Vj-28/2003/47

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Baucont Építőipari Rt. (Székesfehérvár) mint I. rendű, a Kész Közép-Európai Építő és Szerelő Kft. (Szeged) mint II. rendű, a Középületépítő Rt. (Budapest) mint III. rendű, valamint a Épker Kft. (Nyíregyháza) mint IV. rendű eljárás alá vontakkal szemben versenykorlátozó megállapodás és összehangolt magatartás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban, nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az I., a II. és a IV. rendű eljárás alá vontak az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság által, a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székházának teljes körű átalakítása, felújítása és a kapcsolódó kivitelező szakipari munkálatok elvégzése tárgyában 2002-ben lefolytatott közbeszerzési eljárás során a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába ütköző magatartást tanúsítottak.

A fent megállapított jogsértés miatt a Versenytanács az I. rendű eljárás alá vontat 227.000.000,- (azaz kétszázhuszonhétmillió) forint, a II. rendű eljárás alá vontat 136.000.000,- (azaz százharminchatmillió) forint, a IV. rendű eljárás alá vontat 227.000.000,- (azaz kétszázhuszonhétmillió) forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezi, amelyet e határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kell a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlájára történő befizetéssel teljesíteni.

A Versenytanács a III. rendű eljárás alá vonttal szemben az eljárást megszünteti.

E határozat felülvizsgálata a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhető, a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtandó, de a Fővárosi Bíróságnak címzett keresettel.

Indoklás

I.

A vizsgálat indítása

1) A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) hivatalból kezdeményezett adatgyűjtése során észlelte, hogy a Baucont Építőipari Rt. (a továbbiakban: Baucont), a Kész Közép-Európai Építő és Szerelő Kft. (a továbbiakban: KÉSZ Kft.), a Középületépítő Rt. (a továbbiakban: Középületépítő) és az Épker Kft. (a továbbiakban: Épker) az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság által 2002-ben, a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által kiírt közbeszerzési eljárás során olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas lehet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. § (1) bekezdésének és a 11. § (2) bekezdésének e) pontjának megsértésére, ezért 2003. március 18-án versenyfelügyeleti eljárást indított. A versenyfelügyeleti eljárás megindításával egyidejűleg az Épker Kft. székhelyén 2003. március 18-án a Tpvt. 65./A. § szerinti helyszíni szemle lebonyolítására került sor. A vizsgálat során átemelésre kerültek irati bizonyítékok a Vj-154/2002. sz. eljárás keretében a Középületépítő Rt. székhelyén 2002. december 9-én megtartott rajtaütésszerű helyszíni szemle során lefoglalt dokumentumok közül.

II.

A tényállás

2) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (továbbiakban: Főigazgatóság) 2001. év őszén nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást hirdetett meg a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Budapest VIII. kerület, Fiumei út 19/A sz. alatti székháza (a továbbiakban: NYUFI székház) teljes körű átalakítására, felújítására és a kapcsolódó kivitelezői, szakipari munkálatok elvégzésére. Ezen a Baucont Rt. nem vett részt. A nyílt eljárást a kiíró eredménytelennek nyilvánította.

3) Az eredménytelen nyílt eljárást követően 2002. január 16-án tárgyalásos eljárást hirdetett meg a Főigazgatóság, majd a részvételi felhívást módosította (Vj-28/2003/5/3). A pályázati kiírásra a Középületépítő Rt., az Épker Kft., a Baucont Építőipari Rt., a Magyar Építő Rt., a Hídépítő Rt., és a KÉSZ Kft. nyújtott be részvételi jelentkezést. A Főigazgatóság a részvételi szakasz eredményéről 2002. március 5-én megtartott értékelő bizottsági ülésén a jelentkezőket alkalmasnak minősítette, és a részvételi felhívásban megadott értékelési szempontok alapján az ajánlattevőket rangsorolta. Ajánlattételre a három legmagasabb pontszámot elérő jelentkezőt, a Középületépítő Rt-t, a Baucont Rt.-t, és az Épker Kft-t kérte fel. 2002. március 20-án ismertette az ajánlatkérő a döntését az ajánlattévőkkel (Vj-28/2003/6).

4) Március 22-én a KÉSZ Kft. a részvételi szakaszt lezáró döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amelyben kifogásolta a referenciakövetelmények megváltoztatását, és az ajánlattévők alkalmassá minősítése szempontjainak a kiírásban foglaltaktól való eltérését. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2002. március 28-i határozatában a jogorvoslati kérelemben foglaltakra hivatkozva megállapította, hogy a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) előírásaiba ütközően a közbeszerzés tisztasága megsértésének veszélye fennáll, ezért a közbeszerzési eljárást ideiglenesen felfüggesztette. A jogorvoslati kérelmet a KÉSZ Kft 2002. április 5-én visszavonta. Az eljárást a Döntőbizottság 2002. április 8-án az ügyfél kérelmére megszüntette.

5) A pályázat kiírója (a Főigazgatóság) által, a pályázat lebonyolítására felkért ügyvédi iroda tagja, Csók Balázs ügyvéd szerint a KÉSZ Kft-n kívül más vállalkozástól nem érkezett jelzés, hogy megalapozatlannak és jogsértőnek tartják a kiválasztást. Az alkalmasnak minősített vállalkozások közül hármat hívott meg a kiíró az ajánlattételi szakba. Részletes felhívás útján közzétett egy objektív szempontsort, ami alapján kialakult a rangsor a legmagasabb pontszámot elérő három cégből. A három legtöbb pontot elérő vállalkozás objektív pontozás alapján került be. A részvételi felhívás is tartalmazta, hogy a három legjobbat fogják meghívni.. A jogorvoslati kérelem - Csók Balázs szerint - semmilyen szempontból nem volt megalapozott. Álláspontja szerint visszavonás hiányában is feltehetően elutasították volna a kérelmet. Szerinte a KÉSZ Kft. azt kifogásolta, hogy miért azt a hármat hívták meg, aki a legtöbb pontot elérte. A többi versenytárstól nem kaptak észrevételt a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban. Úgy emlékszik, hogy fel is függesztették a közbeszerzési eljárást. Nem volt információja, hogy az ajánlattevők a közbeszerzési eljárás meghiúsulásának veszélyét érezhették volna. Nem volt az ajánlatkérőnek olyan magatartása, ami azt sugallhatta, hogy az eljárás megakasztásra kerül.

6) A 2002. április 2-i bontási jegyzőkönyv szerint a Középületépítő Rt. 4.566.854.775 Ft + ÁFA, a Baucont Rt. 4.776.237.695 Ft + ÁFA, az Épker Kft. 5.088.031.681 + ÁFA ajánlati árat adott be (a továbbiakban: első ajánlattétel). Az ajánlatkérő ezt követően lehetőséget biztosított arra, hogy a fizetési határidőt 60 napnál rövidebb időben is megszabják (min. 30 nap), illetve a befejezési véghatáridőt 2004. február 28-ig módosítsák, valamint havi számlázási lehetőséget is biztosított. A 2002. április 9-i tárgyaláshoz az ajánlattevők nem adtak be új ajánlatot, a Középületépítő és a Baucont módosította az ajánlatait (a továbbiakban: második ajánlattétel). A módosított ajánlatok műszaki tartalmi változásokat nem tartalmaztak. A Középületépítő Rt. az első ajánlatnál magasabb, 4.650.000.000 Ft + ÁFA, a Baucont Rt. pedig alacsonyabb, 4.550.000.000 Ft + ÁFA módosított ajánlati árat adott meg (Vj-28/2003/7).

7) Csók Balázs előadta, hogy a tárgyalási szakban az ajánlattevők nincsenek kötve az ajánlataikhoz. Ezért "blöffölgetnek" az árakkal, de műszaki módosítások is indokolhatták a változtatást. A bontáshoz viszonyítva gyakran változtatnak árakat, mert jelentős tételeket nem áraznak be. Ezek transzparens árak, a versenytársak értesülnek a többiek árairól.

8) Az ajánlattételi szakban a pályázók nem jelöltek meg 10%-nál nagyobb arányban foglalkoztatni kívánt alvállalkozókat. (lásd válaszlevél és pályázati anyagok).

9) Az egyes részszempontok, az azokhoz tartozó súlyszámok, a részszempontokként kapott pontszámok, illetve az ajánlattevőnként elért eredmények a közbeszerzési eljárásról készült összegzés szerint az alábbiak szerint alakultak:

Részszempontok

Alszempontok

súlyszám

Épker

Középület

Baucont

Vállalási ár

50

1

50

89

4450

100

5000

Műszaki színvonal

I.

40%

50

100

5000

100

5000

100

5000

II.

30%

III.

30%

Kötelező mérté-ken felüli jót-állási garancia

10

80

800

100

1000

20

200

Kötelező mértéken felüli kötbér

Késedelmi

20%

10

31

310

57

570

100

1000

Hibás teljesítés

30%

meghiúsulás

50%

összesen

6160

11120

11200

10) Az ajánlatok az ajánlati felhívásban közöltek szerint kerültek értékelésre. Az ajánlati ár tekintetében a legalacsonyabb ajánlati ár kapta a maximális 100 pontot, a többi ajánlat pontszáma a legalacsonyabb árhoz való százalékos eltérés arányában került kiosztásra. Műszaki színvonal tekintetében az ajánlattevő nem tett különbséget, tekintettel arra, hogy valamennyi ajánlat kielégítette az ajánlatkérő elvárását, így ezen részszempont tekintetében valamennyi ajánlat maximális pontszámot kapott. A kötelező mértéken felüli jótállási bankgarancia esetében a legmagasabb összegű garancia kapta a maximális pontszámot, míg a többi pontszám ehhez viszonyított százalékos eltérésük arányában került kiosztásra. A kötelező mértéken felüli kötbér esetében az egyes alszempontokat külön-külön értékelve a legmagasabb megajánlott kötbér kapta a maximális pontszámot, míg a többi ajánlat pontszáma az ehhez való százalékos eltérés arányában lett kiosztva.

11) A Baucont és a Középületépítő eredetileg közel azonos részajánlatokat adtak be, ezáltal közel azonos részpontszámot kaptak. A Baucont az utólag módosított kedvezőbb ár és a kötbér ajánlatával szemben a Középületépítő jóval kedvezőbb jótállási garanciát jelölt meg. Ezzel szemben az Épker az eredetileg is legmagasabb ajánlati árát sem csökkentette.

12) Csók Balázs ügyvéd tanúvallomása szerint nem észlelt az eljárás lefolytatása során olyan körülményt, ami az eljárás alá vont vállalkozások közötti esetleges megállapodásra utalt volna.

13) A pályázatkiíró a nyertes Baucont Rt-vel kötötte meg a vállalkozási szerződést 2002. május 14-én. A Baucont Rt. a KÉSZ Kft-vel közkereseti társaságot (a továbbiakban: Kkt) hozott létre a kivitelezési munkák elvégzésére 2002. június 3-án, amely 2002. június 14-én a Cégbíróságon bejegyzésre került (Vj-28/2003/12/3).

14) A Tapolca Termál Hotel Sport Kft. 2001. november 22-én nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást hirdetett meg a Tapolca Gyógy- és Fitnessz Szálló generál kivitelezése (a továbbiakban: Tapolcai Gyógyszálló) tárgyában (Vj-28/2003/9). Részvételi jelentkezési pályázatot a KÉSZ Kft., a Magyar Építő Rt., a Strabag Építő Kft., a ZÁÉV Rt., a Középületépítő Rt., az Épker Főváll. Kft., és az Épker Kft. nyújtott be. Az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánította, mert előre nem látható és elháríthatatlan ok miatt a szerződés megkötésére nem volt képes.

15) Ezt követően az ajánlatkérő meghívásos, de nem közbeszerzési eljárás keretében döntött a kivitelező személyéről. Az új eljárásra az előminősítési eljárásban részt vett összes céget meghívták. Ezen túlmenően meghívást kapott még az Architektron Rt és a Pannon-Ép. Hungary Kft. is. A Tapolcai Gyógyszálló kivitelezési munkáit a Pannon-Ép. Hungary Kft. kapta meg 2002 júniusában. A jelen eljárásban érintett cégek közül az Épker és a Középületépítő adott be írásos ajánlatot. A Középületépítővel a pályázat lebonyolítója műszaki egyeztetést folytatott, melynek során az ajánlat módosítására kérte fel, de a megismételt ajánlat nem volt megfelelő számukra. Az egyeztetésen a Középületépítőt Sényi Gábor képviselte. Az Épker az írásos ajánlatot követő tárgyalásoktól visszalépett.

A Szindikátusi Szerződés I. és a Szindikátusi Szerződés II.

16) A Középületépítő székhelyén megtartott helyszíni vizsgálat során Sényi Gábor vezérigazgató irodájában lefoglalásra került egy Szindikátusi Szerződés I. címet viselő dokumentum két változatban. Mindkét változaton szerződő felekként a Baucont Rt., az Épker Kft., és a Középületépítő Rt van megnevezve, a keltezés napja 2002. március 28. Az aláíró személyek a Baucont Rt részéről Szecső Attila Csaba elnök, az Épker Kft. részéről dr. Fehér Tibor ügyvéd, a Középületépítő részéről Sényi Gábor vezérigazgató. Az egyik dokumentumon nem szerepelnek aláírások, a másikon Szecső Attila (Baucont) és dr. Fehér Tibor (Épker) aláírása található meg. Az alá nem írt dokumentum elektronikus formában volt fellelhető Sényi Gábor titkárnőjének számítógépében. A címzett Szecső Attila Csaba, a feladó Fehér Tibor volt. Az üzenet szövege: "Tisztelt Szecső Úr! Mellékelten megküldöm az átalakított tervezeteket, Sényi úrral megpróbáltam telefonon beszélni, megbeszélése van, visszahívást ígértek." Az üzenet fejléce szerint az üzenetet 2002. március 28-án 15:07-kor érkezett.

17) A Szindikátusi-I-Középületépítő-írásos-aláírt [1] szerződés

  • -

    1. pontja szerint a szerződő felek mindegyike részt vesz azon a közbeszerzési pályázaton, melyet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság irodaépületének felújítására írtak ki;

  • -

    2. pontja szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a közbeszerzési pályázatot az Épker nyerné meg, akkor a vállalkozási árán a teljes volumen 78%-át köteles átadni a Baucont és a Középületépítő által létrehozott Kkt [2] -nak, illetve ha a pályázatot a Baucont vagy a Középületépítő nyerné meg, akkor a szerződés szerint kötelesek eljárni. A szerződés akkor lép hatályba, ha a pályázatot a szerződő felek valamelyike nyeri meg;

  • -

    3. pontja szerint a Baucont, illetve a Középületépítő által létrehozott Kkt vagy a közbeszerzési pályázatot megnyerő szerződő fél a kiíró és a nyertes közötti vállalkozási szerződés aláírásától számított 30 napon belül köteles az Épker által megnevezett céggel vagy cégekkel olyan részletes alvállalkozói szerződést kötni (a külső nyílászárókra és lehetőség szerint a bontási munkálatokra), amelynek vállalkozói díja a teljes beruházás/kivitelezés végleges vállalkozási szerződési átlagárszintje 90 %-ának, mint bázisnak a 22 %-a;

  • -

    4. pontja szerint ha a közbeszerzési pályázaton sem a Baucontnak, sem a Középületépítőnek, sem az Épkernek nem sikerülne nyernie, akkor a jelen szerződés minden egyéb feltételtől mentesen megszűnik, és a felek egyikére vonatkozóan sem keletkeztet semmiféle kötelezettséget.

