győri TV/ScanText csatornákat, a II. programcsomag a Satelit, CNN, Viasat3, ScanText-képújs., Revita TV, HBO-mozicsatorna, Viva+, RTL Klub, Eurosport, TV2 csatornákat, a III. programcsomag a ORF2, TW1/Fix TV, Muzzik, Spektrum TV, PRO7, VH1, Magyar ATV, Cartoon/TCM, Discovery, SAT1, ZDF, Euronews, 3SAT, Szlovák2, ORF2, ORF1, MTV Europe, TV5, RAI DUE, RTL2, RTL, Minimax, Romantica, National Geogr., Filmmúzeum, TVE Internacional csatornákat tartalmazta.

      2002. június 1-től az I. programcsomag ORF1, Szlovák2, ScanText-képújság, Revita TV, HBO-mozicsatorna, Győri TV/ScanText, MTV1, MTV2, Duna TV csatornákat, a II. programcsomag Eurosport, TV2, RTL Klub, CNN, Viva+, PRO7, Viasat3, Magyar ATV, Satelit, ORF2, SPORT1, TV5, Euronews, 3SAT, VH1, SAT1, RAI DUE, RTL, RTL2, ZDF csatornákat, a III. programcsomag a Cartoon/TCM, MTV Europe, Discovery, Minimax, TW1/FixTV, Filmmúzeum, Romantica, Spektrum TV, National Geogr. MEZZO, TVE Internecional csatornákat tartalmazta.

      2003. január 1-től az I. programcsomag kiegészül a Revita TV csatornával, a II. programcsomag a HÍR TV, Animal Planet, BBC Prima csatornákkal, a III. programcsomag a VOX, Reality TV, XXL/AB Moteurs csatornákkal.

    • 8.

      Győrött soros rendszerben is szolgáltat az eljárás alá vont vállalkozás, melynek műsorkiosztása az alábbiak írtak szerint alakult.

      2002. január 1-től a Duna TV, MTV2, MTV1, Győri TV/ScanText, Satelit, CNN, Viasat3, ScanText-képújság, Revita TV, HBO-mozicsatorna, Viva+, RTL Klub, Eurosport, TV2 csatornákat tartalmazta.

      2002. június 1-től ORF1, Szlovák2, ScanText-képújság, Revita TV, HBO-mozicsatorna, Győri TV/ScanText, MTV1, MTV2, DunaTV, Eurosport, TV2, Rtl Klub, CNN, Viva+ Pro7, Viasat3, Magyar ATV, Satelit, ORF2, Sport1 csatornákat tartalmazta.

      2003. január 1-től az ORF1, Revita TV, ScanTExt-képújs., Szlovák2, HBO-mozicsatorna, Győri TV/ScanText, MTV1, MTV2, Duna TV Eurosport, TV2, RTL Klub, Hír TV, Viva+, Animal Planet, Viasat3, Magyar ATV, Hálózatos TV, BBC Prime, SPORT1 csatornákat tartalmazta.

  • 9.

    A ViDaNET Rt. 2002. június 1-én Győrben 2003. január 1-jén pedig mindhárom városban emelte előfizetési díjait.
    Az érvényesített programcsomagonkénti nettó (általános forgalmi adót nem tartalmazó) előfizetési díjakat, az egyes programcsomagokhoz tartozó szerzői jogi- és műsordíjakat (a továbbiakban együtt: műsorköltség), valamint az előfizetők számát az 1. sz. melléklet mutatja be valamennyi körzetre nézve.

  • 10.

    A 8. pontban említett programcsomag változások közül érdemi műsorköltség növekedéssel:

    • -

      a Sport1 csatorna 2002. júliusi (115 Ft/hó); valamint

    • -

      a HírTV 2003. januári (52 ft/hó) programcsomagokba történő beállítása járt.

  • 11.

    A ViDaNET Rt. gazdálkodásának főbb adatait az 1. táblázat mutatja be.

    A ViDaNET Rt. gazdálkodásának főbb adatai

Megnevezés

2001.

2002.

Saját tőke

1055,1

1401,7

Eszközök összesen

1596,7

1831,9

Nettó árbevétel

847,1

1231,0

Üzemi tevékenység eredménye

240,7

401,9

Hosszúlejáratú kötelezettségek

366,7

-

  • 12.

    A ViDaNET Rt. a három városban összesen 199 millió forint beruházást tervezett 2003. évre a hálózatok korszerűsítésére.

III.

A vizsgálói indítvány

  • 13.

    A vizsgálati jelentésben írt álláspont szerint az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényben van. Fentiekre és a díjemelés mértékére tekintettel - a győri soros csomag kivételével a Tpvt. 21. § a) pontja alapján jogsértés megállapítását indítványozta.

  • 14.

    A programcsomagok átalakításával kapcsolatos eljárás alá vonti magatartást, figyelemmel annak tartalmára nem látta jogsértőnek, így ez utóbbi vonatkozásban az eljárás megszüntetésére tett indítványt.

  • 15.

    A vizsgálati jelentés az Ászf vonatkozásában is tett indítványt, függetlenül attól, hogy az Ászf versenyjogi felülvizsgálatára nem indult eljárás.

IV.

A ViDaNET Rt. álláspontja

  • 16.

    Az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatása ésszerű helyettesítő termékeként jelölte meg az egyéni műholdvevőt, az egyéni földi antennát, hivatkozva az M1, RTL Klub, TV2, győri gerincadóira, valamint a UPC-Direct egyéni digitális műholdvevős szolgáltatást, melyre nézve előadta, hogy a szolgáltatás az egész eljárás alá vonti szolgáltatási területen elérhető úgy, hogy abban többek között 14 magyar nyelvű csatorna van.
    Hivatkozott arra, hogy szolgáltatási területén szolgáltatási feladatot ellátó lakásszövetkezetek és társasházak vannak, melyek - becslése szerint - kb. 500 háztartást látnak el.
    Hivatkozott arra, hogy a lakosság él a helyettesítő lehetőségekkel, amit alátámaszt az is, hogy kb. 3300 hozzáférési pontjuk van kiépítve, ahonnét bármikor bekapcsolhatók az előfizetők. Előadta azt is, hogy fenti hozzáférési pontokon kívül a peremkerületi családi házas övezetekben 3100 külterületi hozzáférési pontra csak 1200 bekapcsolt háztartás jut, tekintettel arra, hogy a lakosság él az alternatív lehetőséggel.
    Nem tartotta elfogadhatónak azt, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatásnak a helyettesítőnek tekinthető termékek gazdasági lehetőségeihez képest relatív olcsósága erőfölényt eredményezne a piacon.

