Vj-10/2004/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Központi Fordítóiroda Kft. (Budapest) ellen fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárásban, nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a cégnevében szereplő "Központi" jelző használatával, valamint azzal, hogy hirdetéseiben szolgáltatásával kapcsolatosan a "szakfordítás, tolmácsolás 50 nyelven" " és a "tanúsított fordítás" tájékoztatást szerepeltette, továbbá, hogy vállalkozását "az ország egyik legnagyobb és legfelkészültebb munkatársi gárdával működő fordító és tolmács szakcége" -ként reklámozta a fogyasztókat megtévesztette.
A versenytanács az eljárás alá vont vállalkozást a hirdetései vonatkozásában a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás további folytatásától a határozat kézhezvételétől eltiltja, továbbá kötelezi, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - a cégnevében szereplő "Központi" megjelölés elhagyásával - kezdeményezze cégnevének módosítását.

A jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresetnek van helye.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás; az érintett piac

  • 1.

    Az eljárás alá vont vállalkozást 2003-ban két természetes személy alapította, akik 50-50%-ban tulajdonosai a vállalkozásnak. A társaság tulajdonosai a nyelvi-fordítási szolgáltatások területén 1995-ben kezdték el tevékenységüket az Oxford 66 Betéti társasággal, amely 1997-ben Oxford Hungária Kft néven átalakult. Az eljárás alá vont vállalkozás ez utóbbi vállalkozás tevékenységi körétől elkülönülve, fő tevékenységeként fordítói tevékenységet folytat. Gazdálkodására vonatkozóan megállapítható, hogy 2003. május és 2003. december közötti időszakban csekély mértékű bevételt könyvelt el.

  • 2.

    Az érintett termékpiac a fordítások, tolmácsolások piaca, amelyen Magyarországon mintegy 3-400 vállalkozás van jelen. Ugyanakkor a megrendelések jellege, és súlya alapján körülbelül 10 meghatározó fordítóiroda folytat fordítói tevékenységet, míg a többi piaci résztvevő jellemzően egy-két személyes vállalkozás. Az előbbi körbe tartozik az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Intézet /OFFI/ is, amely a rá vonatkozó szabályozás alapján sajátos résztvevője a piacnak, ennek keretében monopóliumot élvez a bírósági eljárásban az idegen nyelvű beadványok, valamint a külföldre továbbítandó iratok hiteles fordítása terén. A hatályos szabályozás alapján különbséget kell tenni a tanúsítás jellegű, közhiteles szolgáltatások (fordításhitelesítés, hiteles fordítás, hiteles másolat készítése, hiteles tolmácsolás), valamint az egyéb piaci szolgáltatásnak minősülő fordítási, tolmácsolási tevékenység között.

  • 3.

    Az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott szolgáltatás az interneten, illetőleg postai futárszolgálat útján vehető igénybe azzal, hogy a szolgáltató megválasztásakor az ár-, minőség tényezők mellett a földrajzi távolság is szerepet játszik az érintett magyarországi piacon.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás magatartása

  • 4.

    Az eljárás alá vont vállalkozás cégnevében szereplő "központi" jelző azt a látszatot kelti, hogy a társaság vezető szerepet tölt be a fordítói piacon, mintha a versenytársakhoz képest állami, hivatalos jogkörrel lenne felruházva.

  • 5.

    Az eljárás alá vont vállalkozás Budapest és Pest megye 2004. évi Super Pages elnevezésű szakmai telefonkönyvben közzétett hirdetésében szolgáltatását mint "Szakfordítás, tolmácsolás 50 nyelven" "Tanúsított fordítás" szerepeltette. Továbbá a Napi Gazdaságban rendszeresen közzétett hirdetéseiben szolgáltatását szintén a "tanúsított fordítás" megjelöléssel jelentette meg.

  • 6.

