Gazdasági Versenyhivatal

Vj-96/2004/6

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Schneider Electric Holdings Inc. (USA) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként érintett az Andover Controls Corporation (USA) I. rendű kérelmezett, és az Andover Controls S.A. (Franciaország) II. rendű kérelmezett, valamint Andover Controls Sp. Z.o.o. (Lengyelország) III. rendű kérelmezett - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács engedélyezi, hogy a Schneider Electric Holdings Inc. közvetlen irányítást szerezzen a Andover Controls Corporation, Andover Controls S.A., valamint Andover Controls Sp. Z.o.o. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett tranzakció

• 1.

  A Schneider Electric Holdings Inc. (a továbbiakban: Schneider) amerikai vállalat mint vevő - a Schneider Electric SA mint a Schneider kezesének bevonása mellett - a 2004. május 18-án részvényvásárlási megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) kötött a Balfour Beatty Inc. (a továbbiakban: BBI), a BICC Overseas Investment Ltd. (a továbbiakban: BICC), Balfour Beatty Investment Holdings Ltd. (a továbbiakban: BBIH) vállalatokkal mint eladó anyavállalatokkal - a Balfour Beatty plc mint az eladók kezesének bevonása mellett. A BBI az amerikai Andover Controls Coproration összes részvényének tulajdonosa. A BICC a francia Andover Controls SA többségi tulajdonosa. A BICC mellett még öt magánszemély bitokában van egy-egy Andover Controls SA részvény. A BBIH a lengyel Andover Controls Z.o.o. 100 százalékos tulajdonosa. A Megállapodás szerint a Schneider megvásárolja az anyavállalatoktól, azok pedig a Schneidernek eladják a Andover vállalatcsoport (Andover Cortols Corporation, Andover Controls SA, valamint Andover Controls Z.o.o.) összes birtokukban lévő részvényét. A tranzakcióhoz további adásvételi megállapodások nem kapcsolódnak.

• 2.

  A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 28. § (2) pontja szerint eljárva a Schneider mint kérelmező, jogi képviselőjén keresztül 2004. június 3-án kérelemmel fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH) mint magyar versenyhatósághoz, hogy Tpvt. 23. § (2) bekezdés (a) pontja alapján a 23. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az érintett vállalkozások közvetlen irányításszerzésnek minősülő összefonódását engedélyezze.

• 3.

  A GVH vizsgálójának hiánypótlást nem kellett elrendelnie hiányzó adatok, információ és az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok és iratok beszerzése végett, ezért az engedélyezési eljárás a kérelem benyújtásával egyidejűleg 2004. június 3-án indult meg.

• 4.

  A kérelmező a Tpvt. 55. § (2) bekezdése adta lehetőséggel élve kérte a forgalmi adatok, a vevőkre vonatkozó információ, valamint a Megállapodás részvényátruházáson kívüli rendelkezéseinek üzleti titokként való kezelését.

• 5.

  A koncentrációt eredményező szerződés részeként vagy ahhoz kapcsolódóan az érintett vállalkozások a szóban forgó megállapodásokkor szokásosnak tekinthető, időben két évre korlátozott versenykorlátozó részmegállapodást kötöttek. (Eszerint, az adott időszakban a részvényeket eladók nem folytathatnak a részvények vásárlóival azonos tevékenységet, továbbá nem szereznek olyan más vállalkozásban részesedést, melynek árbevételében 15 százaléknál nagyobb részesedése van a Schneider által folytatott tevékenységgel azonos tevékenységnek).

• 6.

  A Tpvt. 74. § (1) bekezdése által biztosított lehetőséggel élve a tranzakcióban érintett felek jogi képviselőjükön keresztül kérvénnyel fordultak a GVH-hoz, melyben indítványozták az érdemi határozat tárgyaláson kívüli meghozatalát, amennyiben a GVH az összefonódáshoz az engedélyt megadja.

II.

A kérelmezett tranzakció résztvevői

• 7.

