Gazdasági Versenyhivatal

Vj-44/2004/6

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Sanofi-Synthélabo S. A. kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult versenyfelügyeleti eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett az Aventis S. A. - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Sanofi-Synthélabo S. A. irányítást szerezzen az Aventis S. A. felett.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1)

  A Sanofi-Synthélabo S. A. (a továbbiakban: Sanofi) 2004. február 16-án nyilvános vételi ajánlatot tett közzé az Aventis S. A. részvényei több, mint 50 százalékának megszerzésére.

• 2)

  A kérelmező Sanofi az 1) pont szerinti részvényszerzéshez - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján 2004. március 5-én kelt kérelmében a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

• 3)

  A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmező 2004. május 27-én teljesítette.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A Sanofi-csoport

• 4)

  A Franciaországban bejegyzett Sanofi és az általa közvetlenül vagy (más vállalkozásokon keresztül) közvetve irányított vállalkozásokból álló vállalkozáscsoport (a továbbiakban: Sanofi-csoport) meghatározó tevékenysége a vényköteles gyógyszerészeti termékek kutatása, gyártása és forgalmazása, az alábbi négy területen:

• • -

    szív és érrendszeri megbetegedések;

• • -

    központi idegrendszer betegségei;

• • -

    belgyógyászat; valamint

• • -

    onkológia.

• 5)

  A Sanofi-csoporthoz az alábbi magyarországi vállalkozások tartoznak:

• • 1.

    A Chinoin Rt. három magyarországi gyártelepén (Budapest, Veresegyháza és Miskolc) kémiai hatóanyagokat és gyógyszereket állít elő, melyeket kisebb részben belföldre, nagyobb részben exportra értékesít.

• • 2.

    A Sanofi-Synthélabo Rt. a Sanofi-csoport külföldön honos tagjai által előállított gyógyszerek (és részben a Chinoin Rt. termékeinek) magyarországi forgalmazója.

• 6)

  Az 5. pontban említett vállalkozások 2003. évi nettó árbevétele, valamint a Sanofi-csoport külföldön honos tagjainak 2003. évben a Magyar Köztársaság területén elért nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - meghaladta a tízmilliárd forintot.

Az Aventis-csoport

• 7)

  Az Aventis és az általa irányított vállalkozások alkotta vállalkozáscsoport (a továbbiakban: Aventis-csoport) az alábbi tevékenységeket folytatja:

• • -

    gyógyszergyártás, melyen belüli főbb területek: légzőszervi megbetegedések, allergiák, kardiológia, onkológia, diabétesz, fertőzés elleni szerek és központi idegrendszer betegségei;

• • -

    emberi oltóanyagok;

• • -

    állategészségügyi termékek.

• 8)

  Az Aventis-csoport magyarországi tagja az Aventis Pharma Kft. az Aventis-csoport külföldön honos tagjai részére végez marketing- és promóciós tevékenységet, feladata továbbá a kapcsolattartás a magyarországi gyógyszerészeti- és társadalombiztosítási szervekkel.

• 9)

  Az Aventis-csoport külföldön honos tagjai elsősorban magyarországi nagykereskedők (Hungaropharma, Humanpharma, stb.) részére történő értékesítésből 500 millió forintot meghaladó nettó árbevételt értek el 2003. évben a Magyar Köztársaság területén.

III.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

• 10)

  A gyógyszerek elsődlegesen ún. terápiás főcsoportokra oszthatók a kezelni kívánt betegség, illetve gyógymód szerint. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott, az ENSZ WHO által kialakított Anatomical Therapeutical Classification (ATC) különböző főcsoportjaiba (A-V) tartozó gyógyszerek egymást nem képesek helyettesíteni, és a terápiás főcsoportokon belül is számos olyan gyógyszeralcsoport található, amelyek szintén nem tekinthetők egymás helyettesítőinek. A vizsgált tizennégy olyan - kizárólag egymást helyettesítő gyógyszereket magába foglaló - alcsoportot azonosított, amelybe tartozó gyógyszert az Aventis- és a Sanofi-csoport is forgalmazott 2003. évben Magyarországon. Ezek esetében a két vállalkozás magyarországi forgalomból való részesedését a Táblázat mutatja be.

