Gazdasági Versenyhivatal

Vj-176/2003/8

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a

• -

  METRO Holding Hungary Kereskedelmi Kft. I. r.,

• -

  SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. II. r., valamint

• -

  PRAKTIKER Építési és Barkácspiacok Magyarország Kft. III. r.

kérelmező gazdasági versenyt korlátozó megállapodás nemleges megállapítása, illetve mentesítése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az I-III. r. kérelmező között 1997. március 26-án létrejött "Együttműködési szerződés" nem esik tilalom alá.

A határozat felülvizsgálatát a kérelmezők a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett Megállapodás

• 1)

  Az I. r. kérelmező METRO Holding Hungary Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: Metro), a II. r. kérelmező SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: Spar) és a PRAKTIKER Építési és Barkácspiacok Magyarország Kft. (a továbbiakban: Praktiker) 1997. március 26-án "Együttműködési szerződés"-t (a továbbiakban: Megállapodás) kötött árubeszerzéseik koordinálása érdekében.

• 2)

  A Megállapodás szerint a kérelmezők 1/3-1/3 tulajdoni arányban tagjai a METSPA Beszerzési és Kereskedelmi Kft-nek (a továbbiakban: METSPA), melynek feladata, hogy tagjai részére meghatározott vásárlási feltételeket kitárgyaljon, és a szállítókkal üzleti kapcsolatokat építsen ki. A tagok azonban szabadon döntenek arról, hogy a tárgyalásokat a vásárlási feltételekről a METSPA-n keresztül, vagy közvetlenül folytatják. METSPA a beszerzési piacon mint a felek tárgyaló platformja jelenik meg, és felelős meghatározott vásárlási feltételeknek a kiválasztott szállítókkal történő kitárgyalásáért és az ezekben történő megállapodásért. A végső vételár meghatározását eredményező záró-tárgyalásokat azonban a szállítók és a kérelmezők közvetlenül folytatják le. Ebből következően a szállítók egy-egy kérelmezővel különböző feltételekben állapodhatnak meg, mind az átvételre kerülő mennyiségek, mind a végső vételár tekintetében, mely feltételek a felek között más módon sem kerülnek meghatározásra. A kérelmezők tehát egymástól függetlenül határozzák meg, hogy:

• • -

    beszerzési tevékenységüket a METSPA szolgáltatásait igénybe véve, vagy nélküle folytatják;

• • -

    a METSPA közreműködésével beszerzett termékek mennyiségét,

• • -

    kereskedelmi és marketingpolitikájukat, ideértve módszereiket, eladási feltételeiket és a termékeik árát.

• 3)

  A METSPA operatív irányítását a kérelmezők megállapodása alapján kijelölt ügyvezető látja el, a kérelmezők által létrehozott végrehajtó-bizottság utasításainak keretein belül. A végrehajtó-bizottság döntéseit egyhangúan hozza meg.

• 4)

  A Megállapodás a kérelmezők által forgalmazott valamennyi árura (élelmiszerre és iparcikkre) kiterjed.

• 5)

  A kérelmezők a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) IV. fejezetének rendelkezései alapján kérték:

• • a)

    elsődlegesen a Tpvt. 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján annak megállapítását, hogy a Megállapodás nem minősül a Tpvt. 11. § értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak;

• • b)

    másodlagosan a Tpvt. 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján annak megállapítását, hogy a Megállapodás a Tpvt. 13. § alapján nem esik tilalom alá;

• • c)

    harmadlagosan a Tpvt. 18. § (2) bekezdés alapján a Megállapodásnak a Tpvt. 17. § szerinti mentesítését.

• 6)

  Az elsődleges kérelem kapcsán a kérelmezők hivatkoztak arra, hogy különböző értékesítési piacokon tevékenykednek, illetve a METSPA-nak nincs befolyása értékesítési tevékenységükre.

• 7)

  A másodlagos kérelmet arra alapították, hogy az élelmiszerek és a forgalmazott iparcikkek országos beszerzéséből részesedésük nem éri el a tíz százalékot.

• 8)

  A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmezők 2004. január 30-án teljesítették.

II.

