Gazdasági Versenyhivatal

Vj-169/2003/68

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Nitrogénművek Rt. kérelmező gazdasági versenyt korlátozó megállapodás nemleges megállapítása, illetve mentesítése iránti kérelmére indult eljárásban, amelyben további ügyfélként résztvett

• -

  a "343" Kft. (Eger) I. rendű;

• -

  az Agrimpex-Agriprodukt Kft. (Békéscsaba) II. rendű;

• -

  az Agro-Centrál Ker. Bt. (Kaposvár) III. rendű;

• -

  az Agro Társ Kft. (Dalmand) IV. rendű;

• -

  az Agro-Coord Koordinációs Iroda (Nagykanizsa) V. rendű;

• -

  a Borsod-Agroker Rt. (Mályi Kistokaji u.) VI. rendű;

• -

  az Agrokondi Kft. (Hódmezővásárhely) VII. rendű;

• -

  az Alföldi Agrárház Kft. (Békéscsaba) VIII. rendű;

• -

  az Anthera Kft. (Városföld) IX. rendű;

• -

  a Békés-Chemol Kft. (Békéscsaba) X. rendű;

• -

  a Berger Trió Kft. (Jánossomorja) XI. rendű;

• -

  a Bólyi Agrokémiai Kft. (Bóly) XII. rendű;

• -

  a Chemical-Seed Kft. (Debrecen) XIII. rendű;

• -

  a Devecseri Agrokémiai Kft. (Devecser) XIV. rendű;

• -

  a dr. Szabó Agrokémiai Kft. (Zalaszentgrót) XV. rendű;

• -

  a Fertilia Kft. (Enying) XVI. rendű;

• -

  a GITR Rt. (Szolnok) XVII. rendű;

• -

  a Győri Agroker Rt. (Győr) XVIII. rendű;

• -

  a Hőgyészi Agrokémiai Kft. (Szakály) XIX. rendű;

• -

  a Kapóka Kft. (Nagykőrös) XX. rendű;

• -

  a Kemoker Kt. (Nyíregyháza) XXI. rendű;

• -

  a KITE Rt. (Nádudvar) XXII. rendű;

• -

  a Kontirex Kft. (Békéscsaba) XXIII. rendű;

• -

  a Mol-Chem Kft. (Budapest) XXIV. rendű;

• -

  az Onozo Agro Kft. (Balástya) XXV. rendű;

• -

  a Petro és Társa Bt. (Jászárokszállás) XXVI. rendű;

• -

  a Rafi és Társa Kft. (Székesfehérvár) XXVII. rendű;

• -

  a Solárker Kft. (Kecskemét) XXVIII. rendű;

• -

  a Sprinter-Fitochem Kft. (Eger) XXIX. rendű;

• -

  a Sziget-Chem Agrokémiai Kft. (Szigetvár) XXX. rendű;

• -

  a Tolnai Agrokémiai Egyesülés (Mözs) XXXI. rendű;

• -

  a Tru-Vad Bt. (Körmend) XXXII. rendű;

• -

  a Farmmix Kft. (Hajdúböszörmény) XXXIII. rendű és

• -

  a Centrum Jászapáti Kft. (Jászapáti) XXXIV. rendű

kérelmezett - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács 2008. december 31-ig mentesíti a versenykorlátozás tilalma alól a kérelmező és az I-XXXIV. rendű kérelmezettek közötti módosított "Együttműködési Keretszerződés"-eket. Egyebekben a kérelmet elutasítja.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

A kérelmezett Megállapodások

• 1)

