Gazdasági Versenyhivatal

Vj-57/2004/6

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a

• -

  Korporacia "Industrialna Szpilka Donbaszu" I. rendű;

• -

  Vidkrite Akcionerne Tovarisztvo "Alcsevszkij Metalurgijnij Kombinat" II. rendű;

• -

  Duferco International Trading Holding Limited III. rendű; valamint

• -

  Kundax Aktiengesellschaft IV. rendű

kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy

• a)

  az I. rendű kérelmező és/vagy az általa irányított II. rendű kérelmező, valamint a III. kérelmező közösen-; vagy

• b)

  az I. és a II. rendű, valamint a III. rendű kérelmező által közösen irányított IV. rendű kérelmező egyedül

irányítást szerezzen a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. felett.

Kötelezi a kérelmezőket, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül egyetemlegesen fizessenek meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1)

  A Magyar Állam képviseletében eljáró Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (a továbbiakban: ÁPV) Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) 2003. szeptember 15. napján egyfordulós pályázatot írt ki a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. (a továbbiakban: Dunaferr) magánkézbe adása érdekében. A pályázatot az I-IV. rendű kérelmezők (a továbbiakban: Donbasz, Alcsevszki, Duferco, illetve Kundax) alkotta konzorcium nyerte meg.

• 2)

  Az I-IV. rendű kérelmező, illetve az ÁPV Rt. és a KVI közötti, 2004. február 25-én aláírt Részvényértékesítési és Befektetési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) értelmében a kérelmezők megvásárolják a Dunaferr jegyzett tőkéjének 79,5 százalékát kitevő részvényeit. A Megállapodás arra nézve nem rendelkezett egyértelműen, hogy a megvásárolt részvények miként oszlanak meg a kérelmezők között: azokat vagy a Kundax szerzi meg önállóan, vagy bármelyik kérelmező külön, vagy a kérelmezők bármely összetételben együttesen. Az egyidejűleg kötött Részvényjegyzési Megállapodás alapján a kérelmezőknek a részvényvásárlást követően jelentős tőkeemelést kell végrehajtaniuk a Dunaferr-ben.

• 3)

  A kérelmezők a 2) pont szerint részvényvásárláshoz - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban. Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján 2004. március 29-én kelt kérelmükben a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérték.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A kérelmezők

• 4)

  A Donbasz és az általa irányított több, mint negyven ipari vállalkozás (a továbbiakban együtt: Donbasz-csoport) Ukrajna egyik vezető vállalkozáscsoportját alkotják. A Donbasz-csoport meghatározó tevékenysége a vaskohászat.

• 5)

  Az Alcsevszki a Donbasz-csoport tagjaként Ukrajna legnagyobb teljes vertikumú kohászati vállalkozása.

• 6)

  A Duferco és az általa irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Duferco-csoport) a világ egyik legnagyobb acélgyártással és -kereskedelemmel foglalkozó vállalkozáscsoportját alkotják.

• 7)

  A Kundax-ot a Donbasz (és az Alcsevszki), valamint a Duferco alapították 2000. február 1-jén acélipari tevékenységet végző vállalkozások felvásárlására.

• 8)

  A Donbasz- és a Duferco-csoportnak magyarországi tagjai nincsenek. A Donbasz-csoport külföldön honos tagjai 2003. évben 347 millió forint nettó árbevételt értek el a Magyar Köztársaság területén. A Duferco-csoport és a Kundax 2003. évben nem ért el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

A Dunaferr-csoport

• 9)

  A Dunaferr a Dunai Vasmű állami vállalat átalakulásával jött létre 1992. február 1-jén. Az átalakulást követően fokozatosan alakult ki a Dunaferr és az általa közvetlenül vagy közvetve irányított 22 vállalkozás alkotta vállalkozáscsoport (a továbbiakban: Dunaferr-csoport) jelenlegi struktúrája.

• 10)

  A Dunaferr-csoport meghatározó tevékenysége hengerelt lapos acéltermékek, profilok, radiátorok, tüzihorganyzott termékek, épületgépészeti gépek- és alkatrészek gyártása és értékesítése, továbbá kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.

• 11)

  A Dunaferr-csoport 2003. évi nettó árbevétele (a csoporton belüli forgalom nélkül) mintegy 170 milliárd forint volt.

III.