18) A Szindikátusi-I-Középületépítő-email-02/28/15:07 [3] szerződés az alábbi pontok tekintetében tér el az aláírt szerződés tartalmától:

  • -

    2. pontja nem tartalmazza az aláírt fentebb kurzívval szedett részét;

  • -

    a 2. pont szerint az Épker kötelezettséget vállal arra, hogy minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy a közbeszerzési pályázatot a Baucont vagy a Középületépítő nyerje meg és kifejezetten tartózkodik attól, hogy a közbeszerzési pályázaton az Épker eredményesen vegyen részt;

  • -

    a 3. pontjában az aláírtban kurzívval megjelölt rész (az Épker által megnevezett céggel vagy cégekkel) helyébe az Épker-rel kifejezés került;

  • -

    a 4. pontjában a kurzívval megjelölt rész (sem a Baucontnak, sem a Középületépítőnek, sem az Épkernek) helyébe sem a Baucontnak, sem a Középületépítőnek kifejezés került.

19) Az Épker Kft-nél 2003. március 18-án tartott helyszíni szemle során a GVH birtokába került két, 2002. március 28-i keltezésű szerződés különböző változatokban, amelyek a Szindikátusi Szerződés I., illetve a Szindikátusi Szerződés II. címet viselték. Ezek a változatok Rabóczki László ügyvezető titkárnőjének számítógépében voltak megtalálhatók négy darab, dr. Fehér Tibor által Rabóczki Lászlónak küldött e-mail üzenet mellékleteiként. Az üzenetek közül kettő 2002. március 28-án, kettő 2002. március 29-én került megküldésre.

20) A 2002. március 28-án 12:48-kor érkezett üzenet szövege: "Tisztelt Rabóczki Úr, mellékelten küldöm az általam javasolt szindikátusi szerződés I. és II. tervezetét." Az üzenethez csatolta volt a Szindikátusi Szerződés I. és a Szindikátusi Szerződés II. egy-egy változata. A Szindikátusi Szerződés I. tárgya a NYUFI-székház, a Szindikátusi Szerződés II. tárgya a Tapolcai Gyógyszálló építési-felújítási munkálataival kapcsolatos közbeszerzési eljáráson, illetve versenytárgyaláson való részvétel volt.

21) A Szindikátusi-I-Épker-email-02/28/12:48

  • -

    a Szindikátusi-I-Középületépítő mindkét változatától különbözött abban, hogy hat helyett hét pontot tartalmazott;

  • -

    1. pontja megegyezik a Szindikátusi-I-Középületépítő mindkét változatának 1. pontjával;

  • -

    2. pontja szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a közbeszerzési pályázatot akár a BAUCONT, akár a Középületépítő nyerné meg, akkor a jelen szerződésben foglaltaknak megfelelően kötelesek eljárni. Jelen szerződés az aláírással érvényesen létrejön, azonban hatályba abban az esetben lép, ha a közbeszerzési pályázatot akár a BAUCONT, akár a Középületépítő megnyeri;

  • -

    tartalmaz egy olyan 3. pontot, amely a Szindikátusi-I-Középületépítő egyik változatában sem szerepel, eszerint a Baucont, illetve a Középületépítő haladéktalanul létrehoznak egy Kkt-t abban az esetben, ha valamelyikük a közbeszerzési pályázatot megnyeri és az újonnan létrehozott Kkt lesz az, amely vállalkozási szerződést köt a közbeszerzési pályázatot megnyerő szerződő féllel a beruházás megvalósítására. A Kkt és a pályázatot megnyerő fél közötti vállalkozási szerződést létre kell hozni, amint az eredményhirdetés megtörtént és a kiíró a nyertessel a vállalkozási szerződést aláírta, mégpedig ugyanolyan szerződési tartalommal, mint ahogyan a kiíró és a pályázat nyertese közötti szerződés létrejött;

  • -

    4. pontjának első bekezdése azonos a Szindikátusi-I-Középületépítő-email-02/28/15:07 3. pontjával azzal az eltéréssel, hogy kimaradt az első mondatból a "vagy a közbeszerzési pályázatot megnyerő szerződő fél" mondatrész;

  • -

    4. pontjának második bekezdése nem szerepel a Szindikátusi-I-Középületépítő egyik változatában sem; eszerint "a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg aláírásra került a Szindikátusi szerződés II. jelű dokumentum";

  • -

    4. pontjának harmadik bekezdése sem szerepel a Szindikátusi-I-Középületépítő egyik változatában sem; eszerint "ha a Szindikátusi szerződés II. 1) pontjában körülírt pályázatot az Épker megnyeri, akkor haladéktalanul, a jelen szerződésben meghatározott Kkt-t létrehozó szerződő felek kötelesek úgy eljárni, hogy az Épker a Kkt teljes jogú tagjává váljon mégpedig olymódon, hogy az Épker a Kkt-ben alaptőkét emel. Az Épker alaptőke-emelése azt jelenti, hogy ugyanakkora összeggel vesz részt az alaptőke-emelésben, mely összeget a Kkt alapításakor az alapító tagok gazdasági társaságonként befizettek.";

  • -

    4. pontjának ötödik bekezdése nem szerepel a Szindikátusi-I-Középületépítő egyik változatában sem, eszerint "ha ... az Épker a Kkt teljes jogú tagjává válik, akkor a Kkt által az Épkerrel már korábban megkötött alvállalkozói szerződést oly módon kell módosítani, mégpedig haladéktalanul, hogy a módosított alvállalkozói szerződés az Épker számára a másik két szerződő féllel azonos nagyságú vállalkozási munkát, illetve vállalkozói díjat tartalmazzon...";

  • -

    6. és 7. pontjai megegyeznek a Szindikátusi-I-Középületépítő mindkét változatának 5. és 6. pontjaival.

22) A Szindikátusi-II-Épker-email-02/28/12:48 a szerződő felek, illetve az aláírásra megjelölt személyek nevei megegyeznek a Szindikátusi-I-Épker-email-02/28/12:48 változaton szereplőkével. A Szindikátusi-II-Épker-email-02/28/12:48 szerződés

  • -

    1. pontja szerint a szerződő felek mindegyike részt vesz azon a pályázaton, melyet Tapolcai Gyógyszálló beruházásának kivitelezésére írtak ki;

  • -

    2. pontja szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha az Épker a pályázatot megnyeri, akkor haladéktalanul létrehoz a többi szerződő féllel egy Kkt-t, mely vállalkozási szerződést köt a pályázatot megnyerő szerződő féllel a beruházás megvalósítására, amint az eredményhirdetés megtörtént és a kiíró a nyertessel a vállalkozói szerződést aláírta, mégpedig ugyanolyan tartalommal, mint ahogy a kiíró és a pályázat nyertese közötti szerződés létrejött;

  • -

    4. pontjának első bekezdése szerint a Kkt köteles a Baucont-tal és a Középületépítővel olyan részletes alvállalkozói szerződést kötni, amelynek vállalkozói díja a teljes beruházás/kivitelezés végleges vállalkozási szerződési átlagárszintje 90 %-ának, mint bázisnak a 22 %-a, amely a Baucont és Középületépítő között egyenlő arányban oszlik meg. A fennmaradó munkarész esetében az Épker lesz a szerződő fél;

  • -

    4. pontjának harmadik bekezdése utal arra, hogy a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg aláírásra került a Szindikátusi Szerződés I. jelű dokumentum. Ha a Szindikátusi Szerződés I-ben foglaltak közül megvalósul az, hogy az Épker egyenrangú tagjává válik a Szindikátusi Szerződés I-ben megjelölt Kkt-nak, akkor a jelen szerződés alapján létrehozandó Kkt-t létrehozó felek az alvállalkozói szerződéseket úgy módosítják, hogy mindegyik szerződő fél azonos nagyságú és díjazású alvállalkozói szerződéshez jusson.

23) A 2002. március 28-án 15:00-kor érkezett üzenet szövege: " Mellékelten küldöm az újraformált - Szecső úr kívánságára - tervezeteket. Szecső úr arról tájékoztatott, hogy a szerződéseket holnap alá kellene írni, mert kedden ezekkel a tarsolyban kellene már fellépni." Az üzenethez csatolta volt a Szindikátusi Szerződés I., illetve Szindikátusi Szerződés II. egy-egy változata.

24) A Szindikátusi-I-Épker-email-02/28/15:00 ismét csak hat pontot tartalmaz. Valamennyi pontja szó szerint megegyezik a Szindikátusi-I-Középületépítő-email-02/28/15:07 változattal.

25) A Szindikátusi-II-Épker-email-02/28/15:00 szerződés-változat

  • -

    1. pontja a Szindikátusi-II-Épker-email-02/28/12:48 változathoz képest - kiegészült egy második mondattal, miszerint a Baucont és a Középületépítő ... minden tőlük elvárhatót megtesznek annak érdekében, hogy a pályázatot az Épker nyerje meg és kifejezetten tartózkodnak attól, hogy a pályázaton eredményesen vegyenek részt;

  • -

    3. pontja szerint ha az Épker a pályázatot megnyeri, akkor az Épker vagy a szerződő felek által létrehozott Kkt köteles... (innen kezdve megegyezik a Szindikátusi-II-Épker-email-02/28/12:48 változat 4. pontjának első és második bekezdésével;

  • -

    4. pont harmadik bekezdése - Szindikátusi-II-Épker-email-02/28/12:48 változathoz képest - úgy módosult, hogy "ha a tapolcai beruházásra kiírt pályázatot az Épker megnyeri, akkor a Szindikátusi szerződés I-ben foglalt Kkt-nak az Épker egyenrangú tagjává válik...".

26) A 2002. március 29-én 12:45-kor érkezett üzenet szövege: "Tisztelt Rabóczki Úr! Mellékelten küldöm a módosított szerződés I. és II-t." Az üzenethez csatolva volt a Szindikátusi Szerződés I., illetve Szindikátusi Szerződés II. egy-egy változata.

27) A Szindikátusi-I-Épker-email-02/29/12:45 változat

  • -

    1. pontja - Szindikátusi-I-Épker-email-02/28/15:00 változathoz képest - a Szindikátusi-I-Épker-email-02/29/12:45 úgy módosult, hogy "a szerződő felek közül a Baucont, illetve a Középületépítő részt vesz egy közbeszerzési pályázaton, melyet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság irodaépületének felújítására írtak ki. Az Épker végül úgy döntött, hogy a közbeszerzési pályázaton nem vesz részt."

  • -

    2. pontja szerint "ha a pályázatot a Baucont vagy a Középületépítő nyerné meg, akkor a jelen szerződés szerint kötelesek eljárni, mivel kijelentésük szerint esetleges nyertességük esetén számukra szükséges az Épker részvétele a sikeres teljesítéshez. Az Épker kijelenti, hogy ha a Baucont vagy a Középületépítő a közbeszerzési pályázatot megnyeri, akkor a jelen szerződésben meghatározott alvállalkozói jogviszonnyal kész kapcsolódni a beruházáshoz. Jelen szerződés az aláírással érvényesen létrejön, azonban hatályba abban az esetben lép, ha a közbeszerzési pályázatot akár a BAUCONT, akár a Középületépítő megnyeri.

  • -

    3. pontjától kezdődően teljes mértékben megegyezik a Szindikátusi-I-Épker-email-02/28/15:00; illetve az azzal azonos szövegű Szindikátusi-I-Középületépítő-email-02/28/15:07 változatokéval.

28) A Szindikátusi-II-Épker-email-02/29/12:45 változat 1. pontjában - a Szindikátusi-II-Épker-email-02/28/15:00 változat második mondata helyett - az olvasható, hogy "az Épker kijelenti, hogy a pályázat esetleges megnyerése esetén a sikeres teljesítés érdekében tette meg ajánlatát a szerződő feleknek, akik azt a jelen szerződésben rögzítetteknek megfelelően fogadták el.". Az összes többi pont tekintetében a két említett dokumentum tartalma megegyezik.

29) A 2002. március 29-én 16:01-kor elküldött üzenethez nem volt szöveg és csak a Szindikátusi I. szövege volt csatolva. A Szindikátusi-I-Épker-email-02/29/12:45 dokumentumhoz képest a Szindikátusi-I-Épker-email-02/29/16:01 1. pontjából kimaradt a fentebb kurzívval szedett második mondat. Minden egyéb tekintetben a két dokumentum tartalma megegyezik.

Az Együttműködési Megállapodás

30) A Középületépítőnél tartott helyszíni szemle során Sényi Gábor irodájában a GVH megtalálta egy további megállapodás írásos tervezetét is, amelyben megnevezetett felek a KÉSZ Kft., a Középületépítő Rt., és a Baucont Rt. A dokumentum Együttműködési Megállapodás címet viselte (a továbbiakban: Megállapodás) és rajta 2002. március 28-i dátum szerepel (Vj-28/2003/10/7). A Megállapodás tárgya a Nyugdíjbiztosító Fiumei úti felújítási munkálataira kiírt közbeszerzési eljárás. A képviseletre jogosult eljáró személyek a KÉSZ Kft. esetében Varga Mihály ügyvezető igazgató, a Középületépítő Rt esetében Sényi Gábor vállalkozási igazgató, a Baucont Rt. esetében Szecső Attila Csaba elnök. A dokumentumon aláírások nem voltak.

31) A Megállapodás szerint a felek érdekközösséget hoznak létre a munka elnyerése érdekében. "Kötelezik magukat, hogy amennyiben a tevékenység eredményeként valamelyik gazdasági társaság a fenti cégek közül az említett munkára szerződést köt, úgy az azonos szerződési feltétellel továbbadja a három cég által egyenrangúan létrehozott Kkt-nak. A Kkt. tagjai munka elvégzése során célként a legnagyobb nyereség elérését űzik ki, melyből a vezető cég 30%-ra, a másik két cég 35%-35%-ra jogosult. A Kkt. tagjai kötelezik magukat, hogy legkésőbb a nyertes cég szerződéskötését követő 5 napon belül 40.000.000,- Ft-ot fizetnek készpénzben az ún. kockázati alapba és tudomásul veszik, hogy ennek hiányában jelen szerződésben rögzített jogokat elveszítik."

32) A Megállapodás tartalmazta még a következőket is:

  • a)

    a "KÉSZ Kft. kötelezi magát, hogy a tárgyi munkában beadott feljelentést április 5-én visszavonja és újabbat nem ad be." ... "

  • b)

    A felek tudomásul veszik hogy a közös Kkt szerződéses kötelezettséggel bír az ÉPKER Kft. felé, a mellékelt megállapodás alapján, valamint a Garage Kft. felé az elektromos munkák tekintetében." ...

  • c)

    "Bármely cég a fenti megállapodást megszegi, úgy 500-500 millió forintot köteles kártérítésként köteles fizetni a másik két cégnek."

Rabóczki László határidőnaplója

33) Az Épker Kft-nél megtartott házkutatás során a GVH Rabóczki László, az Épker Kft. ügyvezetőjének határidőnaplójában, 2002. március 26-i bejegyzéssel az alábbi feljegyzést találta: "NYUFI szerződések, megállapodások". (Vj-28/2003/10/7).