  A kérelmező Nitrogénművek Rt. a - Magyarország egész területén egyenletesen elhelyezkedő - 34 kérelmezettel (a továbbiakban: Márkakereskedő) 2003. augusztus-november hónapokban "Együttműködési Keretszerződés"-t kötött. Az Együttműködési Keretszerződések tárgya a Nitrogénművek Rt. által gyártott Ammonitrát, Pétisó, Karbamid és Nitrosol műtrágyák, valamint a Tiszamenti Vegyiművek Rt. (a továbbiakban: TVM) által gyártott, de a Nitrogénművek által forgalmazott foszfor (P), foszfor-kálium (PK), valamint nitrogén-foszfor-kálium (NPK) műtrágyák (a továbbiakban együtt: Termékek) Márkakereskedő részére történő szállítása, letétbehelyezése, a Márkakereskedő részére történő értékesítése, a Márkakereskedő kérésére az értékesítés után az említett áruknak a Nitrogénművek Rt-nél történő tárolása, továbbá a Magyar Köztársaság területén történő forgalmazás kereteinek meghatározása, az együttműködés részletes szabályainak rögzítése.

• 2)

  A Nitrogénművek Rt. és az egyes Márkakereskedők között külön-külön létrejött Együttműködési Keretszerződések főbb elemei az alábbiak:

• • 1.

    Az Együttműködési Keretszerződések időtartama 5 év, melynek meghosszabbítását azonban bármelyik fél kezdeményezheti a lejáratot megelőző hatodik hónapig, melynek másik fél által történő elfogadása esetén a szerződés meghosszabbodik, azt a felek hat hónapos határidővel felmondhatják.

• • 2.

    Az Együttműködési Keretszerződések rögzítik a Termékekből az első féléves időszakban értékesítésre (szállításra) kerülő mennyiségeket azzal, hogy a további féléves időszakokban bármelyik fél jogosult a szállított (átvett) mennyiséget legfeljebb 10 százalékkal egyoldalúan csökkenteni, a mennyiség növeléséhez azonban a felek kölcsönös megegyezése szükséges.

• • 3.

    A Termékek Márkakereskedők által fizetendő ellenértéke a Nitrogénművek Rt. mindenkori termelői árainál 8 százalékkal alacsonyabb. A Nitrogénművek Rt. a Márkakereskedőkön kívüli harmadik személyek részére a termelői áron köteles értékesíteni a Termékeket.

• • 4.

    A Márkakereskedők kötelezettséget vállaltak arra, hogy hatóanyagfajtánkénti (nitrogén, kálium, foszfor) összes beszerzésük legalább 80 százalékát az Együttműködési Keretszerződések keretében a Nitrogénművek Rt-től történt beszerzések teszik ki, mely arány betartásának igazolásáról félévente kimutatást készítenek a Nitrogénművek Rt. részére (III.4. pont).

• • 5.

    A Márkakereskedők vállalták, hogy kizárólag végfelhasználóknak értékesítik a Termékeket, bizonytalanság esetén kikérik a Nitrogénművek Rt. véleményét és ahhoz igazodnak. A havi 100 tonna feletti vásárlók esetében minden esetben köteles a Márkakereskedő konzultálni a Nitrogénművek Rt-vel, illetve az ilyen vevőkről félévente listát kell készítenie a Nitrogénművek Rt. részére (III.5. pont).

A kérelem

• 3)

  A Nitrogénművek Rt. 2003. december 12-én benyújtott - utóbb kiegészített - kérelmében a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) IV. fejezetének rendelkezései alapján kérte:

• • a)

    elsődlegesen

• • • a)

      a Tpvt. 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján annak megállapítását, hogy az Együttműködési Keretszerződések nem minősülnek a Tpvt. 11. § értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak; illetve

• • • b)

      a Tpvt. 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján annak megállapítását, hogy az Együttműködési Keretszerződések a Tpvt. 13. § alapján nem esnek tilalom alá.

• • a)

    másodlagosan a Tpvt. 18. § (2) bekezdés alapján a Megállapodásnak a Tpvt. 17. § szerinti mentesítését.