    Az eljárás alá vont vállalkozás a 2003. novembere óta működő www.kfi.hu internetes honlapján a vállalkozását "az ország egyik legnagyobb és legfelkészültebb munkatársi gárdával működő fordító és tolmács szakcége" -ként reklámozta. Ugyancsak ezen honlapon arról ad tájékoztatást - ellentétben a Super Pages oldalain közzétett hirdetésben foglaltakkal -, hogy "szolgáltatásaink közel 30 nyelven állnak rendelkezésre". Az eljárás alá vont vállalkozás ugyanakkor munkaviszonyban álló alkalmazottal egyáltalán nem, míg a vizsgált időszakban külső fordítót is csak kis számban foglalkoztatott.

III.

Az eljárás alá vont álláspontja

  • 7.

    Az eljárás alá vont vállalkozás álláspontja szerint a cégnév megválasztása során a leggondosabban, és jóhiszeműen igyekezett eljárni, a névhasználatát nem tartja jogsértőnek. Különös tekintettel arra, hogy a cégbíróság a cégbejegyzési eljárás során a névválasztást nem kifogásolta, és bejegyezte a céget. Hivatkozott arra a tényre, hogy több bejegyzett - egyértelműen nem állami, illetve nem kivételes tevékenységgel felruházott - vállalkozás is nevében használja a "központi" jelzőt.

  • 8.

    Álláspontja szerint a magyarországi fordítóirodáknak nincs nagy mozgástere az árversenyben, tekintettel arra, hogy a szerződött és ismert fordítók állandó díjszabással dolgoznak, így a megrendelők 99%-a nem a név, hanem az ajánlott díjak és a minőség alapján választják ki a fordítóirodát.

  • 9.

    A "tanúsított fordítás", "tanúsított minőségű fordítás" megjelölés, véleménye szerint a megrendelői igények kielégítésére szolgál. Kifejezetten az ügyfél kérésére az okiratok fordítását az adott nyelven záradékolják, pecsétjükkel látnak el, és nyilatkoznak, hogy a fordítást a fordító iroda végezte, valamint, hogy az tartalmilag és szerkezetileg megegyezik az eredeti anyaggal. Ennek keretében a fordítóiroda nem alkalmaz lefűzést, sem nemzeti színű szalagot, amely a hiteles fordítással összetéveszthetővé tenné. Az ügyfeleket egyidejűleg tájékoztatja, hogy fordítás-hitelesítést csak az OFFI végezhet.

  • 10.

    Előadta továbbá, hogy a weblapon megjelölt "több mint 30 nyelv" -en folytatja a tevékenységét, bár szeretné, és tervei között szerepelt, hogy a későbbiekben 50 nyelvre vonatkozóan folytassa a tevékenységét. Tekintettel arra, hogy a Super Pages a megrendelését követően, később megjelenő kiadvány volt, így célszerűnek tartotta, hogy 50 nyelvre vonatkozóan adjanak a tevékenységükről tájékoztatást. Ezen állítás egyébként - értelmezése szerint - azt sugallja, hogy szinte minden nyelven vállalnak fordítást.

  • 11.

    Az eljárás alá vont vállalkozás állítása szerint jelenleg a vizsgált időszakban 200-250 fordítót nevét és címét tartalmazó adatbázist vettek át az Oxford Hungária Kft-től, amely napjainkra mintegy 400-500 főre növekedett. Ezen adatbázis növekedését a különböző egyetemek nyelvi tanszékének, és külképviseletek megkeresése révén bővítették. Ennél fogva "az ország egyik legnagyobb és legfelkészültebb munkatársi gárdával működő fordító és tolmács szakcége" reklámszöveg alapját - a vizsgált időszakban - az a körülbelül 200 fordító igazolja, akik eddig is az Oxford Hungária Kft. megbízásából vállaltak fordítást. Ezen fordítókkal nem áll fenn sem munkaviszonyuk, sem egyéb szerződéses jogviszonyuk, hanem konkrét feladatokra tudnak velük egyedi megbízási szerződést kötni.

IV.

A szakmai szervezet állásfoglalása

  • 12.