A pályázati munkálatok megvalósítása során a vállalkozások közötti kapcsolatrendszer

34) Az alvállalkozókkal a szerződéseket a Baucont-KÉSZ Kkt kötötte meg. A Kkt az Épkerrel 2002. szeptember 9-én kötött vállalkozási szerződést a kivitelezési munkák egy részének elvégzésére 796.500.000 forint értékben.

35) A KÉSZ Kft. és a Baucont között nem volt elszámolás.

36) A Kkt és a Baucont közt volt elszámolás, a nyereséget, vagy veszteséget a Kkt viselte. A kiíró a Baucontnak fizetett, az alvállalkozókat a Kkt fizette. A Kkt időszakosan számlát nyújtott be a Baucont felé, hogy fizetni tudjon. A Kkt viselte a költségeket, és a Kkt térítette a költségeket a Baucont felé. A Kkt és a Baucont között egyszeri számlázás történt delegálási díj tárgyában.

37) A KÉSZ Kft. is nyújtott be számlát a Kkt-nak.

38) Az alvállalkozókkal csak a Kkt számolt el.

39) Az OEP felé a Baucont felelt. Az OEP-nek nem volt tudomása a Kkt-ról.

40) A vizsgált projektben a Középületépítő - saját nyilatkozata szerint - sem közvetlenül, sem alvállalkozók közbeiktatásával nem kapott megbízást. A Baucont-KÉSZ Kkt által alvállalkozóként bevont vállalkozásokban nem rendelkezett tulajdonosi részesedéssel. (A Baucont által csatolt alvállalkozó szerződések, ill. a Középületépítő által benyújtott társasági részesedés kimutatás szerint, Vj-28/2003/11).

Az eljárás alá vont vállalkozások közötti, más vizsgált közbeszerzési eljáráson megállapított üzleti kapcsolatok

41) A Baucont és a Középületépítő a NYUFI átalakítására és felújítására kiírt közbeszerzési pályázatot követően néhány héttel részt vett a a Kaposvári Egyetem beruházására kiírt közbeszerzési pályázaton. A vállalkozások e pályázattal kapcsolatban tanúsított magatartását a GVH a Vj-154/2002. számú versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálta.

42) A Versenytanács a 2004. január 29-én kiadott Vj-154/2002/38. sz. előzetes álláspontjában megállapította, hogy a Baucont és a Középületépítő a végső ajánlattételt megelőzően olyan megállapodást kötöttek, amely bármelyikük nyerése esetére a vesztes félnek - alvállalkozói megbízás, illetve pénzbeli kárpótlás formájában - ellentételezési kötelezettséget írt elő. A Versenytanács álláspontja szerint ez a magatartás nemcsak felosztotta a piacot az érintett felek között, hanem jelentős mértékben csökkentette a gazdasági verseny egyik fontos hajtóerejét, a vesztés kockázatát. Ez a magatartás a Tpvt. 11. §-ának e) pontjába ütközően megvalósította a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás tényállását [4] .

Az eljárás alá vont vállalkozások közötti, versenyfelügyeleti eljárással nem vizsgált közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos üzleti kapcsolatok

43) A Középületépítőnél tartott helyszíni szemle keretében lefoglalásra került dokumentum (Vj-154/2002/3/1/5e) szerint a Középületépítő, a Baucont és egy harmadik cég 2002. október 7-én megállapodtak abban, hogy Budapest Főváros Levéltára épületének közös kivitelezése céljából gazdasági társaságot (közkereseti társaság-t) hoznak létre. Az aláíró személyek neveiként a Középületépítő részéről Sényi Gábor vezérigazgató, a Baucont részéről Szecső Attila Csaba voltak megnevezve. A dokumentum nem volt aláírva.

44) A Középületépítőnél tartott helyszíni szemle keretében lefoglalásra került másik dokumentum (Vj-154/2002/3/1/5f), egy olyan megállapodás szövege, amelyben a Középületépítő és a Baucont a VPOP által kiírt egyik pályázattal kapcsolatban abban állapodik meg 2001. november 20-án, hogy a Középületépítő 30.000.000,- Ft+ÁFA összeggel szerepel a Baucont alapajánlatában, és ha az alapajánlat kerül kihirdetésre, akkor ezen az áron fognak egymással alvállalkozói szerződést kötni. A Megállapodáson sem aláíró név, sem aláírás nem szerepel.

45) A Középületépítőnél tartott helyszíni szemle keretében lefoglalásra került további dokumentumok (Vj-154/2002/3/1/6a-b) egyaránt Sényi Gábor vezérigazgató által aláírt nyilatkozatok, amelyben a Középületépítő kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a BME, illetve a SOTE II. ütem pályázatának elnyerése és szerződéskötése a Középületépítő részéről megtörténik, akkor a Baucont Rt 40-40 %-ban részesedik e munkálatokból. Mindkét pályázaton mindkét vállalkozás önálló ajánlatot tett (Vj-154/2002/3/1/6c).

46) A vizsgálati anyagokhoz csatolt dokumentumok szerint a Baucont és a Középületépítő 2001-ben együttműködött a Budapesti Német Egyetem építési és kivitelezési munkái kapcsán, ahol a Baucont mint a Középületépítő alvállalkozója tevékenykedett. A megbízási szerződés kelte 2001. június 18., a megbízás összege nettó 381.508.360,- Ft. A kivitelezés elszámolása a felek között 2002. februárjában zárult le (Vj-154/2002/34-36).

47) A Budapest Főváros Levéltára megbízás teljesítésére nem jött létre a fentebb említett közkereseti társaság. A Baucont által megnyert megbízás teljesítésére - a GVH-nak megküldött Építési - Vállalkozási szerződés szerint - a Baucont a Középületépítőt "sima" vállalkozási szerződés formájában vonta be. Az erről szóló szerződés közöttük 2002. november 28-án került aláírásra, a vállalási összeg nettó 2.225.623.430,- Ft volt.

48) A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékhely közbeszerzési eljárásban a Baucont mint nyertes vállalkozói szerződés keretében vonta be a Középületépítőt a munkálatok elvégzésébe 157.184.480,-Ft értékben. A vállalkozói szerződés kelte 2002. október 14. A Fővárosi Levéltár közbeszerzési pályázata a Kaposvári Egyetem közbeszerzésével közel egyidőben zajlott.

49) Valamennyi fentebb felsorolt közbeszerzési pályázaton a Baucont és a Középületépítő egymás versenytársaként tett ajánlatot.

III.

Az eljárás alá vontak nyilatkozatai

A KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelmének visszavonásával kapcsolatban

50) A KÉSZ Kft. szerint a jogorvoslati kérelmét a tényállási részben már ismertetett körülmények miatt adta be. (Vj-28/2003/13/2). Nem tárgyaltak a többi olyan céggel, akik nem kerültek be az ajánlattételi szakba. Nem tudja, hogy a többiek miért nem támadták meg az eredményt, nem volt kommunikáció a vesztes cégek között. Azért sértette őket az eredmény a legjobban, mert a nyílt eljárásban bejutottak az ajánlattételi szakaszba, ahol konkrét összegszerű ajánlatot tettek és a tárgyalásos eljárásban pedig a 4. helyre rangsoroltak bennünket. A nyílt eljárásban az ajánlattételi árukkal elsők lettek volna, ha nem érvénytelenítette volna a kiíró az eljárást. A jogorvoslati kérelem visszavonását azzal indokolta, hogy a KÉSZ Kft-ről az a rossz hír terjed el, hogy mindent megtámad, semmit nem akar elfogadni, és ez visszaüt azoknál a munkáknál, amire később pályázni szeretett volna.

51) Megtámadta a határozatot, de később úgy érezte, hogy ezt hivatalból a kiírónak kellett volna lefolytatnia a jogorvoslati eljárást, ha az alkalmas lett volna a megtámadásra. A KÉSZ Kft. ritkán támad meg olyan eljárást, amelyben nem lett igaza. Az a tény, hogy a Döntőbizottság nem folytatott le jogorvoslati eljárást, azt bizonyítja, hogy nem lett volna eredményes a jogorvoslati kérelem.

52) A jogorvoslati kérelem beadása után ült össze a szakértői stáb, amely kielemezte, hogy Döntőbizottság hogyan dönthet és az ő álláspontjuk alapján vonta vissza a kérelmet. Azt várta a jogorvoslati kérelemtől, hogy visszaveszik a KÉSZ Kft-t a versenybe. A kiírónak fel kellett volna függeszteni az eljárást és megfelelő intézkedést hozni. A KÉSZ Kft. megfelelt az előminősítési követelményeknek, mert alkalmasnak nyilvánították, és talán bekerült volna az első háromba valamelyik cégnek a kiesésével. Időközben jött rá, hogy nem megalapozott a kérelem és ezért vonta vissza.

53) A Baucont szerint a KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelemről, illetve később a visszavonásról hivatalból értesült és hivatalból kapta meg a vonatkozó beadványokat is. Tagadta, hogy a KÉSZ Kft. azért vonta vissza a jogorvoslati kérelmet, mert megállapodott a Baucont-tal, hogy a visszavonásért cserébe bevonják a munkába. A KÉSZ Kft. fellebbezése esélytelen volt, mert a kiíró objektív értéktáblájában foglalt adatok alapján kerültek kiválasztásra a további résztvevők. A kiíró az általános eljárási rendet alkalmazta, nem volt szó szubjektivitásról. A Baucont szerint ezért alaptalan volt a KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelme. A Baucont nem tartott attól, hogy a kiíró felfüggeszti az eljárást, mert ha súlyos sérelmet észlelt volna a Döntőbizottság, akkor már a döntéshozatal előtt leállította volna az eljárást.

54) A Rabóczki László egyik nyilatkozata szerint a Döntőbizottságtól kapott hivatalos értesítést, hogy a KÉSZ megtámadta az eljárást, és emiatt megállították az egész eljárást, talán fel is függesztették. (Vj-28/2003/17.)

55) Rabóczki László tanúvallomása szerint viszont, amikor úgy érezték, hogy kétségessé vált a pályázat sorsa, mert nem hirdetnek eredményt, akkor felvetődött a közös együttműködés lehetősége. A KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelme, és egyéb körülmények miatt úgy érezték, hogy az eljárás nem biztos, hogy véget ér. Ezért egyszer találkoztak Budapesten, de nem tudja megmondani, hogy mikor és hol találkoztak. (Vj-28/2003/17. sz. irat)

Az ajánlattételi szakaszban tett ajánlati ár változásával kapcsolatban április 2. és 9. között

56) A Baucont Rt részéről Szecső Csaba előadta, hogy az ajánlati ár egyfajta pókerjáték. Az első ajánlati ár kritikus, mert az a bontás során a versenytársak számára ismerté válik, és ehhez képest módosíthatnak az árakon a második fordulóban a másik fél feltételezett magatartásának figyelembe vételével. Ilyen esetben a résztvevők vagy emelik vagy csökkentik az áraikat, ez mindig taktikai kérdés. A Baucont Rt. nem tudta, hogy a Középületépítő Rt. milyen árat fog érvényesíteni az első tárgyalási fordulóban.

57) Az ajánlatkérő a második körben felhívja az ajánlattevőket, hogy tegyék meg ismét ajánlati áraikat. A Középületépítő valószínűleg azért emelte meg az árait, mert úgy gondolta, hogy még így is nyerni fog a Baucont magas árainak ismeretében. Azt gondolhatta, hogy az emeléssel még mindig a Baucont alatt marad. Nem tudta, hogy a Baucont csökkenti majd az árait. A Baucont azért csökkentette az árait, mert mindenképpen nyerni akart.

58) A Középületépítő álláspontja szerint az általuk az első fordulóban megajánlott vállalási ár jelentős mértékben alacsonyabb volt a versenytársak áraihoz képest. Azért emelték meg az ajánlati árat a második fordulóban, mert a bontási eredmények ismeretében úgy érezték, hogy a versenyben maradásukat nem veszélyezteti egy magasabb összeg megajánlása.

Az Együttműködési Megállapodással kapcsolatban

59) A Baucont szerint a vizsgálat tárgyát képező közbeszerzési eljárásban a KÉSZ Kft., a Középületépítő, és a Baucont között nem jött létre Együttműködési Megállapodás 2002. március 28-án. A GVH által az Épker számítógépében megtalált szerződés tartalmát nem ismerték, és nem tudják, hogy ki készítette. Az Együttműködési Megállapodásban említett közkereseti társaságot a három fél nem alapított.

60) A KÉSZ Kft. előadta, hogy közte, a Középületépítő, és a Baucont között nem jött létre Együttműködési Megállapodás, ilyen megállapodással a KÉSZ Kft. nem rendelkezik. A KÉSZ Kft. nem alapított közkereseti társaságot a Középületépítővel és a Baucont-tal, amint az a Megállapodásban szerepl. Varga Mihály a Megállapodást nem látta, nem tudott róla, az elkészítésében nem vett részt, az ő aláírásával nem jött létre. Az elkészítők leírhattak bármilyen elképzelést, csak akkor vált volna kötelezővé, ha a KÉSZ Kft. aláírta volna. Elképzelhetőnek tartotta, hogy az elkészítők más területen megpróbálhatták volna megszorítani, hogy aláírja a Megállapodást, de nem kísérelték meg rábírni az aláírásra.

61) A Középületépítő előadta, hogy a felek között Együttműködési Megállapodás nem jött létre, csak a készítők gondolataikat írásban ebben a formában jelenítették meg. Az abban megnevezett társaságok közkereseti társaságot nem hoztak létre.

62) Az Épkernek - nyilatkozata szerint - nem volt tudomása az Együttműködési Megállapodásról, azt nem ismerte. Fehér Tibornak nem volt tudomása az Együttműködési Megállapodásról, mert neki csak az Épker volt az ügyfele. Március 28-án értesült egy Épkert kihagyó Kkt létrejöttéről.

A Szindikátusi Szerződés I. és II. változataival kapcsolatban

63) A Baucont nyilatkozata szerint a Szindikátusi Szerződés I. tartalmát Szecső Csaba ismerte, mert megkapta a dokumentumot e-mailben és postai úton is. Elismerte, hogy a Baucont részéről ő írta alá a szerződést. A tervezetek gondolati felvetés alapján születtek, de nem jött létre a szerződés, mert Fehér Tibor és a vállalati jogászok tájékoztatták őket, hogy a tervezetek jogellenesek, ezért elfogadhatatlannak tartották, és ezért nem írta alá mind a három cég.

64) A Szindikátusi Szerződés I-ben az Épker nyertessége esetére kikötött közös közkereseti társaság-t a Baucont és a Középületépítő nem hozta létre, nem folytak erről tárgyalások. A szerződés gondolati felvetésként került szóba. Először Fehér Tiborral, az Épker jogi képviselőjével került kapcsolatba. Nem tudja, hogy ki kezdeményezte a tárgyalási folyamatot. A felvetődött gondolatban benne volt a hosszú távú együttműködés lehetősége, de nem valósult meg. A Középületépítővel nem tárgyaltak a vizsgált projekt kapcsán, de más közös munka miatt a Sényi Gáborral napi kapcsolatban voltak. Nem tudja megmondani, hogy az Épker bevonását ki javasolta. Szecső Csaba nem adott az Épkernek instrukciót a szerződéssel kapcsolatban. A Szindikátusi Szerződés II. tartalmát ismerte, bár gondolati szinten volt róla szó, de magát a szerződést nem látta. A Baucontot nem érintette a szerződés, mert a tapolcai közbeszerzési eljáráson nem is indult.