• 4)

  Az elsődleges kérelem 3.aa) pont szerinti része tekintetében a Nitrogénművek Rt. hivatkozott arra, hogy az Együttműködési Keretszerződések, illetve az azok révén kialakított értékesítési rendszer egyetlen, a Tpvt. 11. § (2) bekezdésében tételesen felsorolt tilalomba sem ütközik: azok kizárólag a Nitrogénművek Rt. és az egymással versenyhelyzetben lévő Márkakereskedők közötti jogviszonyokat rendező kétoldalú szerződések, tárgyi hatályuk a bennük meghatározott adásvételen nem terjeszkedik túl, a felek harmadik személyek felé üzleti feltételeiket önállóan határozzák meg. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a Márkakereskedők - a Nitrogénművek Rt. értékesítési rendszerének részeként - gyakorlatilag ügynökként végzik tevékenységüket, amire a Versenytanács gyakorlata (Vj-91/2000.) alapján nem vonatkozik a Tpvt. 11. §-a.

• 5)

  A 3.ab) pont szerinti kérelmet a Nitrogénművek Rt. arra alapította, hogy az egyes Együttműködési Keretszerződéseket külön-külön kell értékelni, és a rögzített árumennyiség azok egyikében sem éri el a magyarországi forgalom 10 százalékát. Magyarország egész területének érintett földrajzi piackénti figyelembevételét arra alapította, hogy a műtrágya kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások nagy számára tekintettel egyik Márkakereskedő vonatkozásában sem határolható be a földrajzi terület valamely városra, megyére vagy régióra, figyelemmel arra is, hogy az Együttműködési Keretszerződések nem korlátozzák a Márkakereskedők értékesítési területét.

• 6)

  A másodlagos kérelemmel összefüggésben a Nitrogénművek Rt. hivatkozott arra, hogy az Együttműködési Keretszerződések tekintetében a Tpvt. 17. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltétel teljesül az alábbiakban részletezettek szerint.

• • a)

    Az Együttműködési Keretszerződések jelentős mértékben hozzájárulnak a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez. A nagymértékben szezonális (az év jelentős részében alacsony, időnként hullámszerűen megnövekvő) felhasználás biztosítására elengedhetetlenül szükséges, hogy az ellátás folyamatos legyen. A kereskedők önállóan nem képesek a műtrágya termékek hosszútávú tárolásának pénzügyi kockázatát egyedül viselni, ami ahhoz vezet, hogy csupán csekély mennyiségű készlettel rendelkezve a hirtelen megnövekvő igényeket nem képesek kielégíteni. Az Együttműködési Keretszerződések ennek a kockázatnak kiküszöbölésével a fogyasztók folyamatos ellátásának biztosítását célozzák.

• • b)

    Az előzőek az ellátás biztonságának javulásán keresztül értelemszerűen előnyösek a fogyasztók (végfelhasználók) számára is. Emellett az Együttműködési Keretszerződések a lánckereskedelem kikapcsolása révén relatíve csökkenthetik a termékek árát, továbbá az egész országot lefedő márkakereskedői hálózat révén erősödik a vevőszolgálati-szaktanácsadási tevékenység.

• • c)

    A főként Oroszországból, Ukrajnából és Romániából behozott műtrágyák esetében - az ott érvényesülő a világpiaci árnál alacsonyabb alapanyagárak alapján - fennáll a veszélye a dömpingárak alkalmazásának, ami egyértelműen a hazai műtrágyapiac destabilizálásához vezetne. Az Együttműködési Keretszerződésekben szereplő 80-20 százalékos értékesítési arány megfelelő ahhoz, hogy az igények maradéktalan kiegészítéséhez szükséges import műtrágya a Márkakereskedők és egyéb forgalmazók révén eljusson a hazai agrártermelőkhöz.

• • d)

    A piacon jelenlévő nagyszámú forgalmazóra is tekintettel a 80-20 százalékos arány nem teszi lehetővé a verseny kizárását.

• 7)

  A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmező 2004. január 27-én teljesítette.