  • 17.

    A visszaélés vonatkozásában kérte figyelembevenni, hogy úgy 2001-ben, mint 2002-ben folyt eljárás ellene, amiből megállapítható, hogy jelentős fejlesztéseket valósított meg.
    Hivatkozott arra, hogy alapvetően a fejlesztési kényszer miatt kell forrást biztosítani, melynek a folyó gazdasági évben pénzfedezetként rendelkezésre kellett állnia.
    Előadta, hogy önmagában az értékcsökkenés csak egyszerű újratermelési fedezet a bővítésre nem elegendő. Az általa megvalósított beruházásokat a jelen eljárásban is részletesen megjelölte.

  • 18.

    A Versenytanács előzetes álláspontjában szereplő számításokkal kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy számításai szerint az átlagos díjváltozás (D) nem 40,3 %, hanem 36,53 %, amiből kiindulva 2003. évre számított befektetés arányos nyereséget jellemző mutatók is alalcsonyabbak, mint az előzetes álláspontban számított értékek (pl. az összes eszköz arányában számított üzemi eredmény esetében 45,5 %-kal szemben 41,15 %).
    Megadta a 2003. évre vonatkozó tényleges gazdálkodási adatait, melyek figyelembevételét az ügy szempontjából szükségesnek ítélte.

  • 19.

    A programcsomagok átalakítása vonatkozásában hivatkozott arra, hogy valamennyi igényt lehetetlen kielégíteni, ugyanakkor a nem számottevő, de létező elvárásokra (pl. idegen nyelvű adók) is figyelemmel kell lennie, függetlenül alacsony nézettségükre.
    A programcsomagok tartalmi változásának okaként az egyes programcsomagok megszűnését, új programok beindulását, illetve a beszerzési költségek kedvezőtlen változását jelölte meg.

V.

Az érintett piac

  • 20.

    A Tpvt. 14.§ (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra az árra, minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14.§ (1) és (2) bekezdés).
    A Tpvt. 14.§ (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekinthető, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.

  • 21.

    Az erőfölény megállapíthatósága érdekében a Versenytanácsnak az érintett árupiacot, illetve ezzel összefüggésben az eljárás alá vonti szolgáltatást ésszerűen helyettesíteni képes más szolgáltatásokat vagy ezek hiányát kellett meghatározni a felhasználási cél, az ár, a minőség (műsortartalom és egyéb hasznos tulajdonság) és a teljesítés feltételeinek egybevetése révén (Tpvt. 14.§ (2) bekezdés).
    Az eljárás alá vont vállalkozás áruját, - figyelembevéve védekezését is - a felhasználási cél azonossága, vagyis több televíziós csatorna vétele szempontjából, az alábbi áruk képesek helyettesíteni elvileg:

    • a)

      tetőantenna (esetleg szobaantenna),

    • b)

      tetőantenna és műholdvevő rendszer kombinációja

    • c)

      UPC Direct Home szolgáltatás.

  • 22.

    A Tpvt. 14.§ (2) bekezdése értelmében azonban a felhasználási cél mellett további árujellemzőket is figyelembe kell venni az ésszerűen helyettesítő áruk meghatározásakor.

    • a)

      A tetőantenna - miután kizárólag földi sugárzású adások vételére alkalmas - az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott szolgáltatásnál lényegesen gyengébb minőségű szolgáltatás, mivel kevesebb program nyújtására alkalmas, (RTL-Klub, TV2, M1 és a Ny-i, határközeli külföldi adások), ezért nem tekinthető ésszerű helyettesítőnek, az alacsony beruházásra tekintet nélkül.

    • b)

      Az egyénileg vagy közösségek által beszerezhető tetőantenna és műholdvevő kombinációja nagy számú műsor biztosítására alkalmas, így foghatók általa a magyar közszolgálati műsorok, a TV2 és RTL Klub kereskedelmi adás, és egyéb idegen nyelvű adások. Nem alkalmas ugyanakkor például a magyar nyelvű népszerű Spectrum, National Geographic, Discovery Channel természet- és dokumentumfilmek, a magyar ATV hírműsor, a Romantica film, illetve az ugyancsak magyar nyelvű Nickelodeon/BBC Prime gyermekműsor , valamint a HBO adásának vételére.
      A kombinált vétel a műsortartalom mellett a technikai fejlődés szempontjából nézve is gyengébb minőségű szolgáltatásnak tekinthető, mint az eljárás alá vonti termék, mivel elvileg sem alkalmas telefon, Internet, illetve PPV szolgáltatás igénybevételére, illetve a műholdas vétel jövőbeni hátránya a szabadon fogható csatornaszám kódolás miatti további várható csökkenése is.
      Fentieken túl a szolgáltatásra való egyéni, de főleg kisközösségi áttérés jelentős összegű egyszeri beruházást igényel, valamint további költségként jelentkezik, hogy a rendszer fenntartásával, javításával és pótlásával járó kiadás teljes egészében a fogyasztót terheli.
      A szolgáltatást további folyamatos költség (havi előfizetési díj) nem terheli, ami a Versenytanács álláspontja szerint e szolgáltatást a kábeltelevíziós szolgáltatásoktól az áru ára szempontjából megkülönbözteti. Fentiekből következően a folyamatos és egyszeri kiadások ugyan összevethetők és meghatározható egy olyan működési idő, amely alatt az egyszeri beruházás költsége megtérül, ez a körülmény azonban legfeljebb az esetben teheti ésszerűen helyettesíthető áruvá az egyszeri jelentős beruházással járó szolgáltatást, ha a helyettesítendő és az esetlegesen helyettesítő áru a minőség és az igénybevétel egyéb jellemzőit tekintve is közel azonos. A Versenytanács szerint - a már kifejtettek értelmében - a két fajta szolgáltatás a minőségre és az igénybevétel egyéb feltételeire nézve - nem minősül közel azonosnak, így az antenna és műholdas kombinált vételi lehetőség nem tekinthető a kábeltelevíziós szolgáltatást ésszerűen helyettesítő árunak.