65) Sem az Együttműködési Megállapodás, sem a Szindikátusi Szerződések nincs aláírva mindegyik fél részéről, ami szintén azt bizonyítja, hogy nem jött létre közöttük megállapodás.

66) A KÉSZ Kft a Szindikátusi Szerződés I. és II-t nem ismerte, arról nem volt tudomása. Nem ismerte Fehér Tibort sem. A Közbeszerzési Értesítőből értesült a tapolcai nyílt eljárásról, és indult a nyílt eljáráson.

67) A Középületépítő álláspontja szerint a Baucont, az Épker, és a Középületépítő között szindikátusi szerződés nem jött létre. Pusztán arról volt szó, hogy gondolataikat írásban megjelenítve ebben a formában közölték. A Középületépítő nem írta alá a papírt, ennek a papírnak a keletkezéséhez semmi köze nem volt. Az elkészítésében semmilyen módon nem vett részt.

68) Sényi Gábor nem volt vezérigazgató a vizsgált időszakban, ezért nem képviselhette a céget egyedül. Fehér Tiborral nem beszélt telefonon, mert az nem tudta őt elérni. Nem ismeri, nem találkozott vele. Fehér Tiborék e-mailje az Épker (és a Baucont) elképzelése volt, a Középületépítő számára nem volt elfogadható. A Szindikátusi Szerződés egyik tervezete e-mailen keresztül jött, a másikat pedig átküldték postán, vagy az Épker, vagy a Baucont küldte át. Nem tudta elfogadni a felvetést, ezért nem foglalkozott vele. Az emailt a Fehér Tibortól kapta, a tartalma nem volt elfogadható. Erről Szecső Csabával tárgyalt, aki tudomásul vette, hogy Sényi Gábor nem írja alá a papírt, nem tett más ajánlatot. Az Épkerrel ebben az időben a kollégái tárgyalhattak, mert közösen vett részt a két cég a beregi újjáépítésben. Rabóczki Lászlót ismerte, de személyesen nem kereste meg a vizsgált eljárás kapcsán. Látta az Épker és a Baucont által aláírt példányt, tőle vitték el. Átküldték hozzá aláírtan, és közölte, hogy nem írja alá. Az emailre nem válaszolt, amit áthoztak hozzá személyesen vagy postán, azt visszautasította.

69) A Szindikátusi Szerződés II-t nem ismerte, nem jegyezte ellen. A tapolcai beruházást ismerte, részt vett a pályázaton.

70) A Középületépítő nem írta alá egyik Szindikátusi Szerződést sem, nem foglalkozott vele. A pályázati megbízás munkáiban nem vett részt. Sényi Gábor nem bízta meg a szerződés elkészítésével Fehér Tibort, sosem dolgozott vele, nem is ismeri. Nem folytatott a Bauconttal tárgyalásokat a közkereseti társaság. létrehozásáról, a felvetéseket Fehér Tibor állíthatta össze, és küldözgette a versenytársainak.

71) Az Épker nyilatkozata szerint érvényes Szindikátusi Szerződés nem jött létre. Aláírt példánnyal az Épker nem rendelkezik, csak tervezetek vannak nála.

72) Állítása szerint, amikor úgy érezték, hogy kétségessé vált a pályázat sorsa, mert nem hirdetnek eredményt, akkor felvetődött a közös együttműködés lehetősége.

73) Rabóczki László elmondta: "Ahány tárgyalás volt, az Épker részéről mindig más képviselte a céget. Az ügyvéd úr nem volt egyetlenegyszer sem ott, hanem a budapesti kollégáink voltak ott. Én ezeken személyesen soha nem vettem részt. Volt olyan szakasz, amikor tartott a tárgyalás, és szóban olyan információt kaptunk, hogy eredménytelen lesz a pályázat, és volt egy olyan, hogy közös fellépéssel együttműködjünk. Nem a pályázat kiírójától jött az ötlet, hogy fogjunk össze. A Bauconttal és a Középületépítővel volt az együttműködés. A KÉSZ Kft. nem volt közte."

74) Nem emlékszik a tárgyalások pontos időpontjára, 2002. márciusában lehetett. Elmondta, hogy a meghiúsulás érzete független volt a KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelmétől, annyiban érintette csak őket, hogy nem tudták, hogy véget ér-e az eljárás. A KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelme, és egyéb körülmények miatt úgy érezték, hogy az eljárás nem biztos, hogy véget ér. Ezért egyszer találkoztak Budapesten, de nem tudja megmondani, hogy mikor és hol találkoztak. Ebben az időben a Középületépítővel az árvízi építkezések kapcsán együtt dolgoztak, ezért a Középületépítővel többször is találkoztak.

75) Rabóczki László elismerte, hogy a határidőnaplójában talált március 26-i bejegyzések "NYUFI szerződések, megállapodások" ezekre a tárgyalásokra vonatkoztak. A Szindikátusi Szerződés tervezetei ezeknek a tárgyalásoknak az eredményei. De nem valósult meg a gyakorlatban, mert mindenki a saját érdekét nézte. A megállapodások az eljárás eredménytelenségére vonatkoztak, arra az esetre, ha ennek ellenére mégis meg akarják a munkát csináltatni.

76) Rabóczki László elmondta, hogy a Szindikátusi szerződés II. ötlete tőle származik, ő vetette fel. : " Én vetettem fel, mert a magyar építőiparban többször előfordul olyan történet, hogy a cégek próbálnak valamilyen együttműködést kialakítani. Többször kísérletek történtek erre, de végül is egy sem jött össze. Az egy lehetőség lett volna együttműködésben összefogni. De a pályázaton nem is nyertünk egyáltalán". A Szindikátusi Szerződés I. tartalmi rendelkezései a közös tárgyalás eredményeként alakultak ki: "Tárgyalás során soha nem egy ember a meghatározó, közösen alakulnak ki a dolgok. Én kértem meg ügyvéd urat, hogy írja le a gondolatainkat, de nem a saját ötletem volt az egész."

77) Azok a rendelkezések, hogy az Épker átadja a munkát a közkereseti társaság-nak, is közös elképzelések eredményei voltak. Más variációk, szerződéstervezetek nem készültek. Fehér Tibor azt mondta, hogy szabályos eljárás esetén ilyen megállapodást nem szabad készíteni. Az eljárás bizonytalanságát a pályázat kiírója is sugallta, de Rabóczki László személyesen soha nem találkozott velük, közvetlen információt nem kaptak. "Mihelyt formálisan tudomást szerez bárki arról, hogy jogorvoslati eljárás van folyamatban, akkor azt gondolja, hogy nem fektet bele energiát a továbbiakban. Bankgarancia, sok munka befektetést hajtottunk végre, és féltünk, hogy meghiúsul az eljárás, ezt már a KÉSZ jogorvoslata előtt gondoltuk, és a jogorvoslat erre rátett még egy lapáttal. Azt gondoltuk, hogy mivel a versenyben indulók ismerik legjobban a munkát, a meghiúsulás esetén talán felkérnek minket a munka elvégzésére". "A kiíró által kiírt hivatalos találkozókon találkoztunk csak. Én ezeken nem vettem részt. Az elbizonytalanodás után volt elképzelés a közös jogos érdekeink képviseletéről. Meghiúsulás esetén pályázaton kívül is végre tudjuk hajtani a munkát. A Fehér Tibor a szindikátusi szerződéstervezeteket elküldte nekem e-mailban, majd egyszer találkoztunk Budapesten a Bauconttal, nem emlékszem, hogy hol, és ott aláírtam a megállapodást. Feltételesen írtuk alá arra az esetre, ha meghiúsul".

78) Fehér Tibor a Szindikátusi Szerződésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az Épker megbízásából részt vett a cégek közötti találkozókon. "Az Épker, Baucont és a Középületépítő közti két-három megbeszélésen részt vettem. A Baucont irodájában zajlottak a megbeszélések, és az volt a lényege, hogy milyen együttműködési formát lehetne találni, ami nem sért semmilyen jogi-törvényes érdeket. A Bauconttól a Szecső Csaba, a Középületépítőtől nem mindig, háromból csak egyen vagy kettőn volt ott a Sényi Gábor, továbbá az Épkernek a képviselője, Rabóczki úr, aki a háromból egyen nem volt ott. Én csak az Épker képviseletében vettem részt a találkozókon." A találkozók célja az volt, hogy miképpen "lehet a felek között olyan együttműködési kereteket találni, amik megfelelnek az érdekeknek, és nem sértenek jogszabályt. Nem jutottunk megoldásra, több munkaanyag született úgy, hogy senkinek ne legyen kockáztatni valója. A tárgyalásokon Damoklész kardjaként lógott, hogy ez most a versenytörvénnyel mennyire ütközhet. Többször jeleztem, hogy ezt a szempontot is vizsgálni kell. Nem tudom dátumra pontosan, hogy mikor milyen munkaanyagot csináltam. Az Önöknél (értsd: a GVH-nál) lévő dokumentumok ezeknek a tárgyalásoknak az írott eredményei."

79) Már a tárgyalásokon felmerült, hogy az Épker esetleg majd alvállalkozóként dolgozik. Más gondolattervezet nem született a vizsgálat birtokában lévő dokumentumokon kívül. Érvényesen a Szindikátusi Szerződés I. nem jött létre, mert csak két cég írta alá. Mindenkiben felmerült a tárgyalás alatt, hogy a versenytörvénybe ütközhet a megállapodás, és végül is ezért nem jött létre. Volt olyan tervezet is, ami nem vetett fel versenyjogi problémát. A három megbeszélésen Fehér Tiboron kívül más ügyvéd nem vett részt. Azért küldték el egymásnak emailben, mert a megbeszélések eredményét írásba foglalták, elküldték egymásnak, erre mindenki megtette az észrevételét, és így alakultak ki a szerződések. A tárgyalások kb. egy héttel előzhették meg az írásos anyag létrejöttét, tehát március 21. körül lehettek az első tárgyalások. A közkereseti társaságra vonatkozó szerződéses variációkról nem tudott, mindegy volt, hogy az Épker milyen összetételű közkereseti társasággal köt szerződést. A szerződések nem minta alapján készültek, hanem Fehér Tibor önállóan készítette el az Épker felkérésére.

A Baucont-KÉSZ Kkt létrehozásával kapcsolatban

80) A Baucont szerint a KÉSZ Kft-vel a közkereseti társaság létrehozásáról a tárgyalások azután kezdődtek, miután a Baucont megnyerte a pályázatot. A közkereseti társaság létrehozása nem azt a célt szolgálta, hogy a vesztes vállalkozásokat bevonják a munkába, mert a többi vállalkozás nem kapott vállalkozási megbízást. Azért nem közösen indultak a pályázaton, mert csak a munka elnyerése után vált szükségessé a KÉSZ Kft. bevonása. Egy építőipari cégen belül általában szervezetileg is két részre oszlik a folyamat, ugyanis általában a vállalkozási osztályok végzik a piacfelméréseket, észlelik az ajánlatkéréseket és kidolgozzák az ajánlatokat. Amikor egy ajánlatot elfogad a kiíró, akkor kerül át az építőipari vállalkozáson belül az ügy a termelési osztályra, amely megszervezteti az építési folyamatot. A KÉSZ Kft-t alvállalkozóként azért nem jelölték meg, mert a Baucont eredetileg önállóan kívánt indulni. A megbízó hozzájárulását nem kérték a KÉSZ Kft. bevonásához.

81) A Baucont a KÉSZ Kft-vel azért hozott létre közös közkereseti társaságot, mert a Baucont managementje és felkészült mérnökgárdája így tudott csak hatékonyan együttműködni a KÉSZ Kft. által biztosított munkaerő állománnyal és technikai háttérrel. A Kkt társasági szerződését június 3-án írták alá, a cégbírósági bejegyzésre 2003. június 11-én került sor. A cégbejegyzési kérelem benyújtását követően kapta meg a társaság az adószámát, amely a 2002. április 2-i megbízási szerződésen alkalmazott társasági pecséten már kinyomtatva szerepel. A közkereseti társaság június 11-én kötött folyószámla szerződést a HVB Bankkal, ekkor kapott bankszámlaszámát is, amely ugyancsak szerepel a szerződésen alkalmazott cégpecséten. A Baucont és a KÉSZ Kft. mellékelte a számlát, amellyel a Baucont a Kkt-nek a pecsétet vásárolta (Vj-28/2003/13/4), és amely tanúsítja, hogy a pecsét június 27-én készült. Következésképpen a szerződés aláírása csak ezt követő időpontban, leghamarabb 2002. június végén lehetett. Ajánlattevőként nem jelölték meg a KÉSZ Kft-t 10% feletti alvállalkozóként. A Kkt létrehozásáról a kiírót nem értesítették, ehhez nem kértek engedélyt.

82) A KÉSZ Kft. nyilatkozata szerint a Kkt létrehozását a Baucont kezdeményezte 2002. májusában, a tárgyalások 2002. május hónapban folytak. A Kkt a Baucont által megjelölt időpontban jött létre, ezt megerősíti a társaság bélyegzőjéről kiadott készpénzes számla, és a bankszámla megnyitása a HVB Banknál. Varga Mihály elmondta, hogy a Baucont ajánlata kapóra jött a KÉSZ Kft-nek, mert az együttműködéssel csökkenteni tudták a veszteséget. Nem kísérelték meg a Középületépítőt bevonni a közkereseti társaságba.

83) A Középületépítő nyilatkozata szerint nem volt tudomása arról, hogy a vizsgált időszakban a Baucont és a KÉSZ létrehozta a közös közkereseti társaságot.

Az Épker alvállalkozói körbe történő bevonásával kapcsolatban

84) A Baucont nem ismerte el, hogy a Baucont-KÉSZ Kkt alvállalkozói szerződést kötött volna az Épkerrel, de az általa csatolt alvállalkozó szerződések között szerepel egy ilyen tartalmú szeptember 9-i dátumú szerződés. Az összes alvállalkozói szerződést a Kkt kötötte. Szecső Csaba Attila elmondta, hogy az Épker adta a legolcsóbb, leggazdaságosabb ajánlatot, ezért őt vonták be alvállalkozóként. Az Épker bevonása a pályázat elnyerése előtt nem fogalmazódott meg. (Vj-28/2003/12/1)

85) A KÉSZ Kft. előadta, hogy az Épkert a Kkt alvállalkozói körébe a Baucont vonta be, de korábban a KÉSZ Kft-nek is volt közös munkája az Épkerrel.

86) Az Épker álláspontja szerint a közkereseti társaság. az Épkert alvállalkozónak nem a Megállapodás alapján, hanem a legjobb árajánlat miatt vonta be. A költségkalkulációk alapján a NYUFI-val kapcsolatban mínusz 7.000.900,- forint lett betervezve. Nem terveztek veszteségre, hanem eleve alacsonyan vállalták el. Fehér Tibor - nyilatkozata szerint - az alvállalkozói szerződésről tudott, de a megkötés részleteivel már nem foglalkozott.

Az érintett piac meghatározásával kapcsolatban

87) A Baucont vitatta az érintett piac meghatározásának módját. Álláspontja szerint az érintett termékpiac az építőipari tevékenység, az érintett földrajzi piac pedig országos. Az így meghatározott érintett piacon az eljárás alá vontak piaci részesedése messze a Tpvt. 13. § (1) bekezdésében meghatározott 10 százalékos küszöb alatt van, ezért a GVH által sérelmezett megállapodás még megvalósulása esetén sem esne tilalom alá, mert csekély jelentőségű.