  Táblázat

  A Sanofi- és az Aventis-csoport részesedése a mindkét vállalkozáscsoport által gyártott gyógyszeralcsoportok 2003. évi magyarországi forgalmából

  %-ban

* Megjegyzés: a pontos adatok üzleti titkot képeznek

• 11)

  Az Oralis antibiotikumok körében az Aventis és a Sanofi termékeinek többsége már nem áll jogi védelem alatt, így ezek a termékek versenyben állnak a generikus termékekkel. Ezért, továbbá abból adódóan, hogy több versenytárs (Bayer, Servier, Merck, Novartis) az elmúlt években új termékekkel jelent meg a piacon, az Aventis és a Sanofi együttes részesedése 2000. év óta folyamatosan csökken.

• 12)

  A vaskészítmények tekintetében a Sanofi és az Aventis termékei mellett mintegy tíz további termék van jelen a magyar piacon, köztük 20 százalék körüli piaci részesedéssel a Woerwag, de szintén számottevő 5-10 százalék közötti piaci részesedéssel rendelkezik az Abbott, valamint két magyarországi gyártó a Richter és az Egis.

• 13)

  A perifériás értágítók esetében az Aventis és a Sanofi termékei már nem állnak jogi védelem alatt, és 2000. év óta mindkét vállalkozáscsoport magyarországi piaci részesedése jelentősen (együttesen közel 20 százalékkal) csökkent. Ugyanezen időszak alatt a Kwizda korábbi minimális piaci részesedését közel 20 százalékra tudta növelni, és Pfizer és a Hexal is 5-10 százalék közötti piaci részesedést tudott elérni.

• 14)

  Az altatók és nyugtatók körében két magyarországi vállalkozás a Richter és az Egis is 20-30 közötti magyarországi piaci részesedéssel rendelkezik, és több külföldi gyártó (Gerot, Boehringer Ingelheim) is jelen van 5-10 százalék közötti részesedéssel a magyar piacon.

• 15)

  A heparinok és származékaik körébe tartozó termékeit, valamint azok franciaországi gyártóbázisát a Sanofi 2004. első félévében elidegenítette a GlaxoSmithKline részére, amit a Gazdasági Versenyhivatal is engedélyezett (Vj-73/2004.).

• 16)

  A vastagbélrák elleni szerek esetében a Sanofi kötelezettséget vállalt az Európai Bizottság felé, hogy elidegeníti az Aventis vastagbélrák elleni termékére (CamptoTM) vonatkozó valamennyi a fejlesztéssel, termeléssel és az értékesítéssel kapcsolatos tevékenységét.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

• 17)

  A kérelem szerinti tranzakció a Tpvt. 23. § (1) bekezdésének a) és (2) bekezdésének b) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

• 18)

  Az összefonódás ugyan külföldön honos vállalkozások között jön létre, azonban mindkét vállalkozás olyan vállalkozás-csoportba tartozik, amely áruival jelen van a magyar piacon. Ebből következőleg az összefonódás hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet, így arra a Tpvt. hatálya az 1. § alapján kiterjed.

• 19)

  Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján a Sanofi- és az Aventis-csoport tagjai) 2003. évi - a Tpvt. 27. § alapján számított - nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül az irányítás alá kerülő Aventis-csoporté az ötszázmillió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

V.

Az engedélyezés

• 20)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 21)

  A kérelmezett összefonódásnak horizontális összefüggésben a Táblázat szerinti - mindkét vállalkozás-csoport által gyártott - terápiás alcsoportokban (mint a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti érintett árupiacokon) lehet hatása a gazdasági versenyre. Ezek többségében a két vállalkozás-csoport együttes részesedése - a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerinti érintett földrajzi piacnak minősülő - magyarországi forgalomból nem éri el a 20 százalékot, így nyilvánvalóan nem valószínűsíthetők káros versenyhatások. Szintén nem kell versenyaggályokkal számolni a Vaskészítmények és a Diuretikumok esetében, ahol a Sanofi-csoport részesedése ugyan viszonylag magas, azonban az Aventis-csoporté minimális (5 százalék alatti, illetve 1 százalékot sem elérő), és további jelentős piaci részesedésű vállalkozások is jelen vannak a piacon.