    • c)

      A nagy választékot biztosító UPC Direct Home szolgáltatást sem tekintette a Versenytanács az eljárás alá vonti szolgáltatás helyettesítőjének, mivel a szolgáltatásból annak magas díja és a további költségek ellenére hiányoznak a magyar közszolgálati és kereskedelmi adások, valamint ésszerű helyettesítésre alkalmatlanná teszi a szolgáltatást az a körülmény is, hogy amennyiben egy háztartásban több készüléket üzemeltetnek, az egyszeri költségként felmerülő letéti díj többszörösén kívül - beltéri egységenként - több előfizetési díjat is fizetni kell, mely a szolgáltatást lényegesen megdrágítja.

  • 23.

    Fentiek alapján a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésére figyelemmel a Versenytanács megállapította, hogy fenti, több csatorna vételét lehetővé tevő, megoldások a felhasználási cél azonossága ellenére nem vehetők figyelembe ésszerűen helyettesítő áruként.

  • 24.

    A Tpvt. 14.§ (3) bekezdésében irt földrajzi területen - melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlen feltételek mellett tudja az árut beszerezni - azt a területet kell érteni, melyen az érintett árut igénybe vevő fogyasztó a szolgáltatást ténylegesen igénybe veszi.
    A jogszabályhelyben használt fogyasztó kifejezésen a Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás eljárás tárgyát képező magatartásával érintett fogyasztókat kell érteni. Az igénybevételt szempontjából lakóhelyhez kötött (hálózati típusú) szolgáltatások esetében a vizsgált magatartással érintett földrajzi piac a vizsgált vállalkozás szolgáltatási területével (területeivel) egyezik meg.

VI.

A gazdasági erőfölény

  • 25.

    A Tpvt. 22.§ (1) bekezdés értelmében gazdasági erőfölényben van az a vállalkozás, aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőitől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény megítéléséhez, az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés költségeit (befagyott költség), kockázatát, illetve műszaki, gazdasági és jogi feltételeit kell különösen vizsgálni, figyelembe véve az érintett vállalkozás vagyoni helyzetét, valamint a piaci részesedése arányát, illetve a piac más résztvevőinek magatartását is (22.§ (2) bekezdés).

  • 26.

    Az érintett árupiac fentiek szerinti meghatározása mellett az eljárás alá vont vállalkozás áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet, melynek igénybevételére azonban elvileg is csak azon ügyfelei térhetnek át, akiknek lakóhelye egy másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetét érinti. Jelen ügyben Tatán az eljárás alá vont vállalkozás előfizetőinek kis hányada - (a Vj-48/2002. számú ügy adatai szerint) kb. 6000 előfizetőből 300 előfizető - térhet át más szolgáltató (Szand Kft) szolgáltatásának igénybevételére. Ez a körülmény azonban figyelemmel arra, hogy a tágabb értelemben vett földrajzi piacon az előfizetők nagy része számára nem adott más kábeltelevíziós szolgáltatásnak, mint ésszerűen helyettesítő árunak az igénybevétele - ugyanakkor a vállalkozás piaci helyzetét mindig a fogyasztók nagyobb hányadának választási (reagálási) lehetősége határozza meg - az eljárás alá vont vállalkozás piaci helyzetét nem változtatja meg.
    Fentiek alapján ítélendő meg az az eljárás alá vont vállalkozás által hivatkozott tény is, miszerint a családi házas területeken a lakosság kis hányada más - egyéni - megoldást keres, illetve kb. 500 háztartásnak Társasház vagy Lakásszövetkezet biztosítja a szolgáltatást.

    Gazdasági erőfölényét megalapozza, hogy a hálózati típusú szolgáltatások piacára való belépés, illetve terjeszkedés - bár jogi nehézségekkel nem jár - jelentős beruházási költségeket (gazdasági feltétel) igényel és más hálózat kiépítettsége esetén jelentős kockázattal is jár figyelembevéve azt, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység.

  • 27.

    Fenti körülmények alapján a Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozásnak piaci magatartása meghatározásakor érdemben nem kell tekintetben lennie a piac többi szereplőjének, mindenekelőtt előfizetőinek vele kapcsolatos magatartására, így a Tpvt. 22.§ alkalmazásában gazdasági erőfölényben van, figyelembevéve a 22.§ (2) bekezdésében írtakat is.

VII.

A szolgáltatási díjak megítélésének általános szempontjai

  • 28.

    A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló hozam (a továbbiakban: normatív nyereség) összegét. Más szavakkal: az ár akkor túlzottan magas, ha az abban foglalt nyereség meghaladja a normatív mértéket.

  • 29.

    A több hálózatot üzemeltető és azokon több programcsomagot szolgáltató vállalkozás esetében a költségek és a nyereség általában még hozzávetőleges pontossággal sem határozható meg hálózatonként, illetve programcsomagonként, ezért általános esetben az vizsgálandó, hogy a vállalkozás díjai összességében túlzottan magasak-e.

  • 30.

    A gazdaságilag indokolt költségek tekintetében a Versenytanács abból indul ki, hogy:

    • a)

      a műsorköltség a kábeltelevíziós vállalkozás számára objektív adottságként jelentkezik, ezért annak tényleges mértéke egyben gazdaságilag indokoltnak is minősül (ez alól kivételt képezhet - és külön vizsgálandó -, ha a vállalkozás jelentős műsorköltség-növekedéssel járó programcsomag-módosítást hajtott végre),

    • b)

      a nettó díjak műsorköltség feletti része (a továbbiakban: korrigált nettó díj) - a vállalkozás azt megalapozottan cáfoló számításai hiányában - gazdaságilag indokoltan nem emelkedhet az előző évi inflációnál nagyobb mértékben, annak mértékében viszont gazdaságilag indokoltnak minősül (a díjakban kizárólag a gazdaságilag indokolt költségek térülhetnek meg, ezért az előző évi gazdaságilag indokolatlannak minősülő költségekkel a vállalkozás előző évi mérlegében kimutatott költségeket csökkenteni kell, továbbá az sem zárható ki, hogy valamely költség nem jelenik meg a mérlegben, ebben az esetben a kimutatott költségek növelhetők).