A Megállapodás résztvevői

• 9)

  A Metro 1994. óta van jelen a magyar kereskedelemben. Jelenleg 12 áruházat üzemeltet Magyarországon, az áruházak teljes alapterülete 13000 és 9600 m2 között változó. A társaság forgalmának mintegy 65%-a élelmiszer (food), 35%-a iparcikkekből (non-food termékek) áll. Vevőkörébe kereskedők, vállalkozások, intézmények és vendéglátó egységek tartoznak, akik az ún. METRO kártya birtokában jogosultak vásárolni.

• 10)

  A Praktiker 1996. óta van jelen a magyar piacon. Az ország nagyobb városaiban lévő 14 barkácsáruházában barkácsárukat, továbbá építési-, kerti-, berendezési- és szerszám árukat értékesít.

• 11)

  A Metro és a Praktiker közös (közvetett) irányítója a németországi METRO AG.

• 12)

  A Spar 134 kiskereskedelmi egységet (üzletet) üzemeltet Magyarországon, melyből 118 üzlet SPAR Szupermarketként, 16 üzlet INTERSPAR Áruházként működik. A két üzlettípus közötti alapvető különbség az üzletek alapterületében és az értékesített non-food termékek mennyiségében jelentkezik. A Szupermarketek kb. 600-1500 m2-en működnek, alapvetően élelmiszer áruház profilban, az INTERSPAR Áruházak kb. 3000-7000 m2-en általános áruház profilban élelmiszereket, ruházati, műszaki és sportruházati cikkeket értékesítenek. A SPAR összes forgalmának 76%-a élelmiszer jellegű, 24%-a non-food termékekből származik.

• 13)

  A Metro, a Praktiker és a Spar részesedését az általuk forgalmazott árucsoportok magyarországi árubeszerzéséből a Táblázat mutatja be.

  Táblázat

  A kérelmezők részesedése a magyarországi árubeszerzésből

  %-ban

III.

A vizsgálat és az indítvány

• 14)

  A Tpvt. 47. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálói eljárásban a vizsgáló arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Megállapodás a Tpvt. 11. § alá esik, ezért érdemben vizsgálta a kérelmező másodlagos kérelmét.

• 15)

  A Megállapodás résztvevőinek a Tpvt. 13. § (2) bekezdés szerinti együttes érintett piac részesedésének meghatározásakor a vizsgáló abból indult ki, hogy a Megállapodás az abban résztvevő vállalkozások, mint vevők közötti versenyt korlátozza, ezért érintett árupiacként a 13) pontban említett áruk beszerzési piacát tekintette, érintett földrajzi piacnak pedig Magyarország egész területét.

• 16)

  A beszerzési piacra vonatkozóan konkrét statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. A vizsgáló által a Magyar statisztikai évkönyv, a Statisztikai havi közlemények és a Kopint-Datorg Rt. piaci tanulmányából számított és a kérelmezők által felhasznált forrásokból kalkulált 2002. évi hazai beszerzési forgalom nagysága azonban közel azonos. Ezért a vizsgáló elfogadta a kérelmezők által számított 2002. évi részesedéseket. Az élelmiszerekből a Metro ...%-kal, a Spar ...%-kal, együttesen 8,5%-kal részesedtek. A non-food termékek beszerzési piacán a Metro részesedése ...%, a Spar-é ...%, a Praktiker-é ...%, együttesen 3,6% volt.

• 17)

  Mindezek alapján a vizsgáló a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálati jelentésben indítványozta - a kérelmezők másodlagos kérelmének való helytadással - annak megállapítását, hogy a Megállapodás nem esik tilalom alá, mely álláspontjára tekintettel a kérelmező harmadlagos kérelmét érdemben nem vizsgálta.

IV.

A kérelem elbírálása

A METSPA, mint közös vállalkozás

• 18)

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minősül a Tpvt. 11. § értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

• 19)

  Az előzőekre tekintettel a Versenytanács elsőként azt vizsgálta, hogy a METSPA - mint a Metro, a Praktiker és a Spar által, a köztük létrejött Megállapodás alapján alapított közös vállalkozás - megfelel-e a Tpvt. 24. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek.