A módosított kérelem

• 8)

  A Tpvt. 73. § szerinti előzetes álláspontban az Együttműködési Keretszerződések III.4. pontja szerinti legalább 80 százalékos beszerzési korlátozás tekintetében a kérelmező által előadottakat a Versenytanács nem ítélte elfogadhatónak. A Együttműködési Keretszerződésekben szereplő féléves árumennyiségek (melyeknek 10 százalékkal csökkentett mértéke a Együttműködési Keretszerződések hatálya idején a gyakorlatban minimális beszerzési mennyiséget jelent) ugyanis a Versenytanács álláspontja szerint elégséges biztosítékot adnak a Nitrogénművek Rt-nek arra, hogy árui túlnyomórészét a Márkakereskedőkön keresztül a végfelhasználókhoz - a Együttműködési Keretszerződések szerinti kedvező (versenyképes) feltételek mellett - el tudja juttatni. Ezen cél eléréséhez ezért a Versenytanács álláspontja szerint szükségtelen a Márkakereskedők további műtrágya beszerzéseinek bármiféle korlátozása. A kérelemben megfogalmazott további cél - az import korlátozása - pedig Versenytanács álláspontja szerint versenyjogi szempontból nem minősül gazdaságilag indokoltnak. Mindezek alapján a Versenytanács előzetes álláspontja szerint a Együttműködési Keretszerződések III.4. pontja nem mentesíthető a tilalom alól.

• 9)

  Az előzetes álláspont ismeretében a kérelmező benyújtotta az "Együttműködési Keretszerződés Módosítása" elnevezésű tervezetet, mely rögzítette, hogy a szerződő felek az Együttműködési Keretszerződés III.4. pontját hatályon kívül helyezik, egyben másodlagos kérelmét akként módosította, hogy kérte az előzőek szerint módosított Együttműködési Keretszerződések (a továbbiakban: Megállapodások) Tpvt. 17. § szerinti mentesítését.

I.

A Megállapodások résztvevői

A Bige-csoport

• 10)

  A Nitrogénművek Rt. részvényeinek 95 százalékos tulajdonosa a Bige László Tibor, aki által közvetlenül vagy (más vállalkozásokon keresztül) közvetve irányított vállalkozások alkotta vállalkozáscsoportba (a továbbiakban: Bige-csoport) tartozik a TVM is.

• 11)

  A Nitrogénművek Rt. meghatározó gazdasági tevékenysége a műtrágyagyártás, ezen belül is a nitrogén hatóanyagtartalmú termékek gyártása. A nitrogénműtrágya termelés Pétfürdőn zajlik, ahol a műtrágyagyártáshoz szükséges legfontosabb alapanyagot, az ammóniát a társaság gyáregysége állítja elő. A vállalkozás legfontosabb termékei az ammóniumnitrát, a karbamid, a pétisó és a nitrosol, amelyek együttes részaránya nettó árbevételének 80-90 %-át képezi. A műtrágyagyártás folyamatához kapcsolódóan a vállalkozás egyéb vegyi termékeket is előállít (ammónia, salétromsav, szalmiákszesz, kalciumnitrát oldat), valamint ipari gázokat (argon, nitrogén), továbbá szorbit és más diabetikus édesítőszerek gyártásával is foglalkozik.

• 12)

  A TVM meghatározó tevékenysége a szuperfoszfát és NPK komplex műtrágya gyártása, továbbá vegyi alapanyagok (kénsav, óleum, klórszulfonsav, foszforsav, foszfátsók és szintetikus kriolit) előállítása és forgalmazása.

• 13)

  A TVM műtrágya termékeit a Nitrogénművek Rt. értékesíti a márkakereskedői hálózaton keresztül, a két vállalkozás által 2004. február 23-án kötött Bizományosi Szerződés alapján.