  A tranzakciónak a Schneider és az Andover csoport tagjai közvetetlen résztvevői. A közvetlen irányításszerzést eredményező tranzakcióban érintett felek közül a Schneider jelentős egyéb érdekeltségekkel rendelkezik.
  A Schneider Electric S.A. Európa egyik jelentős, Franciaországban bejegyzett, nagy múlttal rendelkező társasága. Adolphe és Joseph-Eugéne Schneider 1838-ban alapította a Schneider & Cie társaságot, amely aztán 1871-ben lett Schneider Electric S.A. néven bejegyezve. Mai nevét 1999-ben vette fel a társaság. A vállalkozás nehézmechanikai gépészeti és szállítási berendezések gyártásával alapozta meg piaci sikereit. A vállalat érdekeltségei és termelési profilja fokozatosan bővült. A társaság fokozatosan elkezdett hajóépítéssel, vasúti berendezések gyártásával, alagutak és hidat építésével is foglalkozni. Később a termelési palettán megjelentek az elektromossági termékek is. Az elmúlt húsz évben ez utóbbi terület vált a társaság termelésének fő profiljává, a többi tradicionális termelési ágtól (mint például, az acélipari termeléstől, vagy szerszámgépgyártástól, hajógyártástól, vasúti berendezések gyártásától, stb.) a vállalat fokozatosan megvált. A nyolcvanas évek végétől jelentős vállalatfelvásárlási tevékenységbe kezdett a vállalat: 1988-ban a Telemecanique-t, 1991-ben a Square D-t, 1999-ben a kisfeszültségű épületvillamossági végelosztó berendezéseket és rendszereket gyártó Lexel A/S-t, 2000-ben az elektronikus szabályozó és kis automatizálási készülékeket előállító Crouzet Automatismest, 2002-ben a Digital Electronics Corporationt, majd 2003-ban az ugyancsak vezérlési és automatizálási rendszereket készítő TAC-ot és Clipsalt, valamint a MGE UPS Systems-et szerezte meg. 2002-ben a társaság nyilvános ajánlatot tett a Legrand részvényeinek megszerzésére, de a tranzakciót az EU Verseny Bizottsága megvétózta és a társaság szétválását rendelte el. Ám a döntést az Európai Bíróság első fokon érvénytelenítette.
  A Schneider csoport 335 vállalkozásból áll és érintett magyarországi vállalkozásokban is. Ezen hat vállalkozás tevékenységi köre (Schneider Electric Hungaria Villamosági Rt.: a csoport termékeinek értékesítésével és kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozik, Merlin Gerin Zala Villamossági Készülékgyár Kft.: automata kisfeszültségű kismegszakító készülékek, Prodax Elektromos Szerelvénygyártó Rt.: épület-villamosszerelvények gyártása, Prodax Közmű Szolgáltató Kft.: infrastruktúra szolgáltatást nyújt a tagvállalatok tevékenységi köréhez kapcsolódóan, MGE UPS Systems Hungary Kft.: szünetmentes tápegység, valamint a Schneider Electric Magyarország Kft., mely jelenleg nem aktív) azonban csak részben kapcsolódik az Andover csoport vállaltainak tevékenységi köréhez. A Schneider vállalatcsoport teljes világpiaci ábevétele 8.8 milliárd EUR volt 2003-ban.
  Az Andover Controls vállalati csoport 1975-ben került megalapításra. A szóban forgó három Andover Controls vállalkozás fő tevékenysége az épület automatizálás, mint például irodák, gyártóüzemek, nagykereskedelmi központok, kórházak, egyéb intézmények fenntartásához, kezeléséhez szükséges rendszerek kiépítése. Ide tartozik a fűtés, légkondicionálás, világítás, tűz- és vagyonvédelem, liftek, számítógépes hálózatok, személyforgalom ellenőrzése. A gyártási tevékenység az andoveri (Massachusetts, USA) és az indianapolisi (Indiana, USA) gyártóüzemekben folyik. Az Andover technikai ellátó központjai az Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Mexikó, Lengyelország és Hong Kong területén is megtalálhatók, melyek az ügyfelek részére projekt-mérnöki, technikai és képzési/betanítási támogatást nyújtanak, amely ahhoz szükséges, hogy az ügyfelek a saját épületrendszereiket hatékonyan kezelhessék. Az Andover Controls vállalatcsoportnak nincs Magyarországon érdekeltsége. Kelet- és közép-európai leányvállalatuk Lengyelországban van. Ez a vállalat is érintett a tranzakcióban. A vállalatcsoport termékein keresztül van jelen a magyar piacon.

• 8.