• 22)

  Az orális antibiotikumok, illetve az altatók és nyugtatók esetében az Aventis- és a Sanofi-csoport viszonylag magas (30 százalékot megközelítő) együttes magyarországi piaci részesedése nem ad alapot versenyaggályokra, mert az előbbi termékcsoportban több jelentős külföldi vállalkozás, az utóbbiban pedig hazai gyártók vannak jelen a piacon hasonló részesedéssel.

• 23)

  A perifériás értágítók csoportjában a két vállalkozás 50 százalék körüli együttes részesedése ellenére sem valószínűsíthető gazdasági erőfölényes helyzet kialakulása, mert korábbi 70 százalékot meghaladó piaci részesedésük évről-évre jelentősen csökken, míg egyes versenytársaiké látványosan emelkedik. A gazdasági erőfölény kialakulása ellen hat az is, hogy termékeik jogi védelme megszűnt.

• 24)

  A heparinok és származékaik, valamint a vastagbélrák elleni szerek esetében a megvalósult (lásd 15. pont), illetve a közeljövőben megvalósuló (lásd 16. pont) elidegenítések megszüntetik az összefonódásnak a 2003. évi piaci részesedések alapján mutatkozó koncentrációnövelő (horizontális) hatását.

• 25)

  Az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport jellegéből adódóan vertikális hatásokkal nem kell számolni. Versenyaggályokra alapot adó konglomerátum hatás szintén kizárható, mert az Aventis az összefonódást megelőzően is egy jelentős nemzetközi vállalkozáscsoport volt. Káros portfolió hatás jelentkezése szintén nem valószínűsíthető, mert az összefonódás révén kialakuló vállalkozáscsoporthoz hasonló méretű portfolióval több vállalkozás is rendelkezik a magyar piacon.

• 26)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a kérelem szerinti összefonódást - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 27)

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

• 28)

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 63.§ (3) bekezdés ac) pontja szerinti (egyszerűsített) és a b) pont szerinti (teljeskörű) eljárásban elbírálható összefonódások megkülönböztetésekor a Versenytanács - a saját több éves gyakorlatát tükröző - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Versenytanács elnöke által a Tpvt. 36. § (6) bekezdése alapján kiadott 1/2003. számú közleményből (a továbbiakban: Közlemény) indul ki.

• 29)

  A jelen ügy szempontjából releváns horizontális hatással összefüggésben a Közlemény szerint akkor alkalmazható az egyszerűsített eljárás, ha nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot (14.ii.a. pont). A Közlemény 14.iii. pontja alapján valamely érintett piacon 20 százalékot meghaladó együttes piaci részesedés esetén is alkalmazható azonban az egyszerűsített eljárás, ha az összefonódás következtében a piaci koncentráció növekedése ezen az érintett piacon csekély mértékű. E pont alapján akkor engedélyezhető egyszerűsített eljárásban az összefonódás, ha:

• • -

    az ezen az érintett piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező érintett vállalkozáscsoport figyelmen kívül hagyásával az összefonódásban érintett többi vállalkozáscsoport együttes piaci részesedése ezen az érintett piacon nem haladja meg az 5 százalékot; és

• • -

    ezen az érintett piacon van az összefonódásban résztvevő legnagyobb vállalkozáscsoporthoz hasonló piaci részesedésű versenytárs vállalkozás; és

• • -

    az összefonódás a lehetséges verseny lényeges csökkenését sem eredményezheti, mert alappal feltételezhető, hogy a jelenleg alacsony piaci részesedésű vállalkozás részesedése a jövőben sem növekedhet érezhetően.

• 30)

  A Sanofi- és az Aventis-csoport Táblázat szerinti együttes piaci részesedése több árucsoportban is meghaladják a 20 százalékot, és a Közlemény 14.iii. pontjában rögzített feltételek sem teljesülnek. Ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozta meg, és ennek megfelelően további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőket.

VII.

Eljárási kérdések

• 31)

  Az ügyfelek képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 32)

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. július 12.