• 14)

  A Bige-csoporthoz tartozó további vállalkozások közül:

• • -

    a Bige Holding Kereskedelmi és Termelő Kft. fő tevékenysége a vegyiárukereskedelem, ezen belül többek között műtrágyimport;

• • -

    a Péti Nitrokomplex Kft. speciális mikroelem koncentrátumokat gyárt és értékesít nagykereskedelmi hálózatokon keresztül, illetve kertészetek és dísznövény-, valamint gyümölcstermesztéssel foglalkozó vállalkozások egyedi igényeinek kielégítésére;

• • -

    a Péti Polietilén Zsák Kft. a Nitrogénművek Rt. termékei csomagolására megfelelő zsákokat gyárt, szabad kapacitásával más vállalkozások megrendeléseinek is eleget tesz;

• • -

    a "Nitro-Pet" Kft. a Nitrogénművek Rt. termékeit Szerbia-Montenegro, Horvátország, Bosznia-Hercegovina területén értékesíti;

• • -

    Nádudvari Agrokémiai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tevékenysége műtrágyaforgalmazás és szuszpenziós NPK gyártása.

A Márkakereskedők

• 15)

  A Márkakereskedők a műtrágya forgalmazás mellett elsősorban vetőmag és egyéb mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkoznak. Egy részük egyben integrátori tevékenységet is ellát a mezőgazdasági termelők részére.

II.

A műtrágyapiac főbb jellemzői

• 16)

  A műtrágyák hatóanyaga a nitrogén (N), a foszfor (P) és a kálium (K), melyek közül a foszfort és a káliumot, valamint a nitrogén egyötödét-egyharmadát ősszel-, a nitrogén fennmaradó részét pedig tavasszal kell a talajba juttatni. Az összes műtrágya hatóanyag szükséglet mintegy 70 százalékát a nitrogénműtrágya, 15-15 százalékát pedig foszfor és kálium teszi ki. A műtrágya termékek részint egy-egy hatóanyagot tartalmaznak (mono műtrágyák), részint pedig azok valamilyen kombinációját (összetett műtrágyák).

• 17)

  A Bige-csoport mellett (mely a műtrágyák minden fajtáját gyártja) Magyarországon a peremartoni telephelyű Transcenter Műtrágyagyár Kft. gyárt összetett műtrágyákat (PK, NP, NPK).

• 18)

  A magyarországi nitrogén műtrágyagyártás a hazai szükséglet mintegy felét fedezi, a fennmaradó rész importból származik. Műtrágya importtal több száz kereskedő foglalkozik. A kereskedők egy része rendelkezik műtrágya-keverő üzemmel, amelyek a behozott mono műtrágyákból "fizikailag kevert összetett műtrágyát" állítanak elő, melyek azonban felhasználási szempontból kevésbé hatásosak, mint az "igazi" összetett műtrágyák.

• 19)

  A műtrágya közúti szállításának költsége 10-15.- Ft/tonna/km, amely 500-700 km után éri el a szállított áru piaci árának 10-20 százalékát, versenyképtelenné téve a termékeket. Az előzőekből következőleg a Bige-csoport péti és szolnoki telephelyekről Magyarország egész területére, sőt a szomszédos országok határközeli részeire is gazdaságosan szállíthatók a műtrágya termékek. Másoldalról pedig a linzi (Ausztria) és duslosalai (Szlovákia), a kutinai (Horvátország) és több romániai műtrágyagyár termékei - a szállítás szempontjából - gazdaságosan jelenhetnek meg a magyar piacon. A nitrogén műtrágyaimport egy jelentős része származik Oroszországból és Ukrajnából, ahol az a világpiaci árnál lényegesen alacsony energia mellett olcsóbban állítható elő.

• 20)

  A műtrágyaimportot jelenleg 3,8-10 százalék közötti vám terheli. Emellett a nitrogénműtrágyára 2003. július 1-jétől 11.600.- Ft/tonna pótvám volt érvényben. A pótvám Magyarországnak az Európai Unióhoz történő 2004. május 1-jei csatlakozását követően megszűnt, egyidejűleg életbelépett azonban az EU által az orosz és az ukrán vállalkozásokkal szemben érvényesített 47,07 Euro/tonna összegű dömping vám, melynek felülvizsgálatára várhatóan 2005. decemberében kerül sor.