    A versenyfelügyeleti eljárás során meghallgatott Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének képviselője előadta, hogy jelenleg semmilyen ajánlás, szabvány sem a hazai, sem a nemzetközi gyakorlatban nincs érvényben a "tanúsított fordításokkal" kapcsolatban. A hiteles fordítás, fordítás-hitelesítés hiányában akkor használják, ha a megbízó kéri, hogy a fordítóiroda záradékolja az iratot.
    Előadása szerint ezzel kapcsolatosan maga az OFFI is megtévesztőnek tartja a "tanúsított fordítás" elnevezést, mivel sem a megrendelők, sem a fordítóirodák nem ismerik megfelelően a hiteles fordításra, illetőleg a fordítás-hitelesítésre vonatkozó jogszabályi előírást, amely ezen jogosítvánnyal az OFFI-t ruházza fel.

V.

A vizsgálati jelentés

  • 13.

    Az eljárás alá vont nevében szereplő "központi" jelző nem takar a fordítási tevékenységgel összefüggő, bármely, esetleg közjogi jellegű megkülönböztetett helyzetet. Ez önmagában, de különösen a hirdetésekben szereplő "tanúsított fordítás", "tanúsított minőségű fordítás" szolgáltatással összefüggésben a fogyasztóra megtévesztő lehet.
    E tekintetben nem bír jelentőséggel, hogy a vállalkozás cégnevét a cégbíróság vizsgálta és nem kifogásolta. Önmagában ugyanis az a tény, hogy egy hatóság egy megjelölést nyilvántartásba vesz, nem teszi automatikusan versenyjogi szempontból jogszerűvé a névhasználatot. A védjegyügyek, cégbejegyzés kapcsán lefolytatott eljárás során a versenyszempontok, illetőleg a Tpvt. rendelkezései nem kerülhetnek figyelembevételre.

  • 14.

    A vizsgálati jelentés a "központi" megjelölésnek a gazdasági versenyben történő használatát a fogyasztók vonatkozásában tisztességtelennek minősíti, mivel a fogyasztói döntéseket nem csak a szolgáltatással kapcsolatosan szerzett tapasztalat befolyásolja, hanem - a piacgazdaságot megelőző időszakra jellemző gyakorlat továbbéléseként - az állam által jóváhagyott, közhiteles jellegű megítélés. E tekintetben tehát versenytorzító hatású a vállalkozás megnevezése, mivel olyan közhiteles szolgáltatásra utal, amelynek nyújtására a vállalkozás nem jogosult. Más vállalkozások esetén a "központi" jelző használta, amikor az például a jogelődjétől örökölt nevet használ, és azt hosszú évek óta használja, illetőleg amikor állami vállalat volt a jogelőd , mindenképpen méltányolhatóbb a névhasználat, és nem állhat fenn a versenyjogi sérelem.

  • 15.

    A vizsgálati jelentés értékelése szerint a "tanúsított fordítás", "tanúsított minőségű fordítás" esetén a vállalkozás részéről gyakorolt szóbeli tájékoztatások ugyan csökkentik a megtévesztésre alkalmasságot, de egy tisztán piaci típusú szolgáltatás esetén érdemi többletet nem jelentő tevékenységi elem mindenképpen versenytorzító hatásúnak minősül, mivel olyan közhiteles szolgáltatásra utal, amelynek nyújtására az eljárás alá vont vállalkozás nem jogosult.

  • 16.

    A vizsgálati jelentés szerint nem fogadható el az eljárás alá vont vállalkozás védekezése, amely az Oxford Hungária Kft-vel fennálló szoros üzleti kapcsolat, valamint a megrendelésekkel kapcsolatos jövőbeli várakozására vonatkozik, mivel ez nem teszi objektíve valóssá a kijelentést. Az eljárás alá vont vállalkozás ugyanis nem rendelkezik állandó bejelentett munkatárssal, nem volt nagyszámú megrendelése, a foglalkoztatott fordítók száma csekély, tevékenységéből ez idáig mintegy 90.000,- Ft bevétele származott.

    Mindezekre tekintettel a vizsgáló a Tpvt. 8.§-a alapján a sérelmezett magatartásra vonatkozó jogsértés megállapítását, a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, és az eljárás alá vont vállalkozás további jogsértéstől való eltiltását indítványozta.

VI.

A versenytanács határozata

  • 17.

    A Tpvt. 8. § (1) bekezdése értelmében tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni.
    A Tpvt. 8.§ (2) bek. a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
    Ugyanakkor a Tpvt. 10. §-a értelmében tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

  • 18.