IV.

Jogi értékelés

Az érintett piac

88) Egy magatartás versenyhatásait az érintett piacon lehet vizsgálni. A Tpvt. 14. § (1) alapján az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi piac figyelembe vételével kell meghatározni. A megállapodás tárgyát alkotó árun kívül figyelembe kell venni az azt felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel ésszerűen helyettesíthető árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. Földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

89) A megállapodás tárgyát képező árut a jelen eljárásban a NYUFI felújítási és építési, a pályázati kiírásban részletezett munkálatai képezik. A keresleti helyettesíthetőséget a fogyasztó szempontjából kell megvizsgálni. A NYUFI felújítására-építésére kiírt nyílt, előminősítéses közbeszerzési eljáráson bármelyik, építkezési munkálatok lebonyolítására képes vállalkozás elindulhatott. Az előminősítést követő ajánlattételi szakaszban azonban már csak azok a vállalkozások vehetnek részt, akik a részvételi szakaszban meghatározott pénzügyi, gazdasági és műszaki feltételeknek a legjobban megfeleltek. Ebben a szakaszban a kiíró már csak az ajánlattételre ténylegesen felkért vállalkozások közül, jelen esetben csak a Baucont, a Középületépítő és az Épker közül választhatott.

90) A helyettesíthetőséget annak megfelelően kell mérlegelni, hogy a vélelmezett versenykorlátozó magatartást a közbeszerzési eljárás melyik fázisában fejtették ki. Ha a versenykorlátozó magatartást a részvételi szakaszban, a részvételre megadott jelentkezési határidő lejárta előtt követték volna el, akkor a helyettesíthetőség vizsgálatát szélesebb körre kellett volna terjeszteni. Mivel azonban a versenykorlátozó magatartást az érintett vállalkozások az ajánlattételi szakaszban követték el, a helyettesíthetőség körébe már csak azokat a vállalkozásokat kell bevonni, akik a részvételi szakaszt követően "állva maradtak". A jelen eljárásban érintett termékpiacon ezért kizárólag a Baucont, a Középületépítő és az Épker van jelen. A jelen eljárásban érintett termékek köre a fentiek miatt nem tágítható tovább a NYUFI pályázati kiírásában leírt munkálatainál. Ugyanezen okokból az érintett földrajzi piac a kivitelezés helye: a NYUFI Budapest, Fiumei úti székházának területe.

91) Az érintett piac meghatározása során a Versenytanács figyelemmel volt az EK Bizottságának (a továbbiakban: Bizottság) piacmeghatározással kapcsolatos uralkodó közgazdasági nézeteket tükröző Közleményében [5] foglaltakra. A Közlemény szerint a piac meghatározásának célja - mind a termékek, mind a földrajzi dimenziójában - az, hogy beazonosítsa a vállalkozás azon tényleges versenytársait, amelyek képesek korlátozni e vállalkozás magatartását, és megakadályozni azokat abban, hogy a tényleges verseny kényszerítő erejétől függetlenül viselkedjenek. Ez az a szemszög, amelyből a piac meghatározása lehetővé teszi - a többi között - a piaci részesedések kiszámítását. A Versenytanács ezen elvnek megfelelően járt el, amikor az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a piac meghatározása során csak azokat a vállalkozásokat vette figyelembe, amelyek képesek egy ajánlattevő magatartását befolyásolni. Erre - főszabály szerint - nem képesek azok a vállalkozások, amelyeket a kiíró nem kért fel ajánlattételre.

92) Ez alól a főszabály alól kivételt képezhetnek azok a vállalkozások, amelyek a kiíró részvételi szakaszt lezáró határozata ellen jogorvoslati kérelemmel éltek. Jelen eljárásban ilyen kivételes helyzetben lévő piaci szereplőnek, azaz az ajánlatkérésre felkért vállalkozások potenciális versenytársának minősítette a Versenytanács a KÉSZ Kft-t. A KÉSZ Kft. jogorvoslattal élt, amely befolyásolta az ajánlattételre ténylegesen felkért Baucont és Épker ajánlattételi magatartását, ezért megállapodást kötöttek vele, amelynek megfelelően a KÉSZ Kft. a pályázati munkálatokba bevonásra került annak fejében, hogy visszavonja a jogorvoslati kérelmét.

93) A Bizottság Közleményében foglaltaknak megfelelően a Versenytanács azt vette figyelembe, hogy a vevőnek - azaz a pályázat kiírójának - milyen más beszerzési források álltak rendelkezésére a NYUFI pályázati kiírás szerint munkálatainak elvégzéséhez. Az ajánlattételi szakaszban a kiíró máshoz fordulási lehetőségét korlátozza maga a közbeszerzési törvény is azáltal, hogy - különleges körülmények fennálltának hiányában - a kiíró a legkedvezőbb ajánlat tevőjével köteles szerződést kötni. Az eljárás alá vontak által helyesnek tartott piacmeghatározást akkor kell alkalmazni, ha egy vállalkozás ajánlattételi magatartását potenciálisan bármelyik építőipari vállalkozás tudná befolyásolni. Ez akkor következhetne be, ha a beszerzési eljárás nyílt, egyfordulós formájú lett volna, amelynek során a vállalkozás egészen az eredményhirdetésig (versenykorlátozó magatartás hiányában) nem tudhatja, hogy mely vállalkozások tettek, illetve fognak és milyen nagyságú ajánlatot tenni. A két fordulós, előminősítéses eljárás első, ún. részvételi szakaszában, a jelentkezés lezárásának határnapja előtt elkövetett esetleges jogsértés vélelme esetén valóban indokolt lett volna a szélesebb piacdefiníciót alkalmazni, de jelen eljárásban a jogsértés a második, ún. ajánlattételi szakaszban történt. A szélesebb piacdefiníciónak két fordulós eljárás esetén akkor lehetne helye, ha olyan homogén jellegű termék vagy szolgáltatás képezte volna közbeszerzési eljárás tárgyát, amelynek beszerzésére a kiíró viszonylag gyakran ír ki pályázatot. A NYUFI felújítási-építési munkálatai azonban egyszeri, sajátos feladatot képeznek, amelynek megismétlésére csak igen hosszú idő eltelte után kerülhet sor. Minderre tekintettel a Versenytanács jelen eljárásban az eljárás alá vontak által javasolt piacmeghatározási módot nem tartotta alkalmazhatónak.

94) A Tpvt. 13. § (1) bekezdése szerint nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. A (2) bekezdés értelmében akkor csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg. A Versenytanács megjegyzi, hogy a piaci részesedések számítása nem öncél, hanem az érintett piacon lévő vállalkozás relatív piaci hatalmának megítélésével kapcsolatban van szükség rá. A közbeszerzési eljárásokon részt vevő vállalkozás befolyása az eljárás kimenetelére (azaz a piaci hatalma) azzal arányos, hogy hány olyan másik vállalkozás van jelen, amelyik önálló ajánlattételre jogosult. Ezt a piaci hatalmat kielégítően jelzi a piaci részesedésnek az önálló ajánlattételre jogosult vállalatok száma alapján kiszámított nagysága [6] , azaz két vállalkozás esetén 50-50 %, három vállalkozás esetén egyaránt 33,3 %, négy vállalkozás esetén egyenként 25 %, és így tovább. Jelen eljárásban az érintett piacon csak a versenykorlátozó megállapodást megkötő vállalkozások vannak jelen, relatív piaci részesedésük a fentiek szerint 25-25 %, azaz lefedik a teljes érintett piacot, ezért a csekély jelentőség már csak ezen okból sem nem állapítható meg.

Megállapodás vagy összehangolt magatartás

95) A Tpvt. 11. § (1) bekezdése gyűjtőfogalomként (is) használja a "megállapodás" kifejezést, amely magában foglalja a vállalkozások szűkebben értelmezett megállapodását és/vagy összehangolt magatartását, és a vállalkozások társadalmi szervezeteinek, köztestületeinek, egyesülésének és más hasonló szervezetének döntéseit. E magatartásokat együttesen megállapodásként tilalmazó széles értelmezés szerint az ún. kartell-tilalom megsértésének jogsértése megállapítható tekintet nélkül arra, hogy a megállapodás milyen formát öltött. Egy megállapodás akkor jogsértő, ha az versenykorlátozó céllal jött létre vagy (annak céljától függetlenül) versenykorlátozó hatás kifejtésére alkalmas vagy ilyen hatást ténylegesen kifejtett.

96) A szűkebben értelmezett megállapodásnak minősül két fél egybehangzó akaratnyilatkozata, amely történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. A versenyjogi értelemben vett megállapodásnak nem kell polgári vagy más jogi előírások szerint érvényes és kötelező erővel bíró szerződésben testet öltenie [7] . Nem akadályozza a megállapodás jogsértő mivoltának megállapíthatóságát az sem, ha megállapodás egyébként jogsértő rendelkezését a megállapodást kötő vállalkozások nem valósították meg. Nem alkalmas a versenyjogi felelősség alóli mentesülésre az arra való hivatkozás, hogy a felek ténylegesen nem tartották be a megállapodást [8] .

97) A Tpvt. 11. §-a - szélesebben értelmezett megállapodásként - tiltja a szűkebben vett megállapodás formáját el nem érő ún. összehangolt magatartásokat is. Az összehangolt magatartás nem tartalmazza a szűkebben vett megállapodásnak az egybehangzó akaratnyilatkozatra vonatkozó elemét. Összehangolt magatartásnak minősül a versenytársak piaci magatartásának olyan összehangolása, amely a vállalkozások versenyből fakadó kockázatainak elkerülése, illetőleg csökkentése érdekében történik [9] . Az összehangolt magatartás lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások megszüntessék vagy legalább csökkentsék a versenytársak jövőbeni piaci magatartása tekintetében, az erre irányuló koordináció hiányában általában meglévő piaci kudarc kockázatát.

98) A fenti értelemben vett összehangolt magatartásnak - hasonlóan a szűkebben vett megállapodáshoz - nem kell tényleges versenykorlátozó hatással bírnia, ha a versenykorlátozó cél [10] vagy alkalmasság megállapítható.

99) A bizonyítékok értékelése során a Versenytanács az Áe. 26. § (4) bekezdése alapján járt el. Eszerint a közigazgatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

100) A kartell-megállapodások a dolog természete szerint rendszerint titokban, írásos formát nem öltve köttetnek, különösen akkor, ha a felek maguk is tisztában vannak azzal, hogy a magatartásuk versenyjogot sért vagy sérthet. Titkos kartellek esetében ezért ritkán fordul elő, hogy a megállapodás valamennyi lényeges körülményére fény derül.

101) A jelen eljárásban vizsgált magatartás a kartell-tilalomba ütközően jogsértő függetlenül attól, hogy az szűkebben vett megállapodás (akarategyezség) vagy összehangolt magatartás formájában valósult meg [11] . A kétféle magatartási elem elkülönítésének nincs jelentősége a jogsértés megállapítása szempontjából olyan esetekben, amikor a jogsértő magatartás magában hordozza mindkét forma elemeit, és az összehangolt magatartás kétséget kizáróan bizonyítható, de a szűkebb értelemben vett megállapodás elérése nem [12] .

Az egységes jogsértés hiánya

102) A versenyfelügyeleti eljárás során egyes, önmagukban is versenyjogsértő magatartásokat nem külön-külön, hanem összességükben és összefüggéseikben kell értékelni. Az egységes jogsértés a különböző megvalósulások mögött kimutatható azonos versenykorlátozó cél, az érintett piac működése befolyásolásának bizonyítását feltételezi. Az egységes jogsértés elvének megfelelően a versenytárgyalásokon elkövetett jogsértések esetében a vállalkozások magatartását nem csak egy-egy pályázat keretében kell vizsgálni, hanem tekintetbe kell venni a vállalkozás más pályázatokon tanúsított tevékenységét is.

103) Az egységes jogsértés önálló tényállási elem, ezért a jogsértés megállapításához minden kétséget kizáró közvetlen vagy közvetett bizonyítékok szükségesek. Ilyen bizonyítékok sem a jelen, sem pedig a Vj-154/2002. sz. eljárásban nem kerültek megállapításra, a mindkét eljárásban érintett Baucont és Középületépítő egybehangzóan tagadta ilyen egységes versenykorlátozó cél létezését. Ezért a két közbeszerzési eljárást csak külön-külön lehetett vizsgálni. Ugyanezen okból a két eljárás összevonása sem volt indokolt.

V.

A Baucont és az Épker közötti kapcsolatok értékelése

A versenytársak közötti kapcsolatfelvétel az ajánlattételi szakaszban

104) A NYUFI pályázat kiírója 2002. március 5-én úgy döntött, hogy ajánlattételre a Baucont-ot, a Középületépítőt és az Épkert kéri fel, amely döntéséről 2002. március 20-án értesítette hivatalosan az érintetteket. Az ajánlattételre felkért pályázóknak 2002. április 2-ig kellett beadni az ajánlataikat. A három vállalkozás egymás versenytársának számított. A versenytársaktól elvárható magatartás szerint ajánlataikat egymástól függetlenül, a vesztés kockázatának, illetve az abból származó teljes anyagi veszteség (bevételkiesés) tudatában kell megtenni. Ettől a körülménytől várható az, hogy a versenyző ajánlatok hatékonyak, a kiíró számára a legkedvezőbb állapothoz közelítenek. Ezzel szemben a Baucont és az Épker a részletes ajánlat benyújtását megelőzően felvette egymással a kapcsolatot.

105) A kapcsolatfelvétel tényét a Baucont és az Épker nem tagadta. Ezen túlmenően az alábbi bizonyítékok is alátámasztják:

  • a)

    a Szindikátusi Szerződés I. és II. tervezeteit Rabóczki László felkérésére Fehér Tibor dolgozta ki és küldte el a Baucont-nak és a Középületépítőnek;

  • b)

    az Épkernél megtalált 2002. március 28-án 15:00-kor érkezett email üzenet szövege egyértelműen utal arra, hogy az Épker által elküldött tervezetekre a Baucont (Szecső Attila Csaba) válaszolt, a módosításra vonatkozó kívánságokat fogalmazott meg, valamint kifejezte azon szándékát, hogy a Szindikátusi Szerződéseket az április 2-i tenderbontás ("kedd") előtt alá kellene írni;

  • c)

    Rabóczki László határidőnaplójában található, 2002. március 26-i bejegyzés "NYUFI szerződések, megállapodások", amely általa is elismerten a Baucont-tal és a Középületépítővel a NYUFI pályázattal kapcsolatban lefolytatandó megbeszélés időpontjára vonatkozott;

  • d)

    Rabóczki László elismerte, hogy a Szindikátusi Szerződés II. ötlete tőle származik;

  • e)

    Fehér Tibor elismerte, hogy a Baucont, a Középületépítő és az Épker között lezajlott "két-három" megbeszélésen részt vett; emlékezete szerint a Baucontot rendszeresen Szecső Attila Csaba képviselte, a Középületépítő részéről Sényi Gábor "egyen vagy kettőn" volt jelen, emlékezete szerint a tárgyalások az írásos anyag keletkezését megelőzően kb. egy héttel, tehát 2002. március 21. körül kezdődhettek.