• 21)

  A Bige-csoport részesedését a magyarországi műtrágyaforgalomból a Táblázat mutatja be. A 2003/2004. évi adatok a kérelmező becslései, melyben a saját tényleges 2003. II. félévi tényleges és 2004. I. félévi várható értékesítését viszonyította a 2002. év teljes magyarországi forgalomhoz.

  Táblázat

  A Bige-csoport részesedése a magyarországi
  műtrágyaforgalomból

  %-ban

III.

A jogi értékelés

Az elsődleges kérelem

• 22)

  A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás, amely a gazdasági verseny korlátozását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. A (2) bekezdés alapján a tilalom - egyebek mellett - vonatkozik:

• • -

    a beszerzési források közötti választás lehetőségének korlátozására (c. pont); valamint

• • -

    az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására (d. pont).

• 23)

  A Tpvt. 13. § (1) és (2) bekezdése alapján nem esik tilalom alá a megállapodás, ha az azt megkötő vállalkozások és az azoktól nem független vállalkozások együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az

• • -

    az árak versenytársak közötti meghatározására, vagy

• • -

    a piac versenytársak közötti felosztására

vonatkozik.

• 24)

  A Versenytanács nem osztja a kérelmező azon megközelítését, hogy a Megállapodások tartalma nem terjed túl az adásvételen. Álláspontja szerint a Márkakereskedők részére a 100 tonna/hó feletti mennyiséget vásárolni szándékozók esetén előírt egyeztetési kötelezettség a Tpvt. 11. § (1) bekezdés d. pontjába ütköző - az értékesítési lehetőségek közötti választást korlátozó - versenyt korlátozó megállapodásnak minősül.

• 25)

  A kérelmező alappal hivatkozott arra, hogy a Versenytanács - nemzetközi jogalkalmazási elvekkel összhangban álló - gyakorlata szerint az ún. ügynöki megállapodások nem esnek a Tpvt. 11. § alá. A Versenytanács azonban nem látta bizonyítottnak, hogy a Márkakereskedők valóban ügynöknek minősülnek. Annak ugyanis a Versenytanács gyakorlata szerint (Vj-2/2003.) elengedhetetlen feltétele, hogy az áru értékesítője (az ügynök) az árukészlet, valamint az értékesítéshez szükséges eszközök finanszírozása tekintetében ne (vagy csak jelentéktelen mértékben) viseljen kockázatot, ami a Versenytanács álláspontja szerint a Márkakereskedők tekintetében nem áll fenn.

• 26)

  A vizsgálat tárgyát képező Megállapodásokat a Nitrogénművek Rt. külön-külön kötötte meg az egyes Márkakereskedőkkel. A Megállapodásokban a Nitrogénművek Rt. gyártó-eladóként, a Márkakereskedők pedig kiskereskedő-vevőként (viszonteladóként) szerepelnek, vagyis a megállapodást kötő felek nem minősülnek egymás versenytársainak, függetlenül attól, hogy a Nitrogénművek Rt. értékesít-e közvetlenül végfelhasználóknak vagy sem. Ezért a Versenytanács vizsgálta a Tpvt. 13. §-ában foglalt feltételek teljesülését.

• 27)

  Az eladó-viszonteladó kapcsolatokban létrejövő (vertikális) megállapodások esetén az "együttes piaci részesedés" nem határozható meg az egyes résztvevők piaci részesedéseinek összegeként, mert ugyanaz az árutömeg mindkét fél forgalmában megjelenik. Ezért ilyen esetben az "együttes piaci részesedés" az eladó piaci részesedésének és a vevőnek más eladóktól vásárolt áruk értékesítéséből adódó piaci részesedésének összegeként határozható meg.