    A reklám lényegéhez tartozik a figyelemfelkeltés, figyelemfelhívás, hiszen minden reklám értelme az, hogy a benne foglalt információnak a fogyasztóra nézve ösztönző hatása legyen. A fogyasztóknak értelemszerűen alanyi joguk van a megfelelő tájékoztatásra. A tájékoztatás pedig akkor megfelelő, ha a fogyasztó számára nyújtott információ a fogyasztót olyan helyzetbe hozza, hogy képes legyen a termékek közötti választásra, amely ezáltal egy megalapozott döntést eredményezhet.

  • 19.

    A vállalkozások névhasználatával kapcsolatosan - a vizsgálati jelentéssel összhangban - a versenytanács rá kíván mutatni, hogy a társaságok cégbejegyzésekor lefolytatott cégbejegyzési eljárás nem jelenti egyben a névhasználat lehetséges versenyjogi aspektusainak vizsgálatát.
    A névhasználattal kapcsolatos sérelem - többek között - a versenyhatóság hatáskörébe tartozó fogyasztó megtévesztés miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban orvosolható. Ezen eljárás keretében a fogyasztók önálló védelmet az áru, vagy szolgáltatás értékesítésének fokozása céljából történő megtévesztésük esetén kaphatnak a Tpvt. II. fejezetében foglaltak alapján.

  • 20.

    . Esetünkben a névhasználattal kapcsolatos fogyasztói megtévesztés abban áll, hogy a vállalkozás nevében szereplő "központi" jelző a fogyasztó részéről akként értelmezhető, hogy a vállalkozás olyan állami közfeladatot lát el, amely kiemeli más fordítói, tolmácsolási tevékenységet folytató vállalkozások közül. A "központi" jelző ugyanis - tekintve, hogy egyértelműen nem földrajzi elhelyezkedésre történő utalást tartalmaz - alkalmas arra, hogy a vállalkozást az adott viszonylatban a fordítás-hitesítéssel, illetőleg hiteles fordítások készítésével felruházott, illetőleg az OFFI által végzett tevékenységet ellátó szervezetnek tekintsék. A versenytanács ugyanakkor rámutat, hogy az eljárás alá vont vállalkozás részéről hivatkozott - a korábbi Rigó utcai nyelvvizsga központra vonatkozó - központi jelzős utalás ezen értelmezésen, és értékelésen versenyjogi szempontból nem enyhít, sokkal inkább a korábbi kizárólagos jogosítványnak egyfajta továbbélését valószínűsítheti.

  • 21.

    A versenytanács ezzel kapcsolatosan hangsúlyozza, hogy a fogyasztó nincs abban a helyzetben, hogy a névhasználatból fakadó információ valóságtartalmát a döntéshozatalát megelőzően, ésszerű határidőn belül ellenőrizhesse. Így adott esetben a kifogásolt névhasználat a szolgáltatás megválasztásakor döntésének tisztességtelen befolyásolására alkalmas, azaz, hogy - téves feltevésében - a kívánt szolgáltatást elsődlegesen az eljárás alá vont vállalkozástól igényelje.

  • 22.

    Ez utóbbival kapcsolatosan a versenytanács figyelemmel volt az eljárás alá vont által előadott gyakorlatra, mely szerint ügyfeleit szóban tájékoztatja szolgáltatásának valós tartalmáról. Ez azonban egyrészről nem jelenti azt, hogy a kifogásolt névhasználat ne merítené ki a Tpvt. 10.§-ában foglaltakat. Másrészről az a tény, hogy a vizsgált időszakban az eljárás alá vont vállalkozás rendkívül kis mértékű megbízással rendelkezett, így a rendkívül minimális üzletmenet kevéssé támaszthatja alá a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának gyakorlatát.

  • 23.