106) A fentebb felsorolt körülmények alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a három vállalkozás között a NYUFI pályázatának ajánlattételi szakaszában, azaz a részvételi szakaszt lezáró döntés után, illetve az ajánlatok megtételét megelőzően megbeszélések voltak. E megbeszélésekkel kapcsolatban bizonyítást nyert, hogy az Épker és a Baucont között a pályázat végső kimenetelét befolyásoló kétoldalú kapcsolatfelvétel történt.

Egyeztetés a Baucont és az Épker között a Szindikátusi Szerződés tervezetét illetően

107) Az Épker nyilatkozata szerint a 2002. március 28-án 12:48-kor első ízben megküldött Szindikátusi Szerződés I. és II. tervezetei az egy héttel ezt megelőzően megkezdett megbeszélések alapján készültek. Több nyilatkozat is utal arra, hogy ez időben legalább három megbeszélésre került sor.

108) A 2002. március 28-án 15:00-kor megküldött üzenet szövege egyértelműen bizonyítja, hogy a Szindikátusi-I-Épker-email-02/28/15:00 szövege Szecső Attila Csaba (Baucont) kívánságának megfelelően változott a a Szindikátusi-I-Épker-email-02/28/12:48 változathoz képest.

109) A Szindikátusi-I-Épker-email-02/28/15:00 változat a Szindikátusi-I-Épker-email-02/28/12:48 változathoz képest lényeges pontokban változott:

  • a)

    A 2. pontból kimaradt az, hogy a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a közbeszerzési pályázatot akár a BAUCONT, akár a Középületépítő nyerné meg, akkor a jelen szerződésben foglaltaknak megfelelően kötelesek eljárni. Jelen szerződés az aláírással érvényesen létrejön, azonban hatályba abban az esetben lép, ha a közbeszerzési pályázatot akár a BAUCONT, akár a Középületépítő megnyeri. Helyette a 2. pont szerint az Épker kötelezettséget vállal arra, hogy minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy a közbeszerzési pályázatot a Baucont vagy a Középületépítő nyerje meg és kifejezetten tartózkodik attól, hogy a közbeszerzési pályázaton az Épker eredményesen vegyen részt.

  • b)

    A 3. pontból kimaradt az, hogy a Baucont, illetve a Középületépítő haladéktalanul létrehoznak egy kkt-t abban az esetben, ha valamelyikük a közbeszerzési pályázatot megnyeri és az újonnan létrehozott kkt lesz az, amely vállalkozási szerződést köt a közbeszerzési pályázatot megnyerő szerződő féllel a beruházás megvalósítására. A kkt és a pályázatot megnyerő fél közötti vállalkozási szerződést létre kell hozni, amint az eredményhirdetés megtörtént és a kiíró a nyertessel a vállalkozási szerződést aláírta, mégpedig ugyanolyan szerződési tartalommal, mint ahogyan a kiíró és a pályázat nyertese közötti szerződés létrejött. Helyette a 3. pontba bekerült az, hogy a Baucont, illetve a Középületépítő által létrehozott kkt vagy a közbeszerzési pályázatot megnyerő szerződő fél a kiíró és a nyertes közötti vállalkozási szerződés aláírásától számított 30 napon belül köteles az Épkerrel olyan részletes alvállalkozói szerződést kötni (a külső nyílászárókra és lehetőség szerint a bontási munkálatokra), amelynek vállalkozói díja a teljes beruházás/kivitelezés végleges vállalkozási szerződési átlagárszintje 90 %-ának, mint bázisnak a 22 %-a.

  • c)

    A 4. pontból kimaradt az, hogy a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg aláírásra került a Szindikátusi szerződés II. jelű dokumentum.

  • d)

    A 4. pontból kimaradt az is, hogy ha a Szindikátusi szerződés II. 1) pontjában körülírt pályázatot az Épker megnyeri, akkor haladéktalanul, a jelen szerződésben meghatározott kkt-t létrehozó szerződő felek kötelesek úgy eljárni, hogy az Épker a kkt teljes jogú tagjává váljon mégpedig olymódon, hogy az Épker a kkt-ben alaptőkét emel. Az Épker alaptőke-emelése azt jelenti, hogy ugyanakkora összeggel vesz részt az alaptőke-emelésben, mely összeget a kkt alapításakor az alapító tagok gazdasági társaságonként befizettek.

  • e)

    A 4. pontból ugyancsak kimaradt az, hogy ha ... az Épker a kkt teljes jogú tagjává válik, akkor a kkt által az Épkerrel már korábban megkötött alvállalkozói szerződést oly módon kell módosítani, mégpedig haladéktalanul, hogy a módosított alvállalkozói szerződés az Épker számára a másik két szerződő féllel azonos nagyságú vállalkozási munkát, illetve vállalkozói díjat tartalmazzon...

  • f)

    A 4. pontba helyette bekerült az, hogy a Baucont, illetve a Középületépítő haladéktalanul létrehoznak egy kkt-t abban az esetben, ha valamelyikük a közbeszerzési pályázatot megnyeri és az újonnan létrehozott kkt lesz az, amely vállalkozási szerződést köt a beruházás megvalósítására. A kkt és a pályázatot megnyerő fél közötti vállalkozási szerződést létre kell hozni, amint az eredményhirdetés megtörtént és a kiíró a nyertessel a vállalkozási szerződést aláírta, mégpedig ugyanolyan szerződési tartalommal, mint ahogyan a kiíró és a pályázat nyertese közötti szerződés létrejött.

110) A Szindikátusi-II-Épker-email-02/28/15:00 változat - feltehetően ugyancsak a Baucont kívánságának megfelelően - a Szindikátusi-II-Épker-email-02/28/12:48 változathoz képest ugyancsak lényeges pontokban változott:

  • a)

    az 1. pont kiegészült azzal, hogy a Baucont és a Középületépítő ... minden tőlük elvárhatót megtesznek annak érdekében, hogy a pályázatot az Épker nyerje meg és kifejezetten tartózkodnak attól, hogy a pályázaton eredményesen vegyenek részt;

  • b)

    a 3. pontba bekerült az, hogy ha az Épker a pályázatot megnyeri, akkor az Épker vagy a szerződő felek által létrehozott kkt köteles...;

  • c)

    a 4. pont úgy módosult, hogy ha a tapolcai beruházásra kiírt pályázatot az Épker megnyeri, akkor a Szindikátusi szerződés I-ben foglalt kkt-nak az Épker egyenrangú tagjává válik....

111) A Szindikátusi-I-Épker-email-02/28/15:00 változat került másolatként megküldésre a Középületépítőnek, Sényi Gábor számára. Az üzenet címzettje Szecső Attila Csaba (Baucont) volt, akinek Fehér Tibor azt írta, hogy Sényi Gáborral nem sikerült beszélnie, mert éppen megbeszélése volt, de a titkárnőjén keresztül visszahívást ígért neki.

112) A 2002. március 28-án 15:00 körül elküldött Szindikátusi Szerződés I. változatát bizonyíthatóan valamennyi érintett, azaz a Baucont, az Épker és Középületépítő is megkapta. Ezt követően a szerződések tervezetén további változtatásokat eszközölt Fehér Tibor, amelyek elsősorban az Épker szerepére vonatkoztak. A Szindikátusi-I-Épker-email-02/28/15:00 változathoz képest a Szindikátusi-I-Épker-email-02/29/12:45 változat két ponton módosult:

  • a)

    az 1. pontba bekerült az, hogy az Épker végül úgy döntött, hogy a közbeszerzési pályázaton nem vesz részt;

  • b)

    a 2. pontba bekerült az, hogy ha a pályázatot a Baucont vagy a Középületépítő nyerné meg, akkor a jelen szerződés szerint kötelesek eljárni, mivel kijelentésük szerint esetleges nyertességük esetén számukra szükséges az Épker részvétele a sikeres teljesítéshez. Az Épker kijelenti, hogy ha a Baucont vagy a Középületépítő a közbeszerzési pályázatot megnyeri, akkor a jelen szerződésben meghatározott alvállalkozói jogviszonnyal kész kapcsolódni a beruházáshoz. Jelen szerződés az aláírással érvényesen létrejön, azonban hatályba abban az esetben lép, ha a közbeszerzési pályázatot akár a BAUCONT, akár a Középületépítő megnyeri.

113) A Szindikátusi-II-Épker-email-02/28/15:00 változathoz képest a Szindikátusi-II-Épker-email-02/29/12:45 változat csak egy helyen módosult. Az 1. pont második mondata helyett az Épker kijelenti, hogy a pályázat esetleges megnyerése esetén a sikeres teljesítés érdekében tette meg ajánlatát a szerződő feleknek, akik azt a jelen szerződésben rögzítetteknek megfelelően fogadták el.

114) 2002. március 29-én 16:01-kor megküldött üzenethez már csak a Szindikátusi Szerződés I. volt csatolva, szöveges üzenet nélkül. Az egyetlen módosítás az előző változathoz képest az volt, hogy az 1. pontból kimaradt az, hogy az Épker végül úgy döntött, hogy a közbeszerzési pályázaton nem vesz részt.

115) A Szindikátusi Szerződés I. és II. változatainak módosulásai is bizonyítják, hogy a Baucont és az Épker a NYUFI pályázaton való részvételükkel kapcsolatban egyeztettek egymással. Az egyeztetés egyrészt arra irányult, a versenytárs részvételét a pályázati munkálatok megvalósításában biztosítsa bármelyikük nyerése esetére is. E cél megvalósításának különböző lehetséges formáit foglalták írásba a Szindikátusi Szerződés I. és II. különböző tervezetei.

116) A Szindikátusi Szerződés I. formái közül felmerült, hogy a pályázat megnyerését követően

  • a)

    ha Baucont vagy a Középületépítő lenne a nyertes, akkor létrehoznak egy kkt-t, amely azután alvállalkozói szerződést az Épker-rel;

    • -

      egy változat szerint az Épker köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a pályázatot a Baucont vagy a Középületépítő nyerje meg;

    • -

      egy változat szerint a Kkt és a pályázatot megnyerő cég között vállalkozási szerződést kell létrehozni;

    • -

      egy változatban szerepelt, hogy párhuzamosan aláírásra kerül a Szindikátusi Szerződés II.;

  • a)

    ha a NYUFI pályázatot az Épker nyerné meg, akkor az Épker alaptőkeemeléssel a Baucont és a Középületépítő által létrehozott Kkt teljes jogú tagjává válik.

117) A Szindikátusi Szerződés II. a Tapolcai Gyógyszálló pályázatával kapcsolatban az Épker nyerési esélyének növelését célozta;

  • -

    egy változata szerint a Baucont és a Középületépítő mindent elkövet az Épker nyerése érdekében;

  • -

    egy változata szerint, ha az Épker a pályázatot valóban megnyerné, akkor létrehoz a másik két vállalkozással közösen egy Kkt-t a megbízás megvalósítására;

  • -

    egy másik változat szerint a Kkt köteles a Baucont-tal és a Középületépítővel olyan részletes alvállalkozói szerződést kötni, amelynek vállalkozói díja a teljes beruházás/kivitelezés végleges vállalkozási szerződési átlagárszintje 90 %-ának, mint bázisnak a 22 %-a, amely a Baucont és Középületépítő között egyenlő arányban oszlik meg, a fennmaradó munkarész esetében az Épker lesz a szerződő fél;

  • -

    az egyik utolsó változat szerint a Szindikátusi Szerződés II-t és a Szindikátusi Szerződés I-et összekötő szerződési pontok kimaradtak.

Megállapodás a Baucont és az Épker között a Szindikátusi Szerződés alapján

118) A Szindikátusi-I-Középületépítő-írásos-aláírt szerződést a Baucont és az Épker képviselőjeként megjelölt személyek aláírták. A Középületépítőnél megtalált szerződésen a Középületépítő aláírása nem szerepel. A Szindikátusi-I-Középületépítő-írásos-aláírt létezése bizonyítja azt, hogy a Baucont és az Épker a Szindikátusi Szerződést illetően akarategyezségre jutott.

119) Az aláírt szerződésben kifejeződő akarategyezség arra vonatkozott, hogy az aláíró felek egymást kölcsönösen biztosították arról, hogy bármelyikük is nyerné meg a NYUFI pályázatát, a nyertes fél a vesztes felet valamilyen formában köteles bevonni a munkálatok megvalósításába. Ha az Épker nyerne, akkor a vállalkozási díj 78 %-át lett volna köteles átadni a Baucont és a Középületépítő által létrehozott kkt-nak. Ha a pályázatot a Baucont vagy a Középületépítő nyerné meg, akkor a vállalkozási szerződés mintegy 22 %-át köteles alvállalkozás formájában átadni az Épkernek vagy az általa megnevezett vállalkozásnak.

A Középületépítő részvétele

120) A Szindikátusi Szerződés I. Baucont és Épker által aláírt változata, valamint az Együttműködési Megállapodás egy nyomtatott tervezete Sényi Gábor titkárságán megtalálható volt. Mindez azonban a Versenytanács szerint önmagában csak azt bizonyítja, hogy a Baucont és az Épker megkísérelte bevonni a Középületépítőt a kettőjük között létrejött a NYUFI pályázatának ajánlattételi szakaszában, azaz a részvételi szakaszt lezáró döntés után, illetve az ajánlatok megtételét megelőzően kezdeményezett megbeszélésekbe, illetve az ennek keretében zajlott egyeztetési folyamatba, majd a versenykorlátozó megállapodásba. A Középületépítő aktív részvételére vonatkozóan az eljárás alá vontak egyike sem tett egyértelmű terhelő nyilatkozatot. Ennek hiányában a fenti bizonyítékokat a Versenytanács nem tartotta elegendőnek annak megállapításához, hogy a pályázat végső kimenetelét befolyásolóan a Baucont és az Épker mellett a Középületépítő aktív részvételével háromoldalú kapcsolatfelvételre került sor.

121) A Szindikátusi Szerződések tervezetei keletkezésének, elküldésének, és változásainak körülményei bizonyítják azt, hogy a Baucont és az Épker egyeztetett egymással. A Középületépítő aktív közreműködését az egyeztetési folyamatban a GVH birtokában került bizonyítékok alapján nem lehetett megállapítani.

122) A Szindikátusi Szerződés I. megtalált írásos változatán a Középületépítő aláírása nem volt rajta. A pályázat lezárása után a Középületépítő nem vett részt a Baucont és a KÉSZ Kft. által megalakított Kkt-ben. A Középületépítő a NYUFI megbízási megvalósítási munkálataiban semmilyen más módon sem vett részt. Mindezekre, valamint arra a körülményre is tekintettel, hogy a NYUFI pályázattal kapcsolatos egyeztetésben való részvétele sem volt megállapítható, a Versenytanács megállapította, hogy a Középületépítő és a másik két aláíró fél között a Szindikátusi Szerződéssel kapcsolatban akarategyezség - bizonyítható módon - nem jött létre.

VI.

Az Együttműködési Megállapodás értékelése

Megállapodás a KÉSZ Kft. bevonására vonatkozóan

123) A KÉSZ Kft. önálló ajánlattal részt vett a Nyugdíjbiztosító által kiírt közbeszerzési pályázat részvételi szakaszában. Ezért a másik három vállalkozás versenytársának számított. Ilyen minőségében nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét is.