• 28)

  A Nitrogénművek Rt. az ország egész területén forgalmazza a Terméket, és a Márkakereskedők részére sincsenek területi korlátai az értékesítésnek. Ezért a Versenytanács - osztva a kérelmező álláspontját - érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) Magyarország egész területét tekintette.

• 29)

  Az érintett árupiac (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) egyértelmű meghatározását a Versenytanács - a Megállapodások csekély jelentőségének vizsgálatával összefüggésben - szükségtelennek tartotta, mert a Megállapodás tárgyát képező Termékek túlnyomó többsége és a műtrágya forgalmazás egésze tekintetében is a Bige-csoport (melynek tagjai a Tpvt. 15. § alapján egymástól nem független vállalkozások) részesedése már önmagában lényegesen meghaladja a Tpvt. 13. § szerinti 10 százalékos mértéket. (Ez utóbbi körülményre tekintettel a Versenytanács az egyes Márkakereskedők piaci részesedésének meghatározását is szükségtelennek tartotta.) Megjegyzi a Versenytanács, hogy a kérelmező azon megközelítése, mely szerint az egyes Megállapodások tekintetében az együttes piaci részesedés az adott Megállapodás alapján bonyolódó forgalom és a teljes országos forgalom hányadosa - ellentétes a Tpvt. 13. §-ában foglaltakkal. Az országos piacon ugyanis a Nitrogénművek Rt. - mint a Megállapodást megkötő egyik fél - teljes forgalmával (részesedésével) van jelen.

• 30)

  Mindezek alapján a Versenytanács a kérelmező elsődleges kérelmét elutasította.

A módosított másodlagos kérelem

• 31)

  A Tpvt. 17. § (1) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal egyedi kérelem alapján hozott határozattal mentesíti a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodást vagy a tervezett megállapodást, ha

• • a)

    az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;

• • b)

    a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut;

• • c)

    a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és

• • d)

    nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

• 32)

  A Versenytanács osztotta a kérelmező álláspontját atekintetben, hogy - a kérelemben részletesen kifejtettek szerint - a Megállapodások megfelelnek a Tpvt. 17. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeknek.

• 33)

  Az előzőekre tekintettel a Versenytanács vizsgálta azt, hogy a versenyt korlátozónak minősülő kikötés feltétlenül szükséges-e a Megállapodás gazdaságilag indokolt célja (a Megállapodások I.2. pontja szerint "a mezőgazdasági termelők zökkenőmentes ellátásának biztosítása") eléréséhez. A Megállapodások III.5. pontja a 100 tonna/hó mennyiség felett vásárlók felé történő értékesítést korlátozza, területi hatályából adódóan a Magyar Köztársaság területén. Ezt a korlátozást a Versenytanács a fenti célhoz szükségesnek (azzal arányban állónak) ítélte. Alappal valószínűsíthető ugyanis, hogy az előzőek szerinti mértéket meghaladó mennyiséget viszonteladási céllal vásárolnák, ami egyrészt bizonytalanná tenné az árunak a végfelhasználóhoz megfelelő időben és helyre történő eljuttatását, másrészt - és ez a lényegesebb - a további viszonteladó(k) bekapcsolódása a forgalmi folyamatba szükségszerűen növelné az áruk végső árát. Minderre tekintettel (figyelembevéve azt is, hogy nem általános tiltásról, hanem csak a Nitrogénművek Rt-vel történő egyeztetéstől van szó) a Megállapodások III. 5. pontja a Versenytanács álláspontja szerint mentesíthető a tilalom alól.

• 34)

  A Tpvt. 17. § (2) bekezdése szerint a mentesítő határozatban a mentesítés időtartamát meg kell határozni. A Versenytanács a Megállapodásokat, azok ötéves időtartamának leteltéig (2008. december 31-ig) mentesítette.

IV.

Eljárási kérdések

• 35)

  A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti százezer forintos eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról nem kellett rendelkezni.

• 36)

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. május 27.