  • 31.

    Mindezek alapján annak vizsgálata, hogy a vállalkozás egészére nézve a díjemelés következtében kialakult díjak összességében túlzottan magasnak minősülnek-e, az alábbi lépésekből áll:

    • a)

      A korrigált nettó díjak előző évhez képesti átlagos emelkedésének meghatározása.

    • b)

      Az a) pont szerinti átlagos díjemelkedés és az előző évi infláció összevetése: ha a korrigált nettó díjak előző évhez képesti növekedése nem haladja meg az előző évi infláció mértékét, akkor a díjemelés következtében kialakult díjak összességében nem minősülnek túlzottan magasnak.

    • c)

      Az inflációt meghaladó átlagos díjemelés esetén, ha a korrigált nettó díjak infláció feletti emelése:

      • a)

        kisebb, mint amennyivel a vállalkozás előző évi befektetés arányos nyeresége alatta maradt a normatív nyereség mértéknek, akkor valószínűsíthető, hogy a vizsgált díjemelés következtében nem alakul ki a normatívát meghaladó nyereség, vagyis a díjak sem tekinthetők összességében túlzottan magasnak,

      • b)

        nagyobb, mint amennyivel az előző évi befektetés arányos nyereség alatta marad a normatív mértéknek (vagy az előző évi nyereség meghaladta a normatív mértéket), akkor a díjemelés következtében valószínűsíthetően a normatív mértéket meghaladó nyereség alakul ki, vagyis a díjak összességében túlzottan magasnak minősülnek.

  • 32.

    A befektetés arányos nyereség meghatározásánál a Versenytanács - a vállalkozás arra vonatkozó megalapozott számításai hiányában - a vállalkozás előző évi mérlegadataiból indul ki: befektetési összegként a vállalkozás összes forrását (eszközét), nyereségként pedig az üzemi tevékenység eredményét figyelembevéve. Ez a mutató - befektetésként kezelve az idegen tőkét, továbbá figyelmen kívül hagyva annak kamatköltségét - nem torzul az esetlegesen gazdaságilag nem reális feltételek mellett felvett hitelek (pl. a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatozású tulajdonosi hitelek) következtében. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az összes eszköz (forrás) arányában számított üzemi eredmény a befektetés arányos nyereség alsó határát jelenti, mert abban a saját és az idegen tőkén kívül egyéb tételek is megjelenhetnek, ezért a díjak elemzésénél a Versenytanács figyelembeveszi a vállalat saját tőkéje és a hosszúlejáratú kötelezettségek összege alapján számított mutatót is.

  • 33.

    A normatív nyereség mértékére a kábeltelevíziós piac tekintetében - miután azon az ország egész területén gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások tevékenykednek - nem állnak rendelkezésre tapasztalati adatok. Ezért a Versenytanács a normatív nyereség meghatározásakor az adott időszak nominális befektetési kamatlábából indul ki, növelve azt az ún. kockázati prémiummal, amely abból fakad, hogy a vállalkozásba történő tőkebefektetés nyilvánvalóan lényegesen nagyobb kockázattal jár, mint a tőke bankban történő elhelyezése.

  • 34.

    Felhívja a Versenytanács a figyelmet, hogy a 31-33. pontokban részletezett számítási módszer akkor alkalmazható, ha a vállalkozás a kábeltelevíziós szolgáltatás mellett nem végez érzékelhető (pl. 10 % feletti) mértékben egyéb tevékenységet, és így a vállalkozás egészére számított befektetés arányos nyereség nem térhet el érdemben a kábeltelevíziós szolgáltatás befektetés arányos nyereségétől. Ellenkező esetben szükséges lehet a nyereség, valamint a befektetés tevékenységek közötti megosztása.

  • 35.

    Megjegyzi a Versenytanács azt is, hogy a költségeken és a nyereségen alapuló árvizsgálat nem ellentmondásmentes. Egy vállalkozásnak a normatívnál magasabb nyeresége ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy árai túlzottan magasak, annak forrása lehet a vállalkozás átlagosnál hatékonyabb gazdálkodása is. Mindez más összefüggésben azt is jelenti, hogy a rendszeres költség-nyereség alapú árvizsgálat veszélyeztetheti a vállalkozásnak a költségtakarékosságon alapuló hatékonyságnövelésben való érdekeltségét. Ezért nem önmagában a magas nyereség, hanem a magas nyereséget tartalmazó díjak további túlzott emeléséből származó nyereségnövekedés ütközik a Tpvt. 21. § a) pontjába. Ennek megfelelően, ha a vállalkozás által végrehajtott díjemelés nem haladja meg a gazdaságilag indokolt költségek növekedését (adott esetben a korrigált nettó díjak átlagos emelkedése az inflációt), akkor a díjak abban az esetben sem minősülnek túlzottan magasnak, ha az előző évi befektetés arányos nyereség alapján a díjemelést követően is a normatívnál nagyobb nyereség valószínűsíthető (lásd 23.b. pont). Indokolt esetben természetesen az előző évi díjak is vizsgálhatók az előzőekben részletezettek szerint.

  • 36.

    Utal a Versenytanács arra is, hogy a díjak előzőekben részletezettek szerinti vizsgálata - több ponton is - a gazdaságot általában jellemző feltételekből (pl. infláció) indul ki. Ezért a vállalkozásnak lehetősége van, hogy megalapozott számításokkal igazolja, hogy a díjait meghatározó feltételek az előzőektől eltérnek. Ennek hiányában a Versenytanács az előzőekben részletezettek szerint vizsgálja a díjakat.

VIII.

A ViDaNET Rt. előfizetési díjai

A programcsomag változás és a díjak összefüggései

  • 37.