124) A Középületépítőnél megtalált Együttműködési Megállapodásban megjelölt szerződő felek a Baucont, a Középületépítő és a KÉSZ Kft. voltak. A Megállapodás arra vonatkozott, hogy amennyiben a szerződő felek közül a NYUFI pályázatot bármelyikük is megnyeri és a kiíróval szerződést köt, köteles azonos feltételekkel továbbadni a felek által létrehozott Kkt-nak.

125) A Megállapodás dátuma 2002. március 28., azaz annak keletkezése a részvételi szakaszt lezáró kiírói döntés kihirdetése (március 20.) és az első ajánlat megtételének napja (április 2.) közé esett. A KÉSZ Kft. már beadta az említett döntés elleni jogorvoslati kérelmét (március 26.). A Megállapodás fentebb kiemelt része is arra utal, hogy a felek a KÉSZ Kft-t továbbra is potenciális versenytársnak tekintették, amely akár meg is nyerheti a pályázatot.

126) A Megállapodás tartalmazta továbbá azt, hogy a KÉSZ Kft. visszavonja a NYUFI pályázat tárgyában beadott feljelentését, és kötelezi magát, hogy újabbat nem ad be.

127) A Megállapodás kitért arra is, hogy az Épkerrel kapcsolatban a Kkt szerződéses kötelezettséggel bír.

128) A Megállapodásról aláírt példány nem került elő, az érintettek képviselői tagadták, hogy ilyen megállapodás közöttük született volna. Az Épker egyik nyilatkozatában csak annyit ismert el, hogy a KÉSZ Kft. bevonásának gondolata felmerült a NYUFI-megállapodásokkal kapcsolatos megbeszéléseken. Nem kerültek elő a Megállapodásról egymástól különböző tervezetek sem. Ezért a Versenytanács a Megállapodás versenyjogi értékelését a tényállás valamennyi körülményére való tekintettel végezte el.

129) Ennek során különösen az alábbi körülményeket vette figyelembe:

  • a)

    a jogorvoslati kérelem eredményeképpen a Közbeszerzési Döntőbizottság 2002. március 28-án felfüggeszti az eljárást, a Megállapodáson lévő dátum éppen 2002. március 28.;

  • b)

    a KÉSZ Kft. közreműködőkénti bevonása sem a részvételi szakaszban, sem pedig az ajánlattételi szakaszban a jogorvoslati kérelem benyújtását megelőzően nem merült fel sem a Baucont, sem pedig az Épker részéről;

  • c)

    a KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelmével kapcsolatban Rabóczki László elismerte, hogy a NYUFI-megbeszélések során felmerült a KÉSZ Kft. bevonása a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban;

  • d)

    a KÉSZ Kft. a jogorvoslati kérelmét 2002. április 5-i dátummal visszavonta;

  • e)

    2002. április 8-án a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos eljárását arra való hivatkozással szüntette meg, hogy a KÉSZ Kft. a jogorvoslati kérelmét visszavonta;

  • f)

    a pályázat nyertese a kiíróval kötött megbízási szerződést követően a KÉSZ Kft-vel a NYUFI-megbízás teljesítésére Kkt-t hozott létre, amelynek a megbízást lényegében véve ugyanazokkal a feltételekkel továbbadta;

  • g)

    az alvállalkozókkal - köztük az Épkerrel - a Kkt szerződött.

130) Mindezek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a Baucont és a KÉSZ Kft. az Együttműködési Megállapodásban rögzítettekre vonatkozóan megállapodásra jutottak.

131) A jogorvoslati kérelem visszavonásával kapcsolatos megállapodásra még az ajánlattételi szakasz lezárása előtt került sor. A fent leírt megállapodás alkalmas volt az ajánlattételi szakasz végeredményének befolyásolására, illetőleg a verseny korlátozására, hiszen ezt megelőzően a KÉSZ Kft-nek még volt esélye arra, hogy az ajánlattételi szakaszba bekerüljön. A KÉSZ Kft. (a vele megállapodó többi eljárás alá vonttal egyetemben) ezzel a magatartásával megsértette a Tpvt. egymástól független vállalkozások versenykorlátozó megállapodását tilalmazó 11. §-ának e) pontjában megfogalmazott tilalmat.

132) A jogsértés korlátozza a tisztességes versenyt. A közbeszerzési pályázatok valamely szakaszában vesztesnek nyilvánított vállalkozások jogorvoslati lehetősége szerves és fontos része a közbeszerzési eljárásoknak, mert lehetőséget ad arra, hogy a pályáztatás folyamán elkövetett szabálytalanságokra vagy más jogsértésekre fény derüljön. Ennek hiányában hatékonyabb ajánlatra képes vállalkozások kiszorulhatnak a versenyből, anélkül, hogy az ajánlat megtételére lehetőséget kaptak volna. A jogorvoslati lehetőség a versenyeztetés körülményeinek tisztaságához fűződő közérdek egyik megnyilvánulása. E lehetőségről való lemondás gazdasági előnyökért cserébe ezért nyilvánvalóan közérdeket, az erre irányuló megállapodás pedig nem csak a verseny tisztaságát, hanem a verseny hatékonyságát is érinti, tehát versenyjogot sért. A KÉSZ Kft. visszalépése lehetővé tette a Baucont és az Épker számára a közöttük a Szindikátusi Szerződés révén létrejött versenykorlátozó megállapodás fenntartását.

133) A Versenytanács nem tartotta megalapozottnak a KÉSZ Kft. azon védekezését, hogy a jogorvoslati kérelem visszavonását követő döntőbizottsági határozat az eljárás megszüntetéséből egyértelműen következik az, hogy a kérelem megalapozatlan volt. Az Áe. eljárás alá vont által hivatkozott 14. § (1) bekezdése értelmében ugyanis, ha az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonja, akkor főszabályként a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti. Jelen ügyben a Döntőbizottság - határozatának indokolása szerint - azért függesztette fel a közbeszerzési eljárást, mert megalapozottnak látta a jogorvoslati kérelem alapján, hogy alapos okkal merült fel a közbeszerzési eljárás tisztaságának megsértésének gyanúja. A jogorvoslati kérelmet megszüntető határozatának indokolásában pedig egyértelműen leszögezte, hogy az Áe. 14. § (1) bekezdése értelmében, ha az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét visszavonja, akkor az eljárást meg kell szüntetni.

134) A Megállapodás versenyjogi értékelése során a Versenytanács nem tartotta szükségesnek annak részletes vizsgálatát, hogy a KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelme megalapozott volt-e vagy sem. A versenyjogi sérelem megállapíthatósága szempontjából csak annak van jelentősége, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtása miatt sor került a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére, és emiatt a Baucont, illetve az Épker gondolhatta (és gondolta) úgy, hogy volt esély a közbeszerzési eljárás érvénytelenné nyilvánításának. A NYUFI munkálataira kiírt előminősítéses eljárást korábban érvénytelennek nyilvánították, a tárgyalásos eljárás feltételeit a kiíró "menet közben" változtatta meg.

135) A fentiekre való tekintettel a Versenytanács elutasította a KÉSZ Kft. a jogorvoslati kérelem megalapozottságát eldöntendően közbeszerzési szakértő felkérésére vonatkozó indítványát.

136) A Versenytanács szükségtelennek tartotta a KÉSZ Kft indítványára azt is, hogy az érintett piacot fő- és alvállalkozói szegmensekre bontsa. A két piaci szegmens sajátosságai valóban indokolhatják azt, hogy szükség esetén a szegmentálásra sor kerüljön. Jelen eljárásban vizsgált közbeszerzési eljárásban azonban a KÉSZ Kft. mint fővállalkozó vett részt, és ilyen minőségében adta be a jogorvoslati kérelmét. Ilyen minőségében fogadta el azt az ajánlatot, amelynek révén egy közkereseti társaság tagjaként részt vehetett a munkálatokban. A jogsértést a KÉSZ Kft. nem azáltal követte el, hogy a Baucont-tal Kkt-t alapított, hanem azáltal, hogy ezért cserébe vonta vissza a jogorvoslati kérelmét. Ha a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek helyt adott volna, akkor lehet, hogy a KÉSZ Kft. is versenyezhetett volna ajánlattevőként mint fővállalkozó a pályázat elnyeréséért. A Kkt-ben való részvételre vonatkozó ajánlat elfogadása éppen ezt a lehetőséget zárta ki.

Az Épker szerepe a Megállapodásban

137) Az Épker szerepét a Megállapodásban azzal összefüggésben kell megítélni, hogy annak "megkötésére" a Szindikátusi Szerződésekkel kapcsolatban került sor. Az Épker felé irányuló továbbszerződési kötelezettség megfogalmazásra került az Együttműködési Megállapodásban, de annak volumene abban nem volt meghatározva, ellentétben a Szindikátusi Szerződés I-el, amely a teljes vállalási összeg 22 %-ában határozta meg az Épker felé irányuló szerződéses kötelezettség nagyságát. Ez a kötelezettség a Szindikátusi Szerződés I. aláírt változata szerint a Baucont és a Középületépítő által létrehozott Kkt-t terhelte volna. Ehhez képest az Együttműködési Megállapodás ugyanezt a kötelezettséget a Baucont, a Középületépítő és a KÉSZ Kft. által létrehozandó kkt-re terhelte. Egy negyedik szereplő bevonása a pályázat megvalósításába minden valószínűség szerint nem történhetett volna meg az Épker egyetértése nélkül, hiszen ennek következtében az egy vállalkozásra jutó "részesedés" csökken.

138) Az Épker nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a KÉSZ Kft. bevonásának gondolata a NYUFI-megbeszéléseken merült fel és azzal az Épker is egyetértett.

A Középületépítő szerepe a Megállapodásban

139) A Középületépítő szerepét - a fentiekből következően - ugyancsak a Szindikátusi Szerződésekkel való összefüggésében kell megítélni. Fentebb a Versenytanács már leszögezte, hogy a Szindikátusi Szerződéssel kapcsolatos egyeztetésben, illetve megállapodásban a Középületépítő részvétele kellő jog megalapozottsággal nem állapítható meg.

140) A Középületépítőnek tudomása volt az Együttműködési Megállapodással kapcsolatosan a Baucont, az Épker és a KÉSZ Kft. között zajló egyeztetésről, hiszen annak egy példányát a helyszíni szemle során a GVH megtalálta Sényi Gábor titkárságán.

141) A Középületépítő az ajánlattételi szakasz második fordulójában - a Versenytanács álláspontja szerint - a fent említett egyeztetések során tudomására jutott megállapodás ismeretében emelte az ajánlati árat közel 85 millióval saját első ajánlata fölé. Álláspontja szerint azért, mert azt gondolta, hogy a Baucont nem lesz képes az első ajánlati árát további 200 millióval csökkenteni. A Versenytanács arra való tekintettel elfogadta a Középületépítő ezen védekezését, hogy a tudomása volt arról, hogy a Baucont az Épker mellett a KÉSZ Kft-t is be szándékozik vonni a NYUFI megbízás megvalósításába. Ez az információ valóban értékelhető volt úgy, hogy a Baucont alkupozícióját nehezítette az, hogy a pályázati összegen másik két vállalkozással osztoznia kell majd. Ennek az információnak a felhasználása önmagában nem minősíthető versenyjogsértőnek, ha a Középületépítő nem szándékozott részt venni a Szindikátusi Szerződésekben, illetve az ehhez kapcsolódó Együttműködési Megállapodásban. Erre irányuló szándékra, illetve célzatos magatartásra utalóan sem közvetlen, sem pedig közvetett bizonyítékok az eljárásban nem álltak rendelkezésre. A Baucont végül is a 4 és fél milliárd összvolumenű megbízást mindössze 14 millióval alacsonyabb, illetve a pontozás szerint csak 80 ponttal magasabb ajánlattal nyerte meg. A Középületépítő végső ajánlata több mint 100 millió forinttal volt alacsonyabb, mint a Baucont első ajánlata. Ez a körülmény azt támasztja alá, hogy a Középületépítő a pályázat megnyerésére esélyes ajánlatot nyújtott be.

A Szindikátusi Szerződés II. értékelése

142) A Szindikátusi Szerződés II. tárgya a Tapolcai Gyógyszálló kivitelezésére kiírt meghívásos pályázaton való részvételre vonatkozott, amelyre a Baucont kivételével a másik három eljárás alá vont meghívást kapott. A Tapolcai Gyógyszálló pályázat ajánlattételeinek értékelése, illetve az ezzel kapcsolatos megbeszélések a lebonyolítóval nagyjából a jelen eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljáráséval egyidőben zajlott. A Szindikátusi Szerződés II. egyes változataiban közös elem volt az, hogy csak az Épker pályázati nyertességére vonatkozóan fogalmazott meg kötelezettségeket a Baucont és a Középületépítő felé a munkálatok elvégzésébe való bevonásukra vonatkozóan. Az egyik változatban az a fordulat is megtalálható, hogy a Baucont és a Középületépítő minden megtesznek az Épker nyerése érdekében.

143) A Szindikátusi Szerződés I. és II. összekapcsolása arra utal, hogy a Baucont és az Épker magatartásaikat nem csak a NYUFI pályázatra vonatkozóan szándékoztak egyeztetni, hanem a két pályázaton követendő magatartásaikat össze is szándékoztak kapcsolni egymással. Ez a fajta összekapcsolás - bár jelen eljárásban csak mint célzatos szándék merült fel - lehetővé teszi azt, hogy egy vállalkozás egy adott pályázaton követett jogsértő magatartásának "ellentételezésére" egy másik pályázat keretében kerüljön sor. Ilyen módon elvileg az is lehetségessé és ésszerűvé válik, ha egy vállalkozás egy adott pályázat keretében lezajlott versenykorlátozó megállapodás és/vagy egyeztetés következtében nem jut gazdasági előnyhöz (bevételhez), hiszen a gazdasági előnyt biztosító ellentételezésre egy másik pályázat keretében is sor kerülhet.

144) A jogsértés megállapíthatósága szempontjából nincs jelentősége annak, hogy vajon az Épkernek volt-e tényleges esélye a tapolcai pályázat megnyerésére, illetve hogy a Baucontnak és a Középületépítőnek volt-e reális lehetősége arra, hogy az Épker nyerését elősegítse.

VII.

A Versenytanács döntése

145) A fentiekben kifejtett értékelések alapján a Versenytanács a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Megállapította, hogy a Baucont, a KÉSZ Kft. és az Épker a NYUFI munkálatok elvégzése tárgyában 2002-ben lefolytatott közbeszerzési eljárás során a Tpvt. 11. §-a által tiltott versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. Ennek keretében

  • a)

    a Baucont és az Épker a Szindikátusi Szerződés I. tervezeteivel összefüggésben egymással kétoldalú kapcsolatfelvételt létesített, egyeztetést folytatott és akarategyezséget kifejező megállapodásra jutott arra vonatkozóan, hogy kölcsönösen az egyik vállalkozás nyerése esetén a másik milyen módon fog részesülni a megnyert megbízás teljesítésében;

  • b)

    a Baucont és a KÉSZ Kft, az Épker közreműködésével megállapodásra jutott egymással arra vonatkozóan, hogy a KÉSZ Kft. a jogorvoslati kérelmének visszavonása fejében közkereseti társaság formájában részt fog venni a megnyert megbízás teljesítésében.