A vaskohászati piac sajátosságai

• 12)

  Magyarországon a Dunaferr-csoport mellett több vállalkozás is rendelkezik vaskohászati termékek gyártásához szükséges technológiával, tényleges termelési tevékenységet azonban jelenleg csak a Dunaferr-csoport folytat.

• 13)

  A kohászati termékek külkereskedelme szabad, nagyszámú magyar kereskedelmi vállalkozás van jelen a piacon, amelyek Európa számos országából hoznak be vaskohászati termékeket Magyarországra. A kereskedelmi vállalkozások piacralépését segíti, hogy a kohászati termékek jól meghatározott paraméterekkel leírhatók, a termékek kezelése, raktározása, kereskedelmi ügyintézése nem igényel jelentős anyagi és humán erőforrás befektetést.

• 14)

  Az előzőekre is tekintettel több jelentős külföldi vállalkozáscsoport (U.S. Steel, Ispat, stb.) van jelen vaskohászati termékeivel a magyar piacon. Valószínűsíthető, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz történő 2004. május 1-jei csatlakozását követően tovább bővül a nemzetközi kereskedelem, figyelemmel a vaskohászati termékek relatíve alacsony szállítási költségeire is.

• 15)

  A nagyszámú Magyarországra importáló vállalkozás ellenére a Dunaferr-csoport részesedése valamennyi általa gyártott termékcsoportban jelentős (50 százalék körüli). A Donbasz-csoport csak néhány termékcsoportban van jelen a magyar piacon összességében és termékcsoportonként is minimális mértékben. Mindezt összefoglalóan a Táblázat mutatja be.

  Táblázat

  A Dunaferr- és a Donbasz-csoport részesedése a magyarországi forgalomból

  %-ban!

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

• 16)

  A 2) pont szerinti Megállapodással a kérelmezők megszerzik a Dunaferr részvényeinek többségét. Amennyiben a Kundax kizárólagos (vagy többségi) tulajdonába kerülnek a részvények, úgy az a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a (2) bekezdés a) pontjára is - vállalkozások összefonódásának minősül: formailag a Kundax-nak a Dunaferr feletti egyedüli közvetlen irányítását, tartalmilag (a Kundaxot közösen irányító) Donbasz és Duferco közvetett közös irányítását.

• 17)

  A Megállapodás lehetőséget ad arra is, hogy a részvényeket ne (vagy ne csak) a Kundax szerezze meg, hanem a kérelmezők bármilyen összetételben és arányban. Ez a megfogalmazás elvileg lehetőséget ad arra, hogy a Donbasz (beleértve az általa irányított Alcsevszki-t is) vagy a Duferco egyedül szerezzen irányítást a Dunaferr felett. Adott engedélyezési eljárásban azonban értelemszerűen nem bírálható el egyszerre két (vagy több) egymást kizáró összefonódás (adott esetben: a Donbasz és a Duferco közös irányításszerzése, illetve bármelyikük egyedüli irányításszerzése). A Versenytanács ezért a Megállapodás által elvileg lehetővé tett megoldások közül csak a közös irányítást vizsgálta, függetlenül annak konkrét formájától: nem csak a Kundax egyedüli közvetlen irányításszerzését, hanem bármilyen olyan részvénykombinációt (vagy részvényesi megállapodást), amely a Donbasz és Duferco (akár közvetlen, akár közvetett) közös irányítását eredményezi.

• 18)

  Az előzőek szerinti összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján a Dunaferr-, a Donbasz- és a Duferco-csoport tagjai, valamint a Kundax) 2002. évi - a Tpvt. 27. § (1) bekezdése szerint számított - együttes nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül az irányítás alá kerülő Dunaferr-csoporté az ötszázmillió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

V.

Az engedélyezés

• 19)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 20)

  A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

• • 1.

    Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán legalább két, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

• • 2.

    Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, árdiszkrimináció).

• • 3.

    A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

• • 4.

    Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b. pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

• 21)

  A Horizontális összefüggésben a Dunaferr- és a Donbasz-csoport tényleges (illetve a Duferco-csoport) lehetséges közös magyarországi tevékenysége a vaskohászati termékek forgalmazása. Ezek tekintetében a Versenytanács - figyelemmel arra is, hogy a kérelmező vállalkozáscsoportok Magyarország területén kívülről szállít(hat)ják termékeiket - földrajzi piacként (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) minimálisan Magyarország egész területét tekintette. Az érintett árupiac (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) egyértelmű meghatározását a Versenytanács szükségtelennek tartotta, mert:

• • -

    ha az érintett árupiacoknak (a lehetséges legszűkebb módon) a Táblázat szerint termék-csoportok minősülnek, akkor a Donbasz-csoport részesedése minimális azon három termékcsoport esetében, melyből Magyarországon is forgalmaz. Ez (figyelembevéve, hogy nagyszámú vállalkozás importálja az adott termékeket Magyarországra, és további külföldi vállalkozások piacralépésének sincsenek számottevő korlátai) nem ad alapot versenyaggályokra, függetlenül attól, hogy a Dunaferr magas érintett piaci részesedése alapján gazdasági erőfölényben van-e vagy sem, mert esetleges erőfölénye nem erősödne érezhető mértékben;

• • -

    ha viszont az érintett árupiacot (az esetleges kínálati helyettesítésre is tekintettel) a termékek egésze, esetleg különböző csoportjai alkotják, azokra nézve a Donbasz-csoport piaci részesedése (mint koncentrációnövekedés) az előzőeknél csak alacsonyabb lehet.

• 22)

  A két vállalkozáscsoport tevékenysége alapján vertikális versenyhatásokkal nem kell számolni, és portfolió-hatás sem valószínűsíthető, mert a legszűkebb piac-meghatározás mellett sem bővül az összefonódás révén a Dunaferr-csoport tevékenységi köre.

• 23)

  Konglomerátum hatás elvileg felmerülhet abból adódóan, hogy egy nehéz gazdasági helyzetben lévő vállalkozás (a Dunaferr) válik egy nemzetközi vállalkozás-csoport tagjává, amely az összefonódást követően jelentős tőkeemelést fog végrehajtani. Ennek azonban a nagyszámú (és szintén jelentős tőkeerejű) tényleges (és lehetséges) külföldi versenytársra tekintettel nem valószínűsíthetők káros verseny hatásai.

• 24)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a Donbasz és a Duferco (akár közvetlen, akár közvetett) közös irányításszerzését a Dunaferr felett - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyezte.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 25)

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

• 26)

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 63.§ (3) bekezdés ac) pontja szerinti (egyszerűsített) és a b) pont szerinti (teljeskörű) eljárásban elbírálható összefonódások megkülönböztetésekor a Versenytanács - a saját több éves gyakorlatát tükröző - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Versenytanács elnöke által a Tpvt. 36. § (6) bekezdése alapján kiadott 1/2003. számú közleményből (a továbbiakban: Közlemény) indul ki.

• 27)

  A jelen ügy szempontjából releváns horizontális hatással összefüggésben a Közlemény szerint akkor alkalmazható az egyszerűsített eljárás, ha nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot (14.ii.a. pont). A Közlemény 14.iii. pontja alapján valamely érintett piacon 20 százalékot meghaladó együttes piaci részesedés esetén is alkalmazható azonban az egyszerűsített eljárás, ha az összefonódás következtében a piaci koncentráció növekedése ezen az érintett piacon csekély mértékű. E pont alapján akkor engedélyezhető egyszerűsített eljárásban az összefonódás, ha:

• • a.

    az ezen az érintett piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező érintett vállalkozáscsoport figyelmen kívül hagyásával az összefonódásban érintett többi vállalkozáscsoport együttes piaci részesedése ezen az érintett piacon nem haladja meg az 5 százalékot; és

• • b.

    ezen az érintett piacon van az összefonódásban résztvevő legnagyobb vállalkozáscsoporthoz hasonló piaci részesedésű versenytárs vállalkozás; és

• • c.

    az összefonódás a lehetséges verseny lényeges csökkenését sem eredményezheti, mert alappal feltételezhető, hogy a jelenleg alacsony piaci részesedésű vállalkozás részesedése a jövőben sem növekedhet érezhetően.

• 28)

  A Dunaferr-csoportnak a Táblázat szerinti piaci részesedései alapján nincs hozzá hasonló piaci részesedésű versenytársa, vagyis a fenti b) pontban rögzített feltétel nem teljesül. Ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozta meg, és ennek megfelelően további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőket.

VII.

Eljárási kérdések

• 29)

  Az ügyfelek képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 30)

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. április 13.