    Az előfizetési díjak versenyjogi értékelését megelőzően a Versenytanács vizsgálta a ViDaNET Rt. által 2003. január 1-jén végrehajtott programcsomagok változtatásokat, valamint a 2002. június 1-jétől Győrben megvalósított programcsomag változtatásokat (lásd még 8. pont).

  • 38.

    A kábeltelevíziós szolgáltatók a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Médiatörvény) 120. § (1) bekezdése értelmében a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsomagokat alakíthatnak ki. A műsorcsomagok kialakításának módjával, illetve kötelező tartalmával kapcsolatban a Médiatörvény 117. § (1) bekezdésében írt rendelkezésen (mely szerint a szolgáltatók a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát kötelesek alapszolgáltatásként elosztani), illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen (miszerint a műsorelosztókat szerződéskötési kötelezettség terheli a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára) túl nincs további kötelező rendelkezés. Ez a szabályozás értelemszerűen nem zárja ki ugyanakkor, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja a programcsomagok összetételét - mint az áru értékesítésével összefüggő piaci magatartást - abból a szempontból, hogy az sérti-e a Tpvt. rendelkezéseit.

  • 39.

    A programcsomag kialakítás (változtatás) versenyjogi értékelésekor:

    • -

      egyrészt figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelenleg kialakult piaci szokások szerint a kábeltelevíziós vállalkozások az egyes televíziós műsorokat programcsomagokban kínálják, és ezért a fogyasztók számára jelentőséggel bír, hogy egy adott programcsomagban milyen konkrét programok jelennek meg,

    • -

      másrészt viszont tekintettel kell lenni arra is, hogy a fogyasztói igények heterogének, s így az egyes előfizetői csoportok (sőt az előfizető családok egyes tagjai) más-más programokat preferálnak, s a szolgáltatóknak ezen differenciált igényeket figyelembevéve kell műsorkínálatukat kialakítani.

  • 40.

    Mindezek alapján a Versenytanács vizsgálhatja azt, hogy egy kábeltelevíziós vállalkozás milyen módon kapcsolja össze az egyes programokat programcsomagokká, nevezetesen azt, hogy a programcsomagok kialakítása, illetve átalakítása önkényesen vagy a fogyasztók igényeihez igazodóan történik-e. Mindez értelemszerűen nem jelenti azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal olymértékben beleszólhatna a kábeltelevíziós vállalkozások üzletpolitikájába, hogy meghatározza a programcsomagok összetételét. Az azonban vizsgálható, hogy a vállalkozás milyen módon veszi figyelembe az előfizetőknek az egyes műsorok iránti igényeit, illetve adott konkrét műsorelhelyezés minősíthető olyannak, amely indokolatlan előnyt jelent a vállalkozásnak, illetve indokolatlanul hátrányos a fogyasztóknak. Egy olyan új csatorna esetében, melynek beállítása valamely programcsomagba érezhető többletköltséggel jár a fogyasztók számára, a vállalkozástól elvárható annak ismerete, hogy annak tartalma a fogyasztók mekkora hányadának érdeklődésére tarthat számot. Nagy valószínűséggel ugyanis vannak olyan előfizetők, akik az új műsorokat nem igénylik, s így annak ellenére kényszerülnek magasabb díjat fizetni, hogy a nyújtott többletszolgáltatás számukra nem jelent többlet használati értéket, ami a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző hátrányos feltétel elfogadásának kikényszerítését jelentheti. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a vállalkozásnak célszerű olyan kapcsolatot kialakítani előfizetőivel, hogy valamely, jelentős többletköltséggel járó műsor programcsomag(ok)ba történő felvételekor biztosítva legyen az előfizetői érdekek figyelembevételének lehetősége, oly módon, hogy a programcsomagok átalakítása előtt megfelelő határidő mellett - igazolhatóan és az átalakítás díjkihatásaival együtt - közli az átalakításra vonatkozó elképzeléseit a fogyasztókkal. Ebben az esetben ugyanis az előfizetők többsége felszólamlásának hiányában jogszerűen valósíthatja meg a programcsomag átalakítását.

  • 41.

    A ViDaNET Rt. mind a 2002. júliusi, mind a 2003. januári díj változtatásokról és az új programcsomagokról tájékoztatta előfizetőit. A Versenytanács álláspontja szerint azonban a "szokásos" tájékoztatás (értesítés) önmagában nem elégíti ki a követelményeket, mert abból nem derül ki egyértelműen az előfizető számára a programcsomagváltozás és a díjemelés közötti kapcsolat. Ezért a ViDaNET Rt. akkor jár volna el egyértelműen jogszerűen, ha tájékoztatja előfizetőit arról is, hogy az egyes új programok beállítása mennyivel növeli meg az előfiztési díjat. A vizsgált programcsomag változások tekintetében ennek a Sport1 és a HírTV programba állítása esetén van jelentősége, mert azok - szemben a többi változtatással - műsorköltségük alapján érdemi hatással lehettek az előfizetési díjakra.

  • 42.

    A Sport1 és a HírTV programcsomagba állítását ezért külön is értékelte a Versenytanács azonban - egyezően a vizsgálati jelentéssel - úgy ítélte meg, hogy nem követett el jogsértést a ViDaNET Rt., mert

    • a)

      ha nem is felelt meg minden tekintetben a tájékoztatás a versenyjogi követelményeknek, azt az előfizetők érdemi felszólalás nélkül tudomásul vették, és a bevezetést követő közvélemény-kutatás adatai is azt jelzik, hogy többségük elégedett volt a változtatással.

    • b)

      közismert tény, miszerint a különböző televíziós csatornákon közvetített sportműsorok nézettsége lényegesen meghaladja az adott csatorna átlagos nézettségét, a Sport1 többlet műsordíja lényegesen alatta marad annak a költségnek (havi kb. 7000 forint), ami a fogyasztót akkor terhelné, ha a Sport1 műsorát más módon kívánná igénybevenni (vagyis a programcsomagba való elhelyezés az azt igénylő fogyasztóknak rendkívül előnyös).

    • c)

      A HírTV 50 forint körüli műsorköltsége nem jelent olyan mértékű költségnövekedést, ami alapot adna jogsértés megállapítására.