    Az eljárás alá vont vállalkozás részéről a Super Pages-ben, valamint a Napi Gazdaságban megjelent reklámjaiban szereplő "tanúsított fordítás", "tanúsított minőségű fordítás" megjelölések a kifogásolt cégnév használatban megjelölt indokok alapján, és különösen a cég elnevezésével való együtthatásban olyan szolgáltatás látszatát keltik, amelynek alapján a fogyasztók a kínált szolgáltatásban a hiteles fordítással kapcsolatos jogosítvány meglétét feltételezhetik. Ezen körülményen nem változtat az sem, hogy a vállalkozás a honlapján külön tájékoztatást ad a "tanúsított minőségű fordítás" tartalmáról, és a szolgáltatás természetéről, hiszen ezen információkat a nevezett hirdetések olvasói nem feltétlenül, és főként nem egyidejűleg ismerik meg. Ugyancsak nem értékelhető az eljárás alá vont vállalkozás részéről hivatkozott gyakorlat, amely az ügyfelek szóbeli tájékoztatását célozza, mivel ez - a névhasználatnál megjelölt indokokon túl - a vizsgált reklámok tartalmát, azok objektivitását nem befolyásolják.

  • 24.

    Az eljáró versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás honlapján megjelent "az ország egyik legnagyobb és legfelkészültebb munkatársi gárdával működő fordító és tolmács szakcége", továbbá a Super Pages telefonkönyv hirdetésében megjelenő 50 nyelven történő fordítással kapcsolatosan megállapítja, hogy mindkét információ közlés a vállalkozás tevékenységére vonatkozó olyan tájékoztatásnak minősül, amely nem felel meg a valóságnak, így alkalmas a fogyasztók - a Tpvt. 8. § (2) bek. a) pontjában foglaltak szerinti - megtévesztésére. A versenytanács ugyanis eddigi gyakorlata alapján a felsőfokú jelzők használatát, egyfajta sajátos összehasonlító reklámnak tekinti, amely alapján szükségesnek tartja a közlés alapját képező adatok, bizonyítékok megjelölését, amelyre az eljárás alá vont vállalkozás a kijelentéseit alapozta. A saját tevékenységre vonatkozó felsőfokú jelzők használata ennél fogva - megfelelő bizonyítékok hiányában - alkalmas a fogyasztó megtévesztésére.

  • 25.

    E magatartás értékelése során nem fogadta el a versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás azon védekezését, amely a vele szoros üzleti kapcsolatban álló társaság működésének szakmai, gazdasági és üzleti kondícióira vonatkozik, mivel a fogyasztói tájékoztatások, hirdetések nem ez utóbbi társaságra vonatkozóan jelentek meg. Az eljárás alá vont vállalkozás által átvett, majd bővített fordítói adatbázis a vizsgált időszakban ugyancsak nem a vállalkozás által a piacon ténylegesen kifejtett tevékenységre, piaci pozíciójára, hanem csupán annak a vállalkozás részéről megcélzott eredmény valószínűsítésére lehet alkalmas. Ennél fogva a versenytanács nem tudta érdemben elfogadni a vállalkozás azon hivatkozását, amely egyrészről az általa a jövőben alkalmazni kívánt szakemberekre, és az általa megcélzott - a jelenlegihez képest - mintegy 50 nyelvre kiterjedő fordításra vonatkozó jövőbeli reményére, illetve a szinte minden nyelven történő kiterjesztő értelmezésére vonatkozott. A vizsgált időszakban megjelentetett tájékoztatásokban, hirdetésekben ezen kifogásolt állítások - a vállalkozás részéről kifejtett tényleges tevékenység alapján - minden ténybeli alapot nélkülöztek, így mint valótlan állítások alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.

  • 26.

    Mindezekre tekintettel a versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás - a fentebb részletezett - magatartásával a fogyasztókat megtévesztette, illetve a fogyasztók választási szabadságát indokolatlanul korlátozta.
    A versenytanács a jogsértés Tpvt. 77.§ (1) bek. d) pontja szerint történő megállapítása mellett, az e) pontja alkalmazásával elrendelte a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, továbbá az f) pontban foglaltak alapján a vállalkozást a további jogsértő magatartástól eltiltotta.
    A versenytanács ugyanakkor az eljárás alá vont vállalkozás eddig folytatott minimális üzletmenetét olyan körülményként értékelte, amely miatt nem tartotta indokoltnak pénzbírság kiszabását.

    A jelen határozat elleni jogorvoslat a Tpvt. 83.§ (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. június 24.