• 20)

  A kérelmezők nem vitathatóan általuk korábban végzett azonos tevékenységeket (üzleti kapcsolat kiépítése a szállítókkal, előzetes tárgyalások a beszerzés egyes feltételeiről) engedtek át a METSPA-nak. A Versenytanács azonban abból indult ki, hogy a Tpvt. összefonódás engedélyezési rendelkezéseinél célja a piacon bekövetkező tartós strukturális (szerkezeti) változások ellenőrzés alá vonása. Ebből következőleg a Versenytanács álláspontja szerint kizárólag az olyan azonos tevékenységekre alkalmazható a Tpvt. 24. § (1) bekezdés c) pontja, amelyek átvétele esetén a közös vállalkozás képes önállóan is megjelenni a piacon. Az adott esetben azonban az alapítók nem a beszerzési tevékenység egészét, hanem csupán az ahhoz tartozó egyes olyan résztevékenységeket adták át a METSPA-nak, amelyek kizárólag az alapítók számára hasznosíthatók. Ezt egyértelműen jelzi az is, hogy a METSPA az alapítókon kívül más vállalkozás számára nem végzett gazdasági tevékenységet.

• 21)

  Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a METSPA nem minősül a Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közös vállalkozásnak, ezért a Megállapodást a Tpvt. IV. fejezetének rendelkezései alapján vizsgálta. A Versenytanács úgy ítéli meg, hogy az előzőek szerinti megközelítése összhangban áll az Európai Bizottságnak a 98/C66/01. számú közleményében foglaltak szerinti gyakorlatával.

• 22)

  Az előzőekre tekintettel a Versenytanács érdemben már nem tartotta szükségesnek annak vizsgálatát, hogy a Metro, a Praktiker és a Spar közösen irányítják-e a METSPA-t. Megjegyzi azonban az alábbiakat:

• • -

    Az alapítók 1/3-1/3 üzletrészhányada önmagában nem eredményez a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közös jogi irányítást, mert a három vállalkozás háromféle kombinációban is képes a többségi döntés meghozatalára. Az adott esetben a kérelmezőknek a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közös jogi irányítása azért sem jöhet szóba, mert a Metro-t és a Praktiker-t egyaránt a METRO AG irányítja, így azok a Tpvt. 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján egymástól nem független vállalkozások, mire tekintettel a METSPA a Tpvt. 24. § (2) bekezdés a) pontja szempontjából formálisan a Metro és a Praktiker közös közvetlen (tartalmilag a METRO AG egyedüli közvetett) irányítása alatt áll.

• • -

    Másoldalról viszont a METSPA piaci magatartását meghatározó végrehajtó-bizottság döntéseit a kérelmezők egyhangúan hozzák, ami a Tpvt. 23. § (2) bekezdés c) pontja alapján közös irányítást jelenthet.

A versenyt korlátozó jellege

• 23)

  A Megállapodás résztvevői (a Metro, a Praktiker és a Spar) azáltal, hogy a korábbi külön-külön történő beszerzés helyett közösen lépnek fel a szállítóknál, nem vitathatóan korlátozzák az egymás közötti, a beszerzés piacán folyó gazdasági versenyt. A Megállapodás révén megvalósuló közös beszerzés konkrét módja ugyan nem feltétlenül eredményez egységesülő vételi árakat, a szállítókkal való közös kapcsolatfelvétel azonban nyilvánvalóan egymáshoz közelebb álló üzleti feltételekhez vezet, mintha az egyes vállalkozások egymástól teljesen függetlenül jelennének meg a beszerzési piacon.

• 24)

  Minderre tekintettel a Versenytanács a Megállapodást - egyezően a vizsgáló álláspontjával - a Tpvt. 11. §-ába ütközőnek minősítette. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az a - kérelmezők által hivatkozott - körülmény, miszerint értékesítési tevékenységüket nem azonos piacon végzik, nem zárja ki a Megállapodás versenyt korlátozó voltát, mert a Megállapodás a közös beszerzésre vonatkozik, amelynek tekintetében nem vitathatóan versenytársi viszonyban állnak egymással. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Metro és a Praktiker - mint a Tpvt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egymástól nem független vállalkozások - tekintetében a Megállapodás nem esik a Tpvt. 11. § alá, a Spar részvétele következtében azonban ennek nincs jelentősége.