Mindezek alapján a Versenytanács a műsorcsomag tartalmának megváltoztatása tekintetében az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján megszüntette.

  • 43.

    Az a körülmény, hogy a ViDaNET Rt. a Sport1 és a Hir TV programcsomagba történő elhelyezésével nem élt vissza gazdasági erőfölényével egyben azt is jelenti, hogy azok műsorköltsége gazdaságilag indokolt költségnek minősül.

A ViDaNET 2003. évi átlagos díjemelésének értékelése

  • 44.

    A 2003. év januári díjemelések révén a ViDaNET Rt. átlagos korrigált nettó díjai - az 1. mellékletben foglalt adatok alapján - 2003. év egészét tekintve átlagosan 40,3 százalékkal növekedtek a 2002. évi szinthez képest (részletesen lásd 2. melléklet 2. táblázat).

  • 45.

    A korrigált nettó díjak 40,3 százalékos átlagos emelkedése meghaladja a 2002. évi infláció (5,3 százalék) mértékét, ezért a 31.b. pont alapján nem zárható ki az, hogy a ViDaNET Rt. előfizetési díjai túlzottan magasak.

  • 46.

    A ViDaNET Rt. 2002. évvégi 21,9 százalékos eszközarányos üzemi eredménye alapján, a 2003. évi eszközarányos üzemi eredmény várható mértéke 45,5 százalék (számítását lásd az 1. táblázat adatai alapján a 2. melléklet 1. és 2. pontjában), amelyről - a 31.c. pont szerinti normatív mérték egyételmű meghatározása nélkül is - megállapítható, hogy jelentősen nagyobb mértékben haladja meg - a befektetés hozamaként minimálisan elvárható - befektetési kamatlábak (a vizsgált időszakban legfeljebb 10 százalékos) mértékét, mint amennyit a kábeltelevíziós vállalkozásba történő befektetés kockázata (a Versenytanács álláspontja szerint legfeljebb 5 százalék) indokolna (lásd. 33. pont).

  • 47.

    A Versenytanács - a ViDaNET Rt.. védekezésére is tekintettel (lásd 17. pont) - vizsgálta azt is, hogy a 2003. évi beruházásai miként hatnak a vállalkozás befektetés arányos nyereségére. Ezzel összefüggésben a Versenytanács abból indult ki, hogy a megvalósítani tervezett beruházások pénzügyi forrásának megteremtése nem jelentheti jogszerű alapját a díjak emelésének. A beruházásokhoz kapcsolódóan ugyanakkor jogszerűen jelenhet meg a díjakban:

    • -

      egyrészt a beruházott eszközök amortizációja, mint többletköltség;

    • -

      másrészt a beruházás érdekében befektetett tőke után járó normatív hozam, mint jogszerű többletnyereség.

  • 48.

    A ViDaNET Rt-nek a vizsgálat tárgyát képező hálózatokon 2003. évben végrehajtani tervezett 199 millió forintos beruházása mellett - a beruházás év elejei megvalósítását és az eszközök tízéves leírását feltételezve - a vállalkozás 2003. évi eszközarányos üzemi eredményének alsó határa (lásd 32. pont) 40,0 százalékban valószínűsíthető, a saját tőke és a hosszúlejáratú kötelezettségek összegéhez viszonyítva pedig 50,8 százalék lenne (részletesen lásd 3. melléklet 3. és 5. pont).

  • 49.

    A Versenytanács álláspontja szerint az alsó határnak tekinthető 40,0 százalék is olyan jelentős mértékben haladja meg a reálisan szóbajöhető normatív nyereség mértékét, ami alapján a ViDaNET Rt. díjai a 2003. évi beruházások figyelembevétele mellett is összességében túlzottan magasnak minősülnek.

  • 50.

    A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás alalcsonyabb átlagos díjemelésre és abból adódó alacsonyabb eszközarányos nyereségre vonatkozó előadásával (lásd 18. pont) szemben megállapította, hogy a vizsgálat során az eljárás alá vont vállalkozás által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a 44-49. pont szerinti eredmények adódnak. Az eltérések okának feltárását a Versenytanács szükségtelennek tartotta, mert az eljárás alá vont vállalkozás által számítottak alapján sem lehetne a 49. pontban foglaltaktól eltérő következtetésre jutni.

  • 51.

    A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás 2003. évi tényleges gazdálkodási adatainak értékelését is szükségtelennek ítélte, mert azok nem a vizsgált hálózatokra, hanem az időközben, a 2003. február 11-i szervezeti egyesüléssel lényegesen kibővült vállalkozásra vonatkoznak.

  • 52.

    Mindezek alapján a Versenytanács - a vizsgálói indítvánnyal egyezően - megállapította, hogy a ViDaNET Rt. 2003. évi díjemelései - a vállalkozás egészét tekintve - a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközőnek minősülnek, azáltal, hogy a ViDaNET Rt. anélkül emelte költségei gazdaságilag indokolt növekedésénél nagyobb mértékben előfizetési díjait, hogy a díjait megalapozó számításokat készített volna, melynek törvénybe ütközését a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a 2003. évre várhatóan kialakuló magas nyereség-, illetve díjszintben értelemszerűen megjelenik a ViDaNET Rt. által Győrben 2002. júniusában megvalósított (és a Vj-48/2002. számú eljárásban nem vizsgált) díjemelés is, ezért azt a Versenytanács azt külön nem értékelte.

Az egyes szolgáltatási területek díjainak értékelése

  • 53.

    A ViDaNET Rt. 2003. évi korrigált nettó díjait az egyes szolgáltatási területeken eltérő mértékben emelte, és az emelt díjak is kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. A Versenytanács ezért vizsgálta, hogy a ViDaNET Rt. ezen magatartása sérti-e a Tpvt. 21. § g) pontját, mely szerint tilos azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek indokolatlan hátrányt okoznak a versenyben.

  • 54.