  A tranzakcióban közvetve érintett vállalatok köre széles. Ez a kérelmező társaság tevékenységi köréből közvetlenül következik, és ami miatt annak részletezésétől el lehet tekinteni. (A közvetetten érintett részvevők listája a kérelmezők részéről benyújtott Vj-96/2004/1 ügyiratszámú engedélyezési kérelem I/3. 12. mellékletében megtalálható.)

• 9.

  A bejelentési Űrlapban megadott adatok alapján megállapítható, hogy a tranzakcióban érintettek közül a kérelem benyújtását megelőző üzleti évben, azaz 2003-ban a Schneider irányítása alatt álló társaságok magyarországi szűkített nettó árbevétele 16,254 milliárd forint volt, míg az Andover csoport magyarországi szűkített nettó árbevétele a kérdéses időszakban 53 millió forint volt.

• 10.

  E forgalmi adatok alapján megállapítható, hogy a koncentrációban érintett két vállalkozás együttes forgalma meghaladta a 10 milliárd forintot, ám az irányítás alá kerülő éves nettó árbevétele nem nagyobb, mint 500 millió forint. A közölt adatokból megállapítható, hogy a tranzakció önmagában nem lenne engedélyköteles, mivel az Andover vállalkozások előző évi Magyarországról származó nettó árbevétele 53 millió forint, azaz nem éri el a Tpvt-ben meghatározott 500 millió forintos határt. A Schneider Csoport azonban a 2004. év folyamán megszerezte a Kavlico Corporation feletti tulajdonosi és irányítási jogokat (lásd a Vj-63/2003 eljárást). A Kavlico Corporation 2003. évi Magyarországról származó nettó árbevétele 527 millió forint volt. Így a kérelmezett tranzakciót megelőző két évben az irányítás alá kerülő vállalkozások összes árbevétele (527 + 53 =) 580 millió forint, ami meghaladja a Tpvt. által előírt küszöbszámot.

• 11.

  Ezzel a kiegészítéssel azonban teljesülnek a Tpvt. 24. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek. A cégek 2003-ban olyan összforgalmat realizáltak Magyarországon, hogy az engedélykéréshez szükséges árbevételi határok a tranzakciós szinten teljesülnek.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

• 12.

  A Tpvt. 1. § alapján a Tpvt. "hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak ... (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására ... . E törvény hatálya alá tartozik, továbbá ... a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet".

• 13.

  A kérelem szerinti összefonódás két nem Magyarországon bejegyzett vállalkozás nem Magyarország területén tanúsított magatartásának eredményeként jön létre, ám az összefonódásnak lehet hatása a Magyar Köztársaság területén a tranzakcióban érintett vállalkozások magyarországi érdekeltségein keresztül, ezért arra a Tpvt. hatálya a fentiek értelmében kiterjed.

• 14.

  A Tpvt. 23. § (2) bekezdése értelmében "közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha a) a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy b) jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy c) szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy d) a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik".

• 15.

  A Schneider közvetlen irányítást szerez az Andover Controls Corporation, Andover Controls S.A., valamint Andover Controls Sp. Z.o.o. vállalatok felett a kérelmezett tranzakció révén, mert a Tpvt. 23. § (2) a) pontja teljesül a Megállapodás értelmében, hiszen a Schneider 100 százalékos részesedést szerez a tranzakcióval az Andover csoport tagvállalatai felett.

• 16.

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha egy "vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez, további egy vagy tőle független vállalkozás egésze vagy része felett".

• 17.

  A fentiek alapján versenytanács a Schneider kérelem szerinti közvetetlen irányításszerzését összefonódásnak minősítette.

• 18.

  A kérelemben érintett vállalkozások saját tevékenységükön keresztül és közvetetten is realizáltak bevételt Magyarország területén a kérelem benyújtását megelőző üzleti évben. A Tpvt. 24. § értelmében a vállalkozások összefonódásához a GVH engedélye szükséges, ha "az érintett vállalkozások ... előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, és a) ... az irányítás alá kerülő ... előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van ...b) ... az irányítás alá kerülő vállalkozásnak az a) pont szerint számított nettó árbevételével együtt .. az irányítást megszerző ... vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg".

• 19.

  Amint az a Határozat II. szakaszának 9-10. pontjaiban foglaltakból kiderül, az érintett vállalkozások kérdéses nettó árbevételi értékei meghaladják a törvényben meghatározott küszöbértékeket.

• 20.

  Mindezek miatt a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az érintett piac meghatározása

• 21.

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot "a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni".

• 22.