146) A fent megnevezett jogsértésekkel kapcsolatban a Versenytanács szükségesnek tartja leszögezni, hogy a feltárt bizonyítékok szerint azok közvetlenül nem irányultak az ajánlati ár meghatározására. A felek abban sem állapodtak meg, hogy melyik vállalkozás fogja megnyerni a NYUFI pályázatot. A jogsértő magatartás ugyanakkor azáltal, hogy csökkentette a vesztés kockázatát közvetve hathatott az árra, de az ajánlati ár konkrét szintjének meghatározásában a vállalkozások megtartottak bizonyos mozgásszabadságot, az árverseny teljes kizárása ezért nem volt megállapítható.

147) Az árverseny kizárása azonban nem szokásszerű, illetve szükségszerű velejárója a közbeszerzési eljárásokkal, illetve más versenytárgyalásokkal kapcsolatos jogsértéseknek. E körben a jogsértések lényege többnyire az egyes pályázati projektek megnyerésének felosztása. Tekintettel az építőipari ágazat működési sajátosságaira rendszerint nem is tenderenként, hanem - az egységes jogsértés elvének megfelelően - átfogó módon történik a versenyfelügyeleti vizsgálat. Több tenderre kiterjedő egységes jogsértésre vonatkozó bizonyíték azonban jelen eljárásban nem állt a Versenytanács rendelkezésére.

148) A Versenytanács a fentieknek megfelelően nem fogadta el a Baucont azon védekezését, hogy a versenykorlátozás csak akkor lenne megállapítható, ha a felek között előzetes áregyeztetés történt volna. A versenykorlátozó hatás kiváltásának azonban nem szükségszerű feltétele az, hogy a megállapodás (egyeztetés) közvetlenül az árra vonatkozzon. A Versenytanács által sérelmezett megállapodás valóban nem az árat, hanem az ajánlattétel kockázatát csökkentette azáltal, hogy vesztés esetére is biztosított munkát és bevételt a megállapodásban részt vevő vállalkozás számára. A vesztés kockázata azonban az egyik legfontosabb mozgató erő a versenytárgyalások során, amely arra kényszeríti a vállalkozást, hogy a nyerés érdekében a lehető legalacsonyabb árajánlatot tegye. Ez a mozgató erő nyilvánvalóan csökken akkor, ha a vállalkozások előre megállapodnak abban, hogy bármelyikük is nyer, a másik nem fog "rosszul járni". A kockázat csökkentésére irányuló megállapodás tehát közvetve alkalmas arra, hogy az árajánlatokat befolyásolja, ezért versenykorlátozó hatású.

149) A piacfelosztással kapcsolatban a Versenytanács szerint azt kell figyelembe venni, hogy mi volt a magatartás célja. A jelen eljárásban megállapított jogsértés lényege egy sajátos piacfelosztás, amelynek révén a versenytárgyak a pályázat eredményhirdetése előtt tudják, hogy a szóban forgó pályázaton munkához jutnak, és hozzávetőleg mekkora bevételt realizálnak. A piacfelosztás célzatos szándéka tehát abban érhető tetten, hogy mindkét Szindikátusi Szerződés, illetve az Együttműködési Megállapodás egyaránt tovább osztja az esetlegesen megnyert megbízást a szerződő felek között. Ez a magatartás versenyjog alapján más megítélés alá esik, mint a polgári jog vagy társasági jog alapján. Ez utóbbi két jog alapján a megnyert pályázati megbízások továbbosztása alvállalkozói, konzorciumi vagy más társasági formában végbemenő jogszerű munkamegosztásnak minősül. A versenyjogba ütköző tényállás azáltal valósul meg, hogy a későbbi esetleges munkamegosztás a versenyeztetés kockázatát csökkentő formában és versenytársak között, a pályázat kiírója által nem tudottan, az ajánlatok megtétele előtt került megfogalmazásra. Ez a körülmény vállalkozások közötti megállapodásokat piacfelosztó célzatú versenyjogsértő magatartássá változtatja.

150) A Középületépítő részvétele a jogsértő megállapodásban nem nyert bizonyítást. A fenti két megállapodással kapcsolatban a GVH birtokában került dokumentumokon résztvevő félként a Középületépítő is szerepelt. Ez a körülmény azonban nem befolyásolja annak megállapíthatóságát, hogy a Szindikátusi Szerződések, illetőleg az Együttműködési Megállapodás rendelkezéseivel kapcsolatosan a Baucont és az Épker, illetve a Baucont és a KÉSZ Kft. akarategyezségre jutott.

151) A Középületépítő "kimaradásának" a jogsértő megállapodások megvalósulása szempontjából van jelentősége. A jogsértés megállapításán túlmenően, elsősorban a kiszabásra kerülő bírság összegének meghatározásával kapcsolatban foglalkozott a Versenytanács a megállapodások versenykorlátozó hatásának megvalósulásával. A jogsértés megállapíthatósága szempontjából nincs különbség abban tekintetben, hogy egy megállapodás vagy összehangolt magatartás ténylegesen

  • -

    kifejtette-e a szándékolt versenykorlátozó hatást (megvalósulás), vagy csak

  • -

    ilyen hatás kifejtésére alkalmas volt, de azt ténylegesen nem fejtette ki (alkalmasság), vagy

  • -

    a konkrét piaci viszonyok között ilyen hatás kifejtésére sem volt alkalmas, de a felek célja mégis a verseny korlátozása volt (cél).

A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint azonban a jogsértés súlyosságát befolyásoló körülmény az, hogy a jogsértő magatartás a fenti három minősítés közül melyikbe tartozik.

152) A versenyeztetéssel kapcsolatos jogsértő megállapodások, illetve összehangolt magatartások megvalósulását azok versenyjogi tartalma, és nem polgárjogi előírásai alapján kell értékelni. Ezzel összefüggésben azt kell megvizsgálni, hogy a versenykorlátozás mire irányult.

153) A Szindikátusi Szerződés I-ben foglalt szerződéses kikötések azonban alkalmasak a NYUFI pályázat ajánlattételének befolyásolására, mert csökkentik az ajánlattétel "vesztési" kockázatát. A vesztéssel kapcsolatos kockázat csökkenése függ attól, hogy a megállapodásban a Középületépítő is részt vett-e vagy sem. A Középületépítő kimaradása gyengíti a Baucont és az Épker közötti megállapodás hatását, hiszen csak arra az esetre fogalmaz meg kikötéseket, ha kettőjük közül kerül ki a pályázat nyertese. Erre tekintettel a Szindikátusi Szerződés I-el kapcsolatos jogsértés versenykorlátozó hatás kifejtésére alkalmas volt, de ténylegesen ilyen hatást - a Középületépítővel történő megegyezés hiányában - valószínűsíthetően nem fejtett ki.

154) A KÉSZ Kft bevonására vonatkozó Együttműködési Megállapodás versenykorlátozó hatását a Középületépítő részvétele nélkül is kifejthette, hiszen azáltal valósult meg, hogy a KÉSZ Kft. a jogorvoslati kérelmét visszavonta.

VIII.

A jogsértés szankciói

155) A Tpvt. 77. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács - azon túlmenően, hogy megállapítja a magatartás törvénybe ütközését - elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, illetve megtilthatja a törvénybe ütköző magatartás további folytatását. E két szankció jelen eljárásban nem alkalmazható, hiszen a törvénybe ütköző állapot azáltal megszűnt, hogy pályázat lezárult, a Nyugdíjbiztosító jelen eljárásban vizsgált pályázatának tárgyát képező beruházás munkálatait a Baucont megkapta, és maga a beruházás is megvalósult, így a törvénybe ütköző magatartás folytatásától való eltiltás szükségtelen.

156) A Tpvt. 78. § szerint az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki a Tpvt. megsértőivel szemben. Jelen eljárásban a Versenytanács az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján bírság kiszabását látta indokoltnak. A bírság összegét a GVH, illetve a Versenytanács elnöke által a bírság összegének megállapításáról szóló 2/2003. sz. Közleményben foglalt, a Tpvt. 78. §-a alapján kialakított szempontrendszer segítségével határozta meg.

157) A bírságok alapösszegeinek meghatározása során a Versenytanács az érintett piac sajátosságaiból indult ki. A jelen eljárásban érintett piac sajátossága abban van, hogy a megbízást - versenykorlátozó megállapodás hiányában - a versenytársak közül csak az egyik nyeri el, ezért tényleges bevétele is csak a nyertes cégnek (vagy vállalkozások konzorciumának) van. Erre a sajátosságra való tekintettel a releváns forgalmat az egyes érintett vállalkozások számára lehetséges potenciális bevételből kiindulva kell meghatározni. Ezért a Versenytanács jelen eljárásban releváns forgalomként az érintett Nyugdíjbiztosító által kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogsértésben vétkesnek talált vállalkozások esetében a meghirdetett építési-felújítási munkálatok teljes nettó vállalási összegét vette alapul. Ennek alapján valamennyi eljárás alá vont esetében a bírság alapösszegének kiszámításához meghatározott releváns forgalom 4.550.000.000,- forint.

158) A bírság alapösszegének kiszámításához szükséges pontokat a Versenytanács az alábbiak szerint határozta meg:

  • a)

    a jogsérelem súlyával, ezen belül a verseny veszélyeztetettségével kapcsolatban a Szindikátusi Szerződés leírtak ugyan nem közvetlenül az ajánlati árakra irányultak, de a piacfelosztás szándéka megállapítható, ezért a Szindikátusi Szerződésben érintett vállalkozások magatartása súlyos versenykorlátozásnak minősül (Baucont, illetve Épker 20-20 pont);

  • b)

    a KÉSZ Kft. nem szerepel a Szindikátusi Szerződésekben, ezért vele kapcsolatban a piacfelosztó magatartásban való részvétel nem állapítható meg, magatartása ezért kevésbé súlyos, egyéb versenykorlátozásnak minősül, ezért vele kapcsolatban a Versenytanács a táblázat szerint minimálisan kiszabható 10 pontot látta indokoltnak;

  • c)

    a jogsértés piaci hatásával kapcsolatban a Versenytanács az alábbi súlyozást látta indokoltnak:

    • -

      a Baucont és az Épker egyaránt részt vett a Szindikátusi Szerződés I-el, illetve az Együttműködési Megállapodással kapcsolatos jogsértésben részt vett vállalkozások együttes piaci részesedése magas, de nem terjedt ki valamennyi versenytársra, ezen túlmenően a megállapodás versenykorlátozásra alkalmas volt, bár ténylegesen ilyen hatást nem fejtett ki (Baucont, illetve Épker 10-10 pont);

    • -

      a KÉSZ Kft. csak az Együttműködési Megállapodással kapcsolatos jogsértésben vett részt, de a jogsértés ténylegesen megvalósul (KÉSZ Kft. 5 pont);

  • a)

    az eljárás alá vont jogsértéshez viszonyított attitűdje tekintetében a Versenytanács az alábbiakat állapította meg:

    • -

      a jogsértésekben betöltött szerep tekintetében a Versenytanács az Épker és a Baucont aktív, kezdeményező szerepét állapította meg, amelyet súlyosbító tényezőként értékelt (Baucont, illetve Épker 5-5 pont);

    • -

      tevőleges jóvátétel nem volt megállapítható;

    • -

      a jogsértésben vétkesnek talált valamennyi eljárás alá vont számára felróhatóan, szándékosan, illetve az esetleges versenyjogba ütközés veszélyének tudatában fejtette ki a jogsértő magatartását (Baucont, KÉSZ Kft., Épker 5-5 pont);

  • a)

    további szempontok alapján a Versenytanács figyelembe vette, hogy a jogsértő magatartást az eljárás alá vontak közpénz felhasználásával kapcsolatosan követték el, amely a közérdeket fokozott mértékben sérti (Baucont, KÉSZ Kft., Épker 5-5 pont).

159) A fentiek alapján a Baucont összpontszáma 50, a KÉSZ Kft-é 30, az Épker összpontszáma 50. A fent meghatározott összpontszámok a releváns forgalom ezrelékében adják meg a bírság alapösszegét. Az alapösszeg korrekciójára jelen eljárásban nem volt szükség, mert a jogsértés időtartama nem haladta meg az egy évet. Korábbi hasonló jogsértés ismétlődése nem volt megállapítható.

160) A jogsértéssel elért közvetlen anyagi haszon mértéke nem volt megállapítható. Az engedékenységi politika alkalmazására nem került sor. A bírság alapösszegei nem érték el a Tpvt. 78. §-ában meghatározott törvényi maximumot.

161) A fentiek alapján a Versenytanács a rendelkező részben meghatározott bírságok kiszabásáról határozott.

162) E határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. március 2.

Jegyzetek

  • :: d1e601

    A megjelölésben az első két tag a szerződés tárgyára, a harmadik a feltalálás helyére, a negyedik és ötödik annak formájára utal.

  • :: d1e626

    kkt - közkereseti társaság

  • :: d1e655

    A megnevezés első két tagja a szerződés tárgyára, a harmadik a feltalálás helyére, a negyedik a formájára, az utolsó pedig az üzenetérkezés időpontjára utal.

  • :: d1e952

    A jelen eljárásban 2002. március 2-án megtartott érdemi határozathozatal tárgyalásnapját követően 2002. március 18-án a Versenytanács a Vj-154/2002/47. sz. alatt meghozta az előzetes álláspont szerinti határozatát.

  • :: d1e1221

    COMMISSION NOTICE on the definition of the relevant market for the purposes of Community competition law. (Only the published text is authentic. Published in the Official Journal: OJ C 372 on 9/12/1997)

  • :: d1e1245

    Hasonló elvet fogalmaz meg a Világbank és az OECD közös tanulmánya, "A Framework for the Design and Implementation of Competition Law and Policy", The World Bank, Washington, D.C. and OECD, Paris, 1998. 17. oldal

  • :: d1e1270

    v.ö. az EK Elsőfokú Bíróságának Bayer AG vs Bizottság T-41/96. sz. ügyben hozott ítéletével.

  • :: d1e1282

    v.ö. az EK Elsőfokú Bíróságának Solvay et Compagnie SA Co. vs Bizottság T-12/89. ügyben 1992. március 10-én hozott ítéletével.

  • :: d1e1298

    v.ö. az EK Elsőfokú Bíróságának A. Ahlström Osakeyhtiö és mások vs Bizottság T-89, -104, -114, -116, -117. és 125-129/85. sz. egyesített ügyben 1993. március 31-én hozott ítéletével. A magyar ítélkezési gyakorlatból lásd például a Vj-185/1994. sz. versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatot, illetve Legfelsőbb Bíróság Kf.II.29.324/1999/14.számú ítéletét.

  • :: d1e1314

    lásd pl. a Bizottság E-1/37.152. sz. gipszkarton ügyben, 2002. november 27-én hozott határozatát, vagy a magyar joggyakorlatból a Legfelsőbb Bíróság LB Kf.IV. 37. 387/2000. 7. sz ítéletét, illetve a Versenytanács Vj-114/2002. sz. ügyben hozott határozatát.

  • :: d1e1338

    Lásd ezzel kapcsolatban a Versenytanács Vj-70/2002. sz. ügyben hozott határozatát.

  • :: d1e1350

    Ilyen esetre vonatkozóan mondta ki az EK Elsőfokú Bírósága a Solvey & Cie SA vs Bizottság ügyben, 2002. márciusában hozott T-12/89. sz. ítéletében, hogy a kétféle magatartási elem elkülönítése nélkül a jogsértés, mint "megállapodás és összehangolt magatartás" állapítható meg.