    A ViDaNET Rt. egyes területeken alkalmazott eltérő korrigált nettó díjai mögött értelemszerűen meghúzódhatnak az egyes területek eltérő költségei is, s ha a díjak ezekkel összhangban állóan térnek el egymástól, akkor az önmagában kizárná a jogsértés lehetőségét. A Versenytanács azonban szükségtelennek tartotta az egyes hálózatok - egyébként is csak nagy hibahatárral számszerűsíthető - költségeinek vizsgálatát, mert a Tpvt. 21. § g) pontjának tényállási eleme az, hogy a megkülönböztetésnek egyes üzletfeleknek versenyhátrányt kell okoznia. Márpedig a kábeltelevíziós szolgáltatást igénybevevő (végső) fogyasztók esetében a "versenyhátrány" fogalom nem értelmezhető. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint önmagában nem minősül gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek, ha a ViDaNET Rt. az összességében nem túlzottan magas nyereséget biztosító díjain belül egyik vagy másik szolgáltatási területén esetlegesen az átlagosnál magasabb nyereséget ér el.

  • 55.

    Az átlagosan nem túlzottan magas díjszint mellett is megvalósíthat ugyanakkor gazdasági erőfölénnyel való visszaélést a vállalkozás, ha azokon a területeken, ahol vannak (lehetnek) versenytársai túlzottan alacsony díjakat érvényesít, és az abból fakadó veszteségeit a többi területen alkalmazott díjak (kereszt)finanszírozzák. Ez függetlenül attól, hogy beleütközik-e a Tpvt. 21. § h) pontjába (mely szerint tilos a versenytársak piacról való kiszorítására, vagy piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló túlzottan alacsony árakat alkalmazni), sértheti a Tpvt. 21. § a) pontját, mert ezek a veszteségek a többi területen - mint gazdaságilag indokolatlan költségek - jelentkeznek, és túlzottan magas díjakhoz vezethetnek. A ViDaNET Rt-nek azonban egyik településen sincs érdemi versenytársa, továbbá a Versenytanács határozott törekvést érzékel a ViDaNET Rt. részéről, hogy az egyes települések díjait közelítse egymáshoz. Ezért a ViDaNET Rt. díjai a fenti összefüggésben nem sérthetik a Tpvt. rendelkezéseit.

IX.

Jogkövetkezmények

  • 56.

    A Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy a ViDaNET Rt. 2003. évi előfizetési díjainak emelésével jogsértést követett el. A jogsértést - az 52. pontban részletezettek szerint - a ViDANET Rt. a díjak megalapozatlan emelésével követte el, amiből adódóan a Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásban nem állapított meg a ViDaNET Rt. által jogszerűen érvényesíthető legmagasabb díjakat. Ezért a Versenytanács az adott esetben nem alkalmazta a Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket (a törvénybe ütköző állapot megszüntetésének elrendelése, illetve a törvénybe ütköző magatartás további folytatásának megtiltása), vagyis nem írta elő a tisztességtelenül megállapítottnak minősített előfizetési díjak meghatározott szintre történő csökkentését. Ha azonban a ViDaNET Rt. a jövőben az előfizetési díjak kialakításakor figyelmen kívül hagyja a határozatban foglaltakat - vagyis díjait a normatív mértéket jelentősen meghaladó befektetés arányos nyeresége ellenére az inflációnál nagyobb mértékben emeli -, akkor a versenyfelügyeleti eljárás megismételhető, és a Tpvt. 78. § (2) bekezdése alapján a törvénybe ütköző magatartás esetleges ismételt tanúsítását a bírságkiszabásánál súlyosító körülményként fogja figyelembevenni a Versenytanács.

A bírság

  • 57.

    A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint a Versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés értelmében a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

  • 58.

    A bírság összegének konkrét meghatározásakor gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén a Versenytanács - kialakult gyakorlata szerint - a 4. mellékletben foglaltak szerint veszi figyelembe az előzőekben részletezett szempontokat.

  • 59.

    A jogsérelem súlya (lásd 4. melléklet A. pont) tekintetében a Versenytanács abból indult ki, hogy a ViDaNET Rt-nek szolgáltatási területein nincs versenytársa és a piac megtámadhatósága is erősen korlátozott. Ebből következőleg a verseny veszélyeztetettsége csekély, ugyanakkor a piaci hatás viszonylag jelentős. Mindezek alapján a Versenytanács a jogsérelem súlyát 20 pontra értékelte, mely egyben összpontszámnak is minősül, mert a Versenytanács a ViDaNET Rt. jogsértéshez való viszonyulása és egyéb szempontok (lásd 4. melléklet B. és C. pont) alapján sem talált pontszámmal értékelhető további körülményt.

  • 60.

    Mindezek alapján a bírság alapösszege a ViDaNET Rt-nek a kábeltelevíziós szolgáltatásból elért 1231 millió forintos nettó árbevétele - mint a jogsértő magatartáshoz kapcsolódó (releváns) forgalom - figyelembevételével kerekítve 24,6 millió forintra adódott, mely összeg korrigálását (lásd 4. melléklet 1. ábra) a Versenytanács indokoltnak látta, figyelemmel a ViDaNET Rt. terhére a Vj-48/2002. számú eljárásban korábban megállapított jogsértésre. A jogsértés ismételt tanúsítására tekintettel a Versenytanács a bírság összegét 30 millió forintban állapította meg, ami nem haladja meg a Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján adódó törvényi maximumot (123 millió forint).

Jogorvoslat

  • 61.

    Az eljárás alá vont vállalkozást megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

1. melléklet

A ViDaNET Rt. által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás főbb adatai

Ft/fő/hó, illetve fő

Hálózat, illetve programcsomag

2002. január

2002. június

2003. január

Nettó előfizetési díj

Műsor költség

Előfizető

Nettó előfizetési díj

Műsor költség

Nettó előfizetési díj

Műsor Költség

Előfizető

Győr - soros

1160

149

1561

1160

292

1160

290

234

- I.

232

19

2393

232

31

250

27

3144

- II.

1160

149

4919

1696

345

2053

415

6581

- III.

1606

608 [1]

27784

2142

686

2678

791

28686

Tata - soros

1338

251

2918

1338

251

1696

311

1738

- I.

356

9

93

356

9

446

9

255

- II.