  A fent említett paragrafus (2) bekezdése szerint "a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell vennie az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait."

• 23.

  A kérdéses paragrafus (3) bekezdése szerint "földrajzi terület az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni".

• 24.

  Az adott engedélyezési kérelem kapcsán közvetlenül érintett piac a nem lakó épületek épület-automatizálási és épületbiztonság-technológiai termékeinek és a kapcsolódó szolgáltatásoknak a piaca.

• 25.

  A nem lakó célú épület automatizálása és vezérlése alatt fűtés, szellőztetés, légkondicionálás és egyéb technikai berendezések vezérlését, szabályozását és üzemeltetését kell érteni, ami magában foglalja az elektromos energia ellátást és az elektronikus adatfeldolgozási rendszereket, valamint azok összetevőit (kivéve magukat a berendezéseket), amelyeket nem lakó célú épületekben működő operatív berendezések gazdaságos és energia-hatékony ellenőrzésére és szabályozására használnak. E piachoz tartozik az automatizálási és vezérlési rendszer előkészítése és felszerelése, valamint használatának működtető számára történő bemutatása, betanítása is. A szóban forgó piac három fontosabb részpiaca: (1) az épületüzemeltetési rendszerek, (2) ilyen rendszerekhez szükséges berendezések és összetevőik, valamint (3) az említett rendszerek szervizelésének piaca.

• 26.

  Az épületbiztonság-technológia magában foglalja a füst- és tűzjelző, élet és vagyonvédelmi (riasztó) rendszereket, személy- és áruforgalom vezérlést, továbbá más biztonsági rendszereket. Az épületbiztonság-technológiai berendezéseket főként irodai, ipari és egyéb közintézményekben használják. Az épületbiztonság-technológia három részpiacra osztható fel: (1) a rendszerek és berendezések piaca, (2) a felszerelés és összetevőinek piaca, (3) a szervizelés piaca.

• 27.

  A Schneider és az Andover vállalatok is termékeit a világ számos pontján értékesíti. Az engedélyezési eljárás szempontjából relevánsnak tekinthető piacon meglévő kínálati és keresleti helyettesíthetőséget is figyelembe véve az érintett piac földrajzi határait a Magyar Köztársaság határainál lehet elsődlegesen meghúzni.

• 28.

  A tevékenységgel foglalkozók számára jelentős piacra lépési akadályok nincsenek. A tevékenység az igényektől függ. Az egyes projektekhez szükséges, egymástól jelentősen különböző működtetési feltételekhez hasonlóan az éghajlattal kapcsolatos követelmények csak az átfogó rendszer végső konfigurációjára vannak hatással és nem az alapfunkcióira. A tevékenység végzésének sem az input, sem az outputpiacon jelentős korlátai nincsenek.

• 29.

  A Schneider és az Andover vállalatok által kínált termékek piacán (azaz az épület-automatizálási és az épületbiztonság-technológiai piacon) a felek együttes piaci részesedése egy százalék körülire becsülhető. (A világpiacon a kérdéses együttes részesedés ennél valamivel magasabbra, 4 és 5 százalék közé tehető.)

• 30.

  A szóban forgó tevékenység piacán a keresleti és kínálati helyettesíthetőséget tekintve megállapítható, hogy arra van lehetőség.

• 31.

  A piacra való belépés vonatkozásában a versenytanács a helyzetet úgy ítéli meg, hogy a piacra való belépést jogi, technikai, műszaki és pénzügyi korlátok nem akadályozzák jelentős mértékben.

• 32.

  A versenytanács megjegyzi, hogy a helyettesíthető termékek körének kiszélesítését, illetve annak vizsgálatát nem tartotta szükségesnek, továbbá, amennyiben az érintett releváns földrajzi terület határait általában tágabban határoznánk meg, akkor az összefonódásnak nyilvánvalóan továbbra sem jelentkezhetnének a verseny szempontjából káros hatásai, hisz a kínálati helyettesíthetőség akkor is jelentős mértékű maradna.

V.

Az összefonódás piaci hatásai

• 33.

  A Tpvt. 30. § (1) bekezdése értelmében az összefonódási tranzakció engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásakor az eljáró hatóságnak "mérlegelnie kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat", melynek során vizsgálni kell különösen:33. A Tpvt. 30. § (1) bekezdése értelmében az összefonódási tranzakció engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásakor az eljáró hatóságnak "mérlegelnie kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat", melynek során vizsgálni kell különösen:
  "a) az érintett piac szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacra lépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;
  b) az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;
  c) az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását."