A csekély jelentőség

• 25)

  A Tpvt. 13. § (1) bekezdése szerint nem esik tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. A (2) bekezdés értelmében csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az

• • a)

    a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy

• • b)

    a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik.

• 26)

  A Versenytanács elsőként azt értékelte, hogy a Megállapodás nem tartozik-e abba körbe, amelyet a Tpvt. 13. § (2) bekezdés a-b) pontja kizár a csekély jelentőségű megállapodások köréből. A kérelem szerinti (közös beszerzésre vonatkozó) Megállapodás - még a jelenlegi korlátozott formájában is - egységesülő vételi árakat eredményezhet. A Versenytanács álláspontja szerint azonban a Tpvt. 13. § (2) bekezdés a) pontja az olyan megállapodásokra alkalmazandó, amelyek kizárólag az árak meghatározására vonatkoznak, és így céljukban és hatásukban - bármiféle előny nélkül - kizárólag a versenykorlátozás érvényesül. A közös beszerzésre vonatkozó megállapodás nyilvánvalóan nem ilyen jellegű, ezért azt a Tpvt. 13. § (2) bekezdés a) pontja nem zárja ki a csekély jelentőségű megállapodások köréből.

• 27)

  A Megállapodásban résztvevő vállalkozások (a Metro, Praktiker és a Spar) érintett piaci részesedésének meghatározásakor a Versenytanács abból indult ki, hogy a Megállapodás a résztvevők, mint vevők közötti versenyt korlátozza, ezért a Megállapodással érintett áruk beszerzéséből való részesedés bír jelentőséggel. A Tpvt. 13. § szerint figyelembeveendő piaci részesedés meghatározásakor a Versenytanács az alábbiakra is tekintettel volt.

• • -

    Az élelmiszerek a beszerzés (a szállítók alternatívái) és az értékesítés (a fogyasztók alternatívái) tekintetében sem alkotnak egységes árupiacot (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). Az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások azonban az élelmiszerek gyakorlatilag teljes választékát forgalmazzák (és így értelemszerűen szerzik is be) és ésszerűen - hacsak nem akarják fogyasztóikat elveszíteni - nem is tehetnek mást. Ebből következőleg piaci részesedésük az egyes érintett árupiacokon tartósan nem térhet el lényegesen az élelmiszerek egészét jellemző mértéktől (az adott esetben ez tényszerűleg is igaz: a 13. pont Táblázata szerint tíz árucsoportban a részesedés 5,5 és 9,9 százalék között helyezkedik el). Másrészt egy élelmiszerkereskedelmi vállalkozás valós piaci súlya (forgalmazási kapacitása), és abból adódó piaci ereje - eladóként és vevőként egyaránt - összesített forgalmi (illetve beszerzési) adatai alapján ítélhető meg reálisan.

• • -

    A kérelmezők által forgalmazott iparcikkek esetében az áruházláncok mellett különböző súllyal vannak jelen az egyes árucsoportban a specializálódott kereskedelmi egységek (pl. ruházati bolt, híradástechnikai szaküzlet, építőanyag-telep), amiből adódóan az egyes árucsoportok tekintetében jelentős eltérések is lehetnek az iparcikkek egészét jellemző piaci részesedéstől. Ezért ezek tekintetében a Versenytanács a 13) pont Táblázata szerinti árucsoportokra nézve értékelte a kérelmezők együttes piaci részesedését.

• 28)

  Az előzőekből kiindulva a Versenytanács megállapította, hogy az élelmiszerek egésze tekintetében a kérelmezők együttes részesedése az országos beszerzésből 8,5 százalék, továbbá az iparcikkek tekintetében külön-külön vizsgált nyolc árucsoport egyike esetében sem haladja meg a 10 százalékot.

• 29)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a vizsgálói indítvánnyal - úgy döntött, hogy a Megállapodás a Tpvt. 13. § alapján nem esik tilalom alá.

V.

Eljárási kérdések

• 30)

  A kérelmezők képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 31)

  A kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótták, ezért arról rendelkezni nem kellett.

• 32)

  A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. április 7.