1517

251

1922

1517

251

1963

311

2004

- III.

1963

680

993

1963

680

2678

838

1948

Mosonmagyaróvár - I.

401

16

229

401

16

490

17

254

- II.

1606

207

1159

1606

323 [2]

2053

391

1202

- III.

2142

609 [3]

6243

2142

688 [4]

2678

787

6175

2. melléklet

A korrigált nettó díjak átlagos változásának
meghatározása

X.

Általános szempontok

  • 1.

    Az egyes hálózatok és azon belül programcsomagok korrigált nettó előfizetési díjai és előfizető számai alapján az alábbi mutatók számíthatók

    • a)

      Árindex (D)

ahol: d - az egyes hálózatok egyes programcsomagjainak korrigált nettó előfizetési díja
f - az egyes hálózatok egyes programcsomagjai előfizetőinek száma
(1) - a vizsgált év adata
(0) - az előző évi adat

    • a)

      Átlagár változás (D*)

  • 2.

    Az 1) pont szerinti mutatók közül "D" akkor alkalmazható (és alkalmazandó is), ha a vállalkozás által üzemeltetett hálózatok megegyeznek az előző évivel, és az egyes hálózatokon nyújtott programcsomagok száma, illetve jellege sem változott. Minden egyéb esetben D* alkalmazandó.

  • 3.

    Abban az esetben, ha - akár a vizsgált évben, akár az azt megelőző évben - nem (vagy nem csak) január hónapban változtak a díjak, (vagy a műsorköltségek) akkor d(1) és d(0) értékeket az egyes éveken belül érvényesülő különböző korrigált nettó díjak súlyozott átlagaként kell meghatározni, súlyként:
    c) D számítása esetén a hónapok számát;
    d) D* számítása esetén az egyes hónapok előfizetői számát figyelembevéve.

XI.

A ViDaNET Rt. átlagos díjváltozása

  • 4.

    A ViDaNET Rt. esetében a vizsgálat 2003. januári áremelés idején a működtetett hálózatok és nyújtott programcsomagok száma (jellege) is megegyezett a 2002. évivel, ezért "D" alapján ítélhető meg az átlagos árváltozás.

  • 5.

    A ViDaNET Rt. 2002. évben Győrben a II. és III. programcsomag esetében január mellett júniusban is változtatta az előfizetési díjakat, továbbá Győrben és Mosonmagyaróváron évközben többször is változott a műsorköltség ezért a 2002. évi "d" értékeket a 3.a. pont szerint kell meghatározni. Így az 1. melléklet adatai alapján például Győr 2002. év III. csomag esetében:

  • 6.

    A ViDaNET Rt. 5. pont szerint számított 2002. és 2003. évi nettó díjait és azok változását a 2. táblázat mutatja be.

    2.Táblázat

    A ViDaNET Rt. korrigált nettó díjainak változása

Település (programcsomag)

Korrigált nettó díj

2002. év d(0)

2003. év d(1)

Növekedés (%)

Győr - soros

928

870

-6,3

- I.

206

223

8,3

- II.

1209

1638

39,2

- III.

1264

1887

49,4

Tata - soros

1087

1385

27,4

- I.

347

437

25,9

- II.

1266

1652

30,4

- III.

1283

1848

44,0

Mosonmagyaróvár - I.

385

473

22,8

- II.

1341

1662

23,9

- III.

1490

1891

26,9

Átlag

-

-

40,3

3. melléklet

A befektetés arányos nyereség meghatározása

  • 1.

    A 2002. évvégi tényleges befektetés arányos nyereség (Pt):

ahol: N - a 2002. évi üzemi eredmény
B - a 2002. évvégi összes eszköz

  • 2.

    A 2003. évi várható befektetés arányos nyereség (Pv) változatlan befektetést feltételezve:

ahol: A - 2002. évi nettó árbevétel
D - a korrigált nettó díjak 2003. évi átlagos emelkedése
I - a 2002. évi infláció

  • 3.

    A 2003. évi várható befektetés arányos nyereség a vállalkozás által 2003. évben végrehajtott beruházások figyelembevételével (Pk)

ahol: DB - a 2003. évi beruházás (befektetés)
a - a leírási kulcs

  • 4.

    Azon feltételezés mellett, hogy a befektetés a saját tőke és a hosszú távú kötelezettségek összegével egyezik meg B és DB értéke az alábbiak szerint alakul:

  • 5.

    A 4. pont szerint B értékek mellett a befektetés arányos nyereség mértéke az alábbiak szerint alakul:

    Pt = 28,7 %
    Pv = 59,4 %
    Pk = 50,8 %

4. Melléklet

1. ábra: A bírságkiszámítás menete, az alapösszeget korrigáló lépések

Alapösszeg

->

A jogsértés időtartamának figyelembe vétele

->

Ismétlődés figyelembe vétele

->

A jogsértéssel elért előny figyelembe vétele

->

Törvényi maximum figyelembevétele

->

Engedékenységi politika alkalmazása

2. ábra: Az alapösszeget meghatározó tényezők

A. A jogsérelem súlya

A.a. A verseny veszélyeztetettsége

A jogsértés típusa (pl. kőkemény kartell vagy másfajta versenykorlátozás/kizsákmányolás)
A verseny dimenzióinak érintettsége

max. 30 pont

A.b. A jogsértés piaci hatása

A jogsértő piaci részesedése
További szempontok:

max. 30 pont

B. Viszonyulás a jogsértéshez

max. 30 pont

B.a. Szerepe a jogsértésben (szervező - kiszolgáltatott)

B.b. Tevőleges jóvátétel

B.c. Felróhatóság

B.d. Külső és egyéb tényezők

korábbi GVH döntések hiánya vagy eltérő jellege

állami ráhatás

C. Egyéb szempontok

max. 10 pont

Mindösszesen

max. 100 pont

Alapösszeg= releváns forgalom x összpontszám/1000

Budapest, 2004. március 11.

Jegyzetek

  • :: d1e1409

    2002. májusban: 628

  • :: d1e1781

    2002. június: 207

  • :: d1e1832

    2002. május-június:629

  • :: d1e1862

    2002. május-június:629