• 34.

  A versenytanács egyebek mellet az összefonódás horizontális-, vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú Közleményében (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak szerint.

• 35.

  A versenytanács véleménye szerint a Schneider közvetlen irányításszerzése a hatékony verseny kialakulása, fennmaradása vagy fejlődése szempontjából nem tekinthető kifogásolhatónak. Az összefonódásnak nem valószínűsíthetőek olyan új és jelentős horizontális, vertikális, portfolió és konglomerátum hatásai, melyeket a versenytanács összességükben károsnak ítélt volna.

• 36.

  A szóban forgó összefonódás gyakorlatilag nem érinti a reálfolyamatokat, mert a termelés és forgalmazás nagyságára közvetlenül és érdemben nem hat.

• 37.

  Az összefonódásnak nincsenek közvetlen és érdemi horizontális hatásai, mert a koncentráció egymás tevékenységét kiegészítő vállalkozások közreműködésével jön létre. A vállalkozások horizontális kapcsolataira, a piacon meglévő vállalkozások számának alakulására, a vállalkozások piaci, ezen belül is a fogyasztókat érintő kapcsolataira a kérdéses tranzakciónak nincs érdemi hatása.

• 38.

  Amint arra a versenytanács e Határozatban már utalt, a szóban forgó összefonódásnak nincsenek érdemi vertikális hatásai sem, mert a szerződés nyomán létrejövő új tulajdonosi struktúra nem hat érdemlegesen a vertikális kapcsolatokra sem. A ténylegesen érintett felek a szerződést megelőzően sem és utána sem álltak és állnak majd feltehetően közvetlen vertikális termelési kapcsolatban egymással. A közös vállalatvezetés és marketing pedig a fogyasztók érdekeit szolgálhatják.

• 39.

  Az összefonódásnak káros portfolió és konglomerátum hatásai sem valószínűsíthetők, mivel a tranzakció következtében új termék, vagy a termékek új kombinációja nem jelenik meg a piacon és új pénzügyi források sem nyílnak meg a szereplők számára.

• 40.

  Az összefonódás piaci hatásainak értékelésekor az összefonódásnak az érintett piac szerkezetére, az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyre gyakorolt várható hatásának, az adott piacon fennálló beszerzési és az értékesítési lehetőségeknek, a piacra, illetve piacról történő be- és kilépés költségeinek, kockázatainak, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeinek a számbavétele mellett a versenytanács az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait is igyekezett mérlegelni eljárása során, és nem talált kifogásolni valót.

• 41.

  Az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását tekintve megállapítható, hogy azokra az adott tranzakciónak nincs érdemi hatása, hiszen az értékesítési folyamatot, a piac szerkezetét, a verseny folyamatának alakulását érdemben nem befolyásolja. Az összefonódásnak ezért nincs efféle hatása, mert az a termelési és értékesítési folyamatot nem változtatja meg. A termelést és értékesítést ugyanazok a szereplők végzik a tranzakciót követően is, akik korábban azt tették.

VI.

Engedélyezés

• 42.

  Amint arra már e Határozat 5. pontjában kitért a versenytanács, az összefonódásban érdekelt felek a közvetlen irányítást eredményező, illetve megalapozó Megállapodásukban kötöttek a verseny korlátozására vonatkozó kiegészítő megállapodást. Ezt a megállapodást azonban a versenytanács nem ítélte olyannak, mint amely az engedély megadásának megtagadását, vagy az engedély feltételekhez kötését eredményezte volna a szóban forgó megállapodás időben, valamint tényleges hatásában is korlátozott jellege miatt.

• 43.

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal "nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha ... az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon ... vagy annak jelentős részén."

• 44.

  Mindezek alapján a versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

VII.

Eljárási kérdések

• 45.

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdése szerint "vállalkozás összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiánypótlástól számított" határidőn belül kell meghozni.

• 46.

  A versenytanács e Határozat V. fejezetének 35-41. pontjaiban foglaltakra tekintettel - a Közlemény alapján - a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

• 47.

  Az eljárási díj megfizetéséről nem kellett rendelkezni, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintot előzetesen befizette.

• 48.

  A kérelmezők képviselőjük útján a kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 49.